Csanádapáca Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2019 (X.29.) önkormányzati rendelete
AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Hatályos: 2022. 05. 01Csanádapáca Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2019 (X.29.) önkormányzati rendelete
AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Csanádapáca Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Csanádapáca Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 5662 Csanádapáca, Szent Gellért út 31.
(3) Az önkormányzat telephelye:
a) 5662 Csanádapáca, Szent Gellért út 75. (Arany János Művelődési Ház)
b) 5662 Csanádapáca, Szent Gellért út 31. (Védőnői szolgálat)
c) 5662 Csanádapáca, Horváth Lajos tér 4. (Orvosi rendelő és fizikoterápia)
(4) Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.csanadapaca.hu
(5) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Csanádapáca Község Önkormányzat képviselő-testülete.
2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.
4. § Az önkormányzat hivatalos lapja a Csanádapácai Új Szó.
5. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő, az aktuális névjegyzéket e rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.
Az önkormányzat feladata, hatásköre
6. § (1)1 Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat. Az önkormányzat vállalkozási tevékenységet végez. A vállalkozási tevékenység felső határa a módosított kiadási előirányzat 5%-a.
(2) 2Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak jegyzékét, valamint a vállalkozási tevékenység megnevezését az 1. melléklet tartalmazza.
(3) 3Az önkormányzat a Csanádapácai Nagyboldogasszony Katolikus Általános Iskola és Óvoda intézményi gyermekétkeztetés biztosítását átvállalja az egyházi fenntartótól. Az átvállalt feladat költségvetési forrását az éves költségvetési törvényben biztosított finanszírozás útján biztosítja feladatátvállalási szerződésben foglaltak szerint.
7. § (1) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.
(2) A képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét az 2. melléklet tartalmazza.
(3) A képviselő-testülettől a bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.
(4) A bizottságok és a polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a képviselő-testületet évente kötelesek tájékoztatni.
8. § A község képviseletének szabályait a különböző rendezvényeken az 4. melléklet tartalmazza.
9. § Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
A képviselő-testület működése
10. § A képviselő-testület munkaterve
(1) A képviselő-testület a rendes ülések tervszerű megtartása érdekében évenként munkatervet határoz meg.
(2) A munkaterv tervezetét a polgármester minden év december 31-ig terjeszti elő a képviselő-testület ülésére.
(3) A munkaterv tervezetét a polgármester iránymutatásai alapján a jegyző állítja össze, amelynek során javaslatot kér:
a) a települési képviselőktől,
b) a testület bizottságaitól,
c) a tisztségviselőktől.
(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülések tervezett időpontját,
b) a napirend tárgyát, előadóját,
c) az egyes napirendeket előzetesen véleményező bizottságok felsorolását,
közmeghallgatás időpontját.
11. §
12. § A képviselő-testület alakuló ülése
(1) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:
1. a Helyi Választási Bizottság elnökének beszámolója a választások eredményéről,
2. a képviselők eskütétele,
3. a polgármester eskütétele,
4. az alpolgármester megválasztása, eskütétele, illetményének megállapítása.
5. a bizottságok megalakítása.
(2) Az alakuló ülés összehívására a polgármester jogosult, úgy, hogy a meghívó kiküldése és az alakuló ülés időpontja között legalább 5 napnak kell lennie.
13. § A képviselő-testület rendes ülése
14. § A képviselő-testület rendkívüli ülése
(1) Rendkívüli ülést kell összehívni az Mötv. 44 §- ban meghatározott esetben.
(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.
(3) A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának – ha jogszabály nem zárja ki - nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.
(4) A rendkívüli ülés vezetése – az e §-ban foglalt eltérésekkel – a rendes ülésre vonatkozó szabályok szerint történik.
15. § A képviselő-testület ülésének összehívása és meghívója
(1) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat-kezelő és Pénzügyi Bizottság Elnöke hívja össze és vezeti az ülést. E bekezdés alkalmazásában tartós akadályoztatásnak minősül a 30 napot meghaladó folyamatos távollét.
(2) A képviselő-testület meghívóját a tervezett írásbeli előterjesztésekkel együtt 5 nappal (a sürgősségi napirend és a rendkívüli ülés napirendje kivételével) a képviselő-testület ülése előtt kell kézbesíteni.
(3) A kézbesítés elektronikus formában (e-mailen keresztül, a megadott internetes elérhetőségről történő letöltés útján) és/vagy nyomtatott formában történik, oly módon, hogy annak kézbesítési helye az elektronikus kézbesítési cím, a képviselő által megjelölt postai cím.
(4) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának és előterjesztőjének, nyilt, vagy zárt ülésen történő tárgyalás megjelölését, az ülés minősítését (alakuló, rendes, rendkívüli).
(5) A (2)-(3) pontban foglaltaktól eltérni csak a (7) bekezdés szerinti rendkívüli ülés összehívása esetében lehet.
(6) A Képviselő-testületi ülésen kiosztandó előterjesztésre csak kivételes esetben, a polgármester külön engedélye alapján kerülhet sor. A polgármester az engedélyezés okát a Képviselő-testületi ülésen ismerteti. A rendelet 5. számú mellékletében meghatározott követelmények betartása ez esetben is szükséges.
(7) A rendkívüli testületi ülésre szóló meghívót legalább az ülés előtt 24 órával kell kézbesíteni. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető.
(8) Az írásos előterjesztések tartalmi és formai követelményeit az 5. számú melléklet tartalmazza.
16. § A meghívottak
(1) A Képviselő-testület tagjai mellett állandó meghívottként – tanácskozási joggal az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan – meg kell hívni:
a) a napirenddel érintett bizottság nem képviselő tagjait,
b) a jegyzőt,
tárgyalásán.
17. § Az ülések nyilvánossága
(1) A nyilvános ülés időpontjáról a választópolgárokat a napirendet is tartalmazó meghívónak az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő megjelentetésével, valamint a meghívónak és a nyilvános ülés keretében tárgyalandó előterjesztéseknek a www.csanadapaca.hu portálon történő közzétételével tájékoztatni kell.
(2) Ahol jogszabály helyben szokásos módon történő közzétételt határoz meg, ennek módja alatt az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján, vagy a www.csanadapaca.hu internetes portálon történő közzététel értendő.
(3) A nyilvános ülésen a hallgatóság - ideértve a tömegtájékoztatási szervek képviselőit is - csak a kijelölt helyeken foglalhat helyet, és képviselő-testület egyszerű szótöbbségű szavazás alapján az általa megszabott időtartamban fel is szólalhat. A hallgatóság az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles. A képviselő-testületi ülésén a tömegtájékoztatási szervek munkatársai tevékenységükkel nem zavarhatják a testület munkáját.
(4) A zárt ülésen hozott határozatokról a nyilvánosságot tájékoztatni kell. Ennek során a személyiségi jogok védelméről és az adatvédelemről szóló jogszabályokat be kell tartani.
(5) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben.
(6) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az érintett kérésére zárt ülést tart.
(7) A képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő, vagy a képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján – minősített többséggel – az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést rendelhet el.
(8) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.
(9) A zárt ülések előterjesztéseit az azok megismerésére jogosult személyek kötelesek úgy kezelni, hogy annak tartalmáról illetéktelenek ne szerezhessenek felvilágosítást, illetve azt ne tekinthessék meg.
18. § Határozatképesség
(1) A polgármester az ülés megnyitása előtt megállapítja a képviselő-testület határozatképességét.
(2) A képviselő-testület határozatképességét a polgármester az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri. Ha a képviselő-testület ülése határozatképtelenné válik, a polgármester megkísérli a határozatképesség helyreállítását.
(3) Határozatképtelenség esetén az ülést 8 napon belül újra össze kell hívni.
A képviselő-testület ülésének vezetése
19. § Az ülés vezetése
A képviselő-testület működése, tanácskozási rendje
20. § A képviselő-testület napirendje
(1) A képviselő-testület ülésén a napirendre a polgármester tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül megállapítja.
(2) A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó anyagok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét. A polgármester, a képviselők, a jegyző, valamint saját előterjesztéseik tekintetében az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, napirendi javaslatról történő levételét, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását.
(3) A polgármester és az előterjesztő az előterjesztést a napirend elfogadásáig visszavonhatja.
(4) A már elfogadott napirendi pont levételéről, a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásról bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.
(5) A polgármester a napirend – meghívó szerinti – tervezetét szóban kiegészítheti az ülésen kiosztott anyagok napirendre történő vételére vonatkozó javaslatával együtt.
21. § A napirendet a képviselő-testület általában az alábbi sorrendiség megtartásával határozza meg:
1. lejárt határidejű képviselőtestületi határozatok végrehajtása,
2. személyi jellegű ügyek,
3. rendelet-tervezetek,
4. határozat-tervezetet tartalmazó előterjesztések, beszámoló jellegű előterjesztések,
5. kérdések, interpellációk,
6. egyebek,
7. fellebbezések.
22. § Előterjesztés
(1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó
a) tájékoztató,
b) beszámoló,
c) rendelet-tervezet az indokolással és a
d) határozati javaslat az indokolással.
(2) Rendelet-tervezet előterjesztésére - kivéve a költségvetési rendeletet, valamint az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát - a jegyző jogosult. A költségvetési rendelet és a Szervezeti és Működési Szabályzat előterjesztése a polgármester feladata.
(3) A (2) bekezdésen kívül az (1) bekezdés a), b), d) pontjaiban meghatározott előterjesztésre jogosult:
a) a polgármester és alpolgármester,
b) a képviselő, képviselőcsoport,
c) a képviselő-testület bizottsága,
d) a jegyző,
e) az aljegyző,
f) a többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok ügyvezetői,
g) azon egyéb rendészeti vagy közigazgatási szerv vezetője, aki jogszabály alapján beszámolót vagy tájékoztatást ad,
h) az, akit a polgármester előterjesztőként felkér.
(4) A (2) bekezdésen túlmenően az (1) bekezdés c) pontjaiban meghatározott előterjesztésre jogosult:
a) a polgármester és alpolgármester,
b) a képviselő, képviselőcsoport,
c) a jegyző.
(5) Az írásbeli előterjesztések csak a jegyző törvényességi vizsgálatát követően terjeszthetők elő.
23. §
Módosító indítvány
24. § Sürgősségi indítvány
(1) A polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a jegyző, a képviselők egynegyede rendkívüli napirend soron kívüli megvitatása érdekében sürgősségi indítványt terjeszthet elő.
(2) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha
1. - az jogszabályban előírt, vagy képviselő-testület által megállapított határidő mulasztása miatt, vagy
2. - önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be, vagy
c) azt pályázat benyújtása, elbírálása vagy véleményezése indokolja.
(3) Sürgősségi indítvánnyal rendelet-tervezet csak akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget magasabb szintű jogszabály írja elő olyan határidővel, hogy a jogszabályi előírás másképp nem teljesíthető.
(4) A sürgősségi indítványnak tartalmaznia kell az előterjesztés sürgősséggel történő tárgyalásának indokát. A sürgősségi indítványt és az előterjesztést a képviselő-testületi ülés előtt legalább 24 órával lehet benyújtani a polgármesternek.
(5) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának – ha jogszabály nem zárja ki – nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.
(6) A sürgősséggel történő tárgyalásról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. Ha az indítványt elfogadja, akkor az előterjesztést az írásbeli meghívóval, a rendes postázási rend szerint megküldött napirendi javaslatban szereplő napirendi pontok előtt tárgyalja. Amennyiben a képviselő-testület több kérdés sürgősségi tárgyalását is elfogadja, napirendre kerülésük sorrendjéről külön határoz.
(7) Ha a képviselő-testület a sürgősség tényét nem ismeri el, abban az esetben szavazást kell elrendelni arról, hogy a képviselő-testület az ügyet mely ülésén tárgyalja.
25. § Tanácskozási jog kérése
26. § Törvényességi észrevétel
27. § Interpelláció
(1) Interpellációnak minősül az a felvetés, amelyben a képviselő valamilyen hibás, helytelen gyakorlatot jelez. A Képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz vagy a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság elnökéhez intézhetnek önkormányzati feladatkörbe tartozó minden ügyben.
(2) A képviselőt 5 percben interpellációs jog illeti meg. Az írásban beadott interpellációt a képviselő szóban is elmondhatja.
(3) Az interpellált a Képviselő-testület ülésén szóban, vagy 15 napon belül írásban köteles választ adni. Amennyiben az interpelláló képviselő az adott ülésen kíván választ kapni, az interpellációt az ülést megelőzően legalább 8 nappal írásban el kell juttatnia az interpelláció címzettjének és a polgármesternek.
(4) Az interpellációra adott írásbeli választ a Képviselő-testület a következő rendes ülésén napirendre tűzi.
(5) Az interpellált válasza után – az írásban adott válasz esetében is – az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, majd nyilatkozik a válasz elfogadásáról. Az interpellációra adott válasz után, de döntés előtt mind az interpellált személyt, mind a képviselőt 2 perces hozzászólás illeti meg, utána vitának helye nincs. Nem kell szavazásra feltenni az interpellációra adott választ abban az esetben, ha az interpelláló képviselő azt elfogadja. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
(6) Ha a Képviselő-testület a választ nem fogadja el, akkor
a) az eredetileg a polgármesternek címezett interpellációt a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságnak vagy a jegyzőnek,
b) az a) pont alá nem tartozó interpellációt a polgármesternek, a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságnak vagy a jegyzőnek adja kivizsgálásra és az új választ a következő rendes ülésen tárgyalja a képviselő-testület.
(7) Amennyiben az interpellációra adott újabb választ sem fogadja el a Képviselő-testület, akkor a Képviselő-testület szakbizottsága, vagy a választott Ideiglenes Bizottsága javaslata alapján dönt a Képviselő-testület.
(8) Az interpelláció alapján a Képviselő-testület részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. Ideiglenes bizottság is megbízható kivizsgálással, és ebbe külső szakértő is bevonható.
(9) Az interpellációra írásban adott választ minden képviselőnek meg kell küldeni és annak elfogadása tárgyában a következő ülés dönt.
28. § Kérdés
(1) A képviselő felvilágosítást kérhet szóban a képviselőtestületi ülésen vagy előzetesen írásban.
(2) A kérdezett személy – lehetőség szerint – a képviselőtestületi ülésen, vagy 15 napon belül köteles válaszolni.
(3) A kérdésre adott választ sem a kérdést feltevő képviselővel, sem a Képviselő-testülettel nem kell külön elfogadtatni.
29. § A képviselő-testületi ülés menete
30. § Képviselő-testületi vita
(1) Az írásbeli előterjesztést az előadó, a tárgyban meghívott szakértő, vita előtt szóban kiegészítheti.
(2) Az előadóhoz, szakértőhöz, a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt válaszolnak.
(3) Bármikor szót kérhet:
1. az előterjesztő,
2. bármely képviselő ügyrendi kérdésben,
3. a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
(4) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő, a Képviselőtestület működési, eljárási rendjére vonatkozóan tesz észrevételt, vagy javaslatot.
(5) Ügyrendi kérdésben feltett szavazási javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
31. § (1) Az elnök a napirendi pontok felett külön-külön vitát nyit. Indokolt esetben az elnök, vagy bármelyik képviselő javaslatára az egymással összefüggő előterjesztés vitáját együttesen is le lehet folytatni. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.
(2) A tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.
(3) A vita lezárása után az előterjesztő viszontválaszra (zárszó) jogosult.
32. § A szavazás rendje
(1) A Képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(2) A levezető elnök az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzó döntési javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.
(3) Az előterjesztő által elfogadott módosításokat, kiegészítéseket a napirendre vonatkozó eredeti döntési javaslat részének kell tekinteni.
(4) A választ követően a Polgármester az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti annak rögzítésével, hogy azt az előterjesztő elfogadta-e.
(5) Először a módosító és kiegészítő indítványokról, majd az eredeti határozati javaslatról dönt a testület.
(6) Ha a Képviselő-testület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg, a határozati javaslatok felett ez esetben is külön-külön kell szavazást elrendelni.
(7) Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök 5 perces szünetet rendel el, majd ismételten
szavazásra teszi fel az előterjesztést. Ismételt szavazategyenlőség esetén nem születik döntés, az előterjesztést a napirendi pontok közül le kell venni.
33. §
A döntéshozatali eljárás, a szavazás módja
34. § (1) A polgármester – az Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – név szerint szavazást rendel el a közbeszerzési eljárást lezáró döntés esetén.
(2) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét a jegyző összesíti, és ennek dokumentumait a polgármesternek átadja. A név szerinti szavazás tényét és eredményét a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
35. § (1) Titkos szavazást az ülés elnöke, valamint a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede kezdeményezhet, melyről a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.
(2) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt ügy tárgyalásakor titkos szavazást tart.
(3) A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével történik. A szavazófülke és urna igénybevétele esetén a titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket az ügyrendi bizottság képviselő-testületi tagjai látják el. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a Képviselő-testület a feladat ellátására a polgármester javaslatára – nyílt szavazással – háromfős szavazatszámláló bizottságot választ.
36. §
Az ülés rendjének fenntartása
37. § A szavazatok összeszámlálását követően a polgármester megállapítja a javaslatra igennel, nemmel szavazók, valamint a tartózkodók számát és kihirdeti a döntést.
38. §
A Képviselő-testület ülésének levezetése
39. §
A képviselő-testület döntései, a döntések fajtái, jelölésük,
kihirdetésük és közzétételük módja
Csanádapáca Község Önkormányzat Képviselő-testületének
...../..... (..... .....) önkormányzati rendelete
a ...........................................-ról
Csanádapáca Község Önkormányzat Képviselő-testületének
...../..... (..... .....) önkormányzati határozata a ...........................................-ról
40. §
Rendeletalkotás
41. § Határozat
(1) A határozatot az ülésről készített jegyzőkönyv tartalmazza.
(2) A képviselő-testületi határozatokról az Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet.
(3) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző – a végrehajtásért felelős személyek közreműködésével - készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.
42. § A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
(1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként hangfelvételt és jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.
(3) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.
(4) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
(5) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
(6) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.
(7) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(8) A jegyzőkönyvet 5 példányban kell készíteni
a) négy példányt a jegyző kezel (ez az irattári példány),
b) egy példány a képviselő-testületi példány, mely a polgármester részére kerül átadásra.
(9) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet,
e) jegyző törvényességi észrevételét,
f) a képviselői indítványokat,
g) a képviselői hozzászólásokat,
h) a képviselői interpellációkat.
43. § (1) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvek anyagát csak a jegyző, illetve a jegyző által kijelölt önkormányzati hivatali köztisztviselő jelenlétében lehet megtekinteni.”
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik, valamint Csanádapáca község hivatalos honlapján hozzáférhető módon közzéteszi. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni, közzétenni nem szabad.
(3) Az ülésen elhangzottakat hangfelvétel útján is rögzíteni kell, a hangfelvételt 1 évig meg kell őrizni.
44. §
A közmeghallgatás
A települési képviselők, képviselőcsoportok
45. § A képviselő
(1) A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.
(2) A települési képviselő köteles
a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.
(3) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:
a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
(4) Körzetében is köteles rendszeresen kapcsolatot tartani a lakossággal, bevonni a lakosságot az önkormányzati feladatok megoldásába, továbbá kezdeményezheti és szervezheti a közérdekű munkát.
46. § A települési képviselők esetleges járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
47. § Polgármester
(1) A polgármester megbízatását főállású polgármesterként látja el.
1. segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
2. meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
3. kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
4. fogadóórát tart,
5. nyilatkozik a sajtónak.
6. segíti a települési képviselők munkáját,
7. együttműködik más önkormányzati és államigazgatási szervekkel, kapcsolatot tart más település önkormányzataival,
8. ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait,
9. fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit, és velükvaló tárgyalás során előzetes megállapodást köt,
10. véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
11. lakossági fórumokat szervez.
(3) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
(4) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,
c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
(5) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:
1. indítványozhatja a bizottság összehívását,
2. biztosítja a bizottságok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését,
3. ellátja a bizottságok rendszeres tájékoztatását.
48. § Alpolgármester
(1) A képviselő-testület saját tagjai sorából egy alpolgármestert választ, aki tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
(2) Az alpolgármester feladata a polgármester helyettesítése és egyes önkormányzati feladatok ellátása.
(3) Az alpolgármester részletes feladatát és hatáskörét a polgármester határozza meg, melyet e rendelet 2. számú függeléke tartalmaz.
49. § A képviselő-testület bizottságai
(1) A bizottságok feladata, hogy folyamatosan segítse a képviselő-testület tevékenységét, munkájának eredményességét.
(2) A képviselő-testület állandó bizottságai:
a) Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat-kezelő és Pénzügyi Bizottság,
b) Oktatási, Egészségügyi, Sport és Szociális Bizottság.
(3) Az állandó bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja meg.
(4) A bizottság ülését az elnök akadályoztatása esetén az általa megbízott bizottsági tag hívja össze és vezeti.
50. § Az állandó bizottságok általános működési szabályai
(1) A bizottság üléseit az elnök – az ülést megelőzően legalább 3 nappal – írásban hívja össze. A meghívóhoz csatolni kell a megtárgyalandó előterjesztéseket és az egyéb iratokat. A bizottság meghatározhatja azokat a napokat, amelyeken a rendes üléseit tartja.
(2) A bizottságot össze kell hívni a polgármester indítványára is.
(3) A bizottság üléséről a képviselőket tájékoztatni kell.
(4) A bizottságok egyéb működési szabályaikat (ügyrend) e rendelet keretei között maguk állapítják meg.
(5) A bizottság nem képviselő tagja is vagyonnyilatkozat-tételre köteles.
(6) A bizottságok közötti feladat vagy hatásköri összeütközés esetén az ügyrendi bizottság állásfoglalását kell kikérni. A képviselő-testület dönt az összeütközés tárgyában, ha az érintett bizottság az állásfoglalással nem ért egyet.
(7) Az állandó bizottságok feladatkörét és létszámát az 6. melléklet tartalmazza.
51. § Az állandó bizottság tagjainak jogai, kötelezettségei
(1) A bizottság tagjai:
1. részt vesznek a bizottság ülésein,
2. részt vehetnek a bizottsági döntések előkészítésében, és javasolhatják bizonyos témakörök napirendre tűzését,
3. külső szakértők segítségét vehetik igénybe,
4. a bizottság elnökének megbízása alapján képviselik a bizottságot.
(2) A lemondott elnök, bizottsági tag helyett legkésőbb a lemondást követő második rendes képviselő-testületi ülésen új elnököt, bizottsági tagot kell választani.
52. § Ideiglenes bizottságok
(1) Az Mötv. 57. § (3) bekezdése alapján létrehozott ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a képviselő-testület a bizottság létrehozásakor határozza meg.
(2) Az ideiglenes bizottság elnökét és a bizottság tagjait a képviselő-testület választja meg.
(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
53. § Jegyző
(1) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
g) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,
h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester az Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.
54. § Aljegyző
55. § Csanádapácai Közös Önkormányzati Hivatal
(1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre, csanádapácai székhellyel, pusztaföldvári és kardoskúti kirendeltséggel.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott Hivatal neve: Csanádapácai Közös Önkormányzati Hivatal.
(3) Az Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. Az Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. Az Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(4) Az Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testület határozattal fogadja el.
Záró rendelkezések
56. § (1) Jelen rendelet 2019. november 1-jén napján lép hatályba.
(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Csanádapáca Község Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2014. (X.29.) önkormányzati rendelete.
1. függelék
2. függelék
A hatálybalépés időpontja 2021.11.01.
A hatálybalépés időpontja 2021.11.01.
A hatálybalépés időpontja 2021.11.01.
A hatálybalépés időpontja 2021.11.01.
A hatálybalépés időpontja 2022.05.01.