Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

Közgyűlésének

12/2019.(IV.26.)

ö n k o r m á n y z a t i  r e n d e l e t e

az első lakáshoz jutók támogatásának helyi szabályairól

(egységes szerkezetben a 26/2019. (XII.20.), 2/2020.(II.7.), 19/2020.(VI.12.) önkormányzati rendelettel)

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Alapvető rendelkezések

1. § (1) E rendelet célja, hogy támogassa a fiatalok első lakáshoz jutását Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén.

(2) Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén letelepedni szándékozó nagykorú személy (a továbbiakban: igénylő) e rendeletben meghatározott feltételekkel az Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) költségvetéséből nyújtott vissza nem térítendő támogatást vehet igénybe új építésű lakás, használt lakás vásárlása, új lakás építésére.

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

1. egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, özvegy bejegyzett élettárs, elvált, elvált bejegyzett élettárs vagy az, akinek a házassága, bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt és nincs élettársa;

2. egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik;

3. fiatal: az a személy, aki a kérelem benyújtásának időpontjában még nem töltötte be a 40. életévét.

4. fiatal házaspár: házastársak vagy élettársak, akik közül legalább az egyik fél a kérelem benyújtásának időpontjában még nem töltötte be a 40. életévét;

5. család: egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége;

6. közeli hozzátartozó: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § d) bekezdése szerinti közeli hozzátartozó;

7. jövedelem: az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jövedelem;

7.1. Nem minősül jövedelemnek

7.1.1. a rendkívüli települési támogatás, valamint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a gyógyszerkiadások viseléséhez és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás,

7.1.2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,

7.1.3. az anyasági támogatás,

7.1.4. a nyugdíjprémium, egyszeri juttatás és a szépkorúak jubileumi juttatása,

7.1.5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,

7.1.6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,

7.1.7. az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzésnek, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek, valamint a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (a továbbiakban: háztartási munka) a havi ellenértéke,

7.1.8. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,

7.1.9. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás,

7.1.10. a szociális szövetkezet, valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel,

7.1.11. az életvitelszerűen lakott ingatlan eladása, valamint az életvitelszerűen lakott ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog átruházása esetén az eladott ingatlan, illetve átruházott vagyoni értékű jog ellenértékének azon része, amelyből az eladást vagy átruházást követő egy éven belül az eladó vagy átruházó saját, vagy közeli hozzátartozója életvitelszerű, tényleges lakhatásának célját szolgáló ingatlan vagy vagyoni értékű jog vásárlására kerül sor,

7.1.12. az elengedett tartozás, illetve a megszűnt kötelezettség, ha a tartozás elengedésére vagy a kötelezettség megszűnésére a természetes személyek adósságrendezési eljárásában, továbbá közüzemi szolgáltatás szolgáltatója, illetve pénzügyi intézmény által, az adós megélhetését veszélyeztető szociális helyzete miatt került sor,

7.1.13. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 7. § (1) bekezdés b)-z) pontja szerinti bevétel.

7.2. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.

7.3. Ha e rendelet jövedelmet említ, a családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.

7.3. Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.

7.4. A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

7.4.1. a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,

7.4.2.a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt,

7.4.3.a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét.

8. rendszeres pénzellátás: az Szt. 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátás;

9. lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. § -ában meghatározott lakás.

10. használt lakás: olyan lakóingatlan, amely e rendelet alkalmazásában nem minősül új lakásnak;

11. új lakás: a meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével

a) az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel (a továbbiakban: lakás), amely elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány iránti eljárásra köteles, ideértve a tanyán található lakóépületet is, és amely legalább az alábbi feltételeknek megfelel:

aa) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel –, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel rendelkezik,

ab) közműves villamos energia szolgáltatással rendelkezik,

ac) egyedi fűtési móddal rendelkezik,

ad) közműves szennyvízelvezetéssel rendelkezik, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, és

ae) közműves ivóvíz-szolgáltatással rendelkezik, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves vízszolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van; vagy

b) tetőtér beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott lakás akkor, ha a tetőtér beépítés vagy emelet-ráépítés révén legalább két új önálló albetétként nyilvántartott, lépcsőházból vagy szabadlépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező, az a) pont aa)–ae) alpontja szerinti feltételnek megfelelő újabb lakás jön létre;

3. Az első lakáshoz jutók támogatására jogosult személyek

3. § (1) Az első lakáshoz jutók támogatására jogosult az

a) a magyar állampolgár és az a személy, akit a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján magyar állampolgárnak kell tekinteni,

b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja,

c) a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik,

d) a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el, feltéve, hogy

családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének hétszeresét, legfeljebb kéttagú családban élő igénylő esetén nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kilencszeresét.

(2) Nem magyar állampolgár részére az első lakáshoz jutók támogatása a három hónapot meghaladó tartózkodási jogosultság fennállásának időtartama alatt nyújtható, ha Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

(3) Nem jogosult a támogatásra az az igénylő

a) akinek vagy aki családtagjának tulajdonában – kivéve a haszonélvezettel (özvegyi joggal) terhelt tulajdont -, haszonélvezetében beköltözhető – beleértve bármilyen címen hasznosítottat is - lakása van, függetlenül annak forgalmi értékétől,

b) akinek vagy aki családtagjának jelentős értékű ingó (különösen vagyonértékű jog és személy vagy tehergépjármű), illetve ingatlanvagyona (különösen résztulajdona, üdülője, beépíthető telke) van, amelynek értéke - a családon belül tagonként számítva - a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250-szeresét meghaladja,

c) az a kérelmező, aki, vagy akinek az együttköltöző családtagja az a) - b) pontban megjelölt ingó - vagy ingatlanvagyonát a kérelem benyújtását megelőző 10 éven belül elidegenítette,

d) aki jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozóan olyan valótlan adatokat közöl, amelyek számára jogtalan előnyt jelenthet,

e) az a kérelmező, aki, vagy akinek az együttköltöző családtagja a kérelem benyújtását megelőző tíz éven belül helyi önkormányzat által nyújtott, jelen rendeletben foglalt célokkal azonos célra irányuló támogatásban részesült,

f) aki a támogatással érintett ingatlant hozzátartozójától vásárolja.

^[1]g) az az egyedülálló kérelmező, aki a kérelem benyújtásakor a negyvenedik életévét betöltötte, együttes igénylők esetén, ha mindkét kérelmező a negyvenedik életévét betöltötte.

(3a) Az új lakás építésére nyújtott támogatás alkalmazásában nem minősül ingatlanvagyonnak a Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén található, a kérelmező tulajdonában, vagy résztulajdonában álló, a támogatással érintett épület építésére szolgáló építési telek.

^[2](4) A 3. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően nem kizáró körülmény a támogatásra való jogosultság szempontjából, ha az igénylő, vagy együttes igénylők esetén legfeljebb az igénylők egyike öröklés útján résztulajdonosa, vagy tulajdonosa olyan beköltözhető lakásnak, lakóingatlannak, amely nem Nyíregyháza közigazgatási területén helyezkedik el, és amelyben a tulajdonosi részesedésének piaci értéke a hárommillió forint értéket nem haladja meg.

^[3](4a) A (4) bekezdésben foglalt körülményről a kérelmező köteles nyilatkozni.

^[4](5) Nem jogosult a támogatásra az igénylő, ha a benyújtott adásvételi szerződés tartalma alapján megállapítható, hogy a kérelmező az ingótulajdonra vonatkozó vagyoni korlát mértékét meghaladó vagyonnal rendelkezik, kivéve, ha az igénylő teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja, hogy azt köteles visszaszolgáltatni, vagy visszafizetni.

^[5](6) Nem jogosultak a támogatásra az együttes igénylők, ha az ingatlan az adásvételi szerződés alapján nem felearányú osztatlan közös tulajdonukba kerül.

4. § (1) Az első lakáshoz jutók támogatása igénybevételének feltétele, hogy

^[6]a) a támogatandó lakás a műszaki állapotára tekintettel – ingatlanvagyon-értékelő vagy műszaki ellenőri tevékenység végzésére jogosult személy által kiállított okirat alapján – a lakhatási igények kielégítésére alkalmas;

^[7]b) a támogatandó lakás vásárlása esetén az igénylő az adásvételi szerződést benyújtsa,

c) az igénylő, együttes igénylés esetén legalább az egyik igénylő 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-a szerint biztosított, vagy kereső tevékenysége alapján valamely másik Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja.

^[8]d) az igénylő igazolja, hogy az adásvételi szerződést ingatlan - nyilvántartási hatóság részére benyújtotta.

(2) Az igénylő

a) vállalja, hogy az első lakáshoz jutók támogatásának folyósítását követő 90 napon belül bemutatja a Hivatalnak a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, hontalan támogatott személy esetében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely igazolja, hogy az első lakáshoz jutók támogatásával vásárolt lakás mindazon személyek lakóhelye, hontalan esetében szálláshelye, akikre tekintettel az első lakáshoz jutók támogatásának folyósítása történt, azzal, hogy az erre irányuló határidőt a hatóság indokolt kérelemre egy alkalommal 90 nappal meghosszabbíthatja.

b) Vállalja, hogy az igénylő és családja, akire tekintettel az első lakáshoz jutók támogatása folyósításra került, az a) pontban meghatározott hatósági igazolvány, vagy igazolás kiállításától számított 5 évig a támogatással érintett lakásban életvitelszerűen lakik.

(2b) Nem jelenti a (2) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettség megszegését, ha az ott meghatározott időtartamon belül az igénylő Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén belül változtatja meg a lakóhelyét.

4. Az első lakáshoz jutók támogatásának igénybevétele

5. § (1) Az első lakáshoz jutók támogatása Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén elhelyezkedő

a) új lakás vásárlására vagy

b) használt lakás vásárlására, vagy

c) új lakás építésére

vehető igénybe.

(2) Az első lakáshoz jutók támogatásával érintett lakásban kizárólag a támogatott személyek szerezhetnek tulajdont.

(3) Az első lakáshoz jutók támogatása a lakás vételárának, vagy kivitelezése ellenértékének megfizetésére legfeljebb egy támogatandó lakásra vehető igénybe.

(4) A támogatást a házastársak vagy élettársak kizárólag együtt igényelhetik.

^[9]6. § A lakás hasznos alapterületének - egyedülálló kérelmező kivételével - el kell érnie

a) egy gyermek esetén a 40 négyzetmétert,

b) két gyermek esetén az 50 négyzetmétert,

c) három gyermek esetén a 60 négyzetmétert,

d) négy vagy több gyermek esetén a 70 négyzetmétert.

7. § Lakás vásárlása érdekében igénybe vett támogatás esetén a lakás vételára nem haladhatja meg a 35 millió forintot.

8. § (1) Az Önkormányzat a támogatást a kérelmek benyújtásának sorrendjében a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározott az első lakáshoz jutók támogatására elkülönített összeg erejéig nyújtja.

(2) A tárgyévi költségvetési rendelet elfogadásáig a megelőző évi költségvetési rendeletben meghatározott összeget, és annak mértékét kell a támogatására elkülönített összegnek tekinteni.

(3)^[10] Az (1) bekezdésében meghatározott, a támogatására elkülönített összeg

^[11]a) ötven százalékának erejéig rendelkezésre álló keret terhére részesíthetők támogatásban, akik a kérelem benyújtásakor a 30. életévüket nem töltötték be, és házastársi, élettársi kapcsolatban élnek,

^[12]b) huszonkilenc százalékának erejéig rendelkezésre álló keret terhére részesíthetők támogatásban, akik a kérelem benyújtásakor a 30. életévüket betöltötték, de nem egyedül élők,

c) huszonegy százalékának erejéig rendelkezésre álló keret terhére részesíthetők támogatásban, aki a kérelem benyújtásakor egyedül élők.

^[13](3a) A (3) bekezdésben meghatározott keretbe történő besorolást együttes igénylők esetén a fiatalabb ügyfél életkorának alapul vételével kell megállapítani.

5. Az első lakáshoz jutók támogatásának mértéke

9. § (1) A támogatás összege

a) gyermektelen kérelmező vagy egy gyermek esetén 450.000 forint,

b) két gyermek esetén 550.000 forint,

c) három vagy több gyermek esetén 650.000 forint.

6. A támogatás megállapítására vonatkozó eljárási rendelkezések

10. § (1) A támogatás iránt benyújtott kérelem elbírálása önkormányzati hatósági ügy.

(2) A támogatás iránti kérelmeket év közben folyamatosan az 1. számú melléklet szerinti nyomtatvány kitöltésével Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesterei Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) Szociális és Köznevelési Osztályánál kell írásban benyújtani.

(3) A támogatás megállapítására irányuló hatósági eljárásban az ügyfelet költségmentesség illeti meg.

(4) A támogatás iránti kérelmet az adásvételi szerződés megkötését követő 90 napon belül kell benyújtani. A határidő jogvesztő.

11. § (1) A kérelem elbírálásához a kérelmező köteles arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. A jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél az egy hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg. A vagyoni helyzetet vagyonnyilatkozat kitöltésével kell igazolni.

(2) Ha a Hivatal a vagyonnyilatkozatban foglaltakat vitatja,

a) ingatlan esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) ingatlan fekvése szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatósága vagy az ingatlan fekvése szerinti önkormányzati adóhatóság megkeresésével,

b) vagyoni értékű jog esetén a NAV illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatósága megkeresésével,

c) gépjármű esetén a NAV vámszervének, egyéb vagyontárgyak vonatkozásában független szakértő bevonásával állapítja meg a forgalmi értéket.

(3) A kérelmezők, illetve családtagjaik,

a) ha egyéni vagy társas vállalkozók, szabadfoglalkozásúak, őstermelők a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban elért jövedelmüket a havi nettó átlagjövedelmére vonatkozó könyvelő által kiállított igazolással, ennek hiányában nyilatkozatukkal, továbbá a lezárt gazdasági évre vonatkozóan NAV által kiadott jövedelemigazolással igazolják;

b) akik adómentes bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelők a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban elért nettó jövedelmüket nyilatkozatukkal, valamint az őstermelői igazolvány és betétlap másolatával kötelesek igazolni. Az őstermelő, vagy könyvelője által kiadott – tételes – igazoláson fel kell tüntetni, hogy a nettó összeg az igazolt költségekkel csökkentésre került, és az őstermelői tevékenységből származó mindennemű jövedelem az értékesítési betétlapon maradéktalanul feltüntetésre került;

c) a nem havi rendszerességgel szerzett jövedelmet a kérelmezőknek a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban kapott jövedelem egy havi átlagára vonatkozó nyilatkozatával kell igazolniuk,

d) az ösztöndíjat az oktatási intézmény által kiállított hivatalos igazolással kell igazolniuk, azzal, hogy a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított összeget kell figyelembe venni;

e) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által folyósított ellátások esetén az ellátás kérelem beadását megelőző havi szelvényét, amennyiben az ellátás folyószámlára érkezik, abban az esetben a kérelem beadását megelőző havi folyószámla kivonat másolatát, valamint a kérelem benyújtásának évében a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által megküldött tájékoztató egyszerű másolatát kell benyújtaniuk;

f) akik a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt nem töltötték be és állástalanok, a munkaügyi központ által kiállított harminc napnál nem régebbi hatósági bizonyítványt kell benyújtaniuk arról, hogy az álláskeresők nyilvántartásában szerepelnek,

g) munkaügyi központ által folyósított ellátás esetén az azt megállapító határozat egyszerű másolatát és a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelmét igazoló dokumentumot;

h) akik rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesülnek, vagy súlyosan fogyatékos személyek, jogosultságukat az ellátást megállapító határozat egyszerű másolatával és a folyósítás tényét igazoló utolsó havi szelvény benyújtásával kell igazolniuk, amennyiben az ellátás folyószámlára érkezik, abban az esetben a kérelem beadását megelőző havi folyószámla kivonat másolatát kell benyújtani,

i) a 16. életévet betöltött gyermek, nagykorúvá vált gyermek tanulói, illetve hallgatói jogviszonyát az oktatási intézmény által kiállított igazolással kell igazolni,

j) a házasság felbontását, illetve a gyermektartásdíjat bírói határozattal vagy a tartásdíj megállapítása (végrehajtása) iránti eljárás megindításáról kiállított igazolással kell igazolják. Ha a tartásdíj összegéről a szülők egyezséget kötöttek, úgy a tartásdíjra vonatkozó összegről a kérelmező nyilatkozata is elfogadható;

k) keresőtevékenység, gyermekgondozási díj, táppénz bevétellel rendelkezők esetén a munkáltató által kiadott hivatalos igazolást kell benyújtani a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről;

l) amennyiben kérelmező vagy család tagja jövedelmét megszüntették vagy jövedelméből levonást eszközölnek, az arról szóló dokumentum egyszerű másolatát kell csatolni.

(4) A kérelemhez továbbá csatolni kell

a) a vagyonnyilatkozatot,

b) házastársak esetén a házassági anyakönyvi kivonat egyszerű másolatát,

^[14]c) élettársak esetén a közjegyző előtt - az élettársi minőség fennállására - tett nyilatkozat egyszerű másolatát,

^[15]d) a megvásárolni kívánt lakás adásvételi szerződésének ügyvéd által ellenjegyzett példányát,

^[16]e) az ingatlanvagyon-értékelő vagy műszaki ellenőri tevékenység végzésére jogosult személy által kiállított okiratot.

^[17]f) az adásvételi szerződés ingatlan - nyilvántartási hatóság részére történő benyújtásának igazolására alkalmas dokumentumot.

^[18]g) a kérelmező köteles csatolni annak igazolására alkalmas - a pénzforgalmi szolgáltató által kiállított - dokumentumot, hogy a támogatás folyósítására megjelölt bankszámlaszám a kérelmező, vagy az együttes igénylők valamelyike rendelkezése alatt áll.

(5) A támogatást igénylő személy a jogosultsági feltételeket érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az önkormányzatot.

^[19](6) az ingatlanvagyon-értékelő vagy műszaki ellenőri tevékenység végzésére jogosult személy által kiállított okiratot az ügyfél nyilatkozatával nem pótolhatja.

12. § Az Önkormányzat a támogatás összegét a határozat véglegessé válásától számított harminc napon belül folyósítja az igénylő által közölt bankszámlaszámra.

13. § A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

14. § A házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző.

7. Új lakás építésére nyújtott támogatás

15. § (1) Új lakás építésére az igénylő támogatásban akkor részesíthető, ha

a) az építésre Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén kerül sor,

b) az igénylő benyújtja a hatóság részére a megnyitott, és a munkaterület átadását is igazoló építési napló hitelesített másolati példányát.

(2) Új lakás építésére nyújtott támogatás esetén

a) a 4.§ (2) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségnek a támogatással érintett új lakásra vonatkozó használatba vételi engedély véglegessé válását követően kell eleget tenni,

b) a támogatásban részesülő a támogatás megítélése esetén a használatba vételi engedély véglegessé válásától számított 5 éven belül nem tanúsíthat olyan magatartást, nem tehet olyan jognyilatkozatot, és nem köthet olyan szerződést, amely a 16 § (2) bekezdésében meghatározott körülmények bekövetkezésére vezet.

^[20]c) a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettségnek a támogatással érintett új lakásra vonatkozó használatba vételi engedély véglegessé válását követő 90 napon belül kell eleget tenni.

(3) A kérelem benyújtására meghatározott határidőt a munkaterület átadásától kell számítani.

(4) A hatóság a támogatás visszafizetésére kötelezi a támogatásban részesülő személyeket, ha a hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóság döntésében megállapítja, hogy a támogatással érintett lakásra vonatkozó építési engedély hatályának meghosszabbítását az építtető nem kérelmezte, vagy az engedély hatálya jogszerűen nem hosszabbítható meg, és az építmény használatbavételi engedély megadására, illetve a használatbavétel tudomásulvételére nem alkalmas.

^[21](5) Az új lakás építésére nyújtott támogatásra 4.§ (1) bekezdés a-b), a 11. § (4) bekezdés e) pontját, és a 7. §-t nem kell alkalmazni.

(6) Az új lakás építésére nyújtott támogatásra egyebekben a jelen rendeletben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.

^[22](7) Az ügyfél a támogatással érintett új lakásra vonatkozó használatba vételi engedélyt annak véglegessé válását követő 90 napon belül köteles benyújtani a hatóságnak.

8. A támogatás visszafizetésének szabályai

16. § (1) Ha az igénylő az eljárás során valótlan adatot tartalmazó nyilatkozatot tett, és ez alapján jutott a támogatáshoz, vagy a támogatásban jogosulatlanul részesült, akkor a támogatott személy a folyósított összeget az igénybevétel napjától a Polgári Törvénykönyv szerint számított késedelmi kamattal köteles visszafizetni. Késedelmi kamat csak a folyósítás napjától, a visszafizetést elrendelő határozat meghozatalának napjáig számítható fel.

(2) Ha a támogatás igénybevételével érintett

a) lakást 5 éven belül lebontják – kivéve, ha a bontás természeti katasztrófa miatt vált szükségessé – vagy elidegenítik,

b) a támogatás folyósítását követő 5 év időtartam alatt

ba) a lakás nem a támogatott személy és családja lakóhelyéül szolgál, akikre tekintettel a támogatást igénybe vette,

bb) a lakás használatát harmadik személynek átengedik, azon használati vagy haszonélvezeti jogot alapítanak, vagy

bc) lakást a lakáscéltól eltérően hasznosítják,

kivéve a 4. § (2b) szabályozott esetet,

a támogatott személy köteles a támogatás összegét a bontás, a lakáscéltól eltérő hasznosítás megkezdésének, a lakóhely megváltoztatásának, a lakáshasználat átengedésének, illetve a lakás elidegenítésére vonatkozó szerződés megkötésének napjától számított, a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamattal növelten visszafizetni.

(3) Ha az igénylő a 11. § (5) bekezdésében meghatározott értesítési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, köteles a folyósított összeget a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamattal növelt összegben visszafizetni. Késedelmi kamat csak az értesítési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő elteltét követő naptól, az értesítési kötelezettséget megalapozó körülmény hatóság részéről történő tudomásszerzésének napjáig számítható fel.

(4) Ha az önkormányzat a támogatás visszafizetését rendeli el, a támogatás összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét kérelemre,

a) indokolt esetben részletekben fizettetheti meg,

b) indokolással alátámasztott, méltánylást igénylő esetben csökkentheti,

c) különös méltánylást érdemlő esetben elengedheti.

(5) Kellően indokolt személyi, családi körülmény fennállása esetében a kötelezett a megtérítés összegét részletekben fizetheti meg.

(6) Méltánylást érdemlő eset és az önkormányzat a megtérítés összegét csökkenti, ha a kötelezett családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetén annak 350 %-át, és a kérelmező kellő indokolással alátámasztott, méltánylást érdemlő személyi, családi körülmény fennállását valószínűsíti.

(7) Különös méltánylást érdemlő eset és az önkormányzat a megtérítés összegét elengedi, ha a kötelezett családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén annak 250 %-át, és a kérelmező kellő indokolással alátámasztott, méltánylást érdemlő személyi, családi körülmény fennállását dokumentumokkal igazolja.

9. Záró rendelkezések

17. § (1)^[23] Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése e rendeletben szabályozott első lakáshoz jutók támogatásának megállapítására biztosított hatáskörének gyakorlását Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottságára ruházza át.

(2) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottsága véleményezi az előterjesztéseket.

18. § Ez a rendelet 2019. május 15‐én lép hatályba.

Nyíregyháza, 2019.   április 25.

Dr. Kovács Ferenc                                                                                                    Dr. Szemán Sándor

     polgármester                                                                                                      címzetes főjegyző

Ezt a rendeletet 2019.  április hó 26. napján kihirdetem.

Nyíregyháza, 2019. április 26.

                                                                                                                                             Dr. Szemán Sándor

                                                                                                                                      címzetes főjegyző

^[24]1. melléklet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 12/2019.(IV.26.) számú önkormányzati rendeletéhez

KÉRELEM

első lakáshoz jutók támogatása iránt

A lakáscélú támogatás iránti kérelem az adásvételi szerződés megkötését követő 90 napon belül nyújtható be.

Személyi adatok

Igénylőkkel együttköltöző személyek adatai:

Jövedelmi adatok

Egy főre jutó havi nettó jövedelem: ........................... Ft/hó.

(összes jövedelem / család létszáma)

A lakáscélú támogatással vásárolt lakás címe és helyrajzi száma (új építésű ingatlan esetén a kivitelezés helyszíne):

……………………………………………………….………………………………………………..

Az igényelt támogatás összege alapján:

□ 450.000.-Ft                                        □ 550.000.-Ft                                □ 650.000.-Ft

NYILATKOZATOK

1. * A saját magam, vagy családtagom tulajdonában – kivéve a haszonélvezettel (özvegyi joggal) terhelt tulajdont - , haszonélvezetében beköltözhető – beleértve bármilyen címen hasznosítottat is - lakás van, vagy azt a kérelem benyújtását megelőző 10 éven belül elidegenítettem / elidegenítette.

Igen      Nem

1.1. Igen válasz esetén:

2. *A saját magam, vagy családtagom tulajdonában jelentős értékű ingó (különösen vagyonértékű jog és személy vagy tehergépjármű, vagy pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg), illetve ingatlanvagyon (különösen lakása, résztulajdona, üdülője, beépíthető telke, stb.) van, vagy a kérelem benyújtását megelőző 10 éven belül elidegenítettem / elidegenítette.

Igen      Nem

Amennyiben a válasz igen volt:

2.1. Az ingatlan/ingó tulajdonosának neve(i): …….…………………………………………….………..…………………

Az ingatlan/ingó típusa: …………………………….…………………………………………………………………………………..

Az ingatlan/ingó fellelhetősége (címe, helyrajzi száma, megnevezése): ………………….………………………

Tulajdoni részarányok megjelölése: …………...…………………………………………………………………………………..

Az ingatlan/ingó összértéke ………………….…………………………………………………………………………………………

Ha az ingóság gépjármű, a gyártás éve, és a jármű típusa: ………………………………………………………………

A megnevezett ingatlan a támogatással érintett építési telek?      IGEN    /     NEM

2.2. Az ingatlan/ingó tulajdonosának neve(i): …….…………………………………………….………..…………………..

Az ingatlan/ingó típusa: …………………………….…………………………………………………………………………………….

Az ingatlan/ingó fellelhetősége (címe, helyrajzi száma, megnevezése): ………………….………………………..

Tulajdoni részarányok megjelölése: …………...…………………………………………………………………………………..

Az ingatlan/ingó összértéke ………………….…………………………………………………………………………………………

Ha az ingóság gépjármű, a gyártás éve, és a jármű típusa: ………………………………………………………………

A megnevezett ingatlan a támogatással érintett építési telek?      IGEN    /     NEM

2.3. Az ingatlan/ingó tulajdonosának neve(i): …….…………………………………………….………..…………………..

Az ingatlan/ingó típusa: …………………………….…………………………………………………………………………………….

Az ingatlan/ingó fellelhetősége (címe, helyrajzi száma, megnevezése): ………………….………………………..

Tulajdoni részarányok megjelölése: …………...…………………………………………………………………………………..

Az ingatlan/ingó összértéke ………………….…………………………………………………………………………………………

Ha az ingóság gépjármű, a gyártás éve, és a jármű típusa: ………………………………………………………………

A megnevezett ingatlan a támogatással érintett építési telek?      IGEN    /     NEM

3. * Saját magam, vagy családtagom az igénylést megelőző 10 éven belül bármely helyi önkormányzattól első lakás megszerzéséhez nyújtott vissza nem térítendő támogatást kaptam.

Igen       Nem

4. *Kijelentem, hogy az eladó nekem, vagy családom bármely tagjának - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója, vagy élettársa.

Igen       Nem

5. *Vállalom, hogy az első lakáshoz jutók támogatásának folyósítása estén, a folyósítástól / új lakás építése esetén az új lakásra vonatkozó használatbavételi engedély véglegessé válásától * számított 5 évig saját magam és a velem együtt költöző családtagok a lakásban életvitelszerűen laknak.

Igen       Nem

6. *Vállalom, hogy az első lakáshoz jutók támogatásának folyósítását / új lakás építése esetén az új lakásra vonatkozó használatbavételi engedély véglegessé válását követő 90 napon belül a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, hontalan támogatott személy esetében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és a tartózkodásáról szóló törvény szerinti ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást a Hivatal felé bemutatom.

Igen       Nem

7. *Tudomásul veszem, hogy az első lakáshoz jutók támogatásával megvásárolt / épített lakásban, vagy ezen támogatás hozzájárulásával vásárolt építési telken kizárólag a támogatott személyek szerethetnek tulajdont.

Igen       Nem

8. *Tudomásul veszem, hogy az első lakáshoz jutók támogatása a lakás vételárának megfizetésére legfeljebb egy alkalommal igényelhető.

Igen       Nem

9. *Tudomásul veszem, hogy az első lakáshoz jutók támogatását a házastársak vagy élettársak kizárólag együtt igényelhetik.

Igen       Nem

10. *Tudomásul veszem, hogy az első lakáshoz jutók támogatása a kérelem benyújtásának sorrendjében a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározott az első lakáshoz jutók támogatására elkülönített összeg erejéig nyújtható.

Igen       Nem

11. *Tudomásul veszem, hogy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények és körülmények megváltozását annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles vagyok bejelenteni a Hivatal felé.

Igen       Nem

12. *Tudomásul veszem, ha az eljárás során valótlan adatot tartalmazó nyilatkozatot teszek vagy a támogatás igénybevételével érintett lakást 5 éven belül lebontják vagy elidegenítik vagy a támogatás folyósítását követő 5 év időtartam alatt a lakás nem a támogatott személy és családja lakóhelyéül szolgál, akikre tekintettel a támogatást igénybe vették vagy a lakás használatát harmadik személynek átengedik, azon használati vagy haszonélvezeti jogot alapítanak vagy a lakást a lakáscéltól eltérően hasznosítják, akkor a folyósított összeget az igénybevétel napjától késedelmi kamattal növelten köteles vagyok visszafizetni.

Igen       Nem

* A megfelelő rész aláhúzandó!

13. Kérelmezők nyilatkoznak, hogy a jelen kérelemhez csatolt, és azzal egyidejűleg benyújtott dokumentumok az eredetivel mindenben megegyeznek.

Igen       Nem

14. Egyéb nyilatkozatok (nem kötelező kitölteni)

__________________________________________________________________________________

__________________________________________________________________________________

__________________________________________________________________________________

__________________________________________________________________________________

15. Hozzájárulok, hogy a kérelemben szereplő adatok valódiságát a hatóság ellenőrizze, a kérelemben szereplő adataimat az önkormányzat kezelje, illetve anonimizált módon statisztikai célra felhasználja.

16. Támogatási jogviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatok

* Igen válasz esetén a megfelelő aláhúzandó.

17. Tudomásul veszem, hogy a támogatásra való jogosultság feltételeinek megállapítása érdekében a hatóság a fentiekben megjelölt pénzforgalmi szolgáltató felé megkereséssel élhet a fizetési számlán kezelt összeg tekintetében.

18. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

_____________________, ________év ________hó _______ nap

N Y I L A T K O Z A T

Kijelentem, hogy ………………………….. napjától egyedül élek.

*Egyedülállóságom oka: hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.

*Férjemtől/feleségemtől, ………………………………………. (sz. idő) …………………….(születési helye) ………………………………………… (anyja neve) ………………………………………….., …………………………………….. lakcíme: ……………………………………………szám alatti lakostól ……………………….. napjától külön élek és nincs élettársam.

A házasság felbontására irányuló keresetet előterjesztettem, melynek ügyiratszáma: …………………..

*Élettársamtól, ………………………………………….……. (sz. idő) ……………………. (születési helye) ………………………………………………

(anyja neve) ………………………………………….., lakcíme: ……………………………………………szám alatti lakostól ……………………….. napjától külön élek, vele minden gazdasági és érzelmi kapcsolatom megszakadt.

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek.

Hozzájárulok a nyilatkozatban szereplő adatoknak az eljárásban történő felhasználásához, kezeléséhez.

Tudomásul veszem, hogy az Önkormányzat – a NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatósága útján – ellenőrizheti.

Nyíregyháza, 20…………………………

………………………………………

                                                                                                                 nyilatkozattevő aláírása

 (*A kívánt rész aláhúzandó vagy kitöltendő, s a házasság felbontásáról/gyermekelhelyezésről szóló bírói egyezség fénymásolata csatolandó. Amennyiben házasságuk felbontása folyamatban van, az idéző végzés fénymásolatát kérjük csatolni !)

N Y I L A T K O Z A T

             NEM HAVI RENDSZERESSÉGGEL SZERZETT JÖVEDELEMRŐL

Alulírott (név) ………………………………………………………………………… (sz. idő) ……………………… (anyja neve) …………………………………………. Nyíregyháza, ………………………………………………………………………… szám alatti lakos nyilatkozom, hogy a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban kapott jövedelmem egy havi átlaga:

• rokoni támogatásból: …………………………….Ft./hó

• (gyermek)tartásdíjból: …………………………...Ft./hó

*Gyermektartásdíjat nem kapok, mivel ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………….,

ennek *kezdeményeztem/*nem kezdeményeztem bírósági úton történő behajtását.

• egyéb jogcímen: …………………………………Ft./hó

Jogcím típusa: *önkéntes munkavégzés, ösztöndíj, ingatlan bérbeadása, egyszerűsített foglalkoztatás, háztartási munka.

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek.

Hozzájárulok a nyilatkozatban szereplő adatoknak az eljárásban történő felhasználásához, kezeléséhez.

Tudomásul veszem, hogy az Önkormányzat – a NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatósága útján – ellenőrizheti.

Nyíregyháza, 20…………………………

                                                                                                                 nyilatkozattevő aláírása

(*a megfelelő rész aláhúzandó !

A jövedelem 12 havi nettó összegét igazoló dokumentum fénymásolatát szíveskedjen nyilatkozatához mellékelni ! Amennyiben jövedelme megszűnt, erről szóló hivatalos dokumentum fénymásolatát csatolja ! Amennyiben természetbeni formában nyújtanak az Ön részére támogatást, azt összegszerűsítve kell beírni ! Bíróság által történő behajtás eredményéről szóló dokumentum egyszerű másolatát kell csatolni).

az első lakáshoz jutók támogatásának helyi szabályairól szóló 12/2019. (IV.26.) önkormányzati rendelethez

I. Általános indokolás

A Közgyűlés a 164/2016. (IV.30.) számú határozatával fogadta el Nyíregyháza Megyei Jogú Város Ifjúsági Koncepcióját (2016 - 2021), melyben hosszú távú célként határoztuk meg, hogy az állami lakásépítési-és vásárlási támogatások mellett az önkormányzat helyi eszközökkel is segítse a fiatalok letelepedését a városban. A Közgyűlés döntése - a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2019 évi költségvetéséhez kapcsolódóan hozott 4/2019. (II. 7.) számú határozat - alapján 2019. április 30-ig kell kidolgozni a „Haza Várunk Program” elemeit. Ennek a programnak a célja, hogy a munkaerő megtartása, biztosítása, érdekében helyi szinten támogassa a fiatalok, a fiatal családok otthonteremtését. Ennek érdekében a 2016. február 11-én hatályba lépett, az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II.10.) kormányrendelet, és a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II.10.) kormányrendelet szabályaihoz igazodva olyan támogatási rendszer bevezetése indokolt, melynek során vissza nem térítendő támogatással segíti a város az új építésű vagy használt lakás vásárlását, illetve lakóingatlan építését is. A rendelet elfogadásával lehetőség nyílik arra, hogy az állami és önkormányzati támogatás igénybevételével a kedvezőtlenebb anyagi helyzetben lévő fiatalok önálló lakhatása is megoldható legyen városunkban. A költségvetésben 2019-ben rendelkezésre álló összeg 25 millió forint. A tervezet alapján 40. életév betöltéséig az egyedül élőket, a házastársakat, élettársakat és a gyermekes családokat is egyaránt támogatná az Önkormányzat a család nagyságához igazodóan eltérő mértékű összeggel. Előnyben részesítenénk a 30 év alatti házaspárokat, élettársakat. Alapfeltétel többek között, hogy a helyi támogatással vásárolt vagy épített ingatlant a támogatás folyósítását követő 5 év időtartamig a támogatott, illetve családja életvitelszerűen lakóhelyként használja, a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum hétszeresét, legfeljebb két tagú család esetén a kilencszeresét, vagyonuk értéke a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250-szeresét nem haladja meg, továbbá társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkeznek. A Javaslat alapján nem részesülhet támogatásban, aki vagy vele együtt költöző családtagja saját tulajdonú lakását 10 éven belül elidegenítette.

A rendelet megalkotására eredeti jogalkotói hatáskörben kerül sor. A javasolt szabályozás - az előkészítő álláspontja szerint - az európai uniós jogból eredő kötelezettségekkel összhangban áll.

II. Részletes indokolás

1. §-hoz

A rendelet célját határozza meg, továbbá azt, hogy új építésű lakás, használt lakás vásárlása, új lakás építésére vehető igénybe a támogatás.

2. § -hoz

A rendelet alkalmazása kapcsán felmerülő fogalmakat határozza meg, vagy az ezekre vonatkozó hivatkozást tartalmaz.

3. § -hoz

A támogatás jogosultsági feltételeit tartalmazza. Ennek körében a magyar állampolgárokon kívül a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket, bevándorolt, letelepedett, hontalan, vagy ilyen jogállásúnak elismert személyek számára is megteremti a tervezet a benyújtás feltételét. A jövedelmi korlát a tervezet alapján 2019 -ben 199.500 Ft -t, egyedül élő esetében 256.500 Ft. Ezzel együtt kizáró feltétel, ha a kérelmező, vagy együtt költöző családtagja 7.125.000 Ft. értéket meghaladó vagyonnal rendelkezik, vagy 10 éven belül ilyen vagyonelemmel rendelkezett. Nem indokolt támogatásban részesíteni azt, aki a hatósági eljárásban valótlan tényt állított, vagy a kérelem benyújtását megelőző 10 évben azonos célra már részesült önkormányzati támogatásban.

4. § -hoz

Az eljárás gyorsabb lefolytatását segíti elő, hogy az igénylő a vélhetően rendelkezésére álló ingatlan-értékbecslési szakvélemény csatolásával igazolja, azt, hogy a lakás a lakhatási igények kielégítésére alkalmas. Az ingatlan - nyilvántartási hatóság által érkeztetett adásvételi szerződést csatolásának indoka, hogy ez által támasztható alá a lakásvásárlásra irányuló ügyleti akarat komolysága. A lakásvásárlással, és lakásfenntartással kapcsolatos terhek viselésére vonatkozó teljesítőképességet támasztja alá az ügyfelek részéről, ha biztosítottak, illetve keresőtevékenységet végeznek, ezért ennek megkövetelése a jogosultsági feltételek között indokolt. A lakás megvásárlásának, és a beköltözésnek a tényét támasztja alá a lakcímet igazoló hatosági igazolvány bemutatása. A rendelet célja a letelepedés elősegítése, azonban a támogatási összeg mértékét is figyelembe véve, és azt mérlegelve öt évben határozható meg az az időtartam, amíg a lakáscélú felhasználás a támogatottaktól elvárt.

5. § -hoz

E rendelkezés a lakástípusok meghatározása mellett biztosítja, hogy a támogatott személyek tulajdonába kerüljön az érintett ingatlan. Házastársak, vagy élettársak esetében együttes kérelemre vehető igénybe a támogatás, az ingatlanon csak a támogatott személyek szerezhetnek tulajdont, és egy támogatandó lakásra csak egy támogatás vehető igénybe.

6. § -hoz

A lakás hasznos alapterületének meghatározásával elkerülhető, hogy a támogatást egyébként a lakhatási igények kielégítésére korlátozottan alkalmas méretű lakásra vegyék igénybe a kérelmezők.

7. § -hoz

A hatályos állami támogatások mintájára a tervezet korlátozza a lakásvásárlás vételárát, ami kiküszöböli, hogy a támogatásra egyébként nem rászoruló kérelmezők indokolatlan támogatását.

8. § -hoz

A rendelet hatályba lépését követően, a lakossági igények, és a végrehajtási tapasztalatok birtokában évente felülvizsgálható a támogatási keretösszeg felső határa. A tárgyév elejétől a költségvetési rendelet elfogadásáig a megelőző évben elfogadott előirányzat biztosítja a kérelmek befogadásának egyik alapkritériumaként meghatározott szabad keretösszeget.

9. § -hoz

A támogatási összeg mértékének meghatározása tekintettel van a rendelkezésre álló forrásokra, a támogatás hatékonyságára, az elaprózódás elkerülésére is.

10. § -hoz

Az eljárási rendelkezések körében az adásvételi szerződés megkötését követő 90 nap, mint a kérelem benyújtására nyitva álló határidő a korábbi, az igényelbírálás körében nehezen értékelhető adásvételek kiszűrését szolgálja. A kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani, melyet a rendelet melléklete tartalmaz. Az eljárás költségmentes, ami az igénylők kérelmezési hajlandóságát segítheti elő.

11. § -hoz

A jövedelmi korlátok felállítása, és a jövedelmi viszonyok vizsgálata szintén azt szolgálja, hogy a támogatásra nem rászoruló személyek ne részesüljenek indokolatlanul támogatásban. A jövedelem feltérképezésének elsődleges formája a nyilatkozat, egyes esetekben igazolásokkal alátámasztva. A csatolmányok listája a rendelet egyéb részeiben nem meghatározott, a kérelem elbírálásához nélkülözhetetlen bizonyítékok szolgáltatására vonatkozó kötelezettséget határoz meg az ügyfelek részére. Az állami - önkormányzati támogatások körében bevett megoldásként a tervezet az ügyfél bejelentési kötelezettségét állapítja meg arra nézve, ha jogosultsági feltételeket érintő lényeges tények, körülmények megváltozására kerül sor.

12. § -hoz

A folyósításra a határozat véglegessé válásától számított harminc napon belül kerül sor.

13. § -hoz

A lakcím megállapítása kapcsán a hatósági gyakorlat alapján célszerűen alkalmazandó kitételt tartalmaz.

14. § -hoz

A házastársak különélő minőségének megállapításával kapcsolatos eljárási rendelkezés.

15. § -hoz

Az áttekinthetőség és a könnyebb ügyféli tájékozódás érdekében az lakás építésére vonatkozó támogatási szabályok azonos részben kerülnek elhelyezésre a rendelet szövegében. A lehető legegyszerűbb jogosultsági feltételként a város területén történő építkezést, és annak tényleges megkezdettségét határozza meg a tervezet, kezelve egyben eljárási kérdések tekintetében az építési beruházásból eredő értelemszerű eltéréseket a lakásvásárlás támogatásához viszonyítva.

16. § -hoz

A közpénzekkel való gazdálkodásra vonatkozó elvi, és tételes rendelkezések megkövetelik, hogy az Önkormányzat a rugalmas igénybevételi feltételek mellett a jogosulatlan kérelmezők vonatkozásában megteremtse a visszakövetelés lehetőségét. Ennek okai lehetnek a valótlan adatszolgáltatás, a támogatással érintett lakás lebontása, elidegenítése, ha az nem a támogatott személy és családja lakóhelyéül szolgál, vagy ha a használatát harmadik személynek átengedik, illetve, ha azt lakáscéltól eltérően hasznosítják, vagy ha az értesítési kötelezettséget az ügyfél megszegi. Valamennyi esetben lehetősége lenne azonban a döntéshozónak méltányosság gyakorlására.

17. § -hoz

A hatáskör gyakorlása a támogatás jellegére tekintettel bizottsági hatáskörben a legcélszerűbb, az előterjesztéseket a támogatás céljára is tekintettel a városstratégiai kérdések terén hatáskörrel rendelkező bizottság véleményezi.

18. § -hoz

A hatályba lépésre vonatkozó rendelkezést tartalmaz.