Gyarmat községi önkormányzat képviselő testületének 11/2019 (XII.31.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2024. 10. 12

Gyarmat községi önkormányzat képviselő testületének 11/2019 (XII.31.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2024. 10. 12

Gyarmat Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I.

Általános rendelkezések

1. §

.

(1) A képviselő- testület és szervei számára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban Mötv) és más jogszabályban meghatározott feladat és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat az SZMSZ-ben foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni.
(2) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Gyarmat Községi Önkormányzat / továbbiakban: önkormányzat /
Az önkormányzat székhelye:
9126 Gyarmat, Magyar utca 14.
Az önkormányzat telephelye: 9126 Gyarmat, Óvoda u. 1. (önkormányzati konyha)
(3) Az önkormányzat működési területe:
Gyarmat Község közigazgatási területe
(4) Gyarmat község önkormányzata [PHG1] önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosság mellett intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.
(5) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló
(6) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben határozza meg.
(7) A képviselő-testület a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományázására vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapítja meg.

2. § (1) Az önkormányzatnak 2 kör alakú pecsétje van, ezek közepén Magyarország címere helyezkedik el, a köríven a következő felirat olvasható:

a) Gyarmat Községi Önkormányzat Gyarmat

b) Gyarmat Község Polgármestere Gyarmat

(2) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

a) Képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyvek hitelesítésére.

b) A Képviselő-testület által adományozott okleveleken

c) Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő okmányokon.

II.

Az önkormányzat feladata, hatásköre

3. § (1) Az önkormányzat jogi személy.

(2) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(3) A képviselő-testületet a polgármester képviseli, ami magába foglalja a polgári jogi és közjogi képviselet jogát.

(4) Az önkormányzati jogok a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága, a polgármester, az önkormányzati társulás, illetve a helyi népszavazás döntései útján érvényesülnek.

(5) A helyi közösség alapfokú ellátásának, a település üzemeltetésének érdekében a helyi kötelező közszolgáltatást teherbíró képességének megfelelően az önkormányzatnak biztosítani kell.

(6) Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.

4. § (1) Új feladata önként vállalt ellátása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni. Ennek során tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárást - a testület döntésétől függően - a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, vagy erre létrehozott külön bizottság folytatja le.

(2) Önként vállalt feladat ellátására vonatkozó előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza az elérendő célt és a megoldások feltételeit.

(3) Az Önkormányzat (alap)tevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását az 1. függelék tartalmazza

5. §

.

(1) A képviselő-testület a 1 sz. mellékletben felsorolt hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza át. Az átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.
(2) A jegyző rendszeresen tájékoztatja a testületet a feladat és hatáskört érintő jogszabályi változásokról és az átruházhatóság feltételeiről.
(3) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, intézkedésekről a hatáskör gyakorlója köteles a képviselő-testületnek - összefoglaló jelleggel - ülésenként rendszeresen beszámolni.
(4) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat,
(5) A hatáskör gyakorlás jogát visszavonhatja.

6. § Képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át az Mötv 42. §-ában felsoroltak.

A helyi önkormányzat szervezete és működése

Az önkormányzat szervezete

7. § (1) A képviselő- testület szervei:

a) a polgármester

b) a képviselő-testület bizottságai

c) a jegyző

(2) A megválasztott képviselők száma: 6 fő.

(3) A testületi tagok névsorát a 2. sz. függelék tartalmazza.

A képviselő-testület ülése

8. § (1) A képviselő-testület hatáskörét ülésein gyakorolja.

(2) A testületi ülés lehet: alakuló,- rendes,- rendkívüli.

(3) A képviselő-testület általában havonta, illetve szükség szerint ülésezik, de évente legalább 6 ülést tart. Július - augusztus hónapban a testület nem ülésezik, nyári szünetet tart.

(4) A képviselő-testület rendes ülését a polgármester - akadályoztatása esetén az alpolgármester, ha ő is akadályozva van, akkor az ügyrendi bizottság elnöke - hívja össze és vezeti.

(5) A képviselő-testület rendkívüli ülését az indítvány kézhezvételétől számított 3 napon [PHG2] belül kell összehívni. Amennyiben a rendkívüli ülés összehívásáról a polgármester, illetve az alpolgármester nem intézkedik, a kezdeményezést a jegyző jelzi a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnak.

(6) A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kiküldeni, hogy azt az érdekelt az ülés időpontját megelőzően legalább 5 nappal [PHG3] kézhez kapja. Indokolt esetben a polgármester ettől eltérést engedélyezhet.

(7) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület formális meghívó nélkül távbeszélőn illetve telefax útján is összehívható.

(8) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele (4 fő), jelen van.

(9) A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén rendkívüli ülésen szükséges tisztázni a határozatképtelenség okait.

(10) A képviselő-testület ülésére- a képviselőkön és jegyzőn kívül- tanácskozási joggal meg kell hívni azokat, akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve akiknek meghívását a polgármester az egyes napirendi pontok tárgyalásához indokoltnak tartja.

(11) A napirend tárgya szerint meg kell hívni: a helyi egyesületek, helyileg érintett szervezetek képviselőjét, a képviselő-testület bizottságainak nem képviselő tagjait.

9. § (1) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés időpontját és helyét

b) a javasolt napirendet és az előterjesztők nevét

(2) A meghívóhoz mellékelni kell a napirendhez tartozó írásos előterjesztést, s döntést igénylő ügyekben a határozati javaslatot

a) a képviselőknek minden esetben,

b) egyéb meghívottaknak a polgármester rendelkezése szerint

(3) Előterjesztés benyújtására jogosult bármely képviselő, a képviselő-testület bizottsága, a polgármester, a jegyző, valamint az, akit erre a képviselő-testület vagy a polgármester felkér.

(4) Az előterjesztés készülhet írásban illetőleg lehet szóbeli is.

(5) Kizárólag írásban lehet benyújtani a következő előterjesztéseket:

a) a gazdasági programot és költségvetést érintő előterjesztés,

b) önkormányzati rendelet-tervezet,

c) intézményalapítás, átszervezés, megszüntetés,

d) helyi népszavazás kiírása,

e) kitüntetések alapítása, adományozása,

f) hitelfelvétel, kötvénykibocsátás,

g) önkormányzati vállalkozási ügyek,

h) a Ptk-ből eredő jogügyletek,

i) alapítványok, társulások létrehozása, csatlakozás, kilépés,

10. § (1) A képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal részt vehet:

a) a jegyző,

b) az őket érintő napirendeknél a településen működő önszerveződő közösségek képviselői,

c) az önkormányzati intézmények vezetői,

d) bizottsági előterjesztés esetén az érintett bizottság nem testületi képviselő tagjai,

e) a polgármesteri hivatal köztisztviselői,

f) akinek az ülésen való részvételét a polgármester szükségesnek tartja

Az ülések nyilvánossága

11. § (1) A képviselő-testület ülése - a zárt ülést kivéve - nyilvános, azon tanácskozási jog nélkül bárki részt vehet.

(2) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján tájékoztatni kell.

(3) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv 46 § 2) bekezdése szerinti esetekben.:

(4) A (3) pont esetében zárt ülés tartását indítványozhatja a polgármester, a jegyző, ill. bármely képviselő. Ez esetben a zárt ülés tartásáról a testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

(5) Zárt ülésen- az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

(6) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást -az annak alapjául szolgáló érdekek, jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével, figyelemmel a személyes adatok védelméhez fűződő jogra, az érintettek személyiségi jogaira - csak a polgármester /akadályoztatása esetén az ülésvezető/ adhat.

A működés tervszerűsége

12. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. A munkatervet [PHG4] a tárgyévet megelőző év utolsó testületi ülésén kell elfogadni,

(2) A munkaterv tartalmazza:

a) az ülések tervezett időpontját, napirendjeit, azok előadóit,

b) meghatározza azokat a napirendeket, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani, amelyekhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni

c) a jelentések elkészítésének és leadásának határidejét

d) egyéb szervezési feladatokat.

e) feladatokat, amelyeket a költségvetési gazdálkodás során meg kell valósítani.

A sürgősségi indítvány

13. § (1) Amennyiben valamely kérdés megtárgyalása soronkívüliséget igényel; sürgősségi indítvány tehető. A sürgősségi javaslatot indokolással kell ellátni.

(2) Sürgősségi indítványt tehetnek:

a) a polgármester,

b) a jegyző,

c) bármely képviselő,

d) a tárgy szerint érintett bizottság,

e) a polgármester ellenjegyzésével az önkormányzati intézmény vezetője.

(2) A sürgősségi indítványt - a sürgősség tényének rövid indokolásával, továbbá a döntési javaslattal - legkésőbb az ülést megelőző nap 14 óráig lehet írásban benyújtani, vagy szóban előterjeszteni a testületi ülésen.

(3) A sürgősség tárgyában a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt, egyidejűleg meghatározza, hogy a téma tárgyalását mikor, hányadik napirendként kívánja megtárgyalni.

(4) Amennyiben a sürgősségi indítvány olyan döntésre vonatkozik, amelynek gyakorlását a képviselő-testület átruházta, dönteni kell arról is, hogy e kérdésben a képviselő-testület magához vonja-e az ügyet.

A képviselő-testületi ülés rendje

14. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, amennyiben Ő is akadályozva van, az ügyrendi bizottság elnöke vezeti.

(2) Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

a) megállapítja, figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja, berekeszti az ülést,

b) javaslatot tesz az ülés napirendjére, a napirend elfogadására, a jegyzőkönyv hitelesítő képviselő személyére

c) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, intézkedésekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről,

d) ismerteti az írásban benyújtott sürgősségi indítványt és megszavaztatja,

e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát,

f) egy-egy napirend keretében a képviselők hozzászólásának számát és időtartamát nem korlátozzák. Az ülés vezetője figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja a szót.

g) tanácskozási joggal nem rendelkező felszólalásra jelentkező esetében, - ha a felszólalás a napirend anyagához kapcsolódik, és közérdekű - felszólalási jogot adhat és meghatározhatja annak időtartamát,

h) nyilvános testületi ülésen a jelenlévő választópolgárok a vita lezárása után nyilváníthatnak az adott napirend kapcsán véleményt.

i) tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, vagy ha valamely kérdés tisztázása további egyeztetést igényel,

j) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat. Előbb a módosító javaslatokat kell külön-külön megszavaztatni, majd ezt követően a teljes döntés tervezetet,

k) kihirdeti a szavazás eredményét,

l) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendreutasíthatja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít.

(3) Az előterjesztésekkel kapcsolatban feltett kérdésekre adott válasz elfogadásáról külön alakszerű határozatot hozni nem kell.

(4) A vita során a napirend előadójának (szakértőnek) szót kell adni. Az előterjesztő javaslatát a vita során bármikor módosíthatja. Az előterjesztő, a jegyző a napirendhez kapcsolódóan bármikor szót kérhet.

(5) A szavazás előtt a jegyzőnek felszólalási jogot kell biztosítani, amennyiben a törvényességet érintően észrevételt kíván tenni.

A képviselő-testület döntései

15. § (1) A Képviselő-testület napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot, határozatot hoz, vagy határozathozatal nélkül tudomásul veszi az előterjesztést.

(2) A képviselő - testület döntéseit nyílt szavazással - kézfelemeléssel- hozza.

(3) A képviselők a szavazásban „igen”- nel vagy „nem”-mel vesznek részt.

(4) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(5) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

(6) Egyszerű szótöbbséggel dönt a testület, ha a testületi ülésen jelenlévő képviselők több mint a fele egybehangzóan szavaz. Ha nincs meg a képviselők több mint felének igen szavazata, akkor a képviselő-testület a javaslatot elutasította.

16. § (1) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének (4fő) a szavazata szükséges.

(2) Minősített többség szükséges:

a) a rendeletalkotás; szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás;

b) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás;

c) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás;

d) intézmény alapítása;

e) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

f) a képviselő-testület döntéshozatalból történő kizáráshoz

g) polgármesteri tisztség megszüntetése érdekében történő kereset benyújtásához

h) közös önkormányzati hivatal alakításához

i) másik megyéhez történő átcsatlakozáshoz

j) alpolgármester választásához (titkos szavazással)

k) helyi népszavazás kiírásához

l) képviselő-testületi hatáskör átruházásához

(3) A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását.

17. § (1) Titkos szavazással dönt a képviselő-testület az alpolgármester választásáról.

(2) Titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt esetekben. Képviselői kezdeményezésről a testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A titkos szavazást az ügyrendi bizottság a jegyző technikai jellegű segítségével bonyolítja le. Gondoskodnak a szavazólapok elkészítéséről, a szükséges technikai felszerelésekről, a szavazatok összeszámolásáról, a szavazási jegyzőkönyv elkészítéséről. A szavazás eredményéről az Ügyrendi Bizottság jelentést tesz a képviselő-testületnek.

18. § (1) Nyílt szavazás esetén képviselő-testület bármely tagja kezdeményezheti névszerinti szavazás tartását. A testület - vita nélkül - egyszerű szótöbbséggel dönt a névszerinti szavazásról.

(2) Névszerinti szavazás esetén a jegyző „abc” sorrendben felolvassa a képviselők nevét, a képviselők nevük elhangzását követően igen, nem nyilatkozattal szavaznak. A jegyző az elhangzott igen, vagy nem nyilatkozatot feltünteti a névsoron. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A jegyző a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről az ülésvezetőt tájékoztatja. A szavazás eredményét az ülésvezető hirdeti ki. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

19. § (1) A döntéseket minden évben 1-től kezdve folyamatos arab sorszámozással kell jelölni, feltüntetve a döntés évét, az ülés idejét, illetve a döntés kihirdetésének napját.

(2) Ennek megfelelően a jelölés: Gyarmat Községi Önkormányzat Képviselő-testületének sorszám/év /hónap, nap/ határozata, ill. önkormányzati [PHG5] rendelete. A határozatnál a hónap, nap az ülés idejét, míg a rendeletnél a kihirdetés napját jelenti.

(3) A határozat intézkedésenként pontokra tagolódik. A határozatban meg kell jelölni a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelőst.

(4) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

a) a napirendek vitája során elhangzott válaszok elfogadásáról.

b) kérdésre, interpelláció adott válaszról

c) informális jelentésekről

Kérdés, interpelláció

20. § (1) A települési képviselő az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési ügyben a polgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez kérdést intézhet. A kérdés a képviselő-testület ülése előtt legalább 8 órával írásban, vagy az ülésen szóban tehető fel.

(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Ha az erre való felkészüléshez hosszabb idő szükséges, akkor a megkérdezett 15 [PHG6] napon belül adja meg válaszát. Válasz elfogadásáról akkor határoz - vita nélkül - a képviselő-testület, ha a kérdező nem fogadta el a választ.

(3) Minden egyéb: a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre, napirendre vonatkozó magyarázat kérése, a helyi közügyek lényeges elemeire vonatkozó felvilágosítás kérése - amely nem minősül az (1) bekezdés fogalomkörébe tartozó kérdésnek, interpellációnak minősül.

(4) Az interpellációt írásban, az ülést megelőző nap 12 óráig a polgármesterhez lehet benyújtani, vagy szóban az ülésen előterjeszteni.

(5) Az interpellációk ismertetése és a válaszadása a főnapirendek tárgyalása után történik.

(6) Az interpellációra a kérdezett az ülésen szóban, vagy - legkésőbb 5 napon belül írásban köteles választ adni. Az írásban küldött választ a képviselő-testület soron következő ülésén ismertetni kell.

(7) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik. Ezt követően a képviselő-testület dönt a válasz elfogadásáról, vagy a további intézkedésekről. Az írásban adott válaszról a soron következő ülésén dönt.

A testületi ülések dokumentumai

21. § (1) A testület üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. Elkészíttetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A testületi ülésekről hangfelvétel is készíthető.

(3) A Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) Az ülés időpontját és helyét, a megjelent képviselők és a meghívottak nevét, a jelenlévő választópolgárok számát , a tárgyalt napirendi pontokat, napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát , a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket.

b) Tartalmazni kell továbbá az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, az ezzel kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat is.

(4) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó, a jelenléti ív,

b) a tárgyalt előterjesztések,

c) a jegyzőkönyvben nem részletezett rendelet, szabályzat,

d) az írásban benyújtott hozzászólások,

e) a jegyző törvényességi észrevétele,

f) egyéb írásos indítványok.

(5) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző, valamint egy hitelesítő (egy hitelesítő képviselő) írják alá

(6) A jegyzőkönyvet, az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles feltölteni a Nemzeti Jogszabálytár internetes felületen.

(7) A jegyzőkönyv eredeti példányait a melléklettekkel együtt a jegyző évente bekötteti és elhelyezi az irattárban.

(8) Az állampolgárok a testületi okmányokat -a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével- a Közös Önkormányzati Hivatalban megtekinthetik. A zárt ülés esetében biztosítani kell, hogy az érdeklődők a közérdekű adatokat megismerhessék, továbbá azt, hogy az érintett a jegyzőkönyv rá vonatkozó részébe betekinthessen.

Lakossági fórum

22. § (1) Lakossági fórum: a közmeghallgatás, s a falugyűlés.

(2) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart az állampolgárok meghatározott körét, vagy egészét érintő döntések meghozatala előtt.

(3) A közmeghallgatást a képviselő-testület hirdeti meg.

(4) A közmeghallgatási ülés időpontját, napirendjét a hirdetőtáblán-legalább 5 nappal az ülést megelőzően - közzé kell tenni. A közmeghallgatásra minden család részére írásos meghívót kell küldeni. Meg kell hívni a helyben érdekelt szervezetek képviselőit is. Erről a polgármester gondoskodik.

(5) A közmeghallgatásos testületi ülés vezetésére, a jegyzőkönyv készítésére, a rendes ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

(6) A képviselő-testület évente egy alkalommal - december hónapban - falugyűlésen számol be a választóknak az önkormányzat gazdálkodásáról és a képviselő-testület munkájáról.

(7) A lakosság értesítésére és meghívására a közmeghallgatásnál leírtak vonatkoznak a falugyűlés előkészítése során.

Az önkormányzati képviselő

23. § (1) Az önkormányzati képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit.

(2) A képviselőt az Mötv.-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.

24. § (1) A képviselőkkel szemben támasztott főbb követelmények:

a) tevékenyen vegyen részt a képviselő-testület munkájában

b) felkérés alapján működjön közre a testületi ülések előkészítésében,

c) tartson kapcsolatot a lakossággal, kérje ki a választók véleményét és közvetítse a testület felé .

d) szóban vagy telefonon keresztül előzetesen jelentse be , ha nem tud a testületi ülésen részt venni, illetve egyéb megbízatásának teljesítésében akadályozott

e) személyes érintettség bejelentése

f) jogszabályban meghatározott titoktartási kötelezettség meghatározott felelősséggel tartoznak. A képviselő titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.

A Bizottságok

25. § (1) A bizottság tagjait és elnökét a képviselő-testület választja meg.

(2) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

(3) Egy képviselő több bizottság tagjává is megválasztható, de csak egy bizottságnak lehet elnöke.

(4) A bizottságok nem képviselő-testületi tagjára javaslatot tehetnek:

a) polgármester, az alpolgármester, a jegyző,

b) bármely települési képviselő,

c) társadalmi szervezetek vezetői,

d) az önkormányzati intézmények vezetői

(5) A bizottságok nem képviselő-testületi tagjai a képviselőkkel egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel vesznek részt a bizottság munkájában.

26. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Köteles összehívni a képviselő-testület, valamint a polgármester indítványára.

(2) A bizottságok tagjai a feladatkörükhöz kötődő, illetve a döntés előkészítésével összefüggő ügyekbe bármikor betekinthetnek, tájékoztatást kérhetnek. Részt vehetnek más bizottság ülésén is.

(3) A bizottsági ülésről készített jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

27. § (1) A képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre meghatározott feladat elvégzésére

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(3) A testület dönt a bizottság elnevezéséről, rendelkezik a személyi összetételről, s meghatározza az ideiglenes bizottság feladat - és hatáskörét.

(4) A bizottságok, ideiglenes bizottságok ügyviteli teendőinek ellátásáról az önkormányzati hivatal gondoskodik.

28. § (1) A bizottságok működésére (határozatképesség, határozathozatal, jegyzőkönyv,) a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. A bizottságok ülésein a jegyző és az ágazatilag érintett köztisztviselő tanácskozási joggal vehet részt.

(2) A bizottság maga állapítja meg működésének részletes szabályait.

29. § (1) A képviselő-testület 3 fős Vagyonnyilatkozattételi és Ügyrendi Bizottságot hoz létre. Az Ügyrendi Bizottság részletes feladat- és hatáskörét, a Bizotsság tagjainak nevét és a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos teendőit az SZMSZ 3. sz. függeléke rögzíti.

(2) A bizottság ülése nyilvános. Zárt ülést az Mötv. 46 .§ (2) bekezdésében foglalt esetekben kell tartani.

30. § (1) A képviselő-testület a település közművelődési, kulturális tevékenységének összehangolt, koordinált tevékenysége érdekében Kulturális Bizottságot hozhat létre. Névsorát az 4. sz. függelék tartalmazza.

(2) A Kulturális Bizottság tagjainak létszáma: öt fő, melyből 2 fő nem képviselő - testületi tag .

(3) A bizottság fő feladata:

a) A községben megtartandó ünnepek összehangolt szervezése

b) A községi hagyományok ápolása

c) A községi rendezvények: falunap, szüreti felvonulás előkészítése, bonyolítása

d) A település közéletét segítő koordinálás a civil szervezetek közt

A polgármester, alpolgármester és jegyző

31. §1 (1) A polgármester megválasztása alapján társadalmi megbízatásban látja el feladatát.

(2) A polgármesteri tisztség betöltésének módját a képviselő-testület a polgármester egyetértésével a megbízatás időtartamán belül egy esetben megváltoztathatja.

(3) A polgármester főbb feladatai:

a) a képviselő-testület döntései és saját önkormányzati jogköre alapján irányítja az önkormányzati hivatalt,

b) a jegyző javaslatait figyelembe véve meghatározza a hivatal feladatait a képviselő-testület munkájának, döntéseinek előkészítésében, végrehajtásának szervezésében,

c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódására, a hivatal munkarendjére, az ügyfélfogadás rendjére.

d) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében,

e) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,

f) feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,

g) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel,

h) segíti a települési képviselők és bizottság munkáját.

(4) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását.

(5) A polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

(6) A polgármester a fogadóórát heti rendszerességgel tartja a hivatalban.

32. § (1) A képviselő-testület a saját tagjai közül - a polgármester javaslatára, titkos szavazással - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait, nyilatkozata alapján tiszteletdíjáról, vagy annak egy részéről lemondhat.

(3) Az alpolgármester a polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat - testületi ülés összehívása, vezetése - csak a polgármester akadályoztatása esetén gyakorolhatja. A helyettesítés megszűnése után köteles intézkedéseiről, döntéseiről a polgármestert tájékoztatni.

(4) Az alpolgármester tevékenységét a polgármester irányítja.

(5) A polgármester tartós távolléte esetén ellátja a polgármesteri feladatokat

(6) A képviselő-testület az alpolgármesternek jutalmat állapíthat meg, meghatározott időszakban végzett munkája értékelése alapján.

33. § (1) A polgármester- pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.

(2) A polgármester –az Mötv 82. § (1) bekezdése szerint- a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására aljegyzőt nevezhet ki.

(3) A polgármester a jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásával a jegyzői tisztség betöltéséhez szükséges, törvényben meghatározott képesítési és egyéb előírásoknak megfelelő köztisztviselőt bíz meg.

34. § (1) A jegyző

a) gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos jegyzői feladatok ellátásáról,

b) előkészítteti a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

c) tanácskozási joggal vesz részt a Képviselő-testület és a Képviselő-testület bizottságának ülésén,

d) jelzi a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület szervének, a polgármesternek, ha a döntésénél, működésénél jogszabálysértést észlel,

e) gondoskodik a Képviselő-testület üléseiről szóló jegyzőkönyv elkészítéséről,

f) a polgármesterrel közösen aláírja az önkormányzati rendeletet és a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet,

g) az ülést követő 15 napon belül megküldi a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal vezetőjének a Képviselő-testület, a bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet,

h) ellátja a bizottságok, és a kisebbségi önkormányzat működésének ügyviteli feladatait,

i) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak az Önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról és azok változásairól,

j) rendes Képviselő-testületen beszámol a Közös Önkormányzati hivatal munkájáról a tárgyévet követő május 31. napjáig és

k) gondoskodik jelen rendelet függelékének naprakészen tartásáról.

(2) A jegyző az Mötv 53. § (1) k) pontja szerint köteles jelezni a jogszabálysértő döntést – a döntés és működés jogszabálysértő voltára vonatkozó – a képviselő-testülettel a döntés meghozatala előtt, vagy ha az később jut tudomására, a tudomásra jutástól számítva haladéktalanul.

A Közös Önkormányzati Hivatal

35. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat működésével, az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására egységes hivatalt hoz létre.

(2) Gyarmat Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Mórichida Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, Árpás Község Önkormányzat Képviselő–testülete és Rábaszentmiklós Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. február 1-jei hatállyal közös önkormányzati hivatalt hozott létre Gyarmati Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) elnevezéssel. A Közös Hivatalhoz 2015. január 1-ével csatlakozott Csikvánd község önkormányzata és Felpéc község önkormányzata. [PHG7]

(3) A hivatal szervezeti és működési szabályzatára a képviselő-testület önálló rendeletet alkot

(4) A Hivatal által ellátott feladatokról, a tervezett éves munkáról évente legalább egy alakommal a jegyző beszámol valamennyi érintett önkormányzat képviselő-testületének.

IV.

Az önkormányzat vagyona

36. § (1) A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(2) A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételéről, elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba viteléről és egyéb hasznosításának szabályairól külön rendeletben rendelkezik.

Az önkormányzati gazdálkodás ellenőrzése

37. § (1) A képviselő-testület gazdálkodásának ellenőrzését a vonatkozó jogszabályok alapján vezetői ellenőrzéssel, valamint belső ellenőrzéssel biztosítja.

(2) A belső ellenőrzést társulás útján láttatja el mind a hivatal mind a saját intézményei esetében.

Az önkormányzat gazdálkodása

38. § (1) A képviselő-testület gazdasági program és éves költségvetés alapján működik.

(2) A képviselő-testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül kell, hogy elfogadja a ciklusra vonatkozó gazdasági programját.

(3) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartási törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a költségvetési törvény határozza meg.

(4) A képviselő-testület vagyonának, éves bevételeinek növelése érdekében vállalkozási tevékenységet folytathat. A vállalkozásban való részvétel csak a jogszabályi feltételek megléte esetén lehetséges.

V.

Az önkormányzat társulásai

39. § (1) A képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, célszerűbb megoldása érdekében más önkormányzattal, önkormányzatokkal társulhat.

(2) A társulás nem sértheti az önkormányzati jogokat.

(3) Társulás létrehozását kezdeményezhetik a bizottságok, a polgármester, a jegyző és a helyi képviselők.

(4) A megállapodás csak a testület jóváhagyását követően lép hatályba, ha a testület felhatalmazza a polgármestert a megállapodás megkötésére.

Önkormányzati rendeletalkotás

40. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) polgármester [PHG8]

b) települési képviselő,

c) képviselő-testület bizottsága,

d) helyi társadalmi szervezet vezetője,

e) jegyző

(3) A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani.

(4) A polgármester a kezdeményezést bejelenti a képviselő-testületnek, és a jegyző útján a hivatalnak továbbítja a rendelettervezet elkészítése céljából.

(5) A képviselő-testület saját döntése alapján a jelentősebb rendelettervezeteket két fordulóban is megtárgyalhatja- előbb a rendelettervezet elveit, majd a tervezetnek a vita után kidolgozott szövegét tárgyalja meg.

(6) A képviselő-testület az előkészítéssel megbízhat bizottságot, vagy ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(7) A rendelettervezetet a képviselő-testület előtt az előkészítő bizottság vagy a polgármester terjeszti elő

(8) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

(9) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(10) Az önkormányzati rendeleteket ciklusonként felül kell vizsgálni.

(11) A rendeletek hatályosságáról a jegyző gondoskodik.

(12) A rendelet kihirdetése a nemzeti jogszabálytárban történő publikálással, valamint az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik. A rendeletek 1 példányát az Önkormányzati Hivatalban is a lakosság rendelkezésére kell bocsátani.

(13) A rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet.

A képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozata

41. § (1) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül – az Mötv 39 §-a szerint – vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

(2) A képviselő a saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas – vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát.

(3) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – a képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, s a mulasztás fennállásáig pénzbeli juttatásokban sem részesülhet

42. § A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a képviselőkre vonatkozó szabályok szerint.

43. § (1) A képviselő-testület a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási és ellenőrzési feladatainak ellátását az Ügyrendi Bizottság hatáskörébe utalja.

(2) A képviselő, a polgármester vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános.

(3) A képviselő, a polgármester hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak az Ügyrendi Bizottság tajgai tekinthetnek be, ellenőrzés céljából

(4) Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi Bizottságnál bárki kezdeményezhet.

(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az Ügyrendi Bizottság felhívja a képviselőt, polgármestert, a saját, valamint hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatok haladéktalan bejelentésére.

(6) A képviselő, a polgármester a felhívásra köteles a bejelentést írásban megtenni.

(7) Az azonosító adatokat csak az Ügyrendi Bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.

44. § A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről az Ügyrendi Bizottság a képviselő-testületet, annak soron következő ülésén tájékoztatja.

45. § A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés. A képviselő-testület zárt ülést tart a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.

46. § .

A képviselő-testület az Mötv. 70. §-ában meghatározott esetekben keresetet nyújthat be a polgármester ellen, az önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz

VII.

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

47. § (1) A képviselő-testület - a törvény rendelkezéseit figyelembe véve - külön rendeletben állapítja meg a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés részletes szabályait.

VIII.

Záró rendelkezések

48 §

(1) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 6/2014. (X. 31.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.
1

A 31. § a Gyarmat Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.