Kemenessömjén Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2019. (XI.22.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2022. 12. 21 12:00Kemenessömjén Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2019. (XI.22.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Kemenessömjén Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Fejezet
Általános rendelkezések
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Kemenessömjén Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)
(2) Az Önkormányzat székhelye és pontos címe: 9517 Kemenessömjén, Berzsenyi D. u. 21. E-mail címe: kemenessomjen@cellkabel.hu
(3) Az Önkormányzat illetékességi területe: Kemenessömjén község közigazgatási területe.
(4) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet Kemenessömjén Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.
(5) Az Önkormányzat Képviselő-testülete hivatalának elnevezése: Nagysimonyi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal)
2. § A Képviselő-testület tagjainak száma 5 fő.
3. § Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.kemenessomjen.hu
4. § (1) Az önkormányzat jelképei a címer, a zászló és a pecsét.
(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
Az önkormányzat feladata, hatásköre
5. § Kemenessömjén Község Önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.
6. §
7. § Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a helyi közügy megoldásának vállalása vagy az arról történő lemondás,
b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
A képviselő-testület működése
1. A képviselő-testület üléseinek száma
8. § A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.
9. § Évente legalább 6 alkalommal rendes ülést kell tartani.
10. § (1) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint a képviselő-testület összehívására van szükség. Ebben az esetben – az önkormányzati rendeletalkotásra vonatkozó előterjesztés kivételével – az írásbeli meghívótól el lehet tekinteni.
(2) A közmeghallgatás helyét, időpontját az ülés előtt legalább 8 nappal nyilvánosságra kell hozni.
2. A képviselő-testületi ülések összehívása
11. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az általa kijelölt alpolgármester gyakorolja.
(2) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a korelnök képviselő hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.
(3) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.
12. § A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.
13. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett napirendeket,
d) a napirendek előadóit,
e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.
(4) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.
(5) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább 5 nappal ki kell küldeni. A jegyző gondoskodik valamennyi anyag elektronikus levélben (e-mailben) történő eljuttatásáról az érintettekhez. A testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét az önkormányzati hirdetőtáblán közzé kell tenni.
(6) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni
a) a képviselőknek,
b) a jegyzőnek,
c) aljegyzőnek
d) a nem állandó meghívottaknak
e) az előterjesztőknek és
f) akiket az ülés összehívója megjelöl.
14. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.
(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására
a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
b) egyéb szóbeli meghívással.
(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetben el lehet tekinteni a 13. § (5) bekezdés szerinti határidőtől.
15. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan
a) a jegyzőt,
b) az aljegyzőt
c) a bizottság nem képviselő tagját,
d) az illetékes országgyűlési képviselőt,
e) az e rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit.
(3) Tanácskozási jog illeti meg – tevékenységi körükben - a helyi önszerveződő közösségek képviselőit, valamint az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.
3. A képviselő-testület ülésének vezetése
16. § A képviselő-testület ülésének vezetése során az ülés vezetője az alábbi feladatokat köteles teljesíteni:
a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
b) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
c) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
d) napirendenként
da) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
db) a vita összefoglalása,
dc) az indítványok szavazásra való feltevése,
dd) a határozati javaslatok szavaztatása,
de) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
df) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
e) a rend fenntartása,
f) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
g) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
h) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
i) az ülés bezárása,
j) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.
17. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.
18. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.
(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.
19. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.
(2) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell.
(3) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.
(4) A testületi ülést levezető személynek a napirend közlésével egyidejűleg hivatkoznia kell a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra. Fel kell hívnia az ülés résztvevőinek figyelmét a tárgyalt ügy bizalmas jellegére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.
(5) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.
20. § (1) A napirendekre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra.
(2) Írásban kell benyújtani az önkormányzati rendelet tervezetet.
(3) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.
(4) Az írásos előterjesztést a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.
21. § (1) A polgármester a napirendek felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:
1. az előterjesztő a vita előtt kiegészítést tehet,
2. az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket tehetnek fel, amelyekre az előterjesztő köteles rövid választ adni.
(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
(3) A vita lezárása után, a szavazást megelőzően a jegyzőnek (aljegyzőnek) szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
22. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Elsőként a módosító és kiegészítő indítványokról – az elhangzás sorrendjében – dönt a testület, majd az eredeti határozati vagy rendelet javaslatról.
(2) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.
23. § A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.
24. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének - legalább 3 képviselő - egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.
(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.
4. A képviselőtestület döntései
25. § (1) A képviselő-testület döntései
a) a határozat,
b) a rendelet.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt
a) a napirend meghatározásáról,
b) az ügyrendi kérdésekről,
c) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.
26. § (1) A képviselő-testület a 25. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit
a) nyílt szavazással, ezen belül:
aa) nem név szerinti nyílt szavazással
ab) név szerinti nyílt szavazással,
b) titkos szavazással
hozza.
(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először a jegyző az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.
(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.
(4) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.
(5) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.
27. § (1) A titkos szavazás lebonyolításáról az ügyrendi bizottság gondoskodik.
(2) A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) alatti karikába tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.
(3) A titkos szavazás eredményéről az ügyrendi bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem és tartózkodom szavazat). A szavazólapokat a szavazást követően a bizottság megsemmisíti. A bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
(4) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet és azt követően újabb szavazást rendel el.
28. § Az ülés vezetője a 26-28. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.
29. §
30. § A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
31. § A rendeleteket az önkormányzat hirdetőtábláján (9517 Kemenessömjén, Berzsenyi D. u. 21.) kell kihirdetni.
32. § (1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját 1 hónapra 10 %-kal csökkenti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.
33. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.
(2) Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat vitatni, visszautasítani nem lehet.
(3) Az ülés rendjét megzavaró képviselővel szemben a képviselőtestület a 33. § szerinti szankciót alkalmazhatja. Az ülés rendjét megzavaró más személyt az ülés vezetője első ízben figyelmezteti, ismételt esetben felszólítja az ülésterem elhagyására és megteszi az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedéseket.
34. § (1) A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről.
(2) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről.
(3) A testületi ülésen szintén önálló napirendi ponton kívül kell tájékoztatást adni a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.
35. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy ha az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá ha a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.
5. A jegyzőkönyv
36. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.
37. § (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.
(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és a rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni.
(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(6) A jegyzőkönyvet 1 példányban kell készíteni, melyet a jegyző kezel (ez az irattári példány). A jegyzőkönyvet a jegyző feltölti a Nemzeti Jogszabálytárba.
(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket
d) a szóbeli előterjesztések mellékleteit
(8) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
(9) Az együttes testületi ülésről külön jegyzőkönyv készül, amelyre az (1) – (7) bekezdésekben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvek sorszámának az adott képviselő-testület soron következő ülésének sorszámát kell tartalmaznia.
A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az önszerveződő közösségek
38. § (1) A képviselőtestület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.
(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.
(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(4) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
39. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
40. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.
(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.
(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.
41. § Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.
42. § A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.
43. § (1) A képviselő-testület a lakosság, az önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel lakossági fórumot (a továbbiakban: fórum) tart.
(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a képviselő-testület által felkért - a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező - személy is jogosult.
(3) A fórumon csak a fórum levezetésére felkért képviselő köteles részt venni.
(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.
44. §
A települési képviselő
45. § (1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén írásbeli előterjesztés benyújtásával kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.
(2) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés a)-k) pontjában meghatározottakon túl – köteles
a) tájékoztatni a választópolgárokat a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magántitkot megőrizni.
(3) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:
a) a képviselő köteles az ülésen pontosan megjelenni,
b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
46. § (1) A települési képviselők járandóságairól az önkormányzat képviselő-testülete az Mötv. 35. § (1) bekezdése szerint külön rendeletben dönt.
(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29-31/A. §-ban meghatározottak szerint szűnik meg.
(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-a tartalmazza.
(4) Az Mötv.-ben, illetve e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a képviselő-testület határozattal 1 hónapi időtartamra csökkentheti vagy megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra alkalmazható.
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
47. § A képviselő-testület szervei:
a) a polgármester (alpolgármesterek),
b) a képviselő-testület bizottságai,
c) a jegyző,
d) az aljegyző
e) a közös önkormányzati hivatal,
f) a társulás.
6. A polgármester és az alpolgármesterek
48. § (1) A polgármester társadalmi megbízatású tisztségviselő.
(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72-73. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Mötv. 69-70/A. §-a tartalmazza.
49. § A polgármester lemondására az Mötv.-ben meghatározottakat kell alkalmazni.
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) fogadóórát tart,
e) nyilatkozik a sajtónak.
(2) A polgármester fogadóórája:
51. § (1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:
a) szociális ügyek,
b) gyermekvédelmi ügyek.
(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerült, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,
c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
52. § A képviselőtestület 2 fő alpolgármestert választ, akik társadalmi megbízatásban látják el feladataikat a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint.
7. A képviselő-testület bizottságai
53. § A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.
54. § A képviselő-testület állandó bizottsága az Ügyrendi bizottság.
55. § (1) Az Ügyrendi bizottság tagjainak száma 3 fő.
(2) A képviselő-testület elé az Ügyrendi bizottság nyújtja be a vagyonnyilatkozat ellenőrzési eljárás eredményéről szóló tájékoztatót.
(3) Az Ügyrendi bizottság feladatköre:
a) folyamatosan figyelemmel kíséri a Szervezeti és Működési Szabályzat érvényesülését, szükség szerint kezdeményezi annak módosítását;
c) közreműködik a képviselő-testület hatáskörébe tartozó személyi ügyek döntésre való előkészítésében;
d) lebonyolítja a titkos szavazást;
e) döntésre előkészíti a képviselők, és a nem képviselő bizottsági tagok összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyeit;
f) a polgármester, illetve az önkormányzati képviselők, és a nem képviselő bizottsági tagok és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatai:
56. § (1) A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.
(2) A bizottságok tagjaira vonatkozó szabályokat az Mötv. 57-61. §-a határozza meg.
(3) A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagját is vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli.
(3) A képviselő-testület bizottságának képviselő tagja a bizottságban végzett munkájáért külön díjazásban nem részesül.
(4) A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja a bizottságban végzett munkájáért tiszteletdíjban nem részesül.
57. § (1) A bizottság szükség szerint tart ülést.
(2) A Bizottság az üléseit a Nagysimonyi Közös Önkormányzati Hivatal Kemenessömjén Kirendeltségen tartja.
(3) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(4) A bizottsági elnököt távolléte esetén a bizottság elnökhelyettese helyettesíti. Az elnök és az elnökhelyettes együttes akadályoztatása esetén a bizottság ülését a korelnök hívja össze és vezeti.
(5) A bizottság ülésére meg kell hívni a bizottság tagjain kívül a polgármestert és a jegyzőt, az előterjesztőt, a tanácskozási joggal rendelkező civil szervezet képviselőjét.
(6) A bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a helyi civil szervezetek képviselőjét a tevékenységi körükbe tartozó téma tárgyalásánál.
(7) A bizottság tagja a jegyzőtől a bizottság feladatkörébe tartozó ügyben információt és tájékoztatást kérhet.
(8) Az előterjesztéseket írásban kell elkészíteni. A biztossági ülés meghívóját és a napirendi javaslatok anyagait írásban kapják meg a bizottság tagjai.
(9) A meghívót a javasolt napirendi pontok anyagaival együtt legalább 3 nappal korábban ki kell küldeni.
(10) Halaszthatatlan esetekben az ülés előtt írásban kiosztott vagy szóban előterjeszteni kívánt ügyek napirendre tűzéséről a bizottság az ülés megnyitása után határoz.
(11) A bizottsági ülésen a kérdések és hozzászólások száma és időtartama nem korlátozott. A bizottság ülésén megjelent állampolgárok az ülés napirendi pontjához kapcsolódva legfeljebb 5 percben hozzászólhatnak.
(12) A bizottságra egyebekben a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
57/A. § (1) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést írásban kell benyújtani, amiben pontosan meg kell jelölni, hogy mely képviselővel szemben és milyen összeférhetetlenségi ok merült fel; mellékelni kell az összeférhetetlenségi ok megállapításához szükséges, az összeférhetetlenségi okot valószínűsítő adatokat is. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő személyi azonosító adatait (név, lakcím) és aláírását. A vizsgálatot mellőzni kell, ha nem tartalmazza a bejelentő személyi azonosító adatait (név, lakcím) és aláírását.
(2) A kijelölt bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentés esetén megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e az (1) bekezdésben megkívánt alaki feltételeknek. Ha a bejelentés megfelel e feltételeknek, a kijelölt bizottság elnöke elrendeli az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás megindítását.
(3) Hiányos bejelentés esetén a kijelölt bizottság elnöke egy esetben – megfelelő határidő kitűzésével – hiánypótlásra hívja fel a bejelentőt.
(4) Ha a bejelentő nem tett eleget a hiánypótlásra való felhívásnak, a kijelölt bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján vagy elrendeli az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás megindítását, vagy ha a bejelentés olyan mértékben hiányos, ami nem teszi lehetővé az összeférhetetlenségi eljárás eredményes lefolytatását, ezen tényről, vizsgálata ilyetén megállapításáról a bizottság haladéktalanul tájékoztatja a polgármestert.
(5) A kijelölt bizottság elnöke az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás során felszólítja az érintett képviselőt, hogy 5 napon belül nyilatkozzon összeférhetetlensége fennállásáról.
(6) Ha a képviselő vitatja az összeférhetetlenség fennállását, vagy a felszólítástól számított 5 napon belül nem nyilatkozik a felhívásra, a kijelölt bizottság elnöke haladéktalanul intézkedik az összeférhetetlenségi eljárás folytatásáról.
(7) A kijelölt bizottság adatokat kérhet be és bárkit meghallgathat.
(8) A kijelölt bizottság elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, meg kell őt hallgatni, és lehetőséget kell adni neki bizonyítékainak előterjesztésére.
(9) Ha a kijelölt bizottság a rendelkezésére álló adatok és bizonyítékok alapján nem tud dönteni az összeférhetetlenségi ügy előterjeszthetőségében, akkor további adatokat és bizonyítékokat szerezhet be.
(10) A kijelölt bizottság összeférhetetlenségi vizsgálata eredményéről tájékoztatja a polgármestert és javaslatot tesz a polgármesternek a képviselő-testület összehívására.
(11) A képviselő-testület összeférhetetlenségi ügyet tárgyaló ülésén a határozathozatal előtt a képviselő felszólalhat.
(12) A méltatlansági eljárásra e rendeletnek az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
8. A jegyző
58. § A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
59. § A jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezéssel.
60. § (1) A jegyző kinevezése a 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.
(2) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a Nagysimonyi Közös Önkormányzati Hivatal igazgatási ügyintéző besorolású ügyintézője látja el.
61. § Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.
9. A Közös Önkormányzati Hivatal
62. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre és működtet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Nagysimonyi Közös Önkormányzati Hivatal.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése tartalmazza, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(4) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testületek határozattal fogadják el.
10. Társulás
63. § (1) A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásai:
A képviselő-testület gazdasági programja
64. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
Vagyonnyilatkozat
65. § Az Mötv. 39. §-a alapján a képviselő-testület tagjai vagyonnyilatkozat-tételre kötelesek.
Kormányzati funkciók
66. § Az Önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkciók szerinti besorolását a 2. számú melléklet tartalmazza.
Záró rendelkezések
67. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Kemenessömjén Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019.(XI.21.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról.
Az 1. melléklet a Kemenessömjén Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (XI. 4.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Kemenessömjén Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (XI. 9.) önkormányzati rendelete 1. mellékletével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Kemenessömjén Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (XII. 14.) önkormányzati rendelete 1. mellékletével megállapított szöveg.