1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Zsurk Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat).

(2)¹ Az önkormányzat szervei:

(3) Az Önkormányzat székhelye: 4627 Zsurk, Dózsa György út 1.

(4) Az Önkormányzat központi elektronikus levélcíme: hivatalzsurk@gmail.com;

(5) Az Önkormányzat hivatalos hirdetőtáblája a 4627 Zsurk, Dózsa György út 1. szám alatti Községház folyosóján található (továbbiakban: Hirdetőtábla).

(6) Az Önkormányzat bélyegzője: „Zsurk Község Képviselő-testülete” feliratú körbélyegző, középen a Magyarország címerével.

(7) A képviselő-testület működési területe: Zsurk Község közigazgatási területe.

2. § (1) Az önkormányzat képviselő-testületének 5 tagja van, a polgármester és 4 képviselő.

(2)² A képviselő-testület és a bizottságok névsorát az 5. melléklet tartalmazza.

3. § (1) A képviselő-testület hivatalának megnevezése és székhelye: Záhonyi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal), 4625 Záhony, Ady Endre út 35.

(2) A Záhonyi Közös Önkormányzati Hivatal bélyegzője: kör alakú „Záhonyi Közös Önkormányzati Hivatal” felirattal, középen Magyarország címere.

4. § (1)³ Zsurk község jelképeit és azok használatának rendjét a Zsurk község címeréről, zászlajáról és használatának rendjéről szóló önkormányzati rendelet állapítja meg.

5. § (1) Az Önkormányzat feladatellátása során együttműködik a községen tevékenykedő egyesületekkel, alapítványokkal és egyházzal, továbbá a megyei önkormányzattal és a környező települések önkormányzataival.

6. §⁵ (1) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni.

(2) Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás elvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, valamint külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.

(3) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. Az önként vállalt helyi közügy elvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.

(4) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.

(5) Az önkormányzat által a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat kormányzati funkció szám szerinti bontásban az 1. melléklet, az önként vállalt feladatokat a 2. melléklet tartalmazza.

(6) Az önkormányzati intézmények és társulások jegyzékét a 6. melléklet tartalmazza.

(7) A hatáskör átruházására, visszavonására a polgármester, önkormányzati képviselő és bizottság tehet javaslatot.

(8) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre, továbbá a részvételével alakult önkormányzati társulás(ok)ra ruházhatja. A hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Hatáskör átruházásához minden esetben minősített többségű szavazat szükséges, és önkormányzati rendeletben kerülhet rá sor. A képviselő-testület által a bizottságokra, polgármesterre és jegyzőre átruházott hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.

(9) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról a polgármester, a bizottságok elnökei, valamint a jegyző az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről évente legalább egy alkalommal beszámolnak a képviselő-testületnek. A társulások átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a Polgármester a társulási tanácsban végzett munkájáról szóló beszámoló keretében évente legalább egy alkalommal tájékoztatja a képviselő-testületet.

(10) A törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben biztosított közigazgatási, hatósági jogkörben eljáró polgármestert, jegyzőt, illetve a Záhonyi Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselőjét a képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.

7. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján ülésezik.

(2) A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé az év végét megelőző utolsó képviselő-testületi ülésen.

(3) A munkaterv tartalmazza az ülések tervezett időpontját, napirendjeit.

(4) A munkatervben nem szereplő napirendi pontok meghívóban történő feltüntetésére a képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert.

8. § (1) A polgármester a képviselő-testület ülését – a (7) bekezdés esetét kivéve – a kiküldött meghívó alapján hívja össze.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy az említett tisztségviselők tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a Összeférhetetlenséget vizsgáló és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság elnöke hívja össze és vezeti le. Tartós akadályoztatásnak minősül az egy hónapot meghaladó betegség vagy távollét.

(3)⁶ A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli üléseket és közmeghallgatást tart.

(4)⁷ A képviselő-testület a munkaterv szerint tartja rendes üléseit, havi ütemezésben. Július és augusztus hónapokban a rendes ülés szünetel. A képviselő-testület rendkívüli üléseire a (10) bekezdés rendelkezései irányadóak.

(5)⁸ A képviselő-testület ülését az Önkormányzat székhelyén - 4627 Zsurk, Dózsa György út 1. - tartja.

(6)⁹ A képviselő-testület dönthet arról, hogy ülését az (5) bekezdésben megjelölt helyszíntől eltérő helyszínen tartja.

(7)¹⁰ A meghívó tartalmazza:

(8)¹¹ A képviselő-testület ülésének meghívóját és az előterjesztéseket, mellékleteket - a (10) bekezdés esetét kivéve - az ülés előtt legalább 3 nappal a képviselő által megadott elektronikus postafiók címre meg kell küldeni.

(9)¹² A képviselő-testület ülését soron kívül össze kell hívni, amennyiben haladéktalanul döntenie kell a hatáskörébe tartozó ügyben. A rendkívüli ülés összehívása telefonon is történhet. Ilyen sürgős, halasztást nem tűrő esetben a képviselőket az ülés megkezdése előtt 3 órával hamarabb kell értesíteni. A sürgősség okát meg kell jelölni. A rendkívüli ülésre előterjesztett javaslat tárgyalásának nem feltétele az ügyben illetékes bizottság véleményének előzetes beszerzése.

(10)¹³ A képviselő-testület rendkívüli ülése szóban is összehívható:

9. § (1) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

(2) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni részvételi joggal:

10. § (1) Az ülés időpontjáról, helyéről, valamint a tervezett napirendről a lakosságot a Hirdetőtáblán kell értesíteni.

(2) A munkatervben rögzített közmeghallgatás időpontját, helyét legalább 8 nappal az ülés előtt a Hirdetőtáblán nyilvánosságra kell hozni.

11. § (1) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések előterjesztői az alábbiak lehetnek:

(3) A képviselő-testület határozatai végrehajtásáért felelősként a következők lehetnek megjelölve:

12. § (1) A napirendi előterjesztést a (2) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani.

(2) Kivételes esetben - az ügy fontosságára, sürgősségére tekintettel – szóbeli vagy írásbeli előterjesztés tehető a képviselő-testület ülésén, amelyet a napirendi javaslatról történő döntés előtt jelezni kell a polgármesternek. Szóbeli előterjesztést tehet: polgármester, alpolgármester, bizottsági elnök, képviselő, jegyző, aljegyző.

(3)¹⁵ Az előterjesztés benyújtására jogosultak az előterjesztést az ülés tervezett időpontja előtt 8 nappal kötelesek a polgármester és a jegyző részére megküldeni.

13. § A képviselő-testületi előterjesztés eredeti példányának az előterjesztő aláírását kell tartalmaznia.

14. § Az alakuló ülés napirendi pontjai:

15. § (1) Az ülést vezető elnök főbb feladatai az ülés vezetése során:

(2) Az ülést vezető elnök feladata a tanácskozás rendjének fenntartása, ennek érdekében:

(3) Amennyiben a megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítő az ülésről végleg távozik, a képviselő-testület új hitelesítőt választ.

(4) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülést vezető elnök rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a nem képviselő jelenlévőket.

16. §¹⁶ (1) A felszólalások típusai:

(2) A hozzászólás a jelentkezés sorrendjében történik.

(3) Egy napirendi pont esetében 2 alkalommal, maximum 5-5 perc időtartamban lehet hozzászólni.

(4) A Polgármester a hozzászólótól megvonja a szót:

17. § A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet, és javaslatot tehet.

18. § (1) Ügyrendi javaslat a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(2) Az ügyrendi javaslat elhangzása után a képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül határoz. Ha az elnök megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót.

19. § (1) Az ülés során egy képviselő egy napirendi ponthoz kérdését, kérdéseit egyszerre teheti fel. Amennyiben a válasszal összefüggésben újabb kérdés vetődik fel, a válaszadást követően ismételten felteheti a kérdést a képviselő.

(2) A kérdésre választ adó/adók/ a képviselő összes kérdése elhangzása után adnak választ.

(3) Az előterjesztőt és az érintett előadóját megilleti a zárszó joga.

(4) A képviselőknek és a tanácskozási joggal megjelenteknek a jelentkezésük sorrendjében adja meg a szót az elnök.

20. § (1) A vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt a napirend előterjesztője reagálhat a hozzászólásokra.

(2) Az előterjesztés napirendről történő levételét - a döntéshozatal előtt - az előterjesztő indítványozhatja, melyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

21. § A módosító indítványt a javaslattevőnek kell egzakt módon megfogalmaznia.

22. § (1) A képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2)¹⁷ A nyílt szavazás során a képviselők „igen”-nel, „nem”-mel vagy „tartózkodom”-mal szavazhatnak.

(3) Az önkormányzati rendeleteket és határozatokat külön-külön a naptári év elejétől kezdődően évszámmal, sorszámmal kell ellátni.

(4) A képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni.

24. § A szavazás történhet:

25. § Személyes érintettség esetén az Mötv. szabályai az irányadók azzal, hogy amennyiben a képviselő-testület tagja adott ügyben – a szavazás megkezdése előtt - elmulasztja a személyes érintettsége bejelentését, és a képviselő-testület megbízatásának időtartama alatt a bejelentés elmulasztása bizonyítást nyer, a képviselő - a képviselő-testület határozata alapján - alkalmanként 10.000 forint megfizetésére köteles, amelyet az Önkormányzat költségvetési számlájára kell megfizetni.

26. § A képviselő-testület – az Mötv.-ben szabályozott eseteken túlmenően – minősített többségű szavazással dönt az önkormányzati vagyon elidegenítéséhez, bérbeadásához, más módon történő hasznosításához, vállalkozásba történő beviteléhez, megterheléséhez és a hitel felvételéhez.

27. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a polgármester, vagy legalább 2 képviselő indítványára az Mötv.-ben meghatározott ügyekben.

(2) A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület esetenként minősített szótöbbséggel dönt.

(3) A titkos szavazás szavazólapon (urnába való szavazással) történik.

(4) A titkos szavazást az Összeférhetetlenséget vizsgáló és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság képviselő tagjai, mint szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.

(5) Az Összeférhetetlenséget vizsgáló és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság tagjaiból alakult szavazatszámláló bizottság a titkos szavazás lebonyolítása során ismerteti a szavazás módját, összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazásról jegyzőkönyvet készít, és a szavazás eredményéről jelentést tesz a képviselő-testületnek. Amennyiben az Összeférhetetlenséget vizsgáló és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság elnöke nincs jelen a titkos szavazáskor, a titkos szavazást lebonyolító szavazatszámláló bizottság tagjai közül elnököt választ.

28. § (1) A név szerinti szavazás tartásának jogszabályokban meghatározott kötelező esetén túlmenően a képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el, ha azt legalább két képviselő indítványozza.

(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselő-testület tagjának nevét betűrend szerint, és a jelenlévő tag neve felolvasásakor „igen”-nel, „nem”-mel vagy „tartózkodom”-mal szavaz. Az ülés elnöke megállapítja a szavazás eredményét.

(3) A név szerinti szavazás eredményét a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

29. § (1) Az interpelláció a polgármesterhez, (alpolgármesterhez), jegyzőhöz, bizottság elnökéhez a képviselő-testület ülésén a bejelentések napirendi pont keretében terjeszthető elő, amelyre a kérdés címzettje az ülésen szóban, vagy 30 napon belül írásban ad választ az interpellációt feltevő képviselő részére.

(2) Az interpellációra adott szóbeli válasz elfogadásáról a képviselő a képviselő-testület ülésén, az írásbeli válasz elfogadásáról a válaszadást követő soros testületi ülésen nyilatkozik, amelyen az interpelláló jelen van. A képviselő az interpellációra adott válasz elfogadásáról egyszer reagálhat, valamint a következők szerint nyilatkozik: „Elfogadom a választ.” vagy „Nem fogadom el a választ.".

(3) Amennyiben az interpelláló képviselő a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül dönt az elfogadásról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, úgy a képviselő-testület részletesebb vizsgálatot is elrendelhet.

(4) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásával a képviselő-testület megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert az ügyben illetékes képviselő-testületi bizottság elnökét. Az interpelláció kivizsgálásával a képviselő-testület által megválasztott ideiglenes bizottság is megbízható és a vizsgálatba a képviselő-testület által jóváhagyott külső szakértő is bevonható.

(5) Az interpellációra adott írásbeli választ, továbbá vizsgálat esetén az annak eredményét összegző anyagot minden képviselőhöz el kell juttatni és a képviselő-testület ülésére be kell terjeszteni.

30. § (1) Az ülésről hangfelvételt kell készíteni, amely nem selejtezhető.

(2) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét és a közmeghallgatásról készült jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és a képviselő-testület által, egyszerű többséggel, a jelenlévő települési képviselők közül megválasztott egy hitelesítő írja alá. A képviselő-testület bizottságainak üléséről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság által, egyszerű többséggel, a jelenlévő bizottsági tagok közül megválasztott egy hitelesítő írja alá.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányához a jegyző mellékeli a meghívót, az írásos előterjesztéseket, a jelenléti ívet, a képviselő kérésére az írásban is benyújtott képviselői hozzászólást, az ülés időtartama alatt keletkezett egyéb dokumentumokat.

(4) A zárt ülés jegyzőkönyve 1, a nyilvános ülés jegyzőkönyve 2 példányban készül.

(5) A nyilvános ülés jegyzőkönyvét az állampolgárok a Hivatal titkárságán – ügyfélfogadási időben – megtekinthetik a hozzátartozó dokumentumokkal együtt, a személyes adatok és minősített adatok védelmére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazása mellett. A nyilvános ülés jegyzőkönyvének egy példányát át kell adni a településen működő Könyvtár részére.

31. § (1)²⁰ A képviselő-testület döntésével rendeletet alkot, határozatot hoz.

(2)²¹ A határozat - a jogszabályban meghatározottakon túl - tartalmazza

(3)²² Önkormányzati rendelet megalkotását, vagy határozat meghozatalát a polgármesternél kezdeményezhetik a 11. § (2) bekezdésben meghatározott előterjesztők, aki a rendelet-tervezet előkészítéséről a jegyző útján gondoskodik.

(4)²³ A kezdeményezés irányulhat a képviselő-testület rendeletalkotásra vonatkozó állásfoglalásának kérésére, vagy konkrét rendelet-tervezet megtárgyalására.

(5)²⁴ Amennyiben a kezdeményezés a képviselő-testület állásfoglalására irányul, először a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről és feltételiről hoz döntést a képviselő-testület.

(6)²⁵ Amennyiben a rendelet-tervezetet a kezdeményező tárgyalásra alkalmas módon nyújtja be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.

(7)²⁶ A rendelet-tervezettel kapcsolatos érdemi módosító indítványt írásban kell megfogalmazni, és az azt tárgyaló testületi ülést megelőző 3 munkanappal kell benyújtani a jegyzőhöz.

31/A. §²⁷ (1) A rendelet-tervezetet a jegyző által kijelölt szervezeti egység készíti elő. Az előkészítéssel megbízható a képviselő-testület által jóváhagyott külső szakértő is.

(2) A rendelet-tervezetet az előterjesztések tartalmi előírásainak, valamint a vonatkozó jogszabályban meghatározott jogszabály-szerkesztési követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.

(3) A lakosság jogait és kötelességeit alapvetően érintő rendelet-tervezeteket az érintett érdekvédelmi, tudományos és társadalmi szervezetek bevonásával kell megvitatni, amelyre az előterjesztésben és a rendelet-tervezetben utalni kell.

(4) Minősített többség szükséges a döntéshozatalhoz az önkormányzati törvényben meghatározott eseteken kívül az alábbi ügyekben:

31/B. §²⁸ (1) A képviselő-testület a szavazás során először a módosító javaslatokról, majd a rendelet-tervezet egészéről dönt.

(2) Ha a rendelet-tervezet ugyanazon részéhez több javaslatot is benyújtottak, akkor a szavazást az utolsó módosító indítvánnyal kell kezdeni.

(3) Rendelet-tervezet formába foglalt bármely módosító indítványról, módosító javaslatról, alternatíváról a rendeletalkotásra irányadó minősített többséggel lehet érvényesen szavazni.

(4) Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele a Hirdetőtáblán való kifüggesztéssel és a Nemzeti Jogszabálytár felületére felöltéssel történik.

(5) A rendeletet a kihirdetést követő 10 napig az önkormányzat hirdetőtábláján kell tartani.

32. § (1) A közmeghallgatás tényéről a lakosságot a téma megjelölése mellett – legalább 8 nappal megelőzően – tájékoztatni kell a Hirdetőtáblán.

(2) A közmeghallgatáson a képviselő-testület tagjai részt vesznek.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

33. § (1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testületi, a bizottsági tag a bizottsági ülésről történő távolmaradást legkésőbb az ülést megelőző napon, rendkívüli bizottsági ülés esetén az ülést megelőző 2 órával korábban telefonon vagy személyesen köteles bejelenteni a polgármesternél, a bizottság elnökénél.

(2) A távolléttel kapcsolatos jogkövetkezményeket az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról és költségtérítéséről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

(3) A képviselő a képviselő-testület felkérése alapján részt vesz a testületi ülés előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.

(4) A képviselők a választópolgárokkal való kapcsolattartás módját, gyakoriságát egyénileg határozzák meg.

(5)²⁹ A települési képviselő, a bizottság elnöke, a bizottság tagjai részére tiszteletdíjat, költségtérítést, természetbeni juttatást a képviselő-testület önkormányzati rendeletben állapít meg.

33/A. §³⁰ (1) Köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre és a választók bizalmára.

(2) Képviselő-testületi ülésen az ülést vezető személy intézkedését köteles tiszteletben tartani, ezzel megőrizve az ülés méltóságát.

(3) Titoktartási kötelezettség terheli, megbízatásának lejárata után is.

(4) Jogszabályban meghatározott módon gyakorolja jogait és teljesíti kötelességeit.

(5) A képviselő-testület tagja a Mötv. szerinti személyes érintettségét a polgármesternek a napirend tárgyalása előtt bejelenti. A bejelentés elmulasztása esetén a képviselő tárgyhavi tiszteletdíja megvonható vagy csökkenthető. A személyes érintettség bejelentését elmulasztó képviselőt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal figyelmeztetésben részesíti.

34. § (1) A képviselő-testülete a következő állandó bizottságot hozza létre: Összeférhetetlenséget vizsgáló és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság

(2) A képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre meghatározott feladat ellátására, illetve vizsgálat lefolytatására. Az ideiglenes bizottság megbízatása a képviselő-testület által meghatározott határideig tart.

(3) Az ideiglenes bizottság különösen önkormányzati rendeletek előkészítésére, felülvizsgálatára, munkatervben meghatározott napirend előkészítésére, megállapodások előkészítésére, valamely ügy kivizsgálására, meghatározott ellenőrzési feladatok elvégzésére vizsgálatok lefolytatására hozható létre.

(4) Az ideiglenes bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja saját tagjai közül minősített többséggel.

35. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa megbízott bizottsági tag hívja össze, és vezeti a szükség szerinti időpontokban

(2) A bizottságok működésével kapcsolatos ügyintézői és ügyviteli teendőket a Hivatal látja el.

36. § (1) A bizottság ülésének meghívóját és az előterjesztéseket a bizottsági tagoknak az ülés előtt legalább 2 nappal meg kell kapniuk.

(2) Helyszíni írásos és szóbeli előterjesztés tárgyalására csak indokolt esetben, a bizottság többségi szavazatával kerülhet sor.

(3) A bizottság határozattal dönt. A határozatokat évente folyamatos sorszámmal kell ellátni.

37. § (1) A bizottságok által ellátandó feladatok- és hatáskörök részletes jegyzékét az 3. melléklet tartalmazza.

38. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester munkarendje a Hivatal köztisztviselőinek munkarendjével megegyezik.

(3) A polgármester minden héten hétfőn fogadónapot tart, ahol előzetes bejelentkezés alapján az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.

38/A. §³¹ (1) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt, két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester:

(2) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan:

(3) A polgármester 500 000 Ft értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről, a döntést követő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

39. § (1) A képviselő-testület 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére a képviselő tagok közül.

(2) Az alpolgármester minden héten csütörtökön fogadóórát tart 15 órától 16 óráig, ahol előzetes bejelentkezés alapján az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.

40. §³² (1) A Hivatal vezetőjeként gondoskodik a képviselő-testületi és bizottsági előterjesztések előkészítéséről.

(2) Ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat.

(3) Törvényességi észrevételt tesz a szavazás előtt az előterjesztés vitájában.

(4) Gondoskodik a szervezeti és működési szabályzat függelékeinek folyamatos aktualizálásáról.

(5) Eleget tesz a döntés és működés jogszabálysértő voltára vonatkozó jelzési kötelezettségének a döntés meghozata előtt, vagy ha az később jut a tudomására, haladéktalanul.

41. § (1) A polgármester által a jegyző javaslatára kinevezett aljegyző a jegyző akadályoztatása esetén teljes jogkörben gyakorolja a jegyző hatásköreit.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a jegyző helyettesítését a polgármester által kijelölt, képesítési követelményeknek megfelelő végzettséggel rendelkező osztályvezető látja el.

42. § (1) A Hivatal jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv. Az önkormányzati költségvetés határozza meg a Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

(2) A polgármester és a jegyző saját hatáskörében hozott döntése szerint a Hivatal szervezeti egységeinek vezetői, illetve az ügyintézők kiadmányozási jogot kapnak.

(3) A Hivatal szervezeti egységei:

(4) A Hivatal működésének részletes szabályait a Záhonyi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

43. § (1)³³ Az önkormányzat a vagyonával való rendelkezés szabályairól önkormányzati rendeletet alkot (a továbbiakban: vagyonrendelet).

(2) A vagyonrendeletben kell megjelölni

44. § (1) A képviselő-testület éves költségvetésről szóló rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

45. § (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2011.(X.03.) önkormányzati rendelete.