Lothárd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2019. (IV.4.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről
Hatályos: 2025. 12. 27Lothárd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2019. (IV.4.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről
Lothárd Község Önkormányzata a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében 3. § (1) bekezdésében, 7. §-ában, 8. § (3) bekezdésében, 9. § (3) bekezdésében, 11/B. § (4) bekezdésében, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, és a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 5/2017. (IX.01.) önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével az alábbiakat rendeli el:
Bevezető rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya
1. § A rendelet (továbbiakban: Rendelet) célja a város sajátos településképének - társadalmi bevonás és konszenzus által történő - védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) a településképi követelmények meghatározásával;
d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
2. § A helyi védelem célja a község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
3. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja:
a) az eltérő karakterű kialakult területek településképi és arculati jellemzőinek –védelmét, és
b) az átalakuló/újonnan beépítésre szánt területek esetében – az a) pont szerinti területek kialakult településképi és arculati jellemzőihez alkalmazkodó – illeszkedést szolgáló előírások megalkotása
4. § A Rendelet területi hatálya Lothárd község közigazgatási területére terjed ki.
5. § E rendelet előírásait a településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
6. §1 A rendelet alkalmazásában használt fogalmak:
A helyi védelemre vonatkozó szabályok
3.A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
7. § (1) A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökség
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése,
d) lakossággal történő megismertetése.
e) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
(2) A fenti (1) bekezdés e) pontjában leírtak érdekében a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlanokon illetve a védettség alá eső ingatlanrészeken meg kell őrizni, illetve helyre kell állítani az épületek illetve építmények eredeti építészeti karakterét, eredeti szerkezeteit. Ennek érdekében mind épületek, épületrészek, mind kiegészítő építmények (kerítések, kapuk, kerti létesítmények, stb.) esetében:
a) felújítások, átalakítások során törekedni kell az eredeti térrendszer, tömegformák, homlokzatok, építészeti részletek megőrzésére, helyreállítására,
b) felújítások, átalakítások során törekedni kell az eredeti szerkezetek anyagában való megőrzésére, hasonló új anyagok használatára
c) új építések, bővítések során a meglévő részekkel, a környező városi szövettel tömegformálásban, anyaghasználatban harmonizáló megoldásokat kell alkalmazni.
d) épület felszerelések (különösen tüzelőberendezések és tartozékaik, hírközlési felszerelések, klíma- és közműberendezések, hirdető és reklámfelületek) létesítése alkalmával meg kell őrizni az épület, építmény eredeti karakterét, megjelenését.
(3) A védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési munka végezhető, illetve csak olyan állapot fenntartása engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték karakterét, megjelenését, eszmei értékét.
(4) A helyi védelem az ingatlanügyi nyilvántartásban jogi jellegként kerül feljegyzésre. Amíg a jogi jelleg bejegyzése nem történik meg, a helyi védett ingatlanra vonatkozó, jelen rendelet szerinti előírások nem érvényesíthetők.
4. Helyi védelem alá helyezés, valamint
megszüntetése szabályai
8. § (1)2 Az e rendelet 1. mellékletében felsorolt - helyi értékleltáron alapuló - vagy lehatárolt egyedi vagy területi helyi építészeti vagy természeti örökségi elemek védett helyi emlékké nyilvánítása (a továbbiakban: helyi védelem) e rendelet kihirdetésével történik. E rendelet megalkotását követően képviselő-testületi döntés alapján, jelen rendelet módosításával változtatható a helyi védetté nyilvánított (továbbiakban: helyi védett) értékek köre
(2)3 Építészeti érték helyi emlékké nyilvánítását vagy helyi emlékre vonatkozó védelem megszüntetését bármelyik lakos, civil és gazdálkodó szervezet kezdeményezheti, továbbá hivatalból is megindítható.
(3) A kezdeményezés képviselő-testületi döntésre történő előkészítésről a jegyző gondoskodik.
(4) A helyi védelembe vétel a polgármesternek címzett kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védelemre javasolt emlék beazonosítására és értékességre vonatkozó adatokat, különösképpen:
a) helyét (helyrajzi szám, cím vagy földrajzi koordinátái vagy mindkettő),
b) megnevezését,
c) rövid leírását,
d) a kezdeményezés indokolását,
e) színes fényképét (minden lényeges oldalról) és
f) javaslatot a megőrzésre, helyreállításra, vagy korábbi állapotra történő alakításra.
(5) Helyi védettség megszüntetése a polgármesternek címzett kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védettség megszüntetésére javasolt érték beazonosíthatóságára és a megszüntetés indokoltságára vonatkozó alábbi adatokat:
a) a helyi értékleltár szerinti számát,
b) helyét (helyrajzi szám, cím vagy földrajzi koordinátái vagy mindkettő),
c) megnevezését,
d) a védettség megszüntetésének indokait és
e) színes fényképet (minden lényeges oldalról).
f) alaprajzi és homlokzati felmérés rajzait.
(6) A helyi védelem megszüntetése kizárólag a védelem tárgyának megsemmisülése, vagy állagának jelentős megromlása esetén kezdeményezhető. Állagának jelentős megromlása abban az esetben áll fenn, ha a helyreállítás költségei jelentős mértékben meghaladják az épület ltl képviselt kulturális értéket.
(7) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védettség megszüntetése iránti eljárás megindításáról a tárgyi érték tulajdonosát, a tulajdonosi jogok gyakorlóját, és a kezdeményezőt írásban értesíteni kell. Az értesítésről a jegyző gondoskodik.
(8) A tulajdonos az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül véleményt nyilváníthat.
(9) Helyi védelem alá helyezés, vagy helyi védelem megszüntetése iránti kérelem hiánytalan benyújtása esetén a Képviselő-testület 60 napon belül, vagy a soron következő Képviselő-testületi ülésen döntést hoz, melyben kezdeményezi jelen rendelet 1. mellékletének módosítását, vagy a kérelmet elutasítja.
5. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó ösztönző rendszer
9. § (1) A helyi védettséggel kapcsolatos szakmai segítséget, támogatást önkormányzat a főépítésze útján látja el.
(2) A helyi védettségből eredő, a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértéket meghaladó vagy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges költségek megtérítése érdekében nyújtandó támogatás a település éves költségvetésében külön erre elkülönített egyösszegű támogatás.
1. Támogatásban a helyi védett érték tulajdonosa részesülhet.
2. A támogatás mértékének megállapítása - az igazolt költségek képviselő-testület elé terjesztése esetén – a Képviselő-testület egyedi döntése alapján, az önkormányzati támogatásokat szabályozó jogszabályok figyelembe vételével történik, de nem haladhatja meg a helyi védelemmel összefüggő beruházás nettó bekerülési költségének 50%-át.
3. A támogatás a Képviselő-testület döntése alapján a kérelmező számára a költségek kifizetését igazoló iratok, az elkészült munkáról készült műszaki leírás és fotódokumentáció benyújtását követően, utófinanszírozással történik.
6.Az egyedi védelem meghatározása és
tulajdonosi kötelezettségek
10. § (1) Helyi egyedi védelmet kell biztosítani:
a) H1 fokozat esetén a védelem a teljes épületre, építményre, valamint a hozzá tartozó földrészletre terjed ki.
b) H2 fokozat esetén az épület vagy építmény valamely az értékleltári lapon feltüntetett részletekre vonatkozik, és arra hogy szükséges az épületek mielőbbi helyreállítása
10. § A helyi egyedi védettség alatt álló ingatlant a védettség sajátos követelményei és az értékek megőrzése érdekében a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészei örökség fennmaradását. A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat. Az egyedi védelem alatt álló épületek a településkép fontos elemei. A karbantartási, állapot megóvási kötelezettség elmulasztása esetén az ingatlan tulajdonosával szemben a jelen rendelet 28. § szerinti településképi kötelezési eljárás kezdeményezhető.
TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL
MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
7. Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
11. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek a település jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó jellemzőkkel bíró lehatárolható településrészek.
(2) Az Önkormányzat településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területeket az e rendelet 2. mellékletében rögzített területi lehatárolással érintett ingatlanokra állapítja meg.
7/A.4 A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános követelmények
11/A. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeken végzett bármely építési tevékenység során a településképet meghatározó beépítés telepítési módját, az építmények anyaghasználatát, tömegformálását, homlokzati megjelenését az illeszkedés figyelembevételével kell kialakítani.
(2) A telkek közterület felöli ideiglenes lehatárolását szolgáló építmény zárt, esztétikus, könnyen tisztítható, közbiztonsági előírásoknak megfelelő kivitelben létesíthető.
11/B. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény kivételével e rendelet anyaghasználatra, tömegformálásra és homlokzat kialakítására vonatkozó egyedi építészeti követelményei kizárólag az építmény közterületről, közhasználatú területről látható építményrészére vonatkoznak.
(2) A rendelet kerítéssel kapcsolatos egyedi építészeti követelményei csak a szabályozási vonallal nem érintett telkek homlokvonalán, a tervezett szabályozási vonalon, a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán lévő vagy tervezett és a közterület-rendezést megelőzően a telek homlokvonalán kialakított meglévő kerítésekre vonatkoznak.
(3) Meglévő fő-, melléképítmény, melléképület átalakítása, bővítése, felújítása egységes településképi megjelenést eredményező módon végezhető, mely esetekben a településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó anyag- és színhasználatra és tetőhajlásszögre vonatkozó építészeti követelményektől eltérni akkor lehet, ha a meglévővel azonos tetőhajlásszög, fedéskép, anyag- és színhasználat kerül alkalmazásra. A teljes tetőhéjazat-cserével járó építési tevékenység során a rendeletben a héjazat kialakításával kapcsolatos, a településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó településképi követelménytől eltérni nem lehet.
(4) Tömegformálás általános előírásai:
1. a magastetős épület
a) utcai épületszárnyának vízszintes vetületi tetőfelülete 10 %-ának tetőhajlásszöge,
b) fő tömegéből kiálló épületrésze, tetőfelépítménye, udvari épületszárnya tetőhajlásszöge az egyes településrészekre meghatározott tetőhajlásszögtől eltérhet,
2. azon településrészeken, ahol magastetős és lapostetős kialakítás egyaránt megengedett, ott a két tetőforma kombináltan is alkalmazható,
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
8. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó
területi építészeti követelmények
12. § (1) Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területként jelöli ki a 2. mellékletben jelölt területeket.
(2)5
13. §6 [„Kialakult falusias lakóterület” esetén]
(1) A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző telepítési módhoz, kivétel ez alól, ha a telek geometriai tulajdonságai olyanok, hogy a telken ezen elv szerinti telepítés kedvezőtlen beépítést eredményez.
(2) Amennyiben az előkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző, és annak mérete az utcakép kialakításában meghatározó, az épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni.
(3) Udvari épületek létesítése, kialakítása
a) Udvari épület oldalhatáron álló utcai épület esetén az utcai épülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő.
b) Udvari épület magassága az utcai épületét nem haladhatja meg.
(4) Házi szélkerék nem helyezhető el.
14. §7 [„Jellemzően beépítésre nem szánt terület” esetén]
(1) Mezőgazdasági művelésű területen (kert, szőlő, gyümölcsös, rét, legelő, szántó) mezőgazdasági épület legfeljebb földszintes lehet, lakóépület legfeljebb fölszint + tetőtér magasságú lehet.
(2) Az épületek szélessége a 9,0m-t nem haladhatja meg.
(3) Mezőgazdasági telephelyek, egyéb telephelyek esetében minden telekhatár mentén, attól legalább 1,5 m távolságra egy sor őshonos vagy honos fából fasort kell telepíteni.
(4) Beépítésre nem szánt területi karakterre vonatkozó területi építészeti követelmény, hogy a telken belül az épületet/épületeket úgy kell elhelyezni, hogy az épület(ek) a dűlőút tengelyétől legalább 10 méterre legyen(ek).
9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó
egyedi építészeti követelmények
15. § (1) Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területként jelöli ki a 2. számú mellékletben jelölt területeket.
(2) Csak anyaghasználatában, megjelenésében és színezésében a helyi hagyományokhoz illeszkedő épület építhető.
(3) Az építmények felületképzése során tilos a rikító, harsány színt és csillogó vagy fénylő felületet eredményező anyagok alkalmazása.
(4)8 A főépületek héjazataként hullámpala, műanyag hullámlemez, palafedés, valamint bitumenes hullámlemez tetőfedésként nem alkalmazható.
(5)9 A növénytelepítés szabályait, a telepítésre javasolt fajok megnevezését az 5. melléklet tartalmazza, a kerülendő invazív fajok jegyzékét a 5. melléklet tartalmazza.
16. §10 [ „Kialakult falusias lakóterület” esetén]
(1) Anyag- és színhasználat előírások:
a) az épületek tetőhéjalásához terrakotta cserépfedést kell használni a helyi építési szabályzatban Vt övezeti besorolású területek kivételével,
b) építményen fém, kerámia anyagú és műgyanta kötőanyagú, mázas kerámia homlokzatburkolat és fa anyagú, nagytáblás homlokzatburkolat nem alkalmazható,
c) természetes kőburkolat alkalmazása esetén nem alkalmazható a helyre jellemző színű kőtől eltérő kőburkolat,
d) napelemes tetőcserép kizárólag abban az esetben alkalmazható, amennyiben az alapcserép színe megegyezik a napelemes tetőcserép színével és fedésképével, továbbá rendeltetési egységenként legalább 200 db kerül elhelyezésre,
e) fém kémény nem létesíthető.
(2) Tömeg kialakításának előírásai a helyi építési szabályzatban Vt övezeti besorolású területek kivételével:
a) a területen a hagyományos formákhoz igazodó magastetős épületek létesíthetők 35-45 fokos tetőhajlásszöggel,
b) tetőidom és hajlásszög kialakult utcában az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon,
c) főépületen újonnan összetett sátortető nem alakítható ki.
(3) Homlokzat kialakításának előírásai (főépület):
a) építmények falazatának színezése során nem alkalmazható a település hagyományos fehér, tört fehér, okkersárga árnyalatai, homok és agyagszín, tégla, terrakotta, földszínek színhasználatától eltérő homlokzat színezés. A homlokzat részleges felújítása során eltérő vakolatszínezés nem alkalmazható,
b) új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya a környezethez nem illeszkedő módon nem alakítható ki. Nyílás nélküli utcai homlokzat nem létesíthető,
c) az utcafronti homlokzati nyílások, nyílászárók osztásrendjének megváltoztatása a homlokzat egészének összhangjától eltérően nem lehetséges. Egyedi nyílászáró csere esetében a nyílásmagasságának mérete és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől. Az épületek felújítása, átszínezése egységes építészeti koncepció hiányában nem végezhető. Épület utcai homlokzatának részleges felújítása a homlokzat struktúrájától eltérő tagolással és színezéssel nem alakítható ki,
d) az utcai homlokzaton loggia, erkély nem létesíthető,
e) tetőfelületen csak tetősíkban elhelyezett ablakok alkalmazhatók,
f) utcai homlokzaton külső látszótokos redőnyszerkezet újonnan nem kerülhet beépítésre, kivéve azokon az épületeken, amelyek nyílászáróinak kialakult homlokzati anyaghasználata az egységes megjelenés szempontjából indokolja. Utcai homlokzaton erkély, loggia, garázskapu nem létesíthető,
g) az egy épületen megjelenő árnyékolók különbözőek nem lehetnek,
h) nem helyezhető el az utcai homlokzaton égéstermék elvezető, szerelt kémény, parabola-antenna, vagy mesterséges szellőzés, hűtés klimatizáló berendezés kültéri egysége.
(4) Melléképületek, melléképítmények építésekor az alábbiakat kell betartani:
a) lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével - a helyi hagyományoknak megfelelő kialakítású, anyaghasználatú lehet,
b) az épített szerkezetű építmények felületképzése kizárólag természetes anyag lehet: tégla, kő vagy vakolat, a főépület színével és felületképzésével megegyező módon, vagy ahhoz illő kivitelben,
c) a 20 m2 -nél nagyobb vízszintes vetületű tetőfelülettel rendelkező az építmény magastetős kialakítással létesíthető, fedése égetett agyag árnyalatú égetett agyagcserép vagy ahhoz hasonló színezésű betoncserép fedés lehet,
d) 35 foknál kisebb alacsonyabb hajlásszög esetén nem fényes, szürkés árnyalatú korcolt lemezfedés használandó. Lapostető nem létesíthető.
(5) Utcai kerítés kialakításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) épített jellegű, áttört, 1,5-1,8 m magas kerítés a településen hagyományos formák és díszítések felhasználásával
b) kerítések felületének a járdaszinttől mért 0,8 m és 1,8 m magasság közötti sávját legalább 30 %-ban áttört és átlátható felületként kell kialakítani
c) a 14 m-nél keskenyebb közterületek menti útkereszteződéseknél a telek sarokpontjától 6-6 m-en belül – a látóháromszögbe eső szakaszon – a kerítéseket teljes magasságukban átláthatóan kell kialakítani
d) új kerítés építésekor az új épületnek és az új kerítésnek harmonizálnia kell egymással, továbbá illeszkedni kell a szomszédos kerítések kialakításához, amennyiben azok megjelenésükben településképi értéket képviselnek és megfelelnek a kerítésekkel támasztott követelményeknek
e) amennyiben a személygépjármű tároló kerítéssel egybeépülve kerül kialakításra, úgy azt épített pillérvázas szerkezettel (tégla, kő, fa) kell kialakítani a főépület architektúrájához illeszkedően, tetőzetét az utcafronti épülettel megegyezően kell kialakítani
f) látszó zsalukőből és előregyártott (fém, beton, fa) tömör nagytáblás kerítések nem létesíthetők,
g) a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán állandó kerítés lábazattal kialakított, áttört, fa-, tégla-, kőanyagú, fémszerkezetű (kizárólag áttört, nem rikító színű és mintás felületkezelés nélküli, lakatosszerkezetű vagy 20 cm-nél nem szélesebb kerítéselemekből álló vagy táblás (2D, 3D, perforált) kerítések), vakolt felületű kerítés, vagy lábazatos, fonott drótkerítés vagy sövénykerítés létesíthető,
h) kerítés kapuzata a kerítéshez illeszkedő fém (kizárólag áttört, nem rikító színezetű, mintás felületkezelés nélküli lakatosszerkezetű, 20 cm-nél nem szélesebb kerítéselemekből álló vagy táblás (2D, 3D, perforált) kerítés), fa-műanyag kompozit (WPC) vagy fa anyagú lehet.
17. §11 [ „Gazdasági terület” esetén]
(1)12 Egyedi építészeti követelmények:
a) anyag- és színhasználat előírások (fő-, melléképítmény, melléképület):
b) a tájba nem illő színezésű homlokzat, tetőhéjalás kialakítása nem megengedett,
c) tetőfedés cserép, betoncserép, formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedés vagy - amennyiben az a kialakult épített környezetéhez illeszkedik- földszíneket alkalmazó színezésű lemez/fémlemezfedés kivételével nem létesíthető,
d) rikító színek, csillogó felületek - a napelemek és napelemes cserép kivételével – nem alkalmazhatók.
(2)13 Tömeg kialakításának előírásai (főépítmény):
a) Az egy telken több épületből álló telephelyek, ipari létesítmények egységes homlokzati megjelenéssel, összehangolt anyag- és színhasználattal alakítandók ki és formai szempontból ne egységes épületegyüttes hatását keltsék. Az egy telken álló építmények tömegformálásainak, kerítéseinek egységét részleges átalakítással megbontani nem szabad,,
b) lapostető, magastető, alacsony hajlásszögű tető kialakítható. Magastető hajlásszöge 42°-nál nagyobb nem lehet.
(3)14 Zöldfelület kialakításának előírásai: A területen a más területhasználat felöli telekhatár mellett az esztétikai elválasztást biztosító sövény vagy fasor ültetése szükséges.
18. §15 [ „Jellemzően beépítésre nem szánt terület” esetén az épületek fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.]
(1)16 A településen hagyományos építészeti karakterhez nem igazodó építmény, valamint a tájba nem illő színezésű homlokzat, tetőhéjalás kialakítása nem megengedett.
(2)17 Tetőfedés anyagaként égetett agyagcserép, betoncserép vagy 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezet esetében a tájba illő színezésű fémlemezfedés kivételével nem létesíthető.
(3)18 Látszó zsalukőből és előregyártott (fém, beton, fa) tömör nagytáblás kerítések, illetve takart drótháló kerítés kialakítása nem megengedett.
(4)19 Az utcai kerítés kialakítása csak áttört jellegű, a településen jellemző, hagyományos építőanyagból vagy élősövénnyel takart drótfonat kialakítással megengedett.
10. A helyi védelemre vonatkozó építészeti követelmények
19. § (1)20 A H-1 jelű épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva vagy visszaállítva az eredeti homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását megőrizve a homlokzati tagozatokat.
a) A védelem nem akadályozza az épület:
aa) belső átalakítását, korszerűsítését, amennyiben az eredeti belsőszerkezetet elvárható módon tiszteletben tartja,
aa) bővítését, amennyiben az eredeti épület tömegformája, utcaképi szerepe nem változik, illetve szerkezetével, anyaghasználatával összhangban marad.
a) A védett épület csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság esetén bontható el.
(2)21 A H-2 jelű védettség esetén a meghatározott részértéket kell védeni. Az épületek bizonyos kötöttségek mellett átalakíthatók, bővíthetők, felújíthatók és lebonthatók.
a) Tárgyi részérték védelme esetén azt az építés során eredeti szerepének megfelelően újból alkalmazni kell.
a) Az épülettömeg védelme esetén az esetlegesen építendő új épület csak az eredetivel azonos, vagy ahhoz hasonló párkány- és gerincmagasságú és tetőhajlásszögű lehet.
(3)22 A helyi védettségű épületek rontott homlokzata esetén az építési engedélyezés során a tervezett építési tevékenység jellege, nagyságrendje függvényében az alábbiakat szorgalmazni kell:
a) megfelelő felületképzést és színezést,
a) a nyílásrend,a tagozatok, az eredeti arányú nyílászárók, részben vagy egészben történő visszaállítását,
a) a homlokzatok, a tetők átépített részeinek visszaállítását, - a homlokzatok, a tetők rosszul átépített részeinek visszaállítását,
a) a főtömeghez szervetlenül kapcsolódó toldalékok elbontását vagy építészeti egységet eredményező átépítését,
a) a kerítések, kapuk visszaállítását, illetve utcaképhez illeszkedő átépítését,
a) az épület és a hozzátartozó építmények mai elveknek megfelelő és környezethez illeszkedő építészeti egységeinek megteremtését.
(4) A helyi védettségű épület rendeltetésszerű használata meghatározó jelentőségű. Amennyiben az eredeti hasznosítás nem biztosítható, az esetleges alternatív lehetőségek között a közcélú funkciókat előnyben kell részesíteni.
11. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
20. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények és műtárgyak elhelyezésével kapcsolatban az alábbi előírássokat kell betartani:
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátás és elektronikus hírközlési sajátos építmények, a település egész területén elhelyezhetők
(3) Hírközlési magaslétesítmény (antenna, adótorony) a település belterületén, illetve külterületi, tájképvédelmi területen, ökológiai hálózat valamely elemével érintett területen, egyéb védett területen nem helyezhető el.
(4)23 Új, vezeték nélküli elektronikus hírközlési és műsorszóró létesítményt és műtárgyat külterületen a lakott terület határától legalább 150 m távolságban, belterületen templomtoronyban, víztornyon, kilátón és mezőgazdasági építmény tetején helyezhető el.
(5)24
(6) Új, vezeték nélküli elektronikus hírközlési és műsorszóró létesítményt és műtárgyat csak a lakott terület határától legalább 500 m távolságban lehet elhelyezni.
(7)25 A belterület már beépített területén, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamosenergia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén új építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. Újonnan beépülő területeken az elektronikus és hírközlési hálózat felszín felett nem vezethető.
(8)26 Belterületen:
a) bekötővezeték csak földkábellel csatlakozhat a gerinchálózathoz
b) a légvezetékek oszlopait faanyagúakra kell cserélni, vagy földkábeles hálózatra kell kiváltani
(9) Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése tilos az alábbi területeken:
a) ökológiai hálózat részét képező magterületen, ökológiai folyosón, és puffer területen,
b) tájképvédelmi területen,
c) natura 2000 területen,
d) helyi jelentőségű védett természeti területen,
e) helyi területi védelem alatt álló területen és
f) helyi egyedi védettségű épület 100 m-es környezetében.
(10) Transzformátor állomás:
a) a helyi védett területeken nem helyezhető el
b) helyi területi védelem alatt nem álló területeken kizárólag építményben helyezhető el, amelyet az adott területre előírt anyagokból kell kialakítani, és amely formavilágában illeszkedik a településképhez
21. §27
13. Cégtábla, üzletfelirat, kirakat elhelyezésére
vonatkozó településképi követelmények
22. § (1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
(2) Ha cégérek és hirdetőtáblák utólagos elhelyezésénél az (1) bekezdésben foglaltak nem biztosíthatóak, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.
(3) Tetőfelületre cégér, cégfelirat nem helyezhető el.
(4) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
(5) Közterületről látható épületek egy-egy homlokzatának 10%-ánál nagyobb felületén nem helyezhető el cég- és címtábla, információs, vagy más célú berendezés.
(2) Amennyiben az épület egy üzlethelységet, irodát, stb. tartalmaz, az épület homlokzatán legfeljebb 2 db cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el. Amennyiben az épület több üzlethelységet, irodát, stb. tartalmaz, az épületen üzletenként 1 db cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el, mindezek megjelenésüket tekintve egységet képezve.
(3) Kerítésen ingatlanonként egy, saroktelek esetében kettő cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el.
(4) az 1-3 bekezdéseken túl, az épület kirakatában, kirakatportálonként további egy cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el.
(6) A szolgáltatást, kereskedelmi, vendéglátóipari szolgáltatást végző épület nyílászárója felületének legfeljebb 30%-a tartalmazhat üzletfeliratot, reklámot, hirdetést.
(7) A fal síkjára merőlegesen elhelyezett cégjelzés, a gyalogos közlekedési űrszelvény rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja, a gyalogosok közlekedését nem zavarhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti. Elhelyezése a földszinti osztópárkány alatt, de minimum 2,50 méteres magasságban lehetséges.
(9) Épületen, önálló szerkezeten, kerítésen elhelyezett cégtábla, üzletfelirat, cégér, egyéb
23. §28
14. Az egyéb műszaki berendezésekre
vonatkozó településképi követelmények
24. § (1)29 A megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezést az ingatlanon álló épület utcai megjelenéséhez igazodóan kell elhelyezni. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat kerítésen, előkertben elhelyezni nem lehet.
(1a)30 Síktáblás napelemeket, napkollektorokat lapostetős épületeken a tető síkjában, vagy legfeljebb 5% lejtéssel kell létesíteni. Amennyiben az épület attika fallal rendelkezik, a lejtés tetszőleges lehet, de a berendezések egyik eleme sem emelkedhet az attika magassága fölé.
(2)31 Síktáblás napelemeket, napkollektorokat magastetős és alacsony hajlásszögű tetős épületeken a tető síkjában (azzal megegyező dőlésszögben) kell elhelyezni úgy, hogy a berendezés tartószerkezete napelem, napkollektor felülete alól nem lóghat ki. Továbbá egy tetőfelületen csak egy összefüggő felületen helyezhetők el, melyek lehatárolása (kontúrja) négyzet, vagy téglalap alakú lehet. Egy tetőfelületen csak egyirányú (álló vagy fekvő) elemek helyezhetők el. Kontyolt tetőfelületen napelem, napkollektor nem helyezhető el. Ha tető műszaki adottságai szükségessé teszik (többek között: kéménytest, tetőkibúvó, tetőablak, tetőtartó elhelyezkedése) téglalap kontúrral több önálló mező is telepíthető.
(3) Síktáblás napelemeket, napkollektorokat földön (terepszinten) a természetes terepadottságokhoz igazítottan kell elhelyezni. A berendezés tereptől elemelkedő legmagasabb pontja az övezetben előírt kerítés magasságát nem haladhatja meg. Amennyiben az övezetben a kerítés magassága nem szabályozott, a berendezések legmagasabb pontja a 2,0 m-t nem haladhatja meg. Hatnál több berendezés telepítését az utca felől legalább cserjeszinten zárt növényzettel takartan kell kialakítani.
(4)32 Gépkocsi- és kerékpártároló építmény tetőzetén napelem elhelyezhető.
Kötelező szakmai konzultáció
15. Rendelkezés a szakmai konzultációról
25. § (1)33 A településkép védelme érdekében települési főépítész a megkereséstől számítva 8 napon belül tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.
(2)34 A szakmai konzultáció kérelmezése kötelező
1. építési engedélyköteles építési tevékenység,
2. a Méptv. 162. § (2) bekezdés b) pontja szerinti egyszerű bejelentéssel történő új lakóépület építés és lakóépületet kiszolgáló melléképület építés,
3. meglévő lakóépületnek és lakóépületet kiszolgáló melléképületnek a Méptv. 162. § (2) bekezdés b) pontja szerinti egyszerű bejelentéssel legalább 15 m2 nettó alapterülettel történő bővítés
eseteiben.
(2a)35 A kérelemhez
a) építési engedélyhez kötött vagy egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek esetén a (2b) bekezdésben,
b) az a) pontba nem sorolható tevékenységek esetén a (2b) bekezdésben a kérelem tárgyának megfelelően meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni.
(2b)36 A kérelemhez a következő tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni:
1. az egyedi építészeti követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet, melynek részei
a) M = 1:1000 vagy M=1:500 léptékű helyszínrajz a tervezéssel érintett telek beépítéséről, a szomszédos ingatlanokon lévő beépítés bemutatásával, a védettségek lehatárolásával, terepviszonyok szintvonalakkal történő megjelenítésével, a telket érintő korlátozások feltüntetésével,
b) M = 1:100 léptékű alaprajzok,
c) a megértéshez szükséges számú metszet M = 1:100 léptékben,
d) homlokzatok kialakításának műszaki tervrajza M= 1:100 léptékben, melyen a helyiségszellőztető vagy klimatizáló berendezés, napelem és napkollektor homlokzati telepítése vagy tervezett jövőbeni elhelyezése is ábrázolásra kerül,
e) településképet befolyásoló tömegformálás, utcakép, illeszkedés ábrázolását (lehet makett, fotómontázs, digitális megjelenítés is) az e rendelet 2. § 11. pontjában meghatározottakra kiterjedően,
2. a rendeltetés meghatározását,
3. az egyedi építészeti követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírást, mely tartalmazza a telepítés, az építészeti kialakítás, a homlokzatok anyag- és színhasználatának leírását is, valamint a benyújtáskor hatályos településképi és településrendezési követelményeknek való megfelelés igazolását.
(2c)37 A szakmai konzultációt a 6. mellékletben meghatározott, papíralapon, vagy elektronikus úton vagy építésügyi engedélyezési eljárást vagy egyszerű bejelentést megelőzően elektronikus formában benyújtott kérelemmel kell kezdeményezni
(3)38 A szakmai konzultáció iránti kérelmet az építtető vagy a tervező elektronikus formában nyújtja be az érintett önkormányzat részére a (2) bekezdéseben felsorolt esetekben.
(4)39 A szakmai konzultációról jegyzőkönyv készül, melyben foglaltakat a kötelezési eljárás során figyelembe kell venni.
(5)40 A szakmai konzultáció kizárólag a hiánytalanul benyújtott dokumentáció alapján történik.
(6)41 A szakmai konzultáció eredménytelen, amennyiben a kérelem nem tartalmazza a (2b) bekezdésében meghatározott munkarészeket.
Településképi bejelentési eljárás szabályai
16.A bejelentési eljárással érintett építmények,
reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
26. § (1)42 Kötelező településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a Korm. rendelet 46-47. § előírásai szerint:
a) a 35 m2 összes hasznos alapterületet és a 4,5 méteres gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot meg nem haladó új épület építése, kivéve a növénytermesztésre szolgáló üvegház, a növény- vagy gombatermesztésre szolgáló fóliasátor, a felvonulási épület,
b) a meglévő épület bővítése, ha az így elkészült épület az a) pontban meghatározott méretet nem haladja meg, kivéve a növénytermesztésre szolgáló üvegház, a növény- vagy gombatermesztésre szolgáló fóliasátor, a felvonulási épület,
c) az építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának megváltozása (rendeltetésváltozás),
d) olyan építési tevékenység, amely helyi emléket érint és az építési tevékenység a helyi emlék közterületről feltáruló homlokzatának (külső megjelenésének) megváltoztatására irányul,
e) a telek közterülettel vagy magánúttal érintkező határvonalán (telek homlokvonalán) vagy a tervezett szabályozási vonalon létesítendő nem ideiglenes kerítés, támfalkerítés és támfal építése, valamint meglévő átalakítása, bővítése,
f) új üzletfelirat, cégér és a vállalkozást népszerűsítő felirat és grafikai megjelenés elhelyezése, meglévő átalakítása,
g) önállóan, homlokzaton vagy tetőn létesítendő elektronikus hírközlési építmény létesítése,
h) utcabútorok létesítése, átalakítása és bővítése
eseteiben.
(2)43
(3)44
17.A bejelentési eljárás részletes szabályai
27. § (1)45 A bejelentési eljárást a 3. mellékletben meghatározott, papíralapon vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton benyújtott bejelentéssel kell kezdeményezni.
(2)46 A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – legalább az alábbi munkarészeket kell tartalmazni:
a) építési munkák esetében:
aa) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról,
ab) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével, amennyiben a változás érinti,
ac) alaprajzot, amennyiben a változás érinti,
ad) valamennyi érintett homlokzatot, valamint
ae) amennyiben a változás az utcaképben megjelenik, utcaképi vázlatot, és/vagy látványtervet,
af) színtervet.
b) rendeltetésváltozás esetében:
ba) a meglévő állapotról készített helyszíni fotókat is tartalmazó műszaki leírást, mely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő (terület) használat, illetve technológia jellemzőit, a rendeltetés-módosítás következtében – a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő – változásokat, hatásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat,
bb) helyszínrajzot a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével,
bc) (szükség szerint) a megértéséhez szükséges alaprajzot, valamint
bd) (szükség szerint) a megértéshez szükséges homlokzatot vagy a közterületről látható felületek változását bemutató látványtervet, fotómontázst.
be) amennyiben a jogszerűség tisztázásához szükséges, hiteles térképmásolatot.
c) információs vagy más célú berendezés és cégérek üzletfelirat, vállalkozást népszerűsítő felirat valamint egyéb grafikai megjelenések elhelyezése esetében
ca) formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját,
cb) a műszaki berendezés által igénybe vett helyszínt és elhelyezésének módját.
(3) A bejelentési eljárásban vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység illetve rendeltetésváltoztatás:
a) a környezetére környezetvédelmi – elsősorban zaj- és légszennyezési – szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremt-e,
b) jelentősen megváltoztatja-e az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,
c) a jogszabályi előírásoknak megfelelően szükségessé teszi-e többlet-parkolóhelyek illetve rakodóhely kialakítását,
d) érinti-e a közterület kialakítását, a meglévő berendezéseket vagy a növényzetet,
e) befolyásolja-e a közterület közúti -, gyalogos-, illetve kerékpáros forgalmát, illetve veszélyezteti-e azok biztonságát,
f) a tevékenység veszélyezteti-e az épített és természeti környezet értékeit, örökségét.
(4) Amennyiben a településképi bejelentési eljárásban érintett tevékenység megfelel a településképbe illeszkedés kívántalmainak, a tudomásul vétel illetve a kiadott igazolás
A településképi kötelezés, településkép-VÉDELMI bírság
18. Településképi kötelezési eljárás
28. § (1)51 A Polgármester az e rendeletben foglalt településképi követelmények, rendeltetésváltozás esetén a helyi építési szabályzatban foglaltak vagy a településrendezési illeszkedés követelmények megsértése esetén a Méptv. 100 § (1) bekezdés szerinti figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
(2)52 A Polgármester
1. az (1) bekezdés szerinti felhívásban szereplő határidő eredménytelen eltelte,
2. a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,
3. a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén a Méptv. 100 § (2) bekezdés szerint, a településképi követelmények teljesítése érdekében az ingatlan tulajdonosát az előírások betartására és településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.
(3)53 A Polgármester településképi figyelmeztetés és településképi kötelezési eljárásban hozott döntésével szembeni fellebbezést Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testülete bírálja el.
(4)54
19. A településképi bírság kiszabásának településkép-védelmi bírság
esetkörei és mértéke
29. § (1)55 Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben 200 000 forintig terjedő, ismételten kiszabható bírság kiszabását rendelheti el
(2)56 A szankció alkalmazására az alábbi esetekben kerülhet sor
a) a településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása,
b) a településképi bejelentésben vagy a döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése,
c) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglalt megtiltás ellenére végzett tevékenység esetében,
d) a Méptv. 100 § (1) bekezdése szerinti döntésben foglaltak végre nem hajtása esetében.
(3)57 A kiszabható bírság alsó határösszege 200.000 forint, felső határösszege 2.000.000 forint, mely ha a jogsértő állapotot határidőre nem szüntetik meg ismételten kiszabható.
Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
20. A településképi követelmények
alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
30. § A településképi követelmények alkalmazására az önkormányzat az alábbi ösztönzési rendszert alkalmazhatja:
a) a helyi védelem alatt álló érték megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítésére anyagi és/vagy természetbeni önkormányzati támogatás (a továbbiakban: anyagi támogatás) nyújtása;
b) arculati verseny meghirdetése/lebonyolítása a településképi követelményeket teljesítő épületek tulajdonosai számára;
c) a Településképi Arculati Kézikönyv módosításánál, a megvalósult jó példák fejezetébe az érintett épület/épületrész beemelése.
31. § (1) Önkormányzati támogatásban a helyi védelem alatt álló érték tulajdonosa részesíthető.
(2) Az önkormányzati támogatás iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) a polgármesterhez kell benyújtani.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési engedélyt, amennyiben a tervezett építési tevékenység építési engedélyköteles;
b) amennyiben a tervezett építési tevékenység nem építési engedélyköteles:
ba) a tervezett felújítás részletes rajzát,
bb) helyszínrajzot,
bc) az ingatlan tulajdoni lapját;
c) a megvalósítást szolgáló tételes költségvetést;
d) az igényelt támogatási összeg megjelölését;
e) az önrész rendelkezésre állására vonatkozó nyilatkozatot;
f) az építési tevékenység elkészítésének határidejét;
g) előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a döntésnek megfelelően használja fel.
(4) Az önkormányzati támogatás iránti kérelemről és annak formájáról a képviselő-testület dönt.
(5) Az önkormányzati támogatás keretösszegéről – a pénzügyi lehetőségek függvényében – a képviselő-testület a mindenkori éves költségvetési rendeletében dönt
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
21. Hatálybalépés
32. § (1) Jelen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet előírásait hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
22. Hatályon kívül helyező rendelkezések
33. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Lothárd Község Önkormányzata Képviselő-testületének Helyi Építési Szabályzatról szóló 6/2005.(IV.30.) számú rendelete (továbbiakban: Rendelet) 5. § (7) bekezdése hatályát veszti.
(2) A Rendelet 15. § hatályát veszti.
(4) A Rendelet 1. sz. melléklete hatályát veszti.
34. § (1) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről szóló Lothárd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2017. (XII.29.) sz. önkormányzati rendelete.
4. melléklet
a) Szőlő, valamint 3,0 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb cserje (élősövény) esetében 1,0 m
b) 3,0 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb cserje, valamint bármilyen fa esetében 2,0 m
(2) Beépítésre nem szánt területen a telekhatárok és a növények között legalább a következő ültetési (telepítési) távolságot kell betartani:
a) gyümölcsfa-iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte (egres), ribiszke-, josta- és málnabokor, valamint 1,0 m-nél magasabbra nem növő dísz- vagy védelmi szerepű cserje (élősövény) esetében 0,8 m
b) minden egyéb gyümölcsbokor (pl. mogyoró), továbbá birs, naspolya és birsalanyraoltott körtefa, valamint 3,0 m-nél magasabbra nem növő dísz- vagy védelmi szerepű cserje (élősövény) és – a c) pontban nem szereplő – fa esetében 2,0 m
c) kajszi- és cseresznyefa, valamint vadalanyra oltott alma- és körtefa esetében 4,0 m
d) 3,0 m-nél magasabbra növő dísz- vagy védelmi szerepű cserje (élősövény), továbbá dió- és gesztenyefa, valamint 5,0 m-nél magasabbra növő fa esetében 5,0 m
(3) Közút területén az építési területük határai és a növények között, a fentiektől eltérően:
a) cserjék és 3,0 m-nél magasabbra nem növő fák esetében 1,5 m
b) 3,0 m-nél magasabbra növő fák esetében 2,5 m
(4) Fapótlás szabályai
a) A település területén mellmagasságban 15 cm törzsátmérőt elérő, vagy meghaladó fa kivágása – a gyümölcsfa kivételével – csak engedéllyel történhet.
b) A kivágott fát pótolni kell. A fapótlás a 1. számú függelékben meghatározott öshonos, honos fafajokkal lehetséges.
c) Fapótlásként annyi előnevelt fát kell ültetni, hogy azok törzsátmérőjének öszszege a kivágott fák törzsátmérőjének összegét legalább 20%-al meghaladja.
d) A törzsátmérőt a terepszinttől számított 1 m magasságban kell mérni és számítani.
e) A fapótlási kötelezettséget legalább 3cs törzsátmérőjű fákkal kell teljesíteni. HÉSZ 27§
5. Őshonos és honos fafajok
a) a növénytelepítésre vonatkozó jogi szabályozást,
b) Orlóci L. (szerk.) (2015): Közterületi sorfák jegyzékét,
c) az ökológiai viszonyokat.
5. melléklet
|
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
|
Fehér akác |
Robinia pseudoacacia |
|
Mirigyes bálványfa |
Ailanthus altissima |
|
Keskenylevelű ezüstfa |
Eleagnus angustifolia |
|
Zöld juhar |
Acer negundo |
|
Amerikai kőris |
Fraxinus pennsylvanica |
|
Kései meggy |
Prunus serotina |
|
Kanadai nyár |
Populus x canadensis |
|
Nyugati ostorfa |
Celtis occidentalis |
|
Cserjés gyalogakác |
Amorpha fruticosa |
|
Kisvirágú nebáncsvirág |
Impatiens parviflora |
|
Bíbor nebáncsvirág |
Impatiens grandiflora |
|
Japánkeserűfű-fajok |
Fallopia spp. |
|
Magas aranyvessző |
Solidago gigantea |
|
Kanadai aranyvessző |
Solidago canadensis |
|
Közönséges selyemkóró |
Asclepias syriaca |
|
Ürömlevelű parlagfű |
Ambrosia artemisiiflora |
|
Arany ribiszke |
Ribes aureum |
|
Adventív szőlőfajok |
Vitis-hibridek |
|
Vadszőlőfajok |
Parthenocissus spp. |
|
Süntök |
Echinocystis lobata |
|
Észak-amerikai őszirózsák |
Aster spp. |
|
Magas kúpvirág |
Rudbeckia laciniata |
|
Vadcsicsóka |
Helianthus tuberosus s. I. |
|
Olasz szerbtövis |
Xanthium strumaium subsp. italicum |
|
amerikai karmazsinbogyó / amerikai alkörmös |
Phytholacca americana |
|
kínai karmazsinbogyó/ kínai alkörmös |
Phytholacca esculenta |
|
japán komló |
Humulus japonicus |
|
átoktüske |
Cenchrus incertus |
|
nem hazai tünderrózsa fajok, |
|
|
kanadai átokhínár |
Elodea canadensis |
|
aprólevelű átokhínár/ vékonylevelű átokhínar |
Elodea nuttallii |
|
moszatpáfrányfajok |
Azolla mexicana, Azolla filiculoides |
|
borfa/ tengerparti seprűcserje |
Baccharis halimif olia |
|
karolinai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
|
közönséges vízijácint |
Eichhornia crassipes |
|
perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
|
kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
|
Szosznovszkij-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
|
hévizi gazló |
Hydrocotyle ranunculoides |
|
nagy fodros-átokhínár |
Lagarosiphon major |
|
nagyviragú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
|
sárgavirágú tóalma |
Ludwigia peploides |
|
sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
|
közönséges süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
|
felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllum |
|
keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
|
ördögfarok keserűfű |
Persicaria perfoliata |
|
kudzu nyílgyökér |
Pueraria montana |
|
aligátorfű |
Alternanthera philoxeroides |
|
óriasrebarbara |
Gunnera tinctoria |
|
tollborzfű |
Pennisetum setaceum |
A 6. § a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdése a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (2) bekezdése a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 7/A. alcímet (11/A–11/B. §-t) a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 12. § (2) bekezdését a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 18. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 13. § a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (4) bekezdése a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15. § (5) bekezdését a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 16. § a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 17. §-t a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 18. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 17. § (1) bekezdését a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdése iktatta be.
A 17. § (2) bekezdését a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdése iktatta be.
A 17. § (3) bekezdését a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdése iktatta be.
A 18. § a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 18. §-t a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 18. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. § (1) bekezdését a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdése iktatta be.
A 18. § (2) bekezdését a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdése iktatta be.
A 18. § (3) bekezdését a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdése iktatta be.
A 18. § (4) bekezdését a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdése iktatta be.
A 19. § (1) bekezdése a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (2) bekezdése a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (3) bekezdése a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (4) bekezdése a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (5) bekezdését a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 18. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 20. § (7) bekezdése a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (8) bekezdése a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A „településképi követelmények” alcímet (21. §-t) a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 18. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 23. §-t a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 18. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 24. § (1) bekezdése a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (1a) bekezdését a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 11. § (2) bekezdése iktatta be.
A 24. § (2) bekezdése a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 11. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (4) bekezdését a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 11. § (4) bekezdése iktatta be.
A 25. § (1) bekezdése a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25. § (2) bekezdése a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25. § (2a) bekezdését a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 12. § (2) bekezdése iktatta be.
A 25. § (2b) bekezdését a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 12. § (2) bekezdése iktatta be.
A 25. § (2c) bekezdését a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 12. § (2) bekezdése iktatta be.
A 25. § (3) bekezdése a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 12. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25. § (4) bekezdése a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 12. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25. § (5) bekezdését a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 12. § (4) bekezdése iktatta be.
A 25. § (6) bekezdését a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 12. § (4) bekezdése iktatta be.
A 26. § (1) bekezdése a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § (2) bekezdését a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 18. § h) pontja hatályon kívül helyezte.
A 26. § (3) bekezdését a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 18. § h) pontja hatályon kívül helyezte.
A 27. § (1) bekezdése a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (2) bekezdése a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (5) bekezdése a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (6) bekezdése a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (7) bekezdését a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 14. § (3) bekezdése iktatta be.
A 27. § (8) bekezdését a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 14. § (3) bekezdése iktatta be.
A 28. § (1) bekezdése a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (2) bekezdése a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (3) bekezdése a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (4) bekezdését a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 18. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
A 29. § (1) bekezdése a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 16. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § (2) bekezdése a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 16. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § (3) bekezdése a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 16. §-ával megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 17. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. mellékletet a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 17. § (3) bekezdése iktatta be.