Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14 /2019. (III.22.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 43/2017. (XII.22.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2019. 03. 23- 2019. 03. 23Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14 /2019. (III.22.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 43/2017. (XII.22.) önkormányzati rendelet módosításáról1
Dunaújváros Megyei jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró partnerek és államigazgatási szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § Dunaújváros Megyei jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a településkép védelméről szóló 43/2017. (XII.22.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: TKR) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Helyi területi védelem illeti meg mindazon közterületekből és nem közterületekből álló épített rendszereket, amelyek sajátos tájképi, településszerkezeti, településképi, építészeti, történeti adottságaik folytán a település épített környezetének jellege és identitása szempontjából meghatározó jelentőségűek.”
2. § A TKR 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(1) Ha a védett építmény állagromlása, állapota veszélyezteti annak fennmaradását, vagy a településképet rontja, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 29. § (3) bekezdése szerinti helyrehozatali kötelezettséget kell elrendelni.
3. § A TKR 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A helyi védelem alá helyezési, vagy annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról
a) az érdekelteket közzététel útján és
b) társasház esetében a társasházat a közös képviselőnek megküldött postai levélben,
c) nem társasházi tulajdon esetében a tulajdonost vagy tulajdonosokat postai levélben
tájékoztatni kell.”
4. § (1) A TKR 10. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A településképi és építészeti értékek alapján helyi védett területek megnevezését és térképi lehatárolását a rendelet 1. melléklete állapítja meg.
(3) A 2. melléklet a helyi építészeti értékek alapján védett épületek, épületrészek és műtárgyak jegyzéke.”
(2) A TKR 10. § a következő (3/a) bekezdéssel egészül ki:
5. § A TKR. 4. alcímében az „értékvédelmi” szövegrész helyébe a „védett” szöveg lép.
6. § (1) A TKR 15. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) meglévő magastető beépítése az egész épület arculatára készített egységes terv alapján lehetséges, magastetőt úgy lehet beépíteni, hogy az épület egységes arculata ne sérüljön, legalább az alábbi feltételekkel:
ca) a tető tömegét, a nyílászárók tetőfelépítményeit kivéve, meg kell őrizni; térdfal nem építhető és nem magasítható meg,
cb) egy épületen, vagy épületegyüttesen csak egyféle jellegű és anyaghasználatú tetőfelépítmény készülhet, a tetőzeten már korábban elkészült, többféle felépítmény esetén a közvetlen szomszédoshoz kell alkalmazkodni, kivéve a Kossuth Lajos utca 9-41. számú épület, ahol a Kossuth Lajos utca felőli oldalon tetőfelépítmény nem építhető.
cc) a felépítmények színe a homlokzat meghatározó vakolatfelületének színével vagy a tetőhéjalás színével egyezzen,
cd) egy felépítmény legfeljebb egy tetősíkot érinthet, épületsarkon tetőfelépítmény nem készülhet,
ce) a tetőfelépítmény tengelye legyen azonos a homlokzati nyílászárók tengelyével. Azonos megjelenésű homlokzati nyílászárók felett a felépítmények is azonos megjelenésűek (méretek, anyag, szín, forma) legyenek,
cf) tetősíkban fekvő ablakok akkor is alkalmazhatók, ha az épületen a meglévő már elkészült tetőtérbeépítés tetősíkból kiemelkedő felépítményekkel készült,
cg) magastetőn legfeljebb egy sor tetősíkból kiemelkedő felépítménybe épített ablak helyezhető el.”
(2) A TKR 15. § (3) bekezdésben a) - d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A HET1 helyi védett területeken az épületek homlokzatai nem változtathatók meg, kivéve:
a) az Építők útja 2-14., Görbe u. 2., Vasmű út 1-41., Kőműves u 1-9., Szórád M. u keleti oldala, Korányi S. u. 1., Dózsa György u 1-1/b, és a Devecseri G. u. 2-6. számú épületek, ahol az eddigi átalakításokat kialakult állapotnak kell tekinteni, és esetükben az eredeti állapot helyreállítható,
b) üzletportál
ba) az a) pontban felsorolt épületek véghomlokzatán is kialakítható, a felsőszinti ablakok tengelyében,
bb) homlokzati síkja az épületen kialakult eredeti portálsíkhoz képest nem változhat,
bc) felette előtető csak a portálba építve készülhet, a bejárati ajtó felett, legfeljebb 60 cm-es kiállással,
bd) parapetbontással járó új portál létesítés esetén a meglévő nyíláskeretezést azonos anyaggal, azonos profillal ki kell egészíteni,
be) üzletportál átalakítása, felújítása esetén a földszinti homlokzati fal, lábazat vagy nyíláskeretezés anyaga, felülete, színezése nem változtatható,
c) előtető a lakóépületek bejárata felett, legfeljebb 2,0 m-es kiállással, az épület építészeti jellegével összhangban, épületenként egységesen kezelve alakítható ki,
d) nyílászáró cseréje során az új nyílászáró
da) homlokzati bejárati kapu, portál esetében az eredetivel megegyező anyagból,
db) ablak az eredetivel vagy megegyező anyagból vagy azonos hatású anyagból
azonos osztással, kialakítással és részletképzéssel készüljön.”
(3) A TKR 15. § (4) bekezdéshelyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A HET1 helyi védett területeken az épületek homlokzatain a falak,a rácsok és a korlátok színezése során:
a) az építéskori eredeti színnel megegyező árnyalatban valósuljon meg, amennyiben az megállapítható, épületenként egységesen kezelve,
b) ha az a) pont szerinti szín nem ismert, akkor a szocreál stílusú épületeken a szocreál stílusra jellemző, a falakon telítetlen meleg színeket, a modern stílusú épületeken a törtfehér és a szürke árnyalatait kell alkalmazni.”
(4) A TKR 15. § (7) bekezdésben helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A HET1 területen
a) napelem, napkollektor
aa) magastetős épületen nem helyezhető el,
ab) lapostetős épületen az utcaképet hátrányosan nem befolyásoló módon helyezhető el,
b) az egyedi klímaberendezés kültéri egysége
ba) a homlokzat erkéllyel vagy loggiával takart részén, vagy
bb) ha a helyiség előtt nincs loggia vagy erkély, akkor függőleges ablaksoronként az ablakok ugyanazon oldalán
helyezhető el.”
(5) A TKR 15. § a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A nagyvárosias védett (HET1) területeken az épületek földszintjének a környezet átalakításával is járó átalakítása az alábbi feltételekkel lehetséges:
a) az átalakítandó földszinti helyiségek bejárati szintje és a járdaszint közötti különbség legfeljebb 0,6 m lehet, ennél nagyobb szintkülönbség esetén a földszinti helyiségek megközelítésére a teljes homlokzatra vonatkozó, egységes megoldást kell kialakítani,
b) bejárat akadálymentes megközelítését biztosító rámpa a meglévő lábazat és előlépcső anyagával, azok kiképzésével összhangban kialakítva építhető,
c) a helyiségek megközelítését szolgáló előlépcsők, rámpák a járdaszélességet legfeljebb 30 %-kal csökkenthetik, az általános szabályoknak megfelelő járdaszélesség sérelme nélkül,
(2) Hasznosított pinceszint esetén a megközelítés épületen kívül csak ott alakítható ki, ahol az utólag létesített külső lejárat a gyalogos forgalomra kialakított terület használatát, esztétikai kialakítását nem befolyásolja hátrányosan.”
7. § A TKR. 5. alcímében az „értékvédelmi” szövegrész helyébe a „védett” szöveg lép.
8. § A TKR 16. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § Az Óváros az 1. mellékletben lehatárolt, HET2 jellel jelölt területe védelmének célja a történelem során kialakult hagyományos településszerkezet, telekstruktúra, utcavonal-vezetés és utcakép megőrzése és fejlesztése.”
9. § A TKR 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A HET2 területen lakóépület és gazdasági rendeltetésű épület elhelyezése során az utcai telekhatártól számított 8 m-en belül a közterület felőli kialakult térfalakat, építési vonalakat meg kell őrizni úgy, hogy:
a) a beépítetlen telken az új épület beépítése a kialakult beépítéshez illeszkedjen,
b) bontás után az új épületet
ba) az elbontott épület utcai homlokzatának vonalára kell elhelyezni, vagy
bb) saroképület esetében mindkét utcai homlokzati vonalra illeszteni kell.”
10. § A TKR 18. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A HET2 területen belül az egyedileg nem védett lakóépületekre vonatkozó építészeti követelmények az alábbiak:
a) elbontott épület telkére épülő új épületet a beépített oldalhatárral párhuzamos tetőgerinccel, oromfallal kell kialakítani akkor, ha az elbontott ház ilyen volt, ebben az esetben keresztszárny az utcai telekhatártól számított 8 m széles sávon kívül épülhet,
b) az utcai telekhatártól számított 8 m széles sávban az épület magassága, tömege illeszkedjen a szomszédos épületekéhez,
c) új épület utcai homlokzata
ca) legfeljebb 6,5 m, az oldalkert felőli oldalán létesíthető nyitott tornáccal együtt legfeljebb 8,5 m széles lehet, ha a kialakítás oromfalas
cb) a Pincesoron szélessége legfeljebb 4 m, kialakítása oromfalas kell legyen,
d) az épületeket magastetővel kell kialakítani, annak figyelembevételével, hogy:
da) a tető hajlásszöge egy épületen belül azonosan 38-45 fokos lehet,
db) íves tető, két domborúan eltérő hajlásszögű tető nem alakítható ki,
dc) a tornác sávja és a fedett terasz felett alacsonyabb hajlásszögű esőcsendesítő készülhet,
e) a tetőhéjalás kerámia anyagú lehet,kivéve a tornác felett és a tetőfelépítményeken alkalmazott fémlemezfedést és üvegfedést.
f) az utcai homlokzatok tetősíkján
fa) a tetősíkból kiemelkedő tetőfelépítmény az épület utcai homlokzata hosszának legfeljebb egynegyedén és a függőleges vetületi sík 1/10-én készülhet,
fb) a Pincesoron pince tetősíkján ablak nem helyezhető el,
g) utcai homlokzaton erkély, terasz, loggia nem alakítható ki,
h) kapu
ha) oldalhatáron álló, vagy szabadon álló épületek utcai homlokzatán nem helyezhető el,
hb) zártsorúan, a két oldalsó telekhatár között az utcai homlokzat vonalában teljesen beépített telkeken épületenként egy db, legfeljebb 3,60 m széles kapunyílás létesíthető,
i) az épületek falazata vakolt tégla lehet, színe fehér, vagy telítetlen, világos szín lehet, a lábazat ettől eltérően vakolatlan, kővel vagy téglával burkoltan is kialakítható, azzal, hogy szabálytalan kő lapburkolat nem alkalmazható,
j) gépkocsitároló nem helyezhető el az épület pinceszintjén, ha a lehajtó terepbevágásba kerülne,
k) a nyílások keretezése a falazat anyagától eltérő anyaggal nem megengedett,
l) az oromfal vakolt tégla vagy fa lehet, az épület egyéb részeivel azonos anyag és színhasználattal.”
11. § (1) A TKR 19. § (1) bekezdésében az „A 2. melléklet szerinti helyi védett épületet” szövegrész helyébe a „A 2. melléklet 1. pontja szerinti helyi védett épületet” szöveg lép.
(2) A TKR 19. §-a a következő (1/a) és (1/b) bekezdéssel egészül ki:
(3) A TKR 19. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
12. § (1) A TKR 20. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
13. § A TKR 22. § helyébe a következő rendelkezés lép:
14. § (1) A TKR 23. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
15. § A TKR 46. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
16. § A TKR 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépnek:
17. § A TKR
a) 1. melléklete helyébe a jelen rendelet 1. melléklete,
b) 2. melléklete helyébe a jelen rendelet 2. melléklete,
c) 4. melléklete helyébe a jelen rendelet 3. melléklete
lép.
18. § A TKR kiegészül a jelen rendelet 1. és 2. számú függelékével.
19. § Hatályát veszti a TKR
1. 4. § (2) bekezdése,
2. a 11. § (2) c) - d) pontja,
3. a 15. § (1) bekezdés d) pontja,
4. a 23. § (4) és (5) bekezdése,
5. a 30. § e) és f) pontja,
6. a 33. § a) pontja,
7. a 42. § és
8. az 58. §.
20. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követőnapon lép hatályba
(2) Ez a rendelet a hatályba lépést követő napon hatályát veszti.
Az önkormányzati rendelet a 2010. évi CXXX. törvény 12/B. §-a alapján hatályát vesztette 2019. március 24. napjával.