1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kadarkút Város Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 7530 Kadarkút, Petőfi S. u. 2.

(3) Az önkormányzat hivatala: a Kadarkúti Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) melynek székhelye megegyezik az Önkormányzat székhelyével.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatalt Kadarkút város és Kisasszond község önkormányzatai a köztük létrejött megállapodás alapján tartják fenn.

2. § (1) Az önkormányzat jelképe az önkormányzat címere. Az önkormányzat címerére, annak használati rendjére vonatkozó szabályokat az önkormányzat külön rendelete tartalmazza.

(2) Az önkormányzat által alapított kitüntetéseket és elismerő címeket külön önkormányzati rendelet tartalmazza. A kitüntetések és elismerések adományozása a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át.

(3) Az önkormányzat közreműködik abban, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

(4) A település ünnepeit a Képviselő-testület a 6. sz. függelékben sorolja fel.

3. § (1) A képviselő-testület bélyegzőjét kell használni:

4. § (1) Kadarkút Város a 10. sz. függelékben felsorolt nemzetközi kapcsolatokban vesz részt.

(2) A testvér és partner települési kapcsolat létesítése a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható, minősített többséget igénylő döntés.

5. § A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy civilszervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt vagy tesz kezdeményezést.

6. § A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakossok, választópolgárok közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzathoz való közösségi jogaikat.

7. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. Az önkormányzat kötelező feladata az Mötv. 13. §-ában és egyéb törvényekben meghatározott helyi közszolgáltatások biztosítása.

(2) Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(3) Az önkormányzati által önként vállalt feladatok körét a képviselő-testület minden évben a költségvetési rendeletben határozza meg.

(4) Az önként vállalt helyi közszolgáltatások és feladatok tekintetében a képviselő-testület maga határozza meg – a lakosság igényei alapján és anyagi lehetőségeitől függően – mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

(5) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából önállóan, vagy más önkormányzatokkal közösen önkormányzati intézményeket alapíthat és tarthat fenn.

8. § (1) A képviselő-testület egyes hatáskörei gyakorlását a polgármesterre, a bizottságaira, a települési nemzetiségi önkormányzat testületére, valamint – törvényben meghatározottak szerint – társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(2) A képviselő-testület által átruházott hatásköröket és címzettjeinek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A polgármesternek, a bizottságoknak és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a testület előtt a soron következő ülésen, egyes esetekben külön döntés alapján negyedévenként be kell számolniuk.

(4) A polgármester és a települési képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a bizottságának, a polgármesternek, a települési nemzetiségi önkormányzat testületének és a társulásának – képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.

(5) A képviselő-testület át nem ruházható kizárólagos hatáskörébe az Mötv. 13. § (1) bekezdésében felsorolt ügyek tartoznak.

9. § Az önkormányzati hatósági ügyek intézésére – az Mötv.-ben foglalt eltérésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt (továbbiakban: Ákr.) kell megfelelően alkalmazni.

10. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő

(2) A tagok névszerinti felsorolását az 1. sz. függelék a.) pontja tartalmazza.

11. § (1) A képviselő-testület tagjai Kadarkút város egészéért vállalt felelősséggel képviselik választóik érdekeit. A megválasztott önkormányzati képviselő az alakuló ülésen, illetve a megbízólevelének átadását követő ülésen esküt tesz, képviseleti tevékenysége során hivatalos személynek minősül.

(2) A képviselő-testület a települési képviselők tiszteletdíjának mértékét, folyósításának feltételeit, valamint költségtérítésére vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendeletben határozza meg.

(3) A települési képviselőt az Mötv.-ben és e rendeletben foglalt jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik. A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

12. § (1) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(2) A képviselő jogosult megbízatása idejére képviselői munkájához igénybe venni a Hivatal erre kijelölt helyiségét, az önkormányzat által térítésmentesen biztosított informatikai és adminisztrációs szolgáltatásokat.

(3) A képviselő jogosult a Hivatalban az önkormányzati ügyeket tartalmazó iratokba betekinteni, azokról jegyzetet, feljegyzést készíteni, a személyes adatok és az üzleti titok védelmére, az iratvédelemre és iratkezelésre vonatkozó szabályok betartásával.

(4) A képviselőket a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, a Hivatal köztisztviselői, az önkormányzati intézmények vezetői, ügyintézői munkaidőben kötelesek fogadni, és részükre a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést megadni.

(5) A képviselő kezdeményezheti önkormányzati rendelet alkotását.

(6) Az önkormányzat hatáskörébe tartozó, közérdekű ügyben a képviselő kezdeményezheti a polgármesternél, illetve a jegyzőnél a Hivatal intézkedését, amelyre az 15 napon belül köteles érdemi választ adni.

(7) A képviselő- a lakossági kérelmek, panaszok, bejelentések megismerése érdekében – fogadóóráját a Hivatal – jegyző által kijelölt – helyiségében munkaidőn túl is megtarthatja.

(8) A képviselő, képviselői jogai megsértése miatt a polgármesterhez fordulhat. A polgármester köteles haladéktalanul intézkedni a sérelem megszüntetése érdekében. A képviselő védelmében esetlegesen szükséges bírósági eljárást – a hivatalos személyekre vonatkozó előírások alapján – az önkormányzat indítja meg.

13. § (1) A képviselő köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára, továbbá köteles a választópolgárokkal közvetlen és rendszeres kapcsolatot tartani.

(2) A képviselő köteles a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot a polgármesternek bejelenteni és megszüntetni, valamint a törvényi előírások szerint vagyonnyilatkozatot tenni.

(3) A képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület, valamint azon bizottság(ok) munkájában, amelynek tagja.

(4) A képviselő köteles a képviselő-testület ülésein részt venni.

14. § (1) A polgármesterre, alpolgármesterre és a képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat az Mötv. 72. § (1) és (4) bekezdései, valamint a 36 §-a állapítja meg.

(2) Bárki tehet a képviselővel szemben összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést a polgármesternél. A kezdeményezést a polgármester 3 napon belül köteles átadni az összeférhetetlenségi ügyek kivizsgálására felhatalmazott Jogi és Ügyrendi Bizottságnak.

(3) A bizottság a kezdeményezés polgármesterhez való benyújtását követő 30 napon belül döntést hoz az ügyben.

(4) A képviselők bármelyike tehet összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést a képviselő-testületnek a polgármesterre vonatkozóan. A képviselő-testület a bejelentést követő ülésen – legfeljebb azonban 30 napon belül – dönt az összeférhetetlenségről.

15. § (1) A képviselők kötelesek az Mötv. 39. §-ában meghatározottak szerint az abban megjelölt határidőig a vagyonnyilatkozatok kezelésére és vizsgálatára kijelölt bizottság részére a vagyonnyilatkozataikat zárt borítékban leadni. A képviselőre vonatkozó adatok – az ellenőrzést biztosító adatok kivételével – nyilvánosak, a családtagok nyilatkozata nem nyilvános.

(2) Bárki tehet a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottságnál bejelentést a szabályok megsértése miatt. A bejelentést követően a bizottság 30 napon belül hoz döntést az ügyben. Az adatok beszerzésére fordított idő a határidőt meghosszabbítja.

16. § (1) A képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv.

(2) A munkatervet a jegyző állítja össze és a polgármester a tárgyidőszakot megelőző időpontban terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv-tervezet összeállításakor javaslatot kell kérni:

17. § (1) A képviselő-testület az üléseit az elfogadott éves munkatervének megfelelően tartja. Ezen kívül – szükség szerint – alakuló, rendkívüli, illetve ünnepi ülést és évente legalább egy közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület munkaterv szerinti ülést – a nyári szabadságolások miatt július 1. és augusztus 31. között nem tart. Kivéve rendkívüli, sürgős intézkedést igénylő esetben. A sürgőséget indokolni kell.

(3) A képviselő-testület ülései – a zárt ülés kivételével – nyilvánosak.

(4) Az alakuló ülés és az ünnepi ülés hivatalos helyszíne: Kadarkút Városházának díszterme. A rendes – munkaterv szerinti – és a rendkívüli ülések helyszíne: a Kadarkúti Közös Önkormányzati Hivatal emeleti tanácskozó terme. A polgármester az ülést egyéb helyszínre is összehívhatja.

(5) A képviselő-testület állami ünnepek, jeles évfordulók, jubileumok, kitüntetések, díjak átadása alkalmából ünnepi megemlékezést vagy ünnepi ülést tarthat. Az ünnepi megemlékezés összehívására, levezetésére a képviselő-testület munkaterv szerinti rendes és rendkívüli ülésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

18. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést az újonnan megválasztott polgármester hívja össze.

(2) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők és a polgármester választásának eredményéről.

(3) A képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt, melynek szövegét e rendelet 2. mellékletének a.) pontja tartalmazza. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvass elő.

(4) A polgármester a képviselő-testület előtt tesz esküt és aláírja az esküokmányt, melynek szövegét e rendelet 2. melléklet b.) pontja tartalmazza. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvassa elő.

(5) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai az alábbiak:

19. § (1) A képviselő-testület évente legalább 10 alkalommal tart rendes ülést.

(2) A rendes ülések – azok az ülések, amelyek a munkatervben szerepelnek – időpontját a munkaterv tartalmazza, az ülések napját a tárgyhó utolsó hetének csütörtöki napjára, 14 órára kell ütemezni.

20. § (1)¹ A képviselő-testület rendkívüli-, munkaterven kívüli ülését a polgármester törvényben meghatározottak alapján az ok felmerülésétől vagy a kezdeményezéstől számított 15 napon belüli időpontra összehívja a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. A képviselő-testület rendkívüli ülése telefonon vagy elektronikus úton is összehívható az ülés napirendjének megjelölésével.

(2)² A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni, ha

(3) Rendkívüli ülés hívható össze, ha:

21. § (1) A rendkívüli ülésen kizárólag az a napirend tárgyalható, amelyet a rendkívüli ülés tartására vonatkozó indítvány megjelölt, kivéve a sürgősségi indítványban előterjesztetteket.

(2) A rendkívüli ülés írásos meghívója megegyezik a rendes ülésre küldött meghívó tartalmi elemeivel, azzal az eltéréssel, hogy interpellációk, kérdések és egyebek napirendi pont nem szerepel a napirendi javaslatban.

(3) A rendkívüli ülés vezetése a rendes ülés vezetésére vonatkozó szabályok szerint történik.

22. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt esetekben.

(2) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés b.) pontjában foglalt esetekben az érintett a zárt ülés tartására vonatkozó kérelmét a polgármesterhez írásban nyújthatja be.

(3) A zárt ülés elrendeléséről a képviselő vagy az érdekelt javaslata alapján minősített többséggel kell dönteni. A zárt ülés elrendelésére vonatkozó javaslatot indokolni kell.

(4) Üzleti érdeknek minősül: az önkormányzattal valamilyen szerződéses viszonyba lépni kívánó felek üzleti titkai, amely információk nyilvánosságra kerülése az érintett cég üzleti pozíciójára hátrányos lenne, ill. a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, tapasztalatokra vonatkozó adatokhoz való hozzáférés az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna.

(5) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, tanácskozási joggal a jegyző, aljegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesznek részt.

(6) A szakértővel egy tekintet alá esnek a Hivatal szervezeti egységeinek vezetői, az előterjesztések előkészítésében közreműködők, a helyi nemzetiséget érintő közügyekben és egyedidöntést igénylő szociális ügyekben a nemzetiségi önkormányzat elnöke.

(7) A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. Az erre vonatkozó kérelmeket – egyedi adatigénylés alapján – a polgármesternél kell előterjeszteni.

23. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester távollétében, illetve akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a polgármester általános helyettesítését ellátó alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti.

24. § (1) A polgármester a napirendek összeállításáról, az előterjesztésekről, azok sorrendjéről, a képviselő-testületi ülés meghívójának végleges tartalmáról az ülést megelőzően legalább 8 nappal dönt.

(2) A képviselő-testület nyílt, illetve zárt ülésére szóló meghívóját külön-külön kell elkészíteni. A zárt ülés meghívóját csak a zárt ülésen részt venni jogosultaknak szabad megküldeni.

(3)⁴ A képviselő-testület meghívóját a tervezett írásbeli előterjesztésekkel együtt a képviselő-testület ülése előtt legalább 5 nappal (16 óráig) kell megküldeni. A kézbesítés papír alapon, és email útján történik.

(4) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának és előterjesztőjének megjelölését, az ülés típusát (alakuló, rendes, rendkívüli, ünnepi, közmeghallgatás). A meghívó mellé csatolni kell a benyújtott írásbeli előterjesztéseket, az önálló képviselői indítványokat és a határozati javaslatokat.

(5)⁵ Rendkívüli ülés a (3) bekezdésben írt határidőre tekintet nélkül is összehívható. Az összehívás tényét - lehetőség szerint - az ülés előtt legalább 12 órával korábban az érintettekkel közölni kell, az összehívás indokának egyidejű közlésével.

(6) A nyilvános ülésekről a lakosságot a meghívónak hirdetményi formában az önkormányzat hirdetőtábláin, illetve elektronikus formában az önkormányzat honlapján való elhelyezésével és a helyi kábeltévén keresztül kell értesíteni az ülés kezdete előtt legalább 5 nappal. A hirdetményben tájékoztatást kell adni arról, hogy a képviselő-testületi előterjesztések az önkormányzat honlapján megtekinthetők.

25. § (1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

26. § (1) A képviselő-testület napirendjének tárgyalása

27. § (1) A napirendi előterjesztést – a (2) bekezdés kivételével – írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztésre vonatkozó követelményeket e rendelet 2. sz. függeléke tartalmazza.

28. § (1) A beszámoló a képviselő-testület feladat és hatáskörébe tartozó valamely megtett intézkedésről, elvégzett vizsgálatról vagy valamely szerv tevékenységéről szóló jelentés.

29. § (1) A tájékoztató olyan szóban, illetve írásban közölt információ, adat, tény, megállapítás képviselő-testület elé terjesztése, amely az önkormányzati döntések meghozatalát elősegíti, illetve alátámasztja, továbbá amely valamely, a település életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segíti elő.

(2) Tájékoztató benyújtására jogosult a polgármester, a bizottság, a jegyző, továbbá a jogszabály alapján tájékoztatásra kötelezett személy vagy szerv.

(3) A tájékoztató tartalmú napirendi pontok esetében nem szükséges vitát nyitni, azokat a képviselő-testület alakszerű határozat hozatala nélkül is tudomásul veheti.

30. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, vagy akadályoztatása esetén a helyettesítésre jogosult, mint az ülés elnöke vezeti. A határozatképesség folyamatos meglétének figyelemmel kísérésében a jegyző segíti a polgármestert az ülés vezetése során.

(2) A polgármester ülésvezetői feladatai különösen:

31. § (1) Ügyrendi javaslat – legfeljebb 1 perc időtartamban – az ülés során bármikor tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül, egyszerű többséggel, azonnal megszavaztatja.

(2) Valamennyi előterjesztés, és az azzal összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni.

(3) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell.

(4) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(5) A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

(6) Az ülésen megjelent választópolgároknak a tárgyhoz tartozó kérdésben a polgármester – legfeljebb 2 perc időtartamú – hozzászólási jogot biztosíthat.

32. § (1) A polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása.

33. § (1) A polgármester bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el, amelynek az időtartamát is megállapítja. Az ülések idején – a szünetek kivételével – a bizottságok nem ülésezhetnek.

(2) Tárgyalási szünetet rendelhet el a polgármester – egy napirendi pont tárgyalása során legfeljebb egy alkalommal és maximum 5 percben – ha kettő képviselő azt kéri, vagy ha a jegyző szükségesnek tartja a törvényességi kérdések tisztázása céljából.

(3) Amennyiben a képviselő-testület az ülés folyamán határozatképtelenné válik, a polgármester szünetet rendel el, és intézkedik a határozatképesség helyreállítása érdekében. Ha legfeljebb fél órán belül a határozatképességet nem sikerül helyreállítani, akkor a polgármester az ülést bezárja. A bezárás tényét a jegyző a konkrét időpontok feltüntetése mellett rögzíti a jegyzőkönyvben. Az ülés bezárása esetén a képviselő-testületet a polgármester 8 napon belül köteles újból összehívni, mely esetben az ülés napirendjét csak a megtárgyalásra nem került napirendek alkothatják.

34. § (1) Az ülés időtartama az ülés napján akkor haladhatja meg az 5 órát, ha erről a képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül határoz.

(2) Ha a képviselő-testület egy nap alatt nem fejezte be érdemi munkáját az elfogadott napirendi pontok tárgyalása tekintetében, úgy a polgármester köteles az ülés berekesztése előtt, - szóban - legfeljebb 3 munkanapon belül időpontra ismételten összehívni a képviselő-testületet a meg nem tárgyalt napirendekre vonatkozóan.

35. § (1) A képviselő a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, interpelláció, vagy kérdés formájában.

(2) Interpellációkra, kérdés feltevésére az utolsó napirendi pont megtárgyalását követően van lehetősége az érintetteknek.

36. § (1) Interpelláció a polgármesterhez, a bizottsági elnökökhöz és a jegyzőhöz intézett, intézkedést igénylő vagy véleménynyilvánító kérdés, amelyben a képviselő önkormányzati feladat- és hatáskörbe tartozó ügyben problémát vet fel, illetve valamilyen mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet.

(2) Az interpellációt legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 3. napon írásban kell benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik az interpellációnak a címzetthez való eljuttatásáról. Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát és címzettjét. A benyújtott interpellációt - amennyiben része az előterjesztési anyagnak - az ülés előtt ki kell osztani.

(3) Az írásban előzőleg be nem nyújtott szóbeli interpelláció előterjesztésére a képviselő-testület ülésén legfeljebb 5 percben kerülhet sor.

(4) Az interpelláció címzettje a választ az ülésen szóban, maximum 10 percben, vagy az ülést követő 10 napon belül írásban adja meg. Az írásban adott választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni. A szóbeli válasz elfogadásáról ugyanazon az ülésen, az írásbeli válasz elfogadásáról a soron következő ülésen az interpelláló maximum 1 percben nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül határoz.

(5) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő-testület nem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a kérdést az általa kijelölt bizottság elé utalja. A bizottság elé az interpellációt megválaszoló terjeszti az anyagot. A bizottság ülésére az interpellálót meg kell hívni. A bizottság válaszát a következő rendes ülésen terjeszti a képviselő-testület elé.

(6) Ismételt el nem fogadás esetén a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt az interpelláló által felvetett kérdés lezárásának módjáról.

37. § (1) A képviselő-testületi ülésen idő hiányában válasz nélkül maradt interpellációkra a választ írásban kell megadni az ülést követő 8 napon belül és a 36. § (4)-(5) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

(2) Visszavontnak kell tekinteni azt az interpellációt, amelynek a megtárgyalásánál az interpelláló nincs jelen, és a megtárgyalás elnapolását sem kérte.

(3) Ugyanabban a kérdésben újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról - kétség esetén - a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

38. § (1) Kérdés minden olyan a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz - önkormányzati ügyekben - intézett felvilágosítás-kérés, amely nem minősül interpellációnak.

(2) A kérdést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 3. munkanap 12. órájáig a kérdés konkrét és részletes megfogalmazásával a polgármesterhez írásban (levél, telefax, e-mail) kell eljuttatni. A kérdés sokszorosításáról és ülés előtt történő kiosztásáról a jegyző gondoskodik.

(3) A kérdést feltevő az írásban benyújtott kérdés tartalmát a képviselő-testület ülésén maximum 1 percben ismertetheti. A kérdésre a kérdezett vagy a válaszadásra kijelölt személy a napirendi pontok tárgyalása előtt köteles válaszolni, legfeljebb 5 percben. A képviselő a választ követően egy alkalommal legfeljebb 1 percben reagálhat a válaszra. Indokolt esetben a válaszadás az ülést követő 8 napon belül írásban is történhet. A választ a következő munkaterv szerinti ülésen ismertetni kell, amennyiben a kérdés feltevője, vagy a válaszadó kéri. A képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem hoz döntést.

(4) Az írásban megelőzőleg be nem nyújtott kérdés előterjesztésére a képviselő-testület ülésén legfeljebb 5 percben kerülhet sor.

39. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott települési képviselőknek több mint a fele (4 fő) jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többségű szavazással dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(3) Minősített többség - azaz a megválasztott képviselők több mint felének (4 fő) igen szavazata - szükséges az Mötv. 50 §-ában meghatározott ügyeken kívül:

40. § (1) A döntéshozatali eljárásban a határozati javaslatot akkor nem kell ismertetni, - elegendő arra utalni - ha az megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal.

(2) A polgármester a vita során elhangzott javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában - az elhangzás sorrendjében - elhangzott módosító és kiegészítő, majd a teljes javaslatot bocsátja szavazásra.

(3) Amennyiben a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő elfogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel nem érintett pontjaival együtt kell szavazni.

(4) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet, a nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(5) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

41. § (1) Ha a képviselő-testület kinevezési, megbízási, választási jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint, ha a határozati javaslat több változatot tartalmaz, azok mindegyikéről külön-külön szavazni kell. Azt a jelöltet, illetve változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy eléri a szükséges többséget.

(2) Amennyiben egyik jelölt, illetve változat sem kapta meg a szükségestöbbségű igen szavazatot újabb szavazási fordulót kell tartani a legtöbb azonos igen szavazatot elért jelöltek, illetve változatok között. Ha a szavazási fordulóban csak kettő jelölt vagy változat szerepel, akkor az, az utolsó forduló és csak egyszer lehet szavazni.

(3) Ha az (1), (2) bekezdésekben foglaltak alapján az utolsó fordulóban egyik jelölt vagy változat sem kapja meg a szükséges többségi igen szavazatot, akkor külön határozatban meg kell állapítani az eljárás eredménytelenségét, illetve a határozati javaslat elutasítását.

42. § (1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza meg.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

43. § (1) Név szerinti szavazást - az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl - a polgármester is indítványozhat a szavazás megkezdése előtt. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) A napirend elfogadása tárgyában, illetve ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem indítványozható.

(3) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(4) A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

44. § (1) Titkos szavazást tarthat a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdésben meghatározott ügyekben.

(2) Titkos szavazást tart a képviselő-testület az alpolgármester megválasztásakor.

(3) Titkos szavazást a polgármester, valamint a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede kezdeményezhet, melyről a képviselő-testület vita nélkül, esetenként egyszerű többséggel dönt.

(4) A titkos szavazás módjának meghatározása:

45. § (1) Érvényes szavazás után egy ülésen belül - ideértve a folytatólagos ülést is - abban a kérdésbe, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja. A körülmény újszerűségének és lényegességének megítélése tekintetében a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(2) A szavazást meg kell ismételni azonnal, ha a szavazás eredményének megállapításával vagy megszámolásával kapcsolatban kétség merül fel és azt bármely képviselő vagy a jegyző kéri. A szavazást ezen indokok alapján csak egyszer lehet megismételni.

(3) Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja az Mötv. 68. § (1) bekezdésében foglaltak szerint jár el. Az ülés összehívására és vezetésére a képviselő-testület rendkívüli ülésére vonatkozó szabályok az irányadók.

46. § (1) A képviselő-testület döntései a rendelet és a határozat.

(2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal kell ellátni.

(3) Az önkormányzati rendelet jelölésére a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009.(XII.14.) IRM rendelet szabályai irányadók.

(4) A képviselő-testület határozatait évenként kezdődő és folyamatos sorszámmal, továbbá évszámmal kell ellátni a következők szerint:

47. § (1) A képviselő-testület rendeletet alkot a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására.

(2) A rendeletalkotást kezdeményezheti a képviselő-testület tagja, bizottsága, a jegyző, az aljegyző, a nemzetiségi önkormányzat testülete, helyi társadalmi szervezet, valamint a választópolgárok erre irányuló helyi népszavazással.

(3) A rendelet-tervezet előkészítéséről a jegyző gondoskodik. Ha a kezdeményező rendelkezik rendelet tervezettel azt a jegyző részére meg kell küldeni törvényességi felülvizsgálat céljából.

(4) A képviselő-testület a rendelet előkészítésénél szabályozási elveket, szempontokat, illetve a bevonandók körét megállapíthatja.

48. § (1) A rendelet-tervezetet a jegyző a Hivatal közreműködésével készíti elő.

(2) A rendelet-tervezet előkészítése során - törvény felhatalmazása alapján készülő rendelet-tervezetnél - meg kell vizsgálni, hogy:

49. § (1) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(2) A rendelet szövegezésének világosnak, egyértelműnek kell lenni, kerülni kell a központi jogszabály szövegének ismétlését. Amennyiben a rendelet-tervezet a magasabb szintű jogszabály rendelkezéseit szó szerint átveszi, az átvett rendelkezéseket a rendelet-tervezetben eltérő betűtípussal kell megjeleníteni, valamint az átvett bekezdéseknél az eredeti jogszabály helyét meg kell jelölni.

(3) A rendelet módosítása, vagy hatályon kívül helyezése esetén a rendelet címében erre utalni kell.

50. § (1) A képviselő-testület által alkotott rendelet kihirdetéséről a jegyző az elfogadását követően haladéktalanul köteles gondoskodni.

(2) A rendelet kihirdetésének módja: a Hivatal épületében lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztés.

(3) A rendelet elfogadásáról, a cím megjelölésével a település közterületén lévő hirdetőtáblákon hirdetményt kell közzé tenni megjelölve azt is, hogy hol tekinthető meg a rendelet teljes szövege.

(4) A rendelet eredeti példányait a jegyzőnek kihirdetési záradékkal kell ellátni.

(5) Rendeletmódosítást követően az alaprendeletet a módosítással egységes szerkezetbe kell foglalni. Az önkormányzati rendeletek hatályos és egységes szerkezetbe foglalt szöveget az önkormányzat honlapján közzé kell tenni, és biztosítani kell, hogy ahhoz bárki hozzáférhessen.

(6) Az elfogadott rendeleteket az Mötv. 51. § (2) bekezdésében meghatározottakon kívül – a rendelet kihirdetését követő 3 munkanapon belül – a Nemzeti Jogszabálytár internetes felületén közzé kell tenni.

(7) Az önkormányzati rendeletekről a jegyző gépi nyilvántartást vezet. A rendelet nyilvántartás tartalmát e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(8) A képviselő-testület rendeleteinek folyamatos felülvizsgálatáról, hatályosulásának figyelemmel kíséréséről a jegyző gondoskodik, ennek keretében kezdeményezi a rendelet felülvizsgálatát, időszerű módosítását, hatályon kívül helyezését.

(9) Az elfogadott, hatályos rendeletek szövege a Hivatalban tekinthető meg ügyfélfogadási időben.

51. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az ülés helyét, idejét, a megjelent és távol maradt önkormányzati képviselők és meghívottak nevét, megjelenésük tényét, a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat, az előterjesztéseket, az előadók nevét, a tanácskozás lényegét, az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk és az ülésen elhangzottak lényegét, a szavazásra feltett döntési javalat pontos tartalmát, a döntéshozatalban résztvevők számát, a döntéshozatalból kizárt képviselők nevét és a kizárás indokát, a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését, a szavazás számszerű eredményét, a hozott döntéseket, az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat tartalmazza.

(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az előterjesztések, rendelet- és határozat-tervezetek egy-egy példányát, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző sajátkezű aláírásával ellátott rendeletet.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolni kell továbbá:

52. § (1) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a képviselő-testület tagja, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos megbízottja, a kormányhivatal vezetője, továbbá a jegyző, aljegyző tekinthet be.

(3) A jegyzőkönyvet az ülésen rögzített hangfelvétel alapján kell elkészíteni. A hangfelvételt korlátlan ideig kell megőrizni. A hangfelvétel készítéséről, a hangfelvétel biztonságos tárolásáról a jegyző köteles gondoskodni.

(4) A hangfelvétel alapján készült írásos jegyzőkönyv 2 eredeti példány készül, amelyek a Hivatal irattárában kerülnek elhelyezésre. Az ülésről készült jegyzőkönyvet és annak mellékleteit az ülést követő 15 napon belül – elektronikus úton – a jegyző a Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás Moduljára (Tfik.) felterjeszti.

(5) A jegyzőkönyv egy példányát – a zárt ülés kivételével – az állampolgárok a Hivatal titkárságán – ügyfélfogadási időben – megtekinthetik a hozzátartozó dokumentumokkal együtt, az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett, arról – költségtérítés ellenében – másolatot kérhetnek.

53. § (1) Az önkormányzat a feladatkörébe tartozó ügyekben – így különösen az önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és – személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan – biztosítja a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

(2) Az önkormányzat rendszeresen a honlapján és a Hivatal hirdetőtábláján közzéteszi a tevékenységével kapcsolatos legfontosabb – így különösen a hatáskörére, illetékességére, szervezeti felépítésére, szakmai tevékenységére, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, az általa kezelt adatfajtákra és a működéséről szóló jogszabályokra, valamint a gazdálkodására vonatkozó – adatokat.

(3) A fent említett adatok nem ismerhetők meg, ha azok bírósági eljárással vagy közigazgatási hatósági eljárással érintettek.

(4) A közérdekű adatok megismerésére irányuló igényt a települési önkormányzat Hivatalánál kell előterjeszteni a jegyzőnek címezve. A jegyző az igényt megvizsgálja és intézkedik annak elutasítása vagy teljesítése iránt. Az adatot kezelő szerv az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz annak eleget.

(5) Az igény elutasítására az Ákr. szabályait kell alkalmazni.

54. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról a képviselő-testület külön határozatban rendelkezik, erről a lakosságot a polgármester – az önkormányzat honlapján és a Hivatal hirdetőtábláján történő hirdetményi közzététel útján – 10 nappal korábban tájékoztatja.

(3) Közmeghallgatást kell tartani a következő évi költségvetés megállapítása, elfogadása előtt. A közmeghallgatás egyik napirendjeként a polgármester tájékoztatást ad az önkormányzat költségvetési tervéről és vagyoni helyzetéről.

(4) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre a képviselő-testületnek lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(5) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester, a jegyző, és az illetékes bizottság vizsgálja.

(6) A kérdést a válaszadásra illetékes 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

55. § (1) A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a képviselő-testület nyilvános ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadók azzal, hogy a meghívottak köre bővíthető.

(2) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok alkalmazandók.

56. § (1) A képviselő-testület határozatában dönthet lakossági fórumok, érdekegyeztető tanácskozások tartásáról, amelyek a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, illetőleg a döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.

(2) A fórumok szervezésére – meghatározott témára vagy területre vonatkozóan – a polgármester, a képviselő-testület bizottságai és képviselők is jogosultak. E fórumok állásfoglalásairól a kapcsolatot tartó polgármester köteles a képviselő-testületet tájékoztatni.

(3) A lakossági fórumokról feljegyzés készül.

(4) A képviselők az általuk bejelentett időpontban fogadónapot tarthatnak.

57. § A képviselő-testület – döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra – állandó bizottságokat választ és eseti bizottságokat választhat.

58. § (1) A képviselő-testület három állandó bizottságot hoz létre, az alábbiak szerint:

59. § (1) A képviselő-testület egy-egy meghatározott feladat ellátására eseti bizottságot hozhat létre.

(2) Az eseti bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület az eseti bizottság felállításakor határozza meg.

(3) Az eseti bizottság működésének szabályaira az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

60. § (1) Az állandó bizottságok feladata, hogy folyamatosan segítsék a képviselő-testület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét.

(2) Az állandó bizottság általános feladatai:

61. § (1) Az elnök a folyamatban lévő ügyekről történő tájékoztatással egyidejűleg, a bizottsági tag pedig egyoldalú nyilatkozatával tisztségéről lemondhat. A képviselő-testületnek 15 napon belül helyre kell állítania a bizottság működőképességét. A lemondott elnök helyett – legkésőbb a lemondást követő 15. napon – új elnököt kell választani.

(2) A bizottság tevékenysége szünetel, ha az 58. § (1) bekezdés a.) és b.) pontja szerinti bizottság képviselő tagjainak létszáma nem haladja meg a külső tagok létszámát, továbbá a Jogi és Ügyrendi Bizottság esetében, amennyiben a tagok létszáma 3 fő alá csökken.

(3) A szünetelés tartama alatt a bizottság hatáskörébe tartozó ügyekben a képviselő-testület jár el.

62. § (1)⁶ A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottságot a polgármester – és az őt helyettesítő, e rendelet 23. § (1) bekezdésében szereplő személyek, valamint a bizottság tagjainak (legalább 2 fő) – indítványára össze kell hívni. Az elnök köteles a bizottságot a képviselő-testület rendes ülését megelőző olyan észszerű időpontra összehívni, hogy a napirendként javasolt előterjesztések megtárgyalására lehetőség legyen. A bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására előterjesztést nyújthat be az, aki a képviselő-testület ülésein előterjesztő lehet, valamint a bizottság nem képviselő tagjai.

(2) A bizottság elnöke a meghívót és az írásos napirendi anyagokat az ülés előtt legalább 5 nappal megküldi a bizottság tagjainak, valamint az egyéb meghívottaknak. A nyílt és zárt ülésekre vonatkozó meghívókat külön kell elkészíteni, a zárt ülési meghívókat csak a bizottság tagjai kaphatják meg. A meghívók és előterjesztések kézbesítésének dokumentálására, a képviselő-testületnél e rendelet 24. § (2)-(6) bekezdése szerinti nyílt és zárt ülésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Nem kell megküldeni a bizottság képviselő tagjainak a képviselő-testületi meghívóval megküldött anyagokat. A kézbesítés papír alapon történik.

(3) A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt, az aljegyzőt, a nemzetiséget érintő napirend tárgyalásakor a nemzetiségi önkormányzat elnökét, a tárgyalt ügyben érintett szervezeti egység vezetőjét, valamint a 3. sz. mellékletben meghatározott szervezetek képviselőit, a tevékenységüket érintő napirend tárgyalása kapcsán. A bizottság elnöke a bizottság ülésére más érdekeltet is meghívhat.

(4) A bizottság ülései – az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetek kivételével – nyilvánosak. A zárt ülésre a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

63. § (1) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni. A tárgyalásra az indítványozó képviselőt meg kell hívni.

(2) A bizottság elnöke a napirendi javaslat – meghívó szerinti – írásos tervezetét szóban módosíthatja az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételére szóló javaslattal. A bizottság ülésén kiosztott anyag tárgyalására csak halasztást nem tűrő esetben, az előterjesztő rövid szóbeli indoklásával kerülhet sor, ha a napirendre vételt a bizottság minősített többséggel megszavazta.

64. § (1) A bizottsági ülés akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak több mint fele részt vesz. A bizottságok együttes ülései akkor határozatképesek, ha az érintett bizottságok külön-külön is határozatképesek. Az együttes ülés levezető elnöke az együttes ülést kezdeményező bizottsági elnök.

(2) A bizottság döntéseit egyszerű többségű igen szavazattal hozza. Együttes ülésen a szavazást bizottságonként külön-külön kell megtartani.

(3) A szavazás után a bizottság kisebbségben maradó tagjai bejelenthetik, hogy kisebbségi véleményt terjesztenek elő. Az ilyen kisebbségi véleményt a képviselő-testület ülésén, a bizottság többségi véleményének ismertetése után a kisebbségi álláspontot képviselő bizottsági tagok által maguk közül választott előadó ismerteti.

65. § (1) A bizottság elnöke:

66. § (1) A bizottság üléséről a tanácskozás lényegét és a bizottság határozatát tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az elnök és a bizottság által kijelölt tag ír alá.

(2) Ezen túlmenően a jegyzőkönyv tartalmazza

67. § (1) A bizottság adminisztrációs ügyviteli feladatait a Hivatal – jegyző által kijelölt – ügyintézője végzi. A bizottság tevékenységéhez adatot szolgáltatni, a döntéstervezetet előkészíteni, a bizottsági ülésen részt venni a jegyző által kijelölt, a téma szerint illetékes köztisztviselők feladata.

(2) A bizottságok iratait az ügyiratkezelésre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

68. § (1) A polgármester tisztségét foglalkoztatási jogviszonyban látja el. A polgármester felett az egyéb munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

(2) A polgármester dönt a képviselő-testület által átruházott hatáskörben az 1. melléklet IV. pontjában felsorolt ügyekben.

(3) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

69. § (1) A képviselő-testület a saját tagjai közül a polgármester javaslatára egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.

(3) Az alpolgármester látja el a polgármester általános helyettesítését.

(4) Az alpolgármester munkarendjét a polgármester határozza meg.

70. § (1) A polgármester az Mötv. 82. § (1) bekezdésében foglaltak szerint – pályázat alapján, határozatlan időre – a Közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (továbbiakban: Kttv.) 247. §-ában, valamint a pályázati kiírásban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.

(2) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, az Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglaltak szerint.

(3) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát, szervezi és összehangolja a Hivatal munkáját.

71. § A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó képesítési előírások szerint – aljegyzőt nevez ki határozatlan időre, a jegyző helyettesítésére és a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. Az aljegyző feladatait a jegyző határozza meg, és gyakorolja felette az egyéb munkáltatói jogokat.

72. § A jegyzői és az eljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb 6 hónap időtartamig – az igazgatási ügyintéző látja el a jegyző és az aljegyző feladatkörébe tartozó feladatokat.

73. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 85. § (1) bekezdésében foglaltak szerint – a csatlakozást kimondó önkormányzatokkal közösen – az önkormányzat működésével, továbbá az önkormányzati igazgatási és a közigazgatási hatósági ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt működtet „Kadarkúti Közös Önkormányzati Hivatal” elnevezéssel.

(2) A Hivatal ellátja a nemzetiségek jogállásáról szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben meghatározott ügyviteli feladatokat. A Hivatal segíti a helyi nemzetiségi önkormányzat munkáját.

(3) A Hivatal ügyfélfogadási rendjét a 4. melléklet tartalmazza.

(4) A Hivatal köztisztviselői teljesítménykövetelményének alapját képező kiemelt célokat évente a közös hivatalt működtető képviselő-testületek hagyják jóvá.

(5) A Hivatalt a jegyző, illetve felhatalmazása alapján az aljegyző vagy belső szervezeti egységének vezetője jogosult képviselni.

74. § (1) A képviselő-testület a Hivatal útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat testületi működésének zavartalanságát. Az együttműködés feltételeit megállapodásban rögzíti, melyet a 9. sz. függelék tartalmaz.

(2) A képviselő-testület a nemzetiségi önkormányzat működéséhez nyújthat pénzügyi hozzájárulást, amelynek mértékét az éves költségvetésében állapítja meg.

(3) A helyi önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzat együttműködésére vonatkozó részletes szabályokat és eljárási rendet a képviselő-testület és a nemzetiségi önkormányzat megállapodásban rögzíti.

(4) A helyi önkormányzat biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges helyiséghasználatot, személyi és tárgyi feltételeket, az alábbiak szerint.

75. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátásának gazdasági alapja az önkormányzat saját vagyona. A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. Az önkormányzat költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

(2) A képviselő-testület 5 év időtartamra, az alakuló ülést követő 6 hónapon belül fogadja el gazdasági programját. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá a befektetés-támogatási politika, településüzemeltetési politika célkitűzéseit. Az elfogadott gazdasági programot a képviselő-testület 2 évente felülvizsgálja és értékeli azt a program időtartamának lejártakor.

(3) A gazdasági program-tervezet összeállítását a polgármester a jegyzővel együttműködve végzi. A képviselő-testület elé terjesztésért a polgármester felelős.

(4) A gazdasági program-tervezetet a Pénzügyi és Gazdasági bizottságnak meg kell tárgyalnia, és véleményét az előterjesztéshez kell csatolni.

(5) A közérdekű adatokat az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 26. § (3) bekezdésében, valamint a 32. §-ban meghatározott körben keletkezett adatokat a Hivatal hirdetőtábláján elhelyezett hirdetményi formában és az önkormányzat honlapján nyilvánosságra kell hozni.

(6) A képviselő-testület által nyújtott támogatásokra vonatkozó adatok közzététele 100.000 forint alatti összeg esetében mellőzhető.

76. § (1) Az önkormányzat a képviselő-testület által jóváhagyott – programokra alapozott éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételekből, átengedett központi adókból, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, központi költségvetési normatív hozzájárulásokból, valamint támogatásokból teremti meg.

(2) A képviselő-testület a költségvetési rendeletében állapítja meg, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl, milyen önként vállalt feladatot lát el. A költségvetési rendeletet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § rendelkezésének megfelelő tartalommal és szerkezetben kell megalkotni.

77. § A képviselő-testület a költségvetés tárgyalásakor dönt arról, hogy szükséges-e a költségvetési rendeletet több fordulóban tárgyalni, illetve közmeghallgatás napirendjére tűzni. A költségvetés tárgyalásába bevontak körét a 4. sz. függelék tartalmazza.

78. § Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes és a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodással kapcsolatos előírásokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg. Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan elszámol.

79. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Mötv. 119. § - 120. §-ában meghatározott szabályok irányadók. Az önkormányzat működésének belső ellenőrzéséről a képviselő-testület éves belső ellenőrzési tervében foglaltak szerint a jegyző megfelelő képesítésű belső ellenőr foglalkoztatásával gondoskodik.

(2) Az intézmények belső ellenőrzéséről készített összegzést a polgármester az ellenőrzés lezárását követő képviselő-testületi ülésre köteles a képviselő-testület elé beterjeszteni.

(3) A belső ellenőr köteles:

80. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.

(2) Az önkormányzat a Mötv. IV. fejezetében foglaltak alapján az 5. sz. függeléken felsorolt társulásokban vesz részt.

(3) Az egyes társulásokra átruházott hatáskörök jegyzékét a 1. melléklet V. – VI. pontja tartalmazza.

81. § (1) Az önkormányzat gesztorságával működő társulások tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat- és hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést tarthatnak.

(2) Az együttes képviselő-testületi ülés tartását a társulások társulási tanácsa kezdeményezheti. A társulási tanács ülésén elfogadott határozatban meghatározásra kerül az ülés helye és időpontja.

(3) Az együttes képviselő-testületi ülés megtartására vonatkozó rendelkezéseket a társulás Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

82. § A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás rendjét.

83. § (1) E rendelet 2019. november 28. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kadarkút Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2014.(XI.28.) önkormányzati rendelete.