Bükkszentmárton Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva,

a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § biztosított véleményezési jogkörében eljáró

Heves Megyei Kormányhivatal állami főépítésze

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság,

világörökségi, műemléki és régészeti egyeztetési szakterület tekintetében eljáró Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatala,

honvédelemért felelős miniszter;

valamint Bükkszentmárton Község Önkormányzat Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép védelemmel összefüggő  partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 9/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ban meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

Bükkszentmárton Község Önkormányzat Képviselő - testületének a településkép védelméről szóló 17/2017. (XII. 27.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„ (2) A nyilvántartás tartalmazza:

a) a védett érték megnevezését,

b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,

c) a védett érték azonosító adatait,

d) a védelem típusát,e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását,

f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,

g) a rendeltetés és használati mód megnevezését,

h) lehetőség szerint az eredeti tervdokumentáció másolatát,

i) a védelem elrendelésére vonatkozó döntés számát, a védett érték állapotfelmérésének adatait,

j) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket."

2.§ A Rendelet 5. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„g) a táj és természetvédelmi területek.”

3.§ A Rendelet 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Lakóépületek és huzamos emberi tartózkodásra szolgáló építmények tetőszerkezete nem fedhetők és nem újíthatók fel azbeszt tartalmú hullámpala, műanyag hullámlemez, valamint bitumenes hullámlemez alkalmazásával.”

4.§ A Rendelet 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Lakóépületen trapézlemez nem alkalmazható kivéve, ha az a teljes épületre vonatkoztatott építészeti koncepció elemeként jelenik meg.”

5.§ A Rendelet 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„ (3) A tetőfedő anyagok közül az élénk színek nem alkalmazhatók.”

6.§ A Rendelet 10. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az épület szélességi és hosszanti méreteit, azok arányait a környezetre jellemző kialakult állapotokhoz igazodóan kell megválasztani

(2) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a kialakult beépítési formához igazodóan kell meghatározni.

(3) Lakóépület építésekor, vagy meglévő tetőidom átépítésekor az épületek magastetővel alakítandók ki.

a) a földszintes lakóépület tetőhajlásszöge

aa) a teljes tetőfelület vízszintes vetületének legalább 60%-a legalább 35 fok és legfeljebb 45 fok lehet,

ab) 35 foknál alacsonyabb és 45 foknál meredekebb hajlásszög maximum a tetőfelület 40 %-a lehet,

ac) lapos tető építése az ab) pontban szerinti mértékig lehetséges.

b) többszintes lakóépület tetőhajlásszöge

ba) a teljes tetőfelület vízszintes vetületének legalább 60%-a legalább 30 fok és legfeljebb 45 fok lehet,

bb) 30 foknál alacsonyabb és 45 foknál meredekebb hajlásszög maximum a tetőfelület 40 %-a lehet,

bc) lapos tető építése a bb) pontban szerinti mértékig lehetséges.

c) az egyéb funkciójú épületek tetőhajlásszöge 20-45 fok között alakítható ki.”

7.§ A Rendelet 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Fém trapézlemez csak tájba illő színben alkalmazható.”

8.§ A Rendelet 15. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) nem ültethetők a 3. melléklet 2. pontban meghatározott fajok,”

9.§ A Rendelet 8. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„8. Reklámhordozókra és egyéb hirdetőeszközökre vonatkozó településképi követelmények”

10.§ A Rendelet 20. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Üzletenként legfeljebb cégfelirat 1 db címtábla és 1 db cégér helyezhető el, kivéve a saroképület esetét, amikor a sarkon elhelyezkedő üzlet esetében közterületenként egy-egy cégér helyezhető el.

(5) A közterületen álló pavilonokon rendeltetési egységenként egy darab cégfelirat elhelyezése megengedett.”

11.§ A Rendelet kiegészül a következő 27/A-27/B. §-sal:

„27/A. § (1) Hirdetési célú berendezés a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illeszkedően csak úgy helyezhető el, hogy az ne akadályozza a közterületek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit, ne okozzon közlekedési veszélyhelyzetet.

(2) Épületek tetőzetén reklámfelület nem alakítható ki.

(3) Az épület teljes homlokzatát érintő átalakítás, felújítás esetén az e rendeletnek nem megfelelő cégért, cégfeliratot el kell távolítani.

(4) Ingatlanonként 1 db, maximum 0,5 m²-es nagyságú, az ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla az épület falán, ablakában vagy az ingatlan kerítésén, a homlokzat vagy a kerítés síkjában helyezhető el.

(5) Beépítetlen ingatlanon az ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla mérete nem haladhatja meg az 1 m²-t.

(6) Építmény homlokzatán, kerítésén csak olyan név- és címtábla helyezhető el, amely az épületben lévő rendeltetési egységre, az abban folytatott tevékenységre vonatkozik.

(7) A hirdetési célú berendezés tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról, valamint arról, hogy a berendezés ne okozzon kárt az általa érintett létesítményben és annak rendeltetésszerű használatát ne korlátozza.

27/B. § (1) Épület homlokzatán cégér az épület homlokzati síkjára csak merőlegesen, cégtábla az épület homlokzati síkjával csak párhuzamosan, a homlokzati síkból ki nem fordulva helyezhető el.

(2) Cégér homlokzatra merőleges felülete nem haladhatja meg a 0,8 m²-t, vastagsága a 0,3 métert.

(3) A cégér homlokzati falsíktól számított kinyúlása nem haladhatja meg az 1,0 métert.

(4) A cégérek, cégtáblák tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, továbbá a cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy

a) azok mérete, aránya, anyaga szervesen illeszkedjen az érintett épület építészeti megoldásaihoz, a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához,

b) naturális képeket, fotókat, a környezettől és az épület homlokzati színétől idegen, indokolatlanul elütő vagy erős színeket ne tartalmazzon,

c) épületdíszt, díszítő tagozatot ne takarjon el.”

12.§ A Rendelet 28. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szakmai konzultáció során a településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint szükséges eljárni.”

13.§ A Rendelet 29. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtási rendeletében szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél, meglévő bővítésénél vagy átalakításánál.”

14.§ A Rendelet 32. § (1) bekezdésében a „kézhezvételtől” szövegrész helyébe a „közlésétől” szövegrész lép:

15.§ A Rendelet 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester a településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben településképi kötelezési eljárást folytat le.”

16.§ A Rendelet 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„35. § (1) A településképi kötelezésben előírtak megszegése esetén e magatartás elkövetőjével szemben a polgármester településkép-védelmi bírságot szabhat ki.

(2) A településkép-védelmi bírságot a polgármester határozatban állapítja meg.

(3) Az érintettet a településkép-védelmi bírságról hozott határozatról tértivevényes levél útján értesíteni kell.

(4) A településkép-védelmi bírság

a) felső határa 1 000 000 forint,

b) alsó határa 10 000 forint.

(5) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát. 

(6) A polgármester döntésével szemben a közlésétől számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható be Bükkszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület a döntését az általános közigazgatási rendtartás szabályai szerint hozza meg.”

17.§ A Rendelet 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36. § A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.”

18.§ A Rendelet 37. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) cégfelirat: a rendeltetési egység megnevezését (nevét), funkcióját, tulajdonosát, az alapítás évét, logóját tartalmazó felirat.”

19.§ A Rendelet 37. § q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„q) a táj és természetvédelmi területek: a NATURA 2000 terület, a nemzeti park területe, országos jelentőségű és a fokozottan védett természetvédelmi terület, „ex lege” védett-természeti emlék területek, az országos ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai folyosó területe, a tájképvédelmi terület, egyedi tájérték és annak 25 méteres körzetének területe.”

20.§ Hatályát veszti a Rendelet 12. § (2)-(3) bekezdése, 14. § (4) bekezdése, 18-19. §, 22. § (2) bekezdése, 30. § (1) bekezdése, 31. § (2) és (3) bekezdése, 34. §-a, 37. § c) és d) pontja.

21.§ E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.