1. § A rendelet célja, hogy az emberi egészség megóvása, a környezeti károk megelőzése, csökkentése, megszüntetése, a környezet meglévő állapotának fenntartása, illetve fejlesztése érdekében:

2. § A helyi rendelet hatálya kiterjed Szentgotthárd város közigazgatási területére, minden természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a város területén laknak, tartózkodnak, illetve tevékenykednek.

3. § E rendelet alkalmazásában:

4. § (1) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, az ingatlan használója (haszonélvező, használó, bérlő, albérlő, szívességi használó) köteles gondoskodni.

(2)¹ A település belterületén lévő ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek a szükségesség mértékének megfelelően – de évente legalább két alkalommal – beépített belterületi ingatlan és beépítetlen belterületi ingatlan esetében egyaránt június 15-ig, illetve szeptember 15-ig ingatlanaikat a gyomtól, gaztól, hulladéktól, vadon növő bokroktól stb. megtisztítani, illetve az ingatlanuk zöldterületi részének kaszálásáról gondoskodni.

(3) Az ingatlanok előtt lévő zöldterületi részek (a telekhatártól az úttestig terjedő valamennyi zöldsáv) folyamatos tisztántartását (kaszálását) az egyes ingatlanok tulajdonosa, kezelője, használója (haszonélvező, használó, bérlő, albérlő, szívességi használó) köteles elvégezni, vagy saját költségén elvégeztetni.

(4) Az ingatlan tulajdonosának az ingatlanán kötelessége továbbá a rendszeres rovar- és rágcsáló irtásról való gondoskodás.

(5) Ha az ingatlan tulajdonosa, használója a 4. § (1)-(4) bekezdésben foglaltakat nem teljesíti, úgy a jegyző a teljesítésre való eredménytelen felhívást követően az elhanyagolt ingatlanon a tulajdonos, használó költségére és veszélyére a hivatkozott bekezdésekben meghatározott feladatokat elvégezteti.

(6) A Szentgotthárd város területén működő kereskedelmi egységek, vendéglátó-ipari és szolgáltató létesítmények külső és belső nagytakarítását (a környezet rendezését) az üzemeltetők kötelesek minden év április 30-ig elvégezni, rendben tartásukról pedig folyamatosan gondoskodni. Kötelesek továbbá a homlokzat, az épület szerkezeti egységeinek (előtető, portál, ernyőszerkezet, cégtábla stb.) jó karbantartásáról gondoskodni.

(7) Szentgotthárd Város Önkormányzata évente egy alkalommal településtisztasági (lomtalanítási) napot szervez. A településtisztasági napon kívül a lakossági körben keletkező és jogszabályokban meghatározott hulladékok átvétele a hulladékudvarban biztosított. A településtisztasági nap során a méretüknél fogva a szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás keretében rendszeresített gyűjtőedényekben nem elhelyezhető, nagydarabos hulladékokat, lomokat kell a szállítójárművel megközelíthető közterületre kihelyezni. A bezsákolt háztartási hulladékok, a gumiabroncs, az elektronikai hulladék, az építési anyag (homok, mészhidrát, cement, egyéb építési hulladék), a törmelék, a faág, a fanyesedék, a veszélyes hulladékok, az autó- és egyéb bontási műveletekből, az ipari és kereskedelmi tevékenységből származó hulladékok, valamint a szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás keretében rendszeresített gyűjtőedényekben elhelyezhető hulladékok a településtisztasági nap során közterületre nem helyezhetők ki.

5. § (1) Az üveggyűjtési pontok és a tömbházak környezetében elhelyezett szelektív hulladékgyűjtő pontok felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

(2) Az üveggyűjtési pontok és a tömbházak környezetében elhelyezett szelektív hulladékgyűjtő szigeteken 1100 liter űrtartalmú speciális szelektív, zárral ellátott hulladékgyűjtő konténereket kell elhelyezni. Az üveggyűjtési pontokon csak üveg-, a szelektív hulladékgyűjtő szigeteken pedig papír-, üveg-, és PET-palack gyűjtő konténer(ek)t kell elhelyezni. A konténeren az abba bedobható hulladék fajtáját jól láthatóan és olvashatóan jelezni kell.

(3) A hulladékgyűjtő szigetek működtetése, rendszeres ürítése és elszállítása, továbbá tisztántartása a mindenkori szolgáltató feladata.

(4) Az üveggyűjtési pontokon kell a megfelelő konténerbe elhelyezni a képződő üveghulladékot, a tömbházak környezetében elhelyezett szelektív hulladékgyűjtőszigeteken kell – az érintett tömbház lakóinak – a megfelelő konténerekben elhelyezni a képződő papír-, üveg-, PET palack (műanyag palack) hulladékot. Az egyes hulladékfajták csak az arra rendszeresített konténerekbe rakhatók. A konténerekbe más hulladék, egyéb dolog bedobása, beöntése TILOS! Ha a bedobni kívánt hulladék a konténer nyílásán bármilyen okból nem fér be, azt a hulladékgyűjtő szigeten hagyni tilos, azt tulajdonosa köteles visszaszállítani.

6. § (1) A hulladékká vált hordozható elemek és akkumulátorok átvételére és visszagyűjtésére az Önkormányzat köteles megállapodást kötni a jogszabályi előírásoknak megfelelő szolgáltatóval (a továbbiakban: Gyűjtőponti Szolgáltató).

(2) A hordozható elemek és akkumulátorok szelektív gyűjtőedényekbe gyűjtésének érdekében önkormányzati gyűjtőpontokat (a továbbiakban: gyűjtőpontok) kell létesíteni, melyek felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.

(3) A gyűjtőpontokon a Gyűjtőponti Szolgáltató által biztosított, a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelő, lezárt speciális szelektív gyűjtőedényeket kell elhelyezni. A gyűjtőedényen az abba bedobható hulladék fajtáját jól láthatóan és olvashatóan jelezni kell.

(4) A gyűjtőpontokra a gyűjtőedények kihelyezése, a gyűjtőedények rendszeres ürítése és elszállítása, továbbá tisztántartása a mindenkori Gyűjtőponti Szolgáltató feladata.

(5) A gyűjtőpontokon kihelyezett gyűjtőedényekbe kell elhelyezni a hulladékká vált hordozható elemeket és akkumulátorokat. A gyűjtőedénybe más hulladék, egyéb dolog bedobása, beöntése TILOS! Ha a bedobni kívánt hulladék az edény nyílásán bármilyen okból nem fér be, azt a gyűjtőponton hagyni tilos, azt tulajdonosa köteles visszaszállítani.

7. § Az ingatlanok, üzletek, vendéglátóipari egységek, elárusítóhelyek és társasházak előtt lévő járdaszakaszok (az ingatlan és az úttest közötti valamennyi járdaszakasz) folyamatos tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, a síkos járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, járda melletti zöld sáv esetén az úttestig terjedő teljes terület) hintéséről, a gyalogos közlekedést akadályozó gallyak eltávolításáról a tulajdonos/használó köteles gondoskodni. A járdaszakaszok tisztántartásakor a környezetkárosító anyagok használata tilos. Közintézmények esetében a fentiekről az intézmény vezetője gondoskodik. Az ingatlan tulajdonosa/használója köteles a járdaszakaszok melletti átereszeknek, árkoknak, csatornanyílásoknak hótól, jégtől és más lefolyást gátló egyéb anyagoktól való megtisztításáról gondoskodni. Ha az ingatlan tulajdonosa, használója e kötelezettségeit nem teljesíti, úgy a jegyző a teljesítésre való eredménytelen felhívást követően az elhanyagolt ingatlanon a tulajdonos, használó költségére és veszélyére a jelen bekezdésben meghatározott feladatokat elvégezteti.

8. § (1) Az önkormányzat gondoskodik a város területén a tulajdonában, illetve használatában lévő közterületek tisztántartásáról, illetve a kihelyezett közterületi hulladékgyűjtők ürítéséről. Tilos közterületen kihelyezett konténerbe háztartási hulladékot elhelyezni.

(2) Közterületen anyagot lerakni és tárolni, közterületet elfoglalni, illetve a rendeltetéstől eltérő módon használni csak közterület-használati hozzájárulás alapján lehet.

(3) A közterület-használati hozzájárulás kiadásánál ügyelni kell arra, hogy a közterületen lévő berendezések, felszerelési tárgyak, fák, növények szabadon maradjanak és ne rongálódjanak. A kiadott hozzájárulásban meg kell határozni az esetleges helyreállítás módját, idejét és a költségviselési kötelezettséget, beleértve a környezetszennyezés megszüntetését is.

(4) A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése végett a közterületek beszennyezése tilos. A közterületre hulladékot elszórni, eldobni, illetve egyéb szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, kiengedni nem szabad. Tilos állati tetemet közterületen elhagyni.

(5) Az állat felügyeletét ellátó személy az állat sétáltatása, futtatása, egyéb közterületi tartózkodása során köteles az állat által okozott szennyezés megszüntetésére alkalmas zacskót, vagy a szennyezés megszüntetésére alkalmas egyéb eszközt magánál tartani és ezt a közterület-felügyelők felszólítására bemutatni. Az állat által okozott szennyeződés megszűntetése az állat felügyeletével megbízott személy kötelessége.

(6) Tilos a közterületeken és egyéb közhasználatú területeken, valamennyi közkifolyónál, kútnál járművet mosni.

9. § (1) A város területén lévő zöldterületek, valamint növényzet ápolásáról és az idényszerű növényvédelmi munkálatok elvégzéséről a tulajdonosok kötelesek gondoskodni.

(2) Az önkormányzat tulajdonában és használatában lévő közhasználatú parkok építéséről, felújításáról, fenntartásáról, gondozásáról és ápolásáról az önkormányzat gondoskodik.

(3) Tilos a közhasználatú, valamint a természetvédelmi területeken és az egyéb zöldterületen a hasznos állatok, a védett madarak bármilyen eszközzel való zavarása, fészkek rongálása, a tojások és fiókák kiszedése és irtása.

(4) Tilos a zöldterületeken gépjárművel, valamint nem gépi meghajtású járművel közlekedni, azon megállni vagy parkolni – kivételt képeznek az önkormányzattal szerződésben álló vállalkozás parkfenntartással kapcsolatos munkálatok végzéséhez szükséges járművei a munkálatok végzésének ideje alatt. Ez a tilalom nem vonatkozik arra az esetre, ha jelzőtábla a zöldterületen történő behajtást, közlekedést kifejezetten megengedi.

(5) Tilos a közterületen lévő fákról az ingatlantulajdonos engedélye nélkül a növényi részek (virágok, levél, termés stb.) szedése. Az engedéllyel történő gyűjtés is csak oly módon történhet, amely a faj vagy fajta káros megváltoztatásához, illetőleg kipusztulásához nem vezethet. A közterületen levő fák törzsére reklámtáblát, plakátot elhelyezni tilos.

(6) Tilos a közterületen a fákat indokolatlanul, a fa pusztulását elősegítő módon megcsonkítani, illetve a fák, cserjék rongálása, olyan kezelése, amely értékük csökkenésével jár.

(7) A telek határánál csak olyan növényzet telepíthető, mely a szomszéd építményeinek és kerítésének karbantartását nem akadályozza, állagát nem rontja.

(8)² A növényzet legkisebb ültetési (telepítési) távolsága belterületen az ingatlan határától - az önkormányzat vagy a Magyar Állam tulajdonát képező közterületnek minősülő ingatlan kivételével -

(9) Köteles minden tulajdonos, használó az ingatlanán a közlekedést akadályozó (járda és úttest fölé nyúló) faágak, bokrok gondozását, nyesését elvégezni.

(10) Közterületen fát, cserjét kivágni csak az erre vonatkozó jogszabályok betartásával, jogerős fakivágási engedély birtokában lehet.

(11) A közterületen levő fa, cserje kivágására kiadott engedélyben

(12) Közterületre gyümölcsfa, díszfa, díszcserje csak a Szentgotthárdi Közös Önkormányzati Hivatal engedélyével telepíthető.

10. § (1) A Képviselő-testület az értékek megőrzése és fejlesztése érdekében a város területén helyi jelentőségű védett természeti területeknek, illetve helyi jelentőségű védett fákká nyilvánítja az 5. mellékletben felsorolt területeket illetve fákat.

(2) A 5. mellékletben megjelölt park együttesek, illetve fák fenntartásáról, természeti állapotának megőrzéséről a kezelési tervben foglaltaknak megfelelően az Önkormányzat parkfenntartás keretében gondoskodik.

11. § (1) Hulladékok nyílt téri illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.

(2) A háztartásban kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető.

(3) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban, a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.

(4) A tüzelőanyag ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festékmaradékot, egyéb veszélyes hulladékot nem tartalmazhat. Háztartási energiatermelő berendezésben vegyileg kezeletlen tűzifa, szén, földgáz, PB-gáz, fűtőolaj égethető csak el.

(5) Szilárd halmazállapotú tüzelőanyagok száraz állapotban tüzelhetők.

12. § (1) Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban komposztálással történhet.

(2) Tűzgyújtás és égetés a fentiek figyelembevételével közterületen és ingatlanon belül szeptember 1-től április 30-ig heti két alkalommal, hétfői és pénteki napokon, 8-18 óra között, szélmentes időben megengedett. Az égetés max. 30 percig tarthat, tartós füstölés nem megengedett.

(3) Égetéssel csak a nem komposztálható (nem lebomló), illetve a komposztálásra alkalmatlan (pl. vírusos, baktériumos, gombás vagy egyéb fertőzött) avar és kerti hulladék ártalmatlanítható.

(4) A kerti hulladékot csak olyan megfelelően kialakított tűzrakó helyen lehet égetni, ahol az égetés hősugárzása környezeti kárt nem okoz.

(5) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot ( pl. PVC, egyéb műanyag, gumi, festék, állati maradványok, veszélyes hulladék stb.).

(6) Vonalas létesítmény (közvasút, töltés, árok bevágás stb.) mentén – a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül – bármely növényzet égetése tilos.

(7) Lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, ha egyéb jogszabály másként nem rendelkezik.

(8) Engedély nélküli nyílt téri égetésnek minősül, ha a hulladék – elemi kár kivételével bármilyen más okból eredően – kigyullad.

(9) Hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.

(10) A tüzelés, a tüzelő berendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható. Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

13. § (1) A Szentgotthár-Máriaújfalu településrészen található Hársas-tó környezetében az önkormányzat és intézményei kivételével engedély nélkül kizárólag a kijelölt tűzrakó helyeken 6.00 óra és 22.00 óra között lehet tüzet rakni az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

(2) Az (1) bekezdésben foglalt időszakon kívül a tűzrakás szándékát annak megkezdése előtt írásban be kell jelenteni a tógondnoki feladatot ellátó szervezet képviselőjének. A bejelentésben meg kell adni a bejelentő vagy a tűzrakásért felelős személy nevét, címét és elérhetőségeit. A tűzrakásnál az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban foglaltakat ekkor is be kell tartani.

(3) A tógondnoki feladatot ellátó szervezet köteles legalább a Hársas-tónál jól látható helyen elhelyezni a tűzgyújtásra vonatkozó előírásokat, továbbá annak az elérhetőségét, akihez a bejelentést meg kell tenni.

14. § (1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani.

(2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni.

(3) A városban keletkező por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell, hogy a fedetlen talajterületek növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani. A jegyző a kertészeti munkák elvégzését előírja.

15. § (1) Tilos vízjogi engedély nélkül a meglévő élővízfolyásokat (a Rába-folyót és annak mellékágát, továbbá a vízelvezető árkokat) eltorlaszolni, a víz természetes hozamát, lefolyását, a víz áramlásának viszonyait megváltoztatni, a vízfolyások medrét, partját szűkíteni, illetve feltölteni. Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlana előtti valamennyi áteresznek, nyílt ároknak és annak műtárgyainak, valamint a csapadékvíz összefolyó aknáknak a folyamatos tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról gondoskodni. Csapadékvíz ingatlanról az önkormányzat tulajdonában lévő csapadékvíz-elvezető rendszerbe történő kievezetése csak a Szentgotthárdi Közös Önkormányzati Hivatal hozzájárulásával történhet. Ha az ingatlan tulajdonosa, használója e kötelezettségeit nem teljesíti, úgy a jegyző a teljesítésre való eredménytelen felhívást követően az elhanyagolt ingatlanon a tulajdonos, használó költségére és veszélyére a hivatkozott bekezdésekben meghatározott feladatokat elvégezteti.

(2) Az önkormányzat köteles az árkok, átereszek, összefolyó aknák tisztításából származó földet a bejelentéstől számított 3 munkanapon belül elszállítani.

(3) Ha a víz által sodort anyagnak (iszap, hordalék stb.) az ingatlanon történt lerakódása folytán a víz természetes lefolyása megváltozik és ezáltal mások kárt szenvedhetnek, az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) – amennyiben a lerakódott anyagot felhívás ellenére, az abban meghatározott határidőn belül nem távolítja el – tűrni köteles a szükséges munkák elvégzését. A lerakódott anyag eltávolításáért kártalanítás nem jár.

(4) A Rába és a patatok és azok mellékágai, valamint az egyéb élővizek és azok mellékágai mentén lévő partmenti ingatlantulajdonosok, földhasználók a vizek természetes lefolyását nem akadályozhatják, a Rábához és a patakokhoz kapcsolódó műtárgyak állapotát és üzemelését nem veszélyeztethetik.

(5) Tilos a szennyvizet kilocsolni.

16. § (1) Szentgotthárd város belterületén tilos akár emberi hanggal, akár hangszerrel, vagy más technikai, illetve egyéb eszközzel a köznyugalmat és a közcsendet sértő zaj okozása, különösen:

(2) Zajt előidéző üzemi létesítmény létesítése, üzembe helyezése, illetőleg meglévő üzemi létesítmény felújítása, bővítése és korszerűsítése, illetve jelentős építési munka esetén a jogszabályban írott eljárási rend szerint csak a jogszabályban meghatározott, megengedett zajterhelési határérték biztosítása engedélyezhető.

(3) Szentgotthárd város területén a hangsugárzó berendezéseknél (szabadtéri üzemeltetés esetén) a zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII. 3.) KVVM-EüM együttes rendelet 1. melléklete tartalmazza. Zajterhelési határérték túllépése nem engedélyezhető.

(4) Engedély nem adható ki a város területén a megengedettnél nagyobb zajt vagy rezgést okozó tevékenység folytatására, az ilyen tevékenységgel járó létesítmény telepítésére.

(5) A meglévő ipari és egyéb létesítmények csak a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályi előírások betartásával üzemeltethetők, fejleszthetők. A már meglévő, a környezetbe zajt kibocsátó ipari és egyéb létesítmény fenntartója köteles zajgátló, szűrő berendezéssel a környezeti káros hatást az előírt érték alá csökkenteni. Ezen kötelezettség nem teljesítése esetén a létesítmény üzemeltetése, nyitvatartása korlátozható, működési engedélye visszavonható.

(6) E rendelet hatálya alá tartozó bármely hangsugárzó berendezés csak abban az esetben és olyan módon működtethető, ha az zajvédelmi szempontból megfelel a város rendezési tervében, továbbá a jelen rendeletben előírtaknak.

(7) Adott terület zajterhelési alapértékeit a mindenkori rendezési tervekben megjelölt területi funkció alapján kell meghatározni.

(8) A város belterületének zajvédelmi szempontú besorolását a 2. melléklet tartalmazza.

17. § (1) A város csendes övezeteinek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza. Csendes övezet a rendeltetése miatt zaj ellen fokozott védelmet igénylő létesítmény.

(2) Az övezetben zajt előidéző új tevékenység, valamint a meglévő zajkeltő tevékenység bővítése nem engedélyezhető.

18. § (1) A különleges zajokozás nem lehet olyan mértékű, mely érzékszervi észleléssel megállapíthatóan az emberek nyugalmát jelentős mértékben zavarja.

(2) A különleges zajhatások kategóriájába tartozik különösen az olyan létesítmények és eszközök alkalmi, vagy rendszeres működtetése, mint:

19. § (1) Hangsugárzó berendezés működtetéséhez a 19. § szerinti bejelentés szükséges.

(2) Ha a védendő helyiség a műsorszolgáltatás helyével azonos építményben van, a helyiségekre vonatkozó zajterhelési határértékeket is be kell tartani. A védendő helyiségek zajterhelése a meghatározó, ha oda a műsorzaj az épületen belül, a határoló szerkezeteken keresztül érkezik.

(3) Panasz vagy közérdekű bejelentés esetén a működő helyhez kötött hangsugárzó berendezés által okozott zajterhelés ellenőrzése érdekében zajvizsgálat rendelhető el. Ha a vizsgálat a határérték túllépését igazolja, a vizsgálat költségeit a berendezés üzemeltetője köteles viselni. A határérték túllépése esetén az üzemeltetőt rövid határidő kitűzésével olyan műszaki vagy egyéb intézkedésekre kell kötelezni, melyek biztosítják a határérték betartását.

(4) E § hatálya nem terjed ki az üzemszerű hangosító berendezések üzemeltetésére.

20. § (1) A szakértői véleménynek minden esetben tartalmaznia kell a létesítmény és a szomszédos védendő helyiség közötti hangszigetelés, valamint a létesítmény jellege szerint az eljáró hatóság által indokoltnak tartott határérték vizsgálat eredményét.

(2) Az eljárás során figyelembe kell venni az érintett területrészen lévő más hangsugárzó berendezések zajkibocsátását is úgy, hogy ezek együttes zaja nem haladhatja meg a megengedett értéket.

21. § Az önkormányzat gondoskodik a külön helyi rendelettel elfogadott települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, figyelemmel kíséri az azokban foglalt feladatok megoldását és a programot szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálja. Az állampolgároknak joga, hogy környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás vagy környezetszennyezés esetén az önkormányzat és a környezetvédelmi hatóság figyelmét erre felhívja. Az állampolgári részvétel gyakorolható személyesen vagy képviselő útján, társadalmi szervezetek révén, az önkormányzat útján.

22. § (1) E rendelet hatálya alá tartozó önkormányzati hatósági ügyben Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete hatáskörének gyakorlását a polgármesterre ruházza át.

(2) Az eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A döntés előkészítésében és végrehajtásában a Szentgotthárdi Közös Önkormányzati Hivatal Városüzemeltetése illetve Igazgatási csoportja működik közre.

(4) A zajvédelemre vonatkozó döntés meghozatala előtt minden esetben, egyébként szükség szerint kell az illetékes szakhatóság és/vagy szakértő véleményét beszerezni.

(5) A tényállás tisztázására szemle megtartása kötelező

23. § (1) A jelen rendelet 2019. július 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Hatályát veszti a helyi környezetvédelem szabályairól szóló 22/2001. (VI. 28.) önkormányzati rendelet.

(3) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.