Kiszombor Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

14/2019. (X. 31.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Kiszombor Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kiszombor Nagyközség Önkormányzata.

(2) a) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8.

b) Az önkormányzat intézményi kereten kívül kötelezően ellátandó feladatellátásának telephelyei:

ba) 6775 Kiszombor, Szegedi u. 2. (védőnői körzet),

bb) 6775 Kiszombor, Szegedi u. 2/B. (könyvtár),

bc) 6775 Kiszombor, Szegedi u. 13. (művelődési ház).

(3) Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Kiszombor Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete.

(4) A polgármesteri hivatal hivatalos megnevezése: Kiszombori Polgármesteri Hivatal.

(5) Az önkormányzat szervei: Kiszombor Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület), a polgármester, a képviselő-testület Pénzügyi, Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat-nyilvántartó és Ellenőrző Bizottsága, a Szociális, Egészségügyi és Kisebbségi Ügyeket Ellátó Bizottsága, Ifjúsági, Kulturális, Sport és Szabadidő Bizottsága, a Kiszombori Polgármesteri Hivatal, a jegyző, továbbá az önkormányzat (6) bekezdés szerinti társulásai.

(6) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és észszerűbb ellátása érdekében – jogi személyiséggel rendelkező - társulásokban vesz részt. Kiszombor Nagyközség Önkormányzata tagja a Makói Kistérség Többcélú Társulásának, a Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulásnak, a Makó és Térsége Szennyvízcsatornázási Társulásnak, valamint a Makó és Térsége Ivóvízminőségminőség-javító Önkormányzati Társulásnak. Az önkormányzat – társulási megállapodások keretében – társulások által ellátott feladatait a 2. melléklet tartalmazza.

(7) Az önkormányzat illetékességi (működési) területe: Kiszombor nagyközség közigazgatási területe.

(8) Kiszombor nagyközség fontosabb adatait az 1. függelék, a képviselő-testület tagjainak névsorát a 2. függelék, a képviselő-testület bizottságai tagjainak névsorát a 3. függelék, az önkormányzati intézmények felsorolását a 4. függelék tartalmazza.

2. §

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét. Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben határozza meg.

(2) A képviselő-testület a helyi kitüntetések és elismerő címek adományozására alapította a „Kiszomborért” díjat és a „Kiszombor díszpolgára” címet. Az odaítélés és elbírálás rendjét a képviselő-testület külön rendeletben határozza meg.

(3) Az önkormányzat hivatalos lapja a „Kiszombori Híradó”, mely időszakonként, szükség szerint jelenik meg évfolyam, szám/különszám megjelölésével. A hivatalos lap felelős szerkesztőjének, szerkesztő bizottsági tagjainak nevét az 5. függelék tartalmazza.

(4) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.kiszombor.hu.

II. fejezet

Az önkormányzat feladata és hatásköre

3. §

(1) A helyi önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg, melyek közül a 30. § (4) bekezdésben meghatározott hatásköreit a Pénzügyi, Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat-nyilvántartó és Ellenőrző Bizottságra, a 31. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott hatásköreit a Szociális, Egészségügyi és Kisebbségi Ügyeket Ellátó Bizottságra, a 35. §-ában meghatározott hatásköreit a polgármesterre, valamint a 37. § (3) bekezdésében meghatározott hatáskörét a jegyzőre ruházza át.

(2) Azon ügyekben, amelyek kollektív döntést igényelnek, az átruházás csak bizottságra történhet, amelyek pedig operatív jellegűek, azokat a hatékony és gyors döntések meghozatala érdekében a polgármesterre célszerű átruházni. Amennyiben a képviselő-testület szükségesnek tartja, úgy a hatáskör átruházásakor vagy képviselő-testületi határozat formájában bármikor a hatáskör gyakorlójának utasítást fogalmazhat meg, melynek végrehajtására és beszámolására határidőt állapíthat meg.

4. §

(1) Az önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatait különösen rendeletalkotás, önkormányzati üzemeltetés, társulati működtetés, megbízási jogviszony keretei között, társulási megállapodások keretében, illetve intézmény-fenntartással valósítja meg.

(2) Az önkormányzat kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatainak felsorolását az 1. melléklet, a társulási megállapodások keretében, valamint az intézményi és intézményi keretek nélkül (kormányzati funkción) ellátott önkormányzati feladatok felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

III. fejezet

A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület tagjainak száma, a minősített többség és az alakuló ülés

5. §

(1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.

(2) A képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(3) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 50. §-ában meghatározott ügyek eldöntéséhez.

6. §

Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

a) az önkormányzati választás eredményének ismertetése,

b) önkormányzati képviselők eskütétele,

c) polgármester eskütétele,

d) polgármester programjának ismertetése,

e) polgármester illetményének és költségátalányának megállapítása,

f) a képviselő-testület bizottságai tagjainak megválasztása,

g) alpolgármester választása, alpolgármester eskütétele,

h) alpolgármester illetményének megállapítása.

2. A képviselői jogok és kötelességek

7. §

(1) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület munkájában történő részvétel során köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára. Felkérésre köteles részt venni a testületi ülések előkészítésében, a képviselő-testület által elrendelt vizsgálatokban.

(2) Amennyiben az önkormányzati képviselő akadályoztatása miatt nem tud részt venni a képviselő-testület vagy bizottsága ülésén, úgy köteles azt írásban vagy amennyiben ez nem lehetséges, legkésőbb az azt megelőző napon szóban jelezni.

(3) Amennyiben az önkormányzati képviselő távolmaradását csak az ülés napján jelenti be, vagy nem jelenti be és hiányzásának nincs menthető indoka, úgy távolmaradását igazolatlannak kell tekinteni.

(4) Amennyiben az önkormányzati képviselő – az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott – személyes érintettségét nem jelenti be, a képviselő-testület a mulasztás tudomására jutását követő ülésén felülvizsgálja döntését, továbbá ezzel egyidejűleg – amennyiben kár keletkezett – az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat.

8. §

(1) Amennyiben az önkormányzati képviselő önkormányzati ügyben felvilágosítást kér, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel, ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell érdemi választ adni. Az írásban adott választ a képviselő-testület soron következő ülésén ismertetni kell.

(2) Amennyiben a felvilágosítás-kérés tárgya szoros kapcsolatban áll az önkormányzat hatáskörének ellátásával, akkor a válasz elfogadásáról - a felvilágosítást kérő képviselőnek a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozatát követően – a képviselő-testület dönt.

3. A képviselő-testület ülései

9. §

(1) A képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg. A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselő-testület évente legalább 11 alkalommal rendes ülést tart. A képviselő-testület üléseit általában minden hónap utolsó keddi napján tartja. Július hónapban nem tart ülést, azonban annak szükségessége esetén ettől eltérhet.

10. §

(1) A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetében a legidősebb önkormányzati képviselő, mint korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

(3) A képviselő-testület ülését főszabályként az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható. Ennek tényét az írásos meghívóban közölni kell.

11. §

(1) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni, amikor arra a munkatervben meghatározott rendes üléseken kívül egyéb okokból – különösen akkor, ha a késlekedés az önkormányzatot hátrányos helyzetbe hozná - szükség van. Az összehívás szükségességét az összehívásra jogosult személy saját maga dönti el.

(2) A képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról.

(3) A rendkívüli ülésre írásos meghívót nem kötelező küldeni, de a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezéssel a lakosságot tájékoztatni kell az ülés helyéről és idejéről.

(4) Rendkívüli ülés tartása esetén lehetőség van a képviselők összehívására:

a) interneten küldött üzenettel,

b) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

c) személyesen közölt szóbeli meghívással.

(5) Amennyiben az ülést a (4) bekezdésben meghatározott módok valamelyike alapján hívták össze, úgy ennek tényét a jegyzőkönyv elején rögzíteni kell. A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását, valamint az ülésen történő megismerésüket.

(6) Amennyiben az ülés összehívását az önkormányzati képviselők egynegyede vagy a bizottság indítványozza, a kezdeményezők az ülés megtartására irányuló kérelmüket konkrét időpont megjelölésével írásban kell, hogy benyújtsák a polgármesternek a javasolt időpontot megelőző legalább 5 nappal korábban. Az ülés megtartására irányuló kérelemben meg kell jelölni az összehívást megalapozó körülményeket és csatolni kell az ülés témáját érintő előterjesztést is. Amennyiben az előterjesztést a bizottságnak is meg kell tárgyalnia, úgy az időtűzéskor erre is figyelemmel kell lenni és a bizottsági ülés megtartására is kell, hogy irányuljon a kérelem.

12. §

(1) A képviselő-testület nyilvános ülésén bárki részt vehet. Az ülés nyilvánossága a meghívónak az ülést megelőzően legalább 5 nappal a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével biztosított. A lakosság tájékoztatását szolgálja a meghívónak nagyközségi könyvtárba, a művelődési házba történő megküldése, valamint megjelenítése a település honlapján.

(2) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben akkor kerülhet sor a napirendnek a zárt ülésen történő tárgyalására, ha az érintett személy az ülést megelőzően a polgármesternél, vagy a képviselő-testület ülésén nyilatkozatával azt kérelmezi. A kérelmet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A kitöltendő kérelem tartalmát a 6. függelék tartalmazza.

(3) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az üzleti érdek sérelmének megvalósulását abban az esetben kell vélelmezni, ha a tárgyalandó ügy kapcsán harmadik személy érdekkörébe tartozó olyan adat nyilvánosságra kerülése vélelmezhető, melynek kapcsán a harmadik személynek erkölcsi vagy anyagi kára keletkezhet, ez esetben a képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről.

(4) A testületi ülést vezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

13. §

(1) A képviselő-testület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát.

(2) Hozzászólási jog nem adható azokban az esetekben, melyeknél zárt ülés rendelhető el.

A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.

4. Az ülések tervezése és előkészítése

14. §

(1) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét időpontját a képviselő-testület által elfogadott éves munkaterv tartalmazza.

(2) A munkatervet minden év január 31-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.

(3) A munkaterv tartalmazza:

a) az ülések időpontját,

b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,

c) az előterjesztő megnevezését,

d) az előterjesztésben közreműködőket,

e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,

f) szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.

(4) A jóváhagyott munkatervet közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos lapjában és honlapján. A munkatervet a 7. függelék tartalmazza.

15. §

(1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása a meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendeket,

d) a napirendek előadóit,

e) a képviselő-testületi ülés összehívójának megnevezését.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket. Az önkormányzati képviselők részére a meghívó és az előterjesztések kiküldése elsősorban elektronikus adathordozón történik.

(4) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább 5 nappal ki kell küldeni. Az előterjesztéseket különösen indokolt esetben legkésőbb a testületi ülésen is ki lehet osztani.

(5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:

a) a képviselőknek,

b) a jegyzőnek,

c) a települési nemzetiségi önkormányzat elnökének,

d) az önkormányzati intézmények vezetőinek,

e) nem állandó meghívottaknak:

ea) előterjesztőknek,

eb) akiket az ülés összehívója megjelöl.

(6) Tevékenysége körében tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület és bizottsága ülésén az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit:

a) Kiszomborért Alapítvány,

b) Kiss Mária Hortensia Honismereti Kör.

(7) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog a tanácskozási joggal meghívottak közül

a) az önkormányzat intézményének vezetőjét,

b) a (6) bekezdésben megjelölt önszerveződő közösségek képviselőit, illetve azt,

c) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

5. Az előterjesztés és a határozati javaslat

16. §

(1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet és a határozati javaslat.

(2) Előterjesztést nyújthat be a polgármester, az önkormányzati képviselő, a bizottság, a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a jegyző, valamint az önkormányzati intézmény vezetője.

(3) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(4) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. Az ülés napján, illetve az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni (sürgősségi indítvány).

(5) A polgármester, az alpolgármester, a bizottság, a képviselő, valamint a jegyző indokolt esetben javasolhatja a képviselő-testületnek valamely, a meghívóban nem szereplő előterjesztés, önálló indítvány sürgősségi tárgyalását.

(6) A sürgősségi indítványt írásban a polgármesternél kell benyújtani a napirend megállapítását megelőzően, a sürgősség tényének indokolásával.

(7) A sürgősség kérdésében a képviselő-testület a napirend megállapítása során határoz. Amennyiben nem ismeri el a sürgősséget, az előterjesztést a következő ülés napirendi javaslataként kell kezelni.

(8) Előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható. Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendeletalkotással, az intézmény alapításával, átszervezésével, megszüntetésével összefüggő napirend.

(9) Az előterjesztések tartalmi elemei:

a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,

c) a téma ismertetése,

d) a jogszabályi háttér bemutatása,

e) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

f) határozati javaslat, illetve határozati javaslatok.

(10) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(11) A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintetthez való eljuttatásáról.

(12) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester maximum 20 gépelt oldalra korlátozhatja.

17. §

(1) A határozati javaslat az írásos előterjesztésben, illetve a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei:

a) a határozat szövege,

b) végrehajtást igénylő döntéseknél

ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

bb) a határozat végrehajtásának időpontja.

6. A képviselő-testület ülésének vezetése,

valamint a határozatképesség megállapítása

18. §

A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:

a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) napirend előterjesztése, elfogadtatása,

c) az ülés jellegének (nyílt vagy zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

d) napirendenként:

da) vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

db) a vita összefoglalása,

dc) az indítványok szavazásra való feltevése,

dd) határozati javaslatok szavaztatása,

de) szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

df) napirend tárgyában hozott döntés kihirdetése,

e) a rend fenntartása,

f) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

g) időszerű kérdésekről tájékoztatás,

h) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

i) az ülés bezárása.

19. §

(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele, azaz legalább 4 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

7. A napirendi pontok és a tanácskozás rendjének fenntartása

20. §

(1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatallal dönt.

(3) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult. A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

(4) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek.

(5) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre. Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

(6) A jegyzőnek jelzési kötelezettsége van, ha a képviselő-testület működése vagy döntése jogszabálysértő, ezen kötelezettségének teljesítése érdekében, - amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni – a jegyzőnek a szavazás előtt szót kell adni.

21. §

(1) A képviselő-testület ülésének vezetése során a tanácskozás rendjének fenntartása az ülés vezetőjének feladata.

(2) Az ülés vezetője a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében figyelmeztetheti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása, illetve rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít. A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében tett intézkedéseket a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

8. Nyílt és titkos szavazás, valamint a név szerinti szavazás

22. §

(1) Nyílt szavazás esetén a szavazás kézfelemeléssel történik, a szavazás számszaki eredményét az ülés vezetője ismerteti.

(2) Titkos szavazás elrendelése esetén annak lebonyolításáról a Pénzügyi, Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat-nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság gondoskodik.

(3) Ha a Pénzügyi, Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat-nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság bármely tagja érintett a titkos szavazás tárgyában, helyette, eseti jelleggel másik önkormányzati képviselőt kell a bizottságba választani. Ebben az esetben a Pénzügyi, Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat-nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság mint „Szavazatszámláló Bizottság” működik.

(4) A titkos szavazás borítékban elhelyezett szavazólapon, arra kijelölt szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik.

(5) A Pénzügyi, Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat-nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság összeszámolja a szavazatokat, erről jegyzőkönyvet készít, megállapítja a szavazás eredményét, erről a képviselő-testületnek jelentést tesz. A külön jegyzőkönyvet és a jelentést a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell. A titkos szavazás eredményét a képviselő-testület folytatólagos ülésén a Pénzügyi, Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat-nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság elnöke ismerteti, melynek tudomásul vételéről a képviselő-testület határoz.

23. §

(1) A képviselő-testület a polgármester vagy a jelenlévő képviselők bármelyikének indítványára név szerinti szavazást rendelhet el.

(2) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján ábécé sorrendben minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

9. A képviselő-testület döntései

24. §

(1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(2) A képviselő-testület hatósági határozataira – az Mötv-ben foglalt eltérésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok jelölése a következő formában történik:

Kiszombor Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/év/hó/nap KNÖT határozata.

(4) A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról. A határozat-nyilvántartás formái: sorszám szerint történő növekvő sorrendben, valamint betűrendes módon.

(5) A képviselő-testület normatív határozatát a 25. § (4)-(5) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően közzé kell tenni.

25. §

(1) Rendelet alkotását az önkormányzati képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság, és a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is.

(3) Rendeletalkotás esetén a képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) Az önkormányzati rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetésének minősül a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezése.

(5) Az önkormányzati rendeletet legalább 15 napra kell kifüggeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára.

(6) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni.

A rendeletek jelölése a következő formában történik:

Kiszombor Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/év/hó/nap önkormányzati rendelete.

(7) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról. A rendelet-nyilvántartás formája: rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével.

(8) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

10. A jegyzőkönyv

26. §

(1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontoknál fel kell tüntetni a napirend tárgyát, az előterjesztőt vagy előterjesztőket, előadókat, hozzászólókat, zárt ülés esetében rögzíteni kell azt is, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(2) A tárgyalt napirendeknél legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni.

A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvbe venni. Határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, terjedelmesebb rendeletet a jegyzőkönyv mellékleteként kell jegyzőkönyvbe foglalni.

(3) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet,

e) illetve a képviselők kérése alapján:

ea) a képviselői indítványokat,

eb) a képviselői hozzászólásokat,

ec) a képviselői interpellációkat.

(4) A jegyzőkönyv megváltoztathatatlanságának és elválaszthatatlanságának biztosítása érdekében oldalait össze kell fogni zsinórral való átfűzéssel. A jegyzőkönyv minden oldalát folyamatos sorszámozással kell ellátni, a lapokat pedig olyan módon kell összefűzni, hogy az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható, a jegyzőkönyvet összefogása után hátoldalán az önkormányzat bélyegzőjével ellátott zárócédulával kell rögzíteni.

(5) A jegyzőkönyvet elektronikus formában – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével - meg kell jeleníteni a település honlapján. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(6) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.

IV. fejezet

A képviselő-testület bizottságai

11. A bizottságok létrehozása és működése

27. §

(1) A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) A bizottságba indokolt beválasztani a bizottság feladatköre szerinti területen szakmai ismeretekkel rendelkező nem önkormányzati képviselő tagokat is.

28. §

(1) A bizottság szükség szerint ülésezik. A bizottsági üléseket az elnök hívja össze, de a polgármester indítványára is össze kell hívni. Az üléseket a bizottság elnöke vezeti.

(2) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, ha a bizottság átruházott hatáskörben önkormányzati döntést hoz, egyebekben az emlékeztető készítése is elegendő.

A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság által esetenként megválasztott bizottsági tag írja alá.

(3) A képviselő-testület a bizottságok létszámáról, összetételéről, feladatköréről a megalakulásukkor dönt, azonban szükség esetén bármelyik képviselő indítványára azt módosíthatja.

(4) A bizottság maga állapítja meg működése részletes szabályait.

(5) A bizottság tevékenységéről ciklusonként legalább egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek.

(6) A bizottságok működését a polgármester köteles a képviselő-testület útján elősegíteni. A bizottságok elnökei üléseik megtartását összehangolják egymással és a polgármesterrel.

(7) A bizottságok ülésére meg kell hívni a polgármestert, a jegyzőt, valamint az adott napirend előterjesztőjét.

(8) A bizottságok egyedi ügyekben lefolytatott tárgyalása során a bizottság tagjainak tudomására jutó adatokat bizalmasan kell kezelni, a bizottság tagjaira a hivatali titoktartás kötelező.

12. A testület állandó bizottságai

29. §

A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi, Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat-nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság,

b) Szociális, Egészségügyi és Kisebbségi Ügyeket Ellátó Bizottság,

c) Ifjúsági, Kulturális, Sport és Szabadidő Bizottság.

30. §

(1) A Pénzügyi, Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat-nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság létszáma: 5 fő.

(2) A Pénzügyi, Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat-nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság pénzügyekkel kapcsolatos feladat- és hatáskörében

a) véleményezi az Mötv. 120. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl

aa) az alapítvány létrehozását, a közérdekű kötelezettségvállalást,

ab) a hitelszerződések megkötését,

ac) a költségvetési szervek alapítását, átszervezését, megszüntetését,

ad) a helyi adórendelet tervezetét,

ae) a lakáshoz jutás helyi támogatása iránt benyújtott kérelmeket;

b) ellenőrzi

ba) az előirányzat-felhasználási ütemterv szerinti gazdálkodást,

bb) az adóztatási tevékenységet, különös tekintettel az adókintlévőségek behajtására,

bc) a beruházások végrehajtását,

bd) a végrehajtott leltározások valódiságát, szabályszerűségét;

c) javaslatot tehet

ca) a likviditási helyzet javítására,

cb) az önkormányzat pénzügy-gazdálkodási területet érintő rendeletei tárgyában;

d) észrevételt tehet az előirányzat-felhasználási ütemterv és likviditási terv adataival kapcsolatban, javaslatot tehet az abban foglaltak módosítására;

e) részt vesz az önkormányzati beruházásokkal kapcsolatos döntés előkészítésében;

f) értékeli az önkormányzat költségvetési szerveinél tartott pénzügyi ellenőrzések, vizsgálatok megállapításait, ezek alapján javaslatot tehet intézkedések tételére;

g) előkészíti a képviselő-testület döntéseit a Kiszomboron működő civil szervezetek támogatására kiírt pályázatok elbírásával kapcsolatban.

(3) A Pénzügyi, Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat-nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság ügyrendi, vagyonnyilatkozat-nyilvántartó és ellenőrző feladat- és hatáskörében

a) megvizsgálja a képviselők és a polgármester megbízatásának törvényességét,

b) közreműködik az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának felülvizsgálatában, javaslatot készít a módosításra, illetve új szabályzat alkotására, vizsgálja annak hatályosulását,

c) figyelemmel kíséri a bizottságok működésnek szabályszerűségét, az önkormányzat szerveit működésük szabályszerűsége tekintetében (javaslatot tesz az alapító okiratok módosítására, kiegészítésére, új alapító okirat kiadására),

d) ellenőrzi a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseit törvényességi szempontból – az ellenőrzésről tájékoztatja a testületet évente egy alkalommal,

e) törvényességi szempontból ellenőrzi a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseit, és erről évente legalább egy alkalommal tájékoztatja a képviselő-testületet,

f) javaslatot tesz a polgármester juttatásainak megállapítására,

g) elvégzi a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartását,

ellenőrzését és felülvizsgálatát (ezzel összefüggésben feladata különösen:

a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatainak gyűjtése,

a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása, a vagyonnyilatkozatok olyan kezelése, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása a képviselő-testület hivatalán keresztül; a vagyonnyilatkozottal kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolyatatása során: a képviselő felszólítása (a saját és hozzátartozóinak) az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok írásbeli bejelentésére, a felszólításra szolgáltatott azonosító adatok megfelelő őrzése és az ellenőrzést követő 8 napon belüli törlése, a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a képviselő-testület soron következő ülésén való tájékoztatás),

h) közreműködik a képviselő-testület hatáskörébe tartozó fegyelmi, az összeférhetetlenséggel és a méltatlansággal kapcsolatos ügyek előkészítésében,

i) ellátja a képviselő-testület titkos szavazásai lebonyolításával kapcsolatos feladatokat.

(4) A Pénzügyi, Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat-nyilvántartó és Ellenőrző Bizottságnak a képviselő-testülettől átruházott vagyongazdálkodással kapcsolatos hatásköreit a helyi vagyonrendelet határozza meg.

(5) A képviselő-testület elé kizárólag a Pénzügyi, Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat-nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság állásfoglalásával nyújthatók be az alábbiakkal kapcsolatos előterjesztések

a) gazdasági program,

b) költségvetési koncepció,

c) éves költségvetési rendelet,

d) éves költségvetési beszámoló,

e) hitelfelvétel,

f) helyi adórendelet.

31. §

(1) A Szociális, Egészségügyi és Kisebbségi Ügyeket Ellátó Bizottság létszáma: 5 fő.

(2) A Szociális, Egészségügyi és Kisebbségi Ügyeket Ellátó Bizottság

a) véleményezi

aa) az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi ellátásra vonatkozó tervezési és gazdálkodási előterjesztéseket,

ab) az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi ágazatot érintő rendeletek tervezetét,

ac) a nemzetiségi szervezetek általi megkereséseket,

b) a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben dönt a szociális rászorultságtól függő ellátások közül

ba) a rendkívüli települési támogatásra,

bb) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjkedvezményre való jogosultság megállapításáról,

c) az önkormányzati ösztöndíjrendszer előzetes bíráló bizottságaként

ca) a beérkezett pályázatok elbírálását előkészíti, valamint javaslatot tesz a képviselő-testületnek a támogatott pályázatok rangsorára (A és B típusú pályázat),

cb) javaslatot tesz a támogatás visszavonásáról abban az esetben, ha a támogatásban részesített elköltözik a települési önkormányzat illetékességi területéről (A és B típusú pályázat),

cc) előkészíti az ösztöndíjasok szociális rászorultságának évente egyszeri kötelező felülvizsgálatát (B típusú pályázat).

(3) A képviselő-testület elé kizárólag a Szociális, Egészségügyi és Kisebbségi Ügyeket Ellátó Bizottság állásfoglalásával nyújthatók be az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi ágazatot érintő rendeletek tervezetei.

32. §

(1) Az Ifjúsági, Kulturális, Sport és Szabadidő Bizottság létszáma: 5 fő.

(2) A bizottság feladat- és hatásköre:

a) közreműködik a település ifjúságát érintő feladatok ellátásánál,

b) segíti és szervezi a tömeg- és versenysportot,

c) koordinálja és összefogja a helyi kulturális feladatok ellátását,

d) közreműködik a helyi szabadidős programok összeállításában.

13. A testület ideiglenes bizottságai

33. §

(1) A képviselő-testület által az Mötv. 57 § (3) bekezdése szerint létrehozott ideiglenes bizottság a létrehozásakor meghatározott önkormányzati feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor

a) dönt a bizottság elnevezéséről,

b) rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról,

c) meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez,

d) meghatározza, hogy a bizottság milyen önkormányzati feladatot lát el, meghatározza feladat- és hatáskörét.

(3) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

V. fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

14. A polgármester

34. §

(1) A polgármester főállású tisztségviselő.

(2) A polgármester munkarendje a Polgármesteri Hivatal munkarendjének megfelelő, fogadóórát pedig minden szerdán 8.00 és 12.00 óra között tart.

35. §

(1) A polgármester a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben dönt

a) a szociális rászorultságtól függő ellátások közül

aa) a krízis segélyre (rendkívüli települési támogatás krízis helyzet esetén),

ab) a települési támogatás keretében nyújtott kamatmentes kölcsönre,

ac) a települési támogatás keretében nyújtott temetési segélyre,

ad) a köztemetésre,

ae) a mezőgazdasági terménysegélyre,

af) a tanév, nevelési év kezdetének támogatására,

ag) az intézményi gyermekétkeztetés díjának támogatására,

ah) az eseti gyógyszertámogatásra

való jogosultság megállapításáról;

b) az újszülöttek támogatásának megállapításáról;

c) a közterület-használat engedélyezéséről;

d) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott helyi közutakkal kapcsolatos közútkezelői ügyekben;

e) közmű bekötéshez szükséges tulajdonosi hozzájárulásról;

f) a kizárólag raktár céljára szolgáló, üresen álló, hasznosítandó helyiségek legfeljebb három hónapra történő, eseti bérbeadásáról.

(2) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő alábbi halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben

a) megüresedett, hasznosítandó helyiségek bérbeadásával kapcsolatos pályázat kiírásáról,

b) megüresedett önkormányzati tulajdonú bérlakások bérbeadásával kapcsolatos pályázat kiírásáról,

c) önkormányzati tulajdonú, bérbe adott bérlakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetén a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről, amennyiben azt a bérlő kezdeményezi.

(3) A polgármester képviselő-testülettől átruházott vagyongazdálkodással kapcsolatos hatásköreit a helyi vagyonrendelet határozza meg.

15. Az alpolgármester

36. §

(1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére saját tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester fogadóórát minden kedden 16.00 és 17.00 óra között tart.

16. A jegyző

37. §

(1) A jegyző fogadónapja a kedd.

(2) A jegyzőt akadályoztatása esetén a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Csoportjának vezetője helyettesíti. A jegyzői tisztség betöltetlensége és igazgatási csoportvezető hiányában, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén helyettesítésüket a Polgármesteri Hivatal – képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő - szociális igazgatási ügyintézője látja el.

(3) A jegyző a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben dönt a szociális rászorultságtól függő ellátások közül a települési támogatás keretében nyújtott

a) rendszeresen nyújtott gyógyszertámogatásra,

b) lakásfenntartási támogatásra

való jogosultság megállapításáról.

VI. fejezet

A képviselő-testület hivatala

38. §

(1) A képviselő-testület egységes hivatala: Kiszombori Polgármesteri Hivatal. A Polgármesteri Hivatal székhelye: 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8.

(2) A Polgármesteri Hivatal feladatellátáshoz kapcsolódó szervezeti és működési előírásokról külön szabályzat rendelkezik, melyet a 8. függelék tartalmaz.

VII. fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok, a közmeghallgatás

39. §

(1) A képviselő-testület évente legalább egyszer – általános – közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatást előre meg kell hirdetni. A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(3) A közmeghallgatás meghirdetésére a képviselő-testület rendes ülése összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a lakosságot a közmeghallgatást megelőzően legalább 8 nappal kell értesíteni a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, valamint az önkormányzat honlapján történő közzétételével.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

40. §

(1) A képviselő-testület azon fórumként, amely a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe bevonását szolgálják, a falugyűlést határozza meg.

(2) A képviselő-testület a lakossággal való kapcsolattartásra, az önkormányzati döntések és hírekről szóló tájékoztatás érdekében a 2. § (3) bekezdésében meghatározott hivatalos lapot adja ki.

(3) A képviselő-testület a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról külön rendeletet alkot.

VIII. fejezet

Az önkormányzati gazdálkodás

41. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról, az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására vonatkozóan külön rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzat gazdasági programját a 9. függelék tartalmazza.

IX. fejezet

Nemzetiségi önkormányzattal kapcsolatos együttműködés

42. §

(1) Kiszombor nagyközségben roma nemzetiségi önkormányzat működik.

(2) A települési önkormányzat a tulajdonában lévő régi művelődési ház (6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 9.) épületében kettő külön álló, zárható irodahelyiséget - az alapvető berendezési tárgyakkal együtt - biztosít a nemzetiségi önkormányzat működéséhez.

(3) A települési nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a Kiszombori Polgármesteri Hivatal gondoskodik, az erre vonatkozó részletes szabályokat külön együttműködési megállapodás tartalmazza.

(4) A települési önkormányzat a nemzetiségi önkormányzattal együttműködve évente megvizsgálja a foglalkoztatás elősegítése érdekében a közmunkaprogramban való részvétel lehetőségeit.

(5) A települési önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat együttműködésének részletes szabályait külön megállapodás tartalmazza. A nemzetiségi önkormányzat határozatairól a jegyző nyilvántartást vezet.

(6) A nemzetiségi önkormányzat kihirdetést igénylő döntései a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével kerülnek kihirdetésre.

X. fejezet

Záró rendelkezések

43. §

Ez a rendelet a kihirdetése napját követő napon lép hatályba.

44. §

Hatályát veszti Kiszombor Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2014.(X. 22.) önkormányzati rendelete.