1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Zsurk Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az önkormányzat szervei: képviselő-testület, polgármester, bizottság, jegyző, közös önkormányzati hivatal, társulás.

(3) Az Önkormányzat székhelye: 4627 Zsurk, Dózsa György út 1.

(4) Az Önkormányzat központi elektronikus levélcíme: hivatalzsurk@gmail.com;

(5) Az Önkormányzat hivatalos hirdetőtáblája a 4627 Zsurk, Dózsa György út 1. szám alatti Községház folyosóján található (továbbiakban: Hirdetőtábla).

(6) Az Önkormányzat bélyegzője: „Zsurk Község Képviselő-testülete” feliratú körbélyegző, középen a Magyarország címerével.

(7) A képviselő-testület működési területe: Zsurk Község közigazgatási területe.

2. § (1) Az önkormányzat képviselő-testületének 5 tagja van, a polgármester és 4 képviselő.

(2) A képviselő-testület és a bizottságok névsorát az 1. számú függelék tartalmazza.

3. § (1) A képviselő-testület hivatalának megnevezése és székhelye: Záhonyi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal), 4625 Záhony, Ady Endre út 35.

(2) A Záhonyi Közös Önkormányzati Hivatal bélyegzője: kör alakú „Záhonyi Közös Önkormányzati Hivatal” felirattal, középen Magyarország címere.

4. § (1) Zsurk Község jelképei a címer és a zászló, amelyek részletes leírását, valamint azok használatára vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

5. § (1) Az Önkormányzat feladatellátása során együttműködik a községen tevékenykedő egyesületekkel, alapítványokkal és egyházzal, továbbá a megyei önkormányzattal és a környező települések önkormányzataival.

6. § (1) Az Önkormányzat közvetlenül, önkormányzati társulásban történő részvétellel, intézménye útján, gazdasági társasága révén vagy vásárolt szolgáltatással ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) Az Önkormányzat által a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat kormányzati funkció szám szerinti bontásban a 1. számú melléklet, az önként vállalt feladatokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzékét a 3. számú melléklet tartalmazza.

(4) Az önkormányzati intézmények és társulások jegyzékét a 2. számú függelék tartalmazza.

7. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján ülésezik.

(2) A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé az év végét megelőző utolsó képviselő-testületi ülésen.

(3) A munkaterv tartalmazza az ülések tervezett időpontját, napirendjeit.

(4) A munkatervben nem szereplő napirendi pontok meghívóban történő feltüntetésére a képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert.

8. § (1) A polgármester a képviselő-testület ülését – a (7) bekezdés esetét kivéve – a kiküldött meghívó alapján hívja össze.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy az említett tisztségviselők tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a Összeférhetetlenséget vizsgáló és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság elnöke hívja össze és vezeti le. Tartós akadályoztatásnak minősül az egy hónapot meghaladó betegség vagy távollét.

(3) A képviselő-testület rendes és rendkívüli üléseket tart.

(4) A képviselő-testület a munkaterv szerinti tartja rendes üléseit. A képviselő-testület rendkívüli üléseire a (7) bekezdés rendelkezései irányadóak.

(5) A meghívó tartalmazza:

(6) A képviselő-testület ülésének meghívóját és az előterjesztéseket – a (7) bekezdés esetét kivéve – az ülés előtt legalább 3 nappal hozzáférhetővé kell tenni a képviselő-testület tagjai részére.

(7) A képviselő-testület ülését soron kívül össze kell hívni, amennyiben haladéktalanul döntenie kell a hatáskörébe tartozó ügyben. A rendkívüli ülés összehívása telefonon vagy elektronikus úton is történhet. Ilyen sürgős, halasztást nem tűrő esetben a képviselőket az ülés megkezdése előtt 3 órával hamarabb kell értesíteni. A sürgősség okát meg kell jelölni. A rendkívüli ülésre előterjesztett javaslat tárgyalásának nem feltétele az ügyben illetékes bizottság véleményének előzetes beszerzése.

9. § (1) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

(2) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni részvételi joggal:

10. § (1) Az ülés időpontjáról, helyéről, valamint a tervezett napirendről a lakosságot a Hirdetőtáblán kell értesíteni.

(2) A munkatervben rögzített közmeghallgatás időpontját, helyét legalább 8 nappal az ülés előtt a Hirdetőtáblán nyilvánosságra kell hozni.

11. § (1) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések előterjesztői az alábbiak lehetnek:

(3) A képviselő-testület határozatai végrehajtásáért felelősként a következők lehetnek megjelölve:

12. § (1) A napirendi előterjesztést a (2) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani.

(2) Kivételes esetben - az ügy fontosságára, sürgősségére tekintettel – szóbeli vagy írásbeli előterjesztés tehető a képviselő-testület ülésén, amelyet a napirendi javaslatról történő döntés előtt jelezni kell a polgármesternek. Szóbeli előterjesztést tehet: polgármester, alpolgármester, bizottsági elnök, képviselő, jegyző, aljegyző.

13. § A képviselő-testületi előterjesztés eredeti példányának az előterjesztő aláírását kell tartalmaznia.

14. § Az alakuló ülés napirendi pontjai:

15. § (1) Az ülést vezető elnök főbb feladatai az ülés vezetése során:

(2) Az ülést vezető elnök feladata a tanácskozás rendjének fenntartása, ennek érdekében:

(3) Amennyiben a megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítő az ülésről végleg távozik, a képviselő-testület új hitelesítőt választ.

(4) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülést vezető elnök rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a nem képviselő jelenlévőket.

16. § A felszólalások típusai:

17. § A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet, és javaslatot tehet.

18. § (1) Ügyrendi javaslat a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(2) Az ügyrendi javaslat elhangzása után a képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül határoz. Ha az elnök megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót.

19. § (1) Az ülés során egy képviselő egy napirendi ponthoz kérdését, kérdéseit egyszerre teheti fel. Amennyiben a válasszal összefüggésben újabb kérdés vetődik fel, a válaszadást követően ismételten felteheti a kérdést a képviselő.

(2) A kérdésre választ adó/adók/ a képviselő összes kérdése elhangzása után adnak választ.

(3) Az előterjesztőt és az érintett előadóját megilleti a zárszó joga.

(4) A képviselőknek és a tanácskozási joggal megjelenteknek a jelentkezésük sorrendjében adja meg a szót az elnök.

20. § (1) A vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt a napirend előterjesztője reagálhat a hozzászólásokra.

(2) Az előterjesztés napirendről történő levételét - a döntéshozatal előtt - az előterjesztő indítványozhatja, melyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

21. § A módosító indítványt a javaslattevőnek kell egzakt módon megfogalmaznia.

22. § (1) A képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) A szavazás során a képviselők „igen”-nel, „nem”-mel vagy „tartózkodom”-mal szavazhatnak.

(3) Az önkormányzati rendeleteket és határozatokat külön-külön a naptári év elejétől kezdődően évszámmal, sorszámmal kell ellátni.

(4) A képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni.

23. § A határozat tartalmazza:

24. § A szavazás történhet:

25. § Személyes érintettség esetén az Mötv. szabályai az irányadók azzal, hogy amennyiben a képviselő-testület tagja adott ügyben – a szavazás megkezdése előtt - elmulasztja a személyes érintettsége bejelentését, és a képviselő-testület megbízatásának időtartama alatt a bejelentés elmulasztása bizonyítást nyer, a képviselő - a képviselő-testület határozata alapján - alkalmanként 10.000 forint megfizetésére köteles, amelyet az Önkormányzat költségvetési számlájára kell megfizetni.

26. § A képviselő-testület – az Mötv.-ben szabályozott eseteken túlmenően – minősített többségű szavazással dönt az önkormányzati vagyon elidegenítéséhez, bérbeadásához, más módon történő hasznosításához, vállalkozásba történő beviteléhez, megterheléséhez és a hitel felvételéhez.

27. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a polgármester, vagy legalább 2 képviselő indítványára az Mötv.-ben meghatározott ügyekben.

(2) A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület esetenként minősített szótöbbséggel dönt.

(3) A titkos szavazás szavazólapon (urnába való szavazással) történik.

(4) A titkos szavazást az Összeférhetetlenséget vizsgáló és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság képviselő tagjai, mint szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.

(5) Az Összeférhetetlenséget vizsgáló és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság tagjaiból alakult szavazatszámláló bizottság a titkos szavazás lebonyolítása során ismerteti a szavazás módját, összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazásról jegyzőkönyvet készít, és a szavazás eredményéről jelentést tesz a képviselő-testületnek. Amennyiben az Összeférhetetlenséget vizsgáló és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság elnöke nincs jelen a titkos szavazáskor, a titkos szavazást lebonyolító szavazatszámláló bizottság tagjai közül elnököt választ.

28. § (1) A név szerinti szavazás tartásának jogszabályokban meghatározott kötelező esetén túlmenően a képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el, ha azt legalább két képviselő indítványozza.

(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselő-testület tagjának nevét betűrend szerint, és a jelenlévő tag neve felolvasásakor „igen”-nel, „nem”-mel vagy „tartózkodom”-mal szavaz. Az ülés elnöke megállapítja a szavazás eredményét.

(3) A név szerinti szavazás eredményét a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

29. § (1) Az interpelláció a polgármesterhez, (alpolgármesterhez), jegyzőhöz, bizottság elnökéhez a képviselő-testület ülésén a bejelentések napirendi pont keretében terjeszthető elő, amelyre a kérdés címzettje az ülésen szóban, vagy 30 napon belül írásban ad választ az interpellációt feltevő képviselő részére.

(2) Az interpellációra adott szóbeli válasz elfogadásáról a képviselő a képviselő-testület ülésén, az írásbeli válasz elfogadásáról a válaszadást követő soros testületi ülésen nyilatkozik, amelyen az interpelláló jelen van. A képviselő az interpellációra adott válasz elfogadásáról egyszer reagálhat, valamint a következők szerint nyilatkozik: „Elfogadom a választ.” vagy „Nem fogadom el a választ.".

(3) Amennyiben az interpelláló képviselő a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül dönt az elfogadásról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, úgy a képviselő-testület részletesebb vizsgálatot is elrendelhet.

(4) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásával a képviselő-testület megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert az ügyben illetékes képviselő-testületi bizottság elnökét. Az interpelláció kivizsgálásával a képviselő-testület által megválasztott ideiglenes bizottság is megbízható és a vizsgálatba a képviselő-testület által jóváhagyott külső szakértő is bevonható.

(5) Az interpellációra adott írásbeli választ, továbbá vizsgálat esetén az annak eredményét összegző anyagot minden képviselőhöz el kell juttatni és a képviselő-testület ülésére be kell terjeszteni.

30. § (1) Az ülésről hangfelvételt kell készíteni, amely nem selejtezhető.

(2) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét és a közmeghallgatásról készült jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és a képviselő-testület által, egyszerű többséggel, a jelenlévő települési képviselők közül megválasztott egy hitelesítő írja alá. A képviselő-testület bizottságainak üléséről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság által, egyszerű többséggel, a jelenlévő bizottsági tagok közül megválasztott egy hitelesítő írja alá.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányához a jegyző mellékeli a meghívót, az írásos előterjesztéseket, a jelenléti ívet, a képviselő kérésére az írásban is benyújtott képviselői hozzászólást, az ülés időtartama alatt keletkezett egyéb dokumentumokat.

(4) A zárt ülés jegyzőkönyve 1, a nyilvános ülés jegyzőkönyve 2 példányban készül.

(5) A nyilvános ülés jegyzőkönyvét az állampolgárok a Hivatal titkárságán – ügyfélfogadási időben – megtekinthetik a hozzátartozó dokumentumokkal együtt, a személyes adatok és minősített adatok védelmére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazása mellett. A nyilvános ülés jegyzőkönyvének egy példányát át kell adni a településen működő Könyvtár részére.

31. § (1) A rendelettervezet előkészítése:

(2) A rendelet-tervezet véleményezésére a kötelező egyeztetések után kerül sor, amelyre a rendelet-tervezet előterjesztésében utalni kell.

(3) A rendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása:

(4) Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele a Hirdetőtáblán való kifüggesztéssel történik.

(5) A rendeletet a kihirdetést követő további 10 napig az önkormányzat hirdetőtábláján kell tartani.

32. § (1) A közmeghallgatás tényéről a lakosságot a téma megjelölése mellett – legalább 8 nappal megelőzően – tájékoztatni kell a Hirdetőtáblán.

(2) A közmeghallgatáson a képviselő-testület tagjai részt vesznek.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

33. § (1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testületi, a bizottsági tag a bizottsági ülésről történő távolmaradást legkésőbb az ülést megelőző napon, rendkívüli bizottsági ülés esetén az ülést megelőző 2 órával korábban telefonon vagy személyesen köteles bejelenteni a polgármesternél, a bizottság elnökénél.

(2) A távolléttel kapcsolatos jogkövetkezményeket az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról és költségtérítéséről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

(3) A képviselő a képviselő-testület felkérése alapján részt vesz a testületi ülés előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.

(4) A képviselők a választópolgárokkal való kapcsolattartás módját, gyakoriságát egyénileg határozzák meg.

(5) A települési képviselő, a bizottság elnöke, a bizottság tagjai részére tiszteletdíjat, költségtérítést, természetbeni juttatást a képviselő-testület külön rendeletben állapít meg.

34. § (1) A képviselő-testülete a következő állandó bizottságot hozza létre: Összeférhetetlenséget vizsgáló és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság

(2) A képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre meghatározott feladat ellátására, illetve vizsgálat lefolytatására. Az ideiglenes bizottság megbízatása a képviselő-testület által meghatározott határideig tart.

(3) Az ideiglenes bizottság különösen önkormányzati rendeletek előkészítésére, felülvizsgálatára, munkatervben meghatározott napirend előkészítésére, megállapodások előkészítésére, valamely ügy kivizsgálására, meghatározott ellenőrzési feladatok elvégzésére vizsgálatok lefolytatására hozható létre.

(4) Az ideiglenes bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja saját tagjai közül minősített többséggel.

35. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa megbízott bizottsági tag hívja össze, és vezeti a szükség szerinti időpontokban

(2) A bizottságok működésével kapcsolatos ügyintézői és ügyviteli teendőket a Hivatal látja el.

36. § (1) A bizottság ülésének meghívóját és az előterjesztéseket a bizottsági tagoknak az ülés előtt legalább 2 nappal meg kell kapniuk.

(2) Helyszíni írásos és szóbeli előterjesztés tárgyalására csak indokolt esetben, a bizottság többségi szavazatával kerülhet sor.

(3) A bizottság határozattal dönt. A határozatokat évente folyamatos sorszámmal kell ellátni.

37. § (1) A bizottságok által ellátandó feladatok- és hatáskörök részletes jegyzékét az 3. melléklet tartalmazza.

38. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester munkarendje a Hivatal köztisztviselőinek munkarendjével megegyezik.

(3) A polgármester minden héten hétfőn fogadónapot tart, ahol előzetes bejelentkezés alapján az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.

39. § (1) A képviselő-testület 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére a képviselő tagok közül.

(2) Az alpolgármester minden héten csütörtökön fogadóórát tart 15 órától 16 óráig, ahol előzetes bejelentkezés alapján az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.

40. § A jegyző a Hivatal vezetőjeként

41. § (1) A polgármester által a jegyző javaslatára kinevezett aljegyző a jegyző akadályoztatása esetén teljes jogkörben gyakorolja a jegyző hatásköreit.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a jegyző helyettesítését a polgármester által kijelölt, képesítési követelményeknek megfelelő végzettséggel rendelkező osztályvezető látja el.

42. § (1) A Hivatal jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv. Az önkormányzati költségvetés határozza meg a Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

(2) A polgármester és a jegyző saját hatáskörében hozott döntése szerint a Hivatal szervezeti egységeinek vezetői, illetve az ügyintézők kiadmányozási jogot kapnak.

(3) A Hivatal szervezeti egységei:

(4) A Hivatal működésének részletes szabályait a Záhonyi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

43. § (1) Az önkormányzat a vagyonával való rendelkezés szabályairól külön önkormányzati rendeletet alkot (a továbbiakban: vagyonrendelet).

(2) A vagyonrendeletben kell megjelölni

44. § (1) A képviselő-testület éves költségvetésről szóló rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

45. § (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2011.(X.03.) önkormányzati rendelete.