1. § E rendelet célja Sárszentlőrinc község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

2. § A helyi védelem célja a község településképe és története szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedék számára történő megóvása.

3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja az eltérő karakterű településrészek arculati jellemzőinek védelme, valamint az illeszkedés elősegítése.

4. § E rendelet alkalmazásában használt fogalmak:

5. § A helyi védelem feladata a helyi védett értékek számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a lakossággal történő megismertetése; továbbá a védett helyi értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk és megújulásuk elősegítése.

6. § (1) A védetté nyilvánítást vagy annak megszüntetését bárki (természetes és jogi személy egyaránt) írásban kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

7. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról írásban kell értesíteni az érdekelteket, a védendő érték tulajdonosát, tulajdonosait, a tulajdonoson keresztül az ingatlan használóit, valamint a kezdeményezőket.

(2) Épületegyüttesek esetében az érdekeltek értesítése történhet nem névre szólóan, hanem a helyben szokásos módon is.

(3) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

8. § (1) A kezdeményezések döntésre történő előkészítéséről a körjegyző gondoskodik.

(2) A védetté nyilvánításról, illetve a védettség megszüntetésről a Képviselő-testület rendelettel, míg annak elutasításáról határozattal dönt.

(3) A helyi védettség kimondásáról, ill. megszűntetéséről az érdekelteket értesíteni kell, illetve az erről szóló képviselő-testületi rendeletet a helyben szokásos módon (hirdetőtáblán történő kifüggesztés) közzé kell tenni.

9. § (1) Amennyiben a helyi védettség alatt álló értéket műemléki védettség alá helyeznek, a Képviselő-testület a helyi védettséget megszünteti a műemléki védettségről szóló döntés hatályba lépése után.

(2) A helyi védettség megszüntetésének előkészítéséről – a műemléki hatóság értesítése alapján – a jegyző gondoskodik.

10. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni.

(2) A nyilvántartás tartalmának meghatározásáról és naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

11. § (1) A helyi egyedi védett értékeket e rendelet 1. mellékletének 1. fejezete tartalmazza.

(2) A helyi védett kultúrtörténeti értékeket e rendelet 1. mellékletének 2. fejezete tartalmazza.

(3) A helyi védett botanikai értékeket e rendelet 1. mellékletének 3. fejezete tartalmazza.

12. § (1) A tulajdonos köteles a helyi védett érték jókarbantartásáról, állapotának megóvásáról, rendeltetésszerű használatáról gondoskodni.

(2) A védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

(3) A helyileg védett építészeti értékek fennmaradásának, megőrzésének feltételeként a tulajdonosnak törekednie kell az eredeti rendeltetésnek megfelelő használatra. Amennyiben a védett értéket a rendeltetéstől eltérő használat, vagy a közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat veszélyezteti, úgy e tevékenységeket az illetékes hatóságnak a hatályos jogszabályok keretei között történő korlátozása, illetve tiltása alapján meg kell szüntetni.

13. § (1) Sárszentlőrinc településképi szempontból meghatározó területei a 2. melléklet első térképén lehatárolt

(2) Úzd (Sárszentlőrinchez tartozó külterületi lakotthely) településképi szempontból meghatározó területei a 2. melléklet második térképén lehatárolt

(3) Alsópél (Sárszentlőrinchez tartozó külterületi lakotthely) településképi szempontból meghatározó területei a 2. melléklet harmadik térképén lehatárolt

14. § (1) Az egyes épületek egységes megjelenését biztosítani kell: adott épületen eltérő jellegű építőanyagok, eltérő jellegű színezések - sem a homlokzatfelületek, sem a tetőfelületek, sem a nyílászárók tekintetében – nem alkalmazhatók.

(2) A történeti és az átalakuló településrészen a lakóépületek falának felületképzése nem készülhet palával, műanyaggal, továbbá hullám- vagy trapézlemezzel.

(3) A történeti és az átalakuló településrészen az építmények falának színezése során nem alkalmazható a fekete, a kék, a lila, a piros, és hasonlóan rikító hatást keltő színezőanyagok.

(4) A történeti és az átalakuló településrészen a homlokzat részleges felújítása során a meglévőtől eltérő, azzal nem harmonizáló homlokzatképző anyag, színezés nem alkalmazható.

(5) A történeti településrészen a magastetős lakóépületek tetőhéjalásánál nem használható fémlemez fedés, pala, bitumenes zsindely.

15. § Utcai kerítés anyagaként műanyag, fém hullám- vagy trapézlemez nem alkalmazható.

16. § Beépítési mód (oldalhatáron álló, szabadon álló) és telepítés tekintetében (előkert mérete) illeszkedni kell a környező és jellemző beépítésekhez.

17. § (1) A történeti és az átalakuló településrészen az egységes utcakép érdekében az épület tetőgerincének utcához viszonyított iránya és az épület szintszáma, magassága tekintetében illeszkedni kell az utcában jellemzően kialakult állapothoz.

(2) A történeti településrészen az épületek tetőzete a hagyományos formákhoz igazodó, magastetős konstrukcióban készülhet, hajlásszöge 38^o-42^o lehet.

(3) A történeti településrészen a hagyományokban gyökerező tetőkontyolások és fióktetők alkalmazandók.

(4) Az átalakuló településrészen a főépületek tetőjének hajlásszöge 35-45^o lehet; 35^o-nál alacsonyabb hajlásszögű tető vagy lapostető a tetőfelület legfeljebb 50%-án alkalmazható, az utcai tetőfelület kivételével.

18. § (1) Az épületek tömegaránya, tetőformája, anyaghasználata a környezetben lévő épületekhez illeszkedjen; a homlokzatszélesség, párkány- és gerincmagasság a környezetben kialakult mértéket ne haladja meg.

(2) Hagyományos épület bővítése esetén az új épületrészt a meglévő épülethez igazodva kell kialakítani:

19. § (1) A történeti településrészen garázs, raktár az utcára közvetlenül nem nyitható, a lakóépület utcai homlokzatán nem helyezhető el.

(2) Az épületek közterületre néző homlokzatán, utcai tetőfelületén és az utcai kerítéseken klíma-berendezés kültéri egysége, parabola antenna, szélkerék, szerelt kémény nem helyezhető el, illetve homlokzati égéstermék-kivezetés nem létesíthető.

20. § A történeti és az átalakuló településrészen lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) a helyi hagyományoknak megfelelő formai kialakítással és anyaghasználattal épülhet.

21. § Az épületek, építmények terepre illesztése során egy tagban 1,0 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 30^o-nál nagyobb rézsűk nem alakíthatók ki.

22. § (1) A beépítetlen belterületi településrészen az egyes földrészleteket elhatárolni huzallal erősített élősövénnyel, illetve maximum 2,50 m magasságú drótfonatú kerítéssel szabad.

(2) A külterületen kizárólag áttört kialakítású vadvédelmi vagy drótfonatos kerítés, illetve sövénnyel vagy cserjesávval történő telekelhatárolás létesíthető.

23. § A történeti településrészen a jellemzően oldalhatáron álló, utcára merőleges tetőkialakítású beépítés esetén keresztszárny az utcai homlokzattól min. 5,0 m-rel beljebb létesíthető.

24. § (1) Az egységes utcakép érdekében utcánként egységes növényfaj telepítendő.

(2) Utcafásítás, valamint közkert, közpark, intézményi kertek kialakításakor lehetőség szerint az 1. függelékben szereplő díszfákat kell alkalmazni.

(3) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket zöldfelületként kell kialakítani.

(4) Fás szárú növény az ingatlan azon részén és oly módon telepíthető, hogy az – figyelemmel az adott faj, fajta tulajdonságaira, növekedési jellemzőire, szakszerű kezelésére – az emberi életet és egészséget nem veszélyeztetheti, a biztonságos közlekedést nem akadályozhatja, valamint nem okozhat kárt a meglévő építményekben, létesítményekben, és nem akadályozhatja azok biztonságos működését.

(5) A közterületen lévő fasor fahiányainak pótlása csak az adott fasor vonalába történő telepítéssel, a fasorra jellemző faj, fajta felhasználásával történhet, ha annak környezeti feltételei adottak.

(6) A telepítendő fás szárú növényfajok őshonos, táji adottságoknak megfelelő növényfajok legyenek.

(7) Az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolását és terjedését meg kell akadályozni, ennek érdekében e rendelet Függelékében szereplő növényfajok telepítése nem javasolt. Ha a pótlás inváziós fás szárú növény kivételként meghatározott kertészeti változataival történik, az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, vagy az ingatlanon lévő fás szárú növényekkel bármely jogviszony alapján rendelkezni jogosult használója köteles gondoskodni a fás szárú növény továbbterjedésének megakadályozása érdekében az újulat eltávolításáról.

25. § (1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve a homlokzati tagozatokat.

(2) Helyi védett épületen végzendő bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

(3) Helyi védett épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

26. § . (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére elsősorban a kiemelten kezelendő tájképvédelmi területbe nem tartozó, beépítésre nem szánt területek alkalmasak.

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére a történeti településrész nem alkalmas.

(3) A sajátos építmények, műtárgyak tartószerkezetei csak betonból vagy fémből készülhetnek.

27. § (1) Transzformátor állomás a helyi védett érték közvetlen környezetében, azt takarva nem helyezhető el. Egyéb helyeken kizárólag olyan építményben helyezhető el, amely az adott terület formavilágához és anyaghasználatához illeszkedik, és nem bontja meg a környezet egységét.

28. § (1) A település területén távközlési magasépítmény, adótorony, 6 m-nél magasabb antenna, zászlótartó oszlop csak okleveles tájépítészmérnök által készített tájképvédelmi, tájesztétikai szakvélemény alapján helyezhető el.

(2) 10 m-nél magasabb önálló hírközlési építmény, szerkezet a belterületen, illetve táj- és természetvédelmi területen és a korlátozott használatú mezőgazdasági területeken belül nem helyezhető el.

(3) Mikrohullámú átjátszó-torony nem helyezhető el belterületen, annak 500 m-es sugarú környezetében, valamint ökológiai folyosó területén, tájképvédelmi területen és természetvédelmi területen.

29. § (1) A belterületen, a beépítésre szánt területeken új közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamos-energia ellátási hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell kiépíteni. Ha a földalatti elhelyezés nem valósítható meg, akkor egy oldali közös oszlopsoron kell ezeket a villamos-energia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

(2) A villamos-energia ellátás hálózatainak föld feletti vezetése külterületen, beépítésre nem szánt területen fennmaradhat, de ott is területgazdálkodási okokból a villamos-energia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket és a hírközlési hálózatokat közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

30. § Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése tilos

31. § Szélerőmű nem helyezhető el belterületen, lakóterület 500 m sugarú védőövezetén belül, kertes mezőgazdasági területen, tájképvédelmi területen, ökológiai folyosó területén, természetvédelmi területen.

32. § (1) A település közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben tiltott, vagy nem szabályozott reklám közzététele.

(2)¹

33. § (1) A reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) Reklámhordozó az épületek tetőzetén nem helyezhető el.

(3) Helyi védelem alatt álló épületen kizárólag építési reklámháló helyezhető el.

(4) Egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül legfeljebb egy reklámhordozó helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.

(5) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt-mértéket meg nem haladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

34. § (1) Kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a terület jellegét nem befolyásolja.

(2) Az utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el, kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklám közzététele céljából.

(3)²

(4)³

(5) Az (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés teljes felületén tehető közzé reklám.

35. § (1)⁴

(2) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

36. § Közterületen reklám, illetve plakát reklámhordozón

37. § (1) Az Önkormányzat a (2) bekezdés szerinti létesítési költségek megfizetését követő 90 napon belül intézkedik a közművelődési célú hirdetőoszlop létesítéséről.

(2) A közművelődési intézmény köteles előre minden év január 31. napjáig az Önkormányzat részére a közművelődési célú hirdetőoszlop-használattal arányos fenntartási költséget megfizetni.

(3) Amennyiben több közművelődési intézmény közösen kíván közművelődési hirdetőoszlopot használni, a létesítés és fenntartás költségeinek megosztására a közöttük létrejövő megállapodás irányadó. A létesítés és fenntartás költségeinek megtérítéséért a közművelődési célú hirdetőoszlopot használó közművelődési intézmények egyetemlegesen felelnek.

38. § (1) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

(2) A reklámok és reklámhordozók településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően és a közterületek használatáról szóló 7/2005. (VI. 6.) önkormányzati rendeletben meghatározott közterület-használati díj megfizetése esetén helyezhetők el.

(3) Az 5. § és a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet rendelkezéseitől eltérően legfeljebb évente összesen 12 naptári hét időszakra az Önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagy állami szerv, szervezet vagy intézmény rendezvényeit népszerűsítő reklámhordozók elhelyezhetők ezen szervezetek épületein, továbbá közterületi járdán, forgalomcsillapított utcában és téren.

(4) Az alkalmazható hirdető-berendezések a következők lehetnek:

39. § (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított 12 hónap időtartamra építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.

(2) A polgármester kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel az (1) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónappal meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az (1) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30 nappal benyújtja.

40. § A fényszennyezés elkerülése érdekében:

41. § (1) A településkép védelme érdekében – az ügyfél írásbeli kérelmére - az önkormányzat tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről, ennek keretében javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.

(2) A konzultációs lehetőség biztosításáról a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül kell gondoskodni, amely időtartamtól eltérni valamely fél akadályoztatása esetén lehet.

(3) A tervezés során ugyanazzal az építési munkával kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott tervező több alkalommal is kezdeményezhet szakmai konzultációt.

(4) A szakmai konzultációról – az ügyfél kérése esetén – emlékeztető készül. Az emlékeztetők nyilvántartásáról a polgármesteri hivatal gondoskodik.

42. § A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében.

43. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú beadványra indul. A beadványhoz papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

(2) A bejelentésnek a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 26/B. § (2) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia és a 26/B. § (3) bekezdése szerinti a bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet kell mellékelni.

(3) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – legalább az alábbi munkarészeket kell tartalmazni:

44. § (1) A polgármester a tervezett reklámelhelyezés tudomásul vételéről illetve a megtagadásáról határozatot hoz.

(2) A polgármester – kikötéssel vagy anélkül– tudomásul veszi a bejelentést, ha

(3) A polgármester megtiltja a reklámelhelyezés megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli megkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentésben foglalt tevékenység nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

45. § (1) A polgármester a tervezett reklámelhelyezés tudomásul vételéről szóló, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül hozza meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg.

(3) A polgármester (2) bekezdés szerinti önkormányzati hatósági döntésével szemben a települési önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.

46. § (1) A polgármester a településképi követelmények érvényesülése érdekében – hivatalból vagy kérelemre - településképi kötelezést bocsáthat ki:

47. § A polgármester a településképi kötelezési eljárásban az érintett reklám, reklámhordozó, ingatlan, építmény tulajdonosát:

48. § (1) A képviselő-testület a településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetén e magatartás elkövetőjével szemben bírság kiszabását rendelheti el (településképi bírság).

(2) A településképi bírság összege:

49. § (1) A településképi bírság ismételten is kiszabható.

(2) A bírság befizetési határideje a határozat közlésétől számított 30 nap. Százezer forint feletti bírság befizetésére a polgármester részletfizetést engedélyezhet.

50. § (1) A védett érték tulajdonosának a szokásos karbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkák finanszírozásához az önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást adhat. A támogatás forrását a tárgyévi költségvetés tartalmazza.

(2) A támogatás mértéke nem lehet több, mint a bekerülési összeg 80 %-a, de legfeljebb 300 000 Ft. Természetbeni támogatás korlátozás nélkül nyújtható.

(3) Támogatásban csak az a kérelmező részesülhet, aki a támogatáson felüli önrészt biztosítja.

51. § (1) A támogatás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

52. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

53. § E rendelet előírásait a hatálybalépést követően induló ügyekben kell alkalmazni.

54. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Sárszentlőrinc Község Önkormányzata képviselő-testületének Sárszentlőrinc község helyi építési szabályzatának megállapításáról szóló 16/2009. (X.7.) ör. rendelete 3. § (6) bekezdése, 4. § (1)-(2) bekezdése, 4. § (4) bekezdése, 8. § (16) bekezdése, 8. § (20)-(21) bekezdése, 9. § (7) bekezdése, 11. § (3) bekezdése, 11. § (6) bekezdése, 24. §-a,.