Harta Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2019. (XII.3.) önkormányzati rendelete
Harta Nagyközség Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 10. 26Harta Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2019. (XII.3.) önkormányzati rendelete
Harta Nagyközség Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Harta Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Alapvető rendelkezések, az önkormányzat elnevezése
1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: „Harta Nagyközség Önkormányzata”
(a továbbiakban: önkormányzat)
Székhelye: 6326 Harta, Templom u. 68.
Tel: 06 78 507 070
Fax: 06 78 507 079
E-mail: harta@harta.hu
Web: www.harta.hu
(2) Az önkormányzat hivatalos bélyegzői:
a) kör alakú, melynek körirata: Harta Nagyközség Önkormányzata, középen Magyarország címere
b) kör alakú, melynek körirata: Harta Nagyközség Polgármestere, középen Magyarország címere
c) A polgármester Harta Nagyközség címerének lenyomatát ábrázoló, magyar vagy német feliratú bélyegzőt használhat minden olyan esetben, amikor jogszabály nem írja elő Magyarország hivatalos címerű bélyegzőjének használatát.
2. § (1) Az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátását az önkormányzat a Dunatetétlen Község Önkormányzatával közösen létrehozott közös önkormányzati hivatal útján látja el.
A közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése:
„Hartai Közös Önkormányzati Hivatal”.
(a továbbiakban: hivatal)
Székhelye: 6326 Harta. Templom u 68.
Tel: 06 78 507 070
Fax: 06 78 507 079
E-mail: harta@harta.hu
Web: www.harta.hu
(2) A hivatal Dunatetétlenen állandó jelleggel működő kirendeltséget működtet.
A kirendeltsége címe: 6325 Dunatetétlen Rákóczi u 31.
Tel: 78 571 026, 78 571 027
Fax: 78 571 028
E-mail: dunatetetlen@dunatetetlen.hu
(3) A hivatal hivatalos bélyegzői:
a) kör alakú, melynek körirata: Harta Nagyközség Jegyzője, középen Magyarország címere
b) kör alakú, melynek körirata: Hartai Közös Önkormányzati Hivatal, középen Magyarország címere
c) kör alakú, melynek körirata: Hartai Közös Önkormányzati Hivatal Dunatetétleni Kirendeltsége, középen Magyarország címere
3. § Az önkormányzat önként vállalja az alábbi közügyeket:
a) gondoskodás a vallási turizmusról,
b) non-profit(civil) szervezetek támogatása,
c) környezeti menedzsment rendszer működtetése
d) Bursa Hungarica Ösztöndíj pályázat működtetése,
e) Arany János Ösztöndíj támogatása,
f) babakötvény, gyermekszületés támogatása
g) nemzetközi kapcsolatok ápolása
4. § Az önkormányzat által az egyes önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátására létrehozott társulások felsorolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
5. § Az önkormányzat egyes kötelező és önként vállalt feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében kapcsolatot ápol és tagja egyes szervezeteknek, amelyek felsorolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
6. § Az önkormányzati alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
7. § (1) Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatokat tart fenn az alábbi településekkel:
- hivatalos partnerkapcsolat Lossburg és Muldenhammer községekkel
- együttműködési szerződés Anse várossal
(2) A nagyközségbe bevezető utaknál a partnerkapcsolatokra utaló táblákat kell elhelyezni.
2. Együttműködés a nemzetiségi önkormányzattal
8. § (1) Az önkormányzat együttműködik a Hartai Német Nemzetiségi Önkormányzattal (a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat) és ennek keretében biztosítja számára a működés személyi és tárgyi feltételeit.
(2) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére előzetes egyeztetés alapján havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában ingyenesen biztosítja az önkormányzati feladat ellátásához szükséges helyiséghasználatot. A helyiség használatához kapcsolódó tárgyi infrastruktúra és rezsiköltséget az önkormányzat viseli.
(3) Az önkormányzat a hivatal útján ellátja:
a) a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása);
b) a testületi és tisztségviselők döntéseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a döntéshozatalhoz szükséges nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatokat;
c) a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket – a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata kivételével- az önkormányzat viseli.
(5) A jegyző vagy a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő megbízottja az önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
(6) Az önkormányzat székhelyén (községházán), az önkormányzati intézményeken, a helységnévtábláknál a feliratokat német nyelven is el kell helyezni.
(7) A képviselő-testület hozzájárul, hogy a hartai székhelyű vállalkozások a magyar mellett, német nyelvű feliratot is használhassanak.
3. Az önkormányzat kitüntetései, jelképei, ünnepek
9. § (1) Az Önkormányzat helyi kitüntetései:
a) „HARTA NAGYKÖZSÉGÉRT” Emlékplakett és Oklevél
b) „HARTA NAGYKÖZSÉG DÍSZPOLGÁRA” Emlékplakett és Oklevél
(2) Az önkormányzat helyi kitüntetéseit és azok leírását, használatuk rendjét, külön önkormányzati rendelet szabályozza.
10. § (1) Az Önkormányzat jelképei:
a) HARTA NAGYKÖZSÉG CÍMERE
b) HARTA NAGYKÖZSÉG ZÁSZLÓJA
(2) Az önkormányzat jelképeit és annak leírását, használatuk rendjét, külön önkormányzati rendelet szabályozza.
11. § (1) Az önkormányzat rendezvényeket szervez és gondoskodik arról, hogy a nagyközség lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltón módon megünnepelhesse.
(2) Ünnepek:
a) Állami ünnep: AUGUSZTUS 20.
b) Nemzeti ünnep: MÁRCIUS 15.
OKTÓBER 23.
(3) A település jelentősebb rendezvényei:
Pünkösdi FALUNAPOK
A képviselő-testület szervei
4. A képviselő-testület bizottságai
12. § (1) A képviselő-testület állandó bizottsága:
Pénzügyi-gazdasági, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság
Tagok száma: 5 fő
(2) Az állandó bizottságok által ellátandó feladat- és hatásköröket e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(3) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre, amelynek megbízatása feladatának elvégzéséig, vagy az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásig tart.
5. A polgármester, alpolgármester
13. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.
(2) Az átruházott hatáskörben tett intézkedéseiről és azok eredményeiről a polgármester a soron következő - rendes - ülésen beszámol.
(3) A polgármester ügyfélfogadási idejét e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(4) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelenség, vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, szükség esetén a polgármester – a testület át nem ruházható hatásköreibe sorolt ügyek kivételével – döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.
(5) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett halaszthatatlan esetben – a testület át nem ruházható hatásköreibe sorolt ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő és a képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi ügyekben:
az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében szükséges intézkedésről.
14. § (1) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
(2) Az alpolgármester a polgármester
a) megbízása alapján,
b) akadályoztatásakor annak megszűnéséig
c) tisztségének megszűnése esetén az új polgármester megválasztásáig ellátja a polgármester feladatait.
(3) Az alpolgármester ügyfélfogadási idejét e rendelet 4. melléklet tartalmazza.
6. A jegyző
15. § (1) A közös hivatal jegyzőjét Harta Nagyközség és Dunatetétlen Község polgármestere közösen nevezi ki, illetve menti fel, a tárgyév január elsejei állapotnak megfelelő lakosságszám arányos többségi döntéssel.
(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetén Harta Nagyközség és Dunatetétlen Község polgármestere – legfeljebb hat hónap időtartamra - az (1) bekezdésben meghatározott módon, egy a helyettesítésre alkalmas végzettségű köztisztviselőt jelölnek ki a feladatra, a tisztség újbóli betöltéséig.
(3) A jegyzői ügyfélfogadási idejét e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
A testületi szervek működési szabályai
7. A munkaterv
16. § (1) A képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv.
(2) A munkaterv tervezetét – a Pénzügyi-gazdasági, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság véleményének kikérése után a polgármester terjeszti a tárgyévet megelőzően a képviselő-testület elé.
(3) A munkaterv havi bontásban tartalmazza a tervezett napirendi pontokat, az esetleges külső előadókat.
8. A képviselő-testület összehívásának és működésének alapvető szabályai
17. § A képviselő-testület tagjainak száma - a főállású polgármesterrel és a társadalmi megbízatású alpolgármesterrel együtt - hét (7) fő.
18. § A képviselő-testület átruházott hatásköreit e rendelet 5. melléklete tartalmazza.
19. § (1) A képviselő-testület ülésére szóló meghívást a polgármester küldi elektronikus úton vagy papíralapon úgy, hogy azt a meghívottak az ülés előtt legalább 5 nappal előbb megkapják.
(2) A napirendhez kapcsolódó előterjesztéseket, kérelmeket az ülés előtt 5 nappal kell kiküldeni a meghívottaknak. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
20. § A meghívóból a kiküldéssel egy időben, a lakosság tájékoztatásául, az önkormányzat hirdetőtáblájára is ki kell egy példányt függeszteni, illetve azt el kell helyezni a település honlapján.
21. § (1) Sürgős, halasztást nem tűrő indokolt esetben az ülés az (1) bekezdéstől eltérően korábbi időpontra is összehívható akár telefonon, faxon vagy szóbeli meghívás útján (rendkívüli ülés). A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával az ülés előtt ki kell kézbesíteni, de indokolt esetben különösen életveszély, természeti katasztrófa esetén az ülés a kezdete előtt négy órával is összehívható. Ez utóbbi esetben a 20. §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni.
(2) A rendkívüli ülésen csak a rendkívüli intézkedést igénylő döntések hozhatók meg.
22. § Az ülésre meg kell hívni
a) az alpolgármestert,
b) a képviselőket,
c) a jegyzőt,
d) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,
e) a helyben működő állami köznevelési és az önkormányzati intézmények vezetőit
f) a rendelet 6. sz. mellékletében meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit, amennyiben valamely napirendi pont érintheti az intézményt, szervezetet.
g) valamely meghatározott napirendi ponthoz kapcsolódóan a napirend előadóját.
23. § (1) A meghívóban szereplő napirendi pontokat a polgármester állítja össze a képviselők és a jegyző javaslatainak figyelembevételével.
(2) Bárki kezdeményezheti valamely ügynek a napirendi pontokba való felvételét írásos előterjesztéssel, melyet a jegyzőhöz kell eljuttatni az ülést megelőző 8 nappal. A meghívóban szereplő napirendi pontokba való felvételről és az előterjesztés kiküldéséről a polgármester dönt.
(3) Kötelező az írásbeli előterjesztésnek a napirendi javaslatba való felvétele és meghívóval történő elküldése, ha azt
- képviselő
- a jegyző nyújtotta be.
(4) Amennyiben az ülés összehívását a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott számú képviselő indítványozza, az indítványnak írásban meg kell jelölnie az ülés tervezett napirendjét, helyét, idejét.
24. § A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, a javasolt napirendi pontokat, a napirendi pontok előterjesztőit.
25. § (1) Előterjesztésnek minősül a rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) Az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A napirend előadója a rendelettervezeteket minden esetben írásban nyújtja be, határozati javaslatot csak kivételesen terjeszthet elő szóban.
(3) Azokban az ügyekben, amelyekben az Mötv. előírása alapján zárt ülést kell tartani, az adatvédelmi szabályok érvényesülése érdekében csak indokolt esetben kell írásbeli előterjesztést készíteni, ha az a döntés meghozatalához feltétlenül szükséges, vagy ha az ügy a képviselő-testület számára nem ismert. Ez esetben is csak kifejezetten indokolt esetben kell azt az általános szabályok szerint kiküldeni, ha az előterjesztésnek az ülésen történő kiosztása nem lehet elegendő a megfelelő döntés meghozatalához. Az ilyen módon kiküldött előterjesztéseknél is törekedni kell a zárt ülés tartására indokot adó adatok feltüntetésének elkerülésére.
(4) Az írásbeli előterjesztés két részből áll:
a) az első részben a tárgyat pontosan meg kell határozni, ismertetni az előzményeket, képviselő-testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit, a tárgyra vonatkozó jogszabályokat, az előterjesztők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és a döntést indokolják,
b) a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megjelölésével és a határidők, részhatáridők megjelölésével.
(5) A Pénzügyi-gazdasági, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság előzetesen véleményezi a képviselő-testület elé terjesztendő
a) rendelettervezeteket,
b) költségvetési beszámolókat,
c) az önkormányzat vagyonával kapcsolatos döntéseket,
d) vizsgálati, ellenőrzési jelentéseket,
e) törvényességi felhívásokat,
f) személyi kérdéseket.
26. § Határozatképtelenség esetén 8 napon belül az ülést ismét össze kell hívni.
27. §1 A polgármesternek az ülés összehívására és vezetésére vonatkozó jogait
a) tartós akadályoztatása és a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén a képviselők közül választott alpolgármester
b) az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása és az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége esetén a legidősebb nem akadályoztatott képviselő (korelnök) gyakorolja.
9. A képviselő-testület ülése
28. § (1) A képviselő-testület évente legalább hat rendszerinti ülést tart, amely alapvetően nyilvános.
(2) A nyilvánosság biztosítása érdekében a nyílt ülésen bárki részt vehet, a hallgatóság az ülésen a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.
(3) Az állampolgárok és a sajtó képviselői a képviselő-testületi ülésekre azok megkezdése előtt és a testület munkájának megzavarása nélkül, az ülés megkezdése után is beléphetnek. Az ülésről a műsorszolgáltatási engedéllyel rendelkező szervezetek hang-, vagy televízió-felvételt készíthetnek, a nyílt ülésekről készült jegyzőkönyveket az önkormányzat a honlapján közzéteszi.
(4) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a polgármester jelzésük sorrendjében köteles szót adni. A tanácskozási joggal nem rendelkező meghívottak és a hallgatóság csak a polgármester külön engedélyével szólalhatnak fel.
(5) Tanácskozási jog illeti meg az ülésen a meghívottakat, de a 22. § e), f) és g) pontjában meghatározott meghívottakat csak annak a napirendi pontnak a tárgyalásánál, amelynek ő az előadója, illetve amely érinti az általa képviselt intézményt, szervezetet.
29. § (1) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző és a jegyzőkönyvvezető, meghívása esetén az érintett, a hivatal ügyintézője és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirend tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen.
(2) A zárt ülésen hozott határozatokat - figyelemmel a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseire - a polgármester a zárt ülést követő nyílt ülésen ismerteti. Amennyiben a személyes adatok védelme miatt vagy üzleti érdekből a határozat(ok) teljes egészében nem ismertethető(ek), a polgármester csak a döntés személyes vagy számszerű adatokat nem tartalmazó tárgyát és eredményét, több azonos típusú döntés esetén a típus és a döntés eredménye szerinti darabszámát ismerteti.
10. A képviselő-testület ülésének vezetése, tanácskozási rendje
30. § A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt, továbbá
b) megállapítja az ülés határozatképességét,
c) javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető személyére,
d) előterjeszti az ülés napirendjét, majd azt megszavaztatja,
e) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések (rendeletek, határozatok) végrehajtásának állásáról,
f) lehetőséget biztosít kérdések, interpellációk felvetésére,
g) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
h) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, megállapítja a szavazás eredményét. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni. Ezt követően kihirdeti a határozatokat,
i) berekeszti az ülést.
31. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a tagjainak több mint a fele, azaz legalább 4 fő jelen van.
(2) Amennyiben a képviselő-testület nem határozatképes, a polgármester az ülés elhalasztásáról dönthet.
32. § Az ülés napirendjére a polgármester tesz először javaslatot. A végleges napirendről a képviselő-testület vita nélkül dönt.
33. § (1) Napirend előtti felszólalásra bármelyik képviselő kérhet engedélyt, melynek megadásáról a polgármester dönt. Megtagadás esetén e tárgyban a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(2) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 3 percig tarthat, amelyet a képviselő kérésére, indokolt esetben a polgármester további 2 perccel meghosszabbíthat.
A napirend előtti felszólaláshoz kapcsolódóan vitának és határozathozatalnak helye nincs.
(3) A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló polgármesteri tájékoztatót a képviselő-testület a napirend előtti témák között tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben és az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedések elfogadásáról.
34. § (1) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő szót kérhet, és javaslatot tehet. A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.
(2) A tárgyalás alapvetően természetes módon, a hozzászólások, viszontválasz-lehetőségek alapvető korlátozása nélkül is folyhat, de a polgármester az ülés rendjének fenntartása érdekében megvonhatja a szót időlegesen és korlátozhatja a vitát oly módon, hogy csak az engedélyével kaphatnak szót a jelenlévők. A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során
a) az előadó a napirendhez a kérdések és a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
b) a bizottság elnöke vagy megbízottja előterjeszti a napirenddel kapcsolatos bizottsági állásfoglalást, módosító javaslatokat,
c) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni,
d) a kérdésekre adott válaszok után kerül sor a hozzászólásokra.
(3) A polgármester a témához képest indokolatlanul hosszú idejű, legalább 5 percet meghaladó hozzászólás esetén vonhatja meg a szót, illetve legalább 30 perces tárgyalás után lezárhatja a vitát abban az esetben is, ha az egyébként még nem ért volna véget.
(4) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának további korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.
35. § (1) A napirendi pontok tárgyalása előtt a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben interpellációt terjeszthetnek elő vagy kérdést intézhetnek a képviselők.
(2) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű írásos felvetés vagy tudakozódás. A kérdést, az ülést megelőző nap 12.00 óráig kell benyújtani a polgármesterhez. A polgármester a kérdésre elsősorban a képviselő-testület ülésén, vagy tizenöt napon belül írásban köteles választ adni a kérdést feltevőnek.
(3) Az interpelláció az önkormányzati ügyekben történő írásos felvilágosítás kérése. Az interpellációt, az ülést megelőző nap 12.00 óráig kell írásban benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik annak nyilvántartásba vételéről. Az interpellációnak tartalmaznia kell az interpelláló nevét, az interpelláció címét és szövegét, az interpelláló saját kezű aláírását.
(4) Az interpellációra elsősorban a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Ha az interpellált az ülésen nem ad választ, ezt írásban 15 napon belül kell megtennie. Az írásban adott válasz elfogadásáról a következő ülésen kell az interpellálónak vagy a Képviselő-testületnek nyilatkoznia.
(5) A Képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik, majd vita nélkül egyszerű szótöbbséggel a testület dönt az elfogadásáról. Ha testület nem fogadja el a választ, annak kivizsgálásáról dönthet.
36. § (1) A képviselő-testület ülésén jelenlévők kötelesek tiszteletben tartani a polgármesternek az ülés vezetésére vonatkozó jogait. A tanácskozás rendjének fenntartása során a polgármester:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,
b) ismételt figyelmeztetést követően megvonja a hozzászólótól a szót,
c) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához, illetve a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít, ismétlődő rendzavarás esetén pedig, a terem elhagyására is kötelezheti,
d) ismétlődő, tartós rendzavarás, állandó lárma, a vita rendjét ellehetetlenítő esemény következményeként a polgármester, ha ismételt figyelmeztetései sem járnak eredménnyel, felfüggesztheti az ülést és szükség esetén a rendvédelmi szervek segítségét igénybe veheti.
(2) „Személyes megjegyzés” intézménye keretén belül a napirend megtárgyalását követően a a tanácskozási joggal az ülésen résztvevőknek lehetőségük van:
- a sérelemnek vélt megjegyzés elhárítására
- a felmerülő félreértések tisztázására
(3) Az Mötv-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselőnek, illetve annak a képviselő-testületi tagnak, akiről bebizonyosodik, hogy döntéshozatal előtt a köztudomásúlag nem ismert személyes érintettségének bejelentését elmulasztotta, a képviselő-testület az érintett tiszteletdíját 1 hónapig megvonja.
11. A döntéshozatali eljárás
37. § A vita lezárása után a döntéshozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a döntési javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
38. § (1) Az eredeti javaslat elhangzása után a képviselő-testület tagjai módosításokat javasolhatnak, új javaslatokat tehetnek, illetve ezekre tekintettel a korábbi javaslatok visszavonhatók, módosíthatók.
(2) A módosítással kapcsolatosan alapesetben külön eljárás nincs, a nem több pontból álló határozati javaslat csak egy részének módosítására irányuló javaslatot is új javaslatként kell kezelni az eredeti határozat módosított formájában.
(3) Több pontból álló eredeti javaslat módosítása esetén a polgármester a módosítási javaslatok elhangzása után megkérdezi, hogy egyetért-e mindenki az elhangzott javaslatokkal. Egyhangú egyetértés esetén a módosítottnak tekinthető javaslatot egyben teszi fel szavazásra. Egyet nem értés esetén minden javaslatról külön kell dönteni, majd a módosított javaslat egészéről.
(4) Amennyiben egy döntéshez több javaslatról kell dönteni, a szavazás sorrendje a következő: polgármester a javaslatokat
a) amennyiben a javaslatok között összegszerűségből adódó különbség nincs, az előterjesztésük időrendje szerint,
b) amennyiben valamely kérdés eldöntéséhez összegszerűen kell határozatot hozni, a legmagasabb összeggel kezdve csökkenő sorrendben teszi fel szavazásra addig, ameddig nem születik határozat.
(5) Amennyiben az igen szavazatok kisebbségben vannak, a javaslat elutasítottnak tekintendő. Amennyiben nem születik határozat, mert az igen szavazatok száma a jelenlévő képviselő-testületi tagok számának a felével egyezik meg, a polgármester javasolhatja a kérdésben az újraszavazást. Ha a kérdésben nincs az ülésen újraszavazás, a soron következő ülésen döntési javaslattal újból naprendre kell tűzni a témát.
39. § A döntéshozatal kétféle módon történhet:
a) egyszerű többséggel, amelyhez a határozatképes számban jelen lévő képviselő-testületi tagok több mint a felének, azaz legalább 3 főnek az azonos tartalmú szavazata szükséges,
b) minősített többséggel, amelyhez a megválasztott képviselő-testületi tagok többségének szavazata, azaz legalább 4 főnek az azonos tartalmú szavazata szükséges.
40. § A képviselő-testület a döntéshozatal során:
a) rendeletet alkot,
b) határozatot hoz,
c) végzést hoz.
12. A rendeletalkotás
41. § (1) önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
- a települési képviselők;
- az önkormányzati bizottságok elnökei;
- a polgármester, az alpolgármester, a jegyző;
- a nemzetiségi önkormányzat testülete;
- a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői,
- az önkormányzati társulás tagjai
- választópolgárok, népi kezdeményezés útján
(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki a jegyzővel egyeztetve a kezdeményezést és a rendelet-tervezetet legkésőbb 30 napon belül a Képviselő-testület elé terjeszti. A rendelet-tervezetet a Pénzügyi-gazdasági, településfejlesztési és ügyrendi bizottság véleményezi.
(3) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja a hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés.
(4) Az önkormányzati rendeleteket évente kezdődő és kihirdetésük sorrendjében folyamatos sorszámmal, továbbá évszámmal kell ellátni a következők szerint:
„Harta Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének......./.......(a rendelet sorszáma arab számmal/évszám arab számmal, valamint a kihirdetés hónapja római számmal és napja arab számmal) önkormányzati rendelete ......... (a tárgy megjelölése -ról,-ről raggal).
(5) A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni és azt az önkormányzat honlapján közzé tenni.
13. A határozatok és végzések hozatala
42. § A képviselő-testület határozatának meghozatalára irányuló kezdeményezést a 42. § (1) bekezdésében meghatározottak nyújthatnak be. A kezdeményezésről a képviselő-testület soron következő ülésén, vagy azonnal is dönthet, ha a kezdeményezés a képviselő-testület ülésén történik.
43. § (1) A képviselő-testület számozott határozata a döntés számát, tárgyát, a testület döntésének lényegét, a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős megnevezését és az esetlegesen értesítendők megnevezését tartalmazza.
(2) A határozat jelölése sorszám/évszám, dátum és Kt.h. (rövidítés).
(3) A polgármester két ülés közötti időszakról szóló beszámolójának elfogadásakor, amennyiben azt a képviselő-testület egyhangúlag, vagy csak a polgármester tartózkodásával fogadta el, valamint egyhangúlag elfogadott eljárási kérdésekben,- pl. napirend elfogadása - a határozat (1) és (2) bekezdésben foglalt rögzítése helyett elég annak dokumentálása „a képviselő-testület külön számozott határozat hozatala nélkül” szöveggel a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvben.
(4) A testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.
44. § A végzések hozatala – pl. önkormányzati hatósági ügyekben - a határozatokkal egyezően történik folytatólagos, azaz nem külön sorszámozással. Jelölése sorszám/évszám, dátum és Kt.v. (rövidítés)
14. A szavazás módja
45. § A képviselő-testület a döntéseit elsősorban nyílt szavazással hozza, amely kézfeltartással történik.
46. § (1) A képviselő-testület az Mötv-ben meghatározott kivételek figyelembevételével az ott meghatározott eseteken túlmenően is dönthet a név szerinti szavazás elrendeléséről bármely képviselő-testületi tag javaslatára. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerint szavazást javasolni.
(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, s a jelenlévő tagok pedig, a nevük felolvasásakor "igen"- el "nem"- el vagy „tartózkodom” kifejezéssel szavaznak a határozati javaslatról, s az egyenként történő szavazás a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.
47. § (1) Az Mötv.-ben meghatározott ügyekben elrendelhető titkos szavazás szavazólapon történik. A szavazást egy előzetesen megválasztott 3 tagú ideiglenes (ad hoc) bizottság bonyolítja le oly módon, hogy ahhoz egyforma szavazólapokat, urnát, és az egyedül (titkosan) történő szavazás lehetőségét kell biztosítani.
(2) A szavazólapokat oly módon kell elkészíteni, hogy a szavazásnál legyen lehetőség a döntési javaslat(ok)on kívüli elutasító vagy tartózkodó szavazat leadására is.
(3) A bizottság elnöke ismerteti az eredményt, amely rögzítésre kerül a jegyzőkönyvben. A titkos szavazással hozott döntést is határozatba kell foglalni.
15. A jegyzőkönyv
48. § (1) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:
a) meghívót,
b) a meghívottak nevét tartalmazó jelenléti ívet,
c) a meghívó átvételéről szóló ívet vagy az elektronikusan kiküldött meghívó kiküldését igazoló elektronikus levelet.
d) az írásos előterjesztéseket,
e) a végleges rendeleteket, vagy a jegyzőkönyvben nem rögzített elfogadott dokumentumokat, ha azok az előterjesztéshez képest módosítva lettek.
f) a képviselő írásban benyújtott hozzászólását, interpellációját,
g) az érintett nyilatkozatát személyi ügyének nyílt vagy zárt ülésen való tárgyalásával kapcsolatban,
h) a jegyző törvényességi észrevételét.
(2) Nem kell a zárt ülés jegyzőkönyvéhez csatolni a meghívót és a jelenléti ívet, ha a zárt ülés napirendi pontjait az azzal egy időben tartott nyílt ülés meghívója tartalmazza.
49. § A jegyző az eredeti jegyzőkönyveket a mellékleteivel együtt évente bekötteti, a zárt ülések jegyzőkönyveit külön kell beköttetni. A jegyzőkönyv egy másolata az irattárban kerül elhelyezésre.
50. § (1)
a) A nyílt ülés jegyzőkönyvébe bármely állampolgár,
b) a zárt ülés jegyzőkönyvébe a képviselő-testület tagjai, a jegyző,
c) a zárt ülés jegyzőkönyvének az őket érintő részeibe az érintett vagy meghatalmazottja, illetve a megbízásából eljáró szakértő tekinthet be.
(2) A jegyzőkönyveket az Önkormányzati Hivatalban ügyfélfogadási időben lehet megtekinteni, az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a felsoroltaknak a jegyző felügyelete mellett.
16. A bizottságok működésére vonatkozó eltérő szabályok
51. § (1) E fejezet alkalmazásában a képviselő-testületre, illetve a polgármesterre vonatkozó előírásokat az alábbi eltérésekkel értelemszerűen alkalmazni kell a bizottságokra, illetve a bizottsági elnökökre, amennyiben jogszabály másképpen nem rendelkezik:
a) a bizottság részére nem szükséges munkaterv készítése,
b) a bizottság ülésére szóló meghívót az ülést megelőzően 5 nappal előbb kell kiküldeni,
c) a bizottság ülésére csak a 22. § a),b),c), és g) pontjában foglalt személyeket kötelező meghívni. Nem kötelező a g) pontban foglalt személyek meghívása, ha a napirendi pontot a képviselő-testület is tárgyalja.
d) a bizottság évente legalább kettő ülést tart,
e) a Pénzügyi-gazdasági, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság legalább 4 fő bizottsági tag, a 3 fős ideiglenes (ad hoc) bizottságok csak mindhárom tag jelenléte esetén határozatképesek.
f) a bizottsági elnököknek nem kötelező beszámolni a két ülés közötti időszakról, vagy a képviselő-testület ülésén is megtárgyalt napirendek végrehajtásáról
g) a bizottság rendeletet nem alkot
h) A bizottsági határozatok jelölése határozat jelölése sorszám/évszám, dátum és a Pénzügyi-gazdasági, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság esetében Pb.h. (rövidítés).
(2) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén a legidősebb nem akadályozott képviselő bizottsági tag (korelnök) hívja össze és vezeti.
(3) Bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozót.
(4) A bizottságok tevékenységükről szükség szerint tájékoztatást adnak a képviselő-testületnek.
17. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárási szabályok
52. § (1) A vagyonnyilatkozatokat a képviselő-testület tagjai a hivatalban adják le a Pénzügyi-gazdasági, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottságnak címezve. A bizottság a határidő elteltét követő 30 napon belül ül össze, és ellenőrzi a vagyonnyilatkozatok leadását, majd nyilvántartásba veszi azokat.
(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező tizenöt napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló - új tényállítás nélküli - ismételt kezdeményezést a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
(4) A bizottság felhívására a képviselő a saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat köteles az erre vonatkozó felszólítás kézhezvételétől számítva haladéktalanul írásban bejelenteni.
(5) Az eljárás eredményéről a soron következő testületi ülésen a bizottság tájékoztatást ad. Az eljárással kapcsolatosan a képviselőtestület dönt.
Lakossági fórumok
18. Közmeghallgatás
53. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül válaszolni kell. A közmeghallgatás megtartható a képviselő-testületi ülés egyik napirendi pontjaként.
(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, napirendi pontjairól tájékoztatni kell a lakosságot a meghívó a hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével és a települési honlapon való közzétételével a közmeghallgatást megelőzően legalább 8 nappal.
(3) A közmeghallgatáson elhangzott helyi közügyeket érintő kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.
(4) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester, jegyző, vagy a tárgykör szerint érintett bizottság, illetve tanácsnok vizsgálja.
(5) A kérdést a válaszadásra illetékes 15 napon belül írásban megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell. A közmeghallgatásról írásos jegyzőkönyv készül.
19. Egyéb fórumok
54. § (1) A polgármester közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – falugyűlést hívhat össze.
(2) Fontosabb szabályai:
a) gyűlés helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a hivatal hirdetőtábláján és a település honlapján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 15 nappal,
b) a gyűlést a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a 22. § (1) bekezdésében meghatározott személyeket,
c) a gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek vezetéséről és elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
Záró rendelkezések
55. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével hatályát veszti a Harta Nagyközség Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet
1. Az önkormányzat részvételével működő társulások
1. Harta- Dunatetétlen Intézményfenntartó Társulás
2. Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgáltató Intézményfenntartó Társulás
3. Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás
4. Izsák és Térsége Rekultivációs Önkormányzati Társulás
5. Kalocsa Környéki Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás
6. IZSÁK-KOM Fejlesztési Önkormányzati Társulás
7. Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás
2. Az önkormányzat tagságával működő szervezetek
1. Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége
2. Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (alapító tag)
3. Duna-mellék Leader Egyesület
4. Izsák- Kom. Kft.
5. Kiskunsági Víziközmű-Szolgáltató Kft
6. Dél- Alföld Ivóvízminőség-javító Konzorcium
7. Duna Település Szövetsége
2. melléklet
013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
013360 Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások
016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
032020 Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek
041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
041236 Országos közfoglalkoztatási program
041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
045120 Út, autópálya építése
045150 Egyéb szárazföldi személyszállítás
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
046020 Vezetékes műsorelosztás, városi és kábeltelevíziós rendszerek
046030 Egyéb távközlés
047320 Turizmusfejlesztési támogatások és tevékenységek
047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás
064010 Közvilágítás
066010 Zöldterület-kezelés
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
072111 Háziorvosi alapellátás
074031 Csalás és nővédelmi egészségügyi gondozás
081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
081041 Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása
081071 Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés
082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
082044 Könyvtári szolgáltatások
082061 Múzeumi gyűjteményi tevékenység
082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
083020 Könyvkiadás
083030 Egyéb kiadói tevékenység
086020 Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése
086090 Mindenféle egyéb szabadidős szolgáltatás
104060 A gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok
106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése2
3. melléklet3
1. A Pénzügyi-gazdasági, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság
1.1. feladatköre:.
1.1.1. Önkormányzati gazdálkodás, vagyonkezelés
1.1.2. Településfejlesztés, településrendezés;
1.1.3. Lakás- és helyiséggazdálkodás;
1.1.4. Helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
1.1.5. Önkormányzati működés ügyrendi feladatai
a) a rendelet 25. § (5) bekezdésében foglalt előterjesztések véleményezése
b) a képviselő-testület munkatervének véleményezése
c) a vagyonnyilatkozatok ellenőrzése és nyilvántartása, ezzel kapcsolatosan eljárás lefolytatása,
d) a képviselők összeférhetetlenségének vizsgálatával kapcsolatos eljárás
e) kitüntetési ügyek előzetes véleményezése
1.2. hatásköre:
4. melléklet
1. A polgármester ügyfélfogadási ideje: előre egyeztetett időpontban
2. Az alpolgármester ügyfélfogadási ideje: külön igény esetén előre egyeztetett időpontban
3. A jegyző ügyfélfogadási ideje: ügyfélfogadási időben
5. melléklet
I. A Képviselő-testület a Pénzügyi-gazdasági, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottságra az alábbi hatásköröket ruházza át:
1.4
II. A Képviselő-testület a polgármesterre az alábbi hatásköröket ruházza át:
1. Rendkívüli települési támogatás
2. Életkezdési támogatás
3. Gyermekszületési támogatás
4. Temetési segély
5. Köztemetés
6. Tüzelőanyag-támogatás
7. Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjpályázat keretében adható támogatás
8. Karácsonyi támogatás megállapítása
9. Döntési jog azokban a képviselő-testület hatáskörébe tartozó és az Mötv.-ben ki nem zárt ügyekben, amelyekben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést
10. Döntési jog a képviselő-hatáskörébe tartozó és az Mötv.-ben ki nem zárt, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan ügyekben
11. Az önkormányzati számlákon lévő átmenetileg szabad pénzeszközök lekötése
12. Az általános költségvetési tartalék 10%-os mértékig történő felhasználása
13. A pályázati és fejlesztési tartalék pályázati programokhoz szükséges önerejéhez történő felhasználása
14. A költségvetési kiadások kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosítás
15.5 Tulajdonosi jogok gyakorlása az önkormányzat hatályos vagyonrendeletében meghatározottak szerint:
a) a tulajdonosi jog gyakorlója döntései alapján a szerződések megkötése
b) a szerződésben foglaltak teljesítésének ellenőrzése és indokolt esetben azoknak a jognyilatkozatoknak a megtétele, amelyek szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányulnak, vagy az önkormányzat igényeinek érvényesítése, ideértve bírásági eljárás megindítását is,
c) olyan szerződési ajánlatokat önálló elutasítása, amelyek elfogadása jogszabályi rendelkezéssel, vagy önkormányzati határozatban előírtakkal ellentétes lenne,
d) közmű szolgáltatók részére közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, vagy szolgalmi jogot, vagy használati jogot önkormányzati ingatlanokon olyan mértékig történő biztosítása, amelyek az érintett ingatlanok rendeltetése szerinti felhasználását nem befolyásolják,
e) vezeték-, szolgalmi és használati jogot biztosító szerződéseket az önkormányzat, mint jogosult javára egymillió forint értékhatárig önállóan megkössön,
f) közterület használatához hozzájárulás, vagy erre szerződést kötése, ha a használat közterületként nyilvántartott földrészlet rendeltetésének megfelelő használatát biztosítja,
g) döntés az építési telkekre bejegyzett visszavásárlási joggal kapcsolatos kérelmekről,
h) döntés a vállalkozói telkekre bejegyzett jogokkal, tényekkel kapcsolatos kérelmekről.
16.6 Eljár a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott helyi közutak közút kezelői hatáskörökbe tartozó ügyekben.
III. A Képviselő- testület a jegyzőre az alábbi hatásköröket ruházza át:
6. melléklet
1. Hartai Hagyományőrző Kulturális Egyesület |
2. Harta Sportegyesület |
3. Hartai Önkéntes Tűzoltó Egyesület |
4. Sporthorgász Egyesület |
5. Rolling Fourteen Motoros Egyesület |
6. Hétszín Virág Alapítvány |
7. Ráday Pál Oktatási-Nevelési Alapítvány |
8. Hartai Zenekultúráért Alapítvány |
9. Hartai Dunatáj Vadászegyesület |
10. Hartai Méhészegyesület |
11. Dunatáj Természet-és Környezetvédelmi Közalapítvány |
12. Hartáért Egyesület |
A 27. § a Harta Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (X. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. melléklet cím szövege a Harta Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 19.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Harta Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (V. 17.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. melléklet 1. pontját a Harta Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (V. 17.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.
Az 5. melléklet 15. pontját a Harta Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (V. 17.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdése iktatta be.
Az 5. melléklet 16. pontját a Harta Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 19.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.