Nagyhegyes Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az önkormányzat elnevezése:                                 Nagyhegyes Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye:                                   4064 Nagyhegyes, Kossuth utca 2.

(3) Az önkormányzat portál címe:                                 www.nagyhegyes.hu

(4) Az önkormányzat elektronikus levelezési címe:      hivatal@nagyhegyes.hu

(5) Az önkormányzat jelképe a címer és a zászló, melyek használatát külön rendelet szabályozza.

II. FEJEZET

Az önkormányzat költségvetési szervei

3. §

(1) Az önkormányzat költségvetési szervei:

a) Polgármesteri Hivatal, jogállása: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv

b) Tündérkert Óvoda és Bölcsőde, jogállása: önállóan működő költségvetési szerv

c) Idősek Háza, jogállása: önállóan működő költségvetési szerv

d) Rickl Antal Vilmos Könyvtár, jogállása: önállóan működő költségvetési szerv

(2) Az önkormányzati szervek feladatait az alapító okiratok tartalmazzák.

III. FEJEZET

A képviselő-testület és szervei

3. §

(1) Nagyhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének tagjai a főállású polgármester és hat települési önkormányzati képviselő.

(2) A képviselőtestület szervei a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.

(3) A képviselő-testületet és az önkormányzatot a polgármester képviseli. A polgármester átruházott hatásköreit a rendelet 1. melléklete, az önkormányzati rendeletek, valamint a képviselő-testület határozatai tartalmazzák.

4. §

(1) A képviselő-testület tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladat- és hatáskörére, a polgármester és az alpolgármester közötti munkamegosztás szabályozására, a polgármester intézkedést bocsáthat ki.

A képviselő-testület bizottságai

5. §

(1) A képviselő-testület bizottságai döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő és ellenőrzési feladatokat ellátó, a testület által döntési jogkörrel felruházható, egymással mellérendeltségi viszonyban álló szervek.

(2) A képviselő-testület állandó és - meghatározott időre vagy feladat elvégzésére - ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság feladatkörét létrehozásakor a képviselő-testület határozza meg. Az ideiglenes bizottság megszűnik a képviselő-testület által meghatározott feladat teljesítésével.

(3) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság                         5 fő taggal;

b) Településfejlesztési Bizottság                             5 fő taggal.

(4) Az állandó bizottságok feladat- és hatásköreit a rendelet 2 és 3. melléklete, valamint más önkormányzati rendeletek tartalmazzák.

(5) A bizottságot annak elnöke képviseli.

(6) A bizottsági tagot tevékenységéért külön rendeletben meghatározott mértékű tiszteletdíj illeti meg.

A jegyző

6. §

(1) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a testület szerveinek és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a feladatok ellátása vonatkozásában az általános igazgatási ügyintéző jár el.

A polgármesteri hivatal

7. §

(1)   A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre Nagyhegyesi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) elnevezéssel.

(2)   A Polgármesteri Hivatal feladatait alapító okirata, munkarendjét a szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

Társulások

8. §

(1) Nagyhegyes Község Önkormányzata részvételével működő társulások, azok jogállása, feladatai:

a) Hajdúszoboszlói Kistérségi Többcélú Társulás,

Jogállása: helyi önkormányzatok jogi személyiségű társulása,

Feladatai: szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, orvosi ügyelet, belső ellenőrzés.

b) Debreceni Agglomeráció Hulladékgazdálkodási Társulás,

Jogállása: helyi önkormányzatok jogi személyiségű társulása,

Feladatai: nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása, hulladék újrahasznosítása, már nem működő települési szilárd hulladéklerakóinak rekultivációja, a rekultivációt követő utógondozási és monitoring feladatok ellátása.

Önkormányzati képviselők

9. §

(1) Az önkormányzati képviselők munkájuk végzése során – előzetes bejelentés alapján – jogosultak a székhely épülete helyiségeinek, valamint a polgármesteri hivatal munkavállalói munkakörébe tartozó ügyekben, a segítségük igénybevételére. Erre irányuló igényének teljesítését, valamint munkájuk egyéb feltételeit a jegyző biztosítja.

(2) Az önkormányzati képviselőt tevékenységéért külön rendeletben meghatározott mértékű tiszteletdíj illeti meg.

(3) A Mötv-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület legfeljebb tizenkét havi időtartamra 25%-kal csökkentheti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.

IV. FEJEZET

A Képviselő-testület működése

Munkaterv

10. §

(1) A képviselő-testület munkáját éves munkaterv szerint végzi, melyet a tárgyévet megelőző év decemberi ülésén fogad el.

(2) A munkaterv tartalmazza az ülések tervezett:

a) időpontját,

b) tervezett napirendjét.

(3) A Képviselő-testület évente legalább tíz ülést tart. A munkatervet úgy kell előkészíteni, hogy képviselő-testület lehetőleg minden hónap harmadik hetének szerdai napján, július, augusztus hónapban szükség szerint tartsa ülését.

(4) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

Az ülés összehívása

11. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatás esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke (az ülés összehívása és vezetése szempontjából a továbbiakban együtt: polgármester) hívja össze, illetve vezeti

(2) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a napirend szerinti előadót, szakértőt, szükség szerint az érintetteket, valamint a díszpolgárokat.

(3) A jegyző feladata a meghívó kiküldése és az ülés tárgyalási anyagának összeállítása, melyet az ülés előtt legalább öt nappal köteles végrehajtani.

(4) Különösen indokolt esetben a képviselő-testület rövid úton (telefon, sms, e-mail útján) is összehívható. Különösen indokolt a képviselő-testület összehívása:

a) az önkormányzat és intézményei működését érintő esetben;

b) pályázati eljárással kapcsolatos halaszthatatlan esetben;

c) más sürgető határidő esetén;

d) vis maior esetén.

(5) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendi pontokat. A meghívó mellékletét képezik az írásbeli előterjesztések.

(6) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről – a meghívó egy példányának hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel, valamint az önkormányzati portálon való közzététellel – az ülés előtt legalább öt nappal a jegyző tájékoztatja a lakosságot. Az önkormányzati portálon a nyilvános ülésen tárgyalható előterjesztéseket is közzé kell tenni.

Sürgősségi indítvány

12. §

(1) A meghívóban nem szereplő, halaszthatatlan döntést igénylő javaslat soron kívüli megvitatása érdekében a polgármester, az önkormányzati képviselő, a bizottság, valamint a jegyző sürgősségi indítványt terjeszthet elő írásban.

(2) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a képviselő-testület napirendjére tűzi. A sürgősségi indítvány, a sürgősség tényének rövid indoklásával legkésőbb az ülés napján 12 óráig, írásban nyújtható be a polgármesternél vagy a jegyzőnél.

(3) A polgármester ismerteti az indítványt, majd lehetőséget ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megalapozására.

(4) A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület minősített többséggel, a napirendi pontok elfogadását megelőzően vita nélkül dönt.

Előterjesztések

13. §

(1) A képviselő-testület elé előterjesztést nyújthat be:

a) a polgármester,

b) képviselő-testület bizottsága,

c) önkormányzati képviselő,

d) a jegyző.

(2) A bizottságok a rendelet 2. és 3. számú mellékletében szereplő feladat- és hatáskörük vonatkozásában jogosultak előterjesztés benyújtására, továbbá ezen feladat- és hatáskörök tekintetében az előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testület felé.

(3) Az előterjesztés két részből áll.

a) az első résznek tartalmaznia kell:

- a tárgy pontos meghatározását,

- előzmény esetén annak rövid ismertetését, a döntést, a végrehajtás eredményét,

- fel kell tüntetni mindazokat a körülményeket és összefüggéseket, amelyek indokolják a meghozandó döntést.

b) a második rész a döntési javaslat:

- melyet egyértelműen, közérthetően kell megfogalmazni,

- az eltérő tartalmú javaslatokat (alternatívákat) külön-külön kell megfogalmazni,

- határozat esetén tartalmaznia kell a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését és a végrehajtás határidejét,

- költségvetést érintő határozatnak tartalmaznia kell a pénzügyi fedezetre való utalást.

(4) Az előterjesztést írásban, vagy szóban, határozati javaslattal ellátva kell előterjeszteni.

(5) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 8 nappal kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki vizsgálja a döntéstervezetek jogszerűségét, gondoskodik valamennyi testületi anyag képviselők részére történő átadásáról.

Az ülés vezetése, a tanácskozás rendje

14. §

(1) A polgármester a képviselőkhöz rendelt képviselői szavazóegységen (a továbbiakban: egység) történő bejelentkezés alapján megállapítja a képviselő-testület határozatképességét, valamint megnevezi az ülés jegyzőkönyvét hitelesítő képviselőket.

(2) Amennyiben az ülés határozatképes, a polgármester előterjeszti az ülés napirendi javaslatát.

(3) Munkatervben nem szereplő kérdés napirendre tűzését indítványozhatja:

- a polgármester,

- a képviselő-testület bizottsága,

- a önkormányzati képviselő,

- a jegyző.

(4) A napirend előtti tájékoztatásokat követően a polgármester előterjeszti – szükség esetén – a sürgősségi indítványt.

(5) A napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6) A döntést igénylő előterjesztéseket a meghívóban és az ülésvezetés során is el kell különíteni a csupán tájékoztatásra szolgálóktól, utóbbiak megtárgyalására a nyilvános ülésrész végén - a kérdések, interpellációk előtt - kerül sor.

(7) A napirendi pontok tárgyalása előtt a polgármester tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, és szükség szerint a lakosság, valamint a képviselő-testület érdeklődésére számító kérdésekről, eseményekről, melyekhez kapcsolódóan a képviselők kérdéseket intézhetnek a polgármesterhez. A lejárt határidejű döntések végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról a képviselő-testület határozattal dönt.

(8) A polgármester minden egyes előterjesztés felett külön vitát nyit.

(9) A jegyző az előterjesztéssel kapcsolatos törvényességi észrevételeiről szükség szerint tájékoztatja a képviselő-testületet.

(10) A napirendi pontok érdemi tárgyalását (kérdések, hozzászólások) szóbeli kiegészítés előzheti meg, melynek megtételére az előterjesztő, a polgármester, és a tárgy szerinti bizottság elnöke jogosult.

(11) A kiegészítésre jogosulthoz a képviselő-testület tagjai, és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek.

(12) A vita során a polgármester az egységen történő bejelentkezés sorrendjében adja meg a szót.

(13) A napirendi pont szerinti ügytől való eltérés miatt a hozzászólótól a szót megvonhatja.

(14) Ügyrendi hozzászólásra történő jelentkezés esetén a jelentkező soron kívül kap szót. Több ügyrendi kérdésben való bejelentkezés esetén, a polgármester az egységen történő ügyrendi bejelentkezés sorrendjében adja meg a szó.

(15) A képviselő-testület a vita lezárása után dönt, rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(16) A Képviselő-testület és bizottságai ülésein tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg a nagyhegyesi székhelyű, bejegyzett civil szervezetek képviselőit.

Az ülés rendjének fenntartása

15. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata, ebben a jogkörében:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától,

b) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

c) megvonja attól a felszólalótól a szót, aki a jelenlévő vagy távollévő személyt sértegeti, rávonatkozóan sértő kifejezést, megengedhetetlen, nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütköző hangnemet használ.

(2) Ügyrendi kérdésként személyes megjegyzést tehet az a képviselő, aki a vita során személyét ért támadást kívánja visszautasítani, illetve aki az általa kifejtett állásponttal kapcsolatos félreértést kívánja tisztázni.

(3) A polgármester a tanácskozás megkezdésétől számított másfél óránként legalább 10 perc szünetet rendel el.

A döntéshozatali eljárás, a szavazás módja

16. §

(1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő javaslatról döntsön a testület. A módosító, kiegészítő javaslatok szavaztatásának sorrendjét azok elhangzásának sorrendje határozza meg. Az elfogadandó döntési javaslatot a szavazás előtt egyértelműen meg kell fogalmazni.

(2) A képviselők a szavazás során igen, nem, vagy tartózkodás szavazattal gyakorolják döntési jogkörüket. A szavazás az egység szavazás felületén található gombja valamelyikének megnyomásával történik, a számítógépes rendszer hibája esetén kézfelemeléssel történik. A tartózkodás, valamint a jelenlévő, de nem szavazó képviselő e döntése „nem” szavazatot jelent. Ha a határozati javaslat nem kapta meg a szükséges számú igen szavazatot, akkor a Képviselő-testület elutasító döntést hozott.

(3) A szavazás nyílt, titkos vagy név szerinti szavazással történik.

(4) Név szerinti szavazással dönt a képviselő-testület a tagjának ügyrendi javaslatára, vita nélkül hozott határozat alapján. A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző a jelenlévő képviselő-testületi tagok nevét betűrendben felolvassa, akik ezt követően a (2) bekezdésben meghatározottakon túl a leadott szavazatukat hangos szóval is kimondják. Utolsónak a polgármester adja le szavazatát.

(5) A titkos szavazás a (2) bekezdésben meghatározottak szerint történik, azonban az egyes képviselők szavazata nem lesz látható a kijelzőn, ott csak a szavazás számszerű eredménye jelenik meg.

(6) A szavazatok összeszámlálásáról az ülést vezető gondoskodik. Ha a szavazás eredményéről kétség merül fel, bármely képviselő, vagy a polgármester javaslatára ugyanazon az ülésen a képviselő-testület minősített többséggel elrendelheti a szavazás megismétlését.

(7) Az a képviselő, aki a Mötv. 49. § (1) bekezdésében szabályozott, személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, az önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjáról szóló rendeletben megállapított szankcióval sújtható.

Határozathozatal

17. §

(1) A képviselő-testület a határozatait, a Mötv-ben és az SZMSZ-ben meghatározottak kivételével, egyszerű többséggel hozza, több döntést igénylő napirendi pont tárgyalása esetén a határozathozatal külön-külön történik.

(2) Minősített többséggel dönt az Mötv-ben meghatározottakon túl:

a) a képviselő-testület hatáskörének átruházásáról,

b) sürgősségi indítvány elfogadásáról,

c) díszpolgári cím és kitüntető díjak adományozásáról,

d) hitelfelvételről.

(3) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén is kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.

(4) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester - az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével - döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(5) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben, így különösen

a) önkormányzat által vagy önkormányzati társulási tagként benyújtható, támogatással járó pályázat benyújtása, amennyiben a képviselő-testületi ülésen történő tárgyalás a pályázati határidő elmulasztásával járna és a pályázati önrész nem haladja meg az 1.000.000 Ft-ot,

b) pályázati nyilatkozat pótlása, amennyiben a képviselő-testületi ülésen történő tárgyalás a nyilatkozattételi határidő elmulasztásával járna,

c) veszélyhelyzet, súlyos káresemény elhárításához szükséges intézkedés meghozatala,

d) az Önkormányzat jogérvényesítése érdekében tett jognyilatkozat vagy beadvány, kereset, amennyiben a képviselő-testületi ülésen történő tárgyalás jogvesztő határidő elmulasztásával járna,

e) amennyiben a döntés elmaradása az önkormányzatnak vagyoni hátrányt jelentene.

(6) A polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről a következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

(7) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, törve az évszámmal, zárójelben az elfogadás hónapja és napja megjelöléssel kell ellátni.

(8) A testületi határozatokról a jegyző határidős nyilvántartást vezet.

Rendeletalkotás

18. §

(1) A kötelező önkormányzati rendeletalkotáson kívüli szabályozás szükségességéről kezdeményezés alapján dönt a képviselő-testület.

(2) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a polgármester,

b) az önkormányzati képviselő,

c) a képviselő-testület bizottsága,

d) a jegyző.

(2) A kezdeményezést a polgármesternek, vagy a jegyzőnek kell benyújtani, aki a kezdeményezést a képviselő-testület elé terjeszti.

(3) A rendelettervezet szakmai előkészítését a jegyző végzi, de a képviselő-testület az előkészítésbe való részvétellel megbízhatja valamely bizottságát, illetve szakértőt is felkérhet.

(4) A rendelettervezetet a polgármester, bármely önkormányzati képviselő, vagy a jegyző terjeszti elő.

(5) Az önkormányzati rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a rendelet megjelölését, tárgyát, megalkotásának, kihirdetésének és hatályba lépésének időpontját.

(6) A rendelet kihirdetéséről - az önkormányzat honlapján történő közzététel útján - a jegyző gondoskodik.

(7) A rendeleteket a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal – törve az évszámmal, zárójelben a kihirdetés hónapja és napja – kell ellátni.

Végrehajtás és ellenőrzés

19. §

(1) A határozatokat, a végrehajtási határidőt megelőzően megfelelő határidőben, de legkésőbb a testületi ülést követő 15 napon belül kell megküldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek.

(2) Az önkormányzati döntések eredményes végrehajtásáért a polgármester, a jegyző, vagy a határozatban végrehajtásért megjelölt személy a felelős.

(3) A határozatok végrehajtása során a polgármester gondoskodik az összetett vagy több szerv közreműködését igénylő határozatok végrehajtásának tervszerű ütemezéséről.

(4) Ha a képviselő-testület határozatának végrehajtásáért felelős személy, a végrehajtást akadályozó körülményt észlel, arról köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

Kérdés, interpelláció, bejelentés

20. §

(1) A önkormányzati képviselők kérdéseiket, interpellációikat, bejelentéseiket – ebben a sorrendben - a napirendek megtárgyalását követően, az esetleges, zárt ülésen tárgyalt utolsó napirend megkezdése előtt tehetik meg.

(2) Az ülésen a képviselő felvilágosítást kérhet, kérdést tehet fel. Erre lehetőleg az ülésen válaszolni kell, elfogadásáról csak a kérdező nyilatkozik. A válasz meg nem adása, illetve a kérdező általi el nem fogadása esetén a továbbiakról a képviselő-testület dönt, az interpellációra vonatkozó szabályozás alapján.

(3) A bejelentés a polgármester, a képviselő, vagy a jegyző által valamely tény, körülmény megismertetése a képviselő-testülettel, amely intézkedést nem igényel, és nem kapcsolódik valamely napirendi pont témájához.

21. §

(1) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez és a jegyzőhöz a feladatkörükbe tartozó témában interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációnak minősül, ha a felvető önkormányzati hatáskörbe tartozó és nem költségvetési, vagy közigazgatási hatósági jogkörbe tartozó egyedi ügyben nemcsak felvilágosítást kér, hanem intézkedést is kezdeményez. 

(2) Az interpellációt írásban, az ülés megkezdését megelőzően, a napirend elfogadásáig lehet előterjeszteni.

(3) Csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia az interpelláltnak, ha az ülést megelőző 3. napig az interpellációt benyújtották.

(4) Más esetben 30 napon belül, írásban kell választ adni és ezt a soron következő ülésen a képviselő-testülettel ismertetni kell.

(5) A testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a testület vita nélkül dönt.

(6) Ha a testület a választ elutasítja és elrendeli az interpelláció tárgyának vizsgálatát, az interpelláló képviselő e vizsgálatban részt vehet. A vizsgálatot az arra hatáskörrel rendelkező bizottság hatáskörébe kell utalni, ha ilyen nincs, eseti bizottságot kell alakítani.

(7) A bizottság megállapításait a következő munkaterv szerinti testületi ülésen ismertetni kell.

Nyilvánosság biztosítása

22. §

(1) A képviselő-testület és a bizottságok ülése - törvényben meghatározott eseteket kivéve - nyilvános, azon hallgatóság lehet jelen.

(2) Hozzászólásra a hallgatóság nem jogosult, azonban az érdekelt személy kérelmére hozzászólási lehetőséget biztosíthat a képviselő-testület.

(3) A hozzászólási lehetőség megadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(4) A képviselő-testület nyilvános üléséről képfelvétel is készül, melyet az önkormányzat honlapján hangfelvétellel együtt közzé kell tenni.

(5) A testületi ülések nyilvánosságának biztosítása az önkormányzat hivatalos lapja („Nagyhegyes”), az önkormányzati honlap (www.nagyhegyes.hu; www.onkormanyzati.tv), valamint a kábeltelevízió útján történik.

A jegyzőkönyv

23. §

(1) A képviselő-testület üléséről szószerinti, digitális adathordozón (CD) rögzített jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza az előterjesztéseket, a jelenlét nyilvántartását, az ülés teljes hanganyagát, a szavazások eredményét, valamint a döntéseket.

(2) A szószerinti jegyzőkönyvből a tanácskozást követő 15. napig írásos jegyzőkönyv készül. A önkormányzati képviselő kérése esetén hozzászólását szó szerint kell az írásos jegyzőkönyvbe foglalni.”

(3) A jegyzőkönyvekkel kapcsolatos feladatok elvégzéséért, valamint a szó szerinti jegyzőkönyv archiválásáért a jegyző felelős.

(4) A jegyzőkönyvekbe történő betekintés lehetőségének a jogszabályi keretek közötti biztosításáért a jegyző felelős.

(5) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, amelyet elkülönítve kell kezelni. A zárt ülésen hozott – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) alapján – közérdekű adatnak minősülő határozat közérdekből nyilvános, a zárt ülésről készült jegyzőkönyv ezen része megtekinthető.

Összeférhetetlenség

24. §

(1) Az összeférhetetlenségi bejelentést az ok megjelölésével az összeférhetetlenségi ügyeket vizsgáló bizottsághoz kell előterjeszteni.

(2) A bizottság elnöke köteles a bejelentés vizsgálatának eredményéről szóló előterjesztést a legközelebbi testületi ülésre benyújtani.

A bizottságok működésének szabályai

25. §

(1) A bizottsági működésének szabályait, e rendelettel összhangban, ügyrendjében határozhatja meg. Ügyrend hiányában az SZMSZ szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) A bizottságok, a képviselő-testület munkatervével összhangban álló, éves munkatervben meghatározott időpontokban, valamint szükség szerint tartanak ülést.

(3) A bizottsági ülést a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(4) A bizottságok feladataik eredményesebb ellátása érdekében szakértőket is igénybe vehetnek.

(5) A bizottság a feladatkörébe, hatáskörébe tartozó kérdésekben a képviselő-testület határozathozatalára vonatkozó szabályok szerint jár el azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(6) A bizottságok döntéseinek jelölése megegyezik a testületi határozatok jelölésével.

(7) A bizottságok ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.

(8) A bizottsági elnökének feladatai:

a) összehívja a bizottság üléseit;

b) vezeti a bizottság üléseit;

c) gondoskodik a bizottság működésére vonatkozó szabályok hatályosulásáról;

d) kapcsolatot tart és koordinál a bizottsági ülések szervezésében,

e) kapcsolatot tart a polgármesterrel és a jegyzővel.

V. FEJEZET

A közmeghallgatás

26. §

(1) A képviselő-testület ülésének keretében évente legalább egyszer, a munkatervében meghatározottak szerinti időpontban, valamint a képviselők legalább felének indítványára közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helyéről és idejéről a lakosságot úgy kell tájékoztatni, hogy arról legalább 10 nappal az ülés előtt tudomást szerezhessen.

VI. FEJEZET

Együttműködés nem önkormányzati szervekkel

27. §

(1) Az önkormányzat és szervei feladataik ellátásában, a döntések előkészítésében, a hozott határozatok végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében együttműködik a nem önkormányzati szervekkel.

(2) Az együttműködési megállapodásokat az önkormányzat nevében, képviselő-testület döntése alapján a polgármester jogosult megkötni.

(3) A polgármester az együttműködési megállapodásokról, szerződésekről és azok megvalósulásáról a képviselő-testületet rendszeresen tájékoztatja.

VII. FEJEZET

Az önkormányzat gazdasági alapjai

28. §

(1) A képviselő-testület az alakuló ülést követő hat hónapon belül, megbízatásának időtartamára gazdasági programot, fejlesztési tervet készít.

(2) Az önkormányzat gazdálkodásának alapja az ötévenként felülvizsgált gazdasági program, fejlesztési terv, valamint Magyarország költségvetése és a gazdasági program, fejlesztési terv alapján összeállított éves költségvetés. A képviselő-testület éves költségvetését, annak évközi módosításait, valamint a költségvetési zárszámadást rendelettel állapítja meg.

(3) Az önkormányzati gazdálkodás biztonságát szolgáló önkormányzati vagyonról, a vagyongazdálkodás szabályairól szóló előírásokat külön rendelet tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 71. § (4) bekezdésében foglalt hatáskörrel rendelkező önkormányzati biztost jelöl ki, amennyiben az önkormányzat költségvetési szerve által elismert tartozásállomány eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át.

VIII. FEJEZET

Záró rendelkezések

29. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján 15 óra 15 perckor lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Nagyhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló
11/2014. (X. 21.) önkormányzati rendelete.

            Bajusz Istvánné                                                                               dr. Kovács Gergely

              polgármester                                                                                              jegyző

A rendeletet kihirdettem: Nagyhegyes, 2019. október 24.

                                                                                                                      dr. Kovács Gergely

                                                                                                                                  jegyző