1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nagylók Község Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Nagylók Község Önkormányzat Képviselő-testülete.

(3) Az önkormányzat székhelye: 2435 Nagylók, Hunyadi utca 1.

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Nagylók község közigazgatási területe.

(5) A település főbb adatait, jellemzőit, sajátosságait a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(6)¹ Az önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására – Alap Község Önkormányzatával, Sárszentágota Község Önkormányzatával és Hantos Község Önkormányzattal együttműködésben – Alapi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Hivatal) elnevezéssel közös önkormányzati hivatalt hozott létre. A Közös Hivatal székhelye 7011 Alap Dózsa György utca 31. A Közös Hivatal Nagylóki Kirendeltségének címe 2435 Nagylók, Hunyadi utca 1.

(7)² Az önkormányzat intézménye a Nagylóki Csicsergő Óvoda-Bölcsőde és Konyha, amelynek székhelye 2435 Nagylók, Hunyadi utca 5/C.

(8) Az önkormányzat részvételével működő társulások felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

(9) Az önkormányzat hivatalos lapja a Nagylóki Hírmondó, amely negyedévente jelenik meg.

(10) Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe www.nagylok.hu (a továbbiakban: az önkormányzat hivatalos honlapja).

2. § (1) Az önkormányzata jelképei: a címer és a zászló.

(2) Az önkormányzat címerének leírása: Nagylók község címere álló, hegyes talpú pajzs, melynek vörös mezeje diagonális dongaívekkel, kékkel süvegelt. A pajzs jobb (vörös) mezejében ezüst kettős kereszt áll. A pajzs bal (vörös) mezejében stilizált arany liliom lebeg. A süvegelés kék mezejében ezüsttel fodrozott zöld vízen aranyos gálya kibontott, vörös vitorlázattal jobb felé halad. A pajzs felső élén enyhén jobbra forduló, arany szegélyű, természetes színű csőrsisak helyezkedik el, nyakában arany szalagon arany medállal. A sisakon háromágú, rubinokkal és zafírokkal ékesített leveles korona van. A foszlányok jobbról zöld és arany, balról kék és ezüst.

(3) Az önkormányzat zászlajának leírása: Nagylók község zászlaja fehér színű, mérete 90 x 180 cm, a hosszanti oldalakkal párhuzamosan – heraldikai nézetben – jobb oldalon kék, bal oldalon zöld szalag fut. A felső harmadon a rúdra merőleges tengelyű címerrel, az alsó harmadon pedig ívelten „NAGYLÓK” felirat arany színnel, alsó szélén arany rojtozattal.

(4) Az önkormányzat címere és zászlaja használatának rendjére vonatkozó szabályokat Nagylók Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Nagylók község címerének és zászlajának alkotásáról és használatáról szóló 17/1998. (VIII.15.) önkormányzati rendelet állapítja meg.

(5) Az önkormányzat a következő kitüntetéseket, elismerő címeket alapította:

(6) A kitüntetésekkel, elismerő címekkel kapcsolatos részletszabályokat Nagylók Község Önkormányzat Képviselő-testületének a kitüntetések alapításának és adományozásának rendjéről szóló 3/2006. (II.16.) önkormányzati rendelet állapítja meg.

3. § Az önkormányzat testvértelepülési megállapodást kötött a romániai Szilágysámson településsel.

4. § (1)³ A döntések helyben szokásos kihirdetésének, közzétételének módja a Közös Hivatal Nagylóki Kirendeltségének hirdetőtábláján történő kifüggesztés.

(2) A lakosság tájékoztatása az önkormányzat döntéseiről, eseményeiről, valamint az egyéb, közérdeklődésre számot tartó bejelentéseiről az (1) bekezdésben meghatározott módon túlmenően az önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelentetéssel, az önkormányzat közterületi és további intézményi hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel, vagy a lakosok közvetlen megkeresésével valósítható meg.

(3) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerinti közzététel az önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelentetés útján valósul meg.

(4) A zárt ülésen hozott döntéseknek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 52. § (3) bekezdése szerinti nyilvánossága a Közös Hivatal által vezetett határozati nyilvántartásba, valamint a határozati kivonatok tárába történő betekintés biztosításával valósul meg.

5. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésein tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg a nagylóki székhellyel rendelkező, bejegyzett civil szervezetek képviselőit.

(2) A képviselő-testület eseti jelleggel, határozatba foglalt döntés alapján a lakosság és az (1) bekezdésben meghatározott civil szervezetek közvetlen tájékoztatása és a jelentős társadalmi hatással járó döntések előkészítésébe való bevonása céljából falugyűlést vagy fórumot (a továbbiakban: fórum) tart.

(3) A fórum helyéről, időpontjáról, témájáról a megtartásának időpontja előtt legalább 8 nappal a lakosságot hirdetmény útján és az önkormányzat hivatalos honlapján tájékoztatni kell.

(4)⁴ A fórum levezetésére a képviselő-testület által a fórum megtartására vonatkozóan meghozott döntésben kijelölt képviselő vagy a polgármester jogosult. A fórumon csak a levezető képviselő vagy a polgármester, továbbá az aljegyző vagy az általa kijelölt köztisztviselő köteles részt venni.

(5)⁵ A fórumon elhangzott állásfoglalásokról, javaslatokról, és az ott felmerült kisebbségi véleményekről feljegyzést kell készíteni, amelyet a képviselő-testületnek azon az ülésén, amelyen a fórum tárgyát képező témakört tárgyalja, ismertetni kell. A feljegyzés elkészítéséről az aljegyző gondoskodik.

6. § (1) A Képviselő-testület gyakorolja az önkormányzati jogokat, ellátja a jogszabályokban meghatározott és az önként vállalt feladatokat.

(2)⁶ Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei – a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a Közös Hivatal, a jegyző, az aljegyző és a társulások – biztosítják.

(3) A Képviselő-testület önként vállalt feladatait a 3. melléklet tartalmazza.

7. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat anyagi és személyi lehetőségeit, feltételeit figyelembe véve önként vállalt feladatokat is ellát.

(2) A képviselő-testület abban az esetben vállalhatja önként vállalt feladat ellátását, amennyiben

(3) Új önként vállalt feladat ellátásának megkezdését megelőzően a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállását mérlegelni kell. A képviselő-testület döntése alapján a mérlegelés történhet előkészítő eljárás keretében is, amelynek részletszabályait esetileg, az adott feladat függvényében határozza meg. A képviselő-testület a mérlegelés, vagy lefolytatása esetén az előkészítő eljárás eredményét a döntéshozatal során köteles figyelembe venni.

(4) A képviselő-testület által az önkormányzat szerveire átruházott hatáskörök felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.

8. § (1) A képviselő-testület tagjai a helyi önkormányzati képviselők (a továbbiakban: képviselő) és a polgármester.

(2) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.

(3) A képviselő-testület alakuló, soron következő és rendkívüli ülést, együttes ülést valamint közmeghallgatást tart.

9. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a jogszabályban meghatározott határidőben össze kell hívni, az ülés összehívásáról a polgármester gondoskodik.

(2) Az alakuló ülés meghívóját legalább öt nappal az ülés időpontja előtt meg kell küldeni a képviselőknek. A meghívó kiküldéséről a polgármester a Közös Hivatal útján gondoskodik.

(3) Az alakuló ülésre szóló meghívóban legalább meg kell adni az ülés helyszínét, pontos időpontját, a javasolt napirendeket, és napirendenként az előadót. A meghívót a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(4) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján az alakuló ülésen, vagy az azt követő ülésen megválasztja az Ügyrendi Bizottság elnökét és tagjait, valamint az alpolgármestert, és meghozza a jogszabályban előírt további döntéseket.

10. § (1) Soron következő ülés a képviselő-testület éves munkatervében (a továbbiakban: munkaterv) szereplő ülés. A Képviselő-testület évente legalább hat soron következő ülést tart.

(2) A képviselő-testület július és augusztus hónapban nyári ülésszünetet tart, erre az időszakra a munkatervben soron következő ülést tervezni nem lehet.

(3) A Képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy más körülmény indokolja, az ülés a székhelyen kívül is összehívható.

11. § (1) A polgármester indokolt esetben, a soron következő ülések között a munkatervben nem szereplő rendkívüli ülést is összehívhat. A polgármester a Magyarország hely önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 44. §-ban meghatározott indítványok esetében a rendkívüli ülést összehívja.

(2)⁷

(3)⁸

(4)⁹

12. § (1)¹⁰ A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal – a munkatervben meghatározott időben – előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a településen működő, illetve a helyben érdekelt társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó ügyekben a képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez a jegyzőhöz vagy aljegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(2) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról, a tárgyalandó napirendekről az ülés előtt legalább 15 nappal a polgármester a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatja. A közmeghallgatás meghívója a 4. § (2) bekezdésében meghatározott további módokon is közzétehető.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg a közmeghallgatáson azonnal, amennyiben ez nem lehetséges, úgy legkésőbb 15 napon belül írásban, a válasznak a kérdés feltevője részére történő közvetlen megküldésével kell választ adni.

(5) A képviselők az Mötv. 32. § (2) bekezdés k) pontjában foglalt tájékoztatási kötelezettségüket a közmeghallgatáson, szóban teljesítik.

(6) A képviselő-testület a kötelező éves közmeghallgatáson túlmenően egyes, a település egészét vagy jelentős részét érintő, nagyobb súlyú döntések meghozatalát megelőzően, a lakosság véleményének megismerése céljából – amennyiben megítélése szerint erre a célra fórum tartása nem elegendő – további közmeghallgatásokat is tarthat.

(7) A közmeghallgatásra egyebekben a képviselő-testület ülésére irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

13. § (1) A polgármester a képviselő-testület soron következő üléseit a munkaterv alapján hívja össze.

(2)¹¹ A képviselő-testület munkatervéről szóló javaslatot a polgármester és az aljegyző készítik elő.

(3) A munkatervi javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé legkésőbb a tárgyévet megelőző év utolsó képviselő-testületi ülésén.

(4) Amennyiben a képviselő-testület részéről olyan módosítási javaslat merül fel a munkaterv tervezetével kapcsolatban, amely további egyeztetést igényel, úgy a munkaterv elfogadása a tárgyévben tartott képviselő-testületi ülésen is megtörténhet.

14. § (1) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(2)¹² A munkatervbe felvett, nem a polgármester vagy a jegyző, aljegyző előterjesztésében tárgyalásra kerülő napirendek előterjesztőit legalább 15 nappal az ülés tervezett időpontja előtt tájékoztatni kell az általa előterjesztendő napirend tárgyalásának időpontjáról.

(3) A munkatervben meghatározott soron következő üléseken a munkatervben meghatározott napirendi pontokon túlmenően további napirendi pontok is tárgyalhatók.

(4) A munkaterv a képviselő-testületi munka tervezésének eszköze, attól indokolt esetben el lehet térni.

(5) A munkatervtől való eltérésről a polgármester az adott ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet. A munkatervben szereplő, elmaradt napirendi pont tárgyalását későbbi időpontban pótolni kell, emiatt a munkatervet módosítani nem kell.

15. § (1)¹³ A képviselő-testület üléseit a polgármester, az ő tartós akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása, vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

(1a)¹⁴ Az (1) bekezdés alkalmazásában a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatásának számít a nyolc összefüggő naptári napot meghaladó időtartamú, az (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátását lehetetlenné tevő akadályoztatás vagy távollét.

(2) A képviselőket és a tanácskozási joggal meghívottakat a képviselő-testületi ülésre az ülés helyének, időpontjának, továbbá az egyes napirendi pontok tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívón az ülés összehívójának döntése alapján további tartalmi elemek is szerepeltethetők.

(3) A soron következő ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább öt nappal kell kézbesíteni, valamint a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(4) Rendkívüli ülés a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően az ülés összehívója által választott egyéb módon – személyesen szóban, telefonon, elektronikus levél útján – is összehívható. Rendkívüli ülésnek a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő módon történő összehívásakor törekedni kell rá, hogy az érintettek legalább két nappal az ülés tervezett időpontja előtt megkapják a meghívást.

(5) A képviselő-testületi ülés meghívójával egyidejűleg a képviselők részére meg kell küldeni az írásos előterjesztéseket is. Azon napirendi pontok írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni. Kivételes esetben – a különösen az előterjesztés nagy terjedelme miatt – a meghívóban jelezni kell, hogy az előterjesztés nem kerül kiküldésre, de az a Közös Önkormányzati Hivatalban megtekinthető. Az egyes képviselők kérhetik, hogy részükre a meghívó és az előterjesztések elektronikus levélben kerüljenek megküldésre, vagy a papír alapon történő megküldés mellett ilyen úton is megküldésre kerüljenek.

(6) A határozatképtelenség miatt elmaradt testületi ülést változtatható napirenddel 8 napon belül ismételten össze kell hívni.

16. § A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni

17. § (1) A képviselő-testület ülése a zárt ülés kivételével nyilvános, amelyről hang-, film- és videofelvétel készíthető. A nyílt ülésen – annak megzavarása nélkül – nézőként bárki részt vehet.

(2) Az érintett az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti zárt ülés tartását bármikor, akár a napirend tárgyalását megelőzően, akár a napirend tárgyalása közben kérheti.

(3) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt zárt ülés tartásáról a képviselő-testület minden esetben egyedileg, a tárgyalandó témakör nyilvános tárgyalásának az önkormányzatra gyakorolt várható hatásainak mérlegelését követően határoz.

18. § (1)¹⁶ A képviselő-testület ülését a polgármester, az ő tartós akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása, vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.

(1a)¹⁷ Az (1) bekezdés alkalmazásában a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatásának számít az öt összefüggő naptári napot meghaladó időtartamú, az (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátását lehetetlenné tevő akadályoztatás vagy távollét.

(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

(3) Az elnöklést ellátó alpolgármester, illetve korelnök ülésvezetési jogai és kötelezettségei azonosak a polgármesterével.

(4)¹⁸ Az ülés vezetését tanácskozási joggal a jegyző, aljegyző segíti.

19. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselő-testület tagjainak több mint fele, azaz legalább négy fő jelen van.

(2) A polgármester a jelenléti ív felhasználásával az ülés kezdetén megállapítja, majd folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet.

(3) A polgármester az ülés elején ismerteti az előzetes bejelentés alapján, valamint a bejelentés nélkül távollévő képviselők névsorát.

(4) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelen, a polgármester e tény megállapításával az ülést berekeszti, és új időpont kitűzésével elnapolja.

(5) Határozatképtelenség esetén a 15. § (6) bekezdése szerint kell eljárni.

(6) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.

20. § (1) A képviselő-testület az ülés kezdetén a polgármester javaslatára, vita nélkül egy fő jegyzőkönyv-hitelesítőt választ.

(2) A jegyzőkönyv-hitelesítőnek az ülésen végig jelen kell lennie.

(3) Amennyiben a megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítő az ülésen bármilyen okból végig jelen lenni nem tud, úgy a képviselő-testület az ülés bezárását megelőzően a (2) bekezdésben foglalt követelménynek megfelelő másik jegyzőkönyv-hitelesítőt választ.

21. § (1) A polgármester a napirend elfogadása előtt tájékoztatja a képviselő-testületet a hozzá beérkezett önálló képviselői indítványokról.

(2) Önálló képviselői indítványnak tekintendők azok a képviselők által előterjesztett javaslatok, amelyek a meghívóban meghatározott napirendi pontokkal nincsenek összefüggésben. Ezeket az indítványokat a képviselőknek írásban a polgármesternél kell előterjeszteniük az ülés napját megelőzően legalább 3 nappal.

(3) Az önálló képviselői indítványnak tartalmaznia kell az azt előterjeszteni kívánó képviselő nevét, az indítvány elnevezését és szövegét, az előterjesztő sajátkezű aláírását.

(4) Az indítványnak tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lennie. A nem szabályszerűen benyújtott indítványt a polgármester visszautasíthatja.

(5) Az indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról, napirenden belüli helyéről a képviselő-testület dönt.

22. § (1)¹⁹ A napirend elfogadása előtt a polgármester, a bizottságok, a képviselők, a jegyző vagy az aljegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló képviselői indítvány sürgős tárgyalását.

(2) A sürgősségi indítványt legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőzően 2 órával lehet a polgármesternél benyújtani.

(3) A sürgősségi indítvány tárgyalása kérdésében a képviselő-testület a napirend elfogadása előtt vita nélkül dönt.

23. § (1) A képviselő-testület munkáját az ülésen a megállapított napirend alapján végzi.

(2) A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester az írásbeli meghívónak megfelelően, annak hiányában az ülésen szóban tesz javaslatot.

(3) A képviselő-testület bizottságai és a képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását, napirendi pontok összevonását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását.

(4) A napirendre felvenni nem javasolt napirendi pontokról a képviselő-testület egy szavazással dönt.

(5) A képviselő-testület a végleges napirend kérdésében határozattal dönt.

(6) A napirendbe – annak elfogadását követően – újabb napirendi pont nem vehető fel.

(7) Soron következő ülés utolsó napirendi pontjaként a „Bejelentések” napirendi pontot kell felvenni, amelynek keretében bejelentések, közérdekű információk közlése történhet meg. A „Bejelentések” napirendi pont más ülések napirendjébe is felvehető.

24. § (1) Előterjesztésnek az az adott napirend kapcsán előzetesen kiküldött írásbeli, vagy az ülésen előadott szóbeli anyag minősül, amely tartalmazza a napirend tárgyalásához, a megalapozott döntéshozatalhoz szükséges ismereteket, helyzetelemzést, szükség szerint a jogszabályi háttér ismertetését, és az előterjesztőnek a döntésre irányuló javaslatát.

(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés lehet

(3) A képviselő-testület ülésére előterjesztést tehet:

(4) Rendeletalkotásra vonatkozó előterjesztést a polgármester és képviselő nyújthat be.

(5) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés elsődlegesen írásban, kivételesen szóban kerülhet benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását, ismertetését. Rendeletalkotásra vonatkozó előterjesztés és rendelet-tervezet kizárólag írásban nyújtható be.

(6) Az előterjesztés a jegyző törvényességi vizsgálatát követően, és amennyiben tárgykör alapján az szükséges, az érintett bizottságok véleményének birtokában tűzhető napirendre.

25. § (1) Az írásbeli előterjesztés tartalmazza

(2) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti végrehajtási határidő naptárilag, vagy időtartamban kell meghatározni, szükség esetén részhatáridő alkalmazásával. Eltérő végrehajtási határidők esetén pontonként, egyébként a határozati javaslat végén kell a végrehajtási határidőt a végrehajtásért felelősökkel együtt feltüntetni. Ha a határozati javaslatban foglalt feladat végrehajtása folyamatos vagy azonnali tevékenységet igényel, a végrehajtás határidejére a „folyamatos”, illetve „azonnal”, valamint „értelem szerint” megjelölés alkalmazandó.

26. § (1) A polgármester a napirendi pontok sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, vagy tesz javaslatot a vita nélküli döntéshozatalra.

(2) Az egyes napirendi pontok tárgyalása során először a polgármester vagy felkérésére a napirend előadója röviden ismerteti a napirendi pont lényegét, a döntési alternatívákat, illetőleg szóbeli kiegészítést tehet. Ezt követően, érintettség esetén a bizottsági elnök ismerteti a bizottsági véleményt.

(3) A szóbeli kiegészítést, illetve bizottsági vélemény ismertetését követően a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal részt vevők az előterjesztőhöz kérdéseket intézhetnek, melyekre az előterjesztő köteles rövid választ adni.

(4) A képviselő-testület ülésein a képviselők és a tanácskozási joggal részt vevő meghívottak kaphatnak szót. A polgármester felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak is.

(5) Az elfogadott napirendi pontok tárgyalásának sorrendjétől csak indokolt esetben lehet eltérni.

27. § A képviselő-testület ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

28. § (1) Napirend előtti felszólaláshoz a polgármestertől bármely képviselő kérhet engedélyt. A felszólalás tartalmát az ülés megkezdése előtt legalább 1 órával ismertetni kell a polgármesterrel.

(2) Nem lehet napirend előtt felszólalni olyan ügyben, amely napirendre tűzhető, illetőleg bejelentésként vagy interpellációként terjeszthető elő.

29. § (1) A képviselők, a tanácskozási joggal megjelentek vagy a nem tanácskozási joggal jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a napirendi ponthoz való hozzászólási szándékukat a polgármesternek.

(2) A polgármester a felszólalásra jelentkezőknek a szót a jelentkezésük sorrendjében adja meg.

(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

30. § (1) Ügyrendi észrevétel a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő észrevétel.

(2) Ügyrendi javaslat

(3) Ügyrendi kérdés az ügyrendi javaslat értelmezésével vagy jogszerűségével kapcsolatos kérdés.

(4) Ügyrendi felszólalás címén bármely képviselő az ülés bármely szakában szót kérhet, melyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(5) Bejelentés az elsődlegesen a „Bejelentések” napirend keretében közölt közérdekű információ, valamint minden egyéb, az (1) – (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó hozzászólás.

(6) Ha a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, a képviselőtől megvonja a szót.

31. § (1)²¹ A napirendi pont előterjesztője, a polgármester, a képviselő és a jegyző, aljegyző az előterjesztéssel kapcsolatban a vita során módosító és kiegészítő javaslatot tehet.

(2) Módosító javaslatnak a rendelet-tervezet vagy határozati javaslat szövegének konkrétan megjelölt részétől való egyértelműen megfogalmazott eltérési szándék tekinthető.

(3) A kiegészítő javaslatnak összefüggésben kell lennie a napirenden lévő előterjesztéssel.

(4) Az előterjesztőnek az előterjesztését érintő módosító, kiegészítő javaslat elfogadásáról véleményt kell nyilvánítania.

(5) A módosító, kiegészítő javaslatok megfogalmazására az indítványozó kérése esetén az ülés vezetőjének időt kell biztosítania.

(6)²² A módosító, kiegészítő javaslat törvényességi vizsgálata céljából a jegyző vagy az aljegyző részére – kérésére – időt kell biztosítani.

32. § (1) A napirendi pont tárgyalásának elnapolását – a tárgyalás megkezdése előtt vagy tárgyalás közben – idő hiányában, előkészítőtlenség vagy egyéb alapos indok alapján – bármely képviselő, illetve a napirend előterjesztője indítványozhatja. Ha az előterjesztő az elnapolással nem ért egyet, ebben az esetben az álláspontjának ismertetésére meg kell adni a lehetőséget. A képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz az előterjesztés napirenden történő tartásáról.

(2) Amennyiben a képviselő-testület a napirendi pont tárgyalását elnapolja – a polgármester javaslatára – meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját.

(3) Az előterjesztő az elnapolásra vonatkozó előterjesztését a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

33. § (1) A vita lezárására a polgármester vagy bármelyik képviselő tehet javaslatot, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) Ha a napirendi ponthoz több hozzászólás nincs, a polgármester a vitát lezárja.

(3) A vita lezárást követően, a javaslat elhangzásáig hozzászólásra jelentkezetteknek szót kell adni, majd a napirend előterjesztőjét megilleti a zárszó joga.

(4) A vita lezárása után további hozzászólások nem engedélyezhetők, csak a határozati javaslat pontosítható módosító, kiegészítő javaslattal.

(5)²³ A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek, aljegyzőnek szót kell adni, ha a döntési javaslatok törvényessége tekintetében észrevételt kíván tenni.

34. § (1) A polgármester a vita összefoglalása után szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és rendelet-tervezeteket.

(2) Ha a rendelet-tervezethez vagy a határozati javaslathoz több módosító javaslat érkezik, azokat a következő sorrendben kell szavazásra bocsátani:

(3) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott módosító javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először a módosító, kiegészítő javaslatokról – a (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel – elhangzásuk sorrendjében dönt a képviselő-testület, majd az elfogadott módosításokkal, kiegészítésekkel egységes döntési javaslatról.

(4) Az alternatív határozati javaslatok közül azt kell először szavazásra bocsátani, amelyet az illetékes bizottság javasolt, vagy amelyek az ülésen elhangzott hozzászólások alapján erősebb támogatást élveznek.

(5) Ha egy előterjesztéshez több határozati javaslat tartozik, azokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Ha a napirenddel kapcsolatban nem volt kérdés, illetve észrevétel, a képviselő-testület vita nélkül dönt a határozati javaslatok együttes szavazásáról.

(6) Amennyiben a rendelet-tervezethez benyújtott módosító javaslatokkal kapcsolatban valamennyi képviselő egyetért, úgy a rendelet-tervezet a módosító javaslatokkal együtt, a módosított tartalommal egy szavazással is elfogadható.

35. § (1) A képviselő-testület döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.

(2) Az egyszerű többséggel meghozott döntések esetén a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(3) A minősített többséggel meghozott döntésekhez a megválasztott képviselők több mint a felének, azaz legalább négy képviselő igen szavazata szükséges.

(4) A képviselő-testület az Mötv. 50. §-ban meghatározott tárgykörökön túlmenően további minősített többséget igénylő döntéshozatalt nem határoz meg.

36. § Ha a képviselő a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a Képviselő-testület az érintett önkormányzati képviselőt – ismétlődő mulasztás esetén ismétlődően – figyelmeztetésben részesíti, és fokozottan felhívja a mulasztót a személyes érintettség bejelentése iránti kötelezettség megtartására.

37. § (1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A szavazás módjai a nyílt, a titkos és a név szerinti szavazás. A képviselő-testület a döntéseit – ha jogszabály vagy a képviselő-testület döntése másként nem rendelkezik – nyílt szavazással hozza meg.

(3) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Az ülés vezetője először a javaslat mellett, majd ellene szavazó, végül a döntéstől tartózkodó képviselőket szólítja kézfelemelés útján történő szavazásra.

(4) Amennyiben a képviselő ülésvezetői felszólítás ellenére sem akar szavazni, a szavazatát tartózkodásnak kell tekinteni.

(5) A szavazatokat az ülés vezetője számolja össze, és a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, a polgármester a szavazást megismételteti.

38. § (1) A polgármester a képviselő-testület legalább két tagja javaslatára név szerinti szavazást rendel el.

(2)²⁴ Név szerinti szavazás alkalmával a jegyző vagy az aljegyző a név szerinti szavazásról szóló jegyzőkönyv alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által a döntési javaslat kapcsán tett szavazatot a névsorba rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

(3) A név szerinti szavazásról szóló jegyzőkönyvnek legalább tartalmaznia kell az ülés napját, a szavazással érintett napirendi pont megjelölését, a döntési javaslatot vagy annak megjelölését, a képviselő-testület tagjai név szerinti felsorolását, a nevek mellett a döntés egyértelmű rögzítésére szolgáló részt, valamint – a szavazás lezárását követően – a képviselő-testület tagjainak aláírását.

(4)²⁵ A jegyző, aljegyző a szavazatok összesítéséről a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

39. § (1) A képviselő-testület a döntését titkos szavazással hozza meg, ha azt jogszabály előírja. Titkos szavazás tartható az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben, ebben az esetben a titkos szavazásról a képviselő-testület vita nélkül határozattal dönt.

(2)²⁶ A titkos szavazást a jegyző, aljegyző szakmai segítségével egy két képviselőből álló, kizárólag a titkos szavazás lebonyolítására létrejött bizottság, mint szavazatszámláló bizottság (a továbbiakban: szavazatszámláló bizottság) bonyolítja le. A bizottság elnökét és tagját – bármely képviselő javaslatára – a képviselő-testület tagjai közül nyílt szavazással választja meg. Nem lehet a szavazatszámláló bizottság tagja a polgármester és alpolgármester.

(3)²⁷ A szavazás technikai lebonyolításáról a jegyző, aljegyző gondoskodik.

(4) A titkos szavazás az önkormányzat bélyegzőjével ellátott szavazólapon, urna igénybevételével, a testület által kijelölt helyiségben történik.

(5) A titkos szavazás tárgyát képező döntési javaslatot előzetesen írásban, vagy az ülésen szóban kell ismertetni a szavazást megelőzően. A képviselő-testület tagjai a szavazólapon a döntési javaslatra adott igen, nem vagy tartózkodás szavazatukat rögzítik. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen a képviselő nem szavaz, vagy egynél több választ jelölt meg

(6) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, rögzíti a szavazás eredményét és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít, melyet az ülésről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(7) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

(8) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

(9) A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

40. § (1) Azt a határozati javaslatot, rendelet-tervezetet, amely nem kapja meg a szükséges többséget, elvetettnek kell tekinteni.

(2) A képviselő-testület ugyanazon ülésén az elvetett javaslat tovább tárgyalható. A továbbtárgyalásról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) Ha a képviselő-testület a továbbtárgyalást elveti, egyszerű szótöbbséggel dönthet arról, hogy az elvetett javaslatot mikor lehet legközelebb napirendre tűzni.

41. § (1) Interpelláció az önkormányzat hatáskörébe tartozó közérdekű – a lakosság szélesebb körét érintő – ügyben, továbbá a képviselő-testület korábbi döntéséhez, illetve annak végrehajtásához (intézkedés elmulasztása, hiányossága, nem kellő hatékonysága, vagy más probléma) kapcsolódó felvilágosítás kérés, felvetés.

(2) Közigazgatási hatósági ügyben interpellálni nem lehet.

(3) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez, valamint a jegyzőhöz terjeszthetnek elő írásban interpellációt.

(4) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző nap 9.00 óráig kell benyújtani a polgármesterhez. E határidő elmulasztása esetén az interpelláció a legközelebbi soron következő ülésen adható elő.

(5) A polgármester az interpellációt az interpellált személynek megvizsgálás és a válasz előkészítése céljából továbbítja, valamint a testületi ülés előtt írásban kiosztja a képviselőknek.

(6) A polgármester minden ülés kezdetén bejelenti a képviselő-testületnek a beterjesztett interpellációkat.

42. § (1) Ha az interpelláló képviselő az ülés interpellációt tárgyaló részén nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.

(2) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti, amely 2 percnél hosszabb időtartamú nem lehet.

(3) Az interpellációra az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni, melyet a következő ülés anyagával a képviselőknek is meg kell küldeni.

(4) A válasz után – az írásban adott válasz esetén is – az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén, illetőleg az értékelés indokolásán. Az interpelláció során hozzászólási jog csak az interpellálót, az interpelláltat vagy annak megbízottját illeti meg. A viszontválasz 2 percnél hosszabb nem lehet. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határozattal dönt.

(5) Ha a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, a megkérdezett köteles a kérdést újból megvizsgálni és ennek eredményéről az interpellálót 15 napon belül, a képviselőket a legközelebbi ülésen tájékoztatni.

(6) Ha a képviselő-testület a választ továbbra sem fogadja el, az interpellációt a tárgy szerint illetékes bizottságnak, vagy az ideiglenesen létrehozott bizottságnak adja ki megvizsgálásra és válaszadás céljából.

43. § (1) A 42. § (6) bekezdése szerinti esetben az interpellációt a képviselő-testület a bizottsági jelentés alapján a következő ülésén ismét napirendre tűzi. A jelentésről vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Ha az interpelláló képviselő az interpellációját illető válaszadás idején nincs jelen, a választ elfogadottnak kell tekinteni.

(3) Az interpellációkat a benyújtásuk sorrendjében kell megtárgyalni.

44. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó ügy, intézkedési lehetőség iránti tudakozódás.

(2) Közigazgatási hatósági ügyben kérdést feltenni nem lehet.

(3)²⁸ A képviselő-testület tagjai a polgármesternek, az alpolgármesternek, a bizottság elnökének, valamint a jegyzőnek, aljegyzőnek kérdést a képviselő-testület ülésének kezdete előtt legalább 2 órával írásban, vagy az ülésen szóban tehetnek fel.

(4) A polgármester az írásban benyújtott kérdést az ülés elején a képviselő-testületnek bejelenti.

(5) A kérdezett az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles a felvilágosítást megadni. A kérdező képviselő viszontválaszra nem jogosult, a képviselő-testület az adott válasz felett nem szavaz.

45. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teszi meg:

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismételt rendzavarás esetén pedig az érintettet - a képviselő kivételével - a tárgylóterem elhagyására kötelezheti.

(4) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a polgármester az ülést felfüggesztheti, illetve az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja, vagy ebből a célból rendkívüli ülést hív össze.

(5) A polgármester rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet, azok mindenkire nézve kötelezőek.

46. § (1) A képviselő-testületi határozatokról a jegyző sorszám szerint nyilvántartást vezet.

(2) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 10 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek, valamint azoknak, akiknek jogát vagy jogos érdekét érinti.

47. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(2)³¹ Helyi társadalmi viszonyok rendezésére vonatkozó rendelet alkotását írásban kezdeményezheti – a polgármester útján, a rendelet tervezetének és indokolásának megküldésével – a településen működő, bejegyzett társadalmi, civil szervezet vezető testülete. A kezdeményezést a polgármester a jegyző vagy aljegyző törvényességi észrevételével terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) A rendelet-tervezet előkészítése során a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – szabályozási elveket, szempontokat állapíthat meg.

(4)³² A rendelet-tervezetet a jegyző vagy az aljegyző szerkeszti, aki – különös szakértelmet igénylő rendelet-tervezet esetén – külső szakértő segítséget is igénybe vehet annak előkészítéséhez.

(5)³³ A rendelet-tervezet a polgármester, vagy az általa kijelölt képviselő vagy a jegyző, aljegyző terjeszti elő.

(6) A rendelet-tervezetet előzetes megvitatás és véleményezés céljából – a polgármester vagy az Ügyrendi Bizottság elnökének kezdeményezésére – az Ügyrendi Bizottság elé lehet terjeszteni.

48. § (1) A rendelet-tervezet előterjesztője az előkészítést és a véleményezést követően elfogadásra a képviselő-testület elé terjeszti a tervezetet. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményezés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

(2) A rendelet-tervezet tárgyalása során a képviselő-testület először a módosító és kiegészítő javaslatokról, ezt követően a tervezetben szereplő alternatívákról, majd a rendelet egészéről dönt.

(3)³⁴ A rendelet megalkotását követően a hiteles szövegének megszerkesztéséről a jegyző, aljegyző gondoskodik.

(4) A rendeletek állományának folyamatos nyomon követéséről, a módosítás vagy hatályon kívül helyezés kezdeményezéséről, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.

49. § (1) A jegyző a rendeletet a 4. § (1) bekezdésében meghatározott módon hirdeti ki.

(2) A kihirdetett rendeletnek legalább a kihirdetés napjától számított 30 napon keresztül folyamatosan kinn kell lennie a hirdetőtáblán.

(3)³⁵ A jegyző vagy az aljegyző a kihirdetetett rendeletet az önkormányzat hivatalos honlapján a kihirdetéstől számított 15 napon belül közzéteszi. Az önkormányzat hivatalos honlapján történő közzététel megvalósulhat a rendelet szövegére mutató hivatkozás közzétételével is.

50. § (1) A Képviselő-testület nyílt üléséről két példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A képviselőtestület zárt üléséről külön jegyzőkönyvet kell készíteni egy példányban.

(2) A nyílt jegyzőkönyv első példányát a jegyző őrzi, a második példányt a községi könyvtárban kell elhelyezni.

(3) A jegyzőkönyvnek – az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl – tartalmaznia kell:

(4) A jegyzőkönyv az ülésen szóban elhangzottakat nem szó szerint tartalmazza, az adott témakörhöz tartozó hozzászólások lényegét kell rögzíteni benne. Amennyiben valamely hozzászóló a hozzászólásának szó szerinti rögzítését kívánja, úgy azt jeleznie kell közvetlenül a hozzászólása előtt vagy azt követően.

(5) A jegyzőkönyv mellékletét képezik

(6) Az állampolgárok a testületi ülések jegyzőkönyveit és annak mellékleteit – a zárt ülés kivételével – a Közös Hivatalban munkaidőben, a községi könyvtárban kölcsönzési időben megtekinthetik.

51. § (1) A képviselőt megilletik a Mötv.-ben és jelen szabályzatban foglalt jogok és terhelik a kötelezettségek. A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(2)³⁶ Amennyiben a képviselő a képviselő-testület ülésén megjelenni nem tud, úgy azt az ok felmerülését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a polgármesternek vagy a jegyzőnek, aljegyzőnek.

(3) Amennyiben a távolmaradás okaként megjelölt körülményt a polgármester nem fogadja el a távolmaradás igazolásaként, úgy a távolmaradás igazoltsága kérdését a képviselő-testület elé terjeszti döntésre. Ha a képviselő-testület a távollétet igazoltatlannak minősíti, úgy a képviselőt az igazolatlan távolmaradás tényének megállapítása mellett figyelmeztetésben részesítheti, és felhívhatja az Mötv. 32. § (2) bekezdés i) pontjában foglalt kötelezettség teljesítésére.

52. § (1) A képviselő-testület Ügyrendi Bizottság (a továbbiakban: bizottság) néven állandó bizottságot hoz létre. A bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a képviselő-testület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét. A bizottság évente legalább hat ülést tart.

(2) A bizottság létszáma három fő, amelyből két fő képviselő, egy fő nem képviselő tag.

(3) A bizottság általános feladatai:

53. § (1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt. Az ideiglenes bizottság létszáma legalább három, legfeljebb öt fő lehet.

(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.

(4) Az ideiglenes bizottságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a polgármester ellen indított fegyelmi eljárás során felállítandó vizsgáló bizottságra is azzal, hogy ez a bizottság három taggal állítható fel.

54. § Az állandó és ideiglenes bizottság elnökét és tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg.

55. § (1) A bizottság ülésének összehívására, működésére a képviselő-testület ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen azzal, hogy a polgármester által gyakorolt jogokat a bizottság elnöke gyakorolja.

(2) Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző 5 nappal kézhez kapják az érdekeltek.

(3) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(4) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester és az alpolgármester.

(5) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak többsége, azaz legalább két fő jelen van. A bizottság határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(6) A bizottság üléséről készülő jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésérő készülő jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

56. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester jutalmazására az Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot a képviselő-testületnek.

57. § (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:

(2) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően

(3) A polgármester fogadónapja minden szerdán 9.00 órától 14.00 óráig tart.

58. § (1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester irányításával látja el.

(3) Az alpolgármester hivatali feladatot a polgármester akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén lát el.

59. § (1)³⁸ Alap Község Önkormányzatának polgármestere Sárszentágota Község Önkormányzatának polgármestere, Nagylók Község Önkormányzat polgármestere és Hantos Község Önkormányzat polgármesterével egyetértésben az Mötv-ben, valamint az Alapi Közös Önkormányzati Hivatal létrehozására és működtetésére vonatkozó Megállapodásban foglalt szabályok alapján, pályázat útján a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt és aljegyzőt nevez ki.

(2) A jegyző vezeti a Közös Hivatalt.

(3)³⁹ Nagylók Község Önkormányzat tekintetében az aljegyző gondoskodik a képviselő-testület működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben:

(4)⁴⁰ A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a Közös Hivatalnak Alap Község Önkormányzatának polgármestere által kijelölt, a jegyzői tisztség ellátásra előírt képesítési feltételekkel rendelkező köztisztviselője látja el a jegyző feladatait. Amennyiben a Közös Hivatalban nincs olyan köztisztviselő, aki a jegyzői tisztség ellátásra előírt képesítési feltételekkel rendelkezik, úgy a Közös Hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei helyettesítő jegyző kijelölése iránt keresik meg a kormányhivatal vezetőjét.

60. § (1) A Közös Hivatal feladata az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása.

(2) A Közös Hivatalt a Képviselő-testületek által elfogadott alapító okirat, e rendelet, valamint a jegyző által készített, a képviselő-testületek által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat szerint működik.

(3)⁴¹ A Közös Hivatal Nagylóki Kirendeltségén az aljegyző látja el a jegyző hatáskörébe tartozó feladatokat a Közös Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint, a jegyző által kijelölt terjedelemben.

61. § (1) A képviselő-testület feladatainak célszerűbb, gazdaságosabb és hatékonyabb megvalósítása, az állampolgároknak nyújtott közszolgáltatásai színvonalának javítása, a térségi kapcsolatok elmélyítése érdekében más önkormányzatok képviselő-testületeivel írásbeli megállapodással az Mötv.-ben meghatározott társulást hozhat létre.

(2) Amennyiben a társulással – vagy több önkormányzat bármely más típusú együttműködésével – kapcsolatos témakör tárgyalása céljából az célszerűnek mutatkozik, a képviselő-testület a társulásban érintett más önkormányzat képviselő-testületével közös, egyidejű együttes ülésen (a továbbiakban: együttes ülés) is meghozhatja a társulással, együttműködéssel kapcsolatos döntéseket.

(3) Együttes ülés céljából az önkormányzat illetékességi területén kívül is összehívható a képviselő-testület ülése.

(4) Az együttes ülés időpontját, helyszínét és napirendjét az érintett önkormányzatok polgármesterei előzetesen egyeztetik.

(5) Együttes ülésen az ülés helyszíne szerint illetékes polgármester vezeti az ülést. A döntési javaslatról a képviselő-testületek külön-külön, a saját polgármestereik felhívására szavaznak. Az együttes ülés jegyzőkönyvét az ülés helyszíne szerint illetékes jegyző készíti el, együttműködve az együttes ülésben érintett többi képviselő-testület jegyzőjével.

62. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Nagylók Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 12/2014 (XI.24.) önkormányzati rendelete.