Zsáka Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2019.(XI.4.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2019. 11. 05- 2022. 05. 20Zsáka Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2019.(XI.4.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Zsáka Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32 cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d, pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Az önkormányzat jelképei, és használatuk
1. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) A címer leírása és heraldikai értelmezése: a szokásos csücskös talpú, kék alapszínű címerpajzsban két lábon ágaskodó aranyszínű, heraldikailag jobbra forduló oroszlán, lába előtt hatágú ezüstszínű csillaggal. A pajzs felett zárt vitézi sisak látható, amelyet aranyszínű háromágú korona díszít. A sisaktartók heraldikailag jobbra kék – arany, balra pedig vörös - ezüst színűek.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Az önkormányzat
2. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Zsáka Nagyközségi Önkormányzat.
FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK
Az önkormányzat feladatai
3. § (1) Az önkormányzat a feladatait önállóan, megállapodás alapján vagy társulásban látja el.
(2) Az önkormányzat a feladatkörében együttműködik és támogathatja a lakosság önszerveződő közösségeit, a településen élő nemzetiségek közösségeinek kulturális hagyományait, értékét.
(3) A képviselő-testület támogathat minden olyan tevékenységet, amely a település ellátó, szolgáltató, infrastrukturális felzárkóztatását segíti elő, különös figyelemmel a település műemlékvédelmi és művészeti értékeinek feltárására, megőrzésére. Együttműködik a helyi civil szervezetekkel, a település értékeit szolgáló szervezetekkel, valamint a települési nemzetiségi önkormányzattal.
(4) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha:
a) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,
b) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök
4. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(2) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a 3. számú mellékletben foglaltak szerint a polgármesterre ruházza át. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója az e körben tett intézkedéseiről, azok eredményeiről a következő munkaterv szerinti képviselő-testületi ülésen ad számot a képviselő-testületnek.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
A képviselő-testület és ülései
5. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.
Munkaterv
6. § (1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv, mely éves időszakra készül.
(2) A következő évre vonatkozó munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti elő jóváhagyás végett a képviselő-testület elé december 31. napjáig.
(3) A munkaterv-tervezet elkészítéséhez javaslatot kell kérni:
Alakuló ülés
7. § (1) Az alakuló ülést a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül össze
Munkaterv szerinti ülés, rendkívüli ülés
8. § (1) A képviselő-testület szükség szerint tart ülést, de évente legalább hat alkalommal.
(2) Szükség szerint rendkívüli ülést tart, ha döntenie kell a hatáskörébe tartozó - határidős, költségvetést érintő, lakosságot érintő vagy rendkívüli - ügyben.
Lakossági fórumok
9. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy esetben testületi ülés keretében vagy önállóan közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás alkalmával vagy írásban azt megelőzően az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, civil szerveződések képviselői, egyesületek, közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőköz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
(3) Az írásos kérdéseket, javaslatokat az ülés napját megelőző napig kell a polgármester részére eljuttatni.
(4) A közmeghallgatás napirendjéről, helyéről és idejéről a lakosságot a képviselő-testületi üléseknek megfelelően tájékoztatni kell.
(5) A képviselő-testület munkatervében határozza meg azokat az ügyeket, amelyek tárgyalása kapcsán a képviselő-testület kötelező közmeghallgatást irányoz elő.
10. § (1) A polgármester a lakosság egészét érintő jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése, a lakosság tájékoztatása, a lakossággal való kapcsolattartás érdekében falugyűlést hívhat össze.
(2) A falugyűlés tartásának fontosabb szabályai:
a) a gyűlés helyéről, idejéről, a tárgyalásra kerülő témáról a tájékozatni kell a
Az ülés nyilvánossága
11. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, amelyről hangfelvétel is készíthető.
(2) A képviselő-testület
a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, amennyiben az érintett kéri; továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor,
b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, feltételeinek meghatározásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat, vagy más érintett üzleti érdekét sértene.
(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem képviselő-testületi tag alpolgármester, a jegyző, meghívása esetén a Zsákai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) ügyintézője, az érintett és a szakértő vehet részt. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.
Az ülés összehívása
12. § (1) Az ülést a polgármester hívja össze, akadályoztatása, távolléte esetén erről az alpolgármester gondoskodik.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.
(3) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés napja előtt legalább 5 nappal megkapják.
(4) Indokolt esetben az ülést megelőzően 5 napon belül is megküldhető és kiosztásra kerülhet halasztást nem tűrő előterjesztés. Az ülést megelőzően kiosztott előterjesztés megismeréséhez az ülés ideje alatt a polgármester köteles szünetet elrendelni.
(5) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület telefonon, szóban is összehívható.
(6) Közzé kell tenni a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát – adatvédelmi szabályok betartásával – meg lehet tekinteni a Hivatalban. A meghívó egy-egy példánya a Községháza hirdetőtábláján kifüggesztésre kerül, valamint a honlapon történő közzétételéről a jegyző gondoskodik.
(7) A meghívó tartalmazza:
Az ülés vezetése
13. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.
(2) A polgármester akadályoztatása esetén az ülés vezetésére az ülés összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt-e,
b) megállapítja az ülés határozatképességét. Határozatképes a képviselő-testület, ha az ülésen a települési képviselő-testület tagjainak több mint a fele – 4 fő - jelen van; az ülést megnyitja,
c) előterjeszti az ülés napirendjét, amelyről a testület vita nélkül határoz egyszerű szótöbbséggel,
d) munkaterv szerinti ülésen tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések (rendeletek, határozatok) végrehajtásának állásáról,
e) munkaterv szerinti ülésen tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,
f) munkaterv szerinti ülésen ismertetést ad a részére átruházott hatáskörben hozott döntésekről,
g) figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét,
h) megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a döntést.
(4) Amennyiben az ülés ideje alatt a képviselő-testület tagjainak létszáma négy fő alá csökken, a polgármester szünetet rendel el, és megkísérli a határozatképesség helyreállítását.
(5) További határozatképtelenség esetén figyelemmel a tárgyalt napirendek fontosságára a
Az előterjesztés
14. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület által előzetesen javasolt rendelet – és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.
(3) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Ennek megismerésére szünetet rendel el.
(4) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőzően legalább 10 nappal előbb kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki megvizsgálja a döntés tervezet jogszerűségét, majd gondoskodik annak kézbesítéséről.
(5) Az előterjesztések formai és tartalmi követelményei,
a) a helyzetfeltárás,amely az alábbiakat tartalmazza:
aa) tárgy pontos meghatározása,
ab) az előkészítésben résztvevők megnevezése,
ac) annak megjelölése, hogy a képviselő-testület vagy szervei, illetve jogelődje foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, ha igen milyen határozatot hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása,
ad) az eltérő vélemények megjelölése és annak indokai,
ae) mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltüntetése, melyek indokolják a meghozandó döntést.
b) az előterjesztés megállapításain alapuló feladat meghatározást tartalmazó határozati javaslat, melynek:
ba) kapcsolódnia kell szervesen az előterjesztés megállapításaihoz,
bb) törvényesnek, célszerűnek, szakszerűnek, és végrehajthatónak kell lennie, és konkrétan meg kell határozni a végrehajtást,
bc) ha a döntésnek, illetve a végrehajtásnak több módja is lehetséges, tartalmaznia kell az alternatívákat,
bd) rendezni kell az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsát (részben vagy egészben történő hatályon kívül helyezése, esetleges módosítása, kiegészítése vonatkozásában),
be) meg kell jelölni a végrehajtásért felelőst(felelősöket),
bf) meg kell jelölni a végrehajtási határidőt.
c) A határidőt általában évre, hóra, napra kell meghatározni, szükség esetén részhatáridőt lehet alkalmazni. Eltérő végrehajtási határidők esetén pontonként, egyébként a határozati javaslat végén kell a végrehajtási határidőt a felelősökkel együtt feltüntetni.
d) Amennyiben a határozati javaslatban foglalt feladat végrehajtása – értelemszerűen - folyamatosan vagy azonnali tevékenységet igényel, a végrehajtás határidejére a „folyamatos” illetve „azonnal” megjelölés alkalmazandó a végrehajtás pontos rögzítése mellett (pl: „határidő: folyamatos”).
(6) Minden esetben írásban kell előterjeszteni – teljes terjedelemben – a Kormányhivatal törvényességi felhívását. ) Az előterjesztés a képviselő-testület tagjaihoz való megküldésére a testületi ülés anyagának megküldésére vonatkozó szabályok az irányadók.
Sürgősségi indítvány
15. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel, az ülés napirendjének kiegészítésére vonatkozik. A képviselő-testület – a polgármester javaslatára – egyszerű többséggel, a napirend megszavazása előtt soron kívül dönt az indítvány tárgyában.
(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:
a) sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap írásban nyújtandó be a polgármesternél.
(3) A sürgősségi indítványt benyújthatja: a) a polgármester,
b) az alpolgármesterek,
c) a képviselők,
d) a jegyző.
(4) Amennyiben a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését – a napirend lezárása után – vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására.
(5) Amennyiben a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként, kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, mikorra tűzzék napirendre, illetőleg hányadik napirendként.
(6) ) A sürgősségi javaslat határozat-tervezetét a képviselők részére legkésőbb az ülés
A tanácskozás rendje, döntéshozatal
16. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen négy képviselő-testületi tag jelen van.
(2) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön – külön nyit vitát, melynek során:
a) az előterjesztő, az előkészítő a kiküldésre került írásos napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet. Az előterjesztő az előterjesztést a vita megnyitásáig módosíthatja, visszavonhatja, ill. a vita lezárásáig, átdolgozásra visszakérheti.
b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni,
c) az ülésen elsősorban a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak van felszólalási joguk,
(3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.
(4) A napirend tárgyalása során a képviselő maximum öt perc időtartamban hozzászólhat. Ismételt felszólalásra a polgármester adhat engedélyt, melynek időtartama a kettő percet nem haladhatja meg.
(5) A fontosabb napirendek tárgyalása esetén a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára a hozzászólások időkeretét a képviselő-testület feloldhatja. Erről a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(6) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(7) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a vita lezárását megelőzően azt vissza is vonhatja.
(8) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása előtt a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(9) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a testület – egyszerű szótöbbséggel, a polgármester javaslatára – a vita folytatását szükségtelennek tartja.
(10) Az előterjesztő - valamint ha a bizottság is részt vesz az előterjesztés előkészítésében, véleményezésében, annak elnöke, vagy a bizottság megbízottja - határozathozatal előtt szót kaphat. A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
A napirendi pont tárgyalásának elnapolása
17. § (1) A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja, az adott napirendi pont vitájának lezárásáig, napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Erről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
(2) Azokat az előterjesztéseket, amelyek tárgyalását a Képviselő-testület elnapolta, vagy amelyek tárgyalása határozat-képtelenség miatt maradt el, a következő ülés napirendjének elejére kell felvenni, kivéve ha az elnapolásról hozott határozatában a Képviselő-testület másként döntött.
A döntéshozatal
18. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott döntési javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében –, majd az egész döntési javaslatról.
(2) A képviselő-testület – szavazati arányok rögzítésével – számozott határozat nélkül dönt:
a) informális jelentés tudomásul vételéről,
b) interpellációra adott válasz elfogadásáról,
c) név szerinti szavazásról, titkos szavazásról,
d) döntéshozatalból való kizárásról,
e) a hozzászólások időtartamának korlátozásáról..
(3) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(4) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját – egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, a testvér, a házastárs, az élettárs - az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(5) Minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének – négy képviselő - a szavazata szükséges:
a) az önkormányzati rendeletalkotáshoz,
b) az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választásokhoz, kinevezésekhez, megbízásokhoz,
c) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz,
d) külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,
e) intézmény alapításához,
f) a képviselő kizárásához,
g) zárt ülés elrendeléséhez,
h) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,
i) a polgármester elleni kereset benyújtásához,
j) az SZMSZ-ben meghatározott ügyek eldöntéséhez,
k) működési hitelfelvételnél – munkabérhitel kivételével - és fejlesztési hitelfelvételnél,
l) az önkormányzat kötelező feladatain túli közfeladat önkéntes felvállalásához, illetve erről történő lemondáshoz,
m) a kitüntetések, elismerések adományozásához,
n) a képviselő-testület hatáskörének átruházásához.
(6) A képviselő-testület a döntéseit rendeleti és határozati formában nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik, és a képviselők „igen” vagy „nem” szavazatokkal, illetve tartózkodással vesznek részt a szavazásban.
(7) Titkos szavazást tarthat a testület mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választásánál titkos szavazás tartása kötelező.
(8) A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz, a jelenlévő képviselők vagy a polgármester indítványára.
(9) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket, a szavazás számszerű eredményét.
A titkos szavazással hozott döntést is alakszerű határozatba kell foglalni.
(10) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:
a) azt törvény írja elő, vagy
b) azt a jelenlévő képviselők több mint fele kéri.
(11) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel, vagy „nem „- mel szavaznak, illetve tartózkodnak.
(12) A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(13) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő indokoltan kéri, az elnök a szavazást köteles megismételtetni.
(14) Az ülést levezető köteles a szavazás eredményét számszerűsítve közölni, valamint a
A képviselő-testület döntései
19. § (1) A képviselő-testület döntései: az önkormányzati rendelet és a határozat.
(2) Önkormányzati rendelet megalkotását és határozat meghozatalát kezdeményezheti:
a) a polgármester, alpolgármesterek,
b) a képviselő,
c) a képviselő-testületi bizottság elnöke,
d) a jegyző,
e) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői,
f) önkormányzati társulás tagja.
(3) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki a Hivatal bevonásával a kezdeményezést, majd a tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.
(4) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő a Hivatal szakmailag illetékes ügyintézője, a rendelet tárgyával érintett intézményvezetők, valamint jogszabályban előírt szervek és szervezetek, a képviselő-testület bizottsága közreműködésével.
(5) Rendeletet kell alkotni elsősorban a következő ügyekben:
a) a Szervezeti és Működési Szabályzatról,
b) a települési képviselőknek a törvény keretei között történő tiszteletdíj, természetbeni juttatás megállapításáról,
c) az önkormányzat meghatározott vagyontárgya vagy vagyonrésze elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról,
d) a költségvetésről, zárszámadásról.
(6) A jogszabály előkészítője a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletezettségű előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. A hatásvizsgálat során vizsgálni kell a tervezett rendelet valamennyi jelentősnek ítélt hatását – különösen társadalmi, gazdasági, költségvetési és adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, környezeti és egészségi következményeit.
(7) A hatásvizsgálatnak ki kell terjednie a rendelet megalkotásának szükségességére, a jogalkotás elmaradásának várható következményeire, és az alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételekre is. A Hivatal akkor is köteles részt venni az előterjesztés készítésében, ha a tervezetet bizottság, illetőleg szakértő készíti el.
(8) A tervezet véleményezése: az önkormányzati rendeletek előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni.
Interpelláció, kérdés
20. § (1) Interpelláció: olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban áll az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely – az önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezet hatáskörébe kell tartoznia.
Észrevételek, tájékoztatók, bejelentések
21. § (1) A képviselő a testületi ülésen, önkormányzati ügyekben, kérdéssel, illetve észrevétellel fordulhat a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez. Részére a választ lehetőleg azonnal, de legkésőbb a következő ülésen meg kell adni.
(2) A képviselő az erre kijelölt napirendi pont keretében, vagy ennek hiányában, az ülés végén, közérdekű ügyekről tájékoztatást adhat, ill. bejelentéssel élhet.
A tanácskozás rendjének fenntartása
22. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.
A jegyzőkönyv
23. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A testületi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni.
A települési képviselő
24. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit.
(2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.
(3) A képviselő jogai:
a) a képviselő-testület ülésén - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon - kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát;
b) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb harminc napon belül írásban - érdemi választ kell adni;
c) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
d) tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bármely bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;
e) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;
f) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni;
g) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján az önkormányzati képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat;
h) a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja;
(4) A képviselő kötelességei:
a) köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni;
b) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen;
c) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről,
BIZOTTSÁGOK, TANÁCSNOKOK
A képviselő-testület bizottsága
25. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati előkészítő, véleményező, összehangoló, szervező, ellenőrző és egyéb feladatok ellátására –bizottságot hozhat létre.
(2) A bizottság feladatkörét létrehozásakor a képviselő-testület határozza meg.
(3) A képviselő-testület Ügyrendi Bizottságot hoz létre 3 fővel.
(4) Az Ügyrendi Bizottság az alábbi feladatokra hozható létre:
a) lefolytatja az önkormányzat hatáskörébe tartozó választásokat,
b) vizsgálja, kezeli, nyilvántartja és ellenőrzi a képviselői vagyonnyilatkozatokat,
c) kivizsgálja az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést,
(5) A bizottság ülésének összehívásáról és vezetéséről az elnök gondoskodik.
(6) A bizottságot össze kell hívni: a.) a polgármester,
A tanácsnokok
26. § A képviselő-testület a, ifjúsági ügyekkel,
a) foglalkoztatási ügyekkel,
b) közbiztonsággal kapcsolatos ügyekkel foglalkozó tanácsnokot választ.
POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ
A polgármester
27. § (1) A polgármester tisztségét főállásban megbízatásban látja el.
(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztást követően esküt tesz a képviselő-testület előtt; valamint a megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
(3) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai körében:
a) segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját,
b) összehívja és vezeti a testület üléseit,
c) képviseli az önkormányzatot,
d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás széleskörű nyilvánosságát, a közakarat érvényesülését.
(4) A polgármesternek a bizottság működésével összefüggő főbb feladatai:
a) indítványozhatja bizottság összehívását.
(5) A polgármester munkarendje a hivatali munkarendhez igazodik.
(6) A polgármester fogadóórája keddi nap 11.00-12.00 óra.
Az alpolgármester
28. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.
(3) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg.
A közös önkormányzati hivatal
29. § (1) Zsáka Nagyközségi Önkormányzat képviselő-testülete Darvas község Önkormányzat képviselő-testületével megállapodás alapján közös önkormányzati hivatalt működtet.
(2) A közös önkormányzati hivatal elnevezése: Zsákai Közös Önkormányzati Hivatal.
(3) A Hivatal székhelye: 4142. Zsáka, Szabadság tér 1.
(4) A Hivatal létszámát, működésének részletes szabályait, valamint a feladat-és hatásköreit a Zsáka és Darvas Önkormányzatok közötti megállapodás tartalmazza.
(5) A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát az irányító szerv Zsáka Nagyközségi Önkormányzat képviselő-testülete külön határozatban fogadja el.
(6) A jegyző a Hivatal székhelyén hétfőtől –péntekig naponta 08.00. órától 12.00 óráig, a Darvasi Kirendeltségen kedden 14.30 órától 15.30 óráig ügyfélfogadást tart.
(7) A jegyzőnek jelzési kötelezettsége van a jogszabálysértő javaslatok, továbbá működés esetén. A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
(8) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat az adóügyi ügyintéző látja el.
(9) A Hivatal létrehozásáról szóló megállapodás e rendelet 5. számú függeléke, a Szervezeti és Működési Szabályzata pedig e rendelet 6. számú függeléke.
A társulások
30. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.
(2) A társulás nem sértheti az abban résztvevők önkormányzati jogait.
(3) A társulások működése során felmerülő vitás kérdésekben a bíróság dönt.
(4) A társulások működését a képviselő-testület folyamatosan figyelemmel kíséri, arról igény szerint, legalább a féléves záráskor évente információt kér.
(5) A képviselő-testület társulási megállapodásai e rendelet 4. számú függelékét képezik.
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA, KÖLTSÉGVETÉSE
Az önkormányzat gazdasági alapja, költségvetés
31. § (1) A képviselő-testület a költségvetését évente önállóan rendeletben állapítja meg.
(2) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(3) A jegyző által elkészített zárszámadási rendelet-tervezetet a polgármester a költségvetési évet követő 5 hónapon belül terjeszti a képviselő-testület elé, melyről a képviselő-testület rendeletet alkot úgy, hogy az legkésőbb az ötödik hónap utolsó napján hatályba lépjen.
Gazdasági program
32. § (1) A képviselő-testület a megbízatása lejárta évének végéig terjedő időszakra vonatkozó gazdasági programot készít.
(2) A gazdasági programban meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével – a térségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve – az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.
(3) Tartalmazza különösen a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására , színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat.
(4) A gazdasági program ezen rendelet 8. számú függeléke.
Az önkormányzat vagyona
33. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll.
(2) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg, melyben a testület megállapítja
a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,
b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait, és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.
(3) Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
(4) A fejlesztési feladatok megvalósítását szolgáló hitelt a polgármester csak a képviselő-testület külön felhatalmazásával, jóváhagyásával, valamint a jegyző ellenjegyzésével vehet fel.
A gazdálkodás ellenőrzése
34. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) Az önkormányzat hivatalában és intézményekben folyó gazdálkodás folyamatos ellenőrzését belső ellenőrzés keretében kell megszervezni, mely magába foglalja:
Az önkormányzat kapcsolatrendszere
35. § (1) Az önkormányzat feladatainak ellátása és hatásköreinek gyakorlása során, a kölcsönös érdekek alapján együttműködik a mikrotérségben, a kistérségben és a régióban más helyi önkormányzatokkal, részt vesz érdekképviseleti és egyéb szervek tevékenységében.
(2) Az önkormányzat testvértelepülési kapcsolatot építhet ki határon túl működő önkormányzattal.
36. § (1) A képviselő-testület támogathat és elősegít minden olyan tevékenységet, mely a szociálisan hátrányos helyzetű, illetve munkanélküli személyek, a lakosság életkörülményeit javítja, megélhetését, foglalkoztatását segíti.
(2) Az önkormányzat a rendelkezésre álló szabad kapacitásainak kihasználása érdekében
37. §
Együttműködés a Nemzetiségi Önkormányzattal
38. §
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
E rendelet függelékeinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.
E rendelet mellékletei:
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet
1. A helyi önkormányzati képviselő a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX., törvény 39. § (1) bekezdése alapján a megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül a 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
2. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához köteles csatolni a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát.
3. A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – a képviselő képviselői jogait nem gyakorolja, tiszteletdíjat, természetbeni juttatást, költségtérítést nem kaphat.
1. A kitöltött képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat egy példányát az Ügyrendi Bizottságnak címezve kell benyújtani.
2. A vagyonnyilatkozatokat a Zsákai Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbbiakban: Hivatal) a jegyző veszi át, és igazolást állít ki azok átvételéről.
3. Az átvételt követően a vagyonnyilatkozatok megtételét az Ügyrendi Bizottság végzi.
4. A képviselő a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatát külön – külön borítékban adja át.
5. A vagyonnyilatkozatok minden oldalát aláírással és dátummal kell ellátni.
6. A képviselői vagyonnyilatkozat átvétele lezárt, az átvételkor a Hivatal körbélyegzőjével lepecsételt borítékban történik.
1. A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat az erre kijelölt lemezszekrényben elhelyezett zárható alubőröndben kell tárolni.
2. A vagyonnyilatkozatokról és az ellenőrzési eljárásról nyilvántartást kell vezetni.
3. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos technikai tevékenységet a jegyző végzi. Az iktatást külön főszámra és a szükséges számú alszámra kell végezni.
4. A vagyonnyilatkozatok nyilvánossága:
a) a képviselői vagyonnyilatkozat nyilvános – kivéve az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatokat,
b) a hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.
5. A képviselői vagyonnyilatkozatokat a Hivatal őrzésre kijelölt helyiségében a hivatali munkaidő alatt bárki megtekintheti.
6. A bizottság felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék és hogy az azokban foglaltakat – a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg.
7. A képviselő megbízatásának megszűnésekor a bizottság a vagyonnyilatkozat tételre kötelezett képviselő részére a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat visszaadja, melyről igazolást kell kiállítani.
8. Ha a vagyonnyilatkozat tételre kötelezett képviselő a bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásban élő házas – vagy élettársa és gyermeke esetén a közös háztartásban élés megszűnt, a Bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat haladéktalanul visszaadja a képviselőnek, melyről igazolást kell kiállítani.
1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja: a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.
2. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezheti.
3. A bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
4. Az eljárás kezdeményezéséről a bizottság elnöke tájékoztatja a képviselőt, aki haladéktalanul bejelenti az azonosító adatokat.
5. Az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására.
Ha a kezdeményező 8 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. Új tényállítást (adatot) tartalmazó kezdeményezés esetén van helye az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén. Ismételt kezdeményezést - új tényállítás nélkül – a bizottság annak érdemi vizsgálata nélkül elutasít.
6. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatba történő betekintést a „Betekintési nyilvántartás”-ban dokumentálni kell.
7. A bizottság ellenőrzési eljárásának eredményéről a képviselőtestületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos adatok védelméért, az adatkezelés jogserűségéért a bizottság felelős.
2. A képviselő felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljeskörűek és aktuálisak legyenek.
3. A vagyonnyilatkozatok technikai kezelése szabályainak megtartásáért a jegyző felelős.
5. melléklet
Kormányzati funkció szám és megnevezés |
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
013320 Köztemető fenntartás és -működtetés |
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás |
041232 Start-munkaprogram - Téli közfoglalkoztatás |
041233 Hosszabb időtartamú foglalkoztatás |
042130 Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások |
045120 Út, autópálya építése |
061020 Lakóépület építése |
064010 Közvilágítás |
066010 Zöldterület – kezelés |
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
072111 Háziorvosi alapellátás |
072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás |
074032 Ifjúság – egészségügyi gondozás |
081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
081041 Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység támogatása |
081045 Szabadidősport- (rekreációs sport) tevékenység és támogatása |
106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
104044 Biztos Kezdet Gyerekház |
107080 Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok |
107090 Romák társadalmi integrációját elősegítő tevékenységek, programok |