Sajóbábony Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32.§ (2) bekezdésében biztosított eredeti jogalkotói hatáskörébe, az Alaptörvény 32.§ (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Sajóbábony Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat.)

      (2) Az önkormányzat székhelye: 3792 Sajóbábony, Bocskai út 2.

      (3) Polgármesteri Hivatalának hivatalos megnevezése, címe: Sajóbábonyi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban:         

           polgármesteri hivatal) 

      (4) Az Önkormányzat illetékességi területe Sajóbábony város közigazgatási területe.

2.§     (1)  Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.

          (2) Az önkormányzat kormányzati funkciónak rendjét az 1. melléklet tartalmazza.

3.§     Az önkormányzat pecsétje kör alakú „Sajóbábony Város Önkormányzata” felirattal középen Magyarország címerével.

4.§     (1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló.

          (2) A címer és zászló használatának rendjét önálló önkormányzati rendelet szabályozza.

5.§     Az önkormányzat hivatalos honlapja www.sajobabony.hu

6.§     Az önkormányzat által kiadott helyi újság a „Bábonyinfó”.

7.§     A „Városnap” minden év augusztus utolsó szombatja. Sajóbábony várossá nyilvánításának alkalmával az önkormányzat ünnepséget tart.

8.§     Az önkormányzat helyi kitüntető címeket alapít és adományoz, alapításának és adományozásának szabályait önálló önkormányzati rendelet állapítja meg.       

9.§     Az önkormányzat testvértelepülései:

          a) Rejdova (Szlovákia)

          b) Homok (Ukrajna)

II. fejezet

A képviselő-testület és a képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület feladat- és hatáskörei, az átruházott hatáskörök

10.§   (1) Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa        önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) Az önkormányzat az önként vállalt helyi közügy feladatellátásnak mértékét és módját a feladatvállalást tartalmazó döntésében – önkormányzati rendeletben vagy képviselő-testületi határozatban – esetenként határozza meg. Az önként vállalt helyi közügyek finanszírozását az önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza. Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében önként vállalt feladatait a 2. melléklet tartalmazza.

11.§   (1) A képviselő-testület át nem ruházható feladat és határköreit törvény állapítja meg.

          (2) A képviselő-testület a 3. mellékletben meghatározott hatásköreit a polgármesterre, és a jegyzőre ruházza át.

2. A Képviselő-testülket tagjai

12.§   (1)  A Képviselő-testület tagjai az önkormányzati képviselők és a polgármester.

          (2)  A Képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.

          (3) A képviselő-testület névsorát és jelölőszervezetük megnevezését a rendelet 1. függeléke tartalmazza. A 

           változásokat a Polgármesteri Hivatal 5 munkanapon belül átvezeti.

3. A Képviselő-testület ülése

13.§   A képviselő-testület

a) alakuló, és

b)  rendes

ülést tart, valamint rendkívüli vagy ünnepi ülést tarthat.

14.§   (1) A Képviselő-testület az általa elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint tartja rendes üléseit. A munkatervi javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér a képviselő-testület tagjaitól, a bizottságoktól, a jegyzőtől, intézményvezetőktől, a képviselő-testülettel együttműködési megállapodást kötött önszerveződő közösségek vezetőitől.

(3) A polgármester a munkatervi javaslat beterjesztésekor tájékoztatást ad valamennyi beérkezett javaslatról és azok esetleges figyelmen kívül hagyásának indokairól.

(4) A munkaterv tartalmazza a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét, az előterjesztésről állást foglaló, véleményező bizottságok megnevezését.

(5) A képviselő-testület július, augusztus hónapban munkaterv szerinti ülést nem tart.

(6) A Képviselő-testület ülését a polgármesteri hivatal tanácskozó termében tartja.

4. A Képviselő-testületi ülés összehívása

15.§   (1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester, távollétében az alpolgármester írásbeli meghívóval hívja össze.

          (2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület összehívásával kapcsolatos feladatokat a Pénzügyi- és Vagyongazdálkodási Bizottság elnöke látja el.

          (3) A Képviselő-testületi ülés meghívójának tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett napirend tárgyának és előadójának megjelölését, utalást az előterjesztés írásbeli, szóbeli jellegére, valamint azt, hogy a napirendeket, mely bizottságok tárgyalják meg.

          (4) A meghívóban a javasolt napirendi pontokat a következő sorrendben kell feltüntetni:

a) Jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, beszámoló az átruházott hatáskörben hozott döntésekről;

b) Tájékoztató a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről;

c) önkormányzati rendeletalkotás;

d) vagyoni ügyek;

e) egyéb döntést igénylő kérdések;

f) beszámolók;

g) tájékoztatók;

h) interpellációk, bejelentések, kérdések;

i) zárt testületi ülést igénylő ügyek megtárgyalása.

          (5) Az alakuló ülésre szóló meghívót az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendes ülésre szóló meghívót a Képviselő-testületi ülés napját megelőzően legalább 10 nappal előbb kézbesíteni kell. A meghívó és a napirendi pontok előterjesztései papír alapon vagy elektronikus úton (e-mailen) kerülnek megküldésre.

          (6) A képviselő-testület összehívására vonatkozó kezdeményezést - a javasolt napirendek megjelölésével, valamint az ülés összehívásának indokaival - írásban kell a polgármesterhez benyújtani.

16.§   (1) A Képviselő-testület rendes üléseit – melyek időpontja a munkatervében meghatározásra kerül – általában a hónap utolsó keddi napján 10 órai kezdettel tartja.

          (2) A képviselő-testült ülése a munkatervben rögzített időponttól eltérően is összehívható: rendkívüli ülés.

          (3) Rendkívüli ülés összehívása esetén az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzhetők, az ülés

              telefonon is összehívható, de a sürgősség okát és a napirendet ez esetben is közölni kell. A telefonon történő 

              összehívás esetén az írásos előterjesztés az ülésen is kiosztásra kerülhet.

          (4) A képviselő-testület ülését haladéktalanul össze kell hívni a hatáskörébe tartozó   olyan halaszthatatlan ügyben,

          amelyben a késedelem jelentős kárral, vagy egyéb hátránnyal járna.

17.§   (1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

                    - a jegyzőt,

                    - a helyi települési nemzetiségi önkormányzat elnökét,

                    - az országgyűlési egyéni választókerület országgyűlési képviselőjét,

                    - az önkormányzati intézmények vezetőit,

                    - a adott napirendi pontnál a napirend előadóját, az ahhoz meghívott személyeket

                    - a napirend szerint illetékes, az önkormányzatnál bejelentett és hivatalosan bejegyzett önkormányzat területén

                      működő civil szervezetek vezetőit,

                    - a rendőrőrs parancsnokot,

                    - akit a polgármester a napirendi pontra való tekintettel indokoltnak tart.

          (2) Az egyes napirendek tárgyalásához a polgármester az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül más

           személyeket is meghívhat.

5. Az ülés vezetése

18.§   (1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester, távollétében az alpolgármester vezeti.

A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület üléseit a Pénzügyi- és Vagyongazdálkodási Bizottság elnöke vezeti.

          (2) A polgármester az ülés megnyitásakor megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés teljes időszaka alatt köteles figyelemmel kísérni.

          (3) Ha képviselő-testület nem határozatképes, a polgármester megkísérli a határozatképesség helyreállítását. Amennyiben ez nem vezet eredményre, a polgármester megállapítja a hiányzó képviselők névsorát, és az ülést határozott időtartamra felfüggeszti. Ennek letelte után sem válik határozatképessé a képviselő-testület, akkor az ülést berekeszti.

          (4) Határozatképtelenség esetén az ülést el kell napolni, vagy be kell rekeszteni. A polgármesternek 8 napon belüli időpontra a képviselő-testület ülését újból össze kell hívnia. A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülést a polgármester az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzésével is összehívhatja.

          (5) Ha a képviselő-testület ülése közben válik határozatképtelenné, de maximum tizenöt perc felfüggesztés után a határozatképesség biztosított, az ülést tovább kell folytatni.

19.§   (1) A polgármester ülésvezetési feladatai, jogkörei:

a)    az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése,

b)   határozatképesség megállapítása és annak folyamatos figyelemmel kísérése, a képviselő-testület üléséről távolmaradó képviselők előzetes bejelentéséről a képviselő-testület tájékoztatása,

c)    napirendi javaslat előterjesztése

d)   az ülés vezetése, a szó megadása bejelentkezési sorrendben,

e)    a szó megtagadása, a szó megvonása, amennyiben annak megadása, a szervezeti és működési szabályzat hozzászólások időkeretének korlátozására vonatkozó szabályokba ütközik,

f)    az ülés rendjének biztosítása,

g)   javaslattételi jog az ülés félbeszakítására,

h)   a rendelet rendelkezéseinek betartása és betartatása,

i)     szavaztatás,

j)     a szavazás eredményének megállapítása.

          (2) A polgármester minden előterjesztés felett külön vitát nyit, de egyes napirendek

          összevont tárgyalását is javasolhatja. Erről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

          Napirendek összevont tárgyalása esetén a határozathozatal külön-külön történik.

          (3) Az írásos előterjesztést az előterjesztő a vita előtt legfeljebb 3 percben  kiegészítheti.

          (4) A hozzászólásokat megelőzően az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre azonnal válaszol.

          (5) A hozzászólások leghosszabb időtartama 3 perc. A képviselő-testület tagjai az egyes napirendek tárgyalásánál ismételt hozzászólásuk esetén további 2 percet használhatnak fel. A bizottság elnökének – akadályoztatása esetén az elnök által   kijelölt tagnak - a bizottság véleményének, állásfoglalásának ismertetésére legfeljebb            3 perces időtartam áll rendelkezésére. A hozzászólás időkeretét túllépőtől a polgármester figyelmeztetés után a szót megvonhatja. A szavazás elindítását követően    kérdezni, hozzászólni már nem lehet. A szavazás elindításának kell tekintetni a          polgármester erre vonatkozó felhívását.

          (6) A polgármester hozzászólást biztosíthat az ülésen részt vevő választópolgárnak, ha azt a választópolgár indokaival alátámasztva kéri. A hozzászólás időkeretet a polgármester állapítja meg.

          (7) A polgármester véleményét a vita során önálló időkeret nélküli, soron kívüli hozzászólásában nyilváníthatja ki.

20.§   (1) A képviselő-testület tagjai ügyrendi kérdésekben bármikor, soron kívül szót kérhet. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Ügyrendi javaslat: a képviselő-testület ülésének vezetésével, az ülés rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendet érdemben nem érintő eljárási kérdésre vonatkozó indítvány. Az ügyrendi felszólalásnak az ügyrendi javaslat megfogalmazásával kell kezdődnie, ezt követi  annak indokolása együttesen legfeljebb három perc időtartamban. Amennyiben a  polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdés, a képviselőtől         megvonhatja a szót. A polgármester intézkedésével szemben vitát kezdeményezni nem lehet.

   (2) Törvényességi észrevétel esetében a jegyző a vitában 3 perces időtartamban, több alkalommal is soron kívül hozzászólhat.

    (3) A vita lezárása után személyes megjegyzést tehet, legfeljebb 3 perces időtartamban az, aki   személyét ért kritikára kíván válaszolni, illetve álláspontja miatt a vita során keletkezett félreértést kívánja tisztázni.

21.§   (1) A polgármester a vitát lezárja, amennyiben további hozzászólás nincs.

          (2) A vitát a képviselő-testület – a napirend tárgyalásának elhúzódása miatt – a polgármester javaslatára, vagy ügyrendi javaslatra vita nélkül hozott határozatával bármikor lezárhatja.

          (3) A határozati javaslat módosítására vagy kiegészítésére irányuló indítványt a vita lezárásáig - a javaslat pontos szövegének meghatározásával – kell megfogalmazni.

          (4) Az előterjesztés napirendről történő levételét a polgármester vagy az előterjesztő kezdeményezheti. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

6. A tanácskozás rendjének fenntartása

22.§   (1) A Képviselő-testületi ülésen jelenlévő személyek kötelesek a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani, – olyan jellegű tetszést, vagy nem tetszést, amely zavarhatja mások hozzászólását, nem nyilváníthatnak ki – kötelesek a részükre kijelölt székeken helyet foglalni.

          (2) A polgármester gondoskodni a Képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáról. A 

          rend fenntartása érdekében a polgármester:

a)    Képviselő általi rendzavarás esetén:

aa)  figyelmezteti, majd ismétlődő esetben megvonja a szót attól a képviselőtől, aki a tárgytól eltér, már elhangzottakat indokolatlanul ismétel.

ab)  figyelmezteti, majd ismétlődő esetben megvonja a szót attól a képviselőtől, aki nem helyi érdekű ügyekben szól hozzá.

ac)  rendre utasítja, majd ismétlődő esetben megvonja a szót attól a képviselőtől, aki a Képviselő-testület tekintélyéhez méltatlan kifejezést vagy, másokat sértő fogalmazást használ,

ad)  figyelmezteti, majd ismétlődő esetben rendreutasítja azt a képviselőt, aki olyan magatartást tanúsít, mellyel zavarja a Képviselő-testület munkáját;

b)  Egyéb rendzavarás esetén a polgármester: A képviselő-testületi ülésén jelenlévő meghívottakat vagy más megjelenteket a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén rendreutasíthatja. Amennyiben a rendzavarás folytatódik, vagy újra megismétlődik, a rendbontókat az ülésterem elhagyására kötelezheti.

(3) A polgármester a tanácskozás folytatását lehetetlenné tevő rendzavarás esetén az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

(4) A polgármesternek (2)-(3) bekezdésekben foglalt, a rend fenntartása érdekében tett, indokolt intézkedéseiről a Képviselő-testület nem nyit vitát, azokkal kapcsolatban felszólalásnak helye nincs.

(5) Ha a polgármester ugyanazon képviselőtől a (2) bekezdés aa)-ac) pontjaiban foglalt rendzavarás miatt, ugyanazon ülésen egy alkalommal már megvonta a szót, vagy a képviselőt az (2) bekezdés ad) pontjában foglaltak miatt, ugyanazon ülésen egy alkalommal már rendreutasította, a képviselő ismételt rendzavarása esetén, indítványozhatja az érintett tárgyhavi bruttó alapdíjának 20 %-os csökkentését. Az indítványról a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

7. A döntéshozatali eljárás

23.§   Az előterjesztő az előterjesztést visszavonhatja. Amennyiben az előterjesztés visszavonására az ülés rendjének megállapítása előtt kerül sor, akkor az előterjesztés nem vehető napirendre. Amennyiben az előterjesztő a vita során vonja vissza az előterjesztést, ennek engedélyezéséről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

24.§   (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és ahhoz csatolt bizottsági módosító indítványokat, továbbá az ülésen megfogalmazott módosító, vagy kiegészítő indítványokat a következő sorrendben bocsátja szavazásra:

a)    amennyiben egy megfogalmazott módosító, vagy kiegészítő indítvány van   akkor azt a beterjesztett javaslattal együtt, feltéve, hogy a képviselő-testület         tagjai közül ezzel szemben nem emel senki kifogást, kifogás esetén a b) pont        szerint kell eljárni,

b)    először a határozati javaslatot, vagy rendelet-tervezetet módosító, vagy        kiegészítő indítványt kell szavazásra bocsátani, majd a döntési javaslat egészét,

c)    A több módosító, kiegészítő javaslat esetén azokat a megfogalmazásuk         sorrendjében kell szavazásra bocsátani, majd végül a határozati javaslat, és        rendelet egészét.

(2) A szavazás előtt a napirend előterjesztőjének jeleznie kell amennyiben az adott rész elhagyására, módosítására, kiegészítésére irányuló indítvány elfogadását nem támogatja.

(3) A rendelt-tervezet és a minősített szavazattöbbséghez kötött határozathozatal rész-szavazása során a módosító indítványok elfogadásához is minősített többségű szavazat szükséges.

(4) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók és a szavazástól tartózkodók számát és kihirdeti a szavazás számszerű eredményét. A képviselő kérésére ellenszavazatát a jegyzőkönyvben név szerint rögzíteni kell.

25.§   (1) A napirend tárgyalása egy alkalommal elnapolható. Erre vonatkozó indítvány:

a)    a polgármester

b)   a képviselő-testület bizottsága,

c)    a képviselő-testület tagja,

d)   a  jegyző

e)    az előterjesztő terjeszthet elő, a javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

  (2) A képviselő-testület az előterjesztést további bizottsági tárgyalásra adhatja ki.

8. Nyílt szavazás

26.§   (1) A nyílt szavazás kézfeltartással, illetve név szerinti szavazással történik.

(2) Név szerinti szavazást az Mötv.-ben meghatározott eseten túl akkor kell tartani, ha arról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(3) Név szerinti szavazást tartani nem lehet ügyrendi kérdésben és a bizottság létszáma és összetétele tekintetében.

(4) Név szerinti szavazásnál a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát, a képviselők felállva igen, nem illetve tartózkodom nyilatkozattal szavaznak.

(5) A jegyző a szavazatokat a névsorban feltünteti, összeszámolja az eredményt, és azt átadja a polgármesternek, aki kihirdeti az eredményt.

(6)A névszerinti szavazáshoz igénybevett, külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

9. Titkos szavazás

27.§   (1) A Képviselő-testület jogszabályban kötelezően előírt esetben titkos szavazást tart.

          (2) Bármely képviselő javaslatára minősített szótöbbséggel hozott határozata szerint a Képviselő-testület titkos

          szavazást tarthat azokban az ügyekben is, amelyekben zárt ülést tarthat, vagy köteles tartani.

          (3) A titkos szavazás lebonyolításra Képviselő-testület szavazatszámláló bizottságot választ.

          (4) A titkos szavazás szavazólapon történik. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző

           biztosítja.

          (5)A szavazatszámláló bizottság a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet a bizottság tagjai írják

           alá.

          (6) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke beszámol a Képviselő-testület részére.

          (7) A titkos szavazással hozott határozatot már a nyilvános ülésen kell ismertetni.

28.§   (1) Szavazni kizárólag személyesen lehet.

         (2) A képviselő-testület tagjai igennel, nemmel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól.

10. Napirendek meghatározása

29.§ (1) A polgármester az adott ülés napirendi pontjainak tervezésénél figyelembe veszi a Munkatervben arra az ülésre meghatározott napirendeket, a korábbi üléseken tett napirendi javaslatokat, továbbá a jegyző javaslatait.

          (2) A polgármester a napirendek tárgyalása során az alábbi tárgyalási sorrendelt veszi figyelembe:

                      -   Polgármesteri beszámoló a két ülés között eltelt időszak munkájáról, jelentés a lejárt határidejű határozatok

                    végrehajtásáról   (1.napirendként)

                     -  rendeletalkotásra irányuló előterjesztések

                     - határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések

                     -  indítványok, bejelentések

                     -  zárt testületi ülést igénylő előterjesztések

          (3) A (2) bekezdésben meghatározott sorrendtől a Képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntéssel

           eltérhet.

          (4) A polgármester a javasolt napirend ismertetésével nyitja meg a tanácskozást. A napirendekről a Képviselő-

            testület egyszerű többséggel határoz.

          (5) Minősített többséggel vehető napirendre a meghívóban nem szereplő, illetőleg bizottság által meg nem

          tárgyalt előterjesztés.

          (6) A szavazás során a napirendről levett előterjesztéseket a Képviselő-testület egyszerű többséggel hozott

          döntése alapján a meghatározott időpontban tartandó ülés elé kell terjeszteni. Ha időpontról a Képviselő-

           testület külön nem döntött, azt a polgármester határozza meg.

          (7) Azon napirendi pont javaslatokat, melyeket legalább a képviselők egynegyede aláírásával támogat, az

          általuk meghatározott ülésre be kell terjeszteni.

11. Előterjesztések

30.§   (1) Az előterjesztés lehet:

a)  javaslat (rendelet-tervezet, vagy határozati javaslat),

b)  beszámoló,

c)  jogszabályban kötelezően meghatározott formátum.

          (2) Az előterjesztéseket írásban kell – papíralapú és elektronikus formában – a Polgármesteri Hivatal

          titkárságára leadni a Képviselő-testületi ülést megelőző 12. napig.

          (3) A Képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként

          megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek.

          (4) Az előterjesztésekkel kapcsolatos követelményeket e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

          (5) Az előterjesztéseket a polgármester által meghatározott személyek, illetve intézmények részére kell

          megküldeni elektronikus úton.

12. Előterjesztők

31.§   (1) Előterjesztés megtételére jogosult

a)    képviselő-testület tagja,

b)    tisztségviselő,

c)    képviselő-testület bizottsága,

e)    nemzetiségi önkormányzat elnöke,

h)    intézményvezetők,

i)     jegyző által megbízott közszolgálati tisztviselők,

k)    esetenként, akit a Képviselő-testület felkér,

l)     önkormányzati feladatot megállapodás alapján ellátó szervezetek képviselője,

m)   önkormányzati részvétellel vagy támogatással működő alapítvány, egyesület képviselője.

          (2) Amennyiben az előterjesztő tisztségviselő, a Polgármesteri Hivatal közszolgálati tisztviselői közül az előterjesztés előadójaként más személy is megnevezhető. Ebben az esetben a megnevezett személy gyakorolja az előterjesztő jogait, és kötelezettségeit.

          (3) Az előterjesztő Képviselő-testület munkatervben nem szereplő, a meghívóban feltüntetett előterjesztést visszavonhatja. Azt a Képviselő-testület minősített többséggel napirenden tarthatja.

13. Sürgősségi indítvány

32.§ (1) A napirendi javaslatban nem szereplő előterjesztés sürgős tárgyalását javasolhatja a képviselő-testületnek:

a) a polgármester,

b) a képviselő-testület tagjainak egyharmada,

c) a képviselő-testület bizottsága

d) a jegyző.

          (2) Sürgősségi indítványt – legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző munkanapon 12 óráig – a polgármesterhez írásban kell benyújtani. Az indítványnak tartalmaznia kell a kidolgozott előterjesztést, a sürgősség okát, a döntési javaslatot és az előterjesztő aláírását.

          (3) Támogatottság esetén a sürgősségi indítványt a főnapirendi pontok megtárgyalása után tárgyalja a képviselő-testület.

          (4) A sürgősségi indítvány elutasítása esetén a képviselő-testület dönt arról, hogy az ügyet későbbi tárgyalásra munkatervbe felveszi-e.

14. A nyilvánosság biztosítása

33.§ (1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a jegyző 5 nappal az ülés előtt a meghívó közzétételével értesíti a lakosságot. A közzététel helye: az önkormányzat honlapja, a polgármesteri hivatal hirdetőtáblája.

          (2) A képviselő-testület nyílt ülésének jegyzőkönyveibe bárki betekinthet a polgármesteri hivatal titkárságán. 

          (3) A zárt ülésre meghívott a zárt ülés jegyzőkönyvének kizárólag azon részébe tekinthet be, melyre meghívást kapott vagy melyen részt vehetett.

          (4) A képviselő-testület nyilvános ülésének előterjesztései az információs önrendelkezési jogról szóló törvény rendelkezései szerint a www.sajobabony.hu honlapon történő közzététellel nyilvánosak.

          (5) A képviselő-testület rendes, nyílt üléseit a helyi televízió élőben közvetíti.

15. Önszerveződő közösségek

34.§   (1) A képviselő-testület kiemelt figyelmet fordít a társadalmi szervezetek, érdekképviseleti szervek, polgárok önszerveződő közösségeinek véleményére, javaslataira és közreműködésére az önkormányzati döntések előkészítésében és végrehajtásuk ellenőrzésében, melyre megállapodást köt. A képviselő-testület Sajóbábony város fejlesztése, a város funkcióinak magasabb szintű ellátása, a lakosság véleményének megismerése, tovább közéleti szerepének növelése érdekében együttműködik az önszerveződő közösségekkel.

          (2) A kapcsolattartás és az együttműködés konkrét formáit és módszereit, a társadalmi szervezetek, érdekképviseleti szervek, polgárok önszerveződő közösségeivel kötött együttműködési megállapodásokban kell meghatározni.

          (3) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a szervezet működését, tevékenységét érintő napirend esetében azoknak az önszerveződő közösségeknek a képviselőit, akikkel a képviselő-testület együttműködési megállapodást kötött.

          (4) Az együttműködés céljainak teljesülése érdekében az önkormányzati tisztségviselői részt vesznek az érdekvédelmi, szakmai szervezetek, a civil szervezetek fontosabb rendezvényein, a városban működő civil szervezetek vezetőit a polgármester meghívja az önkormányzat fontosabb rendezvényeire, két és többoldalú megbeszéléseket, közös rendezvényeket szerveznek.

          (5) A képviselő-testület a költségvetésnek függvényében, a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja az önszerveződő közösségek működését, amelynek céljai és tevékenysége az önkormányzati célok és feladatok megvalósulását elősegíti.

16. A közmeghallgatás

35.§   (1) A Képviselő-testület évente egy közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok, a helyben érdekelt társadalmi szervezetek képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.

          (2) A közmeghallgatás időpontjáról és helyéről 10 nappal korábban tájékoztatót kell megjelentetni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján.

          (3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

          (4) Egy személy egy témában maximálisan 5 perc időtartamban szólhat hozzá.

          (5) A kérdező által feltett kérdésre a választ a polgármester, az érintett képviselő vagy a polgármester által kijelölt személy helyben, vagy ha arra nincs lehetőség, 15 napon belül írásban adja meg.

17. Várospolitikai fórum

36.§ (1) A képviselő-testület, vagy a polgármester egyes, a lakosság széles körét érintő döntések előtt, illetve döntéseik megismerése érdekében várospolitikai fórumot tarthat.

          (2) Várospolitikai fórum szervezhető a város önszerveződő közösségei, társadalmi szervezetei, egyes városrészek lakossága, érintett lakossági rétegek, gazdálkodó szervek részére.

          (3) A várospolitikai fórum szervezése a polgármester feladata. A fórumon elhangzott kérdések, bejelentések, javaslatok intézésére a közmeghallgatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

          (4) A fórum helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a választópolgárokat a meghívónak az önkormányzat honlapján, a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, továbbá a helyi televízióban való közzétételével a rendezvény előtt 5 nappal kell értesíteni. Indokolt esetben házhoz küldött meghívóval is történhet az értesítés.

          (5) A fórumot a polgármester vezeti. A fórumra meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a polgármesteri hivatal köztisztviselőit.

          (6) A fórumról feljegyzés készül, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

18. Az önkormányzati rendeletalkotás

37.§   (1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhetik:

a)  Képviselő-testület tagjai,

b)  a Képviselő-testület bizottságai,

c)  a jegyző.

          (2) A javaslatot a jegyzőhöz kell írásban benyújtani.

          (3) A rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni, az évszámot zárójelben a kihirdetés napja követi.

          (4) Az elfogadott rendeletek hiteles szövegét, a jegyző a helyben szokásos módon kihirdeti.

19. Társadalmi egyeztetés

38.§   (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a helyi önkormányzat rendelet-tervezetét és indokolását (a továbbiakban: tervezet).

          (2)  Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

a)  a költségvetésről és annak módosításáról,

b)  a helyi adóról és annak módosításáról,

c)  a költségvetés végrehajtásáról,

d) az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról és annak módosításáról,

e)  a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzéséről és juttatásairól szóló tervezetet, valamint

f)  azon tervezetet melynek sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik, vagy amelynek egyeztetésére bocsátásából kifolyólag az önkormányzatot súlyos anyagi hátrány érné,

g)  az önkormányzati rendeletet módosító tervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz.

39.§   (1) A társadalmi egyeztetés az önkormányzat honlapján erre a célra kialakított oldalon megadott e-mail címen keresztül biztosított véleményezés (a továbbiakban: általános véleményeztetés) útján, postai úton vagy szükség esetén közmeghallgatás keretében történik.

          (2) Az (1) bekezdésben meghatározott elérhetőségeken keresztül bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett tervezetről. A névtelenül érkezett véleményeket figyelembe venni nem lehet.

          (3) A tervezetet úgy kell közzétenni, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megvitatásához és a vélemények kifejtéséhez, továbbá a beérkezett vélemények, javaslatok mérlegelésére. A véleményezésre minimum 7 napot kell       biztosítani úgy, hogy a véleményezés határideje nem akadályozhatja a képviselő-    testületi ülések előkészítését.

          (4) Az általános véleményeztetésre történő megjelentetésre a Polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, valamint a város honlapján fel kell hívni a lakosság figyelmét.

          (5) A jegyző mérlegeli a beérkezett véleményeket, és azokról összefoglalót készít. A jogszabály előkészítése során nem áll fenn az egyedi válaszadási kötelezettség.

          (6) Az elkészített összefoglalót az önkormányzati rendelet-tervezettel együtt kell a Képviselő-testület elé terjeszteni, és ezzel egy időpontban kell közzétenni. A közzétett tervezeteket a közzétételtől számított 1 évig nem lehet a honlapról eltávolítani.”

20. Helyben szokásos kihirdetés

40.§   (1) A képviselő-testület által megalkotott rendelet kihirdetésének módja:

a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés.

          (2) A jegyző a rendeleteket közzéteszi az önkormányzat hivatalos honlapján.

          (3) Az egyházak, valamint a civil szervezetek hirdetményeit a polgármester jóváhagyása esetén lehet elhelyezni a hivatal hirdetőtábláján.

21. A határozatok nyilvántartása

41.§   (1) A Képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

          (2) A képviselő-testület határozata a döntés szöveges része után tartalmazza a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős megnevezését.

          (3) A normatív határozat kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztés útján történik.

          (4) A Képviselő-testület határozatainak nyilvántartását a jegyző vezeti.

          (5) A határozatokat a Képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv elkészítését követő 5 munkanapon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek, vagy szervnek.

          (6) Amennyiben a testületi határozatot a polgármester az előírt határidőre nem tudja végrehajtani, a határidő lejártát megelőzően, vagy a határidő lejártát követő első rendes ülésen köteles kérni a Képviselő-testülettől a határidő módosítását.

22. A jegyzőkönyv

42.§   (1) A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveit zsinórral átfűzve kell összefogni oly módon, hogy az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható.

          (2) A jegyzőkönyv összefogása után a hátoldalon az önkormányzat bélyegzőjével ellátott zárócédulával kell a zsinórt a papírhoz rögzíteni, a zárócédulát a jegyző szignózza.

23. Az interpelláció, kérdés, bejelentés

43.§ (1) A képviselő-testület tagja önkormányzati ügyekben a polgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz interpellációt és kérdést intézhet.

          (2) Az interpelláció az önkormányzat szervei feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben probléma felvetése, intézkedés kezdeményezése.

          (3) A kérdés önkormányzati ügyekben felvilágosítás, tájékoztatás kérése.

          (4) az interpellációt a képviselő-testület ülésén kell megválaszolni, ha azt a címzett az ülés előtt legalább 3 nappal megkapta.

          (5) A képviselő-testület ülésén benyújtott interpellációra az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül kell írásban választ adni. Az írásos választ minden képviselőnek meg kell küldeni.

          (6) Az interpellációra adott szóbeli, illetőleg írásbeli válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a képviselő-testület vita nélkül dönt.

          (7) Ha az interpellációra adott választ a képviselő-testület nem fogadja el, a polgármester az interpellációt további vizsgálat céljából kiadja az ügy tárgya szerint illetékes képviselő-testületi bizottságnak.

          (8) A kivizsgálása eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testület legközelebbi soros ülésén ad tájékoztatást. Az írásban megküldött válasz elfogadásáról a következő rendes ülésen az interpelláló nyilatkozik, majd ezt követően dönt a képviselő-testület.

44.§   A polgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz feltett kérdések megválaszolására az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem dönt.

45.§   (1) Az interpellációk és a kérdések megválaszolása után a polgármester, alpolgármester, a képviselők, a jegyző bejelentést tehetnek.

          (2) A bejelentések nyomán szükséges intézkedések megtételéről és azok eredményéről a polgármester a képviselő-testület soron következő rendes ülésén tájékoztatást ad.

III. FEJEZET

A települési képviselő

24. A települési képviselők jogállása

46.§  (1) A jegyző a polgármesteri hivatal útján köteles a települési képviselő számára a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést, irat előállítást, sokszorosítását megadni.

         (2) A képviselő jogosult az önkormányzati ügyeket tartalmazó iratokba a polgármesteri hivatalban betekinteni, azokról másolatot, jegyzetet, feljegyzést készíteni, a személyes adatok védelmére, az iratvédelemre és iratkezelésire vonatkozó szabályok betartásával.

         (3) A képviselő fogadóórájának feltételeit, a képviselő igénye szerint a jegyző a polgármesteri hivatal útján biztosítja.

         (4) A képviselő, aki a képviselő-testület eseti meghatalmazása alapján jár el, a képviselő-testület bármely tagja kérésére köteles tájékoztatást adni az eljárásról.

         (5) A polgármester felkérésére vagy a képviselő-testület döntése alapján köteles részt venni a képviselő-testület ülésének előkészítésében, különböző vizsgálatokban, ellenőrzésekben, delegációk fogadásának megszervezésében, városi rendezvények előkészítésében, lebonyolításában.

         (6) Köteles a közmeghallgatáson, a várospolitikai fórumon részt venni.

         (7) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselőt a polgármester jegyzőkönyvben rögzítetten figyelmezteti és éven belüli ismételt mulasztás esetén a képviselő megállapított tiszteletdíját 20%-kal 1 havi időtartamra csökkenti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentést újra meg kell állapítani.

         (8) A képviselő munkájának ellátásához szükséges ügyviteli segítséget, adminisztrációt, gépelést a Polgármesteri Hivatal biztosítja.

         (9) A képviselő írásban vagy szóban köteles előre a polgármester részére bejelenteni, hogy a Képviselő-testület ülésén való részvételben akadályoztatva lesz.

47.§   (1) A képviselőt, ha feladatainak ellátásában 30 napon keresztül vagy azt meghaladóan akadályoztatva van, az akadályoztatás időtartamára a tiszteletdíj nem illeti meg.

          (2) A képviselő, az állandó bizottság elnöke, tagja akadályoztatását haladéktalanul köteles a polgármesternek bejelenteni.

48.§   (1) A tiszteletdíja a (3) bekezdés szerinti mértékben mérsékelhető annak, aki két egymást követő testületi- vagy bizottsági ülésen igazolatlanul nem vesz részt.

          (2) Nem minősül igazolatlan távollétnek

a) a képviselő-testület megbízásából végzett vagy egyéb közérdekű tevékenység,

b) állampolgári kötelezettség teljesítése,

c)  a képviselő munkáltatója által elrendelt vagy saját keresőtevékenységével összefüggő hivatalos bel- vagy külföldi kiküldetés,

d) keresőképtelenséggel járó betegség,

e) egyéb, a polgármester részére előre bejelentett méltányolható ok.

(3) A tiszteletdíj mérséklésének időtartama három hónap, a tiszteletdíj mérséklésének mértéke a tiszteletdíj 25 %-a. Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségszegés megismétlése esetén a tiszteletdíj mérséklésének időtartama hat hónap.

(4) A távollét igazolásául szolgáló okiratot legkésőbb a képviselő-testületi ülés, bizottsági ülés napjáig, a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben az ok megszűnését követően haladéktalanul a polgármesterhez kell benyújtani.

(5) A tiszteletdíj mérséklésére a polgármester tesz javaslatot a képviselő-testület felé.

IV. FEJEZET

A képviselő-testület bizottságai

25. Állandó bizottságok

49.§   (1) A képviselő-testület két bizottságot hoz létre.

          (2) A bizottságok elnevezése és létszáma:

a)  Pénzügyi- és Vagyongazdálkodási Bizottság, létszáma 3 fő, 3 fő képviselő-testületi tag.

b)  Településfejlesztési-, Közbiztonsági- és Művelődési Bizottság, létszáma 3 fő, 3 fő képviselő-testületi tag.

          (3) Az állandó bizottságok tagjainak nevét jelen rendelet 2. függeléke tartalmazza, változást 5 munkanapon belül a polgármesteri hivatal átvezeti.

(4) A bizottsági tag tisztségéből visszahívható, melyre a bizottsági tag megválasztására vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

50.§   (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A bizottság rendkívüli ülését össze kell hívni a bizottsági tagok egynegyedének kezdeményezésére.

(2) A bizottság elnökét - távolléte esetén - az általa kijelölt bizottsági tag teljes jogkörrel helyettesíti.

(3) A bizottság elnökének feladatai:

a) a bizottság munkatervének előkészítése és végrehajtásának szervezése,

b) a bizottság munkájának szervezése, összehangolása,

c) a bizottság képviselete.

(4) A bizottságok a képviselő-testület munkaterve alapján készített munkaterv szerint végzik tevékenységüket.

(5)  A bizottság tagjai távollétüket és annak okát kötelesek a bizottság elnökének bejelenteni.

26. Ideiglenes bizottság

51.§  (1) A Képviselő-testület egy konkrét feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

         (2) Az ideiglenes bizottság tagjainak megválasztására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az állandó bizottságra.

         (3) Az ideiglenes bizottság megszűnik, amennyiben a létrehozásának alapjául szolgáló ok, vagy feladat megszűnik, az időpont, vagy esemény bekövetkezik.

         (4) A megszűnésről a Képviselő-testület a következő ülésén egyszerű többséget igénylő határozattal dönt.

27. A bizottságok feladatai

52.§  (1) A bizottságok

a)  a feladatkörüket érintő rendelkezések tekintetében véleményezik a gazdasági program, a költségvetési rendelet-tervezet, a költségvetés teljesítéséről szóló tájékoztató, amint a költségvetési rendelet módosításainak előterjesztéseit;

b)  véleményezik a Képviselő-testületi ülés feladatkörüket érintő napirendi pontjainak előterjesztéseit;

c)  elősegítik a lakosság közreműködését az önkormányzati feladatok végrehajtásában;

            (2) Valamennyi tájékoztató jellegű előterjesztés megtárgyalását a Képviselő-testület a    témája szerinti illetékes bizottság hatáskörébe utalja.

53.§   (1) Pénzügyi- és Vagyongazdálkodási Bizottság feladatai:

1.  Véleményezi az önkormányzat gazdasági programját, a költségvetés teljesítéséről szóló tájékoztatót.

2.  Írásban véleményezi az éves költségvetési javaslatot.

3. Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.

4. Részt vesz a pénzügyi - különös tekintettel a felújítási, beruházási előirányzatok célszerű, gazdaságos felhasználására vonatkozó - döntések előkészítésében, majd a végrehajtás ellenőrzésében.

5.  Vizsgálja az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.

6.  Véleményezi és ellenőrzi az önkormányzat gazdálkodásának folyamatát, tevékenységével elő kell segítenie az eredményes gazdálkodást.

7.  Véleményezi az önkormányzat helyi adóztatással kapcsolatos rendeleteit, illetve a rendelet-módosításokat.

8.  Véleményezi az önkormányzat által alapított gazdasági társaságok gazdálkodását.

9.  Véleményezi az éves belső ellenőrzési terv tervezetet, az éves ellenőrzési jelentést, az éves összefoglaló ellenőrzési jelentést.

10.Ellátja a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatinak nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. Az eljárás eredményéről a Képviselő-testület következő ülésén beszámol.

11.Javaslatot tesz a polgármester illetményének, jutalmának megállapítására.

12.Vizsgálja az Mötv. 36. §-a alapján a képviselők összeférhetetlenségét, a vizsgálat eredményéről jelentést készít a Képviselő-testület felé.  Az Mötv. 37. § (2) bekezdésében foglalt esetben kezdeményezi az összeférhetetlenség megállapítását és annak a Képviselőtestület ülésén történő kimondását.

13.Vizsgálja az Mötv. 38. §-ának rendelkezései alapján a képviselők méltatlanságának fennállását, a vizsgálat eredményéről jelentést készít a Képviselő-testület felé, kezdeményezi a méltatlanság megállapítását.

54.§   Településfejlesztési-, Közbiztonsági- és Művelődési Bizottság feladatai:

1.  Közreműködik az önkormányzat fejlesztési programjainak kidolgozásában, figyelemmel kíséri azok megvalósítását.

2.  Előzetesen véleményezi a településrendezési, szabályozási tervekkel, azok terveztetésével kapcsolatos elképzelésekről szóló beszámolókat.

3.  Megvitatja, véleményezi, valamint javaslatot készít:

-       kommunális és közlekedési szolgáltatások javítására,

-       a közlekedési infrastruktúrát, közlekedésszervezést és közlekedésbiztonságot javító intézkedések megtételére,

-       utak, hidak fenntartására,

-       közműtársulásra, víz-, csatorna-, gázfejlesztési lehetőségeire,

-       zöldterület, parkolók fejlesztésére,

-       műemlékvédelem, idegenforgalom fejlesztésére,

-       köztisztaság fenntartására,

-       utcaelnevezésekre,

4.  Véleményezi a parképítések és parkfelújítások tervezését és végrehajtását.

5.  Előkészíti a Képviselő-testület környezetvédelmi döntéseit, ellenőrzi azok végrehajtását.

6.  Figyelmet fordít a közműtársulásra, víz-, csatorna-, gázfejlesztési lehetőségeire, a zöldterület, parkolók fejlesztésére, a köztisztaság fenntartására.

7.  Figyelemmel kíséri a rendőrség bűnmegelőzéssel és közbiztonsággal kapcsolatos tevékenységét.

8.  A Képviselő-testületi tárgyalást megelőzően véleményezi a rendőrkapitányság éves munkájáról szóló beszámolót.

9.  Figyelemmel kíséri a közbiztonság színvonalának alakulását. Javaslatokat tesz          az ezzel kapcsolatos önkormányzati és rendőrségi együttműködés módozatainak kidolgozására.

10.Kapcsolatot tart a bűnmegelőzéssel foglalkozó civil szervezetekkel.

11.Javaslatot tesz a nevelési intézmények létrehozására, megszüntetésére, átszervezésére.

12.Javaslatot dolgoz ki a nevelési, oktatási és kulturális intézmények fejlesztésének lehetőségeiről, az ágazat gazdálkodásáról.

13.Összehangolja a kulturális tevékenységét, javaslatot tesz működésük színvonalasabbá tételére.

14.Figyelemmel kíséri a kulturális intézkedések kidolgozását, véleményezi azt, majd ellenőrzi végrehajtását.

15.Javaslatot tesz a kulturális intézmények létrehozására, megszüntetésére, átszervezésére.

16.Véleményezi a város közterületeinek elnevezéseit érintő, valamint a szobrok, emlékművek, emléktáblák elhelyezésével kapcsolatos előterjesztéseket.

17.Közreműködik az önkormányzat tulajdonában lévő sportlétesítmények működtetési feltételeinek meghatározásában, állást foglal valamennyi önkormányzati tulajdonú sportlétesítmény esetleges egyéb célú hasznosításáról.

18.Közreműködik a sportpolitika céljait szolgáló önkormányzati pénzeszközök felhasználási irányának és arányainak meghatározásában, és figyelemmel kíséri annak végrehajtását.

19.Részt vesz az önkormányzati sportintézmény tevékenységének meghatározásában.

20.Közreműködik a diáksport, utánpótlás nevelő versenysport és a szabadidősport szakmai célkitűzéseinek koordinálásában és azok végrehajtásának ellenőrzését véleményezi.

21.Közreműködik az önkormányzat tulajdonában lévő sportlétesítmény működtetési feltételeinek meghatározásában.

V. FEJEZET

​A tisztségviselők

28. A polgármester

55.§  (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

         (2) A polgármester pecsétje köralakú „Sajóbábony Város Polgármestere” felirattal, középen Magyarország címerével.

         (3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy az 5 napot meghaladó akadályoztatásuk esetén, helyettesítésüket a Pénzügyi- és Vagyongazdálkodási Bizottság elnöke látja el.

         (4) A képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott határkörök jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.

56.§  Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a következő ügyekben hozhat döntést:

a)  a vagyongazdálkodásról szóló rendeletben foglalt vagyonhasznosítási ügyben, ide nem értve a vagyon értékesítését, megterhelését,

b)  önkormányzati tulajdonú, vagy részben önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szerv éves üzleti tervének, éves beszámolójának jóváhagyása.

57.§  A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben, olyan pályázat benyújtásáról, amelynek előkészítését a képviselő-testület előzetesen elrendelte, és a kidolgozott pályázati, projekt          költségvetés saját forrását, vagy annak előirányzatát a képviselő-testület előzetesen biztosított, amennyiben a pályázat a biztosított forrást nem haladja meg.

58.§  A polgármester együttműködik a különböző társadalmi és civil szervezetekkel, egyházakkal, a lakosság önszerveződő közösségeivel, valamint a kerületi vállalatokkal, vállalkozásokkal, intézményekkel. Ezek vezetőitől jogszabályban előírt körben tájékoztatást kérhet, illetve tájékoztatja őket az önkormányzat fejlesztésének jelentősebb kérdéseiről, velük együttműködési megállapodásokat kezdeményezhet.

59.§   A polgármester feladata az önkormányzat képviselete során a médiával való kapcsolattartás.

60.§   A polgármester ügyfélfogadást tart minden páros hét szerdai napján 8,00 - 12,00 óráig, 13,00 – 15,30 óráig.

29. Alpolgármester

61.§  (1) A képviselő-testület tagjai sorából egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére.

          (2) Az alpolgármester általános és egyedi ügyekre kiterjedő feladatait a polgármester határozza meg. Az alpolgármester nem egyedi ügyekre kiterjedő feladatairól a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet.

30. A jegyző

62.§  (1) A jegyző feladatainak ellátásában a polgármesteri hivatal közreműködik.

         (2) A jegyző polgármesteri hivatal vezetésével kapcsolatos feladatait a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

         (3) Ellátja a Képviselő-testület, a bizottságok, valamint a polgármesteri hivatal működésével kapcsolatos feladatait.

         (4) Gondoskodik e rendelet függelékeinek folyamatos naprakész vezetéséről.

63.§   A jegyző ügyfélfogadást tart minden páratlan hét szerdai napján 8,00 - 12,00 óráig, 13,00 – 15,30 óráig.

31. A jegyző helyettesítése

64.§   (1) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén a jegyzőt az a köztisztviselő helyettesíti, akinek a munkaköri leírása tartalmazza.

(2)   A jegyző és az őt helyettesítő köztisztviselő egyidejű, tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat ugyancsak munkaköri leírásban kijelölt ügyintéző látja el – legfeljebb az ok felmerülésétől számított hat hónap időtartamban.

(3) A képviselő-testület a hat hónap lejárta után – betöltött jegyzői státusz esetében - ismételten dönthet a jegyző további helyettesítéséről a (2) bekezdésben meghatározottak szerint.

VI. FEJEZET

A képviselő-testület hivatala

65.§   (1) A képviselő-testület a saját, a képviselő-testület bizottságai, és a tisztségviselők munkájának segítésére, a döntések szakmai előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére önálló polgármesteri hivatalt hoz létre.

(2) A hivatal elnevezése: „Sajóbábonyi Polgármesteri Hivatal”

(3) A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, ügyfélfogadási rendjének meghatározása a képviselő-testület által határozatban jóváhagyott Sajóbábonyi Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában kerül meghatározásra.

VII. Fejezet

Települési nemzetiségi önkormányzat

66.§   (1) Az önkormányzat együttműködik a helyi nemzetiségi életkörülményeinek javítása, kulturális értékeinek megőrzése érdekében közvetlen választással létrehozott roma nemzetiségi önkormányzattal.

(2) Az önkormányzat biztosítja a helyi roma nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzatok) működési feltételeit a következő módon:

a) a polgármesteri hivatalban a nemzetiségi önkormányzatok munkáját nemzetiségi referensi feladatokkal megbízott ügyintéző segíti,

b)  az önkormányzat biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok üléseinek összehívásával, lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátását (gépelés, sokszorosítás, postázás stb.)

c) az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok üléseinek megtartásához a polgármesteri hivatalban helyiséget biztosít.

d) a polgármesteri hivatal, mint a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve ellátja a gazdálkodási feladatokat.

(3) A (2) bekezdés a)-d) pontokban foglaltak részletes meghatározására az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok által kötendő megállapodásban kerül sor. A megállapodást szükség szerint, de évente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

(4)   Azon előterjesztések esetében, amelyek vonatkozásában az Njtv. alapján a nemzetiségi önkormányzatot egyetértési, véleményezési jog illeti meg, annak beszerzéséről a polgármester gondoskodik.

(5)  A (4) bekezdés szerinti véleményezési, egyetértési jog gyakorlására a véleményezési, egyetértési jog jogosultjának az erre irányuló kezdeményezés kézhezvételét követő 30 napos jogvesztő határidő áll rendelkezésére.

(6) A települési nemzetiségi önkormányzat az Njtv-ben rögzített egyetértési és vélemény­ nyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a nemzetiségi önkormányzat elnöke a polgármesternek küldi meg. A véleményezésre, egyetértésre jogosultak nyilatkozatának tartalmáról, a nyilatkozattétel elmaradásáról a képviselő-testületet az előterjesztő tájékoztatja.

VIII. FEJEZET

Záró rendelkezések

67.§   (1) A rendelet 2019. október 29.-én 10,30 órakor lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Sajóbábony Város Önkormányzata Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2014. (XI. 26.) önkormányzati rendelete

          Király Gáborné sk.                                                                      Dr. Szilva István sk.

                 jegyző                                                                                     polgármester