1. § (1) A rendelet hatálya Sajószentpéter város közigazgatási területén Sajószentpéter Városi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki.

(2) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezései megfelelően irányadóak.

2. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek vonatkozásában a tulajdonosi jogok gyakorlására és a kötelezettségek teljesítésére a Képviselő-testület, a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában e feladattal megbízott bizottság és a polgármester jogosult az e rendeletben meghatározott feladatmegosztás szerint.

(2) A tulajdonosi döntések előkészítésével és végrehajtásával a Képviselő-testület a Sajószentpéteri Polgármesteri Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal) bízza meg.

(3) A társasházakban lévő lakások és helyiségek bérbeadása során tekintettel kell lenni a társasház alapító okiratában, valamint a társasház közgyűlésének határozataiban foglaltakra is.

3. § E rendelet alkalmazása során:

4. § (1) A Hivatal a lakásgazdálkodási feladatok ellátása, az egyes kérelmek vagy pályázatok elbírálása céljából személyes adatokat kezel.

(2) Személyes adatot kezelni csak az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) 4. §-ában foglalt követelményeknek megfelelően lehet.

(3) Az érintett önkéntes hozzájárulása alapján az alábbi személyes adatok kezelhetők:

(4) A hatóságok, bíróságok megkeresésére vonatkozó adatszolgáltatásokat a Hivatal teljesíti.

5. § (1) A lakásbérleti jogviszony jogcíme lehet:

(2) Önkormányzati lakás csak lakás céljára adható bérbe.

(3) A bérleti jogviszony bármilyen okból történő megszűnése esetén a Képviselő-testület jogosult megváltoztatni a megüresedett ingatlan bérbeadásának jogcímét.

(4) Az Önkormányzat tulajdonában álló, az (1) bekezdésben meghatározott jogcímek szerint bérbe adható lakások felsorolását, tovább a bérbe adható nem lakás céljára szolgáló helyiségeket a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

6. § (1) Önkormányzati bérlakás csak meghatározott időre, legfeljebb 5 évre, a szociális helyzet alapján történő bérbeadásnál legfeljebb 1 évre, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig adható bérbe, kivéve az Ltv. hatályba lépése előtt határozatlan időre bérbe adott lakás esetén a cserelakást.

(2) A bérlő a bérleti szerződés megszűnését megelőzően legalább 30 nappal korábban írásban – személyesen, postai úton, vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton – benyújtott kérelmére az önkormányzati bérlakás a bérleti jogviszony megszűnését követően újabb, legfeljebb öt év határozott időtartamra, szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetén legfeljebb egy év határozott időtartamra bérbe adható, amennyiben a bérbeadás feltételei továbbra is fennállnak, és a bérlő a bérleti szerződésből eredő kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette, közüzemi díjtartozása – társasház esetén közös költség – tartozása nincs, vagy fennálló tartozás esetén a kérelem benyújtását megelőzően a szolgáltatóval/közös képviselővel részletfizetési megállapodást kötött és az abban foglaltakat maradéktalanul teljesíti. A fizetési kötelezettségek teljesítését igazoló dokumentumokat a kérelemhez csatolni kell.

(3) Önkormányzati lakás piaci alapon történő bérbeadására, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására – a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – pályázati eljárás keretében kerülhet sor. A szociális helyzet alapján bérbeadott lakás bérleti jogviszonyának a (2) bekezdés alapján történő meghosszabbításánál a 10. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(4) A pályázati hirdetményt a helyben szokásos módon kell közzétenni úgy, hogy a pályázatok benyújtására legalább 15 nap álljon rendelkezésre.

(5) Önkormányzati lakás bérbevételére pályázatot kizárólag a rendelet 2. melléklete szerinti kérelem elnevezésű formanyomtatványon írásban - postai úton, személyesen vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton – lehet benyújtani a Hivatal Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Osztályára.

(6) A kérelmező egyszerre több lakásra is benyújthatja pályázatát. Ebben az esetben az azonos típusú önkormányzati bérlakások pályázatához tartozó mellékleteket elegendő egy példányban benyújtani.

(7) A pályázónak a versenytárgyalásig lehetősége van a hiányosságok pótlására, amelynek elmulasztása a pályázó kizárását vonja maga után.

(8) A piaci alapon bérbe adott lakások esetén a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg a mindenkori minimálbérnek megfelelő mértékű óvadék megfizetése szükséges. Az óvadék a bérlő által okozott és meg nem térített károk, valamint a vállalt és nem teljesített kötelezettségek fedezetére szolgál. A szerződés tartama alatt az óvadék részben vagy egészben történő felhasználása esetén a bérlő köteles haladéktalanul az óvadékot az eredeti összegre kiegészíteni. Ezen kötelezettség elmulasztása esetén a bérbeadó jogosult a szerződést felmondani. Az óvadék igénybevétele a bérbeadót szerződésszegés esetén megillető egyéb jogokat nem érinti. A bérleti jogviszony megszűnésével egyidejűleg az óvadék igénybe nem vett összegét kamatmentesen vissza kell fizetni.

(9) Az óvadék kezelésére a Ptk. előírásait kell alkalmazni.

7. § Nem létesíthető lakásbérleti jogviszony azzal a személlyel,

8. § (1) A lakásbérleti jogviszony alapján a bérlőt és a vele együttlakó személyeket megilleti a lakás, a lakáshoz tartozó helyiségek és földrészlet használati joga.

(2) A bérlő a közös használatra szolgáló helyiségek, területek használatával kapcsolatos költségeket és társasházak esetén a közös költséget – a bérleti díjon felül – megfizetni köteles.

9. § (1) Szociális helyzet alapján önkormányzati tulajdonú lakás bérbeadása az igénylő kérelme alapján történhet. A kérelmet a 3. melléklet szerinti kérelem elnevezésű formanyomatványon írásban – postai úton, személyesen vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton – lehet benyújtani a Hivatal Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Osztályára.

(2) Kérelmet az nyújthat be, illetve bérleti szerződés azzal a nagykorú személlyel köthető:

(3) Az egy főre eső havi nettó jövedelem megállapításánál a pályázat benyújtását megelőző 3 hónapot kell figyelembe venni.

(4) A kérelmet vissza kell utasítani, illetve az eljárást meg kell szüntetni, ha:

(5) A Képviselő-testület azon családok részére, akiknek saját tulajdonú házuk természeti katasztrófa, vagy vis maior esemény következtében megsemmisült, vagy lakhatatlanná vált és azt felújítani, újjáépíteni anyagi, jövedelmi viszonyaik miatt nem áll módjukban – amennyiben a szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételeinek megfelelnek, szociális bérlakásban bérleti jogot biztosíthat.

(6) A szociális helyzet alapján bérbeadott lakások esetében, amennyiben a bérleti jogviszony fennállása alatt a szociális bérlakásra jogosultság (2) bekezdésben meghatározott feltételei már nem állnak fenn, a bérlő köteles azt a bérbeadónak 5 napon belül bejelenteni. A bérleti jogviszony a jogosultsági feltételek hiányának bérbeadó által történő megállapításával megszűnik. A bérlő ebben az esetben a lakás elhagyására a jogosultsági feltétel hiányát megállapító bérbeadói közlést követő 30 napon belül köteles.

10. § (1) A 9. §-ban meghatározott feltételekkel rendelkező kérelmezők közül a bérlőt a szociális ügyekért felelős bizottság javaslatára a Képviselő-testület választja ki.

(2) A 6. § (2) bekezdése alapján a rendelet 3. mellékletét képező nyomtatványon benyújtott kérelem alapján a szociális körülményeket a szociális ügyekért felelős bizottság felülvizsgálja és rászorultság esetén szociális helyzet alapján a bérleti szerződés megkötésére – legfeljebb 1 év határozott időtartamra – javaslatot tesz a Képviselő-testületnek. A kérelem elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.

(3) Az igénylést el kell utasítani, illetve az eljárást meg kell szüntetni, ha:

11. § Az Önkormányzat a szociális helyzet alapján bérbe adott önkormányzati lakás bérlőjének a bérleti díjhoz támogatást nyújt a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint.

12. § (1) A költségelven bérbeadott lakások felsorolását a rendelet 1. mellékletének 3. pontja tartalmazza.

(2) E rendelet hatályba lépését követően a költségelven bérbeadott lakásokra vonatkozó bérleti szerződés meghosszabítására nincs lehetőség.

(3) A költségelven bérbeadott lakások bérbeadásának jogcíme a lakásra fennálló bérleti szerződés megszűnésének időpontjában piaci alapon történő bérbeadásra változik.

13. § (1) Piaci alapon bérbeadhatóak az 1. melléklet 3–4. pontjában felsorolt önkormányzati lakások.

(2) A piaci alapon bérbeadható lakások meghirdetéséről pályázati hirdetmény megjelentetésével a Hivatal gondoskodik az önkormányzat hirdetőtábláin, valamint hivatalos honlapján (www.sajoszentpeter.hu).

14. § (1) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

(2) A versenytárgyaláson az vehet részt, aki:

(3) A versenytárgyalást a Hivatal folytatja le, melyről jegyzőkönyvet kell felvenni. A pályázók személyesen, vagy meghatalmazottjaik útján vehetnek részt a versenytárgyaláson.

(4) A versenytárgyalást az nyeri meg és az köthet a lakásra bérleti szerződést, aki

(5) A versenytárgyalás végén a nyertest és a második helyezettet kell kihirdetni, az általuk befizetett szerződéskötési biztosíték összegét a bérleti szerződés megkötéséig letétben kell tartani. A szerződéskötési biztosíték összegét a további pályázók részére a versenytárgyalást követő 8 napon belül vissza kell fizetni.

(6) A bérleti szerződést a pályázat nyertesével 8 napon belül kell megkötni. A szerződés határidőben történő megkötése esetén a második helyezett pályázó részére a szerződéskötési biztosíték összegét haladéktalanul vissza kell fizetni. A szerződés megkötésének további feltétele az 6. § (8) bekezdés szerinti óvadék megfizetése.

(7) Amennyiben a versenytárgyalás nyertese – neki felróható okból – visszalép, úgy az általa letétbe helyezett szerződéskötési biztosítékot elveszíti. Ebben az esetben a bérbeadó jogosult a második helyezett pályázónak a bérleti szerződés megkötésére 5 napon belül ajánlatot tenni, aki – neki felróható okból történő – visszalépése esetén az általa letétbe helyezett szerződéskötési biztosítékot szintén elveszíti.

(8) A szerződéskötési biztosíték összegét a szerződést kötő pályázó esetében a lakbérbe be kell számítani.

(9) A versenytárgyalást akkor is eredményesnek kell tekinteni, ha a tárgyaláson csak egy pályázó jelenik meg.

(10) A versenytárgyalást eredményelenné kell nyilvánítani, ha a tárgyaláson egy pályázó sem jelenik meg.

(11) Ha a nyertes és a második helyezett is visszalép a szerződéskötéstől, valamint a versenytárgyalás eredménytelensége esetén új pályázati hirdetményt kell a Hivatalnak megjelentetni.

15. § (1) Az Önkormányzattal, az Önkormányzat költségvetési szervével, valamint az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társasággal közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személlyel – akinek az alkalmazása az intézmény, gazdasági társaság szakember ellátásnak biztosítása céljából, vagy közérdekű célból indokolt – lakásbérleti jogviszony létesíthető. A közérdekű elhelyezésre szolgáló lakások az 1. melléklet 5. pontjában felsorolt önkormányzati lakások.

(2) Szakember elhelyezése esetén a bérbeadás iránti kérelmet írásban – a munkáltató véleményével ellátva – a Hivatal Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Osztályára kell benyújtani.

(3) Szakember elhelyezése céljára lakást az (1) bekezdés szerinti jogviszony betöltésének időtartamára lehet bérbe adni.

(4) Önkormányzati bérlakás szakemberek elhelyezése céljából történő bérbeadására a rendeletben foglaltakat kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

(5) A lakbér mértékét a rendelet 24. § (5) bekezdése alapján kell megállapítani.

(6) A bérleti jogviszony megszűnik a munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével.

(7) A bérlő kijelöléséről a munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslatára a Képviselő-testület dönt.

16. § Ha a szociális intézményből elbocsátott személy az intézménybe utalásakor pénzbeli térítés ellenében mondott le az önkormányzati bérlakás bérleti jogviszonyáról az intézményből 5 éven belül történő elbocsátása esetén, egy szobás, komfort nélküli lakásra tarthat igényt, ha a felvett pénzbeli térítést visszafizeti.

17. § (1) Önkormányzati lakás bérleti joga a Képviselő-testület hozzájárulásával cserélhető el az Ltv. 29. § (5)-(6) bekezdéseiben meghatározott esetekben, kizárólag az ország területén belül. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.

(2) A bérbeadó a hozzájárulást írásban köteles megadni. Ennek keretében tájékoztatni kell a cserepartnert a lakással összefüggő – e rendelet szabályai szerinti – bérlői kötelezettségekről, valamint a lakbér összegéről.

(3) Önkormányzati lakásbérlemények cseréje során határozatlan idejű bérleti szerződés esetén kizárólag határozatlan idejű, a határozott idejű bérleti szerződés esetén pedig kizárólag határozott idejű bérleti szerződés köthető.

(4) A bérbeadói hozzájárulás megadásakor az Ltv. 29. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(5) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően határozatlan idejű lakásbérleti szerződés helyett a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárulásával határozott idejű bérleti szerződés is köthető.

(6) A bérbeadó a lakáscseréhez történő hozzájárulást megtagadja, ha

(7) Ha a cserélő felek a csereszerződésben másként nem állapodtak meg, a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

18. § (1) A bérbeadó a lakást a bérlő részére leltár szerint tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni, melyet bérlő a leltáron aláírásával elismer. A lakás átadásakor észlelt, a rendeltetésszerű használatot akadályozó hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. A bérlő és a bérbeadó azonban megállapodhat, hogy a szükségesen felmerült és igazolt költségeit – a bérleti szerződésben rögzített módon – a bérleti díjban érvényesíti.

(2) Az Ltv-ben megállapított bérbeadót terhelő kötelezettségek bérlő által történő teljesítése esetén, a szükségesen és igazoltan felmerült költségeket a bérlő – külön megállapodás alapján – a bérleti díjban érvényesítheti.

(3) A bérbeadó, az előző bérlő és a leendő bérlő írásban megállapodhatnak, hogy az előző bérlőt terhelő rendbetételi kötelezettséget a leendő bérlő térítés ellenében átvállalja.

(4) Bérlő a lakást rendeltetésszerűen köteles használni, azt tisztán tartani. A bérleti jogviszony alatt köteles eleget tenni a lakás használatának feltételeit szabályozó egyéb jogszabályi rendelkezéseknek, hatósági előírásoknak, így különös tekintettel a közegészségügyi, környezetvédelmi előírásoknak.

(5) A bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban tartózkodni. Ezt a feltételt a szerződésnek tartalmaznia kell azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. A távollét okának fennállását hitelt érdemlő módon (orvos, munkáltató, tanintézet igazolása, más okirat) kell igazolni. A 2 hónapot meghaladó indokolatlan távollét szerződésszegésnek minősül és megalapozza a bérleti szerződés felmondását.

(6) A bérlő az önkormányzati bérlakásban kizárólag tulajdonosi hozzájárulással és csak a helyi rendeletben szabályozott előírásoknak megfelelően tarthat állatot. A hozzájárulás megadásáról a polgármester dönt.

(7) A bérlő a közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos díjfizetési kötelezettségének a közműszolgáltatóval kötött szerződésben betöltött jogi helyzetétől függetlenül köteles eleget tenni.

(8) A bérlő köteles gondoskodni szükség szerint a lakás burkolatainak, ajtajainak és ablakainak, valamint berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, cseréjéről. Köteles továbbá a lakás használatával összefüggő szolgáltatások díjait folyamatosan fizetni.

(9) A bérlő jogosult a lakás átalakítására és korszerűsítésére. E munkák elvégzéséhez a Képviselő-testület előzetes hozzájárulása és – jogszabályban meghatározott esetekben – építésügyi hatósági eljárás lefolytatása szükséges. Amennyiben a felújítás folytán a lakás komfortfokozata megnövekedett, úgy bérlő köteles a lakás új komfortfokozata szerinti lakbért megfizetni.

(10) Az ingatlanon lévő, valamint a lakáshoz tartozó udvar jó karbantartása minden esetben a bérlő kötelessége.

(11) A bérlő a szükséges rovar- és rágcsálóírtást köteles elvégeztetni.

(12) Ha a bérleti szerződés megszűnésekor a bérlőnek közüzemi díjtartozása van, a bérbeadó a pályázati hirdetményben feltételként állapíthatja meg, hogy a nyertes pályázót a tartozás átvállalására vonatkozóan szerződéskötési kötelezettség terheli. Ebben az esetben a pályázati kírásnak tartalmaznia kell a díjtartozás pontos összegét.

(13) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését

(14) A társasház vagy a lakásszövetkezet közös használatára szolgáló helyiségeire, közös területére vonatkozó a közösség által megszavazott kötelezettségek, illetve jogok a bérlőt terhelik, illetve illetik.

(15) Nem terheli a bérlőt a társasház egészét érintő energiatakarékossági beruházások tulajdonost terhelő önrésze.

(16) Az épületben, lakásban, ezek berendezéseiben a bérlő magatartásából eredően keletkezett hiba, kár mégtérítése a bérlőt terheli.

(17) A bérlő az esetleges meghibásodásokról, valamint a rendeltetésszerű használatot akadályozó ok, körülmény fennállásáról haladéktalanul köteles a bérbeadót értesíteni.

(18) A lakást a bérleti jogviszony megszűnését követően leltárral kell visszavenni. A leltár tartalmazza a lakás és a lakberendezési tárgyak tényleges állapotát és a kapcsolódó megállapításokat, a lakás bérbedáskori állapotától való eltéréseket. A leltárt a jelen lévő felek írják alá. Amennyiben a volt bérlő az aláírást megtagadja, ezt a tényt a leltárra fel kell jegyezni.

19. § (1) Az önkormányzati bérlakást jogcím nélkül használó a jogcím nélküli használat kezdetétől használati díjat köteles fizetni. A használati díj összege a használat kezdetétől számított 2 hónap elteltéig a lakásra megállapított lakbér összege, a 3-6. hónap közötti időtartamra havonta a lakbér háromszorosa, a 7-12. hónap közötti időtartamra havonta a lakbér ötszöröse, a 13. hónaptól kezdődően havonta a lakás lakbérének tízszerese.

(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben említett esetben a jogcím nélküli használat kezdetétől, illetve tudomására jutástól számított 30 napon belül – a Hivatal tájékoztatása alapján – a lakás kiürítése iránt a szükséges intézkedést kezdeményezi.

(3) Önkényes beköltöző a beköltözés napjától lakáshasználati díjként az (1) bekezdés szerinti lakáshasználati díjat köteles fizetni.

(4) A bérlő halála esetén, ha nincs arra jogosult, aki a bérleti jogviszonyt folytatná, az örökösöknek a halál időpontját követő 2 hónapon belül a lakást ki kell üríteni és átadni a bérbeadónak. A lakás kiürítésének időpontjáig a lakbérfizetési kötelezettség az örökösöket terheli.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztása esetén az örökösök, mint jogcím nélküli lakáshasználók, az (1) bekezdés szerinti díjat kötelesek a lakás használatáért fizetni.

20. § (1) A bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül a lakásba befogadhatja az Ltv. 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyeket. Bérlő köteles a befogadást bérbeadónak haladéktalanul írásban bejelenteni.

(2) A bérlő az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó személyeket írásban – postai úton, személyesen vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton – a Hivatalhoz benyújtott kérelmére a Képviselő-testület írásbeli hozzájárulásával fogadhajta be.

(3) A bérbeadó hozzájárulásával befogadott személyek a bérleti szerződés megszűnése után elhelyezésre nem tarthatnak igényt, a bérleti jogviszonyt nem folytathatják. Erre vonatkozóan a kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkoznia kell a befogadott személynek.

(4) A befogadás tényével a befogadott nem válik bérlőtárssá, azonban a lakásra vonatkozó fizetési kötelezettségek vonatkozásában a bérlővel egyetemlegesen felel.

(5) Amennyiben a bérlő az önkormányzati lakásba bérbeadói hozzájárulás nélkül fogad be valakit, a lakásbérleti jogviszonyt bérbeadó elhelyezési kötelezettség nélkül azonnali hatállyal felmondja.

(6) Bérbeadó (5) bekezdés szerinti felmondási jogának gyakorlása előtt köteles a bérlőt 15 napos határidő tűzésével felhívni, hogy a jogszabályellenes helyzetet szüntesse meg. Amennyiben a határidő eredménytelenül telik el, úgy bérbeadó a lakásbérleti jogviszonyt az (5) bekezdés szerint felmondja.

21. § (1) A bérbeadó írásbeli hozzájárulásával a bérlő és a vele együtt lakó élettársa, unokája, testvére, gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek), valamint szülője (örökbefogadó, mostoha, valamint nevelőszülő) közös, írásban – postai úton, személyesen vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton – a Hivatalhoz benyújtott kérelmére bérlőtársi szerződés köthető.

(2) A hozzájárulást a Képviselő-testület akkor adhatja meg, ha a kérelmezők legalább két éve a lakásban együtt laknak és az önkormányzat területén bérlakásuk, vagy lakástulajdonuk nincs (ideértve a lakásrész tulajdont is).

(3) Bérlőtársi szerződés már fennálló bérleti jogviszony esetén akkor köthető, ha a bérlőnek lakbér és közüzemi díj tartozása nem áll fenn.

22. § (1) A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás esetén a lakásbérleti jogviszony folytatása mellett – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával – tartási szerződést köthet.

(2) A tartási szerződéshez való hozzájárulást meg kell tagadni, ha:

23. § (1) A bérlő a lakás egy részét a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával lakás céljára albérletbe adhatja.

(2) A bérleti szerződés megszűnése esetén a bérbeadónak az albérlővel szemben elhelyezési kötelezettsége nincs.

24. § (1) A bérlő az e rendeletben megállapított bérleti díjat köteles fizetni.

(2) A bérleti szerződés külön kitételként tartalmazza, hogy a bérbeadó az önkormányzati rendelet módosítása esetén jogosult a szerződés bérleti díjra vonatkozó részét egyoldalúan módosítani.

(3) A bérbeadott lakások bérleti díja évente a KSH által közreadott infláció mértékével emelkedik.

(4) A módosított lakbér közlésére irányadó eljárást az Ltv. 6. § (1)-(2) bekezdése állapítja meg.

(5) Az a), c), d) pontok esetében a fizetendő lakbér mértéke 2019. július 1. napját követően bérbeadott lakásokra vonatkozóan havonta:

25. § A Képviselő-testület az üresen álló, vagy megüresedett önkormányzati bérlakást csak kivételesen indokolt esetben adhatja nem lakás céljára bérbe. A Képviselő-testület döntésénél mindenkor figyelembe veszi a település lakosságát, a lakosság szélesebb körét érintő, a helyi közszolgáltatás érdekeit szolgáló feladatok megoldását.

26. § (1) A lakásbérleti jogviszony megszűnik a bérleti szerződében meghatározott időpontban, vagy feltétel bekövetkezésének napján, ha bérbeadó és a bérlő a szerződés meghosszabbításáról nem dönt.

(2) A szerződésben meghatározott idő lejárta előtt is megszűnik a lakásbérleti jogviszony

27. § (1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála következtében szűnt meg, a lakásban visszamaradó, a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadható személlyel – kérelmére – határozott időtartamú bérleti szerződés köthető, ha a lakásban a bérleti jogviszony megszűnését megelőzően életvitelszerűen együtt lakott a bérlővel, és megfelel az adott lakásra vonatkozó, jelen rendeletben szabályozott bérbeadási feltételeknek és nincs a lakás vonatkozásában lakbér hátraléka, valamint igazolja, hogy nincs közös költség, illetve közüzemi díjtartozása.

(2) A lakásbérleti jogviszony megszűnése után a lakásban visszamaradó, jogszerűen befogadott személy, határozott idejű bérleti jogviszony esetén a bérleti jognak a határozott idő lejártáig való folytatására jogosult.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek – eltérő megállapodás hiányában – a lakásbérleti jogot az alábbi sorrendben folytathatják: a bérlő házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, a bérlő szülője, amennyiben megfelel az önkormányzati lakás bérbeadására vonatkozó feltételeknek.

28. § (1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála következtében szűnik meg és nincs olyan személy, aki a bérleti jogviszonyt folytatná, vagy elhelyezésre tarthatna igényt, a lakásban lakó személy, ennek hiányában a bérlő örököse vagy hozzátartozója a lakást kiürítve, a lakásban maradt hagyatéki tárgyak elszállításával, a jogerős hagyatékátadó végzés kibocsátásától, vagy a hagyatéki ügyben eljáró hatóságnál – hagyaték hiányában a hozzátartozó által tett – nemleges nyilatkozat felvételének dátumától számított 30 napon belül köteles a bérbeadónak visszaadni.

(2) Amennyiben hagyatéki eljárás indul, úgy a bérlő elhalálozásának napjától a bérlemény visszaadásának napjáig terjedő időszakra a lakás üzemeltetési és fenntartási költsége, valamint a használati díj a lakás használóját terheli. A használati díj mértéke a jogerős hagyatékátadó végzés kibocsátásától számított harmincegyedik naptól a kétszeresére emelkedik.

(3) Ha az örökös vagy hozzátartozó a hagyatéki tárgyakat a jogerős hagyatékátadó végzés kibocsátásától vagy hagyaték hiányában a nemleges nyilatkozat felvételének dátumától számított 30 napon belül felszólításra nem szállítja el, úgy a bérbeadó – az örökös vagy hozzátartozó költségére és veszélyére – raktárban vagy más arra alkalmas helyiségben helyezi el leltár felvétele mellett, és gondoskodik azok őrzéséről legfeljebb hat hónap időtartamig.

29. § (1) A bérlő és a Képviselő-testület a határozatlan időre kötött bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik, ha a bérlő másik önkormányzati bérlakás bérbeadását nem kéri.

(2) A Képviselő-testület és a bérlő a határozatlan időre kötött bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik, ha a bérlő kisebb szobaszámú, vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakás bérbeadását kéri feltéve, hogy a bérlőnek a lakásra bérleti díj, illetve közüzemi díjtartozása nincs, vagy azt előzetesen rendezi.

30. § (1) A Képviselő-testület a határozatlan időre szóló bérleti szerződést a lakás átalakítása, korszerűsítése, lebontása céljából felmondhatja, ebben az esetben a bérlő részére cserelakást kell felajánlani.

(2) A Képviselő-testület a bérleti szerződést – harminc napos felmondási idővel – felmondja, ha a bérlő 3 havi lakbér, közös költség vagy közüzemi díjtartozást halmoz fel, vagy nem teljesíti a 18. §-ban meghatározott kötelezettségeit. Amennyiben a bérlő a felmondási idő lejárta előtt a lakbér, közös költség vagy a közüzemi díjtartozást rendezi,vagy annak kiegyenlítése érdekében részletfizetési megállapodást köt, a bérleti jogviszony a szerződésben megállapított feltételek szerint folytatható.

(3) A Képviselő-testület felmondhatja a szerződést, ha a bérlő a Képviselő-testület hozzájárulása nélkül más személyt a lakásba befogad.

(4) Az egyéb felmondási okokat az Ltv. 24-26. §-a szabályozza.

31. § A bérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy – az Ltv. alapján bérleti jog folytatására jogosult kivételével - másik lakásra nem tarthat igényt.

32. § (1) Az épületben vagy a bérlő lakásában végzett karbantartási, felújítási, helyreállítási munkák időtartamára a Képviselő-testület átmenetileg az erre a célra fenntartott lakásban helyezheti el a bérlőt.

(2) A bérlő bérleti jogviszonya a bérbeadóval történt megállapodásban rögzített határidőig, de legfeljebb addig szünetel, amíg a bérbeadó a munkálatokat befejezi és a lakás újra birtokba vehető.

(3) Az átmeneti elhelyezésre fenntartott lakásokat üresen kell tartani, melyek számát szükség esetén a Képviselő-testület felülvizsgálhatja.

33. § Az önkormányzati tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, a felek jogaira és kötelezettségeire, a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait kell alkalmazni a 18. és a 19. alcímben foglalt eltérésekkel.

34. § (1) A 6. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezésektől eltérően a nem lakás céljára szolgáló helyiség a Képviselő-testület egyedi döntése alapján közérdekből, a helyi közszolgáltatások biztosítása, illetve kötelező elhelyezési feladatok megoldása érdekében pályáztatási eljárás lefolytatása nélkül is bérbe adható.

(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiségre bérleti szerződés határozott időre köthető, amelynek időtartama legfeljebb öt év. A (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a bérleti szerződés a Képviselő-testület egyedi döntése alapján határozatlan időre is köthető.

(3) A bérlő – a bérleti szerződés megszűnését megelőzően legalább 30 nappal korábban írásban – személyesen, postai úton, vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton – benyújtott kérelmére a bérleti jogviszonynak a bérleti időtartam lejárta miatti megszűnését követően a bérlemény a Képviselő-testület döntése alapján újabb, legfeljebb 5 éves határozott időtartamra bérbe adható, amennyiben a bérbeadás feltételei továbbra is fennállnak, és a bérleti szerződésből származó kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette.

(4) Az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadása esetén a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg óvadékot kell fizetni. Az óvadék a bérlő által okozott és meg nem térített károk, valamint a vállalt és nem teljesített kötelezettségek fedezetére szolgál. A szerződés tartama alatt az óvadék részben vagy egészben történő felhasználása esetén a bérlő köteles haladéktalanul az óvadékot az eredeti összegre kiegészíteni. Ezen kötelezettség elmulasztása esetén a bérbeadó jogosult a szerződést felmondani. Az óvadék igénybevétele a bérbeadót szerződésszegés esetén megillető egyéb jogokat nem érinti. A bérleti jogviszony megszűnésével egyidejűleg az óvadék igénybe nem vett összegét kamatmentesen vissza kell fizetni.

(5) Az óvadék összege a bérleti szerződés megkötésekor érvényes havi bérleti díj összegének kétszerese. A helyiségbérleti szerződés megszűnését követően – amennyiben a bérlőnek nincs bérleti díj tartozása, közüzemi, kommunális díj hátraléka és a helyiség állagának rendeltetésszerű helyreállítása és tisztasági festése megtörtént – a bérbeadó az óvadékot a megszűnéstől számított 15 napon belül visszafizeti bérlő részére.

35. § (1) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

(2) A helyiségek tevékenységhez kötötten is bérbe adhatóak.

(3) A 4. melléklet szerinti pályázati adatlapot és mellékletét írásban – személyesen, postai úton, vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton – kell benyújtani a Hivatal Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Osztályra.

(4) A pályázati eljárás egy – a pályázati hirdetményben foglalt feltételeknek megfelelő – pályázat esetében is eredményesnek nyilvánítható.

(5) A szerződéskötési biztosíték a bérlemény bérleti díjának induló licitösszegével egyező összeg.

36. § (1) A versenytárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki a pályázati ajánlatát az előirt határidőben és tartalommal benyújtotta, az önkormányzattal szemben adó-, közüzemi-, és egyéb tartozása nincs, valamint az adott helyiségre a szerződéskötési biztosítékot a versenytárgyalás megkezdése előtt az Önkormányzat részére megfizette.

(2) A pályázatot az nyeri meg, aki

(3) A pályázati eljárás tárgya a meghirdetett helyiség havi minimum bérleti díja (a licit induló összege), melyet a Képviselő-testület határoz meg.

(4) A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A versenytárgyalás végén a nyertest és a második helyezettet kell kihirdetni, az általuk befizetett szerződéskötési biztosíték összegét a bérleti szerződés megkötéséig letétben kell tartani. A szerződéskötési biztosíték összegét a további pályázók részére a versenytárgyalást követően 8 napon belül vissza kell fizetni.

(5) A bérleti szerződést a pályázat nyertesével 8 napon belül kell megkötni. A szerződés határidőben történő megkötése esetén a második helyezett pályázó részére a szerződéskötési biztosíték összegét haladéktalanul vissza kell fizetni. A szerződés megkötésének további feltétele a 34. § (4)–(5) bekezdésében meghatározott óvadék megfizetése.

(6) Amennyiben a versenytárgyalás nyertese – neki felróható okból – visszalép, úgy az általa letétbe helyezett szerződéskötési biztosítékot elveszíti. Ebben az esetben a bérbeadó jogosult a második helyezett pályázónak a bérleti szerződés megkötésére 5 napon belül ajánlatot tenni, aki – a neki felróható okból történő – visszalépése esetén az általa letétbe helyezett szerződéskötési biztosítékot szintén elveszíti.

(7) A szerződéskötési biztosíték összegét a szerződést kötő pályázó esetében a bérleti díjba be kell számítani.

(8) A versenytárgyalást akkor is eredményesnek kell tekinteni, ha a tárgyaláson csak egy pályázó jelenik meg.

(9) A versenytárgyalást eredményelenné kell nyilvánítani, ha a tárgyaláson egy pályázó sem jelenik meg.

(10) Ha a nyertes és a második helyezett is visszalép a szerződéskötéstől, valamint a versenytárgyalás eredménytelensége esetén új pályázati hirdetményt kell a Hivatalnak megjelentetni.

37. § (1) Bérbeadó a helyiségbérleti szerződésben meghatározott időpontban a pályázati hirdetményben megjelölt állapotban és felszereltséggel, átadás-átvételi jegyzőkönyv felvételével köteles a helyiséget a bérlő részére átadni.

(2) A bérbeadó nem köteles a bérlőnek a nem lakás céljára szolgáló helyiséget úgy bérbe adni, hogy az az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon legyen kialakítva, felszerelve, berendezve.

(3) A bérlő köteles gondoskodni a

(4) A bérlő a bérleti díjat havonta előre egy összegben, legkésőbb tárgyhó 10. napjáig köteles megfizetni.

(5) A Képviselő-testület a bérleti díjak összegét évente egy alkalommal felülvizsgálhatja és dönthet azok inflációt meghaladó mértékű emeléséről.

(6) A bérleti díj (4) bekezdés szerinti emelése esetén a bérlő jogosult az emelésre vonatkozó értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül a bérleti szerződést 30 napos határidővel felmondani.

(7) Tevékenységhez kötötten bérbeadott helyiségek esetén a tevékenység megszűnésével a bérbeadó jogosult azonnali hatályú felmondással élni. A helyiségben végzett tevékenység megváltoztatásához a bérbeadó hozzájárulása szükséges.

38. § (1) A bérlő a Képviselő-testület hozzájárulásával más személyt a nem lakás céljára szolgáló helyiségbe befogadhat, ha azonos, vagy hasonló jellegű tevékenységet folytatnak és a helyiségre bérlőtársi szerződést kötnek.

(2) Ha valamelyik bérlőtárs jogviszonya megszűnik, a visszamaradt bérlőtárs jogosult az egész helyiség vonatkozásában a bérleti jogviszony folytatására.

39. § (1) A bérlő a nem lakás céljára szolgáló helyiséget a Képviselő-testület hozzájárulásával másik önkormányzati tulajdonú helyiségre cserélheti el, a helyiség eredeti bérleti jogát átruházhatja a bérleti szerződésben foglalt időtartamra. A korábban hatályos rendelkezések szerinti határozatlan időtartamra szóló bérleti jog átruházása esetén is 5 évre köthető a bérleti szerződés az új bérlővel.

(2) A Képviselő-testület a nem lakás céljára szolgáló helyiségek cseréjéhez és a bérleti jog átruházásához akkor járulhat hozzá, ha az új bérlő az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel rendelkezik és a tevékenység a helyiség rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti, valamint az új bérlő a bérleti szerződés megkötése előtt a bérleti jog átruházása esetén a helyiség éves bérleti díja kétszeres összegének, csere esetén mindkét fél külön-külön az éves bérleti díjnak megfelelő összegű egyszeri vissza nem térítendő hozzájárulási díjat megfizeti az önkormányzatnak.

40. § (1) A bérlő a számára átmenetileg felesleges, a nem lakás céljára szolgáló helyiség 50 %-át meg nem haladó részét a Képviselő-testület hozzájárulásával albérletbe adhatja, ha a helyiség rendeltetése nem változik, és az albérlet időtartamától függően az alábbi vissza nem térítendő hozzájárulási díjat megfizeti az önkormányzatnak:

(2) A bérlő a helyiség átruházásról szóló megállapodás tervezetét, annak megkötése előtt köteles a Képviselő-testületnek a hozzájárulása megadása érdekében megküldeni.

(3) A megállapodásnak tartalmaznia kell:

(4) A Képviselő-testület a hozzájárulás megadását köteles megtagadni, ha az átvevő:

41. § (1) Ez a rendelet 2019. július 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a lakások és helyiségek bérletéről szóló 31/2011. (XII.19.) önkormányzati rendelet.