1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Villány Város Önkormányzata.

(2) Az Önkormányzat székhelye: 7773 Villány, Fő tér 1.

(3) Az Önkormányzat működési területe: Villány város közigazgatási területe.

2. § Az Önkormányzat hivatala: Villányi Közös Önkormányzati Hivatal.

3. §¹ Az Önkormányzat szervei:

- polgármester,

- Adó-, Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság,

- Szociális Bizottság,

- közös önkormányzati hivatal,

- jegyző,

- Villányi Mikrotérségi Szociális és Gyermekjóléti Társulás,

- Villányi Óvodai Intézményfenntartó Társulás,

- Mecsek-Dráva Regionális Szilárdhulladék Kezelő Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás.

4. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Villány Város Önkormányzatának jelképeit és azok használatának rendjét, továbbá a helyi kitüntetések és elismerő címek adományozását külön rendeletek szabályozzák.

5. § (1) A település ünnepei:

- Vörösbor Fesztivál

- Várossá avatás napja: Július 1. (Ezt az eseményt a 2015. évben, majd azt követően öt évente ünnepli a település.)

(2) Az Önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a testvér-települési kapcsolatok ápolására.

(3) Villány város testvér-települési kapcsolatot ápol:

- Eislingen/Fils (Németország)

- Stainz (Ausztria)

- St. Stefan (Ausztria)

- Gundersdorf (Ausztria)

- Greisdorf (Ausztria)

- Georgsberg (Ausztria)

- Pucisca (Horvátország)

- Székelyvécke (Románia)

- Zamárdi

- Nyékvárkony (Szlovákia)

településekkel.

6. § (1) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.villany.hu

(2)² Önkormányzati helyi lap: Villányi Hírmondó

7. § (1) Az Mötv. 42. §-ában foglaltakra figyelemmel meghatározott, a Képviselő-testület által átruházott hatásköröket a Rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) Egyedi, operatív feladat átruházása esetén a hatáskör címzettje annak végrehajtását követő első testületi ülésen beszámol a Képviselő-testületnek.

(3) Egyéb esetekben a Képviselő-testület évente ellenőrzi az átruházott hatáskör gyakorlását.

8. § (1) Az Önkormányzat önként vállalt feladatait a Rendelet 2. melléklete tartalmazza. A feladatok ellátásának mértékét és módját – a lakosság igényei és az Önkormányzat anyagi lehetőségei figyelembe vételével – Villány Város Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) az éves költségvetési rendeletében határozza meg.

9. § (1) A közfeladat önkéntes felvállalása előtt az Mötv. 10. § (2) bekezdésben meghatározottak vizsgálatára előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyben az érintett bizottságok véleményét is ki kell kérni.

(2) A feladat felvállalása előtti előkészítő eljárás lefolytatására eseti bizottság is létrehozható, illetve külső szakemberek közreműködése is igénybe vehető.

(3) Közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásához szükséges források megjelölését is.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott előterjesztés, és az önként vállalt közfeladatok ellátásának megszüntetéséről szóló határozat elfogadásához, minősített többség szükséges.

10. § A Képviselő-testület tagjainak száma – a polgármesterrel együtt – 7 fő.

11. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli üléseket tart.

(2) A Képviselő-testület éves ülésszünete idején - minden év július 1. napjától augusztus 20. napjáig - rendes ülést nem tart.

(3) A Képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti.

(4) A polgármester akadályoztatása, távolléte esetén az általa kijelölt alpolgármester, több alpolgármester esetén az általa kijelölt sorrendben hívja össze és vezeti az üléseket.

(5) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök, tartós akadályoztatásuk esetén az Adó-, Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság elnöke látja el az ülés összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat.

12. § A Képviselő-testületi ülések rendjének alapja a munkaterv.

13. § (1) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér:

(2) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kérhet:

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(4)³ A munkatervet minden év február 28-ig minősített többséggel fogadja el a Képviselő-testület.

(5) A munkatervet meg kell küldeni mindazoknak, akiktől a polgármester a munkatervre vonatkozóan javaslatot kért és a választókerületi országgyűlési képviselőnek.

(6) A munkatervet meg kell küldeni:

14. § (1) A Képviselő-testület az alakuló ülését az általános önkormányzati választások eredményének jogerősség válását követő tizenöt napon belül tartja meg. Az alakuló ülést az újonnan megválasztott polgármester hívja össze és vezeti. Az alakuló ülés összehívására a rendes képviselő-testületi ülés összehívására vonatkozó szabályok alkalmazandók.

(2) A Képviselő-testület alakuló ülésének napirendi pontjai az alábbiak:

(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározottakat abban az esetben kell napirendre tűzni, amennyiben a megbízólevelek átadására törvényben előírt határidőn belül sor kerül az alakuló ülés megtartására. A (2) bekezdés b) pontjában szereplő tárgykör napirendre tűzéséről a polgármester dönt. A (2) bekezdés c)-k) pontjában szereplő pontokat az alakuló ülésen vagy legkésőbb az azt követő első rendes ülésen kötelező napirendre tűzni.

15. § (1) A Képviselő-testület rendes ülést az éves munkatervében meghatározott számban és időpontban, de évente legalább hat alkalommal tart. Az ülések időpontját lehetőség szerint keddi napokra kell ütemezni.

(2) A polgármester a munkatervben meghatározott időponttól eltérő időpontra, valamint a munkaterven felül is összehívhat rendes ülést.

16. § (1) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze.

(2) A polgármester köteles tizenöt napon belüli időpontra rendkívüli testületi ülést összehívni a települési képviselők egynegyedének, a Képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(3) A rendkívüli ülésen csak olyan napirendi pont tárgyalható, amely a rendkívüli ülés meghívójában szerepel.

17. § (1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze.

(2) Az ülésekkel kapcsolatos dokumentációt (meghívó, előterjesztések) elektronikus úton, erre irányuló képviselői kérés esetén papíralapon is meg kell küldeni.

(3) Az ülés meghívóját olyan időpontban kell megküldeni, hogy az érintettek azt elektronikusan az ülés kitűzött időpontja előtt legalább öt nappal megkapják.

18. § A meghívónak tartalmaznia kell:

- a testületi ülés napjának,

- a testületi ülés kezdő időpontjának,

- a testületi ülés helyének,

- a testületi ülés tervezett napirendi pontjainak és azok előterjesztőinek megjelölését.

19. § (1) Rendkívüli ülés összehívása esetén az ülés előtt 24 órával is küldhető meghívó. Erre bármilyen – akár szóbeli – értesítési mód igénybe vehető, a sürgősség okát azonban közölni kell.

(2) Rendkívüli ülés esetén a Képviselő-testület – erről szóló, minősített többséggel hozott határozatával – előzetes bizottsági tárgyalás nélkül is dönthet a napirendre felvett témákról.

20. § A Képviselő-testület üléséről – a 18. §-ban foglaltak megjelölésével – a lakosságot a helyben szokásos módon, a meghívónak a Villányi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) hirdetőtábláján történő kifüggesztésével és a város hivatalos honlapján történő megjelenítésével értesíteni kell.

21. § (1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

(2) Az írásos előterjesztéseket az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt személyeknek kell megküldeni.

(3) A Képviselő-testület ülésén az (1) bekezdés b)-c), valamint e) pontjaiban meghatározottak minden esetben, a d) pontban szereplő személy a nemzetiséget érintő ügyekben, az f) pontban szereplő személyek az általuk vezetett intézményeket érintő ügyekben szavazati jog nélkül, tanácskozási joggal vesznek részt. A g) pontban szereplő önszerveződő közösségek, valamint a h) pontban szereplő szakértő az őket érintő napirendi pontokat illetően tanácskozási joggal rendelkeznek.

22. § (1) A Képviselő-testület üléseinek előkészítésére az alábbi dokumentumok alkalmazhatóak:

(2) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

23. § (1) Az előterjesztésnek konkrétan megfogalmazott, a többféle értelmezés lehetőségét kizáró és a végrehajtás szempontjából ellenőrizhető javaslatot kell tartalmaznia.

(2) Az előterjesztő két vagy több döntési alternatívát dolgoz ki:

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben két vagy több azonos részletességgel kidolgozott változatot kell ismertetni.

(4) A tájékoztató, illetve a beszámoló célja – döntést nem igénylő ügyben – a Képviselő-testület informálása.

24. § (1) Kötelezően írásos előterjesztés készül az alábbi ügyekben:

(2) A kötelezően előzetes bizottsági tárgyalást igénylő ügyek felsorolását a Rendelet 4. melléklete tartalmazza.

25. § (1) Rendkívüli esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak a képviselő-testületi ülésen történő kiosztását.

(2) A (1) bekezdésben foglalt esetben a polgármester az előterjesztés kiosztásával egyidejűleg – igény esetén – legfeljebb 10 perces ülésszünetet rendel el, az írásos dokumentum áttanulmányozásának biztosítása érdekében.

26. § Előterjesztést nyújthatnak be:

27. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. 46. §-ában foglaltak szerint nyilvános, illetve zárt ülést tart.

(2) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben az érintett az ülés megnyitását követően, a napirendi pontok elfogadása előtt jelezheti zárt ülés tartása iránti kérelmét.

(3) A Képviselő-testület az adott napirendi pontot érintő zárt ülés tartásáról alakszerű határozat nélkül dönt.

28. § (1) A testületi ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő személy nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, valamint a határozatképességet. Az ülés időtartama alatt mindkettőt folyamatosan ellenőrzi.

29. § (1) A Képviselő-testület határozatképességéhez a megválasztott képviselők több, mint felének – 4 fő képviselő – jelenléte szükséges.

(2) Ha testületi ülést határozatképtelenség miatt el kell napolni, akkor az ülést a polgármester nyolc napon belüli időpontban újból köteles összehívni. Ebben az esetben a testületi ülés összehívására megváltozott napirenddel is sor kerülhet.

30. § (1) A határozatképesség megállapítását követően a levezető elnök ismerteti a napirendi pontokat, melyek elfogadásáról a Képviselő-testület alakszerű határozat nélkül dönt.

(2) Az önkormányzati bizottságok, a nemzetiségi önkormányzatok, a polgármester, a jegyző, a képviselők indítványozhatják valamely kérdés napirendre tűzését. A napirenden nem szereplő javaslatok megtárgyalásához az erről szóló, minősített többséggel hozott határozat szükséges.

(3) El nem fogadott indítvány annak megtételétől számított hat hónapon belül nem ismételhető meg, kivéve, ha azt az Önkormányzat érdekei indokolják. Az önkormányzati érdek fennállásáról a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(4) A rendes ülésen első napirendi pontként a polgármester beszámol a lejárt határidejű határozatokról, valamint az ülések közötti eseményekről, melynek elfogadásáról a Képviselő-testület alakszerű határozat nélkül dönt.

31. § (1) Az ülést levezető elnök a napirendi pontok sorrendjében minden előterjesztéssel kapcsolatosan külön-külön vitát nyit.

(2) A vita megnyitása előtt:

32. § A napirend tárgyalása során az ülés tanácskozási - és szavazati joggal rendelkező résztvevői, legfeljebb két perc időtartamú ügyrendi felszólalással élhetnek, amely felszólalás megelőzi a jelentkezési sorrendet.

33. § (1) Az előterjesztés tárgyával kapcsolatos vélemények kifejtésére a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

(2) A felszólalás időtartama napirendi pontonként egy-egy alkalommal legfeljebb 3 perc lehet. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama az 1 percet nem haladhatja meg.

(3) Az ülés vezetője bármikor bekapcsolódhat a vitába, az időkeret túllépése miatt megvonhatja a szót a felszólalótól.

(4) A Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával szót adhat az ülésen megjelent és azt igénylő állampolgárnak. A hozzászólás időtartama a 3 percet nem haladhatja meg.

34. § A vita lezárásáig a hozzászólások időtartamának további korlátozására, illetve a vita lezárására – feltéve, hogy minden az adott napirendhez hozzászólni kívánó képviselő hozzászólási jogával élt, illetve arról lemondott – a Képviselő-testület bármely tagja és az ülésre vonatkozó szabályok betartása érdekében a jegyző tehet javaslatot. E javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

35. § A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

36. § A képviselőt megillető jogosítványok a tanácskozás során az Mötv. 32. § (1) bekezdés b) és f) pontján túlmenően: interpelláció, képviselői kérdés, képviselői indítvány, napirend előtti felszólalás.

37. § (1) A Képviselő-testület bármely tagja az Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben a polgármesterhez, az állandó bizottságok elnökeihez és a jegyzőhöz interpellációt intézhet.

(2) Az írásbeli interpellációt legkésőbb az ülést megelőző 5 nappal kell benyújtani.

(3) A benyújtott interpellációkról a levezető elnök a testületi ülés kezdetekor ad tájékoztatást.

(4) Az interpellációt a Képviselő-testület csak rendes ülésen tárgyalhatja.

(5) Az interpellációt a képviselő a napirendek megtárgyalását követően mondja el.

(6) A levezető elnöknek megfelelő időkeretet kell biztosítania arra, hogy a képviselő a leírtakat a testületi ülésen szóban is előadhassa.

(7) Az interpelláció ideje maximum 5 perc, az arra adott válasz, viszontválasz, nyilatkozat időtartama is egyenként maximum 5 perc lehet.

38. § (1) A Rendelet 37. § (2) bekezdés szerinti határidőben benyújtott írásbeli interpellációra az ülésen szóban, a szóbeli interpellációra az ülést követő legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni, és azt el kell juttatni minden képviselőhöz.

(2) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, valamint a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület is vita nélkül, egyszerű többséggel, alakszerű határozat nélkül dönt.

(3) Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület sem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a polgármester a kérdést az illetékes bizottság elé utalja, illetékes bizottság hiányában az általa kijelölt alpolgármester bevonásával részletesebb vizsgálatot rendel el.

39. § (1) Amennyiben az interpelláció megtárgyalására kitűzött időpontban az interpelláló képviselő nincs jelen, az interpelláció nem tárgyalható. Ebben az esetben az interpelláció tárgyalása elnapoltnak tekintendő, de a válaszadásra nyitva álló 15 napos határidőt be kell tartani.

(2) Egyazon kérdésben újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról - kétség esetén - a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

40. § A települési önkormányzati képviselő a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől, a bizottságok elnökeitől és a jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, melyre az ülésen szóban – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

41. § (1) A Képviselő-testület bármely tagjának joga van önálló képviselői indítvány előterjesztésére, annak érdekében, hogy a Képviselő-testület a hatáskörét érintő ügyet tárgyalja meg.

(2) Az indokolást is tartalmazó indítványt legkésőbb az ülést megelőző 15. napig kell előterjeszteni.

(3) Az indítvány megtárgyalását legkésőbb a benyújtástól számított 60 napon belül napirendre kell tűzni.

42. § (1) Előzetes jelentkezés alapján minden képviselő élhet a napirend előtti felszólalás lehetőségével.

(2) Napirend előtti felszólalásra jelentkezni az ülést levezető elnöknél szóban vagy írásban lehet, legkésőbb a rendes vagy rendkívüli testületi ülés megnyitásáig.

(3) A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc.

(3) Ha a napirend előtti felszólalással érintett személy a Képviselő-testület ülésén jelen van, legfeljebb 5 percben reagálhat az elhangzottakra. Viszontválasznak helye nincs.

43. § Az ülés rendjének biztosítása érdekében a levezető elnök:

44. § (1) Bármely képviselő javaslatára vita nélkül, minősített többséggel hozott határozata alapján a levezető elnök rendbírsággal sújthatja azt a képviselőt, aki:

(2) A rendbírság összege alkalmanként 10.000 Ft. A rendbírságot az érintett képviselő az ülést követő 15 napon belül köteles befizetni az Önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára.

45. § A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. Amennyiben a hallgatóság a tanácskozás rendjét zavarja, az ülést levezető elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

46. § Az ülés vezetőjének a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

47. § (1) A szavazás nyílt, titkos és név szerinti szavazás lehet.

(2) Az elnök az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd a módosításokkal, kiegészítésekkel együtt létrejött határozati javaslatról dönt a Képviselő-testület.

48. § A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza.

49. § (1a) Nyílt szavazás esetén a szavazás kézfeltartással történik.

(2) Szavazás közben beszédet tartani és a szavazást indokolni tilos.

(3) A szavazás eredményét a jegyző közreműködésével kell megállapítani.

(4) Az ülést levezető elnök elrendelhet ellenpróbát is.

(5) A szavazást követően a napirendhez újabb hozzászólásnak helye nincs.

50. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(2) A titkos szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

51. § (1) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólap és urna igénybevételével történik.

(2) A szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület a képviselők közül háromtagú – elnökből és két tagból álló – szavazatszámláló bizottságot választ.

(3) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét és a szavazásról jegyzőkönyvet készít, mely a testületi ülésről készített jegyzőkönyv mellékletét képezi.

52. § A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

53. § (1) Név szerinti szavazás elrendelését bármelyik képviselő indítványozhatja.

(2) Név szerinti szavazást el kell rendelni, ha azt:

(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét, akik nevük felolvasása után "igen"-nel", vagy „nem"-mel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól.

54. § A Képviselő-testület döntéseit – az 55. §-ban foglalt kivételekkel – egyszerű szótöbbséggel hozza meg.

55. § A Képviselő-testület minősített többséggel meghozott döntése szükséges:

56. § (1) Ha a szavazás eredményeként döntés nem születik, az ülésvezető elnök legfeljebb 10 perces szünetet rendel el, majd a vitát tovább kell folytatni.

(2) Ha a vita folytatása sem vezet eredményre, és a döntésképtelenség a megismételt szavazáskor is fennáll, az előterjesztést az előkészítőnek ismételt mérlegelésre vissza kell adni.

(3) Az előterjesztést két hónapon belül ismételten meg kell tárgyalni.

57. § A Képviselő-testület – a szavazati arányok rögzítésével – alakszerű határozat nélkül dönt:

58. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek Ptk. szerinti közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(2) A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét.

(3) A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt.

(4) A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a Képviselő-testület döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul.

(6) Amennyiben a képviselő a (2) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a Képviselő-testület minősített többséggel meghozott döntése alapján a 81. § (2) bekezdésben meghatározott mértékű képviselői kerete legfeljebb három havi összeggel csökkenthető.

59. § A Képviselő-testület döntése lehet:

60. § (1) A Képviselő-testület által hozott határozatokat a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(2) A Képviselő-testület határozatainak teljes megjelölése: Villány Város Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/év (hó, nap) számú határozata.

(3) A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését egyértelmű megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét és felelősét.

61. § A határozatot az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni mindazoknak, akire nézve a határozatból közvetlenül jogok és kötelezettségek származhatnak, illetve akiknek érdekeit a határozatban foglaltak közvetlenül érintik, amennyiben a Képviselő-testületi ülésen nem voltak jelen.

62. § A Képviselő-testület hatósági ügyben hozott határozataira az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.), az Mötv. 142/A-142/C. §-ában, valamint a vonatkozó ágazati jogszabályokban foglaltakat kell alkalmazni.

63. § (1) A Képviselő-testület a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdésben meghatározott esetben normatív határozat formájában hozza meg döntését.

(2) A kihirdetésről a jegyző a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján gondoskodik.

(3) A normatív határozatot a kihirdetést követően az Önkormányzat honlapján közzéteszi.

64. § (1) Rendelet-alkotási javaslatot tehetnek a polgármester, alpolgármester, települési képviselők, a Képviselő-testület bizottságai és a jegyző.

(2) A javaslatot a polgármesterhez kell írásban benyújtani, aki a rendelet tárgya szerinti illetékes bizottság és a Hivatal bevonásával a kezdeményezést, majd a tervezetet a Képviselő-testület elé terjeszti.

(3) A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

65. § (1) A rendelet tervezet előterjesztéséhez csatolni kell a jogszabály által előírt előzetes hatásvizsgálatot és a részletes indokolást.

(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A rendelet akkor tekinthető kihirdetettnek, ha a Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztésre került.

(4) A rendeletet kihirdetést követően az Önkormányzat honlapján közzéteszi.

66. § A Képviselő-testület által alkotott rendeletek megjelölése az 5/2019. (III.13.) IM rendelet 11. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően:

67. § A rendeletek, határozatok nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.

68. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

69. § A jegyzőkönyv tartalmazza:

70. § (1) A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és a jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

(2) Jegyzőkönyv-hitelesítőként a Képviselő-testület tagjai az abc sorrendjének megfelelően követik egymást. Amennyiben a jegyzőkönyv-hitelesítőként következő képviselő a Képviselő-testület adott ülésén nincs jelen, úgy helyébe a névsorban következő képviselő lép.

(3) A jegyzőkönyvet a jegyző az ülést követő tizenöt napon belül elektronikus formában köteles megküldeni a Képviselő-testület tagjainak.

71. § A jegyzőkönyv mellékleteként az írásbeli előterjesztések, rendelettervezetek minden esetben csatolásra kerülnek, azonban egyéb iratok is képezhetik a jegyzőkönyv mellékletét.

72. § (1) Az állampolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyvébe.

(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésen hozott Képviselő-testületi döntés nyilvános.

(3) A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

(4) Az állampolgárok az (1) és (3) bekezdésekben biztosított jogaikat ügyfélfogadási időben a Hivatalban gyakorolhatják. Zárt üléshez kapcsolódó iratok tartalmának megismerésére irányuló igény esetén a polgármester a Hivatal ügyintézője útján, az iratok tartalmi vizsgálatát követően tájékoztatást nyújt a betekintési jog terjedelmére és gyakorlásának módjára vonatkozóan.

73. § (1) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül a jegyzőkönyv elkészítésének megkönnyítéséhez.

(2) A kép- és hangfelvétel készítésének jogát a nyilvános Képviselő-testületi, illetve bizottsági üléseken résztvevő személyek tűrni kötelesek.

(3) A testületi, bizottsági ülésről készült hang- és képanyag nem selejtezhető.

74. § A Képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében közmeghallgatást, lakossági fórumot, polgármesteri, alpolgármesteri, képviselői fogadóórákat tart.

75. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer, a munkatervében meghatározott időpontban közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontját, helyét, a helyben szokásos módon, a közmeghallgatás tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal kell közzétenni. Erről a jegyző gondoskodik.

76. § (1) A közmeghallgatáson a polgármester a Képviselő-testület éves tevékenységéről beszámol.

(2) A közmeghallgatáson az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői önkormányzati ügyekben közérdekű kérdést tehetnek fel és közérdekű javaslatokkal élhetnek.

(3) A közmeghallgatásról a 68-69. §-okban foglaltak szerint jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) A közmeghallgatáson meg nem válaszolt közérdekű kérdést a Képviselő-testület illetékes bizottsága soron következő ülésén megvizsgálja, majd arról a kérdezőt a bizottsági ülést követő 5 napon belül tájékoztatja.

77. § (1) A Képviselő-testület a település egészét, vagy egy településrészt érintő, kiemelten fontos közügy megtárgyalása, a lakosság tájékoztatása céljából lakossági fórumot tarthat.

(2) Lakossági fórum kiírásáról a Képviselő-testület egyszerű többséggel hozott határozattal dönt.

(3) A lakossági fórum időpontját, helyét, tárgyát, a helyben szokásos módon, a lakossági fórum tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal kell közzétenni. Erről a jegyző gondoskodik.

(4) A lakossági fórumról a 68-69. §-okban meghatározottak szerint jegyzőkönyvet kell készíteni.

78. § A közmeghallgatás, illetve a lakossági fórum az Önkormányzat székhelyétől eltérő helyre is összehívható.

79. § (1) A polgármester, az alpolgármester és a Képviselő-testület tagjai a lakosság véleményének közvetlen megismerése érdekében előre meghatározott időpontokban fogadóórát tartanak.

(2) A polgármesteri, alpolgármesteri és képviselői fogadóórák időpontjáról és helyéről a Képviselő-testület a lakosságot az Önkormányzat honlapján tájékoztatja.

80. § (1) A helyi népszavazásra a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényben, valamint ezen önkormányzati rendeletben meghatározottak irányadók.

(2) A Képviselő-testület helyi népszavazást rendelhet el bármely hatáskörébe tartozó ügyben.

(3) A Képviselő-testület helyi népszavazást köteles kiírni a következő kérdésekben:

(4) Helyi népszavazást a település választópolgárai 20 %-ának megfelelő számú választópolgár kezdeményezhet a polgármesternél, mely esetben a Képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást.

81. § (1) A települési képviselő kötelessége:

(2) A települési képviselő tiszteletdíjban nem részesül, azonban képviselőnként a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározott összegű havi képviselői kerettel, a költségvetési rendeletben és a vonatkozó jogszabályokban meghatározott eljárásrend szerint támogatásként rendelkezhet azzal, hogy a támogatás odaítélésének feltétele a Képviselő-testület határozat formájában meghozott jóváhagyó döntése.

(3) Amennyiben a képviselő az (1) bekezdésben meghatározott, vagy törvényben lefektetett kötelezettségeit megszegi, úgy a Képviselő-testület minősített többséggel meghozott döntése alapján a (2) bekezdésben meghatározott mértékű képviselői kerete legfeljebb három havi összeggel csökkenthető.

82. § (1) A települési képviselő döntéseit kizárólag meggyőződése alapján hozza meg, szavazatát megindokolni nem köteles.

(2) Nyilvánosság előtt tett nyilatkozataiban – azon ügyekben, amelyekben a Képviselő-testület már állást foglalt – köteles a testületi álláspontot ismertetni, attól eltérő véleményét egyértelműen különvéleményként megfogalmazni.

(3) A települési képviselő előre meghirdetett időpontban fogadóórát tart.

83. § A települési képviselőt önkormányzati ügyben az Önkormányzat munkavállalói, a Hivatal köztisztviselői, az Önkormányzat vagy az Önkormányzat részvételével működő társulások által fenntartott intézmények vezetői és a Jegyző soron kívüli fogadják.

84. § (1)⁴ A polgármester feladatait főállásban látja el. A polgármester illetményét és költségtérítését a képviselő-testület az Mötv. 71. §-a, valamint a Kttv. kereti között határozza meg. A Képviselő-testület a polgármesteri tisztség betöltésének módját a megbízatás időtartamán belül egy esetben jelen Rendelet módosításával megváltoztathatja.

(2)⁵

(3) A polgármester az Mötv. 67. § (1) bekezdésben meghatározottakon túl:

(4) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján dönt az alábbi, a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben, a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett:

(5) A polgármester – ha egybefüggően legalább öt napon keresztül nem tartózkodik a településen (tartós távollét) – azt előzetesen, legalább egy héttel korábban a helyettesítésére kijelölt alpolgármester és a jegyző felé jelezni köteles.

(6) A polgármester helyettesítését az általa kijelölt alpolgármester, illetve több alpolgármester esetén az alpolgármesterek a polgármester által meghatározott sorrendben látják el.

(7) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az Adó-, Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság elnöke látja el a polgármesteri feladatokat.

(8) A polgármester a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározott összegű havi polgármesteri kerettel, a költségvetési rendeletben és a vonatkozó jogszabályokban meghatározott eljárásrend szerint támogatásként rendelkezhet azzal, hogy a támogatás odaítélésének feltétele a Képviselő-testület határozat formájában meghozott jóváhagyó döntése.

(9) A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, új polgármester hiányában az alpolgármesternek, alpolgármester hiányában az Adó-, Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság elnökének adja át. Ugyanezen rendelkezés irányadó a polgármester lemondása esetén a lemondó nyilatkozat átadására.

(10) A polgármester jogállására egyebekben az Mötv. 63-73. §-aiban foglaltak az irányadók.

85. § A Képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, szervező és ellenőrző feladatokat ellátó – a Képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel felruházható – egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.

86. § A Képviselő-testület állandó és ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre.

87. § (1) A Képviselő-testület fontosabb önkormányzati feladatkörökkel, közszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokra állandó bizottságokat hozhat létre.

(2) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottságot a létrehozásának alapjául szolgáló önkormányzati feladat ellátásának időtartamára hozza létre, amely a feladat elvégzését követően megszűnik.

(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

88. § A bizottságok létszámát és személyi összetételét a bizottsági munka hatékonyságának szempontjai határozzák meg. A Képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok elnevezését, feladatait, tagjainak számát és összetételét a Rendelet 3. melléklete tartalmazza.

89. § A Képviselő-testület a bizottságok létszámáról, összetételéről, feladatköréről a megalakításuk alkalmával dönt, azonban szükség esetén bármelyik képviselő indítványára azt módosíthatja.

90. § A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

91. § Az állandó bizottságok a Képviselő-testület munkatervével összhangban végzik munkájukat.

92. § (1) A bizottságok működésük főbb részletszabályait a Rendelet rendelkezéseivel összhangban, ügyrendjükben állapítják meg.

(2) A bizottság az ügyrendjét maga készíti és fogadja el.

93. § A bizottságok tervezett üléseikről és napirendjükről a képviselőket és a jegyzőt tájékoztatni kötelesek. A meghívót a Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

94. § (1) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén a bizottság elnöke által megbízott bizottsági tag hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az írásos előterjesztéseket az ülést megelőző 5 nappal előbb elektronikusan megkapja. Erre irányuló kérés esetén a dokumentumokat papíralapon is meg kell küldeni.

(2) Kötelező a bizottság összehívása, ha azt a polgármester indítványozza.

(3) A bizottságot 8 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester vagy a bizottsági tagok 1/3-ának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

95. § (1) A több bizottság feladatkörét érintő ügy napirendre tűzéséről a bizottságok elnökei kötelesek egymást tájékoztatni és lehetőség szerint egymás ülésén a képviseletet biztosítani.

(2) A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma összevont bizottsági ülés keretében történő megtárgyalásáról.

96. § (1) A bizottsági ülés akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak több mint fele jelen van.

(2) A bizottsági tag a bizottság ülésein köteles részt venni. Amennyiben a bizottsági tag az éves bizottsági ülések számának felén nem vett részt, úgy a bizottság elnökének javaslata alapján, a Képviselő-testület állást foglalhat a bizottsági tagság megszüntetéséről.

(3)⁶ A bizottságok ülésén a képviselő, a jegyző, az aljegyző, a Hivatal pénzügyi, valamint igazgatási csoportvezetője, illetve a Hivatal önkormányzati referense tanácskozási joggal vehet részt. A Rendelet 104. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság ülésén a települési főépítész állandó meghívottként, tanácskozási joggal, valamint az őt érintő napirendi pont vonatkozásában a Villányi Művelődési Ház vezetője, az önkormányzati rendezvényszervező tanácskozási joggal vesz részt.

97. § A bizottság konkrét témakörben külső szakértőket is igénybe vehet.

98. § A bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű szótöbbséggel dönt.

99. § (1) A bizottság hatósági jogkörében az Ákr., valamint más, kapcsolódó ágazati jogszabályok rendelkezései, az átruházott hatáskör gyakorlása során pedig a Rendelet szerinti határozati formában hozza meg döntését.

(2) A bizottság a Képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítése során állásfoglalást alakít ki.

(3) A bizottság feladatkörébe utalt ügyekben a Képviselő-testülethez csak a bizottság által véleményezett előterjesztés nyújtható be.

100. § (1) Két vagy több bizottság között keletkezett feladat- vagy hatásköri összeütközés esetén a Képviselő-testület állásfoglalása az irányadó.

(2) A bizottság ülésén megfogalmazott kisebbségi véleményt a képviselő-testületi ülésen – amennyiben ezt a kisebbségben maradó kéri - ismertetni kell.

101. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke és a jegyző ír alá.

(2) Az adott bizottság elnökének kérésére vagy engedélyével, az ülésekről más dokumentum (hangfelvétel, kivonat, másolat, stb.) is készíthető.

(3) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében a bizottság elnöke által megjelölt személy.

102. § A bizottságok működéséhez szükséges ügyviteli feladatok ellátásáról, szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról, a bizottsági döntések végrehajtásáról, a jegyző – a Hivatal útján – gondoskodik.

103. § Az Mötv. 60. § alapján a bizottságok működésére egyebekben az Mötv., valamint a Rendelet Képviselő-testületre vonatkozó szabályai irányadóak.

104. § (1) A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

(2) Az (1) bekezdésben nevesített bizottságok összetételét, tagjainak számát a 3. melléklet, feladat- és hatásköreit, valamint a bizottságok által benyújtandó, illetve a bizottságok előzetes véleményéhez kötött előterjesztések körét a Rendelet 4. melléklete tartalmazza.

105. § (1) Villány Város Önkormányzata Képviselő-testülete által az Önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására létrehozott Hivatal elnevezése: Villányi Közös Önkormányzati Hivatal.

(2) A Villányi Közös Önkormányzati Hivatal működésének szabályait, szervezeti felépítését a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata szabályozza.

106. § (1) A jegyző vezeti az önkormányzat hivatalát és gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

(2) A jegyző felett a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.

(3) A jegyzőt távollétében az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat – legfeljebb hat hónap időtartamra – a Hivatal igazgatási csoportvezetője látja el.

(4) A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselői, munkavállalói felett, valamint az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző felett.

(5) A jegyző a testületi ülésen szóban, jegyzőkönyvben rögzítetten vagy írásbeli feljegyzés formájában köteles jelezni a Képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntése, vagy működése jogszabálysértő.

(6) A jegyző jogosult a papíralapú okiratokról, közokiratokról készült másolat hitelesítésére mind a papíralapú, mind az elektronikus másolat esetén.

(7) A jegyző feladat- és hatásköreire egyebekben az Mötv., valamint a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában foglaltak irányadók.

107. § (1) Az Önkormányzat az Mötv. 13. § (1) bekezdés 6. pontja szerinti óvodai ellátásról, valamint 8. pontja szerinti gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások közül a bölcsődei ellátásról, gyermekétkeztetésről, továbbá a 8.a pont szerinti szociális szolgáltatások és ellátások közül a szociális étkeztetésről a Villányi Óvodai Intézményfenntartó Társulás által működtetett intézmény útján gondoskodik.

(2) Az Önkormányzat az Mötv. 13. § (1) bekezdés 8. pontja szerinti gyermekjóléti szolgáltatásokat, valamint a 8.a pont szerinti szociális szolgáltatások és ellátások közül a családsegítést és házi segítségnyújtást a Villányi Mikrotérségi Szociális és Gyermekjóléti Társulás által működtetett intézmény útján biztosítja.

(3) A társulásokra, azok működésére egyebekben az Mötv., a társulások szervezeti és működési szabályzatai, valamint a társulási megállapodásban foglaltak irányadók.

108. § Az Önkormányzat tisztségviselői: polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző. A polgármesterre vonatkozó szabályokat e Rendelet 84. §-a, a jegyzőre vonatkozó rendelkezéseket a Rendelet 106. §-a tartalmazza.

109. § (1)⁸ A Képviselő-testület tagjai közül a polgármester javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel legfeljebb két társadalmi megbízatású alpolgármestert választhat.

(2) A társadalmi megbízatású alpolgármesterek a Képviselő-testület által meghatározott, azonban legfeljebb a társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíja 90 %-ának megfelelő mértékű tiszteletdíjra, továbbá az Mötv.-ben meghatározott mértékű költségtérítése jogosultak. Az alpolgármesterek által ellátandó feladatokról a polgármester dönt.

(3) A társadalmi megbízatású alpolgármesterek feladatukat a polgármester irányításával látják el, munkarendjüket a polgármester határozza meg.

(4) Amennyiben a polgármester tisztségét főállásban tölti be, úgy a Képviselő-testület az alpolgármesteri tisztség betöltésének módját a megbízatás időtartamán belül egy esetben, a polgármester egyetértésével, jelen Rendelet módosításával megváltoztathatja.

(5)⁹ Az alpolgármesterek jogállására egyebekben az Mötv. 74-80. §-aiban foglaltak az irányadók.

110. § (1) Az aljegyző ellátja a jegyző helyettesítésével kapcsolatos, valamint a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feladatokat.

(2) Az aljegyző jogosult a papíralapú okiratokról, közokiratokról készült másolat hitelesítésére mind a papíralapú, mind az elektronikus másolat esetén.

(3) A Hivatalnál egy aljegyző nevezhető ki.

(4) Az aljegyző tekintetében a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja, a jegyző által javasolt aljegyzőt a polgármester nevezi ki.

(5) Az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja.

(6) Az aljegyző jogállása megegyezik a jegyző jogállásával.

111. § A Képviselő-testület az Önkormányzat éves költségvetéséről rendeletet alkot.

112. § (1) A költségvetés tárgyalása két fordulóban történik. Az első fordulóban a költségvetésre vonatkozó koncepciót kell összeállítani a kormány költségvetési irányelveinek, az önkormányzat bevételeinek, valamint kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatai ellátásához szükséges kiadások ismeretében. A költségvetés tárgyalásának második fordulójában meg kell tárgyalni a költségvetési rendelet-tervezetet.

113. § A költségvetési évet követően a polgármester rendelet-tervezetet terjeszt elő az Önkormányzat zárszámadásáról. A rendelet-tervezet tartalmát a költségvetési törvény határozza meg.

114. § A költségvetési koncepció, a költségvetési-és zárszámadási rendelet-tervezet az Adó-, Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság által előzetesen kötelezően tárgyalandó.

115. § Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás szabályairól a Képviselő-testület külön rendeletet alkot.

116. § (1) A helyi önkormányzat nevében kötelezettséget a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy vállalhat.

(2) A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére a jegyző által felhatalmazott személy jogosult.

(3) Az Önkormányzat kiadása teljesítésének, bevétele beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.

(4) Utalvány ellenjegyzésére a jegyző által felhatalmazott személy jogosult.

117. § Az Önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzését - külön megállapodás alapján - a belső ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő személy, vagy szervezet látja el.

118. § A település vagyoni helyzetének alakulásáról a Képviselő-testület a lakosságot a közmeghallgatáson évente tájékoztatja.

119. § (1)¹⁰ Az Önkormányzat, illetve a Hivatal a helyi nemzetiségi önkormányzat – a Villányi Német Önkormányzat – működéséhez a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-ában meghatározottakat – így a működés személyi és tárgyi feltételeit, szakmai segítségnyújtást, a működéssel kapcsolatos gazdálkodási és adminisztratív feladatok ellátását – biztosítja, továbbá a helyi önkormányzat által megbízott belső ellenőr útján gondoskodik a helyi nemzetiségi önkormányzat belső ellenőrzéséről e rendeletben, valamint a helyi nemzetiségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásban részletezettek szerint.

(2) A működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról az Önkormányzat és a Hivatal alábbiak szerint gondoskodik:

(3)¹² A jegyző a nemzetiségi önkormányzattal történő kapcsolattartásra, üléseinek előkészítésére, meghívók, előterjesztések kiküldésére, jegyzőkönyvek előkészítésére, sokszorosításra, jegyzőkönyv közzétételére a Hivatal önkormányzati referensét jelöli ki.

(4)¹³ A nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat a jegyző a Titkárságon keresztül, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat a Hivatal Pénzügyi Csoportján keresztül biztosítja.

(5) A helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében a jegyző - vagy a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő - megbízottja részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

(6)¹⁴ A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával összefüggő feladatokról a Hivatal a Pénzügyi Csoport útján gondoskodik az alábbiak szerint:

121. §¹⁶ A helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke állandó meghívottként, a nemzetiséget érintő napirendi pontok tekintetében tanácskozási joggal részt vehet a Képviselő-testület ülésein.

122. § (1) Ez a Rendelet kihirdetés napján 14:08 órakor lép hatályba.

(2) E Rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Villány Város Önkormányzatának 11/2011. (VII.14.) rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

123. §¹⁷ Az SZMSZ mellékletei: