Kajászó Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1.§(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kajászó Község Önkormányzata

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2472 Kajászó, Rákóczi utca 71.

(3) Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Kajászó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

(4) A képviselőtestület hivatalának megnevezése: Váli Közös Önkormányzati Hivatal

Székhelye: 2473 Vál, Vajda J. utca 2.

(5) A Váli Közös Önkormányzati Hivatal kirendeltségének megnevezése: Váli Közös Önkormányzati Hivatal Kajászói Kirendeltsége

Címe: 2472 Kajászó, Rákóczi utca 71.

(6) Az önkormányzat működési területe: Kajászó község közigazgatási területe

(7) Az önkormányzat intézményei:

a) Váli Közös Önkormányzati Hivatal

b) Kajászói Gyöngysor Óvoda

(8) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.kajaszo.hu

2.§ (1 )Az önkormányzat jelképei a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét, a köríven "Kajászó Község Önkormányzata" feliratot.

(3) A Képviselő-testület körbélyegzője tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét körben a "Kajászó Község Képviselő-testülete" feliratot.

(4) Az önkormányzat jelképeinek használatára vonatkozó rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladat-és hatásköre

3.§(1) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladataira a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 10. § (1) és (2) bekezdése az irányadó

(2) Az önkormányzat által önként vállalt feladatok:

a) a lakosság önszerveződő közösségei (társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések) tevékenységének támogatása (az önkormányzat éves költségvetési lehetőségeitől függően)

b) környezetvédelmi alap működtetése

c) térfigyelő-rendszer fenntartása, működtetése

d) egészségmegőrző-szűrőprogram ellátás

e) járóbeteg szakellátás biztosítása az Ercsi Járóbeteg-szakellátó Egészségügyi Központ Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal kötött szerződés alapján.

4.§(1) A képviselő-testület az egyes hatásköreit az Mötv. 41.§(4) bekezdése szerint átruházhatja.

(2) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatók át az Mötv.42.§-ában meghatározott hatáskörök.

(3) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

5.§ (1) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza a következő feladat- és hatásköreit:                    

a) a rendszeres települési támogatás megállapítása

b) a rendkívüli települési támogatás megállapítása

c) a szociális étkeztetés megállapítása

d) dönt a közterület használati kérelmek elbírálásáról

e)nyilatkozik minden útügyi és vízügyi hatósági eljárásban, ahol az eljárás az önkormányzat tulajdonát érinti, a nyilatkozat elidegenítésre nem vonatkozhat,

(2) Bármely képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a polgármesternek - átruházott hatáskörben - önkormányzati ügyben hozott döntését.

III. Fejezet

A Képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület
   

6.§ (1) A képviselő-testület tagjai a települési képviselők.

(2) A megválasztott polgármester a képviselő-testület tagja.

(3) A Képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. A képviselő-testület tagjainak névjegyzékét az 1. függelék tartalmazza.

(4) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

2. Alakuló ülés

7.§ (1) Az alakuló ülés napirendje:

a)   az alakuló ülés ünnepélyes megnyitása

b)  az ülés határozatképességének megállapítása

c)   a jegyzőkönyv hitelesítők megválasztása

d) a Helyi Választási Bizottság Elnökének tájékoztatója a választás végleges eredményéről

e)   a  képviselő-testület tagjainak eskütétele, megbízólevelek átadása

f)   a polgármester eskütétele a képviselő-testület előtt, megbízólevél átadása

g) a Polgármester illetményének, költségtérítésének megállapítása,

h) a Szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak megválasztása az alpolgármester választásának lebonyolításához,

i)  Alpolgármester megválasztása, alpolgármester(ek) eskütétele

j) Alpolgármesterek tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapítása,

k) Kulturális és Ügyrendi Bizottság tagjainak megválasztása

l)  Az önkormányzati társulásokban való delegálásról döntés,

m) Tájékoztatás a képviselői összeférhetetlenségi szabályokról,

n) Tájékoztatás a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség szabályairól,

o) Tájékoztatás a KOMA adatbázisba való felvétel szabályairól,

p) SZMSZ felülvizsgálata, vagy annak előkészítése a következő ülésre (Mötv. 43. § (3) bekezdés).

 (2) A Képviselő-testület alakuló ülésén a testület hatáskörébe tartozó választások, titkos szavazások lebonyolítására „Szavazatszámláló Bizottságot” választ, amelynek megbízatása az alakuló ülés bezárásáig tart.

(3) Az alpolgármesterek választását lebonyolító Szavazatszámláló Bizottság elnöke és tagjai:

a)   elnöke: a Szavazatszámláló Bizottság elnöke

b)   tagjai: a Szavazatszámláló Bizottság 2 tagja

(4) Az alpolgármesterek választásával kapcsolatos titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(5) Az alpolgármesterek választásával kapcsolatos titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

a) a választás időpontjának kezdetét és végét

b) a szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak nevét

c) a leadott szavazatokat, az érvényes és érvénytelen szavazatok számát

d) az igennel és nemmel leadott szavazatok számát

e) a szavazás eredményét

f) szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak aláírását

(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(7) Az alakuló ülés összehívására az ülések összehívásának rendjére vonatkozó szabályokat  megfelelően kell alkalmazni.

3. A képviselő-testület üléseinek száma, nyilvános és zárt ülések köre

8.§ (1) A képviselő-testület ülésének helye a székhelye, a képviselő-testület esetenként dönt arról, hogy ülését a székhelyétől eltérő helyen tartja meg.

(2) A lakosságot a képviselő-testület üléséről – rendkívüli ülés kivételével - a polgármester az ülés időpontját megelőzően legalább 5 nappal tájékoztatja.

(3) A tájékoztatás módja:

1. a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hivatalában lévő hirdetőtáblára, továbbá a közterületeken elhelyezett hirdetőtáblákra,
2. a meghívó megjelenítése az önkormányzat honlapján.

9.§  A képviselő-testület ülése a 13.§ (1) bekezdésében leírt eseteket kivéve nyilvános.     

10.§ (1) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.

(2) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

11.§ (1) A képviselő-testület rendes ülést minden hónap utolsó csütörtöki napján 18 órakor tart.

12.§ (1) A képviselő-testület rendkívüli - munkatervben nem szereplő - ülését össze kell hívni a polgármester, a bizottság vagy a képviselők egynegyedének az indítványára.

(2) Az indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, javasolt időpontját és összehívásának indokait.

(3) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki a rendkívüli ülést annak kézhezvételétől számított 5 napon belül köteles összehívni.

(4) Halaszthatatlan esetben a rendkívüli ülés rövid úton, szóban és telefonon is összehívható.

13.§ (1) A képviselő-testület:

a) zárt ülést tart az Mötv. 46.§ (2) bekezdés a) és b) pontja alapján

b) zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46.§ (2) bekezés c) pontja alapján

(2) Zárt ülés elrendelésére javaslatot tehet:

a) polgármester,

b) a képviselő,

c) az önkormányzat bizottsága

d) jegyző, aljegyző

e) az érintett személy

(3) Zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4)A zárt ülésen az Mötv.46.§(3) bekezdésében felsoroltak vehetnek részt.

4. Az ülések tervezése, előkészítése

14.§ (1) A képviselő-testület üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkatervi javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé legkésőbb a tárgyévet megelőző év decemberi ülésére.

(2) A munkatervre javaslatot tehetnek:

a) polgármester

b) képviselő

c) bizottsági tag

d) intézményvezető

e) jegyző, aljegyző

(3) A munkaterv tartalmazza:

a) az ülés várható időpontját, helyét

b) a napirendek címét

c) az előterjesztés készítőjének megnevezését

d) a napirend előterjesztőjének megnevezését

e) szükség esetén az előterjesztés véleményezőjének megnevezését

f) a közmeghallgatás időpontját.

(4) A munkaterv a testületi és bizottsági munka tervezésének eszköze, attól indokolt esetben el lehet térni.

5. Az előterjesztések

15.§ Előterjesztésnek minősül:

a) a határozat-tervezet,

b) a rendelettervezet,

c) a beszámoló,

d) a tájékoztató.

16.§ (1)Az előterjesztés benyújtására jogosultak:

a) polgármester,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a képviselő,

d) a jegyző, aljegyző

e) a polgármester, illetve a képviselő-testület által felkért szervezetek, egyesületek vezetői.

(2) A Kulturális és Ügyendi Bizottság által benyújtandó előterjesztések köre:

a) összeférhetetlenségi ügyek

b) fegyelmi ügyek

c) méltatlansági ügyek,

d) a képviselők vagyonnyilatkozatával összefüggő ügyek

(3)A Kulturális és Ügyrendi Bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések köre:

a) művelődési tevékenységre vonatkozó ügyek

b) kulturális programokra, kiadványok megjelentetésére vonatkozó ügyek

17.§ Kizárólag írásban nyújthatóak be a 15.§ b) és c) pontjában felsorolt előterjesztések.

18.§ Szóbeli előterjesztés esetén is a döntés tervezetét írásban kell benyújtani.

19.§ (1) A képviselő-testületi meghívóval - lehetőség szerint - kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is.

(2) A polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását.

(3) Zárt tárgyalású napirendi pontra vonatkozó előterjesztést a képviselők, és a jegyző kapják meg.

6. Az ülések összehívásának rendje

20.§ (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a legidősebb képviselő, mint korelnök hívja össze és vezeti.

(2) Tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével 20 naptári nap időtartamot meghaladó távollét.

21.§ (1) A képviselő-testület ülését, az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(2) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább öt nappal kell az érdekelteknek megküldeni.

22.§ Az ülésre meg kell hívni:

a) a képviselőket, nem képviselő-testületi tag alpolgármestert

b) a jegyzőt, aljegyzőt

c) a napirendi pontnál érintett ügyintézőt,

d) a napirendi pontok előterjesztőit,

e) azt, akinek jelenlétét a napirend tárgyalása során a polgármester indokoltnak tartja,

f) a járási hivatalvezetőt

g)egészségügyi vonatkozású kérdéseket érintő napirendeknél a Fejér Megyei Kormányhivatal egészségügyi szakigazgatási szervének képviselőjét.

23.§ (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(2) Tanácskozási joggal vesz részt:

a) jegyző, aljegyző

b) a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester

c) akinek, vagy akiknek részvételét a polgármester, illetőleg a napirendi pont előadója szükségesnek tartja.

(3) A (2) bekezdés c) pontjában megjelöltek tanácskozási joggal való részvétele csak az őket érintő napirendre vonatkozik.

7. Határozatképesség

24.§ (1) A képviselő-testület határozatképességét az Mötv. 47.§ bekezdése szabályozza.

(2) Ha a képviselő-testület ülése nem határozatképes, az elnök az ülést meghatározott időre felfüggeszti. Ha az ülés a szünet után sem határozatképes, az elnök az ülést berekeszti.

25.§ (1) A határozatképtelen ülést 8 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni.

(2) Ismételt határozatképtelen ülés esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.

8. Az ülés vezetése

26.§ A polgármester akadályoztatása, illetve a döntéshozatalból való kizárása esetén az ülést az alpolgármester vezeti. Amennyiben az alpolgármester akadályozott az ülés vezetésében, akkor a Kulturális és Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti az ülést az adott napirend idejére.

27.§ Az ülés vezető jogköre:

a) megállapítja az ülés határozatképességét,

b) kijelöli a jegyzőkönyv hitelesítők személyét,

c) javaslatot tesz az ülés napirendjére,

d) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,

e) javaslatot tehet a tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására,

f) szünetet rendelhet el.

g) megnyitja a vitát,

h) lezárja a vitát,

i) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, megállapítja a döntés eredményét,

j) lezárja a napirendi pontok tárgyalását,

k) rendre utasítja a képviselő-testület ülését megzavaró képviselőt, a rendzavaró hallgatóságot,

l) bezárja az ülést.

28.§ (1) A képviselő-testület ülése napirendjének tárgyalási sorrendje:

a) polgármesteri beszámoló      

b) rendeleti szintű döntést igénylő napirendi pontok,

c) határozati szintű döntést igénylő napirendi pontok,

d) határozathozatalt nem igénylő napirendi pontok,

e) sürgőséggel tárgyalandó javaslatok,

f) kérdés és interpelláció,

g) tájékoztató és egyéb bejelentés.

(2) Az ülés vezető a napirendi pontok felett külön-külön nyit vitát.

(3) A vita során elsőként az előterjesztőnek ad szót, mely során az előterjesztést bármikor módosíthatja, kiegészítheti.

(4) Az előterjesztőn kívül a tisztségviselők, a jegyző a napirendhez kapcsolódóan bármikor szót kérhet, a szót az elnök soron kívül, vagy jelentkezések sorrendjében köteles megadni.

29.§ A napirendi pont tárgyalási sorrendje:

a) az előterjesztő kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez,

b) az előterjesztéssel kapcsolatban állásfoglaló bizottság ismertetheti véleményét,

c) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések,

d) vita az előterjesztéssel kapcsolatban,

e) módosító javaslatok megtétele,

f) döntés a módosító javaslatokról,

g) döntés az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatról.

30.§ (1) A hozzászólások a napirendi pontok sorrendjében történnek

(2) Egy napirendi pont esetében maximum 10 perc időtartamban lehet hozzászólni.

(3) A polgármester a hozzászólótól megvonja a szót:

a) a (2) bekezdésben foglalt időkorlát túllépése esetén,

b) ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik.

(4) A hallgatóság számára a hozzászólási lehetőséget az ülés vezetője biztosítja.

(5) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő 2 percre szót kérhet és javaslatot tehet.

(6) A képviselő-testület az (5) bekezdésben foglalt javaslat felett vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

9. A tanácskozás rendjének fenntartása

31.§ (1) Az ülés rendjének fenntartásáért az ülés vezetője felel.

(2) Az ülés vezetője a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása

b) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít

c) figyelmezteti azt az ülésen jelen lévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) Ha a rendre utasítás eredménytelen az ülés vezetője kezdeményezheti, hogy a képviselő­testület a képviselőt rója meg erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(4) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az ülés vezetője az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

10. A döntéshozatali eljárás

32.§  A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

33.§ A képviselő-testület alakszerű határozat nélkül, a szavazati arányok rögzítésével dönt:

a) feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,

b) informális jelentés tudomásul vételéről

c) interpellációra adott válasz elfogadásáról.

34.§ (1) A polgármester a módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja szavazásra. A képviselő-testület a módosító indítványokról időrendi sorrendben dönt.

A módosító indítványok elfogadásához egyszerű szótöbbség szükséges.

(2) A módosító indítványt annak előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.

(3) Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, ügyrendi javaslatra, szünet elrendelése után az ülés vezetője újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.

(4) Ha a képviselő-testület a (3) bekezdésben szabályozott eljárásában újból nem hoz döntést, akkor az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésére ismételten napirendre kell tűzni.

35.§ (1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A szavazás általában nyíltan történik.

(3)Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem"-mel történhessen.

(4) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők szavaznak.

(5) A szavazatokat az ülés vezetője számolja össze és a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri az ülés vezetője köteles megismételtetni.

36.§ (1) Név szerinti szavazást bármelyik képviselő indítványozhat a szavazás megkezdése előtt. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) A napirend elfogadása tárgyában, illetve ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem indítványozható.

(3) Név szerinti szavazás esetén az ülés vezetője abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően "igen" vagy "nem" nyilatkozattal szavaznak.

(4) A szavazás eredményét az ülés vezetője hirdeti ki, a névszerinti szavazásról készült listát aláírja, melyet a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(5) Név szerinti szavazást kell tartani:

a) a képviselő-testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntés,

b) önkormányzati vagyon megterheléséről,

c)  önkormányzati kötvény kibocsátásáról,

(6) A név szerinti szavazásra vonatkozóan az Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

37.§ (1) Titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet:

a) az ülés vezetője,

b) bármely képviselő.

(2) A képviselő-testület a titkos szavazás elrendeléséről egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével, külön helyiségben történik.

(4) Titkos szavazásnál a Kulturális és Ügyrendi Bizottság szavazatszámláló bizottságként jár el.

(5) A Kulturális és Ügyrendi Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok arányát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít, mely jegyzőkönyvet az ülésről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(6) A titkos szavazásról készített jegyzőkönyv tartalmazza:

a) szavazás helyét, idejét

b) a bizottság elnökének, tagjainak nevét,

c) a leadott szavazatokat, az érvényes és érvénytelen szavazatok számát

d) a javaslatra igennel és nemmel leadott szavazatok számát

e) a szavazás eredményét

f) a bizottság elnökének és tagjainak aláírását

38.§(1) A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárást az Mötv. 49.§(1) bekezdése szabályozza.

(2) Ha a képviselő a jogszabályban előírt személyes érintettségének bejelentésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztotta, akkor erre irányuló indítvány esetén a képviselő-testület az ülésén határozatban figyelmezteti bejelentési kötelezettségének elmulasztásáról.

11. A képviselő-testület határozatai

39.§ (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön a naptári év elejétől 1-es sorszámmal kell ellátni. Zárójelben meg kell jelölni a határozat meghozatalának hónapját és napját.

(2) A határozat megjelölése tartalmazza:

a) a képviselő-testület megnevezését,

b) a határozat számát, meghozatalának évét, hónapját és napját,

c) a „határozata" kifejezést,

d) a határozat címét.

(3) A határozat a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:

a) a képviselő-testület döntését,

b) a végrehajtására szolgáló határidőt,

c) a végrehajtásért felelős megnevezését.

(4) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 10 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(5) A testületi határozatokról nyilvántartást kell vezetni.

(6) Az önkormányzati határozatokról készült nyilvántartás tartalmazza:

a) a határozat számát,

b) a határozat meghozatalának időpontját,

c) a határozat tárgyát,

d) a határozat végrehajtásának határidejét,

e) a végrehajtásért felelős szerveket vagy személyeket.

(7) E §-ban foglaltakat az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokra a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

12.Az önkormányzati rendeletalkotás

 40.§(1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) települési képviselők

b) önkormányzati bizottság elnöke

c) polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző

d)a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői

 (3) A rendelet tervezetet a jegyző, aljegyző, illetve az önkormányzati hivatal tárgy szerint érintett köztisztviselői készítik el.

(4) A képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg.

41.§(1) A rendelet tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretében a természetes személyek, valamint a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek a rendelet tervezettel kapcsolatban véleményt nyilváníthatnak.

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

a) a fizetési kötelezettségekről,

b) a költségvetésről, a költségvetés módosításáról, végrehajtásáról,

c) az önkormányzat vagyonáról,

d) az önkormányzat szervezeti és működési szabályairól,

e) a köztisztviselők juttatásairól szóló rendeletek tervezeteit.

(3) A rendelet-tervezetet a jegyző a társadalmi részvétel biztosítása érdekében az önkormányzat hivatalos honlapján megjeleníti, továbbá az önkormányzat épületében (Kajászó, Rákóczi u. 71. sz.) kifüggeszti.

(4) A rendelet tervezetet úgy kell közzétenni, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez, a vélemények kifejtéséhez.

(5) A véleményeket a jegyzo@kajaszo.hu e-mail címre lehet megküldeni, vagy papír alapon benyújtani az önkormányzat hivatalának kirendeltségére.

(6) A beérkező véleménynek tartalmaznia kell:

a) a véleményadó nevét,

b) a véleményadó lakóhelyét,

c) a véleményadó elektronikus elérhetőségét.

(7) A vélemény megküldésével a véleményt nyilvánító személyes adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

(8) A beérkezett véleményekről az előterjesztő összegzést készít, mely tartalmazza a figyelembe vett észrevételeket, illetve a vélemény figyelmen kívül hagyásának indokait.

 (9) A tervezetről szóló döntést követő három hónap elteltével a rendelet szerint közzétett dokumentumok eltávolításra, a papíron beküldött vélemények megsemmisítésre kerülnek.

42.§ (1) A jegyző, illetve más előterjesztő az előkészítést és véleményezést követően a rendelet tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.

(2) A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a rendelet megalkotásának indokait, szükségességét

b) a tervezetbe beépített, illetve elvetett véleményeket, javaslatokat

c) a rendelet-tervezet teljes szövegét.

43.§ A rendelet végleges, hiteles szövegét a jegyző szerkeszti meg.

44.§ A rendeletet az önkormányzat hivatalában található hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik. A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy a kihirdetett rendeletek a hivatalban ügyfélfogadási idő alatt bárki által megtekinthetők legyenek.

45.§ A rendelek folyamatos karbantartásáról, módosítás, illetve hatályon kívül helyezés kezdeményezéséről, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.

46.§ (1)A rendeletekről sorszám szerinti nyilvántartást kell vezetni

(2) Az önkormányzati rendeletekről készült nyilvántartás tartalmazza:

a) a rendelet tárgyát,

b) a rendelet számát.

c) megalkotásának időpontját,

d) hatálybalépésének időpontját,

e) az esetleges módosító vagy hatályon kívül helyező rendelet számát és a változás időpontját.

13. Kérdések, interpellációk

47.§ (1) A képviselők a polgármesternek, az alpolgármesternek a bizottság elnökének, a jegyzőnek, az aljegyzőnek önkormányzati ügyekben felvilágosítás kérése céljából a napirendek megtárgyalását követően kérdést tehetnek fel.

(2) A kérdés a képviselő-testület ülése előtt legalább 5 nappal írásban, vagy az ülésen szóban tehető fel, melyre a megkérdezett az ülésen szóban válaszol.

(3) Ha a szóban feltett kérdés megválaszolásához hosszabb idő szükséges, akkor a megkérdezett 5 napon belül írásban adja meg válaszát.

48.§ (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a napirendek megtárgyalását követően magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz, aljegyzőhöz, amelyre az ülésen szóban vagy legkésőbb 8 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(2) Az interpellációra adott írásos választ a képviselőknek meg kell küldeni.

(3) Az interpelláció az ülés előtt 5 nappal írásban is benyújtható, melyre az ülésen érdemben válaszolni kell.

(4) Az interpellációra adott választ követően az interpellálónak - legfeljebb 10 percben - viszontválaszra van joga.

(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik

(6) Ha a választ az interpelláló nem fogadta el, a képviselő-testület vita nélkül határoz a válasz elfogadásáról.

14. A képviselő-testület jegyzőkönyve

49.§ A képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyv két eredeti példányban készül, melyből egy példányt a lakosság tájékoztatása érdekében a könyvtárban kell elhelyezni.

50.§ (1) A képviselő-testület üléseiről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott döntéseket tartalmazó - szerkesztett - írásos jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) Az írásos jegyzőkönyv tartalmazza

a) ülés számát, helyét és időpontját,

b) a megjelent és távollévő képviselők és meghívottak nevét,

c) a napirend előtti felszólalásokat,

d) napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók és felszólalók nevét, a kérdések, szóbeli előterjesztések, illetőleg hozzászólások lényegét,

e) a döntési javaslatokat,

f) a döntéshozatal módját, eredményét és a hozott döntés szövegét,

g) az ülés vezetőjének intézkedéseit, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket.

51.§ A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezi:

a) meghívó,

b) az írásos előterjesztések, a képviselői önálló indítványok és írásban benyújtott hozzászólások, az interpellációk, továbbá az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,

c) a jelenléti ív, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és mellékletei,

d) a név szerinti szavazásról készült hitelesített névsor.

52.§ (1) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző, valamint két hitelesítő és a jegyzőkönyv tartalmáért felelős személy írja alá.

(2) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéből készült jegyzőkönyvi kivonatot -     intézkedés céljából - haladéktalanul át kell adni a végrehajtásért felelős szerveknek,  személyeknek.

53.§ (1) A választópolgárok a nyilvános képviselő-testületi ülések előterjesztéseibe és az arról készült jegyzőkönyvbe betekinthetnek.

(2) A zárt ülésről készült jegyzőkönyveket a titkos ügykezelés szabályai szerint elkülönítve kell tárolni, őrizni.

(3) A képviselő-testület üléséről hangfelvételt kell készíteni, mely nem selejtezhető dokumentumnak minősül. Tárolására, sokszorosítására, kiadására a közérdekű adatkezelési szabályok érvényesek.

IV. Fejezet

Lakossági fórumok

54.§ (1) A képviselő-testület egyedi döntése alapján lehet:

a) fórumokat szervezni, amelyeken a lakosság tájékoztatást kap az önkormányzat munkájáról. döntéseiről, feladatairól, terveiről, céljairól és mindezekben véleményt nyilváníthat.

b) közvélemény-kutatást szervezni a lakossági vélemények megismerésére.

(2) Az előkészítés során lehetővé kell tenni, hogy a választópolgárok a polgármesterhez eljuttathassák kérdéseiket, válaszaikat és javaslataikat, amelyre intézkedést várnak.

(3) A fórumokra történő meghívás hirdetmények útján történik.

(4) A lakossági fórumról jegyzőkönyv készül, amelyet a község hivatalos honlapján történő megjelentetésével nyilvánossá kell tenni.

V. Fejezet

 Közmeghallgatás

55.§.(1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, melynek időpontját és helyét 8 nappal megelőzően a lakosság tudomására kell hozni.

(2) A munkaterv meghatározhatja, hogy mely napirendek megtárgyalása történik közmeg­hallgatással egybekötve.

(3) A közmeghallgatással egybekötött képviselő-testület összehívására és lefolytatására a szervezeti és működési szabályzat előírásait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

56.§ (1) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel.

(2) Az állampolgárok és a (1) bekezdésben említett szervezetek képviselői a képviselő­testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek.

57.§ (1) Az ülésen elhangozott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervezetet, vagy személyt, amely vagy aki az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.

(2) A felszólaló részére a vizsgálat eredményéről és a tett intézkedésekről 30 napon belül, írásban a polgármester, az alpolgármester, vagy a jegyző ad választ.

VI. Fejezet

A települési képviselő

58.§ (1) A képviselőt az Mötv.-ben és e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

(2) A megválasztott képviselők az önkormányzat egészéért vállalt telelősséggel képviselik választóik érdekeit.

(3) A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

59.§ (1) A képviselő köteles:

a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, az ülésekről való távolmaradását akadályoztatása esetén bejelenteni,

b) a bizottsági tagságával összefüggő feladatait ellátni, annak ülésein részt venni.

c) választóival megfelelő kapcsolatot tartani

d) a vele-szemben felmerült kizárási okot a napirend tárgyalása előtt bejelenteni

(2) A képviselő köteles a Képviselő-testületi ülésen

a) olyan magatartást tanúsítani, amellyel megőrizhető az ülés méltósága, tekintélye,

b) a képviselői esküjében foglaltakat és a közjót maradéktanul szem előtt tartani,

c) a Képviselő-testület ülését vezető személy a Képviselő-testület méltóságának érdekében tett intézkedését tiszteletben tartani.

60.§ A képviselő jogai:

a) részt vehet a képviselő-testület döntései előkészítésében, meghozatalában, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,

b) az írásban benyújtott hozzászólását kérésére a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,

c) tanácskozási joggal részt vehet a bizottság ülésén,

d) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, melyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a javaslattevőt meg kell hívni,

e) önálló indítványt terjeszthet elő,

f) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet

g) a képviselő-testület hivatalától a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést igényelhet.

VII. Fejezet

 A képviselő-testület bizottságai

61.§ (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó bizottságot hoz létre.

(2) A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre:

      a) Kulturális és Ügyrendi Bizottság

62.§ (1) A Kulturális és Ügyrendi Bizottság 3 fő önkormányzati képviselő tagból áll.

(2) A bizottság elnökének és tagjainak névjegyzékét a 2. függelék tartalmazza.

(3) A Kulturális és Ügyrendi Bizottság feladatkörébe tartozik:

a) szervezi és koordinálja a feladatkörébe tartozó művelődési tevékenységet,

b) figyelemmel kíséri a művelődés területét érintő jogszabályok és határozatok végrehajtását,

c) figyelemmel kíséri a honlap működését, a kulturális programokat,

d) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi, méltatlansági és fegyelmi ügyeket kivizsgálja, és döntésre előkészíti,

e) ellátja a polgármester és a helyi képviselők vagyonnyilatkozatának kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,

f) javaslatot tesz a közösséget érintő kulturális programok és kiadványok előterjesztésére,

g) titkos szavazásnál ellátja a szavazatszámlálói feladatokat,

h) előterjeszti a polgármester jutalmával kapcsolatos javaslatokat

i) véleményezi a képviselő-testület rendeleteinek tervezeteit.

(4) A bizottság belső működési szabályait a jogszabályok keretei között és e rendeletben foglaltaknak megfelelően saját maga határozza meg.

63.§ A képviselő-testület egyes feladatainak ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat.

64.§ (1) A bizottság a tevékenységéről évente egy alkalommal beszámol a képviselő­testületnek.

(2) A beszámolási kötelezettség időpontját a képviselő-testület munkatervében határozza meg.

VIII. Fejezet

A polgármester

65.§ (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester ügyfélfogadása: hétfő:    13 órától 16 óráig

                                                         péntek:   8 órától 12 óráig

66.§ (1) A polgármester az Mötv. 67.§-a  által meghatározott kereteken belül látja el feladatait és gyakorolja önkormányzati és hatósági hatásköreit.

(2) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

67. § A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő az Mötv-ben meghatározott feladatain túl:

a) segíti a képviselők  és a bizottság munkáját,

b) szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat,

c) kapcsolatot tart a kistérségi Társulás településeinek polgármestereivel, az Önkormányzati társulások érintett képviselőivel,

d) ápolja a község történelmi és kulturális hagyományait,

e) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit.

68.§ (1) A polgármester jogosult arra, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás és következményeinek az elhárítása érdekében, vészhelyzetben a költségvetés körében átmeneti intézkedéseket hozzon.

(2) A (1) bekezdés alapján tett intézkedéseiről és döntéséről a polgármester a képviselő­testület következő ülésén köteles beszámolni.

69.§ A polgármester Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 68. § (3) bekezdésében foglaltak fennállása esetén döntést hoz az alábbi ügyekben:

a) közvilágításról való gondoskodás,

b) a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása,

c) környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);

d) szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások,

e) lakás- és helyiséggazdálkodás,

f) helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás,

g) honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás,

h) helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok,

i) sport, ifjúsági ügyek,

j) település közbiztonsága.

IX. Fejezet

 Az alpolgármester

70.§(1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára

     a) képviselő-testület tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert, és

     b) egy társadalmi megbízatású, nem képviselő-testületi tag alpolgármestert

választ.

(2) Az alpolgármesterek ügyfélfogadást előre meghirdetett időpontban nem tartanak.

X. Fejezet

 A jegyző, aljegyző

71.§ (1) A jegyző és aljegyző kinevezését az Mötv.82.§(1) bekezdése szabályozza.

(2) A kinevezés határozatlan időre szól.

72.§(1) A jegyző az Mötv. 81.§(3) bekezdésében foglaltak szerint vezeti a hivatalt, megszervezi annak munkáját.

(2) A jegyző az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról az Mötv. 81.§-ában meghatározottakon túl az alábbiak szerint gondoskodik:

a) előkészíti a képviselő-testületi ülés, bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) az üléseken szóban, azt követően írásban jelzi, ha a képviselő-testület, annak szervének, illetve a polgármesternek a döntése, működése jogszabálysértő,

c) ellátja a testület, a bizottság szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

d) véleményt nyilvánít a képviselő-testület, polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben,

e) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,

f) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével,korszerűsítésével összefüggő feladatokat.

XI. Fejezet

A Képviselő-testület Hivatala

73.§(1) A Képviselő-testület egységes hivatal hoz létre Vál és Gyúró Községek Önkormányzataival „Váli Közös Önkormányzati Hivatal” elnevezéssel.

 (2) A Váli Közös Önkormányzati Hivatal székhelye: 2473 Vál, Vajda János 2.

(3) A Váli Közös Önkormányzati Hivatal kajászói kirendeltsége: 2472 Kajászó, Rákóczi u.71.

(4) A Váli Közös Önkormányzati Hivatal gyúrói kirendeltsége: 2464 Gyúró, Rákóczi u. 49.

(5) A hivatal az Mötv. 84.§ (1) bekezdése, a képviselő-testületek által kiadott alapító okirat, valamint a képviselő-testületek által jóváhagyott saját szervezeti és működési szabályzata előírásai szerint működik.

XII. Fejezet

 Az önkormányzat gazdálkodása

74.§(1) A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő rendeletet a magasabb jogszabályokban rögzített szabályoknak megfelelően kell megalkotni.

(3) Az (1) bekezdésben szereplő rendelet tárgyalásánál és elfogadásánál a magasabb jogszabályokban rögzített szabályokat kell alkalmazni.

XIII. Fejezet

Társulások

75. § (1)    Az Önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2)  Az önkormányzat a következő társulásoknak a tagja

a)  Szent László Völgye Többcélú Kistérségi Társulás (székhelye: 2462 Martonvásár, Budai u.13.)

b) Ercsi Kistérség Járóbeteg-szakellátó Egészségügyi Központ Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségi Társaság (székhelye: 2451 Ercsi, Esze Tamás u.14.)

c)  Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás. (székhelye: 8154 Polgárdi, Batthyány u. 132.)

XIV. Fejezet

 Záró rendelkezések

76.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetését követően 2019.november 27-én 18 órától lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Kajászó Község Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2015.(VI.1.) önkormányzati rendelete.

                  Császár Roland                                                Dr.Balogh Lóránd

                     polgármester                                                         jegyző

Záradék:

Ez a rendelet  2019. november 27-én 17 óra 55 perckor kihirdetésre került Kajászó Község Önkormányzatának hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel.

Kajászó, 2019.november 27.

                                                                                                  Dr.Balogh Lóránd

                                                                                                           jegyző