Várvölgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2019. (XI.30.) önkormányzati rendelete
A község településképének védelméről
Hatályos: 2021. 12. 01Várvölgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2019. (XI.30.) önkormányzati rendelete
A község településképének védelméről
Várvölgy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában, valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. tv. 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében előírt partnerségi egyeztetés keretében, a rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontja szerint alábbi településképi rendeletet véleményezésre megküldi az állami főépítészi hatáskörében eljáró Zala-megyei kormányhivatalnak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatóságnak, a világörökségi, műemléki és régészeti egyeztetési szakterület tekintetében az örökségvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak. A partnerségi egyeztetés szabályai szerint bevont partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja, területi hatálya és alkalmazása
1. § (1) E rendelet célja Várvölgy épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti és természeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.
(2) E rendelet hatálya Várvölgy község közigazgatási területére terjed ki.
(2a) Az e rendelet 19-24. §-ában meghatározott hatáskörök gyakorlását a képviselő-testület a polgármesterre átruházza.
(3) E rendeletet a Kormányrendelet előírásainak e rendeletben foglalt kiegészítéseivel, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásainak e rendeletben foglalt kiegészítéseivel és eltéréseivel együtt kell alkalmazni.
(4) A rendelet mellékletei a következők:
a) 1. melléklet: A település országos és helyi védelem alatt álló építészeti táji és természeti örökségének lehatárolása és jegyzéke
b) 2. melléklet: A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
c) 3. melléklet: Felszíni energiaellátási és hírközlési sajátos építmények elhelyezésére nem alkalmas terület lehatárolása
d) 4. melléklet: Reklámok és reklámhordozó berendezések elhelyezésére nem alkalmas területek
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. helyi egyedi védelem: a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely
a) építményre, vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
b) egyedi tájértékre, növényzetre, valamint
c) az a)-b) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.
2. helyi területi védelem: a jellegzetes, értékes, hagyományt őrző táji-, természeti értékek, egyedi növények összességének egy nagyobb területre irányuló megőrzésére, értékóvó fenntartására irányul.
3. helyi védett érték: a helyi egyedi és területi védelem alatt álló építészeti és táji-, természeti értékek összessége.
4. másodlagos rendeletetésű épület: az övezetekben és építési övezetekben e rendelet szerint elhelyezhető rendeltetésű főépítményt kiegészítő, attól különálló tároló vagy kiszolgáló épület.
5. áttört kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50 %-nál kisebb mértékben korlátozott.
6. főépület: az övezeti előírások megtartásával épített, elsősorban a területfelhasználási egység jellegének megfelelő, másodsorban a településrendezési eszközben meghatározott, a területhasználatot nem zavaró rendeltetésű épület.
7. értékvizsgálat: a Kormányrendeletben meghatározottak szerinti dokumentum.
8. pasztellszínek: kis telítettségű színek, melyek között kerülni kell a mesterséges árnyalatokat, leginkább a neonszíneket és előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.
9. cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiség-együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;
10. cégér: valamely mesterség vagy tevékenység jelvényeként használt, rendszerint üzlet, műhely, illetve vendéglátó létesítmény bejáratához, a homlokzati síkra merőlegesen kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra; cégérnek minősül az a – nem az épület falsíkjára, valamint a kerítésre, kerítés-kapura kihelyezett – tábla is, mely csak a cégtáblán szereplő információkat tartalmazza. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető-berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos.
A helyi védelem
3. A helyi védelem célja
3. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.
(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, utcaképi, építészeti és történeti szempontból védelemre érdemes területek, épületek, építmények, növények vagy növény-együttesek megőrzése, ennek érdekében azok nyilvántartásba vétele és a védelem módjának és eszközének meghatározása.
4. A helyi védelem fajtái
4. § A település építészeti öröksége, táji és természeti értékei helyi területi és egyedi védelembe részesülnek az 1. mellékletben szereplő lehatárolásnak és jegyzéknek megfelelően.
5. A helyi védelem keletkezése és megszűnése
5. § (1) A helyi védettség alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti Várvölgy Község Önkormányzata Polgármesterénél. A védelemről, annak elrendeléséről, vagy megszüntetéséről az önkormányzat, a településrendezési terv értékvizsgálata, vagy önálló értékvizsgálat alapján rendelkezhet.
(2) A védelemre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték megnevezését, területi javaslat esetén egyértelmű körülhatárolását,
b) azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, vagy telekrész),
c) a védelem indoklását,
d) fotódokumentációt a védendő értékről és környezetéről,
e) a Kormányrendelet által meghatározott értékvizsgálatot,
f) megszüntetésre vonatkozó kérelem esetén az a), b), d) munkarészeket, valamint részletes indoklást.
(3) Az önkormányzat polgármester/főépítész közreműködésével a védelemre vonatkozó kezdeményezést előkészíti döntésre a Képviselő-testület számára. Az előterjesztés része a védelemre vonatkozó kezdeményezés tárgyában készített főépítészi szakmai vélemény.
(4) A védelem megszűnik, ha
a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,
b) a helyi védett érték műemléki védettséget kap, vagy
c) ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.
(5) A helyi védetté nyilvánításról, a védelem módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát postai úton,
b) az illetékes építésügyi hatóságot.
(6) A helyi védettségre vonatkozó kérelmekről, módosításról vagy megszüntetésre irányuló javaslatokról a Képviselő-testület évente egy alkalommal dönt, kivéve rendkívüli esetben, ha a védendő érték műszaki állapota vagy egyéb, az érték megmaradását befolyásoló tényező ezt indokolja.
(7) A helyi védelem alá helyezés vagy megszüntetés tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről a település jegyzője gondoskodik. A bejegyzés elmaradása a védelem hatályát nem érinti.
6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
6. § (1) A helyi védett építmények, szobrok, emlékművek és kőkeresztek védelméről, jó karbantartásáról az önkormányzat, a helyi védett épületek karbantartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni.
(2) Helyi védelem alatt álló építményt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.
(3) Az épület bontása, átalakítása, felújítása során az engedélyezési, vagy bejelentési eljáráshoz kötött építési tevékenységek esetében a tervekhez részletes felmérési tervet és fotódokumentációt kell csatolni.
(4) A helyi védett természeti értékek fenntartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni.
7. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
7. § (1) A helyi védett építmények, táji, természeti értékek nyilvántartását e rendelet 1. melléklete tartalmazza, mely nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás része a helyi védett értékeket tartalmazó lista, az értékek főbb adataival, valamint a helyi védett értékeket ábrázoló térkép.
A településképi szempontból meghatározó területek
8. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
8. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek Várvölgyön:
a) ófalu,
b) újfalú,
c) kertes mezőgazdasági területek,
e) a Natura2000 természeti védettségű területek,
f) az országos ökológiai hálózat övezetei, magterület, ökológiai folyosó és pufferterület,
g) a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet térképe ábrázolja.
A településképi követelmények
9. Általános építészeti követelmények
9. § (1) A település területén minden építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani. A már beépített területeken építési tevékenység során a helyszíni adottságokat figyelembe véve úgy kell eljárni, hogy a létesítmény ne zavarja a szomszédos telkek és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használhatóságát, illeszkedjen a környezet és a környező beépítés természeti és építészeti adottságaihoz. Az építészeti adottságokhoz és környezethez történő illeszkedés során figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait és az épület terepre illesztését.
10. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi követelmények
Ófalu építészeti követelményei
10. § (1) Az épületet környezetének megfelelő előkerttel kell elhelyezni.
(2) A telek közterület felőli frontján másodlagos rendeltetésű épület, a főépülethez kapcsolódó, de annak tömegétől elkülönülő mellékfunkciójú épületrész, garázs nem helyezhető el.
(3) Utcafronti kerítés az épület stílusával összhangban, áttörten építhető, a belátás gátlása csak növényzettel alakítható ki. Az utcafronti kerítés 1,8 méternél magasabb nem lehet.
(4) Új épület építése, vagy meglévő épület építészeti arculatot megváltoztató átalakítása és bővítése esetén
a) a főépület tömegét meghatározó tetőzetet szimmetrikus magastetővel kell kialakítani, melynek hajlásszöge 35-45◦ közötti, héjazatának anyaga terrakotta színű agyag- vagy beton cserép.
b) a főépülettől különálló másodlagos rendeltetésű épületek lapos és magas tetővel egyaránt kialakíthatók.
c) a főépület egyszerű, hagyományos építési mód szerinti tagolatlan tömeggel alakítható ki, domináns tetőfelépítmény a közterület irányába nem helyezhető el.
d) az épület közterület felé néző oromzatán erkély, vagy loggia nem építhető.
e) a vakolt homlokzati felületeken világos pasztellszínek használhatók.
(5) A XX. század közepe előtti hagyományos építési móddal épült épületek korhű felújítása során
a) meg kell tartani, vagy vissza kell építeni az épület közterület felőli jellemző nyílásrendjét. Közterület felőli új nyílás az épület eredeti homlokzati architektúrájához illeszkedően alakítható ki.
b) a korabeli homlokzati tagozatokat és díszítőelemeket meg kell tartani, megsemmisülésük esetén másolatukat vissza kell építeni. A vakolt homlokzati felületet festetten kell felújítani, melynek során világos pasztellszínek használhatók.
c) a magastető héjazatának anyaga terrakotta színű agyagcserép lehet, rajta közterület felé nézően domináns tetőfelépítmény nem helyezhető el.
(6) Fenti általános előírásoktól való eltérés a konkrét helyi adottságok és a kialakult állapotok figyelembe vételével adott pozitív főépítészi szakmai vélemény esetén lehetséges.
Újfalu építészeti követelményei
11. § (1) Az épületet környezetének megfelelő előkerttel kell elhelyezni.
(2) A telek közterület felőli frontján másodlagos rendeltetésű épület, a főépülethez kapcsolódó, de annak tömegétől elkülönülő mellékfunkciójú épületrész, garázs nem helyezhető el.
(3) Utcafronti kerítés az épület stílusával összhangban, áttörten építhető, a belátás gátlása csak növényzettel alakítható ki. Az utcafronti kerítés 1,8 méternél magasabb nem lehet.
(4) Új épület építése, meglévő felújítása, átalakítása és bővítése során
a) a főépület tömegét meghatározó tetőzetet szimmetrikus magastetővel kell kialakítani, melynek hajlásszöge 30-45◦ közötti, héjazatának anyaga terrakotta színű agyag- vagy beton cserép,
b) a főépülettől különálló másodlagos rendeltetésű épületek lapos és magas tetővel egyaránt kialakíthatók.
c) a vakolt homlokzati felületeken világos pasztellszínek használhatók.
(5) Fenti általános előírásoktól való eltérés a konkrét helyi adottságok és a kialakult állapotok figyelembe vételével adott pozitív főépítészi szakmai vélemény esetén lehetséges.
A kertes mezőgazdasági területek építészeti követelményei
12. § (1) Új épület építése, meglévő felújítása, átalakítása és bővítése során
a) magastetővel kialakított épülettömeg alkalmazható,
b) a magastető hajlásszöge 30-45º közötti, héjazatának anyagaként, zsúpfedés, nádfedés, haszált cserép, új terrakotta színű kis elemes agyag, vagy új terrakotta színű kis elemes betoncserép alkalmazható, legfeljebb 30 %-ban kiegészítő natúr színű korcolt fémlemez szedés.
c) a vakolt homlokzati felületeken világos pasztellszínek használhatók.
d) a látszó kő, vagy kőburkolatú homlokzati felületeken csak Várvölgy területéről származó kőanyag használható fel
e) könnyűszerkezetes, vagy előregyártott épület elhelyezése nem megengedett
f) az épület egyszerű, hagyományos építési mód szerinti tagolatlan tömeggel alakítható ki, domináns tetőfelépítmény a közterület irányába nem helyezhető el.
g) a korabeli homlokzati tagozatokat és díszítőelemeket meg kell tartani, megsemmisülésük esetén másolatukat vissza kell építeni.
(2) Fenti általános előírásoktól való eltérés a konkrét helyi adottságok és a kialakult állapotok figyelembe vételével adott pozitív főépítészi szakmai vélemény esetén lehetséges.
A védett táji- és természeti területekre vonatkozó követelmények
13. § (1) A Natura2000 természeti védettségű területeket az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló kormányrendeletben és a területre készített fenntartási tervben meghatározottak szerint kell kezelni.
(2) A Natura2000 természeti védettségű területek, az országos ökológiai hálózat övezetei, magterület, ökológiai folyosó és pufferterület, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetének területén az alábbi inváziós növények nem telepíthetők:
A |
B |
|
|---|---|---|
1 |
Magyar név |
Tudományos név |
2 |
Borfa, tengerparti seprűcserje |
Baccharis halimifolia |
3 |
Kaliforniai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
4 |
Vízijácint |
Eichhornia crassipes |
5 |
Perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
6 |
Sosnowsky-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
7 |
Hévízi gázló |
Hydrocotyle ranunculoides |
8 |
Fodros átokhínár |
Lagarosiphon major |
9 |
Nagyvirágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
10 |
Sárgavirágú tóalma |
Ludwigia peploides |
11 |
Sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
12 |
Közönséges süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
13 |
Keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
14 |
Ördögfarok keserűfű |
Persicaria perfoliata |
15 |
Kudzu nyílgyökér |
Pueraria montana var. lobata |
11. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó követelmények
A helyi védelemben részesülő építészeti értékekre vonatkozó egyedi követelmények
14. § (1) A helyi védelem alá tartozó épületet érintő átalakításokat, bővítéseket a védett épülethez, vagy épületrészhez történő illeszkedéssel szabad megvalósítani. Az alkalmazott építészeti megoldás nem lehet domináns, nem írhatja át a védett értékeket. A védett épülteket érintő építési munkák során
a) az épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrend és nyílásosztás jellegét, megőrizve a homlokzati tagozatokat, díszeket,
b) az épületek belső korszerűsítését, kialakítását, bővítését a védettség nem akadályozza, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeinek megfelelő használatát,
c) az épületeket úgy lehet bővíteni, átalakítani, felújítani, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe előnytelenül ne változzon, gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje el és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen,
d) az épületek bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor a védettség megszűntetését követően. A védelem megszűntetéséhez vagy az épület részleges bontásához kapcsolódó hatósági eljárás keretében az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése, vagy azok megőrzése, visszaállítása önkormányzati főépítészi vélemény alapján előírható.
(2) A helyi védelem alatt álló, épületnek nem minősülő építmények – emlékművek, szakrális emlékek, stb. – felújítása és helyreállítása az eredeti állapot megtartásával vagy létrehozásával valósítható meg. Ezen építmények környezetét a védett építmény szellemiségével, korával összhangban kell kialakítani vagy fenntartani.
A helyi védelemben részesülő természeti értékekre vonatkozó követelmények
15. § (1) E rendelet 1. melléklete szerint lehatárolt területi védelemmel rendelkező természeti értékeket a területre készített kezelési terv szerint kell fenntartani.
(2) E rendelet 1. melléklete szerint jelölt egyedi védelemmel rendelkező természeti értékek fenntartására vonatkozó követelmények:
a) az értéket sem csonkítani, sem kivágni nem lehet,
b) az elkorhadt részeket meg kell tartani,
c) környezetét kaszálással kell gondozni.
12. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
16. § (1) A 3. melléklet szerint jelölt közterület mentén nem helyezhető el felszín feletti 0,4 és 22 kV-os elektromos, valamint hírközlési hálózat. Meglévő hálózat felszín alatti elhelyezéssel korszerűsíthető, meglévő 22 kV-os légvezeték hálózatra új transzformátor csak földkábel csatlakozással létesíthető.
(2) A 3. melléklet szerint jelölt közterület mentén új elektromos bekötés csak felszín alatt kiépített csatlakozással lehetséges.
(3) A település területén közvilágítási kandelábert egységesen kell kialakítani.
13. Reklámokra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
Reklámokra vonatkozó településképi követelmények
17. § (1) A reklámot közzétenni közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint a magánterületen a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet előírásai szerint lehet.
(2) Reklámot és reklámhordozó berendezést elhelyezni, fényreklámot létesíteni a rendelet 4. számú melléklete szerint lehatárolt településkép védelme szempontjából kiemelt területeken,
Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
18. § (1) Az épület közterület felőli homlokzatát megváltoztató zavaró létesítményt - gépészeti berendezéseket, szellőző- és klímaberendezést, szerelt égéstermék elvezetőt, közmű-csatlakozási berendezést, antennát, stb. - utcafronti homlokzatra nem lehet elhelyezni.
(2) A vezeték nélküli hírközlési adók, átjátszók műszaki berendezései a település belterületén meglévő épület felhasználásával és csak rejtetten helyezhetők el.
Településkép-érvényesítési eszközök
14. Kötelező szakmai konzultáció
19. § (1) Településképi szakmai konzultáció kötelező Várvölgy község teljes közigazgatási területén új főfunkciójú épület építése, meglévő épület településképet befolyásoló átalakítása, felújítása, vagy bővítése esetén.
(2) Településképi szakmai konzultáció kötelező az 1. melléklet szerint lehatárolt helyi egyedi védelemmel érintett építmények településképet érintő felújítása, átalakítása és bővítése esetén.
(3) A településképi szakmai konzultációt egyéb esetekben az ügyfél is kezdeményezheti, melyet az ügyfél kérésére az önkormányzati főépítész díjmentesen lát el.
(4) A konzultációról készült emlékeztetőt az önkormányzati főépítész nyilvántartásba veszi.
15. Településképi véleményezési eljárás
A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési tevékenységek
20. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni
a) új építmény építési engedélyezési eljárását,
b) meglévő építmény településképet érintő bővítésére, átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárását megelőzően.
A településképi véleményezési eljárás lefolytatása
21. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell az e rendeletben megfogalmazott településképi követelményeknek való megfelelést, vizsgálni kell, hogy
a) a tervezett beépítés megfelelően figyelembe veszi-e a hatályos településrendezési eszközök előírásait,
b) a tervezett beépítés nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve kilátását,
c) a tervezett beépítés teljesíti-e a műemléki- és helyi védettségű területek, épületek esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,
d) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület jellegével és annak környezetével,
e) a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
f) a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,
g) a tetőzet kialakítása megfelelően illeszkedik a környezet adottságaihoz, elősegíti-e az építmény településképi szempontból előnyösebb megjelenését,
h) a meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe
i) a közterület mentén az épület kialakításának módja és feltételei megfelelőek-e,
j) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítása megfelelő-e.
(2) A településképi véleményezés lefolytatásához a kérelmet papíron és 1 példány településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki dokumentációt papíron és digitálisan kell benyújtani. Az önkormányzati főépítész írásban a véleményezésre nem megfelelően benyújtott dokumentáció kiegészítését kérheti.
(3) A polgármester megkeresésére, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontját megadja, melyet követően a polgármester a kérelem, valamint a véleményezésre alkalmas építészeti-műszaki dokumentáció beérkezését követő 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek, vagy a kérelmezőnek.
(4) A polgármester véleményében
a) engedélyezésre – feltétel meghatározásával vagy feltétel nélkül – javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy
b) engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha
ba) a kérelem vagy az építészeti-műszaki dokumentáció nem felel meg az e rendeletben meghatározottaknak, vagy
bb) a tervezett építési tevékenység nem felel meg a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeknek.
(5) A polgármester véleménye tartalmazza:
a) a kérelmező (építtető) adatait,
b) a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,
c) a (3) bekezdés szerinti véleményét.
16. Településképi bejelentési eljárás
A településképi bejelentéshez kötött építési tevékenységek
22. § (1) Településképi bejelentési eljárás lefolytatása kötelező Várvölgy község teljes közigazgatási területén.
(2) Településképi bejelentési eljárás lefolytatása kötelező az (1) bekezdés szerinti területeken az építési engedélyezési eljárás alá nem tartozó, közterület felől megvalósuló, a településképet befolyásoló alábbi építési tevékenységek esetén:
a) új főfunkciójú épület építése, meglévő bővítése,
b) meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása, tetőzetének felújítása és átalakítása,
c) az épület utcafronti homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,
d) a kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet,
e) a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.
A településképi bejelentési eljárás lefolytatása
23. § (1) A településképi bejelentés lefolytatásához a kérelmet papíron és 1 példány településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki dokumentációt papíron és digitálisan kell benyújtani. Az önkormányzati főépítész írásban a véleményezésre nem megfelelően benyújtott dokumentáció kiegészítését kérheti.
(2) A polgármester megkeresésére, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontját megadja, melyet követően a polgármester a kérelem, valamint a véleményezésre alkalmas építészeti-műszaki dokumentáció beérkezését követő 15 napon belül hatósági határozatban dönt.
(3) A bejelentés tartalmazza:
a) a bejelentő nevét,
b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
c) a folytatni kívánt építési tevékenység, reklám, illetve reklámhordozó elhelyezésének megjelölését,
d) a tervezett építési tevékenység, reklámok, reklámhordozók helyét, a telek helyrajzi számát,
e) az építési tevékenység elvégzése, vagy a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartamát.
(4) A polgármester a hatósági határozatban
a) a tervezett építési tevékenységet, reklám, reklámhordozó elhelyezését – feltétel meghatározásával vagy anélkül – tudomásul veszi, ha a bejelentés
aa) megfelel az (1) és (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek, és
ab) a tervezett építési tevékenység illeszkedik a településképbe és megfelel a településképi követelményeknek, a tervezett reklámhordozó elhelyezése illeszkedik a településképbe, megfelel a településképi követelményeknek, valamint a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek,
b) megtiltja az építési tevékenységet, reklám, reklámhordozó elhelyezését, és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés
ba) nem felel meg az (1) és (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek, vagy
bb) a tervezett építési tevékenység nem illeszkedik a településképbe, vagy nem felel meg a településképi és a településrendezési eszközben foglalt követelménynek, reklámhordozó elhelyezése esetén nem illeszkedik a településképbe, nem felel meg a településképi követelménynek vagy nem felel meg a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek.
(5) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal,
a) 25. § szerinti településképi kötelezési eljárást folytat le, vagy
b) reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.
17. A településképi kötelezés, településképi bírság
24. § (1) A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le, vagy önkormányzati településképi bírságot szab ki a településképi bejelentési kötelezettség
A települési önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
25. § (1) Az Önkormányzat a jelen rendelet 1. számú mellékletében szereplő építmények, azok közvetlen környezetének felújítása, helyreállítása érdekében végzett munkák megvalósulását a „Várvölgyi Építészeti Értékvédelmi Támogatás”-ból (a továbbiakban: Támogatás) segítheti.
(2) A Támogatás előirányzatát az Önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.
(3) A Támogatást pályázat útján lehet igénybe venni.
(4) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a Képviselő-testület írja ki. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás tartalmazza.
(5) A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el.
(6) A pályázat alapján vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatás nyerhető el.
(7) A támogatást elnyert pályázókkal a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester megállapodást köt.
(8) A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.
Záró és átmeneti rendelkezések
Hatálybalépés
26. § E rendelet 2020. január 1. napján lép hatályba.
Átmeneti rendelkezések
27. § E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.