1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye (címe): Kisláng Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) 8156 Kisláng, Fő u. 63.

(2) Az önkormányzati testület megnevezése: Kisláng Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület)

(3) A képviselő-testület hivatalának neve, székhelye (címe): Kislángi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: polgármesteri hivatal) 8156 Kisláng, Fő u. 63.

(4) Az Önkormányzat működési területe: Kisláng község közigazgatási területe

(5)¹ Az Önkormányzat intézményei:

(6) Az Önkormányzat államháztartási szakágazat rend szerinti besorolása:

2. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az Önkormányzat pecsétjét kell használni a testület által adományozott okleveleken, illetve csak akkor használható, ha a Magyarország címerével ellátott pecsét (bélyegző) használatát jogszabály nem teszi kötelezővé.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott címer és zászló leírását, heraldikai értelmezését és használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

(4) Az Önkormányzat képviselő-testülete díszpolgári címet, s egyéb elismeréseket, díjakat adományoz. A díszpolgári cím adományozására vonatkozó szabályokat a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

3. § (1) Az Önkormányzat, a polgármester, a képviselő-testület, jegyző és a polgármesteri hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

4. § (1) A helyben szokásos módon történő kihirdetésnek a hirdetmény polgármesteri hivatal földszinti hirdetőtábláján történő elhelyezés minősül.

(2) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 33. § (3) bekezdése, valamint annak 1. melléklete szerinti Általános közzétételi lista szerinti közzététel a www.kislang.hu elnevezésű, Kisláng község saját honlapján történik.

(3) A tájékoztatás céljára egyéb mód is igénybe vehető, így különösen: tájékoztató levél.

(4) A lakossági tájékoztatás szervezése, saját feladatkörük figyelembevételével, a polgármester és a jegyző feladata.

(5) A zárt ülés dokumentumainak a kezelése során kiemelt figyelmet kell fordítani az adatvédelmi, titokvédelmi szabályok betartására.

(6) A zárt ülés résztvevője megismerheti a zárt ülésen szereplő előterjesztést és - amennyiben csak egyes napirendi pont tárgyalásánál lehet jelen - az adott napirendre vonatkozó jegyzőkönyvi részt.

(7) A zárt ülésre beterjesztendő iratot, az irattári példányon felül, csak annyi példányban kell elkészíteni, ahány példány a döntésben résztvevők és a kormányhivatal tájékoztatásához elengedhetetlen.

(8) A zárt ülés tartásának indokaira figyelemmel a zárt ülés dokumentumának megismerésére jogosult illetéktelennek nem adhat felvilágosítást annak tartalmáról, számára azt nem továbbíthatja, annak megtekintését, hangfelvétel meghallgatását nem teheti lehetővé.

(9) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 46. § (2) bekezdés b) pontja szerinti zárt ülés esetében az érintett, a kérését tartalmazó nyilatkozatot az ülést megelőzően írásban teheti meg, mely az ülésről készült jegyzőkönyv melléklete.

5. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a lakosság olyan öntevékeny szervezetét, önszerveződő közösségét és ezek összefogását, melynek célja az önkormányzati feladatok, helyi közügyek megtárgyalása, az életminőség, a közérzet, a szolgáltatások javítása, a település fejlesztése, a társadalmi, kulturális élet ápolása.

(2) A lakosság társadalmi szervezetével, önszerveződő közösségével való együttműködés érvényre juttatása érdekében annak képviselője, e rendeletben foglaltak szerint, tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és bizottsága ülésén.

(3) A lakossággal, annak önszerveződő közösségével való együttműködés célja, rendeltetése:

(4) Tanácskozási jog azon társadalmi szervezet, önszerveződő közösségének képviselőjét illeti meg, mely szervezet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény szerint vezetett közhiteles nyilvántartásban polgárdi székhellyel szerepel, és kéri önkormányzati nyilvántartásba vételét működési területének (tevékenysége céljának) és képviselője nevének, értesítési címének, képviseleti jogosultsága terjedelmének megjelölésével egyidejűleg.

(5) Az együttműködő szervezetek felsorolását az őket érintő tárgykör feltüntetésével a 5. melléklet tartalmazza.

6. § (1) A képviselő-testület feladatai körében - különösen a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, turizmussal, a lakossági közszolgáltatások szervezésével, a társadalom- és gazdaságszervezéssel, valamint a környezetvédelemmel összefüggő ügyekben - együttműködik a területi és országos közigazgatási (államigazgatási) és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezetekkel.

(2) Ennek célja a települést is érintő tervek, koncepciók, programok, akciók kidolgozásában, megvalósításában való részvétel, és azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

(3) A rendszeres együttműködés és folyamatos kapcsolattartás, és annak szervezése a polgármester feladata.

7. § (1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

(2) A település ünnepei:

8. § (1) A képviselő-testület az Önkormányzat - az Mötv. 10. § (2) és 13. § (1) bekezdésében foglalt - feladatai ellátásának mértékét – a lakosság igényei és az Önkormányzat anyagi lehetőségei figyelembevételével – az éves költségvetési rendeletében határozza meg.

(2) Az Önkormányzat önként vállalt feladatainak felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 3. függeléke tartalmazza.

9. § (1) A képviselő-testület 7 főből áll.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek.

(3) A képviselők (a továbbiakban: képviselő) és a polgármester nevét a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

(4) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, ünnepi ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(5) A képviselő-testület a 3. mellékletben felsorolt hatásköreit az 1. pont szerint a polgármesterre, a 2. pont szerint a jegyzőre ruházza át. Az átruházott hatáskörök felsorolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(6) A képviselő-testület az Mötv. 116. § (5) meghatározott határidőn belül készíti el a megbízása időtartamára szóló gazdasági programot.

10. § (1) A képviselő-testület ünnepélyes alakuló ülésére szóló meghívót az ülés előtt legalább öt nappal kell kiküldeni, és erről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, továbbá az önkormányzat honlapján való megjelentetésével tájékoztatni kell a lakosságot.

(2) Az alakuló ülés összehívásáról és az ülés vezetéséről a polgármester, akadályoztatása esetén a megválasztott legidősebb képviselő, mint korelnök gondoskodik.

(3) Az alakuló ülés meghívójának és az előterjesztéseknek a megválasztott képviselők részére történő eljuttatásáról a jegyző a hivatal útján gondoskodik.

(4) Az alakuló ülés időpontjáról, helyéről és a napirendjéről a lakosságot a jegyző a meghívónak a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, valamint az Önkormányzat honlapján történő megjelentetésével tájékoztatja.

(5) Az alakuló ülés meghívójának tartalmi elemei:

(6) Az alakuló ülés meghívójának mellékletei:

(7) Az alakuló ülés napirendi pontjai a következők:

(8) Az alakuló ülésen a (7) bekezdésben meghatározott napirendeken kívül más napirend is tárgyalható a képviselő-testület döntése alapján.

(9) Az esküvevő - eskü szövegét előmondó -, a helyi választási bizottság elnöke, távolléte, akadályoztatása esetén a polgármester, mindkettejük távolléte vagy akadályoztatása esetén a korelnök.

(10)²

11. § (1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározottak szerint évente legalább hat alkalommal tart rendes ülést.

(2) A képviselő-testület – rendkívüli ülés kivételével – augusztus 1. napja és augusztus 31. napja, valamint december 15. napja és december 31. napja között nem ülésezik.

(3) A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervben meghatározott időpontban tartja, elsősorban a hónap utolsó hetének csütörtöki napján a polgármesteri hivatal tanácskozó termében.

(4) A képviselő-testület rendes ülésének kezdő időpontja 14.00 óra. Ha a napirendi pontok tárgyalása 20.00 óráig nem fejeződik be, akkor a képviselő-testület ülését, mely új képviselő-testületi ülésnek számít, az ülést követő keddi napon 14.00 órai kezdettel, a le nem tárgyalt napirendekkel folytatja és fejezi be legkésőbb 20.00 óráig. Amennyiben ezen időszak alatt sem fejeződik be a napirendek tárgyalása, úgy a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott határozatával dönt a képviselő-testület ülésének következő időpontjáról.

(5) A képviselő-testület a (4) bekezdésben foglaltaktól egyszerű többséggel hozott határozatával eltérhet.

12. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjait a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza.

(2) Az éves munkaterv jogszabályokba foglalt vagy képviselő-testületi döntések alapján előretervezett napirendeket tartalmazza.

(3) Az éves munkaterv tervezetével kapcsolatosan a tárgyévet megelőző december 15. napjáig javaslatot tehetnek a következők:

(4) Az éves munkatervet a polgármester állítja össze és terjeszti a képviselő-testület elé tárgyév január 31. napjáig.

(5) A munkaterv tartalmi elemei a következők:

(6) A képviselő-testület az éves munkaterv megvitatása után határoz annak elfogadásáról.

(7) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet postai úton meg kell küldeni a napirendeknél megjelölt személyeknek, szervezeteknek.

(8) Az elfogadott munkatervet közzé kell tenni a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján és a község honlapján.

13. § (1) A képviselő-testület ülése a munkatervben nem szereplő időpontra is összehívható, mely esetben az rendkívüli ülésnek minősül.

(2) Rendkívüli ülést kell összehívni

(3) A polgármester saját hatáskörében összehívhatja a képviselő-testület rendkívüli ülését, ha megítélése szerint az ülés összehívására és döntéshozatalra a munkatervben meghatározott rendes ülésen kívül az Önkormányzat, a lakosság érdekeit érintő okból szükség van.

(4) Az indítványt a polgármesternek kell benyújtani, aki gondoskodik a képviselő-testület összehívásáról az indítvány benyújtásától számított három napon belüli időpontra.

(5) A rendkívüli ülésre vonatkozó - az indokot is tartalmazó - meghívót az ülés előtt legalább három nappal kell kiküldeni.

(6) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a rendkívüli ülés meghívója az ülést megelőző legalább 24 órával is kiküldhető. Ez esetben a meghívásra, a képviselők, érintettek értesítésére bármilyen célszerű értesítési mód igénybe vehető, így különösen: telefon, fax, e-mail, levél, távirat, személyes kézbesítés. Az ülés időpontjáról a képviselőket telefonon keresztül is értesíteni szükséges.

(7) Sürgős, halasztást nem tűrő oknak minősül, ha a döntés hiánya valamilyen határidő elmulasztását, vagy jogvesztést eredményez az Önkormányzat számára.

(8) A rendkívüli ülésen azt a napirendi pontot, amire az indítvány vonatkozott, meg kell tárgyalni és további napirendi pontok is felvehetők a napirendek közé.

(9) A rendkívüli ülésen szereplő napirendi pontokat előzetesen a képviselő-testület illetékes bizottságai is tárgyalják.

14. § (1) A közmeghallgatásra a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A képviselő-testület a közmeghalltatást a művelődési házban tartja.

(3) A közmeghallgatáson a polgármester az elmúlt évben elvégzett feladatokról és a következő évi tervekről ad tájékoztatást.

(4) A képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés k) pontja szerinti kötelezettségének, választása szerint, a közmeghallgatás keretében is eleget tehet.

15. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti.

(2) Ha a polgármesteri tisztség betöltetlen, vagy a polgármester tartósan akadályoztatva van, akkor az alpolgármester látja el az (1) bekezdés szerinti feladatokat.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós – 30 napot meghaladó - akadályoztatása esetén a Pénzügyi és Falufejlesztési Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését.

(4) A polgármesteri, az alpolgármesteri, a Pénzügyi és Falufejlesztési Bizottság elnöki tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós – 30 napot meghaladó - akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

(5) Tartós akadályoztatásnak minősülnek a következő esetek:

(6) A képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(7) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más fontos körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshová is összehívható.

(8) Amennyiben a képviselő-testület ülése a (6) bekezdésben foglalt helyszíntől eltérő helyszínre kerül összehívásra, az ülés megtartásának helyét a helyben szokásos módon, és az önkormányzat honlapján kiemelt helyen közzé kell tenni.

(9) A képviselő-testület ülését az ülés helyének, időpontjának, jellegének - rendes, rendkívüli, ünnepi, közmeghallgatás, nyilvános, zárt – a napirendi pontok tárgyának és előadójának megjelölését, a meghívó kiadmányozójának, kiadásának időpontját, az önkormányzat bélyegző-lenyomatát tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívóval együtt kell kézbesíteni az írásos előterjesztéseket is.

(10) A képviselő-testület rendes ülésének meghívójában szereplő napirendi javaslatok sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

(11) A rendes ülésre szóló meghívót és az írásos előterjesztéseket a polgármesteri hivatal útján kell a képviselők részére papír alapon postázni a képviselő-testület ülésének napját megelőző legkésőbb 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót és írásos előterjesztéseket a képviselő-testület ülésének napját megelőző legkésőbb 3 nappal, sürgős, halasztás nem tűrő esetben a képviselő-testület ülésének napját megelőző 24 órával, a közmeghallgatás napirendjét, időpontját és helyét tartalmazó meghívóját az azt megelőző legalább 8 nappal korábban a lakosság részére kézbesíteni kell, valamint a helyben szokásos módon, továbbá az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(12) A képviselő-testület nyílt ülése meghívottai részére az ülés meghívóját kell megküldeni az általuk megjelölt elektronikus vagy postai kézbesítési címre.

(13) Az elektronikus postázás során a képviselők és a bizottsági tagok részére az általuk megadott e-mail címre kell megküldeni a meghívót és az előterjesztéseket.

16. § A képviselő-testület nyilvános ülésére szóló meghívót a következő személyeknek kell megküldeni:

17. § (1) A polgármester ülésvezetői feladatai és jogkörei a következők:

(2) A polgármester vagy bármelyik képviselő jogosult kezdeményezni a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(3) Valamely napirendi pont tárgyalása során egy alkalommal bármelyik bizottság elnökének kérésére tárgyalási szünetet kell elrendelni. E jog minden bizottsági elnököt ülésnaponként egy alkalommal illet meg.

(4) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra. A polgármester az eredménytelen felszólítás után a szót megvonja.

(5) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakítja, elhagyja az ülésvezetői széket és a képviselő-testület ülése csak a polgármester szóbeli összehívására folytatódik. A polgármester az összehívást követően megállapítja az ülés határozatképességét.

(6) A hallgatóság a képviselő-testület ülésén a részére kijelölt helyen foglal helyet és tetszést vagy nemtetszést nem nyilváníthat, az ülés rendjét nem zavarhatja.

(7) A napirendi pontok tárgyalása során az előadóhoz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak jogosultak kérdést intézni.

(8) A vita lezárását, a hozzászólások időtartamának korlátozását a képviselő-testület bármely tagja jogosult javasolni. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(9) A vita lezárását megelőzően a polgármester felhívja a képviselők figyelmét, hogy jelezzék hozzászólási szándékukat. Aki a felhívásra nem jelzi hozzászólási szándékát, annak a részére az adott napirendhez – ügyrendi kérdés kivételével – hozzászólási jogot a polgármester nem biztosít.

(10) A tárgyalt napirendi pontot érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor jogosult szót kérni és javaslatot tenni. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(11) Ha valamely képviselő felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét, vagy valamelyik képviselőt sértő kifejezést használ, vagy ha a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályokat megszegi, a polgármester rendre utasítja. A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

18. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 (négy) fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen.

(3) A polgármester határozatképtelenség esetén

(4) A határozatképtelen ülést 3 munkanapon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

19. § (1) A jegyzőkönyv-hitelesítő feladata az ülésről készült jegyzőkönyv tartalmának aláírásával történő hitelesítése.

(2) Jegyzőkönyv-hitelesítő a képviselő-testületi ülésen végig jelenlévő kettő fő olyan képviselő, aki a polgármesteri hivatal által elkészített jegyzőkönyvet - a kormányhivatalhoz jogszabályban előírt határidőben történő megküldés érdekében áttekinti és aláírja.

(3) A két fő jegyzőkönyv-hitelesítő személy kijelölésére a polgármester, a levezető elnök az ülés végén tesz javaslatot. A személyekről a képviselő-testület vita nélkül, külön határozatban egyszerű többséggel határoz.

20. § (1) A polgármester, levezető elnök az ülés határozatképességének megállapítása után terjeszti elő a napirendi pontokat. A polgármester, a képviselő és a bizottság javaslatot tehet a meghívóhoz képest a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására, új napirendi pont felvételére, napirendi pont törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

21. § (1) Előterjesztésnek minősül a (2) bekezdésben megjelölt személyek által előzetesen javasolt:

(2) Előterjesztést kezdeményezhet:

(3) Az előterjesztést legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 10 nappal írásban, indokolással és határozati javaslattal ellátva kezdeményezhetik a polgármesternél.

(4) Az írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(5) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

(6) Az (4) bekezdés d)-h) pontjában foglaltakat az előterjesztő vagy az előadó az ülésen szóban is ismertetheti, írásos előterjesztésük esetén – azokat szóban is kiegészítheti.

(7) Az előterjesztéssel szemben alapvető követelmény, hogy:

(8) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(9) A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag kézbesítéséről, érintettekhez való eljuttatásáról.

(10) Az ülés összehívását követően a meghívóban nem szereplő, vagy az ülés összehívását követően felvetődött és döntést igénylő témát (a továbbiakban: sürgősségi indítvány) a képviselő-testület ülésén az „egyebek” napirendi pont keretében kell tárgyalni.

(11) A sürgősségi indítványt indokolással ellátva legkésőbb a testület ülését megelőző napon 12.00 óráig a polgármesternél lehet benyújtani. Az indítványt tevő gondoskodik az előterjesztés elkészítéséről, amelyhez a jegyző a hivatal útján segítséget nyújt, amely azonban a hivatal munkarendjét nem zavarhatja oly módon, hogy ezzel jelentős mértékű rendkívüli munkavégzésre kerüljön sor.

(12) A sürgősségi indítvány felvételében a képviselő-testület a napirend előtt, vita nélkül minősített szótöbbséggel hozott határozattal dönt.

(13) Sürgősségi indítványt szóban is elő lehet terjeszteni, de az előterjesztő részletesen köteles ismertetni az ügy körülményeit, a döntési igény sürgősségét. A határozati javaslatot ezen esetben is írásba kell foglalni.

(14) A döntési javaslat határozat-tervezet vagy rendelet-tervezet lehet.

(15) A döntési javaslat:

22. § (1) A polgármester előbb a vitában elhangzott javaslatokat, indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében szavazza képviselő-testület, majd az esetleges módosítások ismeretében a határozati javaslatról, rendelet-tervezetről dönt. Ha a szavazás eredményeként a képviselő-testület végleges döntése eltér az előterjesztésben szereplő határozati javaslattól, a polgármester ismerteti a szövegszerű határozatot.

(2) Minden napirendnél elsőként az adott napirendi pont előterjesztőjét, őt követően pedig annak a bizottságnak az előadóját illeti meg a szó, mely az adott napirendet előzetesen tárgyalta.

(3) Az előterjesztő szóbeli kiegészítése maximum 5 perc lehet. A bizottság álláspontjának ismertetésére maximum 3 perc áll rendelkezésre

(4) A képviselőknek a napirendhez való hozzászólásra a polgármester adja meg a szót. A hozzászóló mondanivalójának időtartama maximum 3 perc lehet. Ismételt hozzászólásra egy alkalommal van lehetőség, maximális időtartama 2 perc lehet.

(5) A képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz arról, hogy hozzászólási jogot ad-e a képviselő-testület ülésén megjelent nem képviselő személynek. A döntésében meghatározza a hozzászólás maximális időtartamát.

23. § (1) A képviselő-testület a döntéseit fő szabály szerint nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. A szavazás során a képviselő szavazata „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” szavazat lehet. A szavazás során a polgármester először az „igen” szavazatok, majd a „nem” szavazatok, végül a „tartózkodom” szavazatok számát állapítja meg számszerűen, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(2) A határozati javaslatról, rendelet-tervezetről vagy egyéb javaslatról, indítványról történő szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, hogy tájékoztassa a képviselő-testületet arról, hogy:

(3) Amennyiben a jegyző úgy ítéli meg, hogy a képviselő-testület döntése, működése jogszabályt sért, abban az esetben haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértés észlelését követő képviselő-testületi ülésen köteles azt jelezni a képviselő-testület felé.

(4) Az Mötv. 50. §-ában meghatározottakon felül minősített többség szükséges az alábbi döntésekhez:

24. § (1) Ha a képviselő, nem képviselő bizottsági tag (a továbbiakban: képviselő) az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségét megszegi, a Pénzügyi és Falufejlesztési Bizottság és Ügyrendi-, Oktatási- és Szociális Bizottság határozatában felszólítja a kötelezettsége teljesítésére, és arra 30 napos határidőt tűz ki. A határidő elmulasztása esetén a Pénzügyi és Falufejlesztési Bizottság és Ügyrendi-, Oktatási- és Szociális Bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület az Mötv. 33. §-ában foglaltak szerint a képviselő megállapított tiszteletdíjának folyósítását 1 hónapra a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatával megvonja.

(2) Amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, első alkalommal a polgármester – a polgármester figyelmeztetési kötelezettsége elmulasztása esetén, az Ügyrendi-, Oktatási- és Szociális Bizottság elnöke - figyelmezteti, ezt követő minden további esetben a képviselő megállapított tiszteletdíjának folyósítását következő 1 hónapra a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatával megvonja.

25. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(2) A rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

(3) Az önkormányzati rendeletet a jegyző a megalkotásától számított 3 napon belül a polgármesteri hivatal földszinti hirdetőtáblájára, 3 napra történő kifüggesztéssel hirdeti ki, továbbá azt az Önkormányzat honlapján is közzéteszi.

(4) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendelet megjelölése a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet 9. §-ában foglaltak szerint történik.

(5) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.

(6) A rendelet-nyilvántartás formája: rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben.

(7) A képviselő-testület a Pénzügyi és Falufejlesztési Bizottság és az Ügyrendi-, Oktatási- és Szociális Bizottság bevonásával évenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.

(8) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

(9) A képviselő-testület a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 81. §-ában meghatározott nemzetiségi kérdésekben az önkormányzat rendeletét a települési nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.

26. § (1) Az önkormányzati határozat meghozatalát kezdeményezheti:

(2) A határozattervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

(3) A normatív határozatot a jegyző a megalkotásától számított 3 napon belül a polgármesteri hivatal földszinti hirdetőtáblájára, 3 napra történő kifüggesztéssel hirdeti ki, továbbá azt az Önkormányzat honlapján is közzéteszi.

(4) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni.

(5) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület határozatainak nyilvántartásáról.

(6) A határozat-nyilvántartás formája: határozat sorszám szerint, növekvő sorrendben.

27. § (1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza a következőket:

(2) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az ülésen elhangzottak lényegét tartalmazza.

(3) A képviselő-testület ülésének egészéről, vagy egy-egy napirendjének tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni, ha azt a polgármester, vagy a jelen lévő képviselők több, mint fele kezdeményezi.

(4) A zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(5) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. Határozat esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként. A határozatot a jegyzőkönyv mellékleteként kell szerepeltetni, ha annak terjedelme azt indokolja.

(6) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a nyílt ülés jegyzőkönyvétől elkülönülten, a Kislángi Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzatában megjelölt szervezeti egységénél kell zárt helyen tárolni.

(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

(8) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző mellett a jegyzőkönyv-hitelesítők írják alá.

(9) A képviselő-testület üléséről egy példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melyet a Kislángi Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában megjelölt szervezeti egységénél kell elhelyezni.

(10) Az Mötv. 53. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát a polgármesteri hivatalban őrzött irattári példány átadásával csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(11) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.

28. § (1) A képviselő-testületi tag interpellációját az ülést megelőző két nappal írásban a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz nyújthatja be, illetve közvetlenül az ülés előtt szóban vagy írásban a polgármestertől, az önkormányzati bizottságok elnökeitől, a jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat).

(2) Az ülésre benyújtott és az ülésen elhangzott interpellációra érdemi választ kell adni, kivéve, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot igényel.

(3) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról külön nyilatkozik az interpelláló és külön - egyszerű szótöbbséggel - dönt a képviselő-testület.

(4) A képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz is, hogy az interpellációra írásban adjanak választ. Ez esetben 15 napon belül el kell juttatni a választ az interpellálónak, valamint a másolatát egyidejűleg meg kell küldeni a képviselőknek. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a következő ülésen dönt.

(5) A képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet.

(6) A szabályszerűen előterjesztett interpelláció része a napirendnek.

29. § A képviselő-testületi ülésen napirendhez kapcsolódóan a napirend tárgyalásakor, napirendtől eltérően az egyebek napirend tárgyalásakor a jelenlévők kérdéseket tehetnek fel. Erről a kérdezett az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles választ adni a kérdezőnek.

30. § (1) A képviselőt – e megbízatásából eredően - az Mötv. 32. §-ában és e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, vagy terhelik.

(2) A Képviselő-testület által gazdasági társaság igazgatóságába és egyéb vezető testületébe delegált személyek végzett tevékenységükről évente kötelesek beszámolni a képviselő-testületnek.

(3) A képviselő írásban vagy szóban köteles a polgármesternek előre bejelenteni, ha a képviselő-testület ülésén való részvételében akadályoztatva van.

(4) A képviselő-testület rendes üléséről igazolt távollétnek minősül:

(5) A képviselők névsorát a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

31. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében előkészítő, véleményező, javaslattevő, egymással mellérendeltségi viszonyban álló bizottságokat hoz létre.

(2) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztására, a bizottság személyi összetételének, létszámának megváltoztatására, a bizottság elnökének és tagjának lemondására az Mötv. 58. § (1) – (3) bekezdésében foglalt szabályok az irányadók.

(3) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

(4) A (3) bekezdésben meghatározott bizottságokon túl a képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre meghatározott időre vagy meghatározott feladat ellátására. Az ideiglenes bizottság a határozott idő lejártával vagy a meghatározott feladat teljesítésével automatikusan megszűnik.

(5) Ideiglenes bizottság létrehozása esetén, a bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a tagok létszáma legalább 3 főképviselő.

(6) Az (3) és (4) bekezdésben meghatározott bizottságok ügyviteli feladatait a Kislángi Polgármesteri Hivatal látja el.

(7) A bizottságok szükség szerint üléseznek.

(8) A bizottsági üléseket a bizottság elnöke – a bizottsági munkaterv szerint – hívja össze és vezeti. A bizottsági elnök akadályoztatása vagy a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést az elnök által írásban megbízott bizottsági tag képviselő hívja össze és vezeti. Együttes akadályoztatás esetén az ülés összehívása és vezetése a bizottság képviselői korelnökének feladata.

(9) A bizottságot az Mötv. 61. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl össze kell hívni

32. § (1)⁹ A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(1a)¹⁰ A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti annak ülését.

(2) A polgármester Mötv. 67. §-ában meghatározott feladatokon túl

(3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai:

(4) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével, dönt az Mötv. 68. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

(5) A polgármester minden hónap 2. és 4. hetének szerdáján 9.00-12.00 óra között tart fogadóórát.

(6) Amennyiben a (5) bekezdésben megjelölt időpont munkaszüneti napra esik, akkor a fogadóóra az azt követő első munkanapon kerül megtartásra.

(7) A polgármester utasításban, saját hatáskörben szabályozza a polgármesteri feladat- és hatáskör tekintetében a kiadmányozás rendjét.

(8) A polgármester munkáját a képviselő-testület évenként egy alkalommal, október hónapban értékeli.

33. § (1) A képviselő-testület a tagjaiból egy alpolgármestert választ, aki a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el. A képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester feladatát a polgármester irányításával látja el.

(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(3) Az alpolgármester az általa ellátott feladatokról havonta, vagy a polgármester által meghatározott időközönként beszámol a polgármesternek.

34. § (1) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:

(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, vagy a jegyző akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a polgármesteri hivatal adóügyi előadója, köztisztviselője látja el.

35. § (1) A polgármesteri hivatal működését az Mötv. 84. § (1) bekezdése és a képviselő-testület határozatával elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat szerint végzi.

36. § Az Önkormányzat feladatai ellátása érdekében az alábbi önkormányzati társulás tagja:

37. § (1)¹² Az önkormányzati társulás tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat- és hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést (a továbbiakban: együttes ülés) tartanak, amennyiben azt a társulási megállapodás előírja. Az együttes ülések tartásával kapcsolatban az érintett önkormányzatok polgármesterei és jegyzői együttműködnek.

(2) Az együttes ülés tartását a társulás tanácsa, vagy a társulás bármely tagja kezdeményezheti a polgármester útján. A polgármesterek egyeztetését követően a polgármester a képviselő-testületi ülést az egyeztetett helyre és időpontra hívja össze. Az együttes képviselő-testületi ülés esetén döntést igénylő előterjesztés csak írásban terjeszthető elő.

(3) Az együttes ülést a gesztor önkormányzat polgármestere, akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén a gesztor önkormányzat alpolgármestere vezeti.

(4) Az együttes ülésen a határozatképességet településenként külön kell biztosítani, megállapítani és a jegyzőkönyvben rögzíteni.

(5) Az ülést vezető elnök tesz javaslatot a napirendi pontokra, megnyitja, vezeti és lezárja az egyes napirendi pontok feletti vitát, megadja a jogot a hozzászólásra, ismerteti a határozati javaslatot, a módosító javaslatokat. és a (6) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével megállapítja a szavazás eredményét.

(6) Az együttes ülésen a szavazás eredményét külön-külön, képviselő-testületenként kell megállapítani. Az ülést vezető elnök megállapítja, hogy a határozatot mely testület fogadta el.

(7) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amelynek elkészítéséről a gesztor önkormányzat jegyzője gondoskodik.

(8) A jegyzőkönyvet az ülésen résztvevő önkormányzatok a szervezeti és működési szabályzatukban meghatározottak szerint írják alá.

38. § (1) A képviselő-testület a nemzetiségi jogok érvényesülése érdekében együttműködik az országos, a területi és a települési nemzetiségi önkormányzattal. A Kisláng Község Roma Nemzetiségi Önkormányzattal megkötött együttműködési megállapodást a rendelet 5. függeléke tartalmazza.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzat elnökét a képviselő-testület ülésére meg kell hívni.

(3) A települési nemzetiségi önkormányzat elnökét a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságai ülésén tanácskozási jog illeti meg a települési nemzetiségi önkormányzat tevékenységi körébe tartozó napirendi pont tárgyalása során.

(4) Az országos, a területi és a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a képviselő-testület felé előterjesztést jogosult kezdeményezni.

(5)¹³ Az országos, a területi és a települési nemzetiségi önkormányzat jogosult a képviselő-testület éves munkaterv tervezetéhez írásban javaslatot tenni a tárgyévet megelőző év december 15. napjáig.

(6)¹⁴ A települési nemzetiségi önkormányzat munkájához szükséges ügyviteli feladatokat a Kislángi Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában megjelölt szervezeti egysége látja el, melynek során elvégzi a települési nemzetiségi önkormányzat határozatainak helyben szokásos módon történő kihirdetését és közzé teszi azokat az önkormányzat honlapján.

(7) A képviselő-testület a települési nemzetiségi önkormányzat határozatainak közzétételére az önkormányzat honlapját biztosítja.

(8)¹⁵ A képviselő-testület a települési nemzetiségi önkormányzat számára feladatai ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközöket és helyiséget térítésmentesen az önkormányzat tulajdonát képező 8156 Kisláng, Fő utca 79. szám alatti ingatlanban biztosítja az általános munkarend szerinti munkaidőben.

(9) A települési nemzetiségi önkormányzat rendezvényeinek megtartására a képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal Dísztermét térítésmentesen biztosítja a munkarend szerinti munkaidőn túl is.

39. § Ez a rendelet 2020. január 1-jén léphatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti Kisláng Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2014. (III.17.) önkormányzati rendelete.