Esztergom Város Önkormányzat Képviselő-testületének

19/2019. (XI. 25.) önkormányzati rendelete

Esztergom Város Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Esztergom Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, a közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Esztergom Város Önkormányzat.

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2500 Esztergom, Széchenyi tér 1.

2. § A közös önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése: Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal

2. Az önkormányzat jelképei, kitüntetései

3. § (1) Az önkormányzat Esztergom Város történelmi hagyományai iránti tisztelete jeléül az alábbi jelképeket határozza meg:

a) Esztergom címere;

b) Esztergom zászlaja;

c) Esztergom pecsétjei;

d) Szóembléma.

(2) Az Önkormányzat a következő kitüntetéseket, kitüntető címeket határozza meg:

a) Esztergom Város Díszpolgára;

b) Pro Urbe Esztergom;

c) Esztergomi Közösségért;

d) Babits Mihály-díj „Esztergom Kultúrájáért”;

e) Korányi József-díj „Esztergom Sportjáért”;

f) Majer István-díj az „Esztergomi Nevelésért”

g) Dr. Jócsik Lajos-díj „Esztergom Tiszta, Zöld Környezetéért”;

h) Boldog Gizella-díj „Esztergom Testvérkapcsolataiért”;

i) Boldog Özséb-díj „Esztergom Hitéletéért”;

j) Dr. Gönczy Béla-díj az „Esztergomi Gyógyításért”;

k) Dr. Bády István-díj „Esztergom Szépítéséért”;

l) Einczinger Ferenc-díj „Esztergom Gyarapodásáért”;

m) Szabó Erna-díj „Esztergom Rászorulóinak Megsegítéséért”.

(3) A városi kitüntetések adományozásáról a 16/2017. (V. 10.) önkormányzati rendelet rendelkezik.

3. Az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatai

4. § (1) Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai:

  a) Bamberg (Németország);

  b) Cambrai  (Franciaország);

  c) Ehingen (Németország);

  d) Espoo (Finnország);

  e) Gniezno (Lengyelország);

  f) Maintal  (Németország);

  g) Párkány (Szlovákia);

  h) Mariazell (Ausztria);

  i) Canterbury (Nagy-Britannia)

(2) Térségi nemzetközi kapcsolatai: Ister-Granum EGTC

(3) A hazai és külföldi kiküldetés elrendelésére és engedélyezésére

  a) a képviselő,

  b) a bizottság, a részönkormányzat nem képviselő tagja,

  c) a jegyző,

  d) az intézményvezető, valamint

  e) az Önkormányzat hazai vagy nemzetközi kapcsolataival összefüggésbe hozható személy        esetében

a polgármester jogosult.

4. A képviselő-testület gazdasági programja

5. § A gazdasági program tartalmazza:

  a) a kötelezően ellátandó feladatok teljesítésének módját, fejlesztésének elképzeléseit;

  b) a település lakosságának ellátása érdekében a közszolgáltatások szervezésének módját, fejlesztésének elképzeléseit;

  c) a fentiek érdekében új intézmények, gazdálkodó szervezetek, társulások létrehozásával kapcsolatos konstrukciókat, átszervezések megoldásának elképzeléseit;

  d) az önkormányzat gazdasági alapját, vagyonának gyarapítását, hasznosításának módját, bevételeinek növelését célzó intézkedéseket;

  e) a területfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, továbbá a más önkormányzatokkal, szervezetekkel és régiókkal való együttműködés fő irányait, kapcsolatainak fejlesztését.

5. A Képviselő-testület munkaterve

6. § (1) A munkatervet a polgármester a tárgyidőszakot megelőző év december hónapban tartandó rendes képviselő-testületi ülésére terjeszti be.

(2) A munkaterv-tervezet összeállításakor javaslattevők:

  a) az alpolgármester,

  b) a települési képviselő,

  c) a képviselő-testület bizottsága.

  d) nemzetiségi önkormányzatok elnökei;

  e) a választókerület országgyűlési képviselője;

  f) jegyző,

  g) az önkormányzat közigazgatási területén belül működő civil szervezetek.

(3) A javaslattevők javaslatukat írásban a tárgyidőszakot megelőző év november 30. napjáig juttatják el a polgármesternek.

7. § (1) A munkatervet a polgármester állítja össze a beérkezett javaslatok alapján, aki saját javaslattal is kiegészítheti azt.

(2) A munkaterv tartalmi elemei a következők:

  a) az ülések tervezett időpontja, napirendje,

  b) a napirend előterjesztőjének neve, és

  c) a közmeghallgatás időpontja.

2. Fejezet

A képviselő-testület működése

6. Hatáskör átruházás

8.§ A képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházását az 1. melléklet tartalmazza.

7. A képviselő-testület ülései

9. § (1) A képviselő-testület munkatervében megjelölt időpontban (a továbbiakban: rendes ülés) ülésezik.

(2) A rendes ülés és a rendkívüli ülés hivatalos helyszíne: Esztergom Város Önkormányzat tulajdonában álló Városháza épülete (a továbbiakban: Városháza) Nagyterme. A közmeghallgatás hivatalos helyszíne: Városháza Díszterme vagy a Művelődési Ház Esztergom Színházterme. Az alakuló ülést előre egyeztetett, külső helyszínen tartja a képviselő-testület.

8. A rendes ülés

10. § (1) A képviselő-testület évente legalább 10 alkalommal tart rendes ülést a munkatervben rögzített napokon és időpontban.

(2) A képviselő-testületi ülés időtartama maximum 5 óra. Ezen időtartam leteltét követően a polgármester az ülést berekeszti, és a következő munkanapon 9 órakor a még nem tárgyalt napirendi pontok megtárgyalását folytatja a képviselő-testület.

9. Rendkívüli ülés

11. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívására vonatkozó indítványt írásban vagy elektronikus formában a javasolt napirendi pont és az ok megjelölésével a polgármesternél kell előterjeszteni.

(2) Az Mötv. 44. §-ban rögzítetteken kívül a rendkívüli ülést a polgármester indítványára is össze kell hívni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti rendkívüli ülést a polgármester az arra vonatkozó előterjesztés átvételét követő nyolc napon belüli időpontra köteles összehívni.

(4) A képviselő-testület rendkívüli ülésére is alkalmazni kell a 10. § (2) bekezdésében foglaltakat.

10. Az ülés összehívása

12. § (1) A rendes ülések meghívóját a képviselő-testület tagjai részére az ülés előtt legalább 5 nappal el kell juttatni elektronikus formában. Az előterjesztéseket az önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetéssel és amennyiben a számítógépes állományok mérete lehetővé teszi, akkor elektronikus formában is el kell juttatni a képviselő-testület tagjai részére a meghívóval együtt, a zárt ülésen tárgyalt előterjesztések kivételével. A tanácskozási joggal meghívottak a rendes ülés meghívóját szintén az ülés előtt 5 nappal kapják meg elektronikus formában. Kivételes esetben a napirendhez tartozó előterjesztések a képviselő-testület ülésén papír alapon is kioszthatók.

(2) A képviselő-testületi ülésre szóló meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját és helyét, a tervezett napirendi pontokat és előterjesztők nevét, az egyes napirendi pontok tárgyalásához meghívottak megjelölését.

(3) A meghívó mellékletét képezi az előterjesztés, szükség esetén a kérelem, egyéb javaslat, a polgármester írásbeli tájékoztatója a két ülés között történt fontosabb eseményekről, tájékoztató a lejárt idejű határozatokról.

(4) A rendkívüli ülésekre történő meghívás történhet írásban, szóban telefonon, elektronikus úton olyan módon, hogy az ülés előtt legalább 1 nappal megkapják a képviselők, valamint a napirendi pontban érintett személyek, szervek képviselői.

(5) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal a napirend témájától függően meg kell hívni:

  a) a bizottságok képviselő-testületi tagsággal nem rendelkező tagjait,

  b) az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit,

  c) az önkormányzati vagy részben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetőit,

  d) nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

  e) a napirendi pontok előkészítőit,

  f) akinek a meghívását a polgármester indokoltnak tartja.

(6) A tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére a meghívóval együtt az őket érintő előterjesztéshez való hozzáférést biztostani kell, a polgármester által esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

11. Az ülés nyilvánossága

13.§ (1) A választópolgárok a képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről, napirendjéről és az előterjesztésekről - a zárt ülés anyaga kivételével - az önkormányzat hivatalos honlapján közzétett, illetve a Városháza épületében lévő hirdetőtáblán kifüggesztett meghívóból értesülnek.

(2) Az ülés – figyelemmel az Mötv. 46.§ (2) bekezdésére – nyilvános, azon bárki részt vehet és a polgármester, illetőleg a képviselő indítványára az ülést vezető engedélyével felszólalhat.

(3) A választópolgárok – a zárt ülés anyaga kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület elé kerülő napirendek írásos előterjesztéseibe. Ennek érdekében az írásos előterjesztéseket a rendes ülés napját megelőző öt naptári nappal, a rendkívüli ülés napját megelőző 1 naptári nappal a jegyző köteles az érdeklődök rendelkezésére bocsátani betekintés céljából.

(4) A sajtó képviselői számára az ülésen való jelenlétet a nyilvános üléseken biztosítani kell.

(5) A képviselő-testület nyilvános ülésén kép-és hangfelvétel csak úgy készíthető, ha az nem zavarja az ülés rendjét, a képviselők és a képviselő-testület munkáját, és nem sérti sem a képviselő-testület tagjainak, sem az ülésen jelenlévők emberi méltóságát vagy személyiségi jogait.

12. Előterjesztés

14. § (1) Előterjesztésnek minősül: a rendelet-tervezet, a határozat-tervezet, a beszámoló és a tájékoztató.

(2) Előterjesztést a polgármester, alpolgármester, a jegyző, a bizottság elnöke, a képviselők, képviselői csoport esetében annak vezetője, önkormányzat által alapított gazdasági társaság ügyvezetője, a nemzetiségi önkormányzatok nevében annak elnökei tehetnek.

(3) A képviselő-testület ülésére az előterjesztés írásban, különösen indokolt esetben – melynek következtében a késedelem jelentős kárral, hátránnyal járna az önkormányzat számára - szóban nyújtható be. A határozati javaslatot abban az esetben is írásban kell benyújtani, amennyiben az előterjesztés szóbeli. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület rendes ülését megelőző 10. napig kell a polgármesterhez benyújtani. A képviselő által benyújtott előterjesztést a polgármester köteles napirendre tűzni, amennyiben az előterjesztést a képviselő-testület tagjainak ¼-e írásbeli aláírásával támogatja.

(4) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket a jegyző előzetes törvényességi ellenőrzését követően, a feladat szerint hatáskörrel rendelkező bizottság tárgyalja meg.

(5) A zárt ülésen tárgyalt előterjesztéseket a képviselők és a bizottsági tagok részére a rendes ülést megelőző legfeljebb 3 nappal, a rendkívüli ülést megelőző legfeljebb 1 nappal elektronikus formában megküldésre kerül. A zárt ülés bezárását követően a zárt ülési előterjesztéseket vissza kell szolgáltatniuk a Hivatalnak.

(6) A képviselő-testületi ülés meghívójával egyidejűleg kézbesített előterjesztéshez kapcsolódó módosító javaslatot legkésőbb a testületi ülést megelőző munkanapon 12 óráig lehet benyújtani a polgármesterhez, illetve a testületi ülésen a vita lezárása előtt a polgármesternek átadni.

(7) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:

  a) az előterjesztés tárgyának tényszerű bemutatását,

  b) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi döntéseket, azok végrehajtásának eredményét,

  c) a jogszabályi hivatkozásokat,

  d) szükség szerint a javasolt döntési változásokat, azok indokait, jogszabályi alapjait az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható eredményeket,

  e) költségkihatásokat,

  f) minden olyan információt, amely a döntéshez szükséges,

  g) határozati javaslatot vagy rendelettervezetet,

  h) annak jelzését, hogy mely bizottság tárgyalja meg,

  i) a végrehajtásért felelős személy vagy szerv megnevezését, a határidő megjelölését,

  j) a jegyző törvényességi ellenjegyzését,

  k) annak megjelölését, hogy a döntési javaslat elfogadásához milyen többség szükséges, továbbá zárt ülésen tárgyalandó, illetve tárgyalható előterjesztés esetén e körülmény jelzését.

(8) Az előterjesztések és rendeletek előkészítésének részletes szabályait külön szabályzat tartalmazza. 

13. Sürgősségi javaslat

15.§ (1) A polgármester, az alpolgármester, valamint a jegyző javasolhatja a képviselő-testületnek a napirendi javaslatba felvett ügyekkel össze nem függő előterjesztés sürgős megtárgyalását (a továbbiakban együtt: sürgősségi javaslat).

(2) Sürgősségi indítvánnyal rendeletalkotási javaslat nem vehető napirendre.

(3)A sürgősségi javaslatot előterjesztés formájában a polgármesternél kell írásban benyújtani legkésőbb a testületi ülést megelőző munkanapon 12 óráig.

(4) Rendkívül indokolt esetben – melynek következtében a késedelem jelentős kárral, hátránnyal járna az önkormányzat számára vagy más érdekelt félre – a sürgősségi javaslat szóban is előterjeszthető. A határozati javaslatot egyidejűleg írásban kell benyújtani.

(5) A sürgősségi javaslatnak tartalmaznia kell a tárgyat, a határozati javaslatot, rövid indokolást, továbbá az előterjesztő nevét és aláírását.

(6) A polgármester dönt a sürgősségi javaslat napirendi pontként történő felvételéről.

14. Az ülés vezetése

16. § (1) Az ülés összehívása és vezetése az Mötv. 65. §-a alapján történik.  A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén az ülést a Pénzügyi és Jogi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A polgármester, az alpolgármester, valamint a Pénzügyi és Jogi Bizottság elnöke (a továbbiakban együtt: ülést vezető) állandó feladatai az ülés jellegétől függetlenül:

  a) az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet, számban veszi az igazolatlan, illetve igazolt távollévőket. és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja,

  b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,

  c) minden egyes napirend felett külön-külön nyit vitát

  d) szünetet vagy tárgyalási szünetet rendelhet el,

  e) döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,

  f) az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat szavazásra bocsátja,

  g) a szavazás eredményének megállapítása után kihirdeti a döntést.

(2) A polgármester vagy bármely képviselő kezdeményezheti a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatását vagy javasolhatja a napirendi pontok összevont tárgyalását, melyről a testület vita nélkül dönt.

(3) Az összevontan tárgyalt napirendi pontok előterjesztéseiben szereplő valamennyi döntési javaslatot egyszerre kell szavazásra bocsájtani, azzal, hogy az egyes előterjesztésekhez tartozó határozatok külön számot kapnak.

(4) Amennyiben az ülés meghirdetett időpontját követő tizenöt percen belül a határozatképességhez szükséges létszámú képviselő nem jelent meg, akkor az ülést a polgármester elnapolja és az elnapolást követő 8 napon belüli időpontra, ugyanazon napirendi pontok megtárgyalása céljából újból összehívja.

(5) Amennyiben az ülés a napirend tárgyalása közben válik határozatképtelenné, úgy a határozatképtelenség megállapításától számított tizenöt perc elteltével a polgármester az ülést berekeszti. A berekesztett ülésen nem tárgyalt napirendi pontok a következő ülés napirendjére kerülnek.

(6) Amennyiben az ülés meghirdetett időpontja előtt a határozatképességhez szükséges létszámú képviselők előre jelezték távolmaradásukat az ülésről, akkor az ülést a polgármester elnapolja és az elnapolást követő 8 napon belüli időpontra, ugyanazon napirendi pontok megtárgyalása céljából újból összehívja.

(7) A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja a meghívóban szereplő napirendi pont tárgyalásának elnapolását, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(8) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerült, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

  a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,

  b) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges, valamint élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítás miatt intézkedést kell hozni.

15. A napirendek tárgyalása

17. § (1) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően kell válaszolni legfeljebb 5 percben.

(2) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(3) A polgármester megnyitja a vitát, szólásra a számítógépes szavazórendszeren keresztül, ennek meghibásodása esetén kézfelemeléssel az ülést vezetőnél lehet jelentkezni. A képviselő az előterjesztéshez két alkalommal, legfeljebb 5 percben szólhat hozzá.

(4) A tanácskozási joggal meghívottaknak az ülést vezető adhat szót egy alkalommal legfeljebb 3 percben.

(5) Az ülést vezető hozzászólási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak is egy alkalommal legfeljebb 2 percben.

(6) A jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzés esetén időkorlát nélkül felszólalhat.

(7) Ha a napirendi ponthoz további hozzászólás nincs, az ülést vezető a vitát lezárja. A vita lezárását követően érdemi hozzászólásra nincs lehetőség. A vita lezárása után az előterjesztőnek lehetősége van a vitában elhangzottak összefoglalására és a felmerült kérdések megválaszolására. Ezt követően az ülést vezető elrendeli a szavazást.

(8) A döntéshozatalból kizárható képviselő amennyiben a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, és azt bármely képviselő bejelenti, az adott napirendet a következő képviselő-testületi ülésen újra kell tárgyalni.

(9) A szavazás során először a módosító indítványokról, majd a rendelettervezetről, határozati javaslatról szavaz a képviselő-testület. Ha a döntés tervezetének ugyanazon részéhez több módosító indítványt is benyújtottak, akkor a szavazás során a módosító indítványok benyújtásának sorrendjében kell szavazni. Amennyiben a módosító javaslatot az ülést vezető befogadja, arról külön már nem kell dönteni.

16. Ügyrendi javaslat

18. § (1) A képviselő a napirend megállapítása, valamint a napirendek tárgyalása során ügyrendi javaslatot tehet. Ügyrendi javaslatot a képviselő napirendenként egy alkalommal tehet az ülés vezetésével, a felszólalások korlátozásával, a vita lezárásával és a szavazás módjával összefüggésben a határozathozatalig.

(2) A javaslat ügyrendi jellegéről az ülést vezető dönt. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) Lezárt napirendi ponthoz, határozathozatal közben, illetőleg azt követően ügyrendi javaslat nem tehető.

(4) A vita lezárására irányuló ügyrendi javaslat csak akkor tehető, ha a hozzászólni kívánó képviselők már egyszer élhettek hozzászólási jogukkal. A vita lezárására irányuló ügyrendi javaslat elfogadása esetén, a testület további vita nélkül dönt az előterjesztésről.

17. Az Mötv. 32 § (2) bekezdés b) pontján kívüli kérdések 

19. § (1) A képviselő napirenden nem szereplő önkormányzati ügyben egy alkalommal, két témában kérdést intézhet a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, önkormányzati intézmény vezetőjéhez, illetőleg a jegyzőhöz összesen kettő percben. A kérdéseket írásban kell benyújtani, legkésőbb a rendes testületi ülés előtt két munkanappal vagy legkésőbb a rendkívüli ülés előtt 12 órával.

(2) Az írásbeli kérdésnek tartalmaznia kell:

a) a kérdező nevét,

b) az írásos kérdés tárgyát, címzettjét,

c) az írásos kérdést,

(3) A kérdések megtárgyalására a nyilvános napirend végén, nyílt ülés keretében kerül sor. Az előzetesen írásban benyújtott kérdésre adott szóbeli válaszra két perc áll rendelkezésre. A kérdésre tizenöt napon belül írásban is lehet válaszolni. Az írásbeli választ minden képviselő részére meg kell küldeni.

(4) A kérdés és az arra adott válasz kapcsán sem vitának, sem határozathozatalnak nincs helye.

18. A tanácskozás rendjének fenntartása

20. § (1) A tanácskozás rendjének biztosítása az ülést vezető kizárólagos feladata.

(2) A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében a feladatai a következők:

  a) figyelmezteti a felszólalót, amennyiben az a megengedett időkeretet átlépi, illetve eltér a tárgytól;

  b) rendreutasítja azt a felszólalót, aki a képviselő-testület tekintélyét, valamely képviselő személyét vagy más személyt sértő kifejezést használ, illetőleg e rendeletnek a tanácskozás rendjére vagy a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi;

  c) megvonja a szót, amennyiben az a)-b) pontban nevezett intézkedései nem vezetnek eredményre;

  d) ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót, képviselő és tanácskozási joggal meghívott személy kivételével;

  e) az ülést maximum húsz perces időtartamra megszakítja, ha olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi;

  f) az ülést elnapolja, ha az e) pont alatt megnevezett intézkedése nem vezetett eredményre.

(3) A polgármesternek a (2) bekezdésben meghatározott intézkedéseivel kapcsolatban vita nem nyitható.

(4) Személyes megtámadás esetén a képviselő a sérelmes hozzászólást követően azonnal, az ülést vezető engedélyével, legfeljebb 2 percben elháríthatja az ellene irányuló, sérelmesnek vélt megjegyzést. Ha az ülést vezető nem engedélyezi az ilyen irányú hozzászólást, a képviselő kérésére a képviselő-testület vita nélkül dönt.

19. Döntéshozatal

21. § (1) A képviselő-testület döntéseit határozat vagy rendelet formájában hozza. Szavazni csak személyesen lehet.

(2) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

  a) a képviselő;

  b) a polgármester;

  c) az alpolgármester,

  d) a bizottság elnöke,

  e) a jegyző.

(3) A rendeletalkotási kezdeményezést a jegyzőnél kell benyújtani, legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 10 nappal korábban.

(4) A rendelettervezet előkészítése a jegyző feladata, képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:

  a) A tervezet előkészítésével a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság részt vehet, amennyiben feladatkörét érinti.

  b) A tervezetet megvitatás céljából az illetékes bizottság(ok) elé kell terjeszteni, amely azt megvitatja. Erre az ülésre a jegyzőt és szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni.

  c) A rendelettervezet a képviselő-testület elé a polgármester és a bizottságok egyetértése után kerülhet.

(5) Amennyiben a képviselő az ülésen kezdeményezi rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát, akkor a képviselő-testület döntésével felveszi a következő rendes ülés napirendi pontjai közé. A rendelet tervezet előkészítésére a (4) bekezdésben foglaltak az irányadók. Határozat meghozatal kezdeményezése esetén a 14. § (3), (6) bekezdésében foglaltak az irányadók.

20. Nyílt, név szerinti és a titkos szavazás

22. § (1) A nyílt szavazás számítógépes szavazórendszer igénybevételével történik, ennek meghibásodása esetében kézfelemeléssel.

(2) A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak.

(3) A szavazás előtt az ülést vezető közli a képviselő-testülettel, hogy a javaslat elfogadásához egyszerű vagy minősített többség szükséges.

23. § (1) A képviselő – szavazás megkezdése előtt előterjesztett – ügyrendi javaslatára a képviselő-testület vita nélkül határoz a név szerinti szavazás elrendeléséről. A név szerinti szavazás esetén a jegyző a képviselők nevét betűrendben olvassa fel.

(2) Az ülést vezető szavazatát mindig utolsóként adja le.

(3) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha a jogszabály titkos szavazást ír elő.

(4) A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az ülést vezetőnek. Az eredményt tartalmazó jegyzéket az ülést vezető és a jegyző aláírásával hitelesíti.

24. § (1) A zárt ülésen tárgyalható ügyekben az előterjesztő vagy bármely képviselő titkos szavazást kérhet.

(2) A titkos szavazás lebonyolítása számítógépes szavazórendszer igénybevételével történik, ennek meghibásodása esetében az alakuló ülésen megválasztott ideiglenes szavazatszámláló bizottság (a továbbiakban: SZSZB) közreműködésével.

(3) A szavazólap elkészítéséről a Hivatal gondoskodik.

(4) A képviselő-testület tagjainak a nevét a jegyző betűsorrendben felolvassa, majd az ülést vezetőtől a szavazólapot átveszik a képviselők. Az ülést vezető mindig utoljára veszi fel a szavazólapot.

(5) A szavazólapot kitöltését követően a lepecsételt urnába kell helyezni. A szavazás lezárását követően az SZSZB tagjai összeszámolják a leadott szavazatokat. A szavazás végeredményét az SZSZB jegyzőkönyvbe foglalja, melyet az elnöke ismertet a képviselő-testülettel.

(6) Az SZSZB jegyzőkönyve tartalmazza:

  a) a szavazás helyét és napját,

  b) a szavazás tárgyát,

  c) a szavazás kezdetét és végét,

  d) a szavazás eredményét,

  e) Az SZSZB tagjainak nevét és a jegyzőkönyvvezető nevét.

21. Megismételt szavazás

25. § (1) Az megismételt szavazásra – okának felmerülését követően – haladéktalanul kerül sor, erről az ülést vezető dönt.

(2) A határozatról való döntéshozatalt abban az esetben kell újra tárgyalni, ha:

1. nem volt egyértelmű, illetőleg világos a döntési javaslat tartalma,
2. az elfogadott döntés elemei ellentmondóak, illetőleg hiányosak.

(3) Egy alkalommal megismételt szavazást tarthat a képviselő-testület abban az esetben is, amikor az önállóan vagy összevontan tárgyalt napirendi pontok előterjesztéseiben szereplő döntési javaslat valamelyike nem kapta meg a szükséges többséget.

(4) A (3) bekezdés szerinti megismételt szavazást az előterjesztő kezdeményezheti, melyről az ülést vezető dönt.

(5) A megismételt szavazás során az összevontan tárgyalt napirendi pontok előterjesztéseiben szereplő valamennyi döntési javaslatot napirendi pontonkénti bontásban kell szavazásra bocsátani.

22. A rendelet kihirdetése

26. § (1) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja a Városháza épületében lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztés.

(2) A kihirdetés időpontja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés napja. Az önkormányzati rendeletet 15 napra kell kifüggeszteni.

23. Jogszabálysértés jelzése

27. § (1) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, és szerveinek, ha a döntés meghozatala előtt, vagy a döntés meghozatalát követően jogszabálysértést észlel, vagy a képviselő-testület, valamint szervei működése jogszabálysértő.

(2) A jegyző észrevételét:

  a) a döntést hozó szerv jegyzőkönyvéhez csatolja, vagy

  b) a képviselő-testület ülésén a jegyzőkönyvbe mondhatja, vagy

  c) írásban tájékoztatást küld a polgármesternek, bizottság, részönkormányzat elnökének.

24. A jegyzőkönyv

28. § (1) A képviselő-testület üléséről és a bizottsági ülésről hangfelvétel és írásos kivonatos jegyzőkönyv készül két példányban, melyeket a Hivatalban kell elhelyezni. A jegyzőkönyv elkészítéséről, megőrzéséről a jegyző gondoskodik. A hangfelvételt meg kell őrizni.

(2) A jegyzőkönyv megtekinthető a Hivatalban és az önkormányzat hivatalos honlapján. Nyílt ülésről készült hangfelvétel meghallgatását – a technikai feltételekre tekintettel – a polgármester engedélyezi. A hangfelvétel a jegyző vagy az általa megbízott személy jelenlétében hallgatható meg. A nyilvános ülés hangfelvételéről a választópolgárok jegyzeteket készíthetnek.

(3) A zárt ülésről külön kétpéldányos jegyzőkönyv készül, melybe a törvényben meghatározott személyek jogosultak betekinteni. A zárt ülés hangfelvételét csak a zárt ülésen jelenlévők hallgathatják meg a jegyző vagy az általa megbízott személy jelenlétében.

(4) A jegyzőkönyv tartalmazhatja:

  a) bármely képviselő kérésére saját vagy más személy hozzászólásának szószerinti szövegét,

  b) az ülést vezető esetleges intézkedéseit,

  c) a képviselő-testületi ülésen történt fontosabb eseményeket.

(5) A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékletét képezik:

  a) a meghívó,

  b) a jelenléti ív,

  c) az előterjesztések, önálló képviselői indítványok, sürgősségi indítványok, módosító javaslatok,

  d) a név szerinti szavazásról készült irat,

  e) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv,

  f) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzése.

III. Fejezet

Az önkormányzat szervei

25. Az önkormányzat szervei

29. § (1) Az önkormányzat szervei:

  a) 1 főállású polgármester

  b) 1 főállású alpolgármester, akit a képviselők közül választanak,

  c) Pénzügyi és Jogi Bizottság,

  d) Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Kulturális Bizottság,

  e) Köznevelési, Ifjúsági és Sport Bizottság,

  f) Közjóléti, Egészségügyi és Nemzetiségi Bizottság,

  g) Közbeszerzési Bizottság,

  h) Esztergom-kertváros Településrészi Önkormányzata,

  i) 1 jegyző,

  j) 1 közös önkormányzati hivatal, és

  k) a társulás.

(2) Az önkormányzat a következő társulásokban vesz részt: Esztergom-Nyergesújfalu Többcélú Kistérségi Társulás és a Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás.

26. A képviselők jogai és kötelezettségei

30.§ (1) A képviselők jogai különösen, hogy alpolgármesternek, bizottság tisztségviselőjének, illetve tagjának választható.

(2) Ki kell kérni az egyéni választókerületben megválasztott települési képviselő előzetes véleményét minden olyan önkormányzati ügyben, amely az ő választókerületét, annak lakosságát érinti.

(3) A képviselők kötelessége különösen:

  a) a képviselő-testület illetőleg a bizottsági tag képviselő a bizottság ülésén is megjelenni és a munkában érdemben részt venni,

  b) akadályoztatása esetén távolmaradását a polgármesternek, illetőleg bizottsági ülés esetén a bizottság elnökének előre bejelenteni,

  c) közéleti szerepéhez és esküjéhez méltó magatartást tanúsítani,

  d) a képviselői minőségében tudomására jutott állami, önkormányzati vagy magántitkot megőrizni,

  e) a részére előre előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni, 

  f) a település egészéért vállalt felelőséggel képviselni választói érdekeit.

27. Bizottságok

31. § (1) A bizottságok felsorolását, létszámát és feladatait a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Képviselő egyidejűleg legfeljebb négy állandó bizottságnak lehet a tagja.

(3) A polgármester esetleges jutalmazására vonatkozó előterjesztést a Pénzügyi és Jogi Bizottság nyújtja be.

(4) A bizottságok nem képviselő tagjait az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény szerint, nem nyilvános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli.

28. A bizottságok működésének közös szabályai

32. § (1) A bizottságok üléseit a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnököt – távollétében – az elnökhelyettes helyettesíti, akit a képviselő-testület választ meg.

(2) A bizottságok munkájukba külső szakértőt vonhatnak be. A szakértő megbízásáról és a szakértői díj elszámolásáról – az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott összeg erejéig a bizottság elnökének javaslata alapján a polgármester gondoskodik.

(3) A bizottságok napirendjéhez előterjesztők lehetnek a bizottságok tagjai.

(4) Az előterjesztést, a bizottság ülésének időpontját megelőzően legalább 5 nappal a bizottság elnökének kell benyújtani.

33. § (1) A bizottság tanácskozási rendjére, döntéshozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A bizottsági ülés időpontjáról, helyéről, napirendjéről az ülést megelőző legalább 3 nappal korábban a bizottság elnöke tájékoztatást tesz közzé:

  a) az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel,

  b) elektronikus formában az önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelenítéssel.

(3) A bizottság ülését az elnök és az elnökhelyettes együttes távolléte, akadályoztatása esetén a korelnök vezeti le, aki a képviselő-testületnek is tagja. A bizottság üléséről készült jegyzőkönyv hitelesítője az elnökhelyettes, távollétében az ábécésorrendben következő képviselő-testületi bizottsági tag, távollétükben az ábécésorrendben következő nem képviselő bizottsági tag.

34.§ (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati ügy vitelére, kivizsgálására a polgármester vagy a képviselők egynegyedének javaslatára ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság meghatározott idő elteltével vagy a feladat elvégzése után automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságra vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni. Az ideiglenes bizottság létszámát a képviselő-testület határozza meg. Az ideiglenes bizottság elnökének és tagjainak a bizottsági tagságért külön javadalmazást nem lehet megállapítani.

35.§ A bizottságok elnökei megállapodhatnak valamely téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról. A bizottságoknak együttes ülést kell tartani a képviselő-testület döntése alapján vagy a polgármester felkérésre. Az együttes ülésen a bizottságok határozataikat külön-külön, önállóan hozzák meg.

29. Képviselőcsoport és jogai

36.§ (1) A képviselők – képviselői tevékenységük összehangolására – képviselőcsoportokat (Frakciókat) hozhatnak létre. Képviselőcsoportot legalább 4 képviselő alakíthat.

(2) A képviselő egyidejűleg csak egy képviselőcsoportnak lehet a tagja.

(3) A képviselőcsoport megalakulását vagy megszűnését a képviselőcsoport vezetőjének, a csoportba be- vagy kilépés tényét a képviselőnek 3 napon belül a polgármesternek kell írásban bejelenteni.

(4) A képviselőcsoport megalakulását be kell jelenteni, amely bejelentésnek tartalmaznia kell:

  a) a képviselőcsoport nevét,

  b) a képviselőcsoport vezetőjének nevét,

  c) a képviselőcsoport tagjainak nevét.

(5) A képviselő a képviselőcsoportból bármikor kiléphet. A képviselő kilépését követő 1 hónap elteltével bármely más képviselőcsoporthoz csatlakozhat, vagy legalább egy képviselőtársával új képviselő-csoportot alakíthat.

(6) Megszűnik a képviselőcsoport, ha tagjainak száma 3 fő alá csökken, vagy ha a képviselőcsoport saját maga dönt megszűnéséről.

(7) A képviselőcsoportok működésük szabályait saját maguk határozzák meg.

(8) A képviselőcsoportot a képviselő-testület előtt bármely, a képviselőcsoport által meghatározott tagja képviseli.

(9) A képviselőcsoport jogait a megalakulásról szóló értesítés megküldését követően gyakorolhatja.

(10) A képviselőcsoport saját nevében előterjesztéseket és indítványokat terjeszthet elő.

30. A jegyzői, aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk

37. § A jegyzői, aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetére a jegyzői feladatokat legfeljebb hat hónap időtartamra az Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában, az aljegyző helyettesítésére kijelölt személy látja el.

IV. Fejezet

Közmeghallgatás, városrészi fórum, együttműködés a nemzetiségi önkormányzatokkal

31. Közmeghallgatás

38. § (1) A közmeghallgatás időpontjáról a képviselő-testület munkatervében rendelkezik. Közmeghallgatás összehívása előtt a polgármester tájékoztatást tesz közzé a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 15 nappal a következő módon:

a) az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel,

b) a elektronikus formában az önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelenítéssel.

(2) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(3) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester vizsgálja, és 15 napon belül írásban megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

32. A városrészi fórum tartásának szabályai

39. § (1) A városrészi fórumot a polgármester hívja össze, legalább 150 választópolgár írásbeli kezdeményezésre. A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani. A kezdeményezésen meg kell jelölni a napirendet.

(2) A városrészi fórum összehívásáról a polgármester hirdetmény közzétételével tájékoztatót tesz közzé a Hivatal hirdetőtábláján, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján. A kezdeményezés benyújtását követő 30 napon belül kerül sor a városrészi fórum összehívására.

(3)       A városrészi fórum napirendjére csak olyan kérdések vehetők fel, melyek a település egy részén tervezett ipari beruházás letelepedésével, a településrészen lévő közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatosak.

(4) A városrészi fórumot a polgármester vezeti. 

(5) A megjelentek véleményüket személyenként 5 perc időtartamban fejthetik ki. Egy személy több alkalommal is hozzászólhat.

(6) Amennyiben több vélemény vagy hozzászólás nem érkezik, a polgármester összefoglalja röviden az elhangzottakat és a városrészi fórumot berekeszti.

33. A települési nemzetiségi önkormányzat testületi működésének biztosítása

40. § (1) Esztergom Város Önkormányzata a települési nemzetiségi önkormányzatok működéséhez térítésmentesen helyiséghasználatot biztosít a Városháza Gadányi terme, 2500 Esztergom, Széchenyi tér 1. szám alatti önkormányzati tulajdonú helyiségében.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzat

  a) gazdálkodásának végrehajtásával,

  b) a testületi ülések előkészítésével, különösen a meghívók, az előterjesztések, a testületi ülések jegyzőkönyveinek és valamennyi hivatalos levelezés előkészítésével és postázásával,

  c) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítésével, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátásával,

  d) a helyi nemzetiségi önkormányzatok működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátásával

kapcsolatos feladatokat a Hivatal látja el.

(3) A képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében e célra biztosított összeg erejéig a nemzetiségi önkormányzatok működéséhez önkormányzati támogatást nyújthat.

(4) Az önkormányzat és az egyes nemzetiségi önkormányzatok (2) bekezdésben nevesített feladatok ellátására együttműködési megállapodást kötnek, melyet évente felülvizsgálnak.

34. A településrészi önkormányzat

41. § (1) A Képviselő-testület településrészi önkormányzatot hoz létre Esztergom-kertváros Településrészi Önkormányzata elnevezéssel, 11 taggal, melyek közül 6 fő helyi önkormányzati képviselő és 5 fő nem helyi önkormányzati képviselő.

(2) A településrészi önkormányzat elnökét és egy tagját a képviselő-testület a településrész egyéni választókerületében mandátumot szerzett képviselők közül választja meg.

(3) A képviselő-testület a településrészi önkormányzat további nem képviselő tagjait a településrészen élő választópolgárok közül választja meg.

(4) A településrészi önkormányzat évente egy alkalommal településrészi fórumot köteles tartani, melynek célja a lakosság közvetlen tájékoztatása, a lakossági vélemények megismerése, a közérdekű javaslatok meghallgatása.

(5) A településrészi fórum helyéről és időpontjáról a fórum napját megelőzően 10 nappal tájékoztatni kell a településrész lakosságát.

(6) A településrészi önkormányzat működésére e rendelet előírásait alkalmazni kell. A településrészi önkormányzat a munkarendjét maga határozza meg.

(7) A településrészi önkormányzatnak mindazon helyi közszolgáltatással kapcsolatos ügyekben véleményezési joga van, amelyek érintik a településrész lakosságát.

V. Fejezet

35. Záró rendelkezések

42. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján 9 óra 35 perckor lép hatályba.

(2) Az önkormányzat alaptevékenységei kormányzati funkció szerinti megjelölését a 3. melléklet tartalmazza.

(3) Hatályát veszti:

1. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2014. (XI.19.) önkormányzati rendelet,

2. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2014. (XI.19.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 29/2014.(XII.11.) önkormányzati rendelet,

3. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2014. (XI.19.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 7/2015. (III.25.) önkormányzati rendelet,

4. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2014. (XI.19.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 15/2015.(VI.24.) önkormányzati rendelet,

5. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2014. (XI.19.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 17/2015. (VI.24.) önkormányzati rendelet,

6. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2014. (XI.19.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 27/2015. (XI.25.) önkormányzati rendelet,

7. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2014. (XI.19.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 29/2015. (XII.4.) önkormányzati rendelet,

8. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2014. (XI.19.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 29/2014.(XII.11.) önkormányzati rendelet,

9. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2014. (XI.19.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 8/2016. (III.1.) önkormányzati rendelet,

10. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2014. (XI.19.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 21/2017.(IX.4.) önkormányzati rendelet,

11. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2014. (XI.19.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 33/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet,

12. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2014. (XI.19.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 18/2018. (IX.26.) önkormányzati rendelet,

           Hernádi Ádám                                                        Schottner Norbert

             polgármester                                                                     jegyző

A rendeletet 2019. november 25. napján 9 óra 25 perckor kihirdettem.

Schottner Norbert

jegyző