1. § E rendelet célja Grábóc Község településképének, épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. § E rendelet alkalmazásában:

• 1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
• 2. Cégtábla: a cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
• 3. Címtábla: az intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
• 4. Fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett, reklám megjelenítésére alkalmas led panel, videófal, monitor.
• 5. Hirdető-berendezés: hirdetések, reklámok elhelyezésére szolgáló, fixen rögzített vagy mozgó, közterületről érzékelhető szerkezet, mely képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas.
• 6. Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight és CityBoard formátumú eszköz.
• 7. Más célú berendezés: elsődleges funkcióját tekintve közterületi, köztéri bútor, különösen a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát.
• 8. Rikító szín: nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek.
• 9. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, építményrész, egyéb elem.

3. § (1) A helyi védelem célja Grábóc Község településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző építészeti örökségeinek és táji értékeinek védelme, a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő értékek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

(3) A helyi védelem alá tartozó értékek jegyzékét az e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

4. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor. A kezdeményezésre a településrendezési eszközök keretében elkészült örökségvédelmi hatástanulmány is javaslatot tehet.

(2) A helyi védelem irányítása az Önkormányzat Képviselőtestületének hatáskörébe tartozik. Helyi védelem alá helyezésről, vagy megszüntetéséről kizárólag a Képviselőtestület hozhat – e rendelet módosítása, vagy felülvizsgálata keretében – döntést.

(3) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

• a) a védelemre javasolt érték megnevezését, címét, helyrajzi számát,
• b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,
• c) a kezdeményezés rövid indokolását,
• d) a védendő érték fotódokumentációját, helyszínrajzát,
• e) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(4) A helyi értékek védelmével kapcsolatos döntések és feladatok előkészítése és végrehajtásának szervezése a település jegyzőjének feladata.

(5) A védendő értékek körérnek bővítésére épület és szobor esetén építészmérnök által készített építészeti értékvizsgálat, növény esetében tájépítész- és kertészmérnök által készített botanikai értékvizsgálat alapján lehet javaslatot tenni.

(6) A védettség törlése a tulajdonos kérelmére, épület és szobor esetében építészmérnök, növényállomány esetében kertészmérnök által készített szakvélemény alapján akkor kerülhet sor, ha a védett épület állaga miatt gazdaságosan már nem újítható fel, illetve ha a védett növény kiszáradt, balesetveszélyessé vált, vagy növény-egészségügyi szempontból szükséges.

(7) Ha a védettség megszűnik, a jegyző gondoskodik a védett épület felmérési dokumentációjának elkészíttetéséről és annak a Megyei Levéltárban történő elhelyezéséről; valamint a megmenthető értékes szerkezeti elemek, tárgyak megmentéséről és elhelyezéséről.

(8) A helyi védelem alá helyezésről, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

• a) az érintett ingatlan tulajdonosát (tulajdonosait) postai úton,
• b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
• c) a kezdeményezőket.

5. § (1) A védett érték csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia:

(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

(3) Helyi védelem alatt álló növényt az e célra rendszeresített „Grábóc Község Önkormányzata által helyi védelem alá vont növény - évszám” feliratú táblával jelölhető meg, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

(4) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a helyi védelem alatt álló építményen, vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

6. § (1) A védett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

• a) a védett érték megnevezését, nyilvántartási számát,
• b) a védett érték pontos helyét (cím, helyrajzi szám) és tulajdonosát,
• c) a védelem típusát,
• d) a védelem szakszerű, rövid indoklását az értékvizsgálat alapján,
• e) az értékeket bemutató térképet, terv és fotóanyagot,
• f) a védett érték állapotfelmérésének adatait, a helyreállítási javaslatot
• g) a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat, valamint
• h) minden egyéb adatot, amely a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.

(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.

7. § (1) A védett érték tulajdonosának kötelessége a védett érték rendeltetésszerű használatáról, jó állapotáról gondoskodni.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.

(4) A védett érték fenntartásának költségei a tulajdonost terhelik.

(5) A közterületen álló védett növényzet esetenként szükséges növényvédelméről, rendszeres fenntartásáról az önkormányzat köteles gondoskodni, szakértő bevonásával.

8. § (1) A védett érték megóvása, állagának megőrzése céljából a tulajdonos kérelmére pályázat útján önkormányzati támogatás adható.

(2) A helyi védelem támogatására felhasználható összeget minden évben az Önkormányzat költségvetési rendeletében kell meghatározni.

(3) A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött szerződésben kell rögzíteni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:

• a) a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
• b) a karbantartással és az építéssel összefüggő előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja,
• c) a tényleges munka szabályszerűen kerül elvégzésre.

9. § (1) Az önkormányzat településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli az alábbi területeket:

• a) Falusias karakterű terület,
• b) Gazdasági területek,
• c) Kertes területek,
• d) Egyéb külterület.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Településkép védelme szempontjából kiemelt területek:

• a) Táj- és természetvédelmi területek: Natura 2000 terület, országos ökológiai hálózat övezete (magterület), tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete, egyedi tájértékek;
• b) Örökségvédelemmel érintett területek: műemlékek és műemléki környezet, valamint régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek.

(4) A településkép védelme szempontjából kiemelt területek felsorolása és lehatárolása függelékként e rendelethez csatolandó.

10. § (1) A 9. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott területen új épület vagy épületbővítés tömegét, helyét és beépítési módját a környezetében meglévő beépítési módhoz, épülettömeghez kell igazítani, amelyet két-két szomszédos ingatlant bemutató fotódokumentációval kell igazolni.

(2) Kialakult beépítésű utcában az ingatlan fő funkcióját betöltő új épület utcai homlok-falát az utcában jellemzőnek tekinthető kialakult építési vonalhoz kell igazítani.

11. § A 9. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott területen épületet, építményt úgy kell elhelyezni, hogy telepítésével, műszaki megoldásaival alkalmazkodjon a természetes terepadottságokhoz.

12. § A 9. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott területen épületet, építményt úgy kell elhelyezni, hogy illeszkedjen a meglevő környezethez és a terepviszonyokhoz.

13. § A település teljes területe tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület, ezért új épület építése csak a tájba illesztés fokozott figyelembe vételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett.

14. § (1) A 9. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott területen kialakult beépítésű utcában történő új építés esetén az ingatlan fő funkcióját betöltő épület tetőidoma az utcában jellemzően kialakult tetőidomokkal összhangban alakítható ki.

(2) Az ingatlan fő funkcióját képviselő épületet jellemzően 35-45° hajlású magas tetővel lehet kialakítani.

(3) Az épület szélessége fésűs beépítésnél nem haladhatja meg a 8,5 m-t.

(4) Az alkalmazható tető-héjazati anyag: a natúr égetett cserép színárnyalataival megegyező színű égetett cserép, betoncserép, pikkelyfedés-jellegű fémlemez- vagy bitumenes zsindely-héjazat.

(5) Nem alkalmazható azbesztet tartalmazó, illetve fokozott tűzterjedési fokozatba sorolt héjazati anyag. Nád-, zsúp- és fazsindely-fedés csak kivételesen, a területileg illetékes tűzvédelmi hatóság külön, egyedi esetekre vonatkozó engedélye és feltételei alapján, legfeljebb kétszintes épületeknél alkalmazható.

(6) A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.

(7) A homlokzat részleges felújítása során a meglévőtől színében és anyagában kirívóan eltérő anyag nem alkalmazható.

(8) Homlokzat színezése a helyi védettség alatt álló épületek meglévő vagy javasolt színezése figyelembevételével, homlokzati kialakításuk simított vakolattal történhet.

(9) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén oldalkertben álló, vagy abba benyúló építészetileg értékes vagy utcaképet meghatározó keresztcsűrök és nyári konyhák felújítása, bővítése megengedhető, ha a tervi megoldással és alkalmazni kívánt szerkezetekkel az illetékes tűzoltóság egyetért.

(10) Az utcafronton áttört vagy tömör kerítés létesíthető. Az alkalmazott anyag- és színhasználat harmonizáljon az épülettel.

(11) Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak, kerítéseinek színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.

15. § (1) A 9. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott területen az épületek, építmények az adott terület építési hagyományainak megfelelően tájba illően alakítható ki.

(2) Tetőfedés színeként természetes színek (zöld és árnyalatai, barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók.

(3) A területen magas és lapos tetővel kialakított épülettömeg egyaránt alkalmazható.

16. § (1) A 9. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott területen az épületeket, építményeket az adott terület építési hagyományainak megfelelően tájba illően, természetes anyagból lehet kialakítani.

(2) A területen az épületeket 35°‐45° hajlású magas tetővel lehet kialakítani.

(3) Az alkalmazható tető-héjazati anyag: a natúr égetett cserép színárnyalataival megegyező színű égetett cserép, betoncserép, pikkelyfedés-jellegű fémlemez- vagy bitumenes zsindely-héjazat.

(4) Nem alkalmazható azbesztet tartalmazó, illetve fokozott tűzterjedési fokozatba sorolt héjazati anyag.

(5) A kerítés anyaga lábazat nélküli, fa vagy fém oszloprendszerű, áttört kialakítású, a környező tájba semleges látvánnyal illeszkedő lehet. A kerítés kiváltható cserjéből telepített, áthatolhatatlan cserjesáv telepítésével.

17. § (1) A 9. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott területen tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni.

(2) Gazdasági terület kivételével az épületeket 35°‐45° hajlású magas tetővel lehet kialakítani. Az alkalmazható tető-héjazati anyag: a natúr égetett cserép színárnyalataival megegyező színű égetett cserép, betoncserép, pikkelyfedés-jellegű fémlemez- vagy bitumenes zsindely-héjazat. Nem alkalmazható azbesztet tartalmazó, illetve fokozott tűzterjedési fokozatba sorolt héjazati anyag.

(3) A mezőgazdasági épületek tetőgerince a tereplejtés irányával párhuzamos lehet.

(4) Mezőgazdasági területeken kerítés a lakóépülettel és gazdasági épülettel beépített birtoktest kivételével nem építhető.

18. § (1) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében tájszerkezetbe illeszkedő módon, a tájra jellemző anyaghasználattal valósulhat meg az építés.

(2) Külterületen a tájbaillesztés érdekében a rálátási irányba nyitott telekhatárok mentén, az épület, építmény takarására honos fa- és cserjefajok telepítendők.

19. § (1) Azon közterületek, ahol a szabályozási szélesség lehetővé teszi, fásított zöldfelülettel alakítandók ki. Az egységes utcaképi megjelenés érdekében az egyes utca, vagy útszakaszok mentén azonos fafajú fasorok létesíthetők.

(2) Fásítás, fasor kialakítása során tájban honos fa- és cserjefajok alkalmazhatók.

(3) A közterületek berendezései (utcabútorok, hirdető-berendezések, világítótestek, pavilonok, autóbuszvárók, stb.) az utcakép jellegzetességének megtartásával helyezhetők el.

(4) Közművezetékeket és műtárgyaikat, közvilágítási berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a meglévő fákat ne károsítsák.

20. § (1) ) A településképi szempontból meghatározó területeken elsősorban tájban honos és a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők.

(2) A településképi szempontból meghatározó területeken az 5. mellékletben felsorolt tájidegen, invazív növényfajok nem alkalmazhatók.

21. § (1) Védett épületet eredeti (hagyományos) tömegében, tetőformájában kell megtartani, érintetlenül hagyva az eredeti homlokzati elemeket (nyílások, tagozatok, díszek).

(2) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását - hacsak a védelem nem terjed ki az épületbelső, vagy valamely belső részlet hangsúlyozott megtartására - illetve bővítését a védettség nem akadályozza.

(3) Védett épület csak úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán az a legkisebb kárt szenvedje, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(4) Reklám, reklámhordozó helyi védelem alatt álló épületen, illetve az előtte levő közterületen nem helyezhető el.

(5) A helyi védelem alatt álló épületen cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el.

(6) Védett épület bontása csak a teljes műszaki és erkölcsi avulás esetén lehetséges, a védettség megszüntetését követően.

22. § (1) Utcai homlokzaton, tetőfelületen elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabola antenna stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, valamint mesterséges szellőzés kültéri egysége nem helyezhető el.

(2) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

(3) Épület közvetlenül közterület felé néző homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.

23. § (1) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek: a 9. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott területek, illetve ezek 500 m sugarú környezete, a natura 2000 terület és az országos ökológiai hálózat övezete.

(2) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére – a környezetbe illesztés feltételeivel – elsősorban a település külterülete alkalmas.

(3) Amennyiben 300 m-es körzetben már meglevő antenna áll, új antenna elhelyezése elsősorban a meglévő antennatartó-szerkezet igénybevételével történhet.

24. § (1) Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat elsősorban a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.

(2) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – lehet elhelyezni.

25. § (1) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.

(2) Az épületen fém kémény, tető síkjából kiugró tetőablak, utcai homlokzaton égéstermék kivezető, mesterséges szellőzés, vagy hűtés kültéri egysége, loggia vagy erkély nem létesíthető.

(3) A csapadékvíz-, ill. szennyvíz-elvezetés, tárolás módjának és kezelésének építményei, műtárgyai a közterületet sem műszakilag, sem településképvédelmi szempontból nem zavaró módon alakítandók ki.

26. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

(2) Új épület létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterülettől látható felületen cég-, címtáblát, cégért úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg.

(3) Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

(4) Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m²-t.

27. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen reklámok, reklámhordozók csak a jelen rendeletben előírt célra és módon, településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben meghatározott területfelhasználású területen és módon.

(2) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.

28. § Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében, az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban reklámhordozó, reklám, molinó a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhetők.

29. § (1) Grábóc község területén legfeljebb 20 db reklámhordozó helyezhető el a település építészeti arculatához illeszkedő formai kialakítással, jellemzően fa vagy fém anyaghasználattal.

(2) Épülethomlokzaton reklám, reklámhordozó felület, gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.

(3) A település területén az épületek tetőzetén reklámhordozók, fényreklámok nem helyezhetők el.

(4) Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobil reklámtábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

(5) Plakát, falragasz az épületek közterület felé néző homlokzatain nem helyezhető el.

(6) Építési reklámháló kihelyezése az építési tevékenység időtartamára településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően lehetséges.

(7) Reklám hirdetőtáblák termőföldön történő elhelyezése engedélyezési eljárása során be kell szerezni a talajvédelmi hatóság hozzájárulását.

(8) A termőföldön elhelyezett hirdetőtáblák melletti területek gyommentesítéséről folyamatosan gondoskodni kell.

30. § (1) Az épületeken elhelyezhető reklámhordozó szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

(2) Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:

• a) a reklámok csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek,
• b) nem alakítható ki villogó effektussal, illetve
• c) a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.

31. § (1) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

• a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
• b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
• c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
• d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
• e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;
• f) gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk.

(2) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada az (1) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, hogy tartalmazzon.

(3) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés.

32. § (1) A település főépítésze - alkalmazása hiányában a polgármester - szakmai konzultáció keretében tájékoztatást ad a településképi követelményekről.

(2) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni:

• a) Ha egyszerű bejelentéshez kötött új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.
• b) Közterületen kapubeálló, híd építése, átépítése esetén.

(3) A szakmai konzultáció iránti kérelmet a polgármesternek címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:

• a) az építtető vagy kérelmező nevét, címét, telefonos elérhetőségét,
• b) a tervezett építési tevékenység helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
• c) az építési tevékenység rövid leírását,
• d) az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.

(4) A polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról postai úton, vagy e-mailben értesíti.

(5) A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell lefolytatni.

(6) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben a felvetett javaslatokat, valamint az önkormányzati főépítész vagy a polgármester lényeges nyilatkozatait kell rögzíteni.

33. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:

• a) új építmény építési engedélyezési eljárását megelőzően,
• b) meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII.7.) Korm. rendeletszerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.

34. § (1) Településképi véleményezési eljárás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltak szerint kerül lefolytatásra.

(2) A polgármester véleménye a 33. §-ban meghatározott esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.

35. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet az e rendelet 3. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az az ÉTDR tárhelyére fel kell tölteni.

(2) A kérelemhez az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni a Korm. rendeletben meghatározott tartalommal.

(3) A településképi vélemény kialakításánál a Korm. rendeletben meghatározott szempontokat és e rendelet előírásait kell figyelembe venni.

(4) A polgármester véleményében a tervezett építési tevékenységet

• a) engedélyezésre – feltétel nélkül, vagy feltétel meghatározásával – javasolja, vagy
• b) engedélyezésre nem javasolja, ha
  • ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg a (1) és (2) bekezdésben meghatározottaknak, vagy
  • bb) a főépítész szakmai álláspontja a tervezett építési tevékenységet nem támogatja.

(5) A polgármester a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét a kérelmezőnek.

36. § A község teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

• a) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t;
• b) építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése esetén, amennyiben közterületről látható;
• c) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén;
• d) az önálló rendeltetési egységek számának változásakor, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználata korábbi rendeltetéshez képest
  • ea) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,
  • eb) többlet-parkolóhelyek kialakítását teszi szükségessé,
  • ec) amennyiben a meglévő lakó rendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra,
  • ed) érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet,
  • ee) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, kerékpáros forgalmát;
• e) védett érték közterületre néző homlokzatán történő színezés, új tetőhéjalás, nyílászáró csere, valamint előtető építése esetén;
• f) védett értéken cégér, üzletfelirat stb. elhelyezése tekintetében;
• g) reklámok, reklámhordozók elhelyezésével, átalakításával kapcsolatban.

37. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció tartalma

• a) megfelel-e az e rendeletben foglalt előírásoknak,
• b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
• c) a b) pont szerinti előírásoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

• a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
• b) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
• c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
• d) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

(4) A polgármester a tervezett építési tevékenységet a jogszabályban előírt határidőn belül hatósági határozatban, a Korm. rendeletben megfogalmazott követelmények teljesülésétől függően a Korm. rendeletben foglaltak szerint tudomásul veszi vagy megtiltja.

38. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul.

(2) A kérelmet Grábóc Község Polgármesteréhez a Korm. rendelet 26/B. § (2) és (3) bekezdésekben meghatározott tartalommal, a 36. § szerinti építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani, az e rendelet 4. mellékletét képező kérelem benyújtásával.

(3) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.

(4) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntését és a döntés ellenőrzését - amennyiben a településen önkormányzati főépítész van alkalmazásában - az önkormányzati főépítész készíti elő.

(5) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Grábóc Község Önkormányzatának Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.

39. § (1) A polgármester a településképi követelmények teljesítése érdekében településképi kötelezési eljárást folytat le

• a) az e rendelet előírásainak nem megfelelő építés, az előírásoktól eltérő szín és anyaghasználat, formai kialakítás,
• b) a 38. § (2) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása,
• c) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése

esetén.

(2) A településképi követelmények megszegése esetén a polgármester felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(3) Az (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester – önkormányzati hatósági döntéssel – az ingatlantulajdonost az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti, egyidejűleg településkép-védelmi bírságot szabhat ki, melynek összege:

• a) a településképi bejelentés elmulasztása esetén legalább 10.000 forint,
• b) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő építési tevékenység megvalósítása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 50.000 forint,
• c) a polgármester tiltása ellenére megvalósított építési tevékenység esetén legalább 50.000 forint, legfeljebb 500.000 forint,
• d) az e rendelet előírásaitól eltérő építészeti kialakítás esetén legalább 50.000 forint, legfeljebb 500.000 forint
• e) a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén legalább 50.000, legfeljebb 1.000.000 forint.

(4) A határidőre be nem fizetett településkép-védelmi bírság behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény előírásai az irányadók.

40. § (1) Ez a rendelet 2019. február 15. napján lép hatályba.

(2) E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásban kell alkalmazni.

41. § Hatályát veszti Grábóc Község Önkormányzata Képviselő-testületének Grábóc község helyi építési szabályozásáról szóló 6/2007. (VIII. 24.) rendeletének alábbi rendelkezései: 3. § (5), (8), (12) bekezdése; 4. § (1)-(3) bekezdése; 7. § (13)-(14) bekezdése; 22. §-a; 23. §-a; 24. §-a; 3. melléklete.