Csepreg Város Önkormányzat Képviselő-testülete 13/2019. (XI. 28.) önkormányzati rendelete
Csepreg Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 10. 28Csepreg Város Önkormányzat Képviselő-testülete 13/2019. (XI. 28.) önkormányzati rendelete
Csepreg Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Csepreg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 43. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Csepreg Város Önkormányzata.
(2) Az Önkormányzat székhelye: 9735 Csepreg, Széchenyi tér 27.
(3) Az Önkormányzat jogi személy, melynek feladat- és hatáskörei a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(4) Az Önkormányzat jelképei: a városi zászló és a városi címer.
(5) Csepreg város zászlaja téglalap alakú, hosszanti irányban két egyenlő részre osztott. Alul, illetve bal oldala kék, felül, illetve jobb oldalon fehér. A címer a fehér mező bal, illetve felső harmadában kerül elhelyezésre.
(6) Csepreg város címere kék mezejű háromszögű pajzson ezüst színű háromtornyos városfal, palánk kerítés, a középső torony alatt csapórácsos kapu.
(7) A városi zászló és a városi címer használatának rendjét külön rendelet szabályozza.
(8)1 Csepreg Város Önkormányzata testvérvárosi kapcsolatot tart fenn a horvátországi Delnice és Pakrác településekkel.
2. § A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza
a) a Képviselő-testület munkatervére,
b) a képviselő-testületi ülés összehívására,
c) a Képviselő-testület ülésére,
d) a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvére,
e) a közmeghallgatásra,
f) a Képviselő-testület bizottságaira,
g) az önkormányzati rendeletre és határozatra,
h) a vagyonnyilatkozat kezelésére,
i) a képviselői kötelezettségszegés következményeire
j) a nemzetiségi önkormányzatra
vonatkozó szabályokat.
2. A Képviselő-testület munkaterve
3. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján működik (a továbbiakban: munkaterv). A munkaterv tervezetét a polgármester állítja össze és terjeszti a Képviselő-testület elé.
(2) A munkaterv tartalmazza:
a) a testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit,
b) a napirendi pontok előadóit,
c) a napirend előterjesztésében közreműködő szerveket,
(3) A Képviselő-testület évente legalább hat ülést tart.
(4) Az éves munkaterv összeállításakor a testületi munka szünetel július 15. és augusztus 20. között.
(5) Rendkívüli ülésnek minősül a munkatervtől eltérő időpontra összehívott ülés.
3. Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei
4. § (1) Napirend előterjesztője lehet:
a) képviselő
b) bizottság
c) polgármester
d) alpolgármester
e) jegyző
(2) Az előterjesztő az előterjesztést a jegyzőnek átadja. Az előterjesztések napirendi javaslatba vételéről a polgármester dönt.
(3) Az előterjesztések tartalmazhatnak rendelet-tervezet, illetve határozati javaslat elfogadására irányuló döntési javaslatot, vagy döntési javaslat és az elfogadás igénye nélküli tájékoztatót.
(4) Az előterjesztéseket az azt benyújtó előterjesztő utasításai alapján az előadó készíti el.
4. A határozati javaslat
5. § A határozati javaslat tartalmi elemei:
a) az előterjesztéshez tartozó, de önálló döntésként megjelenő javaslatok időrendi vagy logikai sorrendben megfogalmazva, külön római számmal sorszámozva,
b) döntési javaslat, döntési alternatíva esetén a választási lehetőségek nagybetűvel történő jelzésével,
c) a döntéshez szükséges pénzügyi fedezet megjelölése,
d) a korábbi határozatok szövegszerű módosítására vagy visszavonására tett javaslat,
e) felelős személy (képviselő, bizottság, polgármester, jegyző) megnevezése,
f) végrehajtás határideje, konkrét határidő megjelölésével.
5. A rendelettervezet
6. § (1) A rendelettervezetek egy- és kétfordulós tárgyalásra is előterjeszthetők.
(2) Egyfordulós tárgyalás esetén a rendelet-tervezetről a képviselő-testület azonnal dönt. Kétfordulós tárgyalás esetén az első fordulóban a képviselő-testület nem a rendelet-tervezetről, hanem az alábbi tartalmú határozati javaslatról dönt:
(3) A hatályban lévő rendelet nagyobb arányú módosítása esetén új, egységes rendelet-tervezetet kell készíteni.
6. Sürgősségi indítvány
7. § (1) Sürgősségi indítványt a polgármester, a bizottsági elnökök, a települési képviselők egynegyede és a jegyző terjeszthet elő. Sürgősséggel rendelettervezet nem terjeszthető elő.
(2) A sürgősség indokait az előterjesztő köteles részletesen kifejteni. A sürgősségi előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző napon 12.00 óráig kell a jegyzőhöz írásban benyújtani, aki azt még aznap, de legkésőbb az ülés megkezdéséig eljuttatja a képviselőkhöz.
(3) A sürgősségi előterjesztés címében fel kell tüntetni, hogy az előterjesztés sürgősséggel került benyújtásra.
(4) Ha a polgármester vagy bármelyik képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, a sürgősség kérdését szavazásra kell bocsátani.
(5) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, döntésében meghatározza, hogy az indítvány mikor kerüljön napirendre.
7. A módosító indítvány
8. § (1) A benyújtott előterjesztéshez módosító indítvány benyújtására a polgármester, a bizottsági elnökök, a települési képviselők és a jegyző jogosultak.
(2) Az előterjesztéshez a módosító indítványt írásban kell benyújtani
a) az ülés megkezdéséig a jegyzőhöz, aki eljuttatja a képviselőknek,
b) az ülésen a levezető elnöknek, aki azt a szavazás megkezdése előtt felolvassa.
(3) Határozati javaslathoz módosító indítványt legkésőbb a szavazás megkezdéséig írásban vagy szóban lehet benyújtani.
(4) Rendelettervezethez az ülést megelőző nap 12.00 óráig nyújtható be írásban módosító indítvány.
8. A képviselő-testületi ülés összehívása
9. § (1) A polgármester a Képviselő-testület ülését általában elektronikus levélben hívja össze. Haladéktalan döntést igénylő ügy esetében az ülés összehívása telefonon is történhet. A képviselő távollétét - indokaival együtt - az ülés megkezdése előtt köteles bejelenteni a polgármesternek vagy a jegyzőnek.
(2) A meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket, amennyiben azok a meghívó kiküldésekor rendelkezésre állnak.
(3) Írásban kell megküldeni
a) a rendelettervezetet,
b) a költségvetést,
c) a zárszámadást és
d) az átfogó programterveket.
(4) A meghívót lehetőség szerint úgy kell kiküldeni, hogy azt az érintettek legalább három nappal az ülés időpontja előtt kézhez kapják. Haladéktalan döntést igénylő ügy tárgyalása esetén az ülés három napon belüli időpontra is összehívható.
(5)2 A képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot hirdetmény útján értesíteni kell a Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Közös Önkormányzati Hivatal) hirdetőtábláján (9735 Csepreg, Széchenyi tér 27.) történő kifüggesztéssel, és az önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelenítéssel, lehetőség szerint a meghívónak a képviselő-testület tagjai részére történő megküldésével egyidejűleg.
(6) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni
a) az önkormányzati intézmények vezetőit,
b) a települési nemzetiségi önkormányzat(ok) elnökét,
c) a napirendi pont előadóját, amennyiben az előterjesztő külső szerv,
d) a napirendi pont tárgya szerinti gazdasági kamara képviselőjét,
e) a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó szerv vezetőjét,
f) a sajtó képviselőit,
g) helyi társadalmi szervezetek képviselőit a szervezetük tevékenységi körébe tartozó napirend tárgyalásához,
h) akinek meghívását a polgármester indokoltnak tartja.
(7) A képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesz részt
a) a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke, illetve az általa meghatalmazott,
b) a napirendhez meghívott társadalmi szervezet képviselője.
(8) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze.
9. A Képviselő-testület ülése
10. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülést a korelnök vezeti.
(2) Az ülésvezető
a) megállapítja a Képviselő-testület határozatképességét,
b) megnyitja az ülést,
c) javaslatot tesz egy fő jegyzőkönyv-hitelesítő személyére,
d) előterjeszti a napirendi javaslatot,
e) biztosítja a képviselők kérdezési, interpellációs és bejelentési jogának gyakorlását,
f) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
g) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, rendelettervezeteket,
h) az ülést berekeszti.
(3) A Képviselő-testület a napirend tárgyalása előtt a polgármester előterjesztése alapján dönt a polgármester két ülés között végzett tevékenységről és a legfontosabb eseményekről szóló tájékoztató, továbbá a jegyző előterjesztése alapján a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, valamint az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló beszámoló elfogadásáról.
11. § (1) Az ülés rendjének fenntartása az ülésvezető feladata. Az ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében az ülésvezető a következő intézkedéseket teheti, illetve köteles megtenni:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki a hozzászólásra kapott időintervallumot túllépte, vagy akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
b) rendreutasítja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
c) figyelmezteti azt az ülésen, közmeghallgatáson jelenlévő választópolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja,
d) az ülés elhagyására kötelezheti azt a választópolgárt, aki a tanácskozás rendjét ismételten megzavarja.
(2) A ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
(3) Amennyiben a képviselő valamely ügyben elmulasztja személyes érintettségének bejelentését, és a személyes érintettséget bármely önkormányzati képviselő a döntés meghozatalától számított hat hónapon belül bejelenti, a képviselő-testület dönt az érintett önkormányzati képviselő kizárásáról. Amennyiben a képviselő-testület az önkormányzati képviselőt kizárja, az ügyben korábban meghozott határozatát hatályon kívül helyezi, és az ügyet újratárgyalja.
12. § (1) A Képviselő-testület ülésén a képviselőknek és a tanácskozási joggal megjelenteknek van hozzászólási joga.
(2) A Képviselő-testület ülésén a Csepreg székhellyel működő társadalmi szervezetek a tevékenységüket érintő kérdésekben tanácskozási joggal vesznek részt. A társadalmi szervezetek felsorolását az 1. függelék tartalmazza. A függelék karbantartásáról a jegyző gondoskodik.
(3) Az ülésen megjelent választópolgárok a napirendhez kapcsolódóan a polgármester engedélyével kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak.
(4) A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A hozzászólás időtartama négy perc. Ugyanazon napirend esetén két alkalommal van lehetőség hozzászólásra, az ismételt hozzászólás időtartama a kettő percet nem haladhatja meg.
(5) Közmeghallgatás alkalmával a választópolgárok kérdezési és hozzászólási joga nem korlátozható.
(6) A jegyző legkésőbb a vita lezárását követően köteles jelezni a Képviselő-testületnek, ha a meghozni kívánt határozatot vagy a megalkotni kívánt rendeletet jogszabálysértőnek tartja. A jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(7) A képviselő-testület ülésének időtartama általában alkalmanként a négy órát nem haladhatja meg. Kivételesen indokolt esetben 2 x fél óra időtartammal meghosszabbítható.3
(8) A képviselő köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni, képviselői minőségéhez, közéleti tevékenységéhez méltó magatartást tanúsítani.
10. Döntéshozatal
13. § (1) A képviselő-testület ülése az alábbi tárgyalási sorrend figyelembe vételével folyik:
a) határozatképesség megállapítása,
b) ülés megnyitása
c) jegyzőkönyv-hitelesítő megválasztása,
d) döntés a napirendről,
e) kérdések, interpellációk, bejelentések
f) előterjesztések napirendi pontok szerinti megtárgyalása, döntések meghozatala,
g) egyebek.
(2) A képviselő-testület ülésének megnyitását követően a levezető elnök megállapítja a határozatképességet, majd ismerteti a sürgősségi előterjesztéseket, amelyek napirendre vételéről a képviselő-testület vita nélkül határoz. Amennyiben a képviselő-testület tárgyalni rendeli a sürgősségi előterjesztést, úgy a levezető elnök azt napirendi javaslatának megtételénél besorolja a tárgyalandó napirendek közé. Ha a sürgősségi előterjesztés tárgyalását a képviselő-testület elutasítja, azt nem sürgősségi előterjesztésként újra be lehet nyújtani.
(3) A sürgősségi indítványokról való döntést követően a levezető elnök javaslatot tesz a napirendre. A képviselők javasolhatják a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatását, egyes előterjesztések levételét a napirendről. A javaslatokról a képviselő-testület külön-külön ügyrendi döntést hoz, e kérdésekben azonban vita nem nyitható. A levezető elnöknek az ügyrendi döntéseknek megfelelően kialakult napirendi javaslatot kell feltennie szavazásra.
(4) A napirendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt. A napirendi javaslat elutasítása esetén egy alkalommal öt perces tanácskozási szünetet kell tartani, ezt követően a levezető elnök új napirendi javaslatot tesz. Ha a képviselő-testület ezt a javaslatot nem fogadja el, a képviselő-testület ülése nem folytatható.
11. Az előterjesztések megtárgyalása
14. § (1) A napirendi pont tárgyalása során elsőként az előterjesztő és az előadó fűzhet szóbeli kiegészítést az előterjesztéshez, legfeljebb 3-3 perces időtartamban. A levezető elnök ismerteti az előterjesztéshez benyújtott módosító indítványokat.
(2) A szóbeli kiegészítéseket megelőzően vagy legkésőbb azt követően a képviselő köteles bejelenteni az esetleges személyes érintettséget.
(3) Az esetleges szóbeli kiegészítéseket és személyes érintettségről való döntést követően az előterjesztést megtárgyaló bizottságok elnökei legfeljebb 2-2 percben ismertetik a bizottsági véleményt. Ha a jelen rendelet a döntést bizottsági állásfoglalástól teszi függővé, és az nem áll rendelkezésre, a képviselő-testület a bizottsági állásfoglalás figyelembe vételét ügyrendi döntéssel mellőzheti, kivéve az éves költségvetésről és végrehajtásáról szóló bizottsági véleményt.
(4) A bizottsági vélemények ismertetése után a kérdések következnek. A napirendi ponttal kapcsolatban a képviselők tehetnek fel kérdéseket személyenként összesen legfeljebb 3 perc időtartamban, az előterjesztőnek, az előadónak, vagy jogi, törvényességi kérdésben a jegyzőnek. A kérdezett a válaszadásra jelen lévő érintettet, szakértőt, vagy a hivatal köztisztviselőjét is kijelölheti, illetve felkérheti. A 3 perces időkorláton túl a képviselő-testület ügyrendi döntéssel engedélyezheti a kérdésfeltevést.
(5) A kérdések és válaszok után a hozzászólások következnek. A napirendi pont vitája során a képviselő, vagy más tanácskozási joggal jelen lévő hozzászólásra három alkalommal kaphat szót, hozzászólásainak együttes időtartama legfeljebb hat perc lehet azzal, hogy ezen rendelkezések az előterjesztőre is kiterjednek. Amennyiben valamely hozzászólás képviselőt, vagy tanácskozási joggal jelen lévőt személyében érint, ügyrendi döntést követően legfeljebb 2 percben válaszolhat, amely felszólalása nem számít külön hozzászólásnak.
(6) Kérdés és hozzászólás esetén a levezető elnök adja meg a szót.
(7) Ha több hozzászólás nincs, a levezető elnök lezárja a vitát. A vita lezárása után a levezető elnök, vagy döntése alapján az előterjesztő, illetve az előadó legfeljebb 2 percben zárszó megtartására jogosult.
(8) A jelen rendeletben nem szabályozott eljárási kérdésekkel kapcsolatos ügyrendi javaslattételre legkésőbb a szavazás megkezdéséig, legfeljebb 2 perces időtartamban a képviselők és a jegyző jogosultak. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, szavazással dönt.
(9) Az előterjesztő előterjesztését, vagy azon belül egyes döntési javaslatait a szavazás megkezdéséig módosíthatja, vagy visszavonhatja, ebben az esetben az előterjesztésről, vagy a visszavont javaslatról döntéshozatalra nem kerül sor. A szavazás megkezdése előtt az előterjesztő nyilatkozik arról, hogy támogatja-e az előterjesztéséhez benyújtott módosító javaslatokat, továbbá - amennyiben az előterjesztés több egymást kizáró javaslatot tartalmaz - arról, hogy azok közül melyiket támogatja.
(10) A szavazás megkezdése előtt a jegyző törvényességi jelzéssel él, ha a döntési javaslattal, a módosító indítványokkal vagy a döntés meghozatalának módjával kapcsolatban jogszabálysértést észlel.
(11) Rendelettervezetről való végszavazás előtt a levezető elnök a végleges tervezet elkészítése és tanulmányozása céljából legfeljebb egy órányi időtartamra a napirend tárgyalását felfüggesztheti.
12. Szavazás
15. § (1) Nyílt szavazás esetén a határozati javaslatokat az előterjesztésben meghatározott sorrendben kell szavazásra feltenni, kivéve, ha a képviselő-testület ügyrendi döntéssel más szavazási sorrendet határoz meg. Amennyiben a határozati javaslathoz módosító indítványokat nyújtottak be, először azokat kell szavazásra feltenni, egymást kizáró módosító indítványok esetén, ha az egyiket a képviselő-testület elfogadta, az utána következőről már nem szavaz. Ezután a levezető elnök ismerteti az elfogadott módosító indítványokkal korrigált határozati javaslatot, és azt teszi fel szavazásra. Az előterjesztő által benyújtott módosító indítványról nem kell külön szavazni. Ha a határozati javaslat egymást kizáró változatokat tartalmaz, az előterjesztő által támogatott változatot, ennek hiányában az előterjesztés szerinti sorrendben kell szavazásra bocsátani, ha azt a képviselő-testület elfogadta, az utána következőről már nem szavaz.
(2) A rendelet-tervezetről való szavazás az alábbi eljárási szabályok szerint és sorrendben történik:
a) Ha a rendelet-tervezethez módosító indítványokat nyújtottak be, a képviselő-testület ezekről a rendelet-tervezet szövege szerinti sorrendben szavaz. Egymást kizáró módosító indítványok esetén, ha az egyiket a képviselő-testület elfogadta, az utána következőt nem kell szavazásra bocsátani.
b) Ha a rendelet-tervezet egyes részeiben egymást kizáró változatokat tartalmaz, a képviselő-testület ezekről a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság javaslata, ennek hiányában a rendelet szövege szerinti sorrendben szavaz. Az egyik elfogadása esetén a következőt nem kell szavazásra bocsátani, illetve, ha már csak egy döntési variáció maradt, akkor azt a rendelettervezet egészével együtt kell szavazásra bocsátani.
c) A rész-szavazásokat ((a)-b) pont) követően a rendelet-tervezet végszavazása következik.
(3) Titkos szavazás esetén amennyiben több titkos szavazást igénylő előterjesztés van napirenden, a szavazások a levezető elnök döntése alapján összevontan, egyidejűleg is lebonyolíthatók.
16. § (1) A Képviselő-testület tagjai nyílt szavazásnál szavazatukat kézfelemeléssel adják le.
(2) A képviselő-testület név szerinti szavazást tarthat legalább két képviselő indítványára, valamint, ha azt a polgármester vagy bizottsági elnök kéri. az indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét, és a jelenlévő képviselők a nevük felolvasásakor „igen”-nel, nem”-mel szavaznak, vagy tartózkodnak.
17. § (1) A titkos szavazáshoz a Képviselő-testület tagjai közül a polgármester javaslatára szavazatszámláló bizottságot választ.
(2) A titkos szavazás szavazólapon, a szavazatszámláló bizottság tagjainak jelenlétében történik, oly módon, hogy a bizottság tagjai a leadott szavazatokat nem láthatják.
(3) A titkos szavazás szavazólapján fel kell tüntetni a határozati javaslatot, továbbá az „igen” a „nem” és a „tartózkodom” feliratot. A szavazás a feliratok valamelyikének aláhúzásával történik. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen egyik felirat sincs aláhúzva, vagy amelyiken kettő vagy annál több felirat van aláhúzva.
(4) A képviselő a szavazólapot urnában helyezi el.
(5) A szavazást követően a szavazatszámláló bizottság megállapítja a szavazás eredményét, és tájékoztatja arról a polgármestert. A polgármester kihirdeti a szavazás eredményét.
(6) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének mellékletét képezi.
13. Kérdés, interpelláció
18. § (1) A napirendi pontok megtárgyalása előtt a képviselők bejelentést tehetnek, kérdést vagy interpellációt intézhetnek a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottság elnökeihez és a jegyzőhöz.
(2) A kérdésre a választ lehetőleg a Képviselő-testület ülésén azonnal, ha ez nem lehetséges, nyolc napon belül írásban kell megadni.
(3) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdező nyilatkozik.
(4) Az interpellációra minden esetben írásban kell választ adni a következő képviselő-testületi ülés anyagával együtt. Amennyiben az interpellációt előterjesztő az interpellációra adott választ nem fogadja el, úgy a képviselő-testület is dönt a válasz elfogadása tárgyában. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elfogadja, ugyanabban a kérdésben újabb interpelláció nem nyújtható be.4
14. A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
19. § (1) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv tartalmazza a polgármester, a jegyző és a jegyzőkönyv-hitelesítő aláírását.
(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az írásos előterjesztések egy példányát és a jelenléti ívet.
(3) A nyilvános ülésről szóló jegyzőkönyvet és mellékleteit ügyfélfogadási időben a jegyzőnél bárki megtekintheti. A jegyző a jegyzőkönyv egy példányát közzéteszi az Önkormányzat honlapján.
(4) A zárt ülés jegyzőkönyvét és mellékleteit a nyílt ülés jegyzőkönyvétől elkülönítetten kell tárolni és megőrizni.
15. Közmeghallgatás, lakossági fórumok
20. § (1) A közmeghallgatást a polgármester készíti elő és hívja össze.
(2) A közmeghallgatás időpontját a munkaterv tartalmazza.
(3) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról az Önkormányzat hirdetőtáblájára a közmeghallgatás időpontját megelőzően legalább nyolc nappal kifüggesztett írásos hirdetmény útján kell értesíteni a lakosságot.
(4) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével is lehetőséget teremt a helyi közügyekben való részvételre. A lakossági fórumok megszervezéséről a képviselő-testület munkatervében, illetve a polgármester javaslata alapján szükség szerint dönt.
16. A Képviselő-testület bizottságai
21. § A Képviselő-testület állandó bizottságai
a) Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság (2 képviselő, 1 nem képviselő)
b) Családügyi, Kulturális és Ifjúsági Bizottság (2 képviselő, 1 nem képviselő)5
22. § (1) A Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság
a) közreműködik az Önkormányzat gazdasági programja és költségvetése kidolgozásában,
b) véleményezi a költségvetési és a zárszámadási rendelet tervezetét,
c) véleményt nyilvánít a helyi adók bevezetéséről, mértékéről, eltörléséről,
d) figyelemmel kíséri az Önkormányzati intézmények pénzügyi tevékenységét,
e) javaslatot tesz a polgármester és az alpolgármester illetményének emelésére,
f) figyelemmel kíséri az Önkormányzat fejlesztési lehetőségeit és fejlesztési feladatainak végrehajtását,
g) figyelemmel kíséri a közszolgáltatási tevékenységet,
h) közreműködik a településfejlesztési koncepciók, programok, kialakításában, véleményezi a rendezési tervek tervezeteit,
i) figyelemmel kíséri az önkormányzati hivatal tevékenységét,
j) nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester, a képviselők, valamint hozzátartozóik vagyonnyilatkozatait,
k) kivizsgálja a polgármester és képviselők ellen kezdeményezett összeférhetetlenséggel, méltatlansággal kapcsolatos bejelentéseket, döntési javaslatát a Képviselő-testület elé terjeszti. Előkészíti a képviselő-testület fegyelmi jogkörének gyakorlását,
l) javaslatot tesz a polgármester, alpolgármester jutalmazására,
m) figyelemmel kíséri a város közbiztonságát, katasztrófavédelmi helyzetét,
n) a feladat- és hatáskörébe tartozó szervezetekkel, tevékenységekkel kapcsolatban előkészíti a képviselő-testület döntéseit,
o) előkészíti az önkormányzat városfejlesztési, városképi és idegenforgalmi döntéseit,
p) elősegíti a város gazdaságának, szolgáltatásainak, idegforgalmának fejlődését,
q) közreműködik az épített és természeti környezet védelmében, a közterületek rendjével kapcsolatos rendeletek betartásának ellenőrzésében, jelzéssel él a Közös Önkormányzati Hivatal felé a rendeletekben foglaltak megsértése esetén,
r) javaslatot tesz a helyi építészeti értékek védetté nyilvánítására, illetőleg megszüntetésére,
s) előkészíti a városfejlesztésben jelentős súllyal bíró területek hasznosítására kiírt pályázatokat,
t) javaslatot tesz az éves költségvetésben a városfejlesztési és városrendezési célokra megjelölt előirányzatok felhasználására,
u) véleményezi a közlekedést érintő koncepciókat, javaslatot tesz a város közlekedési koncepciójának korszerűsítésére, aktualizálására, figyelemmel kíséri a közlekedés helyzetét, az utak és hidak állapotát és erről a képviselő-testületet évenként tájékoztatja, állást foglal a közúthálózat fejlesztésével kapcsolatban,
v) javaslatot tesz helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánítására, megóvására, őrzésére, fenntartására, bemutatására és helyreállítására,
w) javaslatot tesz zajvédelmi szempontból terület védetté nyilvánítására, kezdeményezi a zajvédelem érdekében csendes övezet kialakítását, véleményezi a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapítását, véleményezi az avar és kerti hulladék égetésére, továbbá a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabály-tervezeteket,
x) javaslatot tesz az önkormányzat környezetvédelmi alapján felgyülemlő összeg felhasználására, szervezi és ellenőrzi a környezetvédelem terén hozott jogszabályok végrehajtását,
y) kapcsolatot tart a területileg illetékes természet – és környezetvédelmi szakhatósággal
z) a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság jóváhagyása előtt véleményezi az önkormányzat nevében benyújtott városfejlesztéssel összefüggő pályázatokat.
(2) A Családügyi, Kulturális és Ifjúsági Bizottság
a) véleményt nyilvánít az önkormányzati intézmények vezetőinek kinevezése előtt,
b) kapcsolatot tart a település oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális intézményeivel, közreműködik az ezeket érintő fejlesztési tervek kidolgozásában,
c) közreműködik az oktatási, kulturális és egészségügyi témájú előterjesztések előkészítésében,
d) együttműködik a település civil szervezeteivel, segíti tevékenységüket,
e)6 átruházott hatáskörben dönt a települési támogatás és a rendkívüli települési támogatás iránti kérelmek elbírálásáról a temetési költséghez való hozzájárulás kivételével.
f) javaslatot tesz a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjpályázat keretében odaítélendő támogatások mértékére
f) javaslatot tesz az intézményi szerkezet és feladatkör átalakítására,
g) javaslatot tesz az intézmény alapító okirat módosítására,
h) javaslatot tesz az intézmény költségvetési irányzatokra, ezek módosítására, pénzmaradványok felhasználására,
i) javaslatot tesz a város által adományozható kitüntetések odaítélésére, állam kitüntetésre történő felterjesztésre,
j) javaslatot tesz az intézmények működését segítő alapítványok létrehozására, működésének támogatására,
k) javaslatot tesz a város egyesületeivel, civil kezdeményezéseivel, illetőleg az érdekvédelmi szervezetekkel való együttműködés, egyeztetés formáira, véleményezi a részükről történő kezdeményezését,
l) véleményt készít az önkormányzati intézmények működésével kapcsolatos beszámolókról,
m) véleményezi a vezetői pályázatok kiírását, javaslatot tesz azok elbírálására,
n) véleményezi a térségi és nemzetközi oktatási és kulturális valamint egészségügyi kapcsolatok kezdeményezését,
o) a hatáskörébe sorolt intézmények alapító okiratai alapján elkészített SZMSZ-ket véleményezi,
p) ellenőrzi a bizottsági döntések végrehajtását,
q) ellátja az ifjúsággal kapcsolatos feladatokat, mentálhigiéniás problémák kezelését,
r) közreműködik az ifjúságot érintő, sport témájú előterjesztések előkészítésében,
s) segíti és ellenőrzi a városi sport – és szabadidős tevékenységet,
t) kapcsolatot tart a város ifjúsági sportegyesületeivel, felügyeli a sport szakosztály/ok/ működését,
u) a feladat és hatáskörébe tartozó szervezetekkel, tevékenységekkel kapcsolatban előkészíti a képviselő-testület döntéseit,
v) ellátja a lakásgazdálkodás, a lakáscélú juttatások szociális szempontú ellenőrzését,
w) közreműködik az egészségügyi, szociális témájú előterjesztések készítésében,
x) segíti az egészségvédelmi felvilágosító és nevelő tevékenységet,
y) kapcsolatot tart a város egészségügyi és szociális intézményeivel, karitatív szervezeteivel,
z) véleményt nyilvánít az egészségügyi és szociális intézmények vezetőinek kinevezése előtt.
23. § (1) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze.
(2) A bizottság ülését úgy kell összehívni, hogy a meghívót és az előterjesztéseket az érintettek legalább az ülést megelőzően két munkanappal kézhez kapják.
(3) A bizottság ülését öt napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, az alpolgármester és a bizottsági tagok egyharmadának a napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára. Az indítványt írásban kell benyújtani a bizottság elnökéhez.
(4) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt.
(5) A bizottság tagja a jegyzőtől a bizottság feladatkörébe tartozó ügyben információt és tájékoztatást kérhet.
(6) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben a kisebbségi véleményt is fel kell tüntetni.
(7) A képviselő-testület esetenkénti feladatok ellátásához ideiglenes bizottságot hozhat létre.
17. A polgármester és az alpolgármester
24. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.
(2) A polgármester 10 egymást követő munkanapot meghaladó mértékű szabadságát a képviselő-testület engedélyezi, ennél rövidebb időtartamú szabadság tekintetében a polgármestert csak tájékoztatási kötelezettség terheli.
(3) A képviselő-testület a polgármester javaslatára egy alpolgármestert választ. Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
18. A jegyző és az aljegyző
25. § (1) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a pénzügyi osztályvezető látja el.
19. A helyi önkormányzati képviselő
26. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.
(2) A képviselő-testület a települési képviselőnek, bizottsági elnöknek, a bizottság tagjainak külön rendeletben tiszteletdíjat állapít meg.
(3) A képviselő a Közös Önkormányzati Hivatal épületében havi egy alkalommal fogadóóra tartására jogosult. A fogadóóra időpontját azt megelőzően legalább 5 munkanappal a helyben szokásos módon meg kell hirdetni.
20. Az önkormányzati tanácsadó
27. § (1) A képviselő-testület a testületi döntésék előkészítéséhez, illetve a polgármester tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására önkormányzati tanácsadói munkakört hozhat létre. A munkaköröket a Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában kell meghatározni.
(2) Az önkormányzati tanácsadó a polgármester irányításával, megbízatásának ideje alatt látja el feladatait, felette a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.
21. A közös önkormányzati hivatal
28. § (1) A közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése: Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal.
(2) A Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a képviselő-testület külön határozattal hagyja jóvá.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal kormányzati funkcióit a 2. melléklet tartalmazza.
(4) A Közös Önkormányzati Hivatalhoz rendelt önálló gazdasági szervezettel nem rendelkező öltségvetési szervek, valamint e szervek pénzügyi tevékenységéért felelős személyek
a) Csepreg Város Területi Gondozási Központja: intézményvezető,
b) Egészségház: intézményvezető,
c) Petőfi Sándor Művelődési, Sportház és Könyvtár: intézményvezető
d) Csepregi Óvoda és Bölcsőde Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény: intézményvezető
(5) Csepreg Város Önkormányzata belső pénzügyi ellenőrzését külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés), valamint belső ellenőrzés útján biztosítja.
(6) Az önkormányzat belső ellenőri feladatait az önkormányzat által megbízott belső ellenőr látja el. A belső ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéséket a 4. melléklet tartalmazza.
(7) A helyi önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a képviselő-testület tárgyévet megelőző év december 31. napjáig hagyja jóvá.
(8) A polgármester és a jegyző által összeállított, tárgyévre vonatkozó éves – összefoglaló ellenőrzési jelentés a tárgyévet követően, a zárszámadással egyidejűleg terjeszti a képviselő-testület elé.
(9) Az Állami Számvevőszék vizsgálatáról készült jelentést, valamint ennek nyomán kidolgozott intézkedési tervet – a jelentés megküldését követő első képviselő-testületi ülés alkalmával a testület elé kell terjeszteni.
(10) A jegyző a Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozza a szabálytalanságok kezelésének rendjét, kialakítja a megfelelő ellenőrzési nyomvonalakat, a kockázati tényezők figyelembe vételével kockázatelemzést végez és kockázatkezelési rendszert működtet a hivatalban.
(11)7 A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői számára a Közszolgálati Tisztviselők Napja, július 1-je munkaszüneti nap.
22. Társulások
29. §8 (1) A Csepreg Város Önkormányzata részvételével működő társulások megnevezését a 3. melléklet, a társulásokra átruházott hatásköröket a 31. § (5)-(7) bekezdés tartalmazza.
(2) A delegált képviselő helyettesítéséről - annak akadályoztatása esetén - a polgármester átruházott hatáskörben dönt, azzal, hogy a polgármester delegálása esetén őt, akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesíti.
23. Az önkormányzat éves költségvetése
30. § (1) A képviselő-testület éves költségvetését rendeletben állapítja meg.
(2) A testület a költségvetés tárgyalásának két fordulós rendjét határozza meg.
a) Első forduló:
24. A Képviselő-testület átruházott hatáskörei
31. §9 (1)10 A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza az alábbi hatásköreit
a) tulajdonosi hozzájárulás megadása, amennyiben a jogügylet nem jár önkormányzati kötelezettségvállalással,
b) tulajdonosi jogok gyakorlása hatósági eljárásban,
c) tulajdonjog változással nem járó tulajdonosi jogok gyakorlása,
d) évente legfeljebb összeségében 2 millió Ft értékhatárig a tulajdonjog változással járó döntés meghozatala a mindenkori költségvetési rendelet alapján, valamint a mindenkor hatályos vagyonrendelet szabályainak figyelembevételével,
e) alkalmanként 2 millió Ft értékhatárig - de legfeljebb éves szinten összességében 25 millió Ft összegig - beszerzés a mindenkori költségvetési rendelet alapján,
f) A képviselő-testület szerződéskötésről szóló határozata alapján – a határozat keretei között – a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, módosítása – amennyiben az önkormányzat jogos érdekei nem sérülnek a módosítással,
g) pályázat benyújtása közfoglalkoztatási támogatás igénylésére, közfoglalkoztatási szerződés megkötése, közfoglalkoztatottak feletti munkáltatói jogok gyakorlása,
h) szabad pénzeszközök betétként való elhelyezése, és a szabad pénzeszközként lekötött betét visszavonása,
i) költségvetési előirányzat módosítás és előirányzat átcsoportosítás a mindekori költségvetési rendelet alapján
j) az elkülönített számlán kezelt összegek felhasználása a likviditási megőrzése érdekében, utólagos visszapótlási kötelezettséggel,
i) közterület használat engedélyezése,
j) döntéshozatal szociális étkeztetés megállapítása, felülvizsgálata, rendkívüli települési támogatás keretében nyújtandó temetési költséghez való hozzájárulás, valamint köztemetések ügyében Csepreg Város Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelete alapján,
k) véleményt nyilvánít külföldiek tulajdonszerzésével összefüggő önkormányzati érdeksérelemről, vagy annak hiányáról a külföldiek mező és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanokat érintő tulajdonszerzéséről szóló 251/2014. (X. 2.) számú kormányrendelet alapján.
l) döntéshozatal az önkormányzati életkezdési támogatás, valamint az egyszeri iskolakezdési támogatások ügyében Csepreg Város Önkormányzat Képviselő-testületének a gyermekjóléti alapellátásokról, a pénzbeli ellátásokról és a személyes gondoskodásról szóló önkormányzati rendelete alapján.
o) tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről, ennek keretében javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára,
p) lefolytatja a településképi bejelentési eljárást,
q) településképi kötelezés formájában érvényt szerez a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeknek.
(2) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza Csepreg Város Önkormányzat Képviselő-testületének a közútkezelői hatáskörök átruházásról szóló 14/2013.(IX.16.) önkormányzati rendelete szerinti alábbi hatásköreit:
a) a polgármester a közlekedés résztvevőit tájékoztatja a közlekedés biztonságát és zavartalanságát jelentősen befolyásoló körülményekről
b) a közlekedés biztonságát súlyosan veszélyeztető esetekről köteles a rendőrséget vagy a közút kezelőjét értesíteni, és – amennyiben erre lehetősége van – a veszélyt a közlekedés többi résztvevőjének jelezni vagy azt elhárítani (mérsékelni).
c) eltávolíthatja a hozzájárulása nélkül vagy attól eltérő módon az önkormányzati út területén elhelyezett reklámcélú tárgyat vagy berendezést a reklám célú tárgy tulajdonosának, közvilágítási-, villany-, telefonoszlop esetében az oszlop tulajdonosának vagy a reklámtábla tulajdonosának költségére.
d) intézkedik az önkormányzati tulajdonú közút lezárására vagy forgalmának korlátozására a közúton folyó munka, a közút állagának védelme, a közúti forgalom biztonsága vagy időjárási körülmények miatt,
e) gondoskodik a közutat, annak műszaki, minőségi, forgalmi, baleseti adatait, valamint a forgalmi rendjét meghatározó jelzések, továbbá a közút üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére fordított költségek nyilvántartásáról,
f) gondoskodik a közút megrongálódásának kijavításáról, és a közút forgalmának biztonságát veszélyeztető helyzet elhárításáról, szükség esetén sebesség- vagy súlykorlátozás elrendeléséről, illetőleg a közút lezárásáról, valamint a közút tisztántartásáról és sikosság mentesítéséről,
g) értesíti a bírság kiszabására jogosult, külön jogszabályban meghatározott hatóságot, ha a közút mellett, kijelölt pihenőhelyen vagy nem utasforgalomból származó hulladékot helyeztek el,
h) intézkedik a bejelentett kártérítési követelés ügyekben,
i) kiadja a közútkezelői hozzájárulást a közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához és feltételeket írhat elő.
j) kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására, a hozzájárulásban előírt feltételek betartására, illetve a közút állagának védelme és a forgalom biztonsága érdekében a szükséges intézkedések megtételére, továbbá pótdíj fizetésére azt, aki a közutat nem közlekedési célból a kezelő hozzájárulása nélkül, vagy a hozzájárulásban előírt feltételektől eltérően vette igénybe,
k) a közlekedés biztonsága érdekében felszólíthatja, illetve kötelezheti az út területén, az alatt vagy felett elhelyezett építmény, útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét) annak felújítására, korszerűsítésére vagy megszüntetésére,
l) kiadja a közútkezelői hozzájárulást a közúthoz történő csatlakozáshoz, valamint a közút műtárgyának minősülő burkolt árokba, csatornába vagy más vízelvezető létesítménybe a közút területén kívüli területekről származó vizek bevezetéséhez,
m) kiadja a közútkezelői hozzájárulást külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint belterületen – a közút mellett – ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, amennyiben az elhelyezendő létesítmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi,
n) intézkedik a közút melletti ingatlanon, annak rendeltetésszerű használatát lényegesen nem akadályozó módon közúti jelzés, mozgatható hóvédmű, illetőleg – kártalanítás ellenében – azon, az alatt vagy felett műtárgy elhelyezéséről vagy fenntartásáról.
(2) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a két ülés között rövid határidővel megjelenő pályázat benyújtására, amennyiben a pályázat megvalósításához szükséges önerő a költségvetésben rendelkezésre áll. A polgármester által benyújtott pályázat alapján kötött támogatási szerződés érvényességéhez a Képviselő-testület jóváhagyása szükséges.
(4) A Képviselő-testület a Családügyi, Kulturális és Ifjúsági Bizottságra ruházza a települési támogatási és rendkívüli települési támogatási kérelmek elbírálását Csepreg Város Önkormányzat Képviselő-testületének az egyes szociális ellátásokról önkormányzati rendelete alapján.
(5) A Képviselő-testület a Répcementi Önkormányzati Társulásra ruházza az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján kötelező önkormányzati feladatnak minősülő alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi ügyeleti ellátás megszervezésével és működtetésével kapcsolatos hatáskörét.
(6) A Képviselő-testület a Közép-Répcementi Intézményfenntartó Társulásra ruházza:
a) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. § (1) bekezdése, valamint 41. § szerinti bölcsődei ellátás megszervezésével és működtetésével, valamint
b) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 74. § (2) bekezdése szerinti óvodai nevelés megszervezésével és működtetésével
kapcsolatos hatásköreit.
(7) A Képviselő-testület a Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulásra ruházza Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 1. pont, első fordulatában meghatározott kötelező feladatára figyelemmel az NYDOP-2009-4.3.1/B-09-2009-0010 azonosító számú, „Kerékpárral a gyógyfürdő irányába” elnevezésű beruházási programnak a támogatási szerződésben előírt fenntartási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos hatásköreit.
(8)11 A Képviselő-testület a jegyzőre, mint címképzésért felelős szervre ruházza a házszám-megállapítással kapcsolatos hatáskörét.
25. Az Önkormányzat kormányzati funkciói
32. § Az Önkormányzat kormányzati funkcióit a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
26. Az önkormányzati rendelet és határozat
33. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti
a) a képviselő,
b) a bizottság,
c) a polgármester vagy
d) a jegyző.
(2) A képviselő a Képviselő-testület ülésén az önkormányzati rendelet tárgyának, a szabályozás céljának megjelölésével illetőleg a szabályozás lényegi tartalmi elemeinek ismertetésével kezdeményezheti rendelet megalkotását. A kezdeményezés törvényességével kapcsolatban a jegyző lehetőség szerint a Képviselő-testület ülésén állást foglal. A kezdeményezés alapján a jegyző a rendelettervezetet a soron következő rendes képviselő-testületi ülésre előkészíti, vagy amennyiben azt állapítja meg, hogy a rendelet megalkotása Alaptörvénybe vagy más jogszabályba ütközik, e tényről tájékoztatja a Képviselő-testületet.
(3) Az önkormányzati rendeletek előkészítése a jegyző feladata.
(4) A Képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendelet előkészítéséhez elveket, szempontokat állapíthat meg. A rendelettervezetet a polgármester az érdemi vita előtt hirdetőtáblán vagy az Önkormányzat honlapján közszemlére teheti.
(5) Az önkormányzati rendeleteket az Önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni, továbbá közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján.
(6) A rendeletekről a jegyző minden évben 1-gyel kezdődő sorszámozással nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a rendelet számát és címét.
34. § (1) A határozatokat évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben az ülés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal) kell feltüntetni
(2) A határozat első részében tartalmazza a Képviselő-testület döntését, második részében a végrehajtás felelősét, valamint a végrehajtás határidejét. Nem kell külön határidőt megjelölni azon határozatok esetében, amelyeknél a Képviselő-testület valamilyen tény, esemény tudomásul vételéről döntött, és további intézkedést nem igényel.
(3) A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, melyet minden évben 1-től kezdődő sorszámozással kell ellátni.
(4) A képviselő a képviselő-testület ülésén kezdeményezheti határozat elfogadását. A kezdeményezéskor ismertetni kell a határozat meghozatalának indokát, célját és a határozati javaslat pontos szövegét. A határozati javaslat törvényességéről a jegyző véleményt nyilvánít. A határozati javaslat szavazásra bocsátásáról az ülésvezető dönt.
27. A vagyonnyilatkozatok kezelése, az összeférhetetlenséggel és vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos eljárás
35. § (1)12 A polgármester, az alpolgármester és a helyi önkormányzati képviselők (továbbiakban együtt: Képviselő-testület tagja) összeférhetetlensége ügyében a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság jár el.
(2)13 A Képviselő-testület tagjának, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 39. § (1) bekezdésében, 72. § (4) bekezdésében és 79. § (2) bekezdésében meghatározott vagyonnyilatkozatát, valamint a nem képviselő bizottsági tagnak az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (3) bekezdés e) pontja szerinti vagyonnyilatkozatát egy példányban, személyenként külön-külön kell benyújtani zárt borítékban a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke részére. A Bizottság elnöke a leadott vagyonnyilatkozatokról nyilvántartást vezet. A vagyonnyilatkozat őrzésének technikai feltételeit a jegyző biztosítja.
(2)14 A Képviselő-testület tagjainak vagyonnyilatkozata ügyfélfogadási időben a Közös Önkormányzati Hivatal hivatali helyiségében tekinthető meg.
(3) A betekintési szándékot írásban a polgármesterhez kell bejelenteni, aki ezt haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül továbbítja a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnökéhez. A Bizottság elnöke a betekintőt három munkanapon belül írásban értesíti a vagyonnyilatkozat megtekintésének időpontjáról. Az értesítést úgy kell kézbesíteni, hogy azt a betekintő a betekintés időpontja előtt legalább nyolc nappal megkapja.
(4) A vagyonnyilatkozat megtekintése során a betekintőn kívül a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnökének, vagy legalább két képviselő tagjának is jelen kell lennie.
36. § (1) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést írásban kell benyújtani, amiben pontosan meg kell jelölni, hogy mely képviselővel szemben és milyen összeférhetetlenségi ok merült fel; mellékelni kell az összeférhetetlenségi ok megállapításához szükséges, az összeférhetetlenségi okot valószínűsítő adatokat is. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő személyi azonosító adatait (név, lakcím) és aláírását.
(2) A Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentés esetén megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e az (1) bekezdésben megkívánt alaki feltételeknek. Ha a bejelentés megfelel e feltételeknek, a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke elrendeli az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás megindítását.
(3) Hiányos bejelentés esetén a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke egy esetben – megfelelő határidő kitűzésével – hiánypótlásra hívja fel a bejelentőt. Ha a bejelentő nem tett eleget a hiánypótlásra való felhívásnak, a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján vagy elrendeli az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás megindítását, vagy ha a bejelentés oly mértékben hiányos, ami nem teszi lehetővé az összeférhetetlenségi eljárás eredményes lefolytatását, ezen tényről, vizsgálata ilyetén megállapításáról a bizottság haladéktalanul tájékoztatja a polgármestert.
(4) A Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás során felszólítja az érintett képviselőt, hogy 5 napon belül nyilatkozzon összeférhetetlensége fennállásáról, illetve írásban jelentse be a polgármesternek az összeférhetetlen tisztségről való lemondását. Ha a képviselő az utóbbi megtörténtét bejelenti a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnökének, akkor az elnök megállapítja az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás befejeztét, és erről a tényről tájékoztatja a polgármestert.
(5) Ha a képviselő vitatja az összeférhetetlenség fennállását, vagy a felszólítástól számított 5 napon belül nem nyilatkozik az összeférhetetlenség megszüntetéséről, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke haladéktalanul intézkedik az összeférhetetlenségi eljárás folytatásáról.
37. § (1) A Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság adatokat kérhet be és bárkit meghallgathat.
(2) A Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, és lehetőséget kell adni neki bizonyítékainak előterjesztésére.
(3) Ha a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság a rendelkezésére álló adatok és bizonyítékok alapján nem tud dönteni az összeférhetetlenségi ügy előterjeszthetőségében, akkor további adatokat és bizonyítékokat szerezhet be.
(4) A Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság összeférhetetlenségi vizsgálata eredményéről tájékoztatja a polgármestert és javaslatot tesz a polgármesternek a Képviselő-testület megfelelő határidőben történő összehívására.
38. § (1) Az összeférhetetlenségi ügyben a határozati javaslathoz módosító indítványt nem lehet tenni, arról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A határozathozatal előtt a képviselő felszólalhat.
(2) Ha a képviselő-testület nem állapítja meg az összeférhetetlenséget, akkor a képviselővel szemben ugyanezen tények alapján újabb összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezni nem lehet.
39. § (1)15 A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.
(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. A kezdeményezést írásban kell benyújtani, amiben konkrétan meg kell jelölni a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, illetve a bejelentésnek tartalmazni kell a bejelentő személyi azonosító adatait (név, lakcím) és aláírását.
(3) Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt az eljárás lefolytatásáról, vagy további vizsgálat nélkül ezen tényről tájékoztatja a Képviselő-testületet.
(4) A Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás keretében felhívja az érintett képviselőt, hogy 5 napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, illetve – amennyiben azt alaposnak találja – javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat. Ha a képviselő a kifogásolt adatokat kijavítja, a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás befejezéséről haladéktalanul tájékoztatja a Képviselő-testületet.
(5) Ha a képviselő a felhívásnak nem tesz eleget, illetve a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság dönt a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás folytatásáról, melynek keretében a valós vagyoni helyzet tisztázása érdekében a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság tagjai betekinthetnek a képviselővel közös háztartásban élő házas-vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatába.
40. § A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállás nélküli – ismételt kezdeményezést a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
41. § (1) A vagyonnyilatkozatokat a Közös Önkormányzati Hivatalban kizárólag erre a célra rendszeresített, elkülönített és a biztonsági követelményeknek megfelelően elhelyezett páncélszekrényben kell őrizni.
(2) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás során az adatvédelmi törvény rendelkezéseit maradéktalanul be kell tartani.
28. A képviselői kötelezettségszegés következményei
42. § (1) Ha a képviselő a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegi, a Képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját legfeljebb 25 %-al, legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.
(2) Kötelezettségszegésnek minősül különösen a kétszeri igazolatlan távollét a képviselő-testületi, bizottsági ülésről, a testületi megbízás nem teljesítése, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztása, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő fogalmazás, figyelmeztetés utáni ismételt rendzavarás.
(3) A képviselő-testület a tiszteletdíj-csökkentés mértékének és időtartamának megállapításakor mérlegeli a kötelezettségszegés súlyát, következményeit és ismétlődő jellegét.
29. Nemzetiségi önkormányzat
43. § (1)16 A képviselő-testület a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény rendelkezéseinek megfelelően a nemzetiségi önkormányzatokkal együttműködési megállapodást köt. A megállapodásban rögzített működési feltételek a rendelet 5. melléklete tartalmazza.
(2) A települési nemzetiségi önkormányzat írásban benyújtott kezdeményezését, javaslatát, tájékoztatás kérését a polgármesterhez adhatja be, aki annak tárgyában döntéshozatal, illetve tájékoztatás megadása iránt intézkedik.
(3) Csepreg Város Önkormányzata Csepreg Város Horvát Nemzetiségi Önkormányzat részére – a következő nemzetiségi önkormányzati választások időpontjáig – ingyenes használatba adja a kizárólagos tulajdonát képező Csepreg, Széchenyi tér 27. szám alatti tárgyaló helyiséget, a nemzetiségi önkormányzati feladatok ellátásához szükséges tárgyi-technikai eszközökkel felszerelten, biztosítva a működéshez szükséges energia ellátást és internet használatot.
(4) Csepreg Város Önkormányzata Csepreg Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére – a következő nemzetiségi önkormányzati választások időpontjáig – ingyenes használatba adja a kizárólagos tulajdonát képező Csepreg, Széchenyi tér 27. szám alatti tárgyaló helyiséget a nemzetiségi önkormányzati feladatok ellátásához szükséges tárgyi-technikai eszközökkel felszerelten, biztosítva a működéshez szükséges energia ellátást és internet használatot.
30. Záró rendelkezések
44. § (1) A rendelet 2019 november 28-án 18:30 órakor lép hatálya.
(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Csepreg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 16/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet17
1. 841105 Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége
2. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
3. 013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés
4. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
5. 041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás
6. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
7. 041235 Vállalkozás részére foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy foglalkoztatásához nyújtható támogatás
8. 041236 Országos közfoglalkoztatási program
9. 045120 Út, autópálya építése
10. 045130 Híd, alagút építése
11. 045150 Egyéb szárazföldi személyszállítás
12. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
13. 047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
14.18
15. 051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
16. 052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
17. 052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése
18. 062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk
19. 063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás
20. 064010 Közvilágítás
21. 066010 Zöldterület-kezelés
22. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
23. 072111 Háziorvosi alapellátás
24. 081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
25. 081071 Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés
26. 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
27. 082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
28. 082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
29. 082093 Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek
30. 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
31. 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
32. 102023 Időskorúak tartós bentlakásos ellátása
33. 104035 Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében
34. 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
35. 106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése
36. 107051 Szociális étkeztetés, szociális konyhán
37.19 082044 Könyvtári szolgáltatások
38.20 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
39.21 104031 Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása
40.22 013210 Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások
41.23 072210 Járóbetegek gyógyító szakellátása
42.24 016040 Nemzetpolitikai tevékenység igazgatása és támogatása
2. melléklet25
1. 841105 Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége
2. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
3. 011140 Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége
4. 011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás
5. 013360 Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások
6. 016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselő választásokhoz kapcsolódó tevékenységek
7. 016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek
8. 016030 Állampolgársági ügyek
9. 041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás
10. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
11. 044310 Építésügy igazgatása
12. 109010 Szociális szolgáltatások igazgatása
13.26 013210 Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások
3. melléklet
1. Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás
2. Répcementi Önkormányzati Társulás
3. Közép-Répcementi Intézményfenntartó Társulás
4. melléklet
1. Függelék
5. melléklet27
1. A működés tárgyi feltételei
1.1. Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább harminckét órában – a következő nemzetiségi önkormányzati választások időpontjáig – ingyenes használatot biztosít a kizárólagos tulajdonát képező Csepreg, Széchenyi tér 27. szám alatti tárgyaló helyiségben a nemzetiségi önkormányzati feladatok ellátásához szükséges tárgyi-technikai eszközökkel felszerelten, biztosítva a működéshez szükséges energiaellátást és internet használatot
1.2. A Nemzetiségi Önkormányzat – amennyiben a megalakíthatóság feltételeit teljesítette – a következő nemzetiségi önkormányzati választások után is a jelen megállapodásban foglalt feltételek szerint jogosult tovább használni az épületet mindaddig, míg elhelyezésük más helyszínéről az Önkormányzat nem gondoskodik.
1.3. A Nemzetiségi Önkormányzat az ingatlant ingyenesen használhatja a nemzetiségi önkormányzati feladatok ellátása céljából, emellett az ingatlan oktatási, kulturális rendezvények, illetve tanfolyamok megtartására is használható, amely segít a nemzetiségi identitás megőrzésében.
1.4. A Nemzetiségi Önkormányzat tudomásul veszi, hogy az 1. pontban meghatározott ingatlant nem idegenítheti el, és nem terhelheti meg. A tulajdonosi jogokat Csepreg Város Önkormányzata gyakorolja.
1.5. A Nemzetiségi Önkormányzat tudomásul veszi, hogy az épület átalakításához az Önkormányzat előzetes engedélye szükséges. A rendkívüli javítások és helyreállítások az Önkormányzatot, a karbantartási munkák a Nemzetiségi Önkormányzatot terhelik.
1.6. Az Önkormányzat jogosult a használat gyakorlását ellenőrizni.
1.7. A használati jogviszony megszűnésekor a Nemzetiségi Önkormányzat nem köteles megtéríteni a rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést.
2. A működés személyi feltételei
2.1. A Nemzetiségi Önkormányzat az Nj.tv.-ben meghatározott kezdeményezést, javaslatot, tájékoztatáskérést Csepreg város polgármesteréhez (a továbbiakban: Polgármester) nyújthatja be. A Polgármester az Nj.tv.-ben előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.
2.2. A Nemzetiségi Önkormányzat az Nj.tv.-ben rögzített egyetértési, és véleménynyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a Polgármesternek köteles megküldeni.
2.3. A nemzetiségi önkormányzati képviselő a Csepregi Közös Önkormányzati Hivataltól (továbbiakban: Hivatal) igényelheti a nemzetiségi önkormányzati feladatkörének ellátásához szükséges tájékoztatást, szakmai közreműködést.
2.4. A Hivatal látja el a Nemzetiségi Önkormányzat testületi üléseinek előkészítését, a döntéshozatalhoz kapcsolódó és az önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, leírási, postázási és iratkezelési feladatokat.
2.5. A Nemzetiségi Önkormányzat elnöke legkésőbb a testületi ülés időpontja előtt 5 nappal megküldi az Önkormányzat jegyzője számára a testületi ülés meghívóját a napirendi pontokkal együtt. Az Önkormányzat jegyzője vagy – a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő – megbízottja a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a Nemzetiségi Önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel, továbbá a nemzetiségi önkormányzat kérésére szakmai segítséget nyújt annak ülésén és azon kívül is a nemzetiségi önkormányzat működését érintően. Az Önkormányzat és a Nemzetiségi Önkormányzat megállapodik abban, hogy a Nemzetiségi Önkormányzat jegyzőkönyvezetését kizárólag magyar nyelven kívánja vezetni.
2.6. a Hivatal kijelölt ügyintézője:
2.6.1. részt vesz az Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületi üléseinek előkészítésében, így különösen a meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítésében,
2.6.2. legépeli és szükség szerint postázásra előkészíti a meghívókat, előterjesztéseket, hivatalos levelezést,
2.6.3. gondoskodik a meghívók illetékesekhez való eljuttatásáról.
2.6.4. a testületi ülésekről jegyzőkönyvet készít, részt vesz azok postázásra való előkészítésében, részt vesz a testületi döntések és a tisztségviselői döntések előkészítésében, ellátja a döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási és postázásra való előkészítési feladatokat,
2.6.5. ellátja az Nemzetiségi Önkormányzat működésével kapcsolatos nyilvántartási és iratkezelési feladatokat,
2.6.6. gondoskodik az Nemzetiségi Önkormányzat üléseire szóló meghívók szabályszerű kifüggesztéséről,
2.6.7. gondoskodik a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületi ülésre beterjesztésre alkalmasság vizsgálata céljából az előterjesztések előzetes megküldéséről, továbbá a jegyzőkönyvek megküldéséről a nemzetiség törvényességi, továbbá a pénzügyi feladatait ellátó, hivatali szervezeti egységek részére,
2.6.8. gondoskodik az Nemzetiségi Önkormányzat üléseire készített előterjesztések, valamint a testületi döntések és az ülésekről készített jegyzőkönyvek Önkormányzat honlapján való közzétételéről, továbbá a Kormányhivatal részére történő továbbításáról legkésőbb a testületi ülést követő 15. napon belül, melynek tényét a Kormányhivatalnak megküldött e-mail másolati példányával igazolja az elnök felé,
2.6.9. együttműködik az elnökkel, a nemzetiségi képviselővel, és a nemzetiségi szószólóval való kapcsolattartás lebonyolításában,
2.6.10. közreműködik az Nemzetiségi Önkormányzat működésével kapcsolatos közérdekű adatok, valamint közérdekből nyilvános adatok megismerhetővé tételében, e körbe a szükséges adatokat továbbítja a közzététel érdekében a Hivatal Jegyzője által kijelölt munkatárs részére.
2.7. A Hivatal szükség esetén biztosítja a nemzetiségi Önkormányzat részére jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatának lehetőségét.
3. A költségvetés elkészítésének és elfogadásának rendje
A Nemzetiségi önkormányzat költségvetésére a költségvetési törvényből adódó részletes információk megismerése után a Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) pénzügyi osztályvezetője lefolytatja az egyeztetést a nemzetiségi önkormányzat elnökével, ennek keretében haladéktalanul rendelkezésre bocsátja a nemzetiségi önkormányzat költségvetésének megtervezéséhez szükséges adatokat (előző évi könyvelési adatok).
A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának tervezetét a pénzügyi osztályvezető készíti el. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatát tárgyév február 15-ig a nemzetiségi önkormányzat elnöke terjeszti a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete elé.
A nemzetiségi önkormányzat az egyeztetések után határoz a költségvetéséről. A költségvetési határozatnak tartalmaznia kell az Áht. 23. §-ában és 24. §-ában foglaltakat.
Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat költségvetésére vonatkozóan nem rendelkezik döntési jogosultsággal.
A Nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatát, valamint zárszámadási határozatát (utóbbit a tárgyévet követő év május 31-ig) úgy fogadja el, és az ezekről szóló információját úgy készíti el, hogy a Hivatal az Áht.-ban foglalt határidőknek eleget tudjon tenni.
4. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje
Ha a nemzetiségi önkormányzat az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, bevételkiesése van, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, módosítja a költségvetésről szóló határozatát.
A nemzetiségi önkormányzat előirányzatai kizárólag a nemzetiségi önkormányzat határozata alapján módosítható.
5. Költségvetési információ szolgáltatás rendje
5.1. Információszolgáltatás a költségvetésről
A Hivatal az elfogadott költségvetéséről 30 napon belül, az államháztartás információs és mérlegrendszerének megfelelően tájékoztatja a Kormányt. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatát úgy fogadja el, és erről információt a Hivatalnak úgy szolgáltat, hogy az a költségvetésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének határidőben eleget tudjon tenni.
5.2. Beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje
A Nemzetiségi önkormányzatnak a naptári évről december 31-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót kell készítenie a központilag előírt formában. Az éves költségvetési beszámolót legkésőbb a következő év február 28-ig kell a Hivatalnak beküldenie.
A nemzetiségi önkormányzat költségvetési beszámolóját a Hivatal készíti el.
A Nemzetiségi önkormányzat adatait tartalmazó felülvizsgált éves beszámolóját, március 20-ig kell elektronikus úton a MÁK-nak beküldeni.
6. A költségvetési gazdálkodás bonyolításának rendje
6.1. A költségvetés végrehajtása
A Nemzetiségi önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal (9735 Csepreg Széchenyi tér 27.) látja el.
A szabályszerű felelős gazdálkodás végrehajtása érdekében minden gazdasági eseményt vizsgálni, ellenőrizni kell, mely során az e feladatra kijelölt személyek ellátják a kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, teljesítés igazolás, érvényesítés és utalványozás feladatköröket. Ezen operatív gazdálkodási jogkörök ellátásának szabályos időrendi sorrendje a következő:
pénzügyi ellenjegyzés és jogi ellenjegyzés
kötelezettségvállalás
teljesítés igazolás
érvényesítés
utalványozás
Az operatív gazdálkodási jogkörök ellátása során az időrendiséget be kell tartani, valamint azt úgy kell rögzíteni, hogy az utólag, a folyamatba épített ellenőrzés, a belső ellenőrzés vagy a külső ellenőrzés során is megállapítható legyen.
6.2. Az operatív gazdálkodási jogkörök tartalma
A kötelezettségvállalás tartalma
A tervezett előirányzatok felhasználására irányuló első intézkedés. Kötelezettségvállalás keretében az arra jogosult személy munkát, szolgáltatást, árut rendel meg, illetve más kifizetések odaítélésében dönt. A megrendeléssel együtt arra is kötelezi magát, hogy amennyiben a teljesítés megvalósult, annak ellenértékét az előirányzatok terhére kifizeti. A kötelezettségvállalás mértéke nem haladhatja meg a rendelkezésre álló előirányzatot. A kötelezettségvállaló a kötelezettségvállalás előtt köteles meggyőződni, hogy a teljesítés fedezete rendelkezésre áll-e.
A kötelezettségvállalásra jogosult kötelezettséget csak az általa képviselt szerv feladatainak célszerű és hatékony-ellátására figyelemmel vállalhat.
A kötelezettségvállalásnak előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia, melynek elkészítéséért a jegyző felelős. Az előirányzat felhasználási ütemterv a helyi önkormányzatok hatályos költségvetési rendeletének mellékletét képezi.
Az előirányzat-felhasználási terv tartalmazza a helyi önkormányzat évközi gazdálkodásának alakulását, az év várható bevételi és kiadási előirányzat teljesülését havi és halmozott adatokkal.
Kötelezettségvállalásnak minősül:
a közalkalmazotti és köztisztviselői jogviszonyt létrehozó, módosító, megszüntető nyilatkozat
megbízás, keret megállapodás
megrendelés, megrendelés visszaigazolása
szállítási és egyéb szolgáltatási szerződés
bérleti szerződés
közérdekű kötelezettségvállalás
kiküldetés elrendelése
a felsoroltakon kívül minden olyan kötelezvény, amelyből fizetési, szolgáltatási vagy egyéb gazdasági kihatású kötelezettség származik.
Kötelezettségvállalás dokumentumai:
kinevezési okirat
szerződés, megállapodás
visszaigazolt rendelés
beruházási finanszírozási alapokmány, részprogram-engedélyezési okirat
pályázati úton odaítélt támogatásról szóló döntés aláírt dokumentuma
közbeszerzési eljárást megindító feladott hirdetmény, megküldött részvételi felhívás, továbbá a pályázati kiírás, az azonos célú előirányzatok esetében a meghirdetett támogatási konstrukció dokumentumai (beszerzési és közbeszerzési szabályzat szerint).
Kötelezettséget vállalni az alábbi meghatározott kivételekkel csak pénzügyi és jogi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet.
Nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az Ávr. 53. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben.
Az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kifizetések rendje:
A 200.000,- Ft-ot meg nem haladó összegű és az egyéb előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kötelezettségvállalás esetén a kötelezettségvállalás a számla kiegyenlítésekor, azzal egyidejűleg megtehető.
Az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kötelezettségvállalásokról a megrendelő nyomtatványt nem kell kiállítani.
Egyedi döntés alapján az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kötelezettségvállalás esetén is sor kerülhet előzetesen az írásban rögzítésre.
Az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kifizetések tekintetében a pénzügyi teljesítést megelőzően a kötelezettségvállalás tényét az arra jogosult személyeknek aláírásukkal kell igazolni a KASZPER program által előállított „Követelések/Kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartása” nyomtatványon, vagy a kötelezettségvállalás dokumentumán, azaz a számviteli alapbizonylaton. Készpénzes gazdasági esemény esetén a pénztári bizonylaton is sor kerülhet a kötelezettségvállalásra.
A kötelezettségvállalás csak pénzügyi és jogi ellenjegyzés mellett jogszerű és csak pénzügyi és jogi ellenjegyzés után történhet.
Az éven belüli kötelezettségvállalás a tárgyévi jóváhagyott kiadási előirányzat terhére történik.
A tárgyévre vállalt fizetési kötelezettség a jóváhagyott kiadási előirányzat mértékéig - figyelembe véve a saját bevételek teljesítési ütemét - vállalható és a kifizetések is ezen összeghatárig rendelhetők el.
Az éven túli kötelezettség akkor vállalható, ha a kötelezettségvállalás időpontjában ismert feltételek mellett a költségvetési szerv az esedékesség időpontjában fizetési kötelezettségének eleget tud tenni és az rendeltetésszerű működését nem veszélyezteti. Több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzata terhére kötelezettségvállalásra az irányító szerv által megállapított, ennek hiányában a költségvetési év kiadási előirányzataival megegyező összegű kiadási előirányzatok szabad előirányzatának mértékéig kerülhet sor, amelynek fedezetét a kötelezettséget vállalónak a tervezésekor biztosítania kell.
Az érvényesítés tartalma
A teljesítés igazolás alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét, a megelőző ügymenetben a vonatkozó jogszabályok előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltak megtartását.
Az összegszerűség a rendelkezésre álló okmányok alapján ellenőrizhető. Az összegszerűséget az alapbizonylaton matematikailag is ellenőrizni kell, valamint a kötelezettségvállalás dokumentumával össze kell vetni.
Az érvényesítő a számla formai követelményeknek való megfelelőségét is ellenőrzi.
A fedezet megléte tekintetében ellenőrizni kell, hogy az adott kiadás pénzügyi teljesítéséhez a szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll-e, figyelembe véve más rendszeres, illetve "kötelező" kiadásokat is. A pénzügyi fedezet akkor biztosított, ha a kiadási előirányzat fedezetét biztosító bevételi előirányzat teljesült, illetve várhatóan teljesülni fog, és a Hivatal számláján van pénz, a fizetési számla, pénztár egyenlege nem lehet nulla, annak a kötelezettségvállalásra fedezetet kell nyújtania.
Az érvényesítőnek az előírt alaki követelmények betartásának vizsgálatakor ellenőrizni kell, hogy a számviteli elszámoláshoz a bizonylat adatai alakilag, tartalmilag hitelesek-e, megbízhatóak és helytállóak-e.
A kifizetés érvényesíthető, ha a formai helyesség, a számszaki-, a kötelezettségvállalás-egyezőség valamint a fedezet megléte fennáll.
Az érvényesítés csak a fent rögzített tevékenységek együttes ellátásával lehet teljes.
Amennyiben az érvényesítő a vizsgálat során az Ávr. 58. § (1) bekezdésében megjelölt jogszabályok, illetve irányítói jogkört gyakorló belső szabályzatainak megsértését tapasztalja, köteles ezt jelezni az utalványozónak, illetve amennyiben az utalványozó megbízás alapján látta el az utalványozást, akkor megbízónak.
Az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. Ebben az esetben e tényről az irányító szerv vezetőjét, egyéb kötelezettséget vállaló szerv esetén a pénzellátást végző szerv vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni. Az irányító, illetve a pénzellátást végző szerv vezetője a tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül - helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetén a képviselő-testület soron következő ülésén - köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást.
Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést és az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását.
Az érvényesítés módja: az érvényesítés a feladat ellátásának igazolásaként készpénzforgalom esetén a pénztárbizonylaton, fizetési számla forgalom esetén az KASZPER program által előállított utalványrendeleten történik.
A teljesítés igazolás tartalma
A teljesítés igazolása a kiadás utalványozása előtt történik, s egyben az érvényesítés alapja.
A teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében annak teljesítését.
A teljesítés jogosságának vizsgálata során meg kell győződni arról, hogy:
a bevétel ténylegesen megilleti-e,
a kiadás ténylegesen a működés, gazdálkodás során merült-e fel.
A teljesítésről, ha lehet, minőségi, mennyiségi átvétellel kell meggyőződni.
A kiadás teljesítésének jogossága megállapítható, ha a kifizetés alapbizonylatán (számlán) a kötelezettségvállalási dokumentumban megjelölt szállító és termék vagy szolgáltatás szerepel.
Az összegszerűség ellenőrzése során vizsgálni kell mind a bevételek, mind a kiadások számlán szereplő érvényesítendő összegének a kötelezettségvállalást jelentő dokumentumon szereplő összeggel való egyezőségét.
Ellenszolgáltatás teljesítésének igazolása során vizsgálni kell a számlával igazolt kiadásokat abból a szempontból, hogy:
a teljesítés a vonatkozó szerződés, illetve megállapodás, illetve megrendelés szerint történt-e,
a teljesítésre vonatkozó dokumentum (számla, számlát alátámasztó szállítójegy, szállítólevél, munkalap stb. egyéb okmány) a valóságnak megfelel-e,
a teljesítésre vonatkozó dokumentum adatai megegyeznek-e a valóságos teljesítés adataival - mennyiségben és minőségben is (ha értelmezhető),
a kötelezettségvállalás célja, tartalma, megegyezik-e a számlán és a kötelezettségvállalás dokumentumán
jogszabály szerinti-e.
A bevételekre vonatkozóan nem kell ellátni a teljesítés igazolást.
A teljesítés igazoló személy a kiadásban, illetve bevétel beszedésében érintett dolgozótól írásbeli, vagy szóbeli igazolást kérhet.
A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.
A teljesítés igazolását az Áht. szerinti más fizetési kötelezettségek tekintetében is el kell végezni.
A teljesítés igazolás módja:
Készpénzforgalom és fizetési számlaforgalom esetén a KASZPER program által előállított a teljesítés igazolás nyomtatványon történik.
Egyedi esetekben – különösen a beruházási és felújítási kiadásoknál - külön bizonylaton is történhet teljesítés igazolás.
A teljesítés igazolására a kötelezettségvállaló jogosult.
Az utalványozás tartalma
Az utalványozás:
a kiadások teljesítésének, valamint
a bevételek beszedésének vagy elszámolásának elrendelése.
Utalványozásra csak az érvényesítés, ha szükséges a teljesítés igazolása és a jogi ellenjegyzés után kerülhet sor.
Az utalványozás a pénztári bizonylatra vagy az utalványrendeletre felvezetett írásbeli rendelkezés.
Az utalványrendelet a KASZPER program állítja elő, melynek tartalmaznia kell:
az „utalvány” szót,
a költségvetési évet,
a befizető, kedvezményezett megnevezését, címét,
a fizetés időpontját, módját, összegét, devizanemét,
a bevétel, kiadás egységes rovatrend és kormányzati funkció szerinti számát, a terheléssel, jóváírással (kifizetéssel, bevételezéssel) érintett pénzeszköz államháztartási számviteli kormányrendelet szerinti könyvviteli számlájának számát,
a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát,
az utalványozó, jogi ellenjegyző keltezéssel ellátott aláírását, és
az Ávr. 58. § (3) bekezdése szerinti érvényesítést.
A bevételi és kiadási pénztárbizonylatra rávezetett rendelkezésen a fenti adatokat kell feltüntetni azzal, hogy az okmányon már szereplő adatokat nem kell megismételni.
Nem kell külön utalványozni az Ávr. 59. § (5) bekezdés szerinti esetekben.
Az ellenjegyzés tartalma
Az ellenjegyzés lehet jogi és pénzügyi.
Kötelezettséget vállalni az Ávr.-ben foglalt kivételekkel csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzőnek az Áht. 37. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi fedezet vizsgálata során arról kell meggyőződnie, hogy a tervezett kifizetési időpontokban megfelelő mennyiségű pénzeszköz (likvid fedezet) áll rendelkezésére.
A pénzügyi ellenjegyző feladata ellátásához szükség szerint szakértőt vehet igénybe.
A jogi ellenjegyzés során az ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a kötelezettségvállalás és az utalványozás a jogszabályoknak és a gazdálkodásra vonatkozó belső szabályzatoknak megfelelően történt-e.
A pénzügyi ellenjegyzési feladatokat el kell látni:
a kötelezettségvállalásoknál - a kötelezettségvállalást jelentő dokumentumon.
A jogi ellenjegyzési feladatokat el kell látni:
a kötelezettségvállalásoknál - a kötelezettségvállalást jelentő dokumentumon, illetve
az utalványozás után – a pénztári bizonylaton/utalványrendeleten.
Ha a kötelezettségvállalás nem felel meg az Áht. 37. § (1) bekezdésében, illetve az 53/A. §-ában előírtaknak, a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót, a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjét és gazdasági vezetőjét.
Ha kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni, és e tényről az irányító szerv vezetőjét, egyéb kötelezettséget vállaló szerv esetén a pénzellátást végző szerv vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni. Az irányító, illetve a pénzellátást végző szerv vezetője a tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül - helyi önkormányzati szerv esetén a képviselő-testület soron következő ülésén - köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást.
A jogi ellenjegyzésre jogosultnak a kötelezettségvállalást jelentő okmányt és az utalványt, ha nem ért egyel vele, akkor kell ellenjegyeznie, ha erre a kötelezettségvállaló, illetve az utalványozó írásban utasítja, erről a tényről haladéktalanul írásban értesítenie kell a helyi nemzetiségi önkormányzat testületét. A képviselő-testület a bejelentés kézhezvételét követő ülésen köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást.
7. A pénzgazdálkodással kapcsolatos jogkörök gyakorlására jogosult személyek:
7.1. Csepreg Város Horvát Nemzetiségi Önkormányzat:
a) kötelezettségvállalás, utalványozás: Kissné Krály Mária elnök, helyettese Tóth István Antalné elnök-helyettes
b) szakmai teljesítés igazolása: Kissné Krály Mária elnök, helyettese Tóth István Antalné elnök-helyettes
c) érvényesítés: Horváth Rita pénztáros., helyettese: Dóra Rebeka pénzügyi ügyintéző
d) pénzügyi ellenjegyzés: Bakos Erzsébet pénzügyi osztályvezető, helyettese: Tóth Anikó pénzügyi ügyintéző
e) jogi ellenjegyzés: Dr. Balogh László jegyző, helyettese: Dr. Herczeg Krisztina aljegyző.
7.2. Csepreg Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat:
a) kötelezettségvállalás, utalványozás: Lakatos Valentin elnök, helyettese Kovácsné Lakatos Julianna elnök-helyettes
b) szakmai teljesítés igazolása: Lakatos Valentin elnök, helyettese Kovácsné Lakatos Julianna elnök-helyettes
c) érvényesítés: Horváth Rita pénztáros., helyettese: Dóra Rebeka pénzügyi ügyintéző
d) pénzügyi ellenjegyzés: Bakos Erzsébet pénzügyi osztályvezető, helyettese: Tóth Anikó pénzügyi ügyintéző
e) jogi ellenjegyzés: Dr. Balogh László jegyző, helyettese: Dr. Herczeg Krisztina aljegyző.
8. Összeférhetetlenségi szabályok
A teljesítést igazoló személye megegyezik a kötelezettségvállaló és az utalványozó személyével.
A pénzgazdálkodási jogkörökkel kapcsolatosan az alábbi összeférhetetlenségi szabályokat kell figyelembe venni:
A kötelezettségvállaló és a pénzügyi, jogi ellenjegyző, valamint az utalványozó és a pénzügyi, jogi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében ugyanaz a személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.
Erre figyelmet kell fordítani a helyettesítések és felhatalmazások rendszerének kialakításakor.
Az egyes kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési pénzgazdálkodási feladatokat ellátó személyek nem gyakorolhatják a pénzgazdálkodással kapcsolatos jogkörüket, ha a feladatellátás során saját maguk vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozójuk javára látnák el adott gazdasági esemény kapcsán a pénzgazdálkodási jogkört.
A fentiekre folyamatosan, a feladat ellátása során mindig ügyelni kell.
9. Vezetendő analitikus nyilvántartások
A kötelezettségvállalókról folyamatos, naprakész nyilvántartást kell vezetni, melyből megállapítható az évenkénti kötelezettségvállalás rendje. A kötelezettségvállalások nyilvántartása a KASZPER számítógépes program által támogatott. A kötelezettségvállalások nyilvántartására az Ávr. irányadó, azzal, hogy a kifizetést elrendelő belső intézkedés dokumentuma az utalványrendelet.
A kötelezettségvállalást követően haladéktalanul gondoskodni kell annak az államháztartási számviteli kormányrendelet szerinti nyilvántartásba vételéről, ezáltal a kötelezettségvállalás értékéből – az Ávr.-ben foglaltakkal összhangban - a költségvetési év és az azt követő évek szabad előirányzatait terhelő rész lekötéséről.
A kötelezettségvállalás értékének meghatározásához számba kell venni az abból származó valamennyi fizetési kötelezettséget, még abban az esetben is, ha valamely fizetési kötelezettség bekövetkezése bizonytalan vagy külön jövőbeli nyilatkozattól függ. Ha a fizetési kötelezettség jövőbeni mértéke nem határozható meg pontosan, a körülmények és az előző évek tapasztalatainak gondos mérlegelése alapján az adott piaci, gazdasági, társadalmi körülmények között - az ésszerű gazdálkodás mellett - reális legmagasabb összegű kötelezettséget kell feltételezni. Határozatlan időre vállalt kötelezettség értékét a költségvetési évben és az azt követő három éven keresztül származó fizetési kötelezettségek összegeként kell meghatározni.
A szabad fedezet rendelkezésre állásának vizsgálatához a kötelezettségvállalás értékeként meghatározott összegből a költségvetési év és az azt követő évek szabad előirányzatait kell vizsgálni.
A kötelezettségvállalás módosulása, meghiúsulása, megszűnése esetén haladéktalanul gondoskodni kell a nyilvántartásban szereplő adatok módosításáról, törléséről, valamint az érintett évek szabad előirányzatai módosításáról.
Az Ávr. által előírt, kiterjesztett hatályú szabályzatokat a Hivatal készíti el és aktualizálja.
A szabályzatok a megállapodás mellékletét képezik.
10. A nemzetiségi önkormányzat számlái, törzskönyvi nyilvántartásba vétele és adószám igénylése
A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos minden pénzforgalmát a Hivatal külön a részére a kizárólagos használatára megnyitott számlán bonyolítja. A számlanyitásért a Pénzügyi osztályvezető a felelős.
A nemzetiségi önkormányzat működésének általános támogatását a nemzetiségi önkormányzat közvetlenül a költségvetési törvényben meghatározottak szerint veszi igénybe.
A nemzetiségi önkormányzat általános támogatását, az Önkormányzat három munkanapon belül a nemzetiségi önkormányzat számlájára utalja.
Az Önkormányzat az általa biztosított támogatást, a költségvetés elfogadását követő nyolc napon belül átutalja a nemzetiségi önkormányzat részére.
A nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számla nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos határidő: a nemzetiségi önkormányzat megalakulását követő nyolc nap.
A fizetési számla nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos ügyekben a nemzetiségi önkormányzat elnöke együttműködik a Hivatal Pénzügyi osztályának vezetőjével és a jegyzővel. A törzskönyvi nyilvántartásba vételről a jegyző a számlanyitásról és az adószám igényléséről a pénzügyi osztályvezető gondoskodik.
11. A vagyontárgyak kezelésének rendje
11.1. A Hivatal a Nemzetiségi Önkormányzat vagyoni és számviteli nyilvántartásait a rendelkezésre bocsátott adatok alapján vezeti. A szükséges információkat és dokumentációk at a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke biztosítja, illetőleg a vagyontárgy felvételéhez kapcsolódó és a Hivatal Pénzügyi Osztálya számára átadott bizonylatok adják.
11.2. A Nemzetiségi Önkormányzat vagyonának leltározása a Hivatal vonatkozó szabályzata alapján történik. A leltározás során felmerült esetleges többlet vagy hiány megállapítása után a kivizsgálás és a felelősség megállapítása a Nemzetiségi Önkormányzat hatáskörébe tartozik.
11.3. A Nemzetiségi Önkormányzat vagyonának selejtezése a Hivatal vonatkozó szabályzata alapján történik.
12. Belső ellenőrzés
12.1. A Hivatal a Nemzetiségi Önkormányzat vonatkozásában köteles a belső kontrollrendszer keretében kialakítani, működtetni és fejleszteni a kontrollkörnyezetet, a kockázatkezelési rendszert, a kontrolltevékenységeket, az információ és kommunikációs rendszert, továbbá a nyomon követési rendszert.
12.2. A belső kontrollrendszer kialakításánál figyelembe kell venni a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletelőírásait, továbbá az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatókban leírtakat.
12.3. A Nemzetiségi Önkormányzat belső ellenőrzését az Hivatal által megbízott belső ellenőr végzi. Belső ellenőrzésre a kockázatelemzéssel alátámasztott éves belső ellenőrzési tervben meghatározottak szerint kerül sor.
12.4. Az Elnök köteles a belső ellenőrzés során együttműködni, adatot és információt szolgáltatni. A belső ellenőrzésnek a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos megállapításainak realizálása az Elnök feladata, aki erről tájékoztatja a belső ellenőrzési vezetőt.
12.5. A Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a jegyzővel együtt felel a belső ellenőrzés során megállapított esetleges hibák, hiányosságok kiküszöböléséért.
12.6. A belső ellenőrzés költségeit a Hivatal viseli.
13. Adatvédelem és információbiztonság
13.1. A Nemzetiségi Önkormányzat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény előírásainak való megfelelés érdekében felhatalmazza a Hivatalt a Nemzetiségi Önkormányzatnak a hazai és európai uniós adatvédelmi jogszabályoknak való felkészítésére és az adatvédelmi tisztviselő megbízására, valamint az ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettség teljesítésére, melynek felmerülő költségeit a Nemzetiségi Önkormányzat viseli.
13.2. A Hivatal az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény alapján eleget tesz a Nemzetiségi Önkormányzatra vonatkozóan is az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy kijelölésének és az ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettségének.
14. Egyéb feltételek
A közigazgatási szerződést szükség szerint, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni. A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzíti a megállapodás szerinti működési feltételeket, a megállapodás megkötését, módosítását követő harminc napon belül.
Az 1. § (8) bekezdése a Csepreg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (5) bekezdése a Csepreg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Módosította: 11/2020. (VIII.13.) rendelet. Hatályba lépés: 2020. augusztus 14.
Módosította: 11/2020. (VIII.13.) rendelet. Hatályba lépés: 2020. augusztus 14.
Módosította: 11/2020. (VIII.13.) rendelet. Hatályba lépés: 2020. augusztus 14.
A 22. § (2) bekezdés e) pontja a Csepreg Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (11) bekezdését a Csepreg Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 29. § a Csepreg Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg. A 29. § a Csepreg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § a Csepreg Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § (1) bekezdése a Csepreg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § (8) bekezdését a Csepreg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 35. § (1) bekezdése a Csepreg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § (2) bekezdése a Csepreg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § (2) bekezdése a Csepreg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 39. § (1) bekezdése a Csepreg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 43. § (1) bekezdése a Csepreg Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Csepreg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 14. pontját a Csepreg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.
Az 1. melléklet 37. pontját a Csepreg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
Az 1. melléklet 38. pontját a Csepreg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
Az 1. melléklet 39. pontját a Csepreg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
Az 1. melléklet 40. pontját a Csepreg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
Az 1. melléklet 41. pontját a Csepreg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 1. melléklet 42. pontját a Csepreg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdése iktatta be.
A 2. melléklet a Csepreg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet 13. pontját a Csepreg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 5. mellékletet a Csepreg Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 6. §-a iktatta be.