Csempeszkopács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2019. (I.24.) önkormányzati rendelete

Csempeszkopács község településképének védelméről

Hatályos: 2024. 03. 18

Csempeszkopács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2019. (I.24.) önkormányzati rendelete

Csempeszkopács község településképének védelméről

Hatályos: 2024. 03. 18

Csempeszkopács Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - a jogszabályban meghatározott véleményezési eljárás lefolytatását követően - a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendeletben alkalmazásában használt fogalmak:

1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg.

2. Egyéb műszaki berendezések: épületre szerelt műszaki eszköz (pl.: klíma kültéri egység, parabola antenna, közművezeték, mérőóra, napelem, napkollektor)

3.1 Az információs kiegészítő elemek: cégér, cégfelirat, üzletfelirat, címtábla, névtábla, Az információs kiegészítő elemek: cégér, cégfelirat, üzletfelirat, címtábla, névtábla, hirdető-berendezés.

4.2 Információs, vagy más célú berendezés: minden olyan berendezés (kétoldali hirdetőtábla, totemoszlop, útbaigazító tábla), amely részben reklámnak nem minősülő információs cél- vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgál.

5.3 Fényreklám: Bármilyen háttér világítással rendelkező fényáteresztő felületen, LCD, plazma TV-n vagy professzionális kijelzőn, videofalon, projektoron megjelenített, nem közérdekű tájékoztatást és útbaigazítást szolgáló információtartalom.

II. Fejezet

A HELYI VÉDELEM

1. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszüntetésének szabályai

2. § (1) A helyi egyedi védelem kiterjed a 1. mellékletben felsorolt helyrajzi számokon lévő építmények és építmény-együttesek egészére, vagy csak azok jelzett részleteire.

(2) A helyi védelem alá helyezést és annak megszüntetését bárki (természetes és jogi személy egyaránt) írásban kezdeményezheti Csempeszkopács Község Önkormányzatának polgármesterénél.

(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a kezdeményező megnevezését;

b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;

c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, ill. telekrész);

d) a védendő érték rövid dokumentálását;

e) a kezdeményezés indokolását.

(4) A kezdeményezésben érintett építményekről, vélt örökségről - amennyiben nem áll rendelkezésre - értékvizsgálati dokumentációt kell készíttetni.

(5) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,

b) a védett terület, védett érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,

d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.

2. Az Önkormányzat döntésével összefüggő feladatok

3. § (1) Az Önkormányzat a helyi védelem alá tartozó épületekről, műtárgyakról, köztéri műalkotásokról, nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza

a) védettségi kategóriát,

b) fotót,

c) területi helyi védelem esetén a helyrajzi számokat és helyszínrajzot,

d) egyedi helyi védelem esetén a védett érték pontos helyét (cím, helyrajzi szám),

e) az egyedi helyi védelem alá tartozó érték rendeltetését és használatának módját.

(3) Az Önkormányzat a helyi védelem alatt álló egyedi elemeket „Helyi védett épület” feliratú – az Önkormányzat által készíttetett és kihelyezett – táblával jelölheti meg, amelyeknek cseréjéről, pótlásáról gondoskodik.

3. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

4. § (1) A helyi védelem alatt álló értéknek a védelem céljának megfelelő folyamatos karbantartásáról, rendeltetésének megfelelő használatáról és fenntartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(2) A tulajdonos jókarbantartási kötelezettsége kiterjed a helyi védelem alatt álló elem minden alkotórészére.

(3) Helyi védelem alatt álló építményt egészében elbontani tilos, kivéve akkor, ha az közvetlen életveszély elhárítása érdekében elkerülhetetlen. Bontás, csak a védettség törlése után, részleges bontás értékvizsgálati dokumentáció alapján végezhető.

(4) A helyi védelmet jelölő önkormányzati tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles.

III. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

1. Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

5. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:

a) Lakóterületi településrész

b) Gazdasági és különleges területi településrész

c) Mezőgazdasági településrész

d) Erdős településrész

e) Zöldterületi településrész

f) Vízfolyás, vízfelület

(2) A meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

IV. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

1. A lakóterületi településrész egyedi építészeti követelmények

6. § (1) A község területén a különleges és gazdasági területek kivételével csak magas tetős épület létesíthető 35-45° közötti tető hajlásszöggel. Tetőtér beépítés esetén az álló tetőablakok fedése 0-45° lehet. Toronyszerű tetőkialakítás egyházi célú használat kivételével nem engedélyezett.

(2) Az épületek meghatározó tetőhéjazata pikkelyszerű és hagyományos anyagú lehet, főépületen és utcákról, közterületről, táblás jellegű fedés nem alkalmazható. A tetőfedés cserép-rendszerű megjelenéshez hasonló cserép, lemez, környezetéhez illeszkedő sík természetes pala, nád.

(3) Az üzletportálokat, cégtáblákat, feliratokat, előtetőket, nyílászáró-rácsokat és az egyéb díszítéseket, berendezéseket az egész épület tömegformájához, homlokzati jellegéhez és részletmegoldásaihoz illeszkedő anyagokból-, formai megoldásokkal- és színezéssel kell kialakítani.

(4) Utcai, közterületi telekhatáron áttört kerítés is létesíthető legfeljebb 80 cm-es lábazattal. Drótfonat tüskésdróttal nem építhető.

(5) Lakóépületen hullámpala, bitumenes zsindely, fém lemezfedés, a hagyományos cserépfedés színárnyalataitól (piros) eltérő színű (zöld, kék, sárga) tetőfedő anyag nem alkalmazható.

7. § Telkek összevonása esetén is követni kell az adott tömbben, vagy környezetében a területre jellemző telepítési módot.

8. § (1) Új épületet az építési tömbben jellemző tetőzettel kell kialakítani.

(2) Kizárólag a kialakult beépítési struktúrába illeszkedő új beépítés valósítható meg, a környezetéből kiugróan nagy tömegű- és magasságú új épület nem létesíthető.

(3) A lakótelkek be nem épített részét kertként kell fenntartani.

(4) A település lakóterületén közterület felől homlokzati oldalon parabola, klimaberendezés, hírközlés átjátszó berendezése nem helyezhető el.

(5) Az utcaképhez tartozó, utcaképet meghatározó előkertben teraszok, vendéglátó teraszok, üzletek standjai, szabadtéri eladóterületei, kerti tetők oldalsó zárásaként, állandó vagy időszakosan ponyva, nád, fémlemez burkolás nem alkalmazható.

9. § Környezetéből kiugró, 25 m-nél magasabb építmény vagy műtárgy elhelyezését környezetbe illeszkedést igazoló látványtervvel kell alátámasztani.

2. Gazdasági és különleges területi településrészre vonatkozó területi- és egyedi

építészeti követelmények

10. § Környezetéből kiugró, 25 m-nél magasabb építmény vagy műtárgy elhelyezését környezetbe illeszkedést igazoló látványtervvel kell alátámasztani.

3. Mezőgazdasági településrész területi- és egyedi építészeti követelmények

11. § (1) Környezetéből kiugró, 25 m-nél magasabb építmény vagy műtárgy elhelyezését környezetbe illeszkedést igazoló látványtervvel kell alátámasztani.

(2) Beépítésre nem szánt területen kerítés - zajvédő fal kivételével - csak áttört kivitelben és legfeljebb 2,5 m magassággal létesíthető. A kerítés tömör lábazata nem lehet 0,6 méternél magasabb.

12. § (1) Az építmények, épületek tömegformálásának, homlokzatképzésének, anyaghasználatának, részletmegoldásainak illeszkedniük kell az építési övezetben, övezetben, tömbben, utcában, szűkebb környezetben és tájban kialakult megoldásokhoz.

(2) Épület tetején épületgépészeti kültéri egységek, - a napelem, napkollektor, napelemes cserép kivételéve - csoportosított elrendezésben, a vezetékezései takaró szerkezet által rejtve helyezhetők el.

4. Zöldterületi településrész területi-és egyedi építészeti követelmények

13. § (1) A közterületeken a fasorok megőrzendők, megtartandók, szükség esetén kiegészítendők. A közterületeken meglévő fa helyek, fasor helyek megtartandók, el nem építhetők, a lehetséges fásításokról a közterületet érintő építési, átépítési és felújítási, rekonstrukciós munkálatok során gondoskodni kell.

(2) A telekhatár és az úttest közötti közterületi zöldfelületet (zöldsávot) keresztező, az útkezelői hozzájárulás alapjául szolgáló tervben rögzített útcsatlakozás szélességében (ennek hiányában az ingatlan kapuszélességében) létesíthető csak burkolt felület, amelyet személygépjármű és kistehergépjármű behajtója esetén kiselemes vagy aszfalt útburkolattal kell kialakítani. A behajtó a környezetétől magasságban nem térhet el.

(3) A be nem épített és nem burkolt felületeket növényzettel kell takarni és fenntartani. Külön gondot kell fordítani a szabálytalan út-és téralakulatok közlekedésre igénybe nem vett felületeire.

(4) A magas építmények, tornyok, oszlopok településképi bejelentéssel, táj- és utcaképet nem rontó módon helyezhetők el. Védett területen ilyeneket elhelyezni tilos.

(5) A hulladékgyűjtő szigetet a településkép zavarása nélkül, a közegészségügyi előírások megtartása mellett növényzettel takarva, a védett építménytől legalább 25 m-re lehet kialakítani.

5. A helyi védelemmel érintett épületekre és értékre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

14. § (1) Helyi védett épület nyílászáróinak cseréje esetén

a) az épületen meglevő, eredeti nyílászárók külső osztásrendjét meg kell tartani,

b) az új nyílászárók kövessék az eredeti nyílászárók osztását, ritmusát, jellemző profil kialakítását, a homlokzati megjelenés felőli, külső szárnyak esetében csak az építés korában alkalmazott osztásrendű, anyagú és szerkezetű elemek építhetők be, műanyagból készült, műanyag és aluprofilú külső felületű nyílászáró nem alkalmazható,

c) homlokzati nyílászárók, biztonsági rácsok, zsalugáterek, árnyékolók felújítása esetén – a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével – csak az épületen meglévő nyílászárókkal azonos színek alkalmazhatóak.

(2) Helyi védelemmel érintett épületek, építmények felújítása, átalakítása, bővítése esetén az eredeti állapot visszaállítását, a toldalékok elbontását, valamint az épület, építmény környezetének kertészeti felújítását kell biztosítani.

(3) Az utcaképi védelem alatt álló területeken érvényes előírások:

a)4 Az önkormányzat előírhatja a szomszédos épületekhez illeszkedő tetőfedés, homlokzatképzés, homlokzat színezés alkalmazását.

b) Lakóépületen hullámpala, bitumenes zsindely, fém lemezfedés, a hagyományos cserépfedés színárnyalataitól (piros) eltérő színű (zöld, kék, szürke, fekete stb.) tetőfedő anyag nem alkalmazható.

c) Törekedni kell meglévő épület építészeti értékeinek – nyílásosztás, nyílászáró osztás, vakolatdíszek, tagozatok, párkányok, színezés – megőrzésére és visszaállítására.

d) Átalakítás, bővítés vagy új épület építése esetén a megmaradó illetve elbontásra kerülő épület kontúrja által kijelölt terület is beépíthető. Amennyiben az épület és az oldalsó telekhatár közötti távolság (tényleges oldalkert mérete) kisebb, mint 3 méter, a szomszéd telekhatár felé néző homlokzatot nyílás nélkül, tűzfalasan kell kialakítani.

(4) A Balogh-Sarlay kiskastélyhoz vezető vadgesztenye-allé helyi természetvédelem alá vonandó.

(5) Az allé egységét helyre kell állítani. A fasor fafajváltás nélküli pótlásáról és gondozott fenntartásáról gondoskodni kell.

(6) Az egyedi tájértékek helyben történő megőrzéséről és felújításáról gondoskodni kell.

6. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek kijelölése

15. § (1) A nem használt, felhagyott légvezetékeket és tartóelemeiket a szolgáltatónak, vagy a vezeték tulajdonosának az oszlopokról, oszlopsorokról el kell távolítani, valamint az épületekhez való becsatlakozást el kell bontani.

(2) Új közműkiépítéseknél a kisfeszültségű erőátviteli- és közvilágítási hálózatokat föld lehetőség szerint föld alatt kell kiépíteni.

(3) A 5. mellékletben nem szereplő területek elsősorban alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.

7. A reklámokra és reklámhordozókra vonatkozó településképi

követelmények

16. § (1)5

(2)6

(3) Nem helyezhető el reklámhordozó közterületről látható magánterületen, ha:

a)7

b)8

c) településképi, tájképi környezetvédelmi szempontból elhelyezkedése kedvezőtlen vagy káros lenne.

(4)9

(5)10

(6)11 Az állandó díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylő hirdető-berendezést az egyéb előírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező épületek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látványát kedvezőtlenül ne befolyásolja.

8. Információs kiegészítő elemek elhelyezésére vonatkozó egyedi építészeti követelmények

17. § (1) Egy építményen, épületen megjelenő több információs kiegészítő elem anyaghasználatának, méretének, kialakításának azonosnak kell lenniük.

(2) Az információs kiegészítő elemek még részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.

(3) Az építményen elhelyezett, az ingatlan elidegenítésére vonatkozó hirdetés legfeljebb 0,6 m2 felületű lehet.

18. § (1) A község területén levő épületeken, építményeken információs kiegészítő elemek elhelyezésére az alábbi rendelkezések vonatkoznak:

a) lakóépületben vagy önálló épületben kialakított, kereskedelmi, szolgáltató, irodai, kulturális, vendéglátó funkció esetében, a tevékenységet magába foglaló épületrészhez kötődő, földszinti és fogadószinti homlokzaton, a nyílászárók feletti sávban, csak cég- és névtábla, cégfelirat, 0,4 m2 felületet nem meghaladó cégér, egyedi címfestett tábla helyezhető el,

b) több – belső közlekedőből megközelíthető - rendeltetési egységet magába foglaló üzletközpont esetében, - az a) pontban meghatározottakon túl - az osztás és nyílás nélküli, jellemzően tömör homlokzat szerves részeként kialakított, az épület léptékéhez igazodó méretű és alakú, cserélhető tartalmú információs elem helyezhető el,

c) üzemi, ipari épületeken, raktárakon csak a saját tevékenységet jelző cég- és névtábla, cégfelirat, cégér, egyedi címfestett tábla helyezhető el.

(2) A rendelet 1. mellékletében szereplő és a község helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében lehatárolt műemléki területen és azon álló épületeken, építményeken, valamint műemléki (M) és helyi védelem alatt álló épületeken, építményeken – a homlokzatok meglévő, vagy tervezett, vízszintes és függőleges tagolásához, nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához, szabad felületek arányaihoz és méretéhez illeszkedő - cégtábla, címtábla, cégér az alábbiak szerint helyezhető el, vagy alakítható ki:

a) egy épületben több rendeltetési egység esetében egymással összhangban kialakított, egységenként legfeljebb 1-1 db hirdető-berendezés helyezhető el egységes információs rendszer részeként, a homlokzati arányokat figyelembevevő méretekkel,

b) portál, vagy kirakat erre a célra kialakított felirati mezőjén önálló betű és logó, ragasztva, vagy a háttértől eltartottan felerősítve, igény esetén élben, háttérből, vagy kívülről derítő fénnyel megvilágítva,

ba) festett, polisztirol, öntött, anyagában színezett műanyag,

bb) fa, festett gipsz, kerámia,

bc) festett fém, rozsdamentes acél, réz, szálcsiszolt alumínium, és

bd) natúr, savmaratott, pasztellszínű edzett üveg anyagokból.

c) vakolt, vagy burkolt felületre a portál, kirakat felső széle és a földszintet az emelettől elválasztó osztópárkány, vagy képzeletbeli vonala között levő sávban, vagy földszintes épület esetében az épített párkány, vagy ereszvonalig terjedő sávban – az a) pontban megjelölt lehetőségeken túl,

ca) homlokzatra festett kivitelben,

cb) fából, festett fémből, rozsdamentes acélból készült – keretezett, vagy keretezés nélküli - táblára festve vagy ragasztva,

cc) a homlokzat síkjától eltartott, kifeszített, impregnált fény- és vízálló szövetre festett kivitelben,

cd) homlokzat síkjától eltartott, negatív betű kivágású fémtáblából,

ce) pasztell árnyalatú színes, vagy savmaratott biztonsági üvegtáblán festett, vagy ragasztott kivitelben - igény szerint hátulról derített megvilágítással.

d) kirakatra, portálra, homlokzati felületre elhelyezett hirdető-berendezésen túl, épületenként legfeljebb 1db. - falra merőlegesen elhelyezett, legfeljebb 70 cm kiállású, legfeljebb 0,4 m2 befoglaló méretű cégér, a tevékenység, vagy logó ábrázolásával, igény szerint élben, vagy kívülről megvilágítva,

da) impregnált fa, festett fém, rozsdamentes acél, kovácsoltvas,

db) natúr, savmaratott, vagy pasztellszínű, biztonsági üveg anyagokból.

9. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi

követelmények

19. § (1) Magastetős épület esetén a táblás napelemeket, napkollektorokat napelemes cserép kivételével a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy

a) széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakhoz,

b) sorolva, lépcsőztetés nélkül téglalap alakú felületet képezzenek.

(2) Színben és formában a tetőfelület anyagával harmonizáló napelemes cserép alkalmazása teljes tetőfelületen megengedett valamennyi építmény esetében.

(3) Épület közterületről látható homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.

(4) Épületek tetőszerkezetén elhelyezett antennatartó szerkezet legmagasabb pontja az építmény legmagasabb pontjánál legfeljebb 6 m-rel lehet magasabb.

(5) Kisméretű mobilhálózati bázisállomás (mikrocella) meglévő közműoszlopokon elhelyezhető, épületen utca felől takart módon helyezhető el.

V. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

1. Rendelkezés a szakmai konzultációról

20. §12 E rendeletben foglalt településkép-védelmi követelmények teljesülése érdekében átruházott hatáskörben eljáró polgármester az ügyfél írásbeli kérelmére a településkép-védelmi követelményekről tájékoztatást ad. A tájékoztatás szakmai konzultáció keretében történik.

2. A szakmai konzultáció eljárás rendje

21. § (1) Az írásos kérelemnek tartalmaznia kell a rendelet 3. mellékletében foglalt kérelemnyomtatványban foglaltakat, így:

a) a kérelmező alábbi személyes adatait:

aa) nevé

ab) lakóhelye címét, szervezet esetén székhelyét

ac) levelezési címét, ha az a lakóhely, szervezet esetén székhely címétől eltér

b) a kérelemmel érintett ingatlan, ingatlanok pontos címét, helyrajzi számát vagy ingatlanhoz nem köthető szakkérdés esetén annak rövid kifejtését.

(2) Előzetes időpont egyeztetés céljából telefonos vagy elektronikus elérhetőség is megadható, de a tájékoztatás és a szakmai konzultáció csak személyesen folytatható le.

(3) A kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a kérelmezőt az általa megadott elérhetőségek valamelyikén a szakmai konzultáció kitűzött időpontjáról értesíteni kell.

(4) A konzultációról készült emlékeztetőt az önkormányzat nyilvántartásba veszi.

3. A településképi bejelentési eljárás

22. § (1)13 Településképi bejelentési eljárást folytat le az átruházott hatáskörben eljáró polgármester építési tevékenység megkezdése előtt a rendelet 25. §-ában meghatározott esetekben.

(2) A polgármester településképi bejelentéssel kapcsolatos véleményét a főépítész szakmai véleményére is alapozhatja.

(3) Az eljárást e célra rendszeresített, a 4. mellékletben szereplő nyomtatványon lehet kezdeményezni.

23. § (1) Településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenység esetén a telepítéssel, építészeti kialakítással kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:

a) a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik–e a kialakult településszerkezetbe,

b) teljesíti-e az egyes eltérő karakterű településképpel rendelkezői községrészek esetében a településképi szempontokkal kapcsolatos tömegalakítási, homlokzatformálási, anyaghasználati követelményeket,

c) illeszkedik-e a környezetébe, figyelembe veszi-e a környező beépítés sajátosságait,

(2) A bejelentési eljárás lefolytatása alapján a kérelem tárgyának fennmaradási érvényessége a határozat kiállításának dátumától számítva

a) állandó építmény esetén végleges,

b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén 180 nap,

c)14 reklám, reklámhordozó és hirdető-berendezés a bérleti szerződés lejártáig, vagy a rendeltetési egység működésének befejezéséig, befejezésének időpontjáig.

24. § (1) A bejelentés tárgyától függően a településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenységgel összefüggő épület, építmény, berendezés, bútor építészeti- műszaki tervének munkarészei:

a) a bejelentés tárgyának helyét, vonatkozó adatait, méreteit, tágabb összefüggő területet és szomszédos épületeket feltüntető helyszínrajz,

b) épület, építmény - kitelepülésnél berendezés, bútor – esetében

ba) alaprajzok,

bb) megértéshez szükséges számú metszet,

bc) minden eltérő megjelenésű homlokzat, vagy nézet,

c) műszaki leírás, leírás a beépítési adatok, méretek, szerkezeti, építészeti megoldások feltüntetésével

d) a bejelentés tárgyától függően

da) színezett modellkép,db) környezetbe illesztett fotorealisztikus településkép

dc) helyszínre illesztett látványterv

e) amennyiben nem az ingatlan tulajdonosa nyújtja be a kérelmet vagy egy társasházi lakásra vonatkozik a kérelem, úgy az ingatlan tulajdonosának / társasház közös képviselőjének hozzájáruló nyilatkozata.

25. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni, ha az építési tevékenységgel érintett ingatlan a településképi szempontból meghatározó területek karaktertérképén, vagy a szabályozási terven jelölt

a) helyi védettségű telken és közvetlen szomszédságában,

b)15 országos jelentőségű védett természeti, és NATURA 2000 előírással érintett területen helyezkedik el.

(2) Településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenységek az 1. pontban felsorolt területeken:

a) helyi védelem alatt áll;

b) tájképvédelmi övezet beépítésre nem szánt területén található;

c) az építési tevékenységgel érintett épület vagy építmény közterületen helyezkedik el.

d) közterületre tervezett, a településkép megjelenését befolyásoló, 30 napnál huzamosabb időre szánt idényjellegű, valamint tartós jellegű építményekre irányuló építési tevékenység esetén.

(3)16 Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén.

(4)17 Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni rendeltetésváltozások esetén.

4. A településképi kötelezési eljárás

26. § (1)18 Településképi kötelezési eljárást folytat le az átruházott hatáskörben eljáró polgármester az alábbi esetekben:a) a helyi építészeti- és településkép védelem érdekében, ha az építmény- és környezete műszaki, esztétikai állapota, vagy annak használati módja nem felel meg a településképi rendelet előírásainak, különösen ha:

aa) homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott,
ab) nem a rendeltetésének megfelelő funkcióra használják,
ac) megjelenése, színezése az egységes községképet lerontja,
ad) az építési övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzettelepítés nem valósult meg, hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg,
ae) a telek szabad területét nem a területfelhasználási előírásoknak megfelelően, településképet lerontó módon használják,
af) az építkezéssel érintett telek és környezete - az átmeneti állapot ideje alatt – nincs a vonatkozó előírásoknak megfelelően rendben tartva, bekerítve,
a) településképet rontó cégér, hirdető-berendezés, információs elem megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha annak mérete, anyaga, megjelenése nem felel meg a településképi követelményeknek, különösen, ha:
aa) a megjelenített tartalom aktualitását vesztette, a megjelenített rendeltetés, vagy tevékenység megszűnt,
ab) nem illeszkedik a településképbe, és a jellemző községképi látványban idegen elemként jelenik meg,
ac) előnytelenül változtatja meg az épület homlokzatát, tetőzetét, kirakatát, portálját,
ad) bejelentés nélkül helyezték el,
ae) harsány színeivel, nagy méretével, kirívó, feltűnő módon jelenik meg a községképben.
b) a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó településképi elem, épület esetében:
ba) ha a bejelentési kötelezettség elmulasztása ellenére megvalósították,
bb) ha a bejelentési eljárás során, a polgármester tiltó és figyelmeztető felhívása ellenére megvalósították,
bc) nem a településképi bejelentés során kiadott határozatnak megfelelően valósul meg.
(2) A polgármester a kötelezési eljárás lefolytatása előtt tájékoztatást és felhívást küld a tulajdonosnak.
(3) Hivatalból történő eljárás (ellenőrzési tevékenység) szabályai: A polgármester az észleléstől számított 15 napon belül megindítja az eljárást, az ingatlan tulajdonosát értesíti az eljárás megindításáról.
(4) 19 Az (1) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a – (2) bekezdés szerinti felhívás eredménytelenségét követően – a polgármester önkormányzati településképvédelmi bírságot szab ki, amelynek összege 100 000 forinttól 200 000 forintig terjedhet.
(5) Az önkormányzati településképvédelmi bírság kiszabásánál a hatóság mérlegeli különösen:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
VI. Fejezet

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

27. § (1) Ez a rendelet 2019. február 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Csempeszkopács Község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának következményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 9/2017. (XI.29.) önkormányzati rendelete.

1. melléklet a 2/2019. (I. 24.) önkormányzati rendelethez

üres cím

1a. A) Helyi védelem alatt álló építmény:

a) Szakrális emlékek-Kőkereszt: Hunyadi utca 25.

b) Árpád tér 1.hsz; 54 hrsz.; lakóház;

c) Árpád tér 3.hsz; 46 hrsz.; lakóház;

d)Árpád tér 4.hsz; 43 hrsz.; lakóház;

e) Árpád tér 5.hsz; 42 hrsz.; lakóház;

f) Árpád tér 9.hsz; 33 hrsz.; lakóház;

g) Rákóczi u. 15. hsz; 15 hrsz.;

h) Hunyadi u. 9. 125 hrsz.;

i) Hunyadi u. 13. hsz; 127/1 hrsz. magtár;

j) Hunyadi u. 14. hsz; 76 hrsz.;

k) Hunyadi u. 23. hsz; 134/1 hrsz.;

l) Vasút építészeti emlékek: 23/3; 23/5 hrsz.

B) Utcakép védelem:

a) Árpád tér teljes területe az 53. hrsz közterülettel határos ingatlanok.

2. melléklet a 2/2019. (I. 24.) önkormányzati rendelethez

Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

3. melléklet a 2/2019. (I. 24.) önkormányzati rendelethez

Kérelem településképi szakmai konzultációhoz

Kérelmező tölti ki!

1. Kérelmező adatai:

Tervező adatai: (amennyiben releváns)

Név:

Név:

Lakcím vagy székhely:

Tervezői jogosultság száma:

Levelezési cím (amennyiben előzőtől eltér):

Levelezési cím:

Kapcsolattartó:

Tervező szervezet:

-./ e-mail:

-./ e-mail:

2. Szakmai konzultáció tárgya: (A tervezett tevékenység rövid leírása)

3.Az érintett ingatlan adatai:

címe: 1 helyrajzi szám:
1 1

Alulírott 1. pont szerinti Kérelmező,a 3. pontban megjelölt ingatlanon, a 2. pont szerinti tárgyban kérelmezem a településképi szakmai konzultáció biztosítását.

Kelt: Csempeszkopács, ………év ……………… hónap ……nap


...............................................................
Kérelmező aláírása

4. melléklet a 2/2019. (I. 24.) önkormányzati rendelethez

Kérlem településképi bejelentési eljárás lefolytatásához

BEJELENTÉSI KÉRELEM
településképi bejelentési eljárás lefolytatásához

Beérkezés dátuma:

lktatószám:

Átvevő neve:

Kérelmező tölti ki!

1. Bejelentő (építtető) adatai:

Tervező adatai:

Név:

Név:

Lakcím vagy székhely;

Tervezői jogosultság száma:

Levelezesi cím (amennyiben az előzőtől eltér):

Levelezési cím:

Kapcsolattartó :

Tervező szervezet:

email:

mobil:

2. Bejelentés tárgya:

reklám, reklámhordozó elhelyezése 20

építési tevékenység

rendeltetés változás

A tervezett tevékenység rövid leírása:

Korábbi településkép védelmi szakmai konzultáció időpontja :

3. Az érintett ingatlan címe; Hrsz,:


4.Tevékenység megvalósításának
tervezett időtartama: .........év „„„ hó „„„nap - ......... év „„„ hó „„..nap

5.Mellékeltdokumenticló tartalma:

2 példány szükséges

müszaki leírás:

helyszínrajz:

alaprajz(ok):

homlokzat(ok):

helyszínre illesztett látványterv :

tulajdonosihozzájárulá s / társasházi hozzájáruijs:

egyéb (pl. kertészeti munkarészek stb.): „„.•

Alulírott 1.pont szerinti Építtető, a 3 . pontban megjelölt ingatlanon, a 2. pont szerinti tevékenység megvalósítására vonatkozóan, a 4. pontban megjelölt időtartamra kérelmezem a településképi bejelentési eljárás lefolytatását.

Kelt: …………………év …………………hónap ……….. nap

………………………
Építtető aláírása

5. melléklet a 2/2019. (I. 24.) önkormányzati rendelethez

A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek

1. Természeti területek

2. a tájképvédelmi terület

3. védett természeti érték.

1. függelék az 5. melléklethez a 2/2019. (I. 24.) önkormányzati rendelethez

1a. Csempeszkopács közterületein telepítésre ajánlott fafajok jegyzéke

Acer campestre - mezei juhar Acer ginnala - tűzvörös juhar Acer platanoides - korai juhar
Aesculus carnea - hússzínű vadgesztenye Betula pendula - nyírfa
Celtis australis - déli ostorfa
Celtis occidentalis - nyugati ostorfa Cercis siliquastrum - közönséges júdásfa Corylus colurna - törökmogyoró
Crataegus lavallei - fényeslevelű galagonya Crataegus x media - skarlátvirágú galagonya Crataegus laevigata - kétbibés galagonya Crataegus monogyna - egybibés galagonya Fraxinus americana - amerikai kőris
Fraxinus excelsior - magas kőris Fraxinus ornus - virágos kőris Ginkgo biloba - páfrányfenyő
Gleditsia triacanthos f. inermis - tövistelen lepényfa
Koelreuteria paniculata - bugás csörgőfa Prunus serrulata - japán díszcseresznye
Pyrus calleriana - kínai körte Rhus typhina - torzsás ecetfa Robinia hispida - rózsás akác Sophora japonica - japánakác Tilia x euchlora - krími hárs Tilia tomentosa - ezüst hárs Ulmus pumila - pusztaszil
Zelkova serrata - japán gyertyánszil Chamaecyparis lawsoniana - hamisciprus Juniperus communis - közönséges boróka Juniperus virginiana - virginiai boróka Cedrus atlantica - atlaszcédrus Cupressocyparis x Leylandii - Leyland-ciprus Picea omorika - szerb luc
Picea pungens - szürke luc Pinus nigra - feketefenyő Pinus strobus - simafenyő Pinus sylvestris - erdeifenyő
Pseudotsuga menziesii - Duglászfenyő Taxus baccata - közönséges tiszafa

1b. Acer negundo - zöld juhar

Ailanthus altissima - mirigyes bálványfa Amorpha fruticosa - cserjés gyalogakác Alnus glutinosa - mézgás éger
Aesculus hyppocastanum - vadgesztenye Fagus sylvatica - közönséges bükk Fraxinus angustifolia - keskenylevelű kőris Fraxinus pennsylvanica - amerikai kőris Gleditsia triacanthos - tövises lepényfa Catalpa bignonioides - szívlevelű szivarfa Juglans nigra - fekete dió
Juglans regia - pompás dió Malus domestica - alma
Malus baccata - bogyós díszlma
Malus x purpurea -bíborlevelű díszalma Malus fajok
Morus alba - fehér eperfa Platanus x hyspanica - platán Populus fajok
Prunus cerasifera - cseresznyeszilva Prunus cerasifera "Nigra" - vérszilva Prunus cerasus - meggy
Prunus domestica - szilva Pyrus domestica - körte Sorbus fajok
Tilia cordata -

2. függelék az 5. melléklethez a 2/2019. (I. 24.) önkormányzati rendelethez

Műemlék

Sorszám

törzsszám

helység

cím

név

védelem
bírság kategória

helyrajzi szám

1

7665

Csempeszkopács

R.k. templom ex-lege műemléki környezete

Műemléki környezet

39, 41/2, 42, 43, 53, 51, 56, 55, 54, 50/2, 50/1, 46, 45/1, 37, 32, 33, 31, 30/2, 27, 26, 11, 12, 13/3

2

9907

Csempeszkopács

Helytörténeti Múzeum, v. Balogh-kiskastély ex-lege műemléki környezete

Műemléki környezet

84/8, 84/9, 84/2, 84/10, 113, 115, 128/7, 127/1, 130, 126/2

3

7665

Csempeszkopács

KOPÁCS, Árpád tér 11.

R.k. templom

Műemlék
I.

52

4

9907

Csempeszkopács

(Csempeszháza) Hunyadi u. 22 .

Helytörténeti Múzeum, v. Balogh-kiskastély

Műemlék
II.

85

1

Az 1. § 3. pontja a Csempeszkopács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (III. 13.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

2

Az 1. § 4. pontja a Csempeszkopács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (III. 13.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

3

Az 1. § 5. pontját a Csempeszkopács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (III. 13.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.

4

A 14. § (3) bekezdés a) pontja a Csempeszkopács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (III. 13.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

5

A 16. § (1) bekezdését a Csempeszkopács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (III. 13.) önkormányzati rendelete 10. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

6

A 16. § (2) bekezdését a Csempeszkopács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (III. 13.) önkormányzati rendelete 10. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

7

A 16. § (3) bekezdés a) pontját a Csempeszkopács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (III. 13.) önkormányzati rendelete 10. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

8

A 16. § (3) bekezdés b) pontját a Csempeszkopács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (III. 13.) önkormányzati rendelete 10. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

9

A 16. § (4) bekezdését a Csempeszkopács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (III. 13.) önkormányzati rendelete 10. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

10

A 16. § (5) bekezdését a Csempeszkopács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (III. 13.) önkormányzati rendelete 10. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

11

A 16. § (6) bekezdése a Csempeszkopács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (III. 13.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

12

A 20. § a Csempeszkopács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (III. 13.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

13

A 22. § (1) bekezdése a Csempeszkopács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (III. 13.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

14

A 23. § (2) bekezdés c) pontja a Csempeszkopács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (III. 13.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

15

A 25. § (1) bekezdés b) pontja a Csempeszkopács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (III. 13.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

16

A 25. § (3) bekezdését a Csempeszkopács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (III. 13.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdése iktatta be.

17

A 25. § (4) bekezdését a Csempeszkopács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (III. 13.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdése iktatta be.

18

A 26. § (1) bekezdése a Csempeszkopács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (III. 13.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

19

A 26. § (4) bekezdése a Csempeszkopács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (III. 13.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

20

A 4. mellékletben foglalt táblázat „reklám, reklámhordozó elhelyezése” sora a Csempeszkopács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (III. 13.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.