Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő-testületének

16/2019. (XI.10.) önkormányzati rendelete

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában, a (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Értelmező rendelkezések
   

1. § E rendelet alkalmazásában:

a) helyben szokásos mód: Nagykőrösi Polgármesteri Hivatala Szabadság tér 5. szám alatti épületének hirdetőtábláján történő kifüggesztés, a tájékoztatás eszközéül szolgál Nagykőrös város honlapja és az Önkormányzati Hírek.

b) a megállapított határidők naptári napokban értendők és 12.00 órai határidőt jelentenek. Amennyiben e rendelet szerinti határidő vagy határnap munkaszüneti napra esik, úgy a határidő vagy határnap annak lejártát követő munkanapon telik le.A határidők jogvesztőek.

c) indítványok: a napirend előtti felszólalás, a módosító indítvány és a sürgősségi indítvány,

d) az indítványok személyesen vagy elektronikus dokumentum formájában, olvasható aláírással ellátva nyújthatók be a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz.

2. Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, szervei

2. §   (1) Az önkormányzat illetékességi területe: Nagykőrös közigazgatási területe

         (2) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nagykőrös Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat). Székhelye: 2750 Nagykőrös, Szabadság tér 5.

(3) Az önkormányzati feladatok ellátását Nagykőrös Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) és szervei gyakorolják.

(4) Az önkormányzat szervei:

a) a polgármester,

b) a képviselő-testület bizottságai,

c) a képviselő-testület hivatala Nagykőrösi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel,

d) jegyző.

 (5) Az önkormányzat intézményei:

• Nagykőrösi Arany János Kulturális Központ, Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény
• Nagykőrösi Humánszolgáltató Központ
• Nagykőrösi Szolgáltató Központ
• Nagykőrösi Városi Óvoda

3. §   (1) Az önkormányzat jogi személy.

(2)   A polgármester tagja a képviselő-testületnek. A Képviselő-testület tagjainak  száma: 12 fő. Az önkormányzati képviselők nevét az 1. függelék tartalmazza.

3. Az önkormányzat hivatalos jelképei, az Önkormányzat hivatalos lapja, honlapja

4. §   (1) Az önkormányzat hivatalos jelképei: a városi címer, a városi zászló és a városi pecsét. Használatuk rendjét külön rendelet szabályozza.

(2) A város címere: arany szegélyű álló pajzs vörös mezejében, zöld pázsiton, zöldellő természetes kőrisfa, a címerköpeny felső részén aranyszínű barokk díszítés, amelyről mind a két oldalon zöld levélfonadék csüng le. A pajzsra lebegő 5 ágú korona van helyezve, alatta Nagykőrös felirat.

(3) A város zászlója: téglalap alakú hosszában kétfelé osztva vörös és zöld mezőn, az alján arany rojttal. Felső kétharmada közepén van a címer, alatta arany színnel a Nagykőrös felirat.

 (4) A város pecsétje: A kör alakú pecsét középső alsó részében egy bordázott felületű ovális pajzs látható, amelyben síkban elkülönülve a település szimbóluma, a kőrisfa található. A pajzsot fűzött indaszerű motívumok fonják körbe, tetejét ékkövekkel rakott ötágú korona díszíti. A külső körív alján sugárirányú, archaizáló betűkből álló „NAGYKŐRÖS VÁROS” felirat, az ív felső záródásában a település várossá nyilvánításának évszáma, „1368” olvasható. Az évszámot a felirattól két darab kör alakú, síkban elkülönülő díszítő elem választja el. A pecsétet legkívül félgömbökből álló láncfüzér szegélyezi.

5.§    (1) Az önkormányzat lapja: Önkormányzati Hírek

         (2) Az önkormányzat honlapja: www.nagykoros.hu

4. Az önkormányzat és szervei pecsétje

6. §   Az önkormányzat és szervei, valamint az alpolgármesterek hivatalos kör alakú pecsétjének közepén Magyarország címere található, a köríven a következő felirattal:

a) Nagykőrös Város Önkormányzat,

b) Nagykőrös Város Önkormányzat Polgármester,

c) Nagykőrös Város Önkormányzat Alpolgármester,

d) Nagykőrösi Polgármesteri Hivatal,

e) Nagykőrösi Polgármesteri Hivatal Jegyző.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladat –és hatásköre

5. Az önkormányzat feladat– és hatásköre, annak átruházása

7. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó önkormányzati feladatokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése, és más törvény állapítja meg.

(2) Helyi közügy – amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe – önálló megoldását saját bevétele terhére kell teljesíteni.

8. § (1) Új önként vállalt helyi közügy önálló megoldását megelőzően előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi, technikai és tárgyi feltételeit. Az eljárás során a Képviselő-testület illetékes bizottságát véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a Képviselő-testület döntésétől függően a polgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le.

         (2) Az előkészítő eljárás eredményét összegező előterjesztés csak akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha az tartalmazza az elérendő célokat és az (1) bekezdésben rögzített feltételeket.

         (3) Az Önkormányzat önként vállalt feladat- és hatásköreit, és a más szerv kizárólagos hatáskörébe nem utalt önállóan megoldandó helyi közügyeket az 1. melléklet tartalmazza.

9. §  (1) A Képviselő-testület – az Mötv-ben meghatározott kivételekkel – hatásköreit a 2. § (4) bekezdésében meghatározott szerveire ruházhatja át.

         (2) A Képviselő-testület által

a) a polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. melléklet,

b) a bizottságokra átruházott hatásköröket a 3. melléklet,

c) a jegyzőre átruházott hatásköröket a 4. melléklet,

            állapítja meg.

10. §  A Képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át az Mötv. 42. §-ában foglaltakon túlmenően:

a) a Képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás esetén a személyi juttatás megállapítása;

b) feladat- és hatáskör vállalása, vagy más szerv kizárólagos hatáskörébe nem utalt helyi közügy önálló megoldása, vagy az arról történő lemondás;

c) hitelfelvétel, kivéve a Képviselő-testület költségvetési szerveinél foglalkoztatott dolgozók egyhavi munkabére és annak járulékainak megfelelő összegű és erre a célra szolgáló hitelfelvétel;

d) gazdasági társaság alapítása, vagy abban való részvétel, gazdasági társaságból való kilépés, vagy gazdasági társaság megszüntetése.

6. Véleménynyilvánítás a helyi közösséget érintő ügyekben

11. §    A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban.

A polgármester indítványára a közvetlenül érintett lakosság, érdekképviseleti szerv, vagy civil szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, valamint tesz kezdeményezést az önkormányzat.

III. Fejezet

A képviselő jogállása, díjazás és a vagyonnyilatkozat-tételi eljárás szabályai

7. A települési képviselő jogai és kötelezettségei

12. §    A települési képviselő az önkormányzat gazdasági programjában, fejlesztési tervében megfogalmazott célkitűzések, valamint az önkormányzati feladat- és hatáskörök megvalósításáért vállalt felelősséggel vesz részt a város lakosságának, az önkormányzat érdekeinek képviseletében.

13. §    A képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés a)-h) pontjában foglaltakon túl jogosult a magasabb rendű jogszabályokban foglaltak betartásával önkormányzati iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokat tanulmányozni. Az erre vonatkozó kérelmet írásban indokolással, a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz kell benyújtani (a hatáskör alapján).

14. §    A képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjában foglaltakon túl köteles:

a) írásban vagy szóban a polgármesternek (állandó bizottság elnökének) előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület (állandó bizottság) ülésén nem tud megjelenni, valamint egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,

b) a képviselői megbízáshoz méltó, a képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani,

c) képviselői tevékenysége során tudomására jutó minősített adatot megőrizni, valamint figyelembe venni az Alaptörvénynek, a Polgári Törvénykönyvnek, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályait, az Európai Parlament és a Tanács 2016/679. rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabadon áramlásáról, valamint a 95/46/EK. irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) szabályait

d) a polgármesternek jelezni összeférhetetlenségi ok felmerülését, továbbá ha összeférhetetlenségre utaló tényt vagy körülményt észlel,

e) bejelenteni a személyes érintettséget. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az ügyet a Jogi, Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság az elmulasztásról való tudomásszerzést követő ülésén megtárgyalja és a bizottság elnöke javaslatot tesz a bejelentési kötelezettség elmulasztásának szankcionálására, mely 30 000-50 000 forintig terjedő pénzbírság lehet.

15. §    A 13-14. §-ban foglaltakat a bizottságok nem képviselő tagjaira megfelelően alkalmazni kell.

8. A települési képviselők, bizottsági elnökök és tagok díjazása

16. §    (1) A képviselő-testület a képviselőknek havi tiszteletdíjat állapít meg, melynek összege: 100.000 forint.

(2) A képviselő-testületi bizottságok elnökei havonta tiszteletdíjban részesülnek, melynek összege 100.000 forint.

(3) A képviselő-testület bizottságainak képviselő tagjai és nem képviselő tagjai havi tiszteletdíjban részesülnek, melynek összege 50.000 forint.

17. §    (1) A képviselő-testület a képviselőknek, a nem képviselő bizottsági tagoknak – megbízáson alapuló – önkormányzati munkával kapcsolatban felmerült költségeit a számla tartalma szerint megtéríti. A kifizetést a polgármester engedélye alapján a számla leadását követő 8 napon belül a Polgármesteri Hivatal banki átutalással teljesíti.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat az ideiglenes bizottságok elnökeire és tagjaira is alkalmazni kell.

18. §    A képviselő lemondhat tiszteletdíjáról, valamint annak egy részéről a polgármesterhez intézett írásbeli nyilatkozatával.

19. §    (1) A havi tiszteletdíj folyósításának feltétele a képviselő-testület és az állandó bizottság ülésén vagy ülésszakán való részvétel.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt ülés vagy ülésszak határozatképtelenség miatt hiúsul meg, a megjelentet jelenlévőnek kell tekinteni.

20. §    (1) Tiszteletdíj illeti meg azt a képviselőt, bizottsági elnököt, tagot, és így jelenlévőnek minősül, aki a 19. § (1) bekezdésben feltüntetett ülés vagy ülésszak időtartamának több mint felén a képviselő-testületi vagy bizottsági munkában részt vesz.

(2) A képviselő-testület és az állandó bizottságok ülésein való, (1) bekezdés szerinti évi maximálisan kettő-kettő hiányzás tiszteletdíjat érintő szankciót nem von maga után.

(3) A képviselő-testületi vagy állandó bizottsági ülésről a (2) bekezdésben meghatározott mértékű távolmaradás elérése után a képviselő, illetve a bizottsági tag tiszteletdíja a hiányzással érintett hónapra vonatkozóan megvonásra kerül.

(4) A 19. § és a 20. § (1)-(3) bekezdés rendelkezései a rendkívüli ülésekre is vonatkoznak.

 (5) A 20. § (1)-(3) bekezdése nem alkalmazható a Jogi, Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság határozatképes rendkívüli ülésére, ha a kerekítés általános szabályai szerint az állandó bizottságok üléseinek tárgyhavi átlagos számánál több rendkívüli ülés kerül megtartásra.

21. §    (1) A távolmaradás megállapításának alapjául a jegyzőkönyv mellékletét képező - a jelenlét időtartamát is tartalmazó – képviselő-testületi, bizottsági jelenléti ív szolgál.

 (2) A jegyző - a hivatal útján – havonta gondoskodik a tiszteletdíjat érintő intézkedésekről.

9. A képviselőcsoport

22. §    (1) A képviselő-testületben a képviselők legalább három fővel – tevékenységük összehangolása érdekében – képviselőcsoportot hozhatnak létre.

            (2) A képviselőcsoport működési szabályait önállóan határozza meg alakulását követő 30 napon belül e rendeletben meghatározottak figyelembevételével.

23. §    (1) Minden pártnak, társadalmi szervezetnek csak egy képviselőcsoportja lehet. Egy települési képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.

            (2) Két vagy több párt, társadalmi szervezet együtt is létrehozhat egy képviselőcsoportot.

            (3) A képviselőcsoport alapításának joga – szükséges feltételek megléte esetén – megilleti a független képviselőket is.

24. §    (1) A képviselőcsoport megalakulását annak létrejöttétől számított 15 napon belül kell írásban bejelenteni a polgármesternek.

            (2) A bejelentés tartalmazza:

a) a képviselőcsoport elnevezését,

b) a képviselőcsoportot alkotó települési képviselők névsorát,

c) a megválasztott képviselőcsoport vezetőjének és helyettesének vagy helyetteseinek nevét.

25. §    (1) Megszűnik a képviselőcsoport, ha ezt határozatban kimondja vagy a megalakuláshoz szükséges létszám alá csökken a képviselőcsoportot alkotó települési képviselők száma.

(2) A képviselőcsoport volt vezetője a megszűnés tényét köteles haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül a polgármesternek bejelenteni. E határidő elmulasztása esetén a polgármester a képviselőcsoport megszűnését hivatalból megállapítja.

26. §    (1) A települési képviselő önállóan dönt a képviselőcsoportból való kilépéséről.

            (2) A települési képviselő másik képviselőcsoportba való átlépése esetén a befogadó képviselőcsoport vezetője erről 15 napon belül írásban tájékoztatja a polgármestert.

IV. Fejezet

A képviselő-testület tisztségviselői

27. §    A polgármester önkormányzati feladatok vonatkozásában végzett tevékenységéről rendszeresen, szükséges mértékben tájékoztatja a képviselő-testület tagjait.

10.A polgármester

28. §    Az önkormányzat vezető tisztségviselője a polgármester, megbízását főállásban látja el. (Fogadóóráját a 2. függelék tartalmazza.)

29. §    (1) A polgármester feladatait, hatósági jogköreit törvény vagy annak felhatalmazása alapján készült jogszabály állapítja meg.

(2) A polgármester

a) gondoskodik az önkormányzat és szervei hatékony működéséről, segíti a képviselők munkáját, vezeti a képviselő-testület üléseit,

b) felfüggesztheti az önkormányzat érdekeivel, rendeletével, határozatával ellentétes bizottsági döntések végrehajtását. A felfüggesztett bizottsági döntésről a képviselő-testület a következő ülésén egyszerű szótöbbséggel határoz.

c) rendszeres kapcsolatot épít ki és tart fenn a környező települési önkormányzatokkal, valamint külföldi önkormányzati szervezetekkel. (Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak jegyzékét a 6. melléklet tartalmazza.)

d) ellátja a képviselő-testület által átruházott hatáskörök gyakorlását,

e) gondoskodik az önkormányzat és szervei, valamint az önkormányzati intézmények, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a város érdekének megfelelő tájékoztató tevékenység kialakításáról,

f) dönt – a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – a két ülés közötti, halaszthatatlan, képviselő-testületi hatáskörbe tartozó önkormányzati ügyekben, kivéve az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyeket,

g) ellátja az önkormányzat kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat,

h) irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét,

i) koordinálja, segíti és összefogja a település civil kezdeményezéseit.

30. §    (1) A polgármester feladatának kiemelkedő színvonalú ellátása esetén évente maximum hat havi illetményének megfelelő összeg erejéig jutalomban részesíthető.

(2) A polgármester jutalmazására irányuló döntést a képviselő-testület minősített többséggel hozza meg.

11. Az alpolgármester

31. §    A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére titkos szavazással kettő főállású, egy társadalmi megbízatású és egy nem képviselő testületi tag alpolgármestert választ(hat), minősített többséggel.  

32. §    Az alpolgármesteri feladatok kiemelkedő színvonalú ellátása esetén a polgármester javaslatára évente maximum hat havi tiszteletdíjának megfelelő összeg erejéig jutalomban részesíthető a képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése alapján.

33. §   A 31.§ szerinti alpolgármesterek feladatát a polgármester határozza meg. (Fogadóóráját a 2. függelék tartalmazza.)

V. Fejezet

A képviselő-testület működése

12. Gazdasági program, fejlesztési terv

34. §    (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára az Mötv. 116. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel gazdasági programot, fejlesztési tervet készít.

(2) A gazdasági program, fejlesztési terv előkészítője és előterjesztője a polgármester, melyet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogad el.

(3) A gazdasági programnak, fejlesztési tervnek az Mötv. 116. § (4) bekezdésében foglaltakat kell kötelezően tartalmaznia.

13. A képviselő-testület üléseinek száma

35. §    (1) A képviselő-testület évente legalább hat ülést tart, tervezetten csütörtöki napon, 9.00 órai kezdettel, melynek időpontjait az aktuális évre vonatkozó munkatervében határozza meg.

            (2) A képviselő-testületi ülések helye a Nagykőrösi Arany János Kulturális Központ, Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény (Nagykőrös, Szabadság tér 7.), akadályoztatás esetén Nagykőrösi Polgármesteri Hivatal (Nagykőrös, Szabadság tér 5.).

 (3) A képviselő-testület évente nyári és téli ülésszünetet tart, melynek időtartamáról a munkaterven keresztül a lakosságot tájékoztatja.

36. §    (1) A polgármester indokolt esetben kezdeményezheti és összehívhatja a rendkívüli ülést.

            (2) Az ülést 15 napon belüli időpontra össze kell hívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetben.

            (3) Azonnali döntést igénylő, rendkívüli helyzetben a polgármester előzetes engedélyével – a jegyző útján – a képviselő-testület telefonon vagy egyéb rövid úton is összehívható.

37. §    (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül meg kell tartani. Az alakuló ülést a megválasztott polgármester hívja össze és vezeti. Az alakuló ülés napirendjének összeállításáról a polgármester dönt.

(2) Az alakuló ülésen a települési képviselők és a települési képviselők előtt a polgármester esküt tesz.

            (3) Az alakuló ülés napirendje:

a) a választási bizottság tájékoztatása a választás eredményéről,

b) képviselő-testület tagjainak eskütétele, esküokmány aláírása

c) polgármester eskütétele, esküokmány aláírása

d) polgármesteri köszöntő és programismertető,

e) szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata,

f) a polgármester illetményének megállapítása,

g) az alpolgármester/ek megválasztása, eskütétele, esküokmány aláírása,

h) az alpolgármester/ek illetményének, tiszteletdíjának megállapítása,

i) bizottságok elnökeinek és tagjainak megválasztása, eskütétel, esküokmány aláírása.

(4) A polgármester és a települési képviselők esküjét a választási bizottság elnöke, az alpolgármesterek e minőségben tett, valamint a bizottságok nem képviselő tagjai esküjét a polgármester fogadja.

14. A képviselő-testület éves munkaterve

38. §    (1) A képviselő-testület éves munkatervben határozza meg főbb feladatait. A munkaterv képviselő-testületi döntésre történő beterjesztésének és elfogadásának időpontja az adott évet megelőző év utolsó rendes testületi ülése.

(2) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér – figyelemmel a gazdasági program, fejlesztési terv végrehajtását célzó feladatokra – az alpolgármesterektől, a bizottságoktól, valamennyi települési képviselőtől, a nemzetiségi önkormányzattól, a helyben közszolgáltatást nyújtó szervezetek vezetőitől, az önkormányzati költségvetési szervek vezetőitől.

(3) A képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv. A munkatervi javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé jóváhagyás céljából.

            (4) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) a testületi és bizottsági ülések tervezett időpontjait,

b) a testületi és bizottsági anyagok törvényességi ellenőrzésre történő leadásának tervezett határidejét,

c) a testületi és bizottsági ülésekre történő postázás tervezett idejét,

d) a rendszerességgel tárgyalandó napirendjeit,

e) a testületi ülések időpontjához rendelt napirendeket, feltüntetve a javaslattevőt, az előterjesztés előkészítőjét, az előterjesztőt,

f) a közmeghallgatások tervezett időpontját.

(5) A munkatervről a város lakosságát a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. Megtekinthető a Polgármesteri Hivatal Önkormányzati Irodáján, a Nagykőrösi Arany János Kulturális Központ, Könyvtár és Muzeális Gyűjteményben és Nagykőrös város honlapján.

15. Előterjesztések

39. §    (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

a) döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányul,

b) beszámoló valamely feladat elvégzéséről, szerv tevékenységéről,

c) tájékoztató, amely tudomásulvételt igényel.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában írt előterjesztésre jogosult:

a) a polgármester, alpolgármester,

b) a témakör szerint illetékes bizottság elnöke,

c) bármely települési képviselő vagy képviselőcsoport vezetője,

d) a képviselő-testület döntése alapján felkért szerv vagy szervezet vezetője,

e) a jegyző,

f) a jegyző megbízásából a hivatal irodavezető köztisztviselője.

(3) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott előterjesztés benyújtására a jogszabályi rendelkezés alapján beszámolási vagy tájékoztatási kötelezettséggel terhelt személy vagy szerv jogosult.

(4) Az (1) bekezdés szerinti előterjesztések a MikroVoks-Elektronikus Döntéstámogató Rendszer alkalmazásával kerülnek elkészítésre.

40. §    A 39. § (1) bekezdésében meghatározott előterjesztéseket a jegyző az Mötv. 53. § (1) bekezdés k) pontjában foglaltak végrehajtására törvényességi szempontból ellenőrzi.

41. §    (1) Rendelettervezet csak az illetékes szakbizottságok és a Jogi, Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság előzetes véleményezését követően terjeszthető a képviselő-testület elé.

            (2) A testületi előterjesztések az éves munkatervben meghatározott előkészítést követően kerülnek előterjesztésre.

            (3) A 39. § (1) bekezdésben megjelölt előterjesztések bizottság előtti megtárgyalását a polgármester, alpolgármesterek, települési képviselő, valamint a jegyző kezdeményezheti. Képviselő-testületi előterjesztésre csak a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek kerülhetnek.

42. §    (1) Előterjesztés a képviselő-testület elé általában írásban tehető.

           (2) Egyszerű ügyekben nem kell írásbeli előterjesztést készíteni. Nem tekinthető egyszerű ügynek a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó, továbbá a fejlesztést, működést érintő ügyekben történő döntés. A meghívóban utalni kell a szóbeli előterjesztésre. A határozati javaslat szövegét ekkor is írásban kell a képviselő-testület tagjainak kiadni.

            (3) A szóbeli előterjesztés időtartamát a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntésével állapítja meg, mely nem lehet hosszabb 5 percnél.

            (4) A testület elé kerülő előterjesztést a határozati javaslattal együtt írásban meg kell küldeni a képviselő-testület tagjainak.

43. §    Az írásbeli előterjesztés három részből áll:

(1) a fejrésznek tartalmaznia kell:

a) az előterjesztés tárgyát,

b) az előterjesztő megnevezését,

c) az ügyintéző nevét és az ügy számát,

d) kinek a részére készül,

e) az ülés típusát és idejét.

(2) a tartalmi résznek tartalmaznia kell:

a) az előterjesztés tárgyának tárgyilagos és tényszerű bemutatását,

b) indokolt esetben az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, végrehajtásukkal együtt,

c) a jogszabályi keretek szükséges mértékű ismertetését,

d) több döntési javaslat esetén az egyes alternatívákat, valamint az azokat megalapozó tényeket és az azokkal együtt járó lehetséges következményeket.

(3) a záró résznek tartalmaznia kell:

a) a rendelet-tervezetet vagy a határozati javaslatot,

b) a végrehajtásért felelős személy(ek) megnevezését,

c) a végrehajtásra vonatkozó határidőt,

d) az előterjesztés készítésének keltét és

e) az előterjesztő aláírását.

44.§     (1) A bizottsági előterjesztéseket, valamint a bizottsági véleményezést igénylő képviselő-testületi előterjesztéseket legkésőbb a bizottsági ülésre történő postázást megelőző 8. napon, a kizárólag képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket legkésőbb a képviselő-testületi ülésre történő postázást megelőző 8. napon kell törvényességi ellenőrzésre leadni.

 (2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő túllépésére a polgármester és/vagy a jegyző engedélyével van lehetőség.

16. Sürgősségi indítvány

45. §    (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselő-testület – a polgármester javaslatára  - vita nélkül minősített többséggel soron kívül dönt az előterjesztés tárgyalása tárgyában.

(2) A sürgősségi indítványt – a sürgősség tényének rövid indoklásával – legkésőbb az ülést megelőző napon kell a polgármesterhez benyújtani a határozati javaslattal együtt. Sürgősségi indítvánnyal szóbeli határozati javaslat nem terjeszthető elő.

(3) Sürgősségi indítványt a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személyek nyújthatnak be.

(4) A sürgősségi indítványt határozati javaslattal együtt az adott ülés megkezdése előtt a képviselőknek ki kell adni.

(5) A sürgősségi indítványt – napirendre vétele esetén – a testületi ülés első napirendi pontjaként kell tárgyalni.

(6) Ha a képviselő-testület döntésével nem ismeri el a sürgősség tényét, akkor a képviselő-testület soron következő ülésén napirendre kell venni.

(7) Sürgősségi indítvány nem irányulhat rendeletalkotásra, hatályon kívül helyezésre vagy módosításra.

46. §    A sürgősségi indítványt a jegyző az Mötv. 53. § (1) bekezdés k) pontjában foglaltak végrehajtására törvényességi szempontból ellenőrzi.

17. A képviselő-testületi ülés összehívása

47. §    (1) A képviselő-testület ülését úgy kell összehívni, hogy a képviselők az ülés előtt legalább öt nappal korábban kapják meg az ülés meghívójával együtt az írásos előterjesztéseket.

(2) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot az önkormányzat honlapján és a helyben szokásos módon meghívó útján kell értesíteni.

(3) A testületi meghívó és az előterjesztések kézbesítéséről a polgármester a jegyző útján gondoskodik.

48. §    A képviselő-testületi ülés meghívójának tartalmaznia kell

a) az ülés helyét, időpontját,

b) azokat az eseményeket, amelyek a képviselő-testületi ülés keretében valósulnak meg (díjátadások, közmeghallgatás, stb.),

c) az előterjesztett napirendeket (az előterjesztés módjának megjelölésével),

d) az előterjesztő nevét.

49. §    (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni a

a) képviselő-testület tagjait,

b) tanácskozási joggal: választókerületi országgyűlési képviselőt, a Pest Megyei Közgyűlés elnökét, a Pest Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottját, járásszékhely település járási hivatal vezetőjét, ajárásbíróság elnökét, a városi ügyészség vezetőjét, a városi rendőrkapitányt, az önkormányzati tűzoltóság parancsnokát, a képviselő-testület bizottságainak nem képviselő tagjait, a nemzetiségi önkormányzatot véleményezési körébe tartozó témáknál a könyvvizsgálót, a jegyzőt, a hivatal irodavezetőit, a napirend tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét, a KÖVA-KOM Nonprofit Zrt. vezérigazgatóját, továbbá azokat a személyeket, akiknek jelenléte az előterjesztés tárgyalásánál az előterjesztő vagy a polgármester megítélése szerint szükséges.

(2) A meghívott tanácskozási jogának gyakorlására e rendelet szabályai az irányadók.

50. §    (1) A bizottsági ülések előterjesztései a bizottsági üléseket megelőzően legalább 5 nappal megküldésre kerülnek

a) a polgármesternek,

b) a képviselő-testület minden tagjának,

c) a jegyzőnek,

d) a bizottság nem képviselő-testületi tagjainak,

e) az irodavezetőknek,

f) a Nagykőrösi Arany János Kulturális Központ, Könyvtár és Muzeális Gyűjteménynek.

 (2) A zárt ülésen tárgyalandó előterjesztéseket az (1) bekezdéstől eltérően kizárólag a polgármester, az alpolgármesterek, az érintett bizottság képviselő tagjai, a jegyző, valamint az Önkormányzati Iroda vezetője jogosult megkapni.

 (3) A meghívottak, érdeklődők a Polgármesteri Hivatal Önkormányzati Irodáján és a Nagykőrösi Arany János Kulturális Központ, Könyvtár és Muzeális Gyűjteményben tekinthetik meg az előterjesztéseket, melyek feltöltésre kerülnek Nagykőrös város honlapjára a Közérdekű adatok menüpont alá.

(4) A polgármester előzetes engedélye alapján az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül – az indok megjelölése alapján – más személynek vagy szervezetnek is meg lehet küldeni az előterjesztéseket.

18. A nyilvánosság

51. §    (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A résztvevők és az érdeklődők a nyilvános ülésen – engedély nélküli véleménynyilvánítással – a testület munkáját nem zavarhatják. A polgármester saját hatáskörében rendre utasíthatja, ismételt figyelmeztetés után kiutasítását javasolhatja annak a személynek (személyeknek) – a települési képviselő kivételével – aki (akik) a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsítanak, és azzal akadályozzák annak munkáját. A képviselő-testület a kiutasítási javaslatról a polgármester kérésére azonnal, vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

52. §    (1) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a)-b) pontjában foglaltak tárgyalásakor.

(2) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltak tárgyalására minősített többséggel hozott döntés után zárt ülést rendelhet el.

(3) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt, továbbá a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítésében részt vevők.

            (4) A zárt ülés anyagába a (3) bekezdésben felsoroltak tekinthetnek be.

(5) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.

19. A képviselő-testületi ülés vezetése, a tanácskozás rendje

53. §    (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Jogi, Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testületi ülést.

(2) A képviselő-testület ülését – figyelemmel az (1) bekezdésben foglaltakra – a polgármester vezeti.

54. §     A képviselő-testületi ülést levezető feladatai és jogosítványai:

                        a) megnyitja és berekeszti az ülést,

b) megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet,

           c) javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítők személyére,

d) tájékoztatást ad a két ülés közötti fontosabb önkormányzati eseményekről, a tett intézkedésekről, valamint az átruházott hatáskörben ellátott tevékenységéről,

e) évente két alkalommal írásbeli előterjesztést készít a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról,

f) az év első képviselő-testületi ülésén tájékoztatást ad az előző év testületi és bizottsági tevékenységéről elsősorban a statisztika tükrében,

             g) tájékoztatást ad sürgősségi indítvány(ok) beérkezéséről,

            h) előterjeszti és szavazásra bocsátja a napirendi javaslatot,

i) napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

j) megadja az előterjesztőnek az előterjesztés kiegészítésének lehetőségét,

           k) hozzászóláskor megadja a szót,

l) érdemi döntést befolyásoló információt nem tartalmazó vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a vita lezárását és a hozzászólások időtartamának korlátozását,

m) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltért a tárgyalt témától, időkereteit kimerítette vagy ha ismétli a korábban már általa vagy más hozzászóló által elmondottakat. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, amelynek következményeként a hozzászóló ugyanazon ügyben ismételten nem szólalhat fel,

n) ügyel a módosító indítványok és határozati javaslatok pontos, szakszerű megfogalmazására. Köteles a jegyző által egyeztetett módosító indítványon alapuló határozati javaslat szövegét ismertetni,

o) napirendi pontonként szavazásra bocsátja – először a módosító indítványokat, figyelemmel az időbeli előterjesztés sorrendjére, valamint az n) pontra – a határozati javaslatot,

           p) kihirdeti a határozatokat,

q) biztosítja a képviselő interpellációs és kérdezési jogának gyakorlását,

r) ismerteti és lehetőség szerint megválaszolja a benyújtott interpellációkat és kérdéseket, 

s) tárgyalási szünetet rendelhet el, melynek időtartama legfeljebb 30 perc:

sa) a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor,

sb) bármely képviselőcsoport vezetője egy alkalommal tett indítványára,

sc) a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata esetén bármely képviselő egyszeri javaslatára.

                        t) biztosítja az ülés zavartalan rendjének fenntartását.

55. §    (1) Az a képviselő, aki:

a) az adott ülésen több mint kettő alkalommal engedély nélkül túllépte a részére biztosított hozzászólási keretet,

b) a napirendtől ismételt figyelmeztetés ellenére eltér

rendbírsággal sújtható.

(2) Javaslatot a rendbírság megállapítására és összegszerűségének mértékére a képviselő-testület bármely tagja jogosult tenni.

(3) A rendbírság mértéke: 30 000 – 50 000 Ft.

56. §    (1) A napirend előtti felszólalás igényét a jegyzőhöz vagy a polgármesterhez a képviselő-testületi ülést megelőzően legalább három nappal korábban írásban kell benyújtani a felszólalás tárgya megjelölésével, és tartalmának tényszerű kifejtésével.

(2) A napirend előtti felszólalásra a képviselőnek öt perc áll rendelkezésre.

57. §    (1) A képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslatról egyszerű többséggel dönt.

(2) A napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármely képviselő indoklással együtt tehet javaslatot. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(3) Az előterjesztő a napirendi pontok elfogadásáig jogosult a napirendi pontként javasolt előterjesztésének visszavonására.

(4) A napirenden elsőként – amennyiben sürgősségi indítvány nincs – a rendelet-tervezeteket kell megtárgyalni.

(5) A napirendi pontokat a képviselő-testület az elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

58. §    (1) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslat vonatkozásában a képviselő-testület vita nélkül minősített többséggel határoz.

(2) A tárgyalt napirenddel kapcsolatban felmerült legfeljebb egy perc időtartamú kérdésre a választ a hozzászólónak a vita megkezdése előtt kell megadni.

(3) Az előterjesztések vitájánál a hozzászólások időtartama személyenként legfeljebb öt perc. A vita során a képviselőket a hozzászólást követően viszontválasz lehetősége illeti meg legfeljebb két perc időtartamban.

(4) A vita lezárását, a hozzászólások további korlátozását bármely képviselő javasolhatja. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(5) Személyes megjegyzésként – legfeljebb egy perces időtartamra – bármely képviselő szót kaphat az adott napirenddel kapcsolatos vita lezárása után, a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértések eloszlatása érdekében.

(6) Az ülés soron kívüli berekesztéséhez a képviselők egyszerű többségi szavazata szükséges. 

59. §    (1) Az a képviselő-testületi tag, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, valamint a képviselő-testület ülésén a képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti, széksértést követ el. A képviselő-testület széksértést elkövetett tagja rendbírsággal sújtható.

            (2) A széksértést elkövető képviselő 30 000 Ft – 50 000 Ft összegig terjedő rendbírsággal sújtható.

            (3) A széksértés tényét bármely képviselő a javasolt rendbírság összegének megjelölésével indítványozhatja a képviselő-testületi ülés során. A széksértés tényéről, majd ennek megállapítását követően a rendbírság összegéről a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel külön-külön dönt.

            (4) Amennyiben a képviselő-testületi ülésen a széksértést elkövető sértő kijelentését rögtön visszavonja, továbbá a sértettet, valamint a képviselő-testületet megköveti, a képviselő-testület eltekinthet a bírság kiszabásától.

  (5) A széksértés tényének, valamint a rendbírság összegének megállapításáról szóló határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(6) A rendbírság összegét kiszabásáról szóló határozat hitelesítés előtti kivonatának kézhezvételétől számított 8 napon belül kell befizetni a Polgármesteri Hivatal költségvetési elszámolási számlájára. A rendbírság befizetésének elmaradása esetén a rendbírság kiszabását követő hónapra járó képviselői tiszteletdíj a rendbírság összegének erejéig megvonásra kerül.

(7) A jegyző közérdekű közleményként az Önkormányzati Hírek lapban tájékoztatja a lakosságot a (3) bekezdésben foglaltakat tartalmazó határozat szövegéről, a rendbírság megfizetéséről vagy meg nem fizetéséről.

20. A vita és döntéshozatal módja

60. §    (1) A polgármester az elfogadott napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

            (2) A napirendi pont tárgyalását – beleértve a 39. § (1) bekezdés b)-c) pontjában foglalt előterjesztéseket is – legfeljebb három perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő, az előterjesztést összeállító, az előkészítő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

            (3) A szóbeli kiegészítés az előterjesztéshez képest kizárólag új információkat kell, hogy tartalmazzon, ennek hiányában a polgármester a hozzászólótól a szót megvonhatja.

(4) A képviselő-testület valamennyi bizottsága bármely előterjesztéshez a döntést elősegítő ajánlást nyújthat be.

61. §    (1) A napirend tárgyalása során az előterjesztő a javaslatot, valamint a települési képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig vissza is vonhatja.

(2) A kérdések elhangzása után a válaszadás, majd a hozzászólások következnek.

62. §    (1) A rendelettervezetekhez a módosító javaslatokat legalább a képviselő-testület ülése előtt három nappal írásban kell eljuttatni a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz.

(2) A jegyző legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző napon gondoskodik a rendelettervezethez benyújtott módosító indítvány képviselőkhöz történő eljuttatásáról.

(3) A rendelettervezetekhez szóbeli módosítás, indítvány nem terjeszthető elő.

63. §    (1) A napirend vitája után az előterjesztő válaszol az elhangzott kérdésekre, amelynek időtartama legfeljebb két perc. A polgármester a vita lezárása után előbb a módosító indítványt, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra.

(2) A határozat meghozatalához – eltérő rendelkezés hiányában – a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata (egyszerű többség) szükséges.

(3) Képviselői indítványra vita nélkül, minősített többséggel hozott döntés után a szavazatösszesítő számítógépes szavazást kézfeltartással meg kell ismételni.

64. §    A megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata (minősített többség) szükséges az Mötv. 50. §-ában rögzített eseteken túl:

a) az önkormányzati jelképek meghatározásához, kitüntetések és elismerő címek adományozásához,

b) fejlesztési célokat szolgáló hitelfelvételhez értékhatárra tekintet nélkül,

c) a gazdálkodás átmeneti zavarának elhárítását szolgáló hitelfelvételhez,

d) kötvény kibocsátásához,

e) fegyelmi eljárás megindításához és felelősség megállapításához.

65. §    Szavazategyenlőség esetén a vitát tovább kell folytatni, s ha ez sem vezetne eredményre, az előterjesztést az előterjesztőnek ismételt tárgyalásra vissza kell adni és az illetékes szakbizottságnak meg kell tárgyalni. Az előterjesztést a képviselő-testület soron következő ülésén kell tárgyalni.

66. §     (1) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára névszerinti szavazást kell elrendelni. Nem lehet név szerinti szavazást tartani az Mötv. 48. § (3) bekezdése értelmében a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben.

(2) Névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők igen, nem, tartózkodással szavaznak. A jegyző a szavazatösszesítő számítógépes rendszer útján a papíralapú névsoron ellenőrzi és feltünteti a szavazást.

           (3) A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(4) A jegyző által hitelesített szavazási eredményt tartalmazó szavazatösszesítő számítógépes rendszer által készített névsort az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

67. §    (1) A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás szavazatösszesítő számítógépes rendszer útján történik. A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügy tárgyalása előtt hozott minősített többségű döntésével határoz arról, hogy titkos vagy nyílt szavazással fejezi ki véleményét.

(2) A titkos szavazás megkezdése előtt a képviselő-testület minősített többséggel dönt, hogy a titkos szavazás lebonyolítása urna használatával vagy a szavazatösszesítő számítógépes rendszer útján történik.

            (3) Titkos szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(4) Titkos urnás szavazás lebonyolításakor

a) kettő jelölt esetén két fordulóban dönt a képviselő-testület. Amennyiben az első fordulóban egyik jelölt sem szerzi meg a képviselők minősített többségű szavazatát, úgy a második fordulóban a legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni.

b) kettőnél több jelölt esetén három fordulóban dönt a képviselő-testület. Amennyiben az első fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a képviselők minősített többségű szavazatát, úgy a második forduló szavazólapján a kettő legtöbb szavazatot elnyert személyt kell feltüntetni. Ha a második fordulóban egy jelölt sem kapta meg a minősített többségű szavazatot, a harmadik fordulóban a legtöbb szavazatot elért személyre lehet szavazni.

(5) Azonos szavazatszám esetén meg kell ismételni a szavazást. Amennyiben a megismételt szavazásnak sem lesz eredménye, új pályázatot kell kiírni.

(6) A Szavazatszámláló Bizottság feladatait a Jogi, Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság elnöke és két tagja látja el. Egyidejű akadályoztatás esetén a képviselő-testület Szavazatszámláló Bizottságot választ vagy azt kiegészíti, melynek összetételére a polgármester tesz indítványt.

(7) Az urnás szavazás az önkormányzat hivatalos pecsétjével ellátott szavazólapon történik. A szavazófülke igénybevételének elmulasztása az eredmény törvényességét nem befolyásolja és a titkosságot nem sérti.

         (8) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltre lehet. A jelöltre szavazni a jelölt neve alatti, feletti vagy melletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet.

            (9) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját, kezdő és befejezési időpontját,

b) a Szavazatszámláló Bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás rész -, valamint végeredményét.

68. §    (1) A képviselő-testület által hozott döntésekről készült kivonatokat valamennyi települési képviselőnek és a végrehajtásban érintetteknek a hitelesítést követő 8 napon belül meg kell küldeni.

            (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladat végrehajtásáról a jegyző gondoskodik.

21. Interpelláció és kérdés

69. §    (1) A felvilágosítás kérés: kérdés vagy interpelláció útján történhet, amelyet a rendeleteket tárgyaló napirendi pontok után kell tárgyalni.

            (2) Rendeletek hiányában az 5. napirendi pontként kell tárgyalni.

(3) A testületi ülés meghívójához „interpelláció, kérdés,” című lapot kell mellékelni.

70. §    (1) A kérdés az önkormányzati feladat- és hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.  

(2) A kérdés írásban és szóban, a képviselő-testületi ülésen egyaránt felvethető, amelyre a kérdezett vagy a válaszadásra kijelölt személy az ülésen vagy 15 napon belül írásban válaszol.

 (3) Kérdés felvetésére az Interpelláció és kérdés napirendi pont keretében személyenként legfeljebb három perc áll rendelkezésre. A kérdést felvető képviselő viszontválaszra jogosult, amelynek időtartama legfeljebb három perc.

71. §    (1) Az interpelláció szóban vagy írásban terjeszthető elő, ennek kapcsán a képviselő problémát tár fel, valamilyen várost vagy lakosságot érintő, önkormányzati jellegű mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet és rendezése érdekében konkrét intézkedést kezdeményez.

(2) Az interpellációra adott válasznak tartalmazni kell a végrehajtásért felelős személy nevét és a végrehajtás határidejét. Az interpelláció benyújtását lehetőleg előzze meg a Polgármesteri Hivatalban tett kezdeményezés az érintett probléma megoldása érdekében.

 (3) Interpelláció előterjesztésére az Interpelláció és kérdés napirendi pont keretében személyenként legfeljebb öt perc áll rendelkezésre. Az interpelláló képviselő viszontválaszra jogosult, amelynek időtartama legfeljebb öt perc.

(4) Az interpellációt az ülés előtt lehetőleg 3 nappal a polgármesterhez kell írásban benyújtani. A polgármester gondoskodik az interpelláció címzetthez való eljuttatásáról. Az írásbeli interpelláció tartalmát az interpelláló képviselő szóban a válaszadás előtt ismertetheti.

(5) Ha az interpelláció benyújtása és a következő képviselő-testületi ülés időpontja közötti idő elegendő a konkrét intézkedés megtételére és a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel a válaszadásra a soron következő testületi ülésen kerül sor. Ellenkező esetben az interpelláció benyújtását követő 15 napon belül kell írásban választ adni.

(6) Az írásbeli választ az interpellálónak, a válasz másolatát valamennyi települési képviselőnek meg kell küldeni. A válasz elfogadásáról a következő képviselő-testületi ülésen interpelláló nyilatkozik. Ha ezt nem fogadja el, a képviselő-testület a válasz elfogadásáról vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(7) Amennyiben a képviselő-testület sem fogadja el a választ, az ügy tárgya szerint illetékes bizottság az ügyet megvizsgálja és megállapításairól a soron következő testületi ülésen interpellálót és a képviselő-testületet tájékoztatja, amennyiben szükséges, intézkedésre tesz javaslatot.

22. A képviselő-testület döntései

72. §    A képviselő-testület

                        a) rendeletet alkot,

                        b) határozatot hoz.

73. §    (1) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel alakszerű határozat nélkül dönt

a) a napirend elfogadásáról,

b) az ügyrendi kérdésről,

c) a képviselői interpellációra adott válasz elfogadásáról,

d) sürgősségi indítvány napirendre vételéről,

e) a tájékoztató elfogadásáról.

(2) A képviselő-testület elé kerülő tájékoztatót az érdemi döntést igénylő napirendek utáni sorrendben kerülnek, együttesen Tájékoztatók elnevezéssel napirendre. A tájékoztató anyag elfogadása a képviselő-testület tudomásulvételével történik.

(3) Amennyiben a képviselő-testület a tájékoztatót nem veszi tudomásul, azt vissza kell adni az illetékes bizottságnak és a következő képviselő-testületi ülésen előterjesztés formájában kell újratárgyalni.

74. §    (1) A képviselő-testület

a) rendelet megalkotójának teljes megjelölése: Nagykőrös Város Önkormányzat …../…. (a rendelet sorszáma arabszámmal/évszám), valamint a kihirdetés ideje (hónap római számmal, nap arabszámmal), az önkormányzati rendelete kifejezés és a rendelet címe

b) határozatának megjelölése: a határozat sorszáma/évszám (hónap, nap megjelölése) önkormányzati határozata

            (2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni.

            (3) A rendeleteket és a képviselő-testület normatív határozatait a helyben szokásos módon kell kihirdetni. A kihirdetés napja a hirdetőtáblán való kifüggesztés első napja. A kifüggesztés időtartama a kifüggesztés napjától számított 15 nap.

75. §  (1) A rendelet-tervezetet az előkészítés után a polgármester köteles a soron következő ülés napirendjére felvenni.

(2) A rendeletek megalkotásánál általános és részletes vitát kell nyitni.

(3) A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, a határozatok közzétételéről és a határozatok érintettek részére történő megküldéséről, a rendeletek, határozatok nyilvántartásáról, a rendeletek folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik.

(4) A rendeletet és a határozatot meg kell küldeni:

a) valamennyi települési képviselőnek,

b) a Nagykőrösi Arany Kulturális Központ, Könyvtár és Muzeális Gyűjteménynek,

c) azoknak a szerveknek, szervezeteknek, önkormányzati intézményeknek, amelyek a rendelet vagy határozat tárgya szerint érintettek.

23. A képviselő-testület jegyzőkönyve, hangfelvétel

76. §    (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.  A képviselő-testület üléséről a MikroVoks Szavazatösszesítő Rendszer útján hangfelvétel készül.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakat, valamint a képviselő-testületi ülés bezárásának időpontját.

(3) A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és a polgármester javaslatára a képviselő-testület által megválasztott kettő jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.

(4) A jegyzőkönyv hitelesítő települési képviselők részére a jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülést követően 8 napon belül hitelesítésre meg kell küldeni. A hitelesítést végző képviselő az átadást követő két napon belül köteles a hitelesítést végrehajtani.

77. §    A települési képviselők jogosultak az ülésről készült hangfelvételt visszahallgatni, s amennyiben a jegyzőkönyv és a módosító indítványuk, kiegészítésre vonatkozó javaslatuk között érdemi (lényeges) eltérés van, úgy javaslatot tehetnek a jegyzőkönyv kiigazítására. A jegyzőkönyv módosítására, kiegészítésére vonatkozó – írásban foglalt – javaslatot a jegyzőkönyv elkészítését követő három napon belül lehet a jegyzőnél előterjeszteni.

78. §    (1) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvet, a meghívót, a jelenléti ívet a testületi ülést követő 15 napon belül a jegyző megküldi a törvényességi felügyeletet ellátó szerv vezetőjének.

 (2) A jegyző a jegyzőkönyveket mellékleteivel együtt évente bekötteti, megtekinthetőségét a Polgármesteri Hivatal Önkormányzati Irodáján és a zárt ülés jegyzőkönyvét kivéve a Nagykőrösi Arany Kulturális Központ, Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény biztosítja.

(3) Zárt ülés hanganyagát és írásos dokumentumait lezárva kell tárolni. Kizárólag zárt ülés résztvevői részére lehet rendelkezésre bocsátani.

79. §    (1) A képviselő-testület egyszerű többséggel bármely képviselő, valamint a polgármester indítványára dönthet arról, hogy valamely hozzászólás vagy napirendi pont vitája szószerinti rögzítésre kerüljön a jegyzőkönyvben. A képviselő kérésére a jegyzőkönyv részlet szószerinti kivonatát ki kell adni.

(2) A testületi ülés utáni szószerinti jegyzőkönyv vagy jegyzőkönyv kivonat  készítésére irányuló képviselői kérelmet a jegyzőhöz kell benyújtani. A kérelem a jegyzőkönyv hitelesítését követően teljesíthető.

(3) A képviselő-testület tagja, a polgármester, a jegyző a testületi ülésen hozott döntések részletes szavazati eredményének (szavazatösszesítő rendszer adattartalma alapján) írásbeli kiadását kezdeményezheti. A kezdeményezést követő 5 napon belül a jegyző gondoskodik a kiadásról.

24. Közmeghallgatás, lakossági fórum

80. §    (1) A képviselő-testület évente legalább kettő alkalommal közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről az éves munkatervben rendelkezik.

(2) A közmeghallgatásra meg kell hívni valamennyi önkormányzati intézmény vezetőjét, a városi rendőrkapitányság, önkormányzati tűzoltóság parancsnokát.

(3) A képviselő-testület rendkívüli esetben egyszerű szótöbbséggel elrendelheti a munkatervtől eltérő közmeghallgatás megtartását.

(4) A közmeghallgatás idejéről legalább 10 nappal korábban a lakosságot tájékoztatni kell a Polgármesteri Hivatal Szabadság tér 5. szám alatti épületének hirdetőtábláján, az Önkormányzati Hírek aktuális lapszámában, és hirdetmény útján.

(5) A közmeghallgatás jegyzőkönyvére a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok az irányadók.

(6) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal szóban, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell a kérdést feltevő részére választ adni.

81. §    (1) A képviselő-testület és a települési képviselők szükség szerint lakossági fórumot tarthatnak. A lakossági fórum időpontjáról, helyéről, napirendi pontjáról a lakosságot a fórum időpontja előtt legalább 8 nappal helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

(2) A képviselő-testület tagjai igény szerint fogadóórát tarthatnak. A fogadóóra időpontjáról, helyéről, esetleges témájáról a lakosságot a fogadóóra előtt legalább 8 nappal a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

VI. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

25. A bizottságok feladat –és hatásköre

82. § (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, szervező és ellenőrzési feladatokat ellátó – az önkormányzat által döntési jogkörrel felruházható – egymással mellérendeltségi viszonyban álló önkormányzati szervek. A képviselő-testület állandó, ideiglenes vagy albizottságot hozhat létre.

(2) A képviselő-testület által szükségesnek tartott esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hoz létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladata elvégzéséig, valamint az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

26. A képviselő-testület bizottságai

83. §    (1) A képviselő-testület az alábbi bizottságokat hozta létre:

a) Emberi Erőforrások Bizottság11 fő

b) Jogi, Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság9 fő

c) Pénzügyi és Városüzemeltetési Bizottság9 fő

(2) A képviselő-testület a bizottságok elnökeit és tagjait minősített többségű szavazással választja meg.

(3) A bizottság elnökének és tagjának a bizottság ülésein kötelessége részt venni.

(4) A képviselő-testület a bizottságok létszámáról, összetételéről, feladatköréről létrehozásakor dönt. A döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő indítványozhatja.

84. §    (1) A bizottságok nem képviselő tagjai a képviselő-testület ülésén a polgármester előtt megválasztásukkor vagy a megválasztásukat követő testületi ülésen esküt tesznek.

(2) Egy képviselő egyidejűleg kettő vagy több bizottságnak lehet tagja, vagy egy bizottságnak elnöke és többnek tagja.

(3) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelességei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

27. A bizottság ülései

85. §    (1) A bizottságok belső működési szabályaikat (ügyrend) – az Mötv. és e rendelet keretei között – maguk határozzák meg, a létrejöttüket követő első ülésen.

            (2) A bizottságok működését a jegyző által megbízott köztisztviselő referensek segítik.

(3) A bizottság zárt ülés tartásának rendjére a képviselő-testület működésénél megfogalmazott szabályok az irányadók.

(4) A bizottság konkrét témakörben külső szakértők közreműködését is igénybe veheti.

            (5) A bizottság éves munkaterv alapján működik, melyet az önkormányzat éves munkatervében foglaltakkal összhangban, az annak elfogadását követő első bizottsági ülésen kell elfogadni.

86. §    (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke vezeti, melyet úgy hív össze, hogy a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző 5 nappal korábban kézhez kapják az érdekeltek.

            (2) A bizottságok tervezett üléséről és napirendjéről valamennyi települési képviselőt meghívó útján értesíteni kell.

            (3) A bizottságot a kezdeményezést követő 8 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, az alpolgármesterek, jegyző vagy a bizottsági tagok 1/3-ának napirendi javaslatot és írásbeli előterjesztést is tartalmazó indítványára.

            (4) Több bizottság feladatkörét érintő ügy napirendre tűzéséről a bizottságok elnökei kötelesek egymást tájékoztatni és lehetőség szerint egymás ülésén a képviseletet biztosítani.

(5) Adott téma megtárgyalására a polgármester vagy a bizottságok elnökei kezdeményezésére együttes ülés keretében is sor kerülhet.

            (6) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármesterek és a jegyző.

87. §    (1) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, jegyzőkönyvének elkészítésére – kivéve a jegyzőkönyv hitelesítő választást – a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

            (2) A bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hozza döntéseit.

(3) A bizottság átruházott hatáskör gyakorlása során döntését határozatként jeleníti meg.

(4) A bizottság a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor véleményt, állásfoglalást alakít ki, javaslatot tesz vagy tehet. Az előterjesztéssel egyező vélemény, állásfoglalás esetén, valamint a bizottság ülésén elhangzott kisebbségi vélemény ismertetésével a bizottság elnöke a képviselő-testületet annak ülésén szóban tájékoztatja. Az előterjesztéssel ellentétes vélemény, állásfoglalás, valamint javaslat, indítvány esetén az előterjesztő a bizottság elnöke.

            (5) A bizottság döntésének kiadmányozója az elnök, akadályoztatása esetén az ügyrendben meghatározott személy.

88. §    (1) A képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatáskörben hozott döntések végrehajtásáról, továbbá a működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző gondoskodik.

(2) Az állandó bizottságok az önkormányzati ciklus végén munkájukról beszámolnak a képviselő-testületnek.

  (3) Az ideiglenes és albizottságok munkájáról tevékenységük befejezését követően írásbeli beszámolót készítenek a képviselő-testület részére.

(4) A bizottságok üléseiről jegyzőkönyv készül, melyek iktatásáról és őrzéséről a jegyző a Polgármesteri Hivatal Önkormányzati Irodája útján gondoskodik. A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző megküldi a törvényességi felügyeletet ellátó szerv vezetőjének.

VII. Fejezet

Tanácsnok

28. A tanácsnok feladata

89. §    (1) A képviselő-testület indokolt esetben, döntése alapján, meghatározott önkormányzati feladatkör ellátásnak felügyeletére a polgármester, vagy bármely képviselő indítványára a képviselő-testület tagjai közül tanácsnokot vagy tanácsnokokat választhat. A tanácsnok munkájához szükséges feltételekről a jegyző gondoskodik.

            (2) A tanácsnok feladatkörében

a) a polgármester és a képviselő-testület megbízása alapján képviselheti az önkormányzatot,

b) felvilágosítást és közreműködést kérhet a jegyzőtől, polgármestertől,

c) írásban véleményezheti a feladatkörébe tartozó előterjesztéseket, ebben a körben előterjesztést is készíthet,

d) figyelemmel kíséri a feladatkörével összefüggő képviselő-testületi döntések végrehajtását.

29. A tanácsnok kötelezettségei, megbízatásának megszűnése

90. §    A tanácsnok köteles az általa felügyelt ügykörben tapasztalatairól három havi rendszerességgel írásban tájékoztatni a képviselő-testület tagjait, valamint szükség esetén intézkedést kezdeményezni.

91. §    A tanácsnok megbízatása megszűnik:

            a) lemondással,

            b) képviselői mandátuma megszűnésével,

c) visszahívásra irányuló minősített többségű szavazással hozott döntéssel.

92. §    A tanácsnokra – eltérő szabályozás hiányában – a bizottsági elnökökre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

30. Önkormányzati főtanácsadó

93. §    Nagyőrös Város Önkormányzat Képviselő-testülete 1 fő önkormányzati főtanácsadói munkakört hoz létre.

VIII. Fejezet

A jegyző és a Polgármesteri Hivatal

31. A Polgármesteri Hivatal

94. §    (1) A képviselő-testület a jegyző vezetésével egységes hivatalt működtet – Polgármesteri Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A Polgármesteri Hivatal helyi költségvetési szerv, önálló jogi személy. Az önkormányzat éves költségvetése határozza meg a Polgármesteri Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési fenntartási kötelezettségeket. 

(3) A Polgármesteri Hivatal szervezeti tagozódását az 5. melléklet tartalmazza.

(4) A Hivatal működésére és feladataira vonatkozó részletes szabályokat a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, melynek karbantartásról a jegyző gondoskodik.

95. §    A Polgármesteri Hivatal általános munkarendjét a 3. függelék, ügyfélfogadási rendjét, a jegyző fogadóóráját a 4. függelék tartalmazza.

32. Jegyző és feladata

96. § (1) Az Mötv. 82. § (1) bekezdése alapján a polgármester pályázat alapján határozatlan időre jegyzőt, aljegyzőt nevez ki. Az aljegyző kinevezése előtt a jegyző javaslata szükséges.

            (2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a polgármesteri hivatal gazdasági feladatokat ellátó szervezetének vezetője látja el.

97. §    (1) A jegyzőnek az önkormányzat munkájával kapcsolatos feladatai:

a) rendszeres tájékoztatást ad a polgármesternek, a testületnek, a bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,

b) a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

c) ellátja a testületi, a bizottságok mellett jelentkező szervezési és ügyviteli tevékenységgel kapcsolatos feladatokat,

d) testületi ülésenként írásbeli tájékoztatást ad a két ülésszak között eltelt időszak jelentősebb hivatali tevékenységéről,

e) testületi üléseket követően a sajtó részére igény szerint szakmai tájékoztatást ad,

g) a módosító indítvány szövegét a szavazás megkezdése előtt egyezteti a polgármesterrel.

(2) E rendelet mellékleteinek jogszabály vagy képviselő-testületi döntés alapján történő változtatását a jegyző köteles vezetni, továbbá gondoskodik e rendelet függelékeinek karbantartásáról.

(3) A kiadmányozás rendjét a polgármester és a jegyző külön szabályzatban határozza meg.

IX. Fejezet

Az önkormányzat kapcsolatrendszere

33- Együttműködés önkormányzatokkal

98. §    (1) Nagykőrös Város Önkormányzata a felmerülő lakossági igények jobb kielégítése érdekében feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során kölcsönös érdekek alapján szükség szerint együttműködik a környező települések önkormányzataival, valamint a Pest Megyei Önkormányzattal.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megvalósítása érdekében a folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester és a képviselő-testület által meghatározott szakbizottság elnökének a feladata.

99. §    A nemzetközi önkormányzati kapcsolatok keretében megoldandó feladatokról, ezek költségigényéről az éves költségvetéssel egyidejűleg tervet kell készíteni.

100. §  Nagykőrös Város Önkormányzata a polgármester által felkért referens útján együttműködik és kapcsolatot tart Nagykőrös Város Önkormányzat Idősügyi Tanácsával.

34. Kapcsolattartás a lakossággal

101. §  (1) A lakossággal történő kapcsolattartás céljából az önkormányzat heti rendszerességgel ingyenes tájékoztató kiadványt jelentet meg és városi honlapot tart fenn.

            (2) A kiadvány megjelentetésével kapcsolatos szabályokat az önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

X. Fejezet

Települési nemzetiségi önkormányzatok

102. §  (1) Az önkormányzat az Mötv., valamint a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Nek. tv.) alapján együttműködést tart fenn a települési nemzetiségi önkormányzattal. Az önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzat együttműködési szabályait külön megállapodásban rögzítik.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzat részére jogszabály által előírt véleményezési jog esetén a képviselő-testületi döntés csak a települési nemzetiségi önkormányzat véleményének birtokában hozható meg.

(3) A jegyző a helyi nemzetiséget érintő, a nemzetiségi önkormányzat elnöke által benyújtott előterjesztést köteles a Képviselő-testület soron következő ülésére beterjeszteni és az előterjesztőt tanácskozási joggal meghívni, amennyiben az előterjesztés a képviselő-testületi ülést megelőző harmadik hét hétfőjéig megérkezik a Hivatalba.

(4) Az önkormányzat – költségvetési keretein belül – ingyenesen, rendeltetésszerű használat mellett biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzat részére a Nek. tv. 80. § (1) bekezdése szerinti önkormányzati működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

XI. Fejezet

Záró rendelkezések     

35. Hatályba léptető rendelkezések

103. §  Ez a rendelet a kihirdetés napján, 2019. november 10-én 15:20 órakor lép hatályba.

36. Hatályon kívül helyező rendelkezések

104. § (1) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2011. (IV.1.) önkormányzati rendelete Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

Nagykőrös, 2019. november 10.

                        Dr. Czira Szabolcs                                         Dr. Nyíkos Sára

                            polgármester                                             címzetes jegyző