Újszász Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) A helyi önkormányzat jogállására, az önkormányzati jogokra, a települési önkormányzat feladataira, hatáskörére, szerveire, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadóak.

(2) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Újszász Városi Önkormányzat

(3) Az önkormányzat székhelye: 5052. Újszász, Szabadság tér 1.

(4) Adószám: 15733050-2-16; Pénzforgalmi számlaszám: 70300053-15410223;

(5) Az önkormányzat internetes honlapja: www.ujszasz.hu

(6) Az önkormányzat facebook oldalt működtet: https://www.facebook.com/ujszaszvarosonkormanyzata

2. § (1) Az önkormányzat feladatai ellátását a képviselő-testület és szervei útján biztosítja. A képviselő-testület szervei annak bizottsága, a polgármester, a jegyző, és az Újszászi Polgármesteri Hivatal.

(2) A Képviselő-testület munkáját tanácsnokok segítik.

(3) A képviselő-testület: A képviselő-testület tagjai a polgármester és a nyolc képviselő.

(4) A települési képviselőkre a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadóak.

(5) Az önkormányzat feladatait a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

3.§ (1) A képviselő-testület évente legalább 12 ülést tart.

(2) A képviselő-testület az üléseit a Városháza tanácstermében, ünnepi üléseit a Városháza dísztermében tartja.

(3) A képviselő-testület munkatervébe foglalt döntése szerint kihelyezett ülést is tarthat.

4. § (1) Az önkormányzat jelképei: Újszász város címere és zászlaja

 (2) Az önkormányzat, a polgármester, a jegyző és az Újszászi Polgármesteri Hivatal körbélyegzőjén Magyarország címerét kell használni.

2. A munkaterv

5. § (1) A képviselő-testület tevékenységét munkaterv alapján végzi, amely éves időszakra készül, – féléves bontásban-, és a tervezetét a polgármester készíti elő, és terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.

(2) Előkészítése során javaslatot kell kérni az alpolgármestertől, a települési képviselőktől, a bizottság külső tagjaitól, a jegyzőtől, az önkormányzati intézmények vezetőitől, a civilszervezetek vezetőitől. A munkaterv a második félévet megelőző utolsó, és az év utolsó ülésén kerül megtárgyalásra. Az önkormányzati választások évében az újonnan megalakult képviselő-testület fogadja el az év végéig szóló munkatervét.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit,

b) a napirend előterjesztőinek megnevezését,

c) azoknak a témaköröknek a megjelölését, amelyeknél közmeghallgatást kell tartani, illetve amelyeket bizottság nyújtott be, és amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni,

d) az előterjesztések elkészítésének határidőit,

e) az ülésre meghívottak felsorolását,

f) egyéb fontosabb szervezési feladatokat.

3. A képviselő-testület programja

6. § (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára programot készít, melyet a polgármester állít össze és terjeszt a testület elé.

(2) A program a településfejlesztés főbb célkitűzéseit, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait tartalmazza, és magában foglalja mindazokat a közügyeket, közszolgáltatásokat, amelyek megoldását a képviselő-testület célul tűzi ki.

4. Az előterjesztések elkészítése

7. § (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések fajtái:

1. rendelet-tervezet
2. határozati javaslat
3. beszámoló
4. tájékoztató

(2) A testületi ülésre előterjesztést tehetnek:

a) a polgármester

b) az alpolgármester

c) a jegyző

d) a képviselő-testület tagja

e) a képviselő-testület bizottságának elnöke a bizottság nevében

f) mindazok, akiket a képviselő-testület előterjesztés elkészítésére felkér, illetve kötelez.

(3) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések lehetnek írásbeliek és szóbeliek. Az előterjesztések elkészítéséről a napirend előadója köteles gondoskodni, annak sokszorosítása, időben történő kiküldése a jegyző feladata.

(4) Az előterjesztés első részének tartalmi és formai követelményei:

a) az előterjesztés megtárgyalását végző bizottság megjelölése,

b) a tárgy pontos meghatározása, annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e már korábban napirenden, ha igen, abban milyen döntés született, hogyan került végrehajtásra,

c) jelenlegi helyzet értékelése, a javasolt intézkedés várható társadalmi, politikai, gazdasági kihatása,

d) a meghozandó döntés indokainak bemutatása.

(5) Az előterjesztés második részének tartalmi és formai követelményei:

a) a határozati javaslat, egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll,

b) alternatív döntés esetén a javaslatok egymástól világosan elkülönülő megfogalmazása,

c) a végrehajtásért felelős szerv, vagy személyek megnevezése,

d) a határidők megjelölése,

e) az értesítendők körének felsorolása.

 (6) Az egyszerűbb ügyekben nem kell előterjesztést készíteni, ha az előterjesztés hátterében álló indokok közismertek, elegendő a határozati javaslat.

5. A képviselő-testületi ülések ideje

8. § (1) A képviselő-testület munkaterv szerinti, és szükség esetén soron kívüli ülést tarthat.

(2) A képviselő-testület üléseinek összehívására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadóak.

(3) A polgármester távollétében a képviselő-testületi ülést az alpolgármester, együttes távollétük esetén a korelnök képviselő hívja össze.

(4) A munkatervben megjelölteken felül az ülést össze kell hívni:

a) az ülés kötelező összehívására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerinti esetekben kerül sor,

b) a polgármester indítványára sürgős, halaszthatatlan tárgyalást és döntést igénylő esetben.

(5) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés napján is kiküldhető a meghívó, ilyen esetben el lehet tekinteni az írásbeliségtől, az okot azonban közölni kell.

9. § (1) A képviselő-testület ülésére meghívottak köre:

a) Írásos anyaggal ellátott meghívót kapnak:

aa) helyi képviselők,

ab) jegyző,

ac) aljegyző,

ad) előterjesztő (csak az általa előterjesztendő anyagot),

ae) az intézmények vezetői (csak a saját területüket érintő anyagot),

af) a bizottság nem képviselő tagjai.

b) Írásos anyag nélkül kapnak meghívót:

ba) akit a polgármester megjelöl.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a bizottság nem képviselő tagjait,

b) a jegyzőt,

c) aljegyzőt,

d) akit a polgármester tanácskozási joggal meghívott.

(3) A meghívó tartalmazza az ülés helyét, idejét, a napirendet, valamint annak előadóit.

(4) Az ülésre szóló meghívót a polgármester vagy távollétében az ülést összehívó személy írja alá, amelyhez csatolni kell az írásbeli előterjesztéseket, beszámolókat.

 (5) Munkaterv szerinti ülés esetén a meghívót olyan időpontban kell a meghívottnak kiküldeni, hogy az a képviselő-testületi ülés előtt legalább 3 nappal megérkezzen.

10.§ (1) A nyílt képviselő-testületi ülések helyét, idejét a helyben szokásos módon, és az önkormányzat internetes honlapján – ( www.ujszasz.hu) közhírelni kell.

(2) A képviselő-testület munkaterv szerinti üléseire készített előterjesztéseket a város internetes honlapján is közzé kell tenni az ülés előtt 3 nappal.

(3) A képviselő-testület nyilvános vagy zárt ülést tart.

(4) A képviselő-testület nyilvános ülésein e rendelet 1. számú függelékében megjelölt lakossági önszerveződő közösségek vezetőit, tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg.

(5) Nyilvános ülésen az állampolgárok a részükre kijelölt helyet foglalhatják el.

(6) Az ülésen megjelent állampolgároknak az adott témában, hozzászólási jogot az ülés vezetője biztosíthat.

11. § Zárt ülés elrendelésére, tartására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadóak.

6. Az ülés vezetése

12. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, akadályoztatása esetén az alpolgármester. Mindkettőjük akadályoztatásakor a korelnök képviselő az ülés vezetője. Az ülés megnyitásakor az ülés vezetője számszerűen megállapítja, majd folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet.

(2) Az ülés vezetője az ülés elején ismerteti az előzetes bejelentés alapján, valamint a bejelentés nélkül távollevő képviselők névsorát. Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelen, az ülés vezetője e tény megállapításával az ülést berekeszti és közli az új ülés időpontját.

(3) Az ülés vezetője javaslatot tesz az ülés napirendjére.

(4) Az ülés napirendjére javaslatot tehet a képviselő-testület bizottsága, illetve a települési képviselők. A napirendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(5) Napirendek előtt a képviselők interpellálhatnak és kérdéseket tehetnek fel.

(6) A polgármester, a munkatervben meghatározottak szerint tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

13. § (1) A vita megnyitása előtt az írásbeli előterjesztés előadója szóbeli kiegészítést tehet. A kiegészítésnek új elemeket kell tartalmaznia, nem ismételheti az előterjesztésben foglaltakat.

(2) Az ülés vezetője vagy a bizottság elnöke ismerteti a bizottságnak az előterjesztésre vonatkozó álláspontját, határozatát. A bizottság véleményezési jogkörébe tartozó előterjesztést a bizottság előzetes véleménye nélkül csak akkor tárgyalhat a képviselő-testület, ha jogszabályi előírás alapján a döntés a következő munkaterv szerinti ülésre nem halasztható, vagy az önkormányzatnak különösen fontos érdeke indokolja.

(3) Az ülés vezetője minden egyes előterjesztés felett külön nyit vitát. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre a vita előtt kell választ adni.

(4) Az ülés vezetője a jelentkezés sorrendjében adja meg a hozzászólás jogát. A képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők ugyanazon napirendi ponthoz legfeljebb két alkalommal jelentkezhetnek hozzászólásra.

(5) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amelyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

14. § (1) A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(2) Az ülés vezetője a vita lezárása után röviden összefoglalja az elhangzottakat, illetve a vita lényegét.

(3) A vita lezárása után az ülés vezetője lehetőséget biztosít a személyes megjegyzésére annak, aki a vitában sérelmesnek vélt megjegyzésre reagál, vagy félreértéseket kíván eloszlatni.

(4) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt, vagy jelzést kíván tenni.

(5) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat az ülés vezetője egyenként szavazásra bocsátja.

(6) Az ülés vezetője megállapítja a szavazás eredményét, ismerteti a döntést.

7. A tanácskozás rendjének fenntartása

15. § (1) Az ülés vezetője az ülés időtartama alatt gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról.

(2) A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében:

1. figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása,
2. rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

c)  ismétlődő rendzavarás esetén – figyelmeztetés után- a terem elhagyására kötelezheti a nem képviselő-testületi tag rendbontót.

8. A képviselő-testület döntéseinek meghozatala

16. § (1) A Képviselő-testület döntésével rendeletet alkot, határozatot hoz.

(2) A határozatképességre, a döntés meghozatalára Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadóak.

(3) Az ülés vezetője az előterjesztésben szereplő, és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti javaslatról.

(4) A képviselő-testület a határozatait egyszerű, vagy minősített többséggel fogadja el. A határozathozatal (a titkos szavazás kivételével) általában nyílt szavazással, kézfelnyújtással történik. A rendeleteket nyílt szavazással, minősített többséggel fogadja el. A döntés meghozatala során az ülést vezető kérdésére – kézfelnyújtással - igennel, vagy nemmel szavaznak, vagy tartózkodásukat jelzik.

(5) E rendelet, vagy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírhatja bizonyos határozatok minősített többséggel történő elfogadását.

(6) A képviselő-testület döntéshozatalából való kizárásra a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadóak.

(7) Amennyiben a képviselő a személyes érintettségét nem jelenti be, az ülés vezetője köteles kezdeményezni a képviselő döntéshozatalból történő kizárását, melyről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(8) Egyszerű többség esetén, a jelenlévő képviselők több mint felének az „igen” szavazata, minősített többség esetén a megválasztott képviselők több mint felének az „igen” szavazata, (5 fő) szükséges a javaslat elfogadásához.

17. § (1) A titkos szavazás tartására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadóak.

(2) Titkos szavazás megtartására javaslatot tehet a polgármester, a képviselők egyharmada (3 fő), valamint a jegyző.

(3) A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület minősített többséggel – vita nélkül- dönt.

(4) A titkos szavazás szavazólapok alkalmazásával történik, a szavazás lebonyolítására szavazatszámláló bizottságot hoz létre a képviselő-testület az ülés vezetőjének javaslata alapján.

18. § (1) A név szerinti szavazásra a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadóak.

(2) Név szerinti szavazás elrendelését képviselő vagy az ülés vezetője kezdeményezheti, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) A névszerinti szavazás úgy történik, hogy az ülés elnöke névsor szerint szólítja a települési képviselőket, akik a nevük elhangzásakor igennel, vagy nemmel válaszolnak.

(4) A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményét átadja az ülés vezetőjének, aki azt kihirdeti. A név szerinti szavazás eredményét tartalmazó iratot az ülés vezetője és a jegyző írja alá.

19. § (1) A képviselő-testület rendelet alkotására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadóak.

(2) A helyi rendeletet legkésőbb a megalkotását követő munkanapon ki kell hirdetni. A kihirdetés módja: a rendelet számának, címének, valamint a megtekintés helyének a hirdetőtáblán történő kifüggesztése.

(3) Az önkormányzat döntéseit Újszász Város internetes honlapján meg kell jeleníteni.

9. Kérdés, interpelláció

20. § (1) A települési képviselő tájékoztatására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadóak.

(2) Interpelláció: A képviselő problémát tár fel valamilyen mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet, és ezzel egyidejűleg az ügy rendezése érdekében konkrét intézkedést kezdeményez. Szóban és írásban is előterjeszthető.

(3) Kérdés: Felvilágosítás, tájékoztatás kérése, minden olyan kérdés, amely nem minősül interpellációnak. Szóban és írásban is előterjeszthető.

(4) Kérdésre a válasz szóban és írásban is megadható. Írásbeli válasz esetén a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatni kell az adott válaszról. Abban az esetben, ha a képviselő a választ nem tartja kielégítőnek, az aktuális ülésen reflektálhat e témában.

21. § (1) Az írásban benyújtott interpellációt a képviselő-testületi ülést megelőzően legalább 2 munkanappal előbb kell benyújtani a polgármesterhez. A polgármester gondoskodik az interpelláció címzetthez való eljuttatásáról.

(2) Amennyiben az interpelláció címzettje nem a polgármester, vagy a jegyző, az interpellációt a Polgármesteri Hivatal 5 napon belül a címzettnek eljuttatja.

(3) Az interpellációra a válasz szóban és írásban is megadható. Írásbeli válasz esetén a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatni kell az adott válaszról. A válasz elfogadásáról előbb az interpelláló nyilatkozik, majd a képviselő-testület vita nélkül dönt.

10.  A jegyzőkönyv

22. § (1) A képviselő-testület üléséről 2 példányos jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmi elemeire a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadóak.

(2) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül, melynek anyagát CD vagy DVD lemezen kell tárolni.

(3) Zárt ülés hangfelvétele külön kerül rögzítésre. A zárt ülés anyagát csak a zárt ülésen részt venni jogosultak hallgathatják meg.

(4) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a határozattal ellentétes kisebbségi véleményt, - amennyiben ezt az érintettek kérik-, név szerint.

(5) A jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolni kell:

a) az írásos meghívót,

b) a jelenléti ívet,

      c) az írásos előterjesztéseket (határozati javaslatokat, rendelet-tervezeteket),

      d) az önálló indítványokat,

      e) az írásban megküldött kérdéseket, interpellációkat,

      f) a képviselő írásban benyújtott hozzászólását, ha annak jegyzőkönyvhöz csatolását kéri,

      g) a név szerinti szavazásról készült névsort,

(6) A választópolgárok a nyílt ülések dokumentumait ügyfélfogadási idő alatt a Polgármesteri Hivatalban és a Városi Könyvtárban, valamint a város honlapján megtekinthetik.

(7) A képviselő-testület tagjai igény esetén mind a nyílt, mind a zárt ülés jegyzőkönyvéből térítés nélkül másolatot kérhetnek.  

11. Lakossági fórumok

23. § (1) A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai szerint közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával a választópolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez és a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről a sajtó útján, illetve a város internetes honlapján keresztül kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 10 nappal.

(4) A közmeghallgatás vezetésére, a jegyzőkönyv tartalmára, készítésére a képviselő-testület ülésének vezetésére, jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadók. A közmeghallgatáson a képviselő-testület határozatképes létszámban vesz részt.

(5) Közmeghallgatást kell tartani a képviselő-testület döntése alapján is, az általa megjelölt témakörben.

(6) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi önszerveződések közvetlen tájékoztatása céljából - lakossági fórumot hívhat össze.

12. A képviselő-testület feladat-, és hatásköre

24. § (1) A képviselő-testület feladata, hatásköre vonatkozásában a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadóak.

(2) A képviselő-testület feladatát és hatáskörét saját maga gyakorolja, illetve egyes feladatát és hatáskörét – a kizárólagos képviselő-testületi hatáskörök kivételével – átruházhatja:

1. a polgármesterre,
2. a bizottságaira,
3. társulásra,
4. jegyzőre.

(3) A képviselő-testület kizárólagos hatásköreit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai határozzák meg.

(4) A polgármesterre és Újszász Városi Önkormányzat Képviselő-testülete Pénzügyi és Szociális Bizottságára átruházott hatásköröket a Szervezeti és Működési Szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza.

(5) A hatáskör átruházásra a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadóak.

(6)  A polgármesterre átruházott hatáskör gyakorlása során a kiadmányozás szabályait a polgármester határozza meg.

(7) Újszász Városi Önkormányzat Képviselő-testülete Pénzügyi és Szociális Bizottságára átruházott hatáskör gyakorlása során a kiadmányozás jogát a bizottság elnöke gyakorolja.

13. A képviselő jogai és kötelességei

25. § A települési képviselő jogaira és kötelességeire a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadóak.

14. A képviselő kapcsolata a Polgármesteri Hivatallal

26. § A települési képviselő tájékoztatására, ügyviteli feladataiban való közreműködésre a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadóak.

15. A képviselő-testület bizottsága

27. § (1) A képviselő-testület bizottságának létrehozására, feladataira, működésére, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadóak.

(2) Újszász Város Önkormányzata Képviselő-testülete Bizottsága: a Pénzügyi és Szociális Bizottság, tagjainak száma: 10 fő, mely bizottság egyben a vagyonnyilatkozatokat is nyilván tartja, kezeli és ellenőrzi, valamint az összeférhetetlenség, méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést kivizsgálja.

(3) A bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat- és hatáskörben járhat el.

(4) A bizottság szükség szerint ülésezik, határozatképességére, a döntés meghozatalára Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadóak. A döntés meghozatala során az ülést vezető kérdésére – kézfelnyújtással - igennel, vagy nemmel szavaznak, vagy tartózkodásukat jelzik.

28. § (1) A bizottság elnöke képviseli a bizottságot, összehívja és vezeti annak üléseit, megszervezi a bizottság munkáját. A bizottság elnöke a bizottság határozatképessége, döntéshozatala szempontjából bizottsági tagnak tekintendő. A bizottság elnökének akadályoztatása esetén a feladatokat az elnökhelyettes látja el.

(2) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt, az aljegyzőt, a bizottság elnöke által megjelölt személyeket, szervek vagy önszerveződő közösségek képviselőit.

(4) A képviselő-testület létrehozhat más állandó, vagy ideiglenes bizottságot is. Így különösen:

a) önkormányzati rendelet előkészítésére, felülvizsgálatára,

b) munkatervben meghatározott valamely napirend előkészítésére,

c) nagyobb jelentőségű feladat végrehajtásának szervezésére,

d) egyéb, a testület által fontosnak tartott feladat megszervezésére.

(5) Speciális szakértelmet igénylő döntés előkészítésébe, illetve ilyen állásfoglalás kialakításához a bizottság bevonhat külső szakértőket is.

29.§ (1) Az egyes napirendi pontokhoz meg kell hívni az előterjesztő által megjelölt személyt.

(2) A bizottság a feladatkörébe tartozó előterjesztéseket köteles véleményezni.

(3) A polgármester, vagy a bizottság tagjai egynegyedének indítványára, a javasolt napirend megjelölésével a bizottság elnöke soron kívüli ülést köteles összehívni az indítvány átvételétől számított 15 napon belül, a polgármester indítványára 8 napon belül.

(4) A bizottsági ülésen előadó: az előterjesztő, vagy a bizottsági elnök által felkért személy.

(5) A képviselő-testületi ülésre előkészítendő napirendi pont bizottsági ülésen jelenlévő előterjesztője jogosult az előterjesztés bizottsági ülésen történő módosítására, valamint a bizottság tagjai részéről megfogalmazott módosító javaslatok elfogadására.

30.§ (1) A bizottság elnöke, vagy tagja elfogultságot jelenthet be, ebben az esetében a döntéshozatalban az elfogultságot bejelentő nem vehet részt.

A kizárásról a bizottsági elnök esetében a polgármester, a bizottsági tag esetében pedig a bizottság dönt.

(2) A bizottság ügyviteli feladatainak ellátását a Polgármesteri Hivatal dolgozója végzi, akit a jegyző bíz meg.

(3) A bizottsági nyílt ülések dokumentumai ügyfélfogadási idő alatt a Polgármesteri Hivatalban és a Városi Könyvtárban, valamint a város honlapján megtekinthetőek. 

(4) A bizottság tagjai igény esetén mind a nyílt, mind a zárt ülés jegyzőkönyvéből térítés nélkül kérhetnek másolatot.

(5) Minden testület elé kerülő előterjesztéshez eltérő vélemény esetén csatolni kell a polgármester, jegyző véleményét, illetőleg határozati javaslatát.

31.§ (1) A Pénzügyi és Szociális Bizottság feladatait a 3. számú melléklete tartalmazza.

(2) A Pénzügyi és Szociális Bizottság nyújtja be, és a bizottság elnökének előterjesztésében tárgyalja a képviselő-testület a polgármester, alpolgármester jutalmazására vonatkozó előterjesztéseket.

(3) A Pénzügyi és Szociális Bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek:

a) a költségvetést érintő előterjesztések, beszámolók, rendelet-tervezetek,

b) az önkormányzati intézmények alapításával, megszüntetésével, átszervezésével kapcsolatos előterjesztések,

c) az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást érintő előterjesztések,

d) helyi adók bevezetésére, mértékének megállapítására vonatkozó rendelet-tervezetek.

16. A tanácsnok

32.§ (1) A tanácsnok általános feladat-, és hatásköre a felügyeletére bízott ügyekben:

a) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek előkészítésére, részt vesz a döntés előkészítésében, azok végrehajtásában,

b) a képviselő-testület szervének hatáskörébe tartozó ügyben a szerv vezetője kérésére tanácskozási joggal a döntés meghozatalát elősegíti, tájékoztatást ad,

c) kapcsolatot tart más állami szervvel, civil szervezettel, gazdasági társasággal, természetes és jogi személyekkel,

d) a település érdekeinek előmozdítása érdekében kezdeményezi önkormányzati döntés meghozatalát.

(2) Tanácsnok felügyeli a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását az alábbi területeken:

a) oktatási-közművelődési tanácsnok: az oktatási-nevelési, közművelődési, és közösségi rendezvények során ellátandó önkormányzati feladatok, szolgáltatások működésének felügyeletét,

b) településkép-védelmi tanácsnok: a településkép védelmével, fásítással, parkosítással, köztisztasággal, kapcsolatos önkormányzati feladatok, szolgáltatások működésének felügyeletét,

c) egészségügyi tanácsnok: az egészségügyi ellátó rendszer működésével, a gyermekek, óvodáskorúak, iskolások és felnőtt korosztály egészségügyi helyzetének jobbítása érdekében ellátandó önkormányzati feladatok, szolgáltatások működésének felügyeletét,

d) vidék-és településfejlesztési tanácsnok: a külterületek művelése, a mezőgazdaságban előállított javak védelmének koordinációja, a külterületi lakott helyek fejlesztése, ott élők igényeinek képviselete, vidékfejlesztési koncepciók előkészítésében való részvétel, a településfejlesztési irányok meghatározásában való koordináció ellátása, a fejlesztési dokumentumon készítésének, aktualizálásának felügyeletét látja el.

(3) A tanácsnok felügyeli az e Rendelet szerint feladatkörébe tartozó feladatokat, a felügyeleti jog gyakorlása során vizsgálja a képviselő-testület döntéseinek végrehajtását, azok hatályosulását.

(4) A tanácsnok a polgármestert tájékoztatja megállapításairól, és évente legalább egyszer tájékoztatást nyújt a képviselő-testület részére is.

(5) A tanácsnok feladata ellátása során a Polgármesteri Hivatal munkatársainak közreműködésére és eszközeinek igénybevételére jogosult. 

 17. A polgármester

33. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester a törvényben meghatározott kereteken belül gyakorolja a képviselő-testület által részére átadott feladat- és hatásköröket, ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat.

(3) A polgármester feladata elsődlegesen:

1. Biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,
2. Szervezi a közszolgáltatásokat és a településfejlesztést,
3. Segíti a települési képviselők és a bizottságok munkáját, együttműködik a társadalmi és gazdasági szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel.

(4)  A polgármester önkormányzati és közigazgatási feladatai, hatáskörei ellátására, a Polgármesteri Hivatal irányítására, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadóak.

(5) Felelős az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért.

34.§ (1) A polgármester, a képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök gyakorlásáról, a feladatok elvégzéséről, évente egy alkalommal beszámol.

(2) A polgármester egyéb feladatai: gyakorolja a honvédelmi, polgári védelmi és katasztrófa elhárítási feladatokat, amelyeket a jogszabály a polgármester hatáskörébe utal.

18. Az alpolgármester

35. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül egy főállású alpolgármestert választ meg. Az alpolgármester megválasztására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadók. Az alpolgármester a polgármestert feladatai ellátásában segíti, a polgármestert tartós távolléte esetén teljes felelősséggel, és jogkörrel helyettesíti.

(2) A helyettesítés időtartama alatt hozott intézkedéseiről, döntéseiről a helyettesítés megszűnésével beszámol a polgármesternek.

19. Jegyző, aljegyző

36. § (1) A jegyző jogállására, az önkormányzat működésével, a hivatal vezetésével, a döntések előkészítésére, a munkáltatói jogok gyakorlására, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadóak.

 (2) A jegyző feladatai még a következők:

1. tájékoztatja a képviselő-testületet, a bizottságokat, a polgármestert az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,
2. tájékoztatja a képviselő-testületet a Polgármesteri Hivatal munkájáról, az ügyintézésről.

(3) Az aljegyző jogállására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadóak.

(4) Az aljegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja.

(5) Az aljegyző a jegyző helyettesítése során a jegyző nevében jár el. Konkrét feladatait a jegyző külön határozza meg.

(6) A jegyzői feladatokat, amennyiben a jegyzői, aljegyzői tisztség betöltetlen, illetve tartós akadályoztatás esetén, a jegyzői képesítésnek megfelelő köztisztviselő, kormányhivatal általi kijelölés szerinti személy látja el.

20.  A Polgármesteri Hivatal

37. § (1) Az Újszászi Polgármesteri Hivatal létrehozásával kapcsolatos rendelkezések vonatkozásában a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadóak.

(2) A hivatal költségvetési szervként ellátja mindazokat az igazgatási hatósági feladatokat, amelyek a jegyző hatáskörébe tartoznak, valamint döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó hatósági ügyeket.

38.§ (1) A Polgármesteri Hivatal az Újszász Városi Önkormányzat mindenkori költségvetésében jóváhagyott kiemelt előirányzatok felett önállóan rendelkezik.

 (2) A hivatal szervezeti felépítését, működése rendjét, gazdasági szervezetének megnevezését, feladatait, a hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

21. Az önkormányzat társulásai

39. § (1) Az önkormányzat társulásainak létrehozásával kapcsolatos rendelkezések vonatkozásában a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadóak.

(2) A társulás létrehozását, illetőleg meglévő társulásba történő belépést, vagy onnan kiválást a polgármester indítványára a képviselő-testület hagyja jóvá.

22. Az önkormányzat költségvetése, vagyona

40. § (1) Az önkormányzat bevételeire, vagyonára, a tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos rendelkezések vonatkozásában a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadóak.

(2) Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

(3) Az önkormányzat a képviselő-testület által jóváhagyott – programokra alapozott - éves költségvetési rendelet alapján gazdálkodik.

23. Az önkormányzat gazdálkodással kapcsolatos feladatai

41. § A képviselő-testület gazdálkodással kapcsolatos feladataival kapcsolatos   rendelkezések vonatkozásában a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadóak.  

24. Helyi népszavazás

42. § (1) A helyi népszavazásra a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvényben meghatározottak az irányadóak.

(2) Helyi népszavazást a település választópolgárai tíz százalékának megfelelő számú választópolgár kezdeményezhet.

25. A nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek biztosítása

43.§ (1) A települési önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat számára biztosítja az önkormányzati működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, és gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról, melynek teljesítése érdekében együttműködési megállapodást köt.

2. Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat külön kérelmére – előzetes egyeztetést követően – a nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos, eseti jellegű események, rendezvények (így különösen közmeghallgatás, fórum, kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvények) lebonyolítására a nemzetiségi önkormányzat kérelmében meghatározott időtartamra az önkormányzat egyéb helyiségeit is ingyenesen biztosítja.

26. Záró rendelkezések

44. § Ez a rendelet a kihirdetésekor lép hatályba, ezzel egyidejűleg Újszász Városi Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2019.(IV.09.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.

Újszász, 2019. október 29.

/: Dobozi Róbert:/                                                                                    /: Udud Róza:/

                                   polgármester                                                                                                jegyző