Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az Óbuda-Békásmegyer Építési Szabályzatáról szóló 20/2018. (VI. 26.) önkormányzati rendelet módosításáról a következőket rendeli el:

„(2) A Rendelet hatálya nem terjed ki a 9. mellékletben ábrázolt alábbi területekre:

„a) a Mocsáros dűlő területére, továbbá

 b) déli kerülethatár – Árpád fejedelem útja – Goldberger Leó utca – Lajos utca – Szentlélek tér – Naszád utca - Laktanya utca – gróf Eszterházy János rakpart – Gázgyár utca – Nánási út – Királyok útja – kerülethatár által határolt területre.”

„5. apartman-ház / szálló / szálloda

nem önálló szállás rendeltetési egységeket tartalmazó kereskedelmi szálláshely;”

(3) Az ÓBÉSZ 2.§-a a következő 19.a ponttal egészül ki:

„19.a. fedett terasz

a terasz felett legfeljebb 6,0 méter magasságban tetővel lefedett, vagy legfeljebb 4,0 méter magasságban a fölé nyúló épületrész (épületkiugrás, erkély, előtető, árnyékolószerkezet) által fedett terasz;”

(4) Az ÓBÉSZ 2.§ 73. pontja a következőre módosul:

„73. sorgarázs

kettőnél több, egymás mellett elhelyezett, férőhelyenként önálló bejárattal kialakított gépkocsitároló;”

(5) Az ÓBÉSZ 2.§ -a a következő 73.a ponttal egészül ki:

„73.a szállásjellegű rendeltetés

szálláshely-szolgáltatás folytatása vagy tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység céljából létesített vagy használt,  , egy önálló rendeltetési egységet képező épület, épületrész vagy terület, melybe nem tartozik bele a munkásszálló;”

(6)Az ÓBÉSZ 2.§ 74. pontja a következőre módosul:

„74. szerszámkamra

jellemezően mezőgazdasági vagy erdő övezetben elhelyezhető, legfeljebb 3 m² alapterületű, a terület fenntartásához, műveléséhez szükséges eszközök tárolására szolgáló, huzamos emberi tartózkodásra nem alkalmas – jellemzően faszerkezetű – építmény;”

[(5)  A „B” jelű geotechnikai kategóriába sorolt területen a (4) bekezdésben foglalt geotechnikai adatok ismeretében, azok együttes figyelembevételével]

 „d) a tereprendezés és az építés során a földtömegmozgatás az eredeti terepfelszín változtatással érintett vízszintes vetületi területén belül nem haladhatja meg az eredeti terepszinthez viszonyított 3 méteres szintkülönbséget, melynek során a 3,0 métert az alapozás felső síkjától kell mérni,”

(2) Az ÓBÉSZ 4.§ (9) bekezdése a következőre módosul:

„(9) Beépítésre nem szánt, az 5. melléklet szerint az (1)-(7) bekezdésben részletezett geotechnikai kategóriába nem sorolt, csúszásveszéllyel vagy felszínmozgás veszéllyel érintett terület esetében az erdőövezetbe (Ek) és mezőgazdasági övezetbe (Mk) sorolt területen épület nem létesíthető, csak az övezetben elhelyezhető, épületnek nem számító építmény helyezhető el, kivéve, ha az övezet előírása másként rendelkezik.”

„(2)  Az építési helyen kívül – ha az építési övezet, vagy a XXI. Fejezet kiegészítő előírása másként nem rendelkezik –

a) a telek természetes terepfelületét a közterület és az épület bejáratai, behajtói között kialakítandó gyalogos-, kerékpáros- és gépjárművel való megközelítés érdekében szabad megváltoztatni,

b) az igazolt eredeti, természetes terepviszonyok visszaállíthatóak, amennyiben annak helyreállítása a szomszédos telkeken az építményekben, valamint a közterületen kárt nem okoz, és a rendeltetésszerű használatot nem akadályozza,

c) lakóépület esetében a telek természetes terepfelülete legfeljebb 4 darab felszíni parkoló kialakítsa érdekében változtatható meg az előkert építési hely előtti szakaszán,

d) támfalgarázs létesítése céljából a terep a műszakilag szükséges mértékig változtatható meg.”

(4) Az ÓBÉSZ 6.§-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a)    Legfeljebb 5%-os, vagy annál kisebb tereplejtés esetén a pinceszintre, alagsorra vezető épületen kívüli lejárat – lépcső, rámpa, gépkocsi lehajtó –  az építési helyen belül és kívül is kialakítható, melynek során a természetes terepfelülethez képest a szintkülönbség a műszakilag szükséges méretű lehet.”

(5) Az ÓBÉSZ 6.§ (3) bekezdés b)-d) pontja a következőre módosul:

[(3)  Az 5%-nál nagyobb lejtésű terepen az építési helyen belül az eredeti terepfelszíntől eltérő, végleges rendezett terep kialakítására vonatkozó előírások a következők]

„b) az építési hely épülettel nem beépített területén az eredeti terepfelszín és a végleges rendezett terep szintkülönbsége – bevágás és feltöltés együttesen – nem haladhatja meg a 1,5 métert a pinceszint, vagy alagsori helyiség épületen kívüli lejárata kivételével (lépcső, rámpa, lehajtó),

c)  a tereprendezés utáni rendezett terepfelszín az építési hely határvonaláig el kell, hogy érje az eredeti, természetes csatlakozó terep szintjét, kivéve a pinceszint, alagsor lejáratának szinteltérését, valamint az előkertben létesülő támfalgarázs miatti terepszint eltérést,

d)  az ab) alpont szerinti támfal legfeljebb 80 cm lehet, felszínmozgás veszélyes területeken az eredeti természetes terep szintkülönbségei miatt geotechnikai adatok figyelembevételével ennél nagyobb is. ”

(6) Az ÓBÉSZ 6.§ (4) bekezdése a következőre módosul:

„(4) Legfeljebb 5%-os, vagy annál kisebb tereplejtés esetén a telek beépítési mértékébe nem beszámító épületrész feletti zöldfelületet úgy kell kialakítani, hogy annak a talajtakaró vastagságával együtt számított felső síkja ne haladja meg a telek eredeti, természetes terepfelülethez képest az 1,0 métert.”

(7) Az ÓBÉSZ 6.§ (9) bekezdése a következőre módosul:

„(9) Nem kell figyelembe venni a (2)-(8) bekezdés rendelkezéseit:

a) extrém sportpályák létesítésekor,

b) zajvédelmi létesítmény (zajvédő domb) céljából készülő terepemelés esetén,

c) régészeti feltárás és régészeti bemutatás érdekében,

d) közhasználatú intézmények területén, továbbá

e) közterületen, zöldterületen, közúti- és más mérnöki műtárgyak létesítése során, valamint

f) ha az építési övezet, vagy a Kiegészítő előírások másként rendelkeznek.”

[(3)  A közcsatornával még nem ellátott beépítésre szánt terület telkén új épület létesítése, vagy a meglévő épület rendeltetési módjának megváltoztatása során a telken:]

„e) a telken belüli szennyvízelvezetést úgy kell kialakítani, hogy a közcsatorna közterületen, vagy magánúton való kiépítése után a szennyvizek a szennyvízelvezető rendszerbe bevezethetők legyenek, és annak kiépítése után a rákötést egy éven belül meg kell valósítani.”

(9) Az ÓBÉSZ 7.§ a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az 5. mellékleten az FRSZ szerinti jelentős változással érintett területeken új beépítés esetén többlet csapadékvíz csak késleltetett módon kerülhet elvezetésre.”

„(1) Építési tel(k)ek kialakítása, megközelítése, kiszolgálása érdekében magánút – ha a XXI. fejezet Kiegészítő előírása másként nem rendelkezik.

a) kizárólag közforgalom elől el nem zárt és közhasználat céljára átadott, önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútként létesíthető,

b) a közlekedési főhálózathoz közterülettel kell, hogy csatlakozzon, és csak kiszolgáló út, kerékpárút vagy gyalogút hálózati szerepet tölthet be,

c) kialakítása során a visszamaradó telekméret az építési övezet vagy az övezet előírásának meg kell, hogy feleljen, továbbá

d) akkor és ott létesíthető

da)  ahol a Szabályozási Terv a helyét rögzíti, vagy más eszközzel a létesítését lehetővé teszi, valamint

db) a Szabályozási Terven nem jelölt helyen akkor, ha az építési övezet előírása a telkek feltárása érdekében lehetővé teszi, továbbá

dc)  ha beépítésre szánt területen lévő zárványtelek feltárása érdekében alakítják ki.

(2) A magánút legkisebb szélessége – ha az építési övezet, vagy a XXI. Fejezet kiegészítő előírása másként nem rendelkezik –

a) az Lke jelű építési övezetbe sorolt területen – a b) pont kivételével -

aa) legfeljebb 3 darab lakótelek megközelítése céljából és lakó-pihenőövezet kialakítása esetén legalább 6,0 méter,

ab)  4-6 lakótelek  megközelítése céljából és lakó-pihenőövezet kialakítása esetén legalább 8,0 méter,

ac)  7, vagy ennél több lakótelek megközelítése céljából legalább 10,0 méter,

ad) nem lakótelek, vagy nem lakáscélú épület elhelyezésére szolgáló telek vagy telkek esetén legalább 10,0 méter,

b) Aranyhegy – Ürömhegy – Péterhegy XIX. Fejezet Kiegészítő előírások hatálya alá tartozó területén mindenütt legalább 10,0 méter,

c) az a) és b) pont alá nem tartozó, és

ca)  a legfeljebb 30 lakás létesítését lehetővé tevő építési övezetbe sorolt telek vagy telkek megközelítése céljából és lakó-pihenőövezet kialakítása esetén legalább 8,0 méter,

cb) 30 darabnál több lakás létesítését lehetővé tevő építési övezetbe sorolt telek, vagy telkek megközelítése céljából és lakó-pihenőövezet kialakítása esetén legalább 10,0 méter,

cd)  intézményi épület elhelyezését szolgáló telek, vagy telkek megközelítése céljából legalább 12,0 méter;

d) gazdasági területen legalább 14,0 méter,

e) telek kizárólag gyalogos megközelítésének biztosítása érdekében legalább 3,0 méter,

f) gyalogossétány kialakítása céljából legalább 4,0 méter.”

[(3) Közhasználatú terület kialakítása esetén]

„b) a közhasználatú területtel határos épületeket a homlokzati kialakítás, valamint az épületek közötti távolság (telepítési- és egyéb távolságok), padlószint magasság meghatározása vonatkozásában úgy kell tekinteni, mintha azok közterülettel lennének határosak – a vonatkozó jogszabályi feltételek betartásával.”

„(2) Nem állandó, rendezvényhez vagy ünnepi vásárhoz kötött Időszakos kioszk a Szabályozási Terv szerinti „kioszk-telepítés céljára kijelölt terület”-en kívül is elhelyezhető.

(3) A közterületen kizárólag az „építés helye beépítésre nem szánt övezetben vagy közterületen” lehatároláson belül helyezhető el a 200 m²-t meg nem haladó, és

a) az (1) bekezdés szerinti kioszknak nem tekinthető épület,

b) a közösségi közlekedés irányító építménye (épület vagy egyen-konténer),

c) a legfeljebb 40 m2-es alapterületű időszakos rendeltetés céljára szolgáló, pavilonszerű építmény, sportmelegedő,

d) a 20 m2-es alapterületet meghaladó vendéglátó épület, vendéglátó terasz,

melyek telepítése során az épületen belül, vagy legfeljebb 50 méteres elérési távolságú környezetében illemhely használatát kell biztosítani.”

(4) Az ÓBÉSZ 15.§ a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A már meglévő kioszk vagy kioszknak nem tekinthető épület átépítése, bővítése, továbbá közterületen új kioszk, vagy kioszknak nem tekinthető épület elhelyezése esetén parkolóhely létesítési kötelezettség nem keletkezik.”

(5) Az ÓBÉSZ 18.§ (1) bekezdés c) pontja a következőre módosul:

[(1) Telekcsoport újraosztása és újonnan kialakított telektömb esetén, amennyiben a XXI. Fejezet kiegészítő előírása vagy a Szabályozási Terv másképp nem rendelkezik, az építési övezet vagy övezet telekméreteire (telekszélesség, telekmélység, telekterület) a következő szabályok vonatkoznak:]

„c) telekalakítás során – amennyiben nem szabályos geometriájú telek jön létre, –a minimális telekszélességet legalább az elő- és hátsókerti építési határvonal között és legalább az előírt legkisebb telekterületnek megfelelő méretű telekrészen szükséges biztosítani, ennél kisebb telekszélesség csak ezen a telekrészen kívül megengedett;”

(6) Az ÓBÉSZ 18.§ (2) bekezdés a) pontja a következőre módosul:

[(2) Telekhatár-rendezés, telekfelosztás esetén, amennyiben a XXI. Fejezet kiegészítő előírása vagy a Szabályozási Terv másképp nem rendelkezik, az építési övezet vagy övezet telekméreteire (telekszélesség, telekmélység, telekterület) a következő szabályok vonatkoznak:]

„a) telekalakítás során – amennyiben nem szabályos geometriájú telek jön létre, legalább a minimális telekszélességet az elő- és hátsókerti építési határvonal között és legalább az előírt legkisebb telekterületnek megfelelő méretű telekrészen szükséges biztosítani, ennél kisebb telekszélesség csak ezen a telekrészen kívül megengedett;”

(7) Az ÓBÉSZ 18.§ (4) bekezdése a következőre módosul:

„(4) Eltérő építési övezetekbe, vagy beépítésre szánt és beépítésre nem szánt övezetbe is tartozó telek az övezethatár mentén megosztható, területe az övezethatár által meghatározott méret.”

„(2) A meglévő és a tervezett főutak mentén zajvédelmi vizsgálat alapján történő méretezéssel zajvédelmi létesítmény létesítendő.”

(2) Az ÓBÉSZ 22.§ (3) bekezdése a következőre módosul:

 „(3) A források és forrásfoglalások 20 méteres, vagy a Szabályozási Terven feltüntetett méretű körzetén belül a forrásfoglalás műtárgyai, illetőleg kútépítményei kivételével olyan építményt, mely a forrás táplálását, megközelítését, illetőleg víztisztasági állapotát veszélyeztetné, nem szabad elhelyezni.”

„(2) Az építési helyen kívülre nyúlhat – az OTÉK-ban megengedetteken kívül (eresz, angolakna, alaptest, valamint alagsori vagy pinceszinti megközelítést biztosító lépcső vagy lejtő és annak támfala) –

a) az előkert előírt méretébe – ha az építési övezet vagy a XXI. Fejezet kiegészítő előírása másként nem szabályoz –

aa) előtető,

ab) legalább 5,0 méteres előkert esetén és legfeljebb 1,5 méter benyúlással erkély, zárterkély, árnyékoló szerkezet,

b) a legalább 4,0 méteres oldalkert előírt méretébe legfeljebb 1,0 méterig erkély, előlépcső, előtető,

c) a legalább 6,0 méteres hátsókertbe legfeljebb 1,0 méterig erkély, előlépcső, előtető

d) résfal,

kivéve, ha azt az építési övezet előírása vagy a XXI. Fejezet kiegészítő előírása kizárja.”

„ (3) Az oldalkert mérete új épület létesítése esetén az építési övezetben vagy a Szabályozási Terven meghatározott méret, annak hiányában

a) az építési övezetben megengedett legnagyobb beépítési magasság fele, de legalább 3,0 méter,

b) az előírtnál kisebb és legfeljebb 14 méteres kialakult telekszélesség esetén

ba) nem lehet kisebb 3,0 méternél, és

bb) az épület legnagyobb beépítési magassága a csökkentett oldalkert esetében legfeljebb annak kétszerese lehet, de nem lehet nagyobb az építési övezetben meghatározott beépítési magasságnál.”

(3) Az ÓBÉSZ 30.§ (3) bekezdése a következőre módosul:

„(3) Az oldalkert mérete új épület létesítése esetén az építési övezetben vagy a Szabályozási Terven meghatározott méret, annak hiányában

a) 12 méteres, vagy annál nagyobb telekszélesség esetén az építési övezetben megengedett legnagyobb beépítési magasság fele, de legalább 4,5 méter,

b) 12 méternél kisebb telekszélesség esetében nem lehet kisebb 3,0 méternél,

c)  8,0 méternél kisebb kialakult telekszélesség esetén nem lehet kisebb 2,5 méternél, továbbá

d) b)-c) pont esetében az épület beépítési magassága a létrejövő oldalkert méretének legfeljebb kétszerese lehet, de nem lehet nagyobb sem az építési övezetben meghatározott magasságánál, sem 5,0 méternél.”

(4) Az ÓBÉSZ 35.§ (1) bekezdése a következőre módosul:

„(1) A zártsorú keretes beépítés esetén – ha a Szabályozási Terv másként nem rendelkezik –

a) az utcai sáv (UTC) terepszint alatt és felett egyaránt beépíthető,

b) az udvari sáv a terepszint alatt a telek teljes szélességében, a terepszint felett a (2)-(6) bekezdés szerint építhető be.”

„(4) Konténer kiszolgáló, felvonulási épületként csak az építési tevékenység időszakára helyezhető el a telken, tartózkodóként, irodaként, raktárként, illemhelyként, öltözőként, orvosi rendelőként.”

(2)Az ÓBÉSZ 49.§ (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

 [(1) Lejtős telken gépjárműtároló az előkertben csak akkor létesíthető, ha azt az építési övezet előírása lehetővé teszi és teljesülnek a következő feltételek: [8. ábra] ]

„e) a támfalgarázs a terepviszonyok, a ráfordulási lehetőségek függvényében az előkertben a közterületi telekhatárhoz képest hátrébb is elhelyezhető, melynek során a telek természetes terepfelülete az elhelyezéshez szükséges mértékben változtatható meg, a 6.§ (2)-(3) bekezdés alapján.”

 „(10) Alapfokú nevelési, oktatási, egészségügyi rendeltetésű épület parkolási kötelezettséggel járó bővítése esetén a parkolóférőhely akkor is kialakítható telken belüli felszíni parkolóban, ha egyébként az övezet a parkolás biztosítását épületen belül írja elő.”

(2) Az ÓBÉSZ 55.§-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A részben közhasználatú parkoló céljára szolgáló telken a legnagyobb megengedett parkolási szintterületi mutatót figyelmen kívül kell hagyni.”

(3) Az ÓBÉSZ 55.§ a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Autóbusz és tehergépjármű rendszeres tárolására szolgáló terület csak szilárd burkolattal alakítható ki.”

„(6) Épülethez tartozó úszótelek beépítetlen része – a meglévő földszinti lakás előtti saját tulajdonú kert kivételével – közterületi jelleggel tartandó fenn, nem keríthető el, a közhasználat elől nem zárható el.”

(2) Az ÓBÉSZ 59.§ (2) bekezdés a) pontja a következőre módosul:

[(2) Önálló üzemanyagtöltő állomás létesítése során]

„a) a telekhatárának legkisebb távolsága lakó-, egészségügyi, szociális valamint oktatási rendeltetésű meglévő épülettől, illetve azok építési helyétől legalább 50 méter, kivéve, ha a Szabályozási Terv vagy a XXI. Fejezet kiegészítő előírásai másként nem rendelkeznek,”

„(5) A 9,5 méternél alacsonyabb legnagyobb megengedett épületmagasságú építési övezetek területén – kivéve, ha az építési övezet, a Szabályozási Terv, vagy a XXI. fejezet egyes területekre vonatkozó Kiegészítő előírása másként nem rendelkezik –

a) a legfeljebb 25%-os tetőhajlásszögű épület esetében az épületmagasság számításnál figyelembevett 45°-os sík alatt legfeljebb egy építményszint létesíthető,

b) 25 %-nál nagyobb tetőhajlásszögű magastetős épület esetében, ha az adott homlokzatszélesség harmadát vízszintes irányban meghaladják a tetőzeten kialakított negatív bevágások, szintén csak egy építményszint létesíthető.”

(2) Az ÓBÉSZ 67.§-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Óbuda Újlak 247.§. szerint lehatárolt területén, ahol a 3. melléklet nem határoz meg Pmu értéket, ott a Szabályozási terv magassági előírásait (homlokzatmagasság, csatlakozás), valamint a XXI. fejezet Kiegészítő előírását kell alkalmazni, továbbá a Bécsi út menti telkek esetében a 247. § szerinti magassági idom szabályait is figyelembe kell venni (18. ábra) az épületek magassági értékeinek meghatározása során.”

[(1) A magassági idom síkjai fölé csak az alábbi szabályok szerint nyúlhat épületrész:]

„a) a ferde magassági sík feletti – teljes telekszélességű – térrészbe csak akkor nyúlhat épületrész, ha a túlnyúlás szélessége nem haladja meg a közterület felőli homlokzat szélességének 1/3-át,”

[(2)  Az Ln-2/Z-1, Ln-2/Z-2, Ln-2/Z-3, Ln-2/Z-4, Ln-2/Z-5, Ln-2/Z-6, Ln-2/Z-7, Ln-2/Z-8, és az Ln-2/Z-9 építési övezetek területén]

„e) az Ln-2/Z-4 övezetben

ea) a 3000 m²-nél nagyobb telken több épület helyezhető el

eb) a Berend utcai 18672/1 hrsz.-ú ingatlanon álló panelépület terepcsatlakozási vonalára, a beépítendő telek felé emelkedő 45º alatt vont sík fölé új építmény, építményrész nem emelkedhet;”

(2) Az ÓBÉSZ 80.§ (2) bekezdés a következő g)-h) ponttal egészül ki:

[(2)  Az Ln-2/Z-1, Ln-2/Z-2, Ln-2/Z-3, Ln-2/Z-4, Ln-2/Z-5, Ln-2/Z-6, Ln-2/Z-7, Ln-2/Z-8, és az Ln-2/Z-9 építési övezetek területén]

„g) az Ln-2/Z-5 övezet területén a Tímár utca – Fényes Adolf utcai iskolaépület meglévő párkánymagassága 1,5 méterrel növelhető;

 h) az Ln-2/Z-6 övezet területén a Szabályozási Terv szerinti építési hely alapján lehet épületet elhelyezni, bővíteni.”

(3) Az ÓBÉSZ 80.§ (4) bekezdés d) pontja a következőre módosul:

[(4)  Az Ln-2/ZK-1, Ln-2/ZK-2, Ln-2/ZK-3 és az Ln-2/ZK-4 építési övezetek területén]

„d) a földszint beépített területének legfeljebb felén létesíthető parkoló;”

„(5) Az Ln-3/SZ-2V építési övezet területén

a) egy telken több épület helyezhető el,

b) nem létesíthető 300 férőhelynél nagyobb befogadóképességű sportépítmény,

c) a telek egy részének közhasználatú kialakítása esetén

ca) ha a Szabályozási Terv „már közhasználatú, vagy közhasználatra javasolt telekrész” jelölést rögzít, akkor a 2. melléklet szerinti kedvezmény érvényesíthető,

cb) a Szabályozási Terv „már közhasználatú, vagy közhasználatra javasolt telekrész” jelölése hiányában a telek területének minden közhasználatra átadott 10%-a után legfeljebb +0,1 m²/m² szintterületi mutató kedvezmény vehető igénybe, legfeljebb összesen 0,5 m²/m² értékig,

d) az épület földszinti padlóvonalát 105,40 mBf magasság felett kell kialakítani,

e) a 2. melléklet szerinti ”L” jelölésű szintterületi kedvezmény akkor alkalmazható, ha az épületben kizárólag lakófunkció létesül,

f) a parkolási kötelezettség legalább 30 %-át épületben vagy terepszint alatti építményben kell biztosítani.”

(5) Az ÓBÉSZ 88.§ (1) bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:

[(1)  A 51. § szerinti parkolási kötelezettség telken belüli biztosítása – ha az építési övezet másként nem rendelkezik:]

„e) amennyiben a telekre való bejutás miatt annyi közterületi parkoló szűnne meg, mint amennyit a telken belül kellene elhelyezni, akkor a parkolót nem kell kialakítani a közterületen sem;”

„(4) Az Ln-T/SZ-4 építési övezet területén

„a) a telek kialakítása során az telek területére eső esetleges közműnyomvonalat ki kell váltani, vagy fennmaradását az épület elhelyezésekor másként kell biztosítani és az épületet a szükséges védőtávolságok betartásával kell elhelyezni,

 b) új lakóépület létesíthető, a földszinten lakásrendeltetés, szállásrendeltetési egység nem helyezhető el, gépjárműtárolás megengedett,

 c)  a parkolási kötelezettséget elsődlegesen terepszint alatt kell biztosítani, de a földszinten is megengedett.”

(7) Az ÓBÉSZ 94.§ (1) bekezdés d) pontja a következőre módosul:

 [(1)  Az Ln-T/AI/Z-E1 jelű zártsorú beépítési módú, valamint az Ln-T/AI/SZ-E1, Ln-T/AI/SZ-E2, Ln-T/AI/SZ-E3, Ln-T/AI/SZ-E4, Ln-T/AI/SZ-E5 és az Ln-T/AI/SZ-E6 jelű szabadonálló beépítési módú építési övezetek területén]

„d) az Ln-T/AI/Z-E1 építési övezetben szintmagasítás nem lehetséges, a meglévő épület bővítése esetén az építési helyen belül a szomszédos telek telekhatáron álló épületének nyílászárójától legalább 4,0 méter távolságra létesíthető új épületrész;”

(8) Az ÓBÉSZ 94.§ (3) bekezdés a következőre módosul:

 „(3)  Az Ln-T/AI/U-E1, Ln-T/AI/U-E2, Ln-T/AI/U-Ksz1, Ln-T/AI/U-Ksz2, valamint Ln-T/AI/SZ-1 – a lakótelepi egység alapfokú ellátását szolgáló – úszótelkes építési övezetek területén

„a) az 86. § (1) bekezdés rendeltetései közül lakófunkció – a szolgálati lakás kivételével – nem létesíthető;

b) új épület építése, a meglévő bővítése során legalább 1,0 méteres előkertet kell biztosítani, kivéve, ha a Szabályozási Terv építési helyet határoz meg;

c) az Ln-T/AI/SZ-1 építési övezet területén parkolóház is létesíthető, kizárólag közcélú lakossági parkolás céljára, mely építményen belül kereskedelmi, szolgáltatási, vendéglátó vagy sportcélú rendeltetési egység is elhelyezhető;

e) az Ln-T/AI/U-E2 építési övezetben

ea) a Szabályozási Terv szerinti építési hely teljes mértékében kihasználható, a terepszint alatti és feletti beépítés mértéke elérheti a 100%-ot,

eb) új épület legfeljebb 3 építményszinttel létesíthető,

ec), a parkolási kötelezettség a telken kívül is biztosítható.”

[(2)  Az Ln-T/TU-1, Ln-T/TU-2, Ln-T/TU-3, Ln-T/TU-4 és Ln-T/TU-5, valamint az Lk-T/TU-1, Lk-T/TU-2 építési övezetek területén]

„j) meglévő földszintes épület bontása esetén az új épület az eredeti kubatúrával visszaépíthető, és legfeljebb egy visszahúzott tetőemelettel lehet nagyobb az elbontott épületnél,

„(1)  Az Lk-1/Z-1, Lk-1/Z-2, Lk-1/Z-3, és az Lk-1/Z-4 építési övezetek területén a telek a keretes beépítés szabályai szerint építhető be, és az építési helyet a Szabályozási Terv rögzíti, továbbá

„a) kereskedelmi rendeltetés legfeljebb összesen 600 négyzetméter általános szintterülettel létesíthető – az Lk-1/Z-1 kivételével -;

b) a telken belüli parkolást mélygarázsban, vagy a beépítés mértékébe nem beszámító, terepszint fölé emelkedő garázsépítményben kell biztosítani;

c) felszíni parkoló csak az előírt parkolási kötelezettségen felüli parkoló céljára létesíthető

d) az övezetek területén az épületmagasság

da) 10,5 méter a Fehéregyházi út 3. számtól a Hunor utca páros oldala mentén a 44. számig,

db) 13,5 méter a Fehéregyházi út 1. számtól a Vörösvári út és a Hévízi út mentén, valamint a Hunor utca 42. számig bezárólag.”

(11) Az ÓBÉSZ 106.§ (2) bekezdése a következőre módosul:

„(2) Az Lk-1/Z-1 építési övezetben

a) több épület létesíthető;

b) a telek megosztása esetén a közbenső telekhatár mentén a szomszédos épületek tűzfallal is csatlakozhatnak egymáshoz, vagy ha nem, akkor a telepítési távolságot kell figyelembe venni;

c) a földszint kereskedelemi, vendéglátási, szolgáltatási, szórakoztatási, kulturális rendeltetési egység, közforgalmú iroda céljára 100 %-ig beépíthető, de az afeletti szintek beépítési mértéke legfeljebb 50% lehet,

c) kereskedelmi rendeltetés legfeljebb összesen 4000 négyzetméter általános szintterülettel létesíthető,

d) a nyugati telekhatáron épületköz létesíthető 7,0 méteres legkisebb szélességgel.”

(12) Az ÓBÉSZ 115.§ (1) bekezdés c) pontja a következőre módosul:

 [(1)  A nagytelkes Lk-2/SZ-N1 jelű építési övezet területén]

„c) 2500 négyzetméteres, vagy annál nagyobb telekméret esetén a telken kialakítható lakások száma nem lehet több, mint a létesíthető általános szintterület 80-nal való osztásából adódó, a kerekítés szabályai szerint számított egész szám;”

(13) Az ÓBÉSZ 121.§ (1) bekezdése a következőre módosul:

„Az Lk-2/IK-1, és az Lk-2/IK-2 és az Lk-2/SZ-IK1 jelű építési övezetek területén az épület szabadonállóan is elhelyezhető az ikres építési helyen belül

a) amennyiben a teleknek nincs ikertelek párja, vagy

b) 14 méternél szélesebb telek esetén.”

(14) Az ÓBÉSZ 122.§ (1) bekezdés a) pontja a következőre módosul:

[(1) Az Lk-2/O-1 jelű építési övezetek területén a telek az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint építhető be, továbbá]

„a) a létesíthető főépületek száma és alapterülete a telekméret függvényében:

aa) 1200 négyzetméternél kisebb telekméret, vagy 16 méternél kisebb telekszélesség esetén egy főépület,

ab) 1200 négyzetméteres vagy annál nagyobb telekméret esetén, és ha a telek szélessége legalább 16 méter két főépület,

ac) 1500 négyzetméteres vagy annál nagyobb telekméret esetén, és ha a telek szélessége legalább 16 méter, kettőnél több épület is elhelyezhető, és az épületek alapterülete nem haladhatja meg az egyenkénti 200 négyzetmétert;”

 [(1)  Az 51. § szerinti parkolási kötelezettség telken belüli biztosításának szabályai – ha az építési övezet másként nem rendelkezik:]

„d) az előírt parkolási kötelezettség számításánál minden nettó 90 m² alapterület feletti lakáshoz egy további parkolót kell létesíteni, ami felszíni parkoló is lehet.”

(16) Az ÓBÉSZ 142.§ (1) bekezdés a) pontja a következőre módosul:

[(1) Az aprótelkes Lke-1/O-A1 és az Lke-1/OSZ-1 jelű építési övezetek területén]

„a) a létesíthető főépületek száma és alapterülete a telekméret függvényében:

aa) 800 négyzetméternél kisebb telekméret esetén egy főépület,

ab) 800 négyzetméteres vagy ennél nagyobb telekméret esetén két főépület helyezhető el,

ac) 1200 négyzetméteres vagy ennél nagyobb telekméret esetén az egy telken létesíthető szintterület csak több épület elhelyezésével valósítható meg, mely esetben az épület alapterülete egyenként sem haladhatja meg a 200 négyzetmétert;”

(17) Az ÓBÉSZ 143.§ (1) bekezdés a) pontja a következőre módosul:

[(1) Az Lke-1/O-1 jelű építési övezetek területén]

„a) a létesíthető főépületek száma és alapterülete a telekméret függvényében:

aa) 1200 négyzetméternél kisebb telekméret, vagy 16 méternél kisebb telekszélesség esetén egy főépület létesíthető,

ab) 1200 négyzetméteres vagy annál nagyobb telekméret esetében, és ha a telek szélessége legalább 16 méter, akkor két főépület létesíthető,

ac) 1500 négyzetméteres vagy annál nagyobb telekméret esetén, és ha a telek szélessége legalább 16 méter, akkor kettőnél több épület is elhelyezhető, és az épületek alapterülete nem haladhatja meg az egyenkénti 200 négyzetmétert, akár egy, akár több épület létesül;”

(18) Az ÓBÉSZ 143.§ (2) bekezdés a) pontja a következőre módosul:

[(2) Az Lke-1/O-2, Lke-1/O-3, Lke-1/O-4 jelű építési övezetek területén]

„a) a létesíthető főépületek száma és alapterülete a legkisebb kialakítható telekméret függvényében:

aa) másfélszeresnél kisebb telekméret esetében egy főépület,

ab) másfélszeres vagy annál nagyobb telekméret esetén két épület is elhelyezhető, és az épületek alapterülete egyenként legfeljebb 150 négyzetméter lehet,”

[(1) A nagytelkes Lke-2/SZ-N1 jelű építési övezet területén]

„f) 2002. január 1. előtt kialakított, 14 méternél kisebb telekszélességű telek esetén a telek

fa) a 28.§ (4) bekezdés szerinti oldalhatáron álló építési hely szerinti elhelyezéssel is beépíthető, vagy a szomszédos telekkel ikertelket képezve ikresen építhető be, és

fb) a létesíthető épület épületmagassága legfeljebb 4,5 méter, továbbá az egy homlokzatának magassága legfeljebb 5,0 méter lehet;”

(20) Az ÓBÉSZ 148.§ (1) bekezdés e)-g) pontja a következőre módosul:

[(1) A nagytelkes Lke-2/SZ-N3 jelű építési övezet területén]

„e) a 15%-os beépítési mérték alkalmazása esetében a telken létesíthető főépületek megengedett száma és mérete a következő:

ea) 1000 négyzetméteres vagy annál nagyobb, de az 1200 négyzetmétert el nem érő telekméret esetén két főépület akkor létesíthető, ha az egyik épület alapterülete legalább 60 négyzetméter és épületmagassága legfeljebb 4,5 méter,

eb) 1200 négyzetméteres vagy annál nagyobb, de a 2500 négyzetmétert el nem érő telekméret esetében legfeljebb két főépület létesíthető, és a 100 négyzetméternél kisebb alapterületű épület épületmagassága legfeljebb 5,0 méter lehet,

ec) 2500 négyzetméteres telekméret felett, de az 5500 négyzetmétert el nem érő telekméret esetén kettőnél több épület is elhelyezhető, és az épület alapterülete nem haladhatja meg az egyenkénti 250 négyzetmétert, akár egy, akár több épület létesül,;

f) a 20%-os beépítési mérték és annak feltételeként a 8. táblázat szerint korlátozott épület- és homlokzatmagasság alkalmazása esetében a telken létesíthető főépületek megengedett száma és mérete a következő:

fa) 1000 négyzetméteres vagy annál nagyobb, de az 1350 négyzetmétert el nem érő telekméret esetén két főépület akkor létesíthető, ha az egyik alapterülete legalább 60 négyzetméter és az épületmagassága legfeljebb 4,5 méter,

fb) 1350 négyzetméteres vagy annál nagyobb, de a 2000 négyzetmétert el nem érő telekméret esetében legfeljebb két főépület létesíthető

fc) 2000 négyzetméteres telekméret felett, de az 5500 négyzetmétert el nem érő telekméret esetén kettőnél több épület is elhelyezhető, és az épület alapterülete nem haladhatja meg az egyenkénti 250 négyzetmétert, akár egy, akár több épület létesül;

g) a beépítési mértéktől függetlenül az 5500 négyzetméteres és ennél nagyobb telekméret esetében az épületet tagoltan kell kialakítani, úgy hogy megjelenésében több épület hatását tükrözze;”

(21) Az ÓBÉSZ 149.§ (1) bekezdés c)-d) pontja a következőre módosul:

[(1) A nagytelkes Lke-2/SZ-IK-1 jelű építési övezet területén]

„c) 14 méternél kisebb telekszélesség esetén

ca) az épület szabadonálló, vagy

cb) oldalhatáron álló építési helyen belül helyezhető el, oldalhatáros épületelhelyezéssel, 4,5 méteres oldalkerttel, továbbá

cc) ikertelkek kialakítható, melyen ikerház, vagy testvérház létesíthető;

d) 12 méternél kisebb szélességű telek

da) a 28.§ (4) bekezdés szerinti oldalhatáron álló építési helyen belüli elhelyezéssel is beépíthető, vagy a szomszédos telekkel ikertelket képezve ikresen építhető be, és

db) a létesíthető épület épületmagassága legfeljebb 4,5 méter, továbbá egy homlokzatának magassága legfeljebb 5,0 méter lehet;”

„(3) Az építési övezetek további előírásai:

a) Az Lke-2/SZ-HL1 jelű építési övezet telkei magánútról is megközelíthetők, mely esetben a hátsókert mérete 6,0 méter;

b) Az Lke-2/SZ-HL2 jelű építési övezet telkein a közterület felőli épülethomlokzaton legfeljebb 2 garázskapu helyezhető el, melynek szélessége egyenként nem haladhatja meg a 3,0 métert, vagy egy, legfeljebb 4,0 méteres garázskapu létesíthető;

c) Az Lke-2/SZ-HL3 jelű építési övezet telkein

ca) a 45 méteres, vagy annál kisebb telekszélesség esetén egy főépület,

cb) a 45 méternél szélesebb telken két főépület

létesíthető.

cc) a hátsókert mérete 6,0 méter, de az Ek erdő övezettel határos, 50 méternél mélyebb telek esetében 20,0 méter;

d) Az Lke-2/SZ-HL4 és Lke-2/SZ-HL5 jelű építési övezetek telkein az épületek kialakításánál egy épületegyüttes hatását keltő épületeket kell elhelyezni,

e) Az Lke-2/SZ-HL7 jelű építési övezet telkein

ea) a legalább 1500 m2-es telken több főépület is létesíthető,

eb) kiszolgáló épület – a támfalgarázs, mélygarázs kivételével – nem létesíthető,

ec) az előkert és a hátsókert méretét a Szabályozási Terv rögzíti,

ed) az oldalkert mérete 3,5 méter.”

„d) az épületmagasság legfeljebb 35% beépítési mérték esetén 7,5 méter lehet.”

(24) Az ÓBÉSZ 158.§ (1) bekezdés a) pontja a következőre módosul:

[(1) A nagytelkes Lke-1BÓ/SZ-N1 jelű építési övezetek területén]

„a) a telken

aa) 1500 m²-nél kisebb telekméret esetén legfeljebb 3 lakásos lakóépület létesíthető,

ab) 1500 m² vagy azt meghaladó telekméret esetén 6 lakásos lakóépület építhető,”

(25) Az ÓBÉSZ 158.§ (2) bekezdés i) pontja a következőre módosul:

[(2) A nagytelkes Lke-1BÓ/SZ-N2 jelű építési övezet területén]

„i) jelen Rendelet hatálybalépése előtt és 2002. január 1-je előtt kialakított, 12 méternél kisebb telekszélesség esetén

ia) a 28.§ (4) bekezdés szerinti oldalhatáron álló építési hely szerinti elhelyezéssel is beépíthető, vagy a szomszédos telekkel ikertelket képezve ikresen építhető be, és

ib) a létesíthető épület épületmagassága legfeljebb 4,5 méter, továbbá egy homlokzatának magassága legfeljebb 5,0 méter lehet;”

(26) Az ÓBÉSZ 159.§ (1) bekezdés d) pontja a következőre módosul:

[(1) Az aprótelkes Lke-1BÓ/O-A1, a kistelkes Lke-1BÓ/O-A2 és az Lke-1BÓ/O-A3 jelű építési övezetek területén]

„d) az oldalkert mérete

da) 4,5 méter, vagy a meglévő épületre vonatkozóan a kialakult méretű,

db) 12,0 méternél kisebb telekszélesség esetén 3,0 méter;”

(27) Az ÓBÉSZ 160.§ a következőre módosul:

„160. § Az Lke-1BÓ/O-1, Lke-1BÓ/O-2 és az Lke-1BÓ/O-K1 jelű építési övezetek területén

a) a telken egy főépület és egy kiszolgáló épület létesíthető

b) átmenő telken két főépület létesíthető,

c) az előkert mérete 5 méter, kivéve, ha az Szabályozási Terv karaktersávot, vagy utcai homlokzat elhelyezésének sávját rögzíti, mely esetekben nincs előkert;

d) az oldalkert mérete 4,5 méter, vagy a meglévő épületre vonatkozóan a kialakult méretű;

e) a hátsókert mérete 12,0 méter, kivéve a kialakult hátsókerti méretet;

f) az épületek épületmagassági értékének betartása mellett az épületek oldalkertre néző homlokzatmagassági értéke nem haladhatja meg a 4,5 métert, lejtős telken az 5,5 métert.”

(28) Az ÓBÉSZ 165.§ (1) bekezdés a) pontja a következőre módosul:

[(1) Az Lke-2BÓ/O-1 jelű építési övezet területén]

„a) a telken

aa) legfeljebb 4 lakásos lakóépület létesíthető, és

ab) 16 m-nél keskenyebb telek esetén legfeljebb egy, kétlakásos lakóépület létesíthető;”

(29) Az ÓBÉSZ 166.§ (1) bekezdés b) pontja a következőre módosul:

[(1) A nagytelkes Lke-2BÓ/SZ-N1 jelű építési övezet területén]

„b) a telken a létesíthető főépületek száma és alapterülete a telekméret függvényében:

ba) 2000 négyzetméternél kisebb telekméret esetén egy főépület,

bb) 2000 négyzetméteres, vagy annál nagyobb, de az 2500 négyzetmétert el nem érő telekméret esetén legfeljebb két 250 négyzetméter alapterületet nem meghaladó méretű főépület,

bc) 2500 négyzetméteres, vagy annál nagyobb telekméret esetében kettőnél több épület is elhelyezhető, és az épületek alapterülete nem haladhatja meg az egyenkénti 250 négyzetmétert, akár egy, akár több épület létesül;”

[b) új lakóépület vagy új lakás főhelyiség, valamint új alapfokú gyermeknevelési-, és oktatási, fekvőbeteg-ellátó egészségügyi, továbbá ottlakást biztosító szociális rendeltetés]

„ba) a 11-es úttal (Rákóczi út, Batthyány utca),”

(2) Az ÓBÉSZ 182.§ (1) bekezdése a következőre módosul:

„(1) Utca felé nyíló lakóhelyiség legkisebb padlószintmagassága az utcai járdatőtől mérve

„a) új lakóépület létesítésénél ­– a legalább 3 méteres előkert hiányában – 4,0 méter,

 b) meglévő épületben új lakás rendeltetési egység kialakítása esetén legalább 3,0 méter, magasföldszintes épület esetén legalább 1,5 méter.”

[(6) A Vi-1/SZ-7 jelű építési övezet területén]

„g) a Bojtár utca és a Pomázi út között új épület elhelyezése esetén a tervezett villamos nyomvonal miatt a telkek megközelítése a Bécsi útról közvetlenül nem megengedett.”

(4) Az ÓBÉSZ 186.§ a következő (5) – (7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Vi-1/SZ-V1 jelű építési övezet területén

a) a 180. § (1) bekezdés rendeltetései közül önálló lakóépület, vagy lakás csak ott létesíthető, ahol a XXI. Fejezet Kiegészítő előírása nem tiltja,

b) a telken több épület létesíthető,

c) a parkolási kötelezettség legalább 30% -át épületben, vagy terepszint alatti építményben kell biztosítani,

d) településrendezési szerződés alapján szintterületi kedvezmény érvényesíthető, ha

da) a telek egy része, vagy a földszinti területek meghatározott része közhasználatú területté válik,

db) az építési telken minden épület – a 176/2008.(VI.30.) Korm. Rendelet 3. számú melléklete szerint – legalább „A” energetikai minősítési osztály szerint létesül, és

dc) amely összesen nem lehet nagyobb 0,3-nál.

(6) A Vi-1/SZ-V2 jelű építési övezet területén

a) a 180. § (1) bekezdés rendeltetései közül nem létesíthető önálló lakóépület, és lakás önálló rendeltetési egységként sem alakítható ki,

b) üzemanyagtöltő állomás – a kiszolgáló létesítményeivel együtt (üzlet, kávézó, autómosó) – 

ba) kizárólag a 11-es úttal határos, arról közvetlenül megközelíthető telken, és csak más rendeltetésű épület földszintjén létesíthető, továbbá

bb) az épület legkisebb épületmagassága legalább 9,0 méter legyen, és

bc) az üzemanyagtöltő állomás nem létesülhet első ütemként a telken;

c) a parkolási kötelezettség legalább 50%-át épületben, vagy terepszint alatti építményben kell biztosítani,

d) településrendezési szerződés alapján szintterületi kedvezmény érvényesíthető, ha

da) a telek egy része, vagy a földszinti területek meghatározott része közhasználatú területté válik,

db) az építési telken minden épület – a 176/2008.(VI.30.) Korm. Rendelet 3. számú melléklete szerint – legalább „A” energetikai minősítési osztály szerint létesül.

(7) A Vi-1/SZ-LV3 jelű építési övezet területén

a) önálló lakóépület létesíthető, és lakás más fő rendeltetésű épület felső szintjein is létesíthető,

b) a 180. § (1) bekezdés rendeltetései közül nem létesíthető

ba) 300 férőhelynél nagyobb befogadóképességű sportépítmény,

bb) kereskedelmi rendeltetésként nem létesíthető nagykereskedelmi vagy raktáráruház,

c) a parkolási kötelezettség legalább 30 %-át épületben, vagy terepszint alatti építményben kell biztosítani,

d) lakófunkció kizárólagossága esetén (TRSZ alapján) szintterületi kedvezmény érvényesíthető a 2. melléklet 11. táblázata szerint.”

[(2) A Vi-1/Z-3 jelű építési övezet területén]

„a) nem létesíthető

aa) lakás, kivéve a Farkastorki útról megközelíthető telken a Bécsi úttól mért legalább 50 méteres távolságban, továbbá

ab) a 180. § (1) bekezdés rendeltetései közül hitéleti, alapfokú gyermeknevelési-, és oktatási, fekvőbeteg-ellátó egészségügyi, továbbá ottlakást biztosító szociális rendeltetés céljára épület, önálló rendeltetési egység;”

(6) Az ÓBÉSZ 187.§ (8) bekezdés k) pontja a következőre módosul:

[(8) A Vi-1/M-1 jelű építési övezet területén – XXI. Fejezet kiegészítő előírása együttes figyelembevételével –]

„k) az előkert előírt méretébe­ ­– az általános előírástól eltérően – benyúlhat

ka) előtető, alaptest, résfal,

kb) 5,0 méternél kisebb előkert esetén 3,0 méter felett legfeljebb 1,50 méteres benyúlással erkély,

kc) legalább 5,0 méteres előkert esetén 3,0 méter felett legfeljebb 2,0 méter benyúlással erkély, zárterkély, árnyékoló szerkezet;”

(7) Az ÓBÉSZ 188.§ a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Vi-1/Z-V1 Vi-1/Z-V2 jelű építési övezet területén n

a) a 2. melléklet 12. számú táblázatában jelölt 2800 m2 legkisebb kialakítható telekméret akkor alkalmazható, amennyiben a telek a 11-es úttól nyugatra eső közterületről válik megközelíthetővé és a 11-es út felől nincs közvetlen gépjármű megközelítést biztosító útkapcsolata,

b) a 180. § (1) bekezdés rendeltetések közül nem létesíthető önálló lakóépület, lakás önálló rendeltetési egységként sem alakítható ki,

c) üzemanyagtöltő állomás – a kiszolgáló létesítményeivel együtt (üzlet, kávézó, autómosó) – kizárólag a 11-es úttal határos, arról közvetlenül megközelíthető telken, és csak más rendeltetésű épület földszintjén létesíthető, melynek során az épület legkisebb épületmagassága legalább 9,0 méter legyen, és az üzemanyagtöltő állomás nem létesülhet első ütemként a telken,

d) a parkolási kötelezettség legalább 30 %-át épületben, vagy terepszint alatti építményben kell biztosítani,

e) felszíni parkoló a 11-es út felőli teleksávban nem létesíthető,

f) településrendezési szerződés alapján szintterületi kedvezmény érvényesíthető, ha

fa) a telek egy része, vagy a földszinti területek meghatározott része közhasználatú területté válik,

fb) az építési telken minden épület – a 176/2008.(VI.30.) Korm. Rendelet 3. számú melléklete szerint – legalább „A” energetikai minősítési osztály szerint létesül.”

[(3) A Vi-2/SZ-3 jelű építési övezet területén]

„f) a Szabályozási Terven szereplő az „új ingatlan kiszolgálás Bécsi út felől nem történhet” felirat szerinti korlátozás akkor kötelező, ha az övezetbe tartozó telkeket egyesítik, vagy a telek megosztásra kerül”

[A Vi-2/SZ-13 jelű építési övezet területén]

„a) 180.§ (1) bekezdés rendeltetései közül kizárólag nevelési, oktatási rendeltetés létesíthető.”

(10) Az ÓBÉSZ 196.§ (9) bekezdése következőre módosul:

„(9) A Vi-3/SZ-HL1 és a Vi-3/SZ-HL2 jelű építési övezetek a Harsány-lejtő és a Virágosnyereg utca közötti újonnan beépülő terület alapfokú intézményi ellátatására szolgálnak, melyek területén

a) a rendeltetések tekintetében

aa) a Vi-3/SZ-HL1 építési övezetben lakás nem létesíthető, és a 2. melléklet szerinti nagyobb beépítési mérték kizárólag nevelési, oktatási, egészségügyi alapintézmény létesítése esetén vehető figyelembe,

b) a 180. § (1) bekezdés rendeltetései közül kereskedelmi rendeltetés legfeljebb összesen 1000 négyzetméter általános szintterülettel létesíthető,

ac) a Vi-3/SZ-HL2 építési övezetben a 180. § (1) bekezdés szerinti rendeltetések és lakás is létesíthető;

b) kiszolgáló épület nem létesíthető;

c) a parkolási kötelezettség legfeljebb 100 %-a fásított felszíni parkolóban is biztosítható

d) a Vi-3/SZ-HL1 építési övezetben a c) pont szerinti fásított felszíni parkoló kialakítása érdekében a 6. § tereprendezési korlátozását az előkertben nem kell figyelembe venni.”

[(2) A Gip-E/SZ jelű építési övezet területén az energiatermelést, és az azt irányító tevékenységet, valamint az ott dolgozók jóléti igényeit szolgáló épületek helyezhetők el, továbbá]

„c) az energiatermeléshez tartozó fűtőanyag közúti szállítása az önkormányzattal kötött megállapodás alapján csak a távlati 10-es út tervezett csomópontja irányából történhet, vagy vasúton, a lakóterületeket érintő szállítási forgalom növelése nem megengedett.”

(2) Az ÓBÉSZ 204.§ (2) bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:

[(2) A Gksz-1/SZ-1, Gksz-1/SZ-2, Gksz-1/SZ-3, Gksz-1/SZ-4, Gksz-1/SZ-5, és a Gksz-1/SZ-6 jelű építési övezet területén]

„g) Gksz-1/SZ-1 építési övezetben a 6.§ szerinti rendelkezéseket az építési helyen kívül nem kell figyelembe venni.”

(3) Az ÓBÉSZ 204.§ (3) bekezdése következőre módosul:

„(3) A Gksz-1/SZ-Ü1 és a Gksz-1/SZ-Ü2 jelű építési övezet területén

a) az 198. § (1) bekezdés rendeltetésekre vonatkozó szabályait figyelmen kívül kell hagyni és az építési övezetben csak az alábbiak helyezhetők el:

aa) üzemanyagtöltő állomás,

ab) az üzemanyagtöltő állomással egy épülettömegben kereskedelmi, vendéglátási rendeltetés,

ac) gépkocsi mosó, gépkocsi takarítására szolgáló helyiség, épület, valamint

ad) a személygépjárművekkel kapcsolatos egyéb  rendeltetés az ae) pont figyelembevételével,

ae) gépjármű javító, szerelő tevékenység csak ott folytatható, ahol a jelen rendelet hatálybalépése előtt már ilyen tevékenység működött a telken, de újonnan ilyen tevékenység céljára épület nem létesíthető.”

(4) Az ÓBÉSZ 205.§ (2) bekezdése következőre módosul:

„(2) A Gksz-1/SZ-Ksz2, Gksz-1/SZ-Ksz3, Gksz-1/SZ-Ksz4, Gksz-1/SZ-Ksz5, Gksz-1/SZ-Ksz6, és a Gksz-1/SZ-Ksz7 jelű építési övezetek területén – ha a XXI. Fejezet kiegészítő előírásai másként nem rendelkeznek -

a) az 198. § (1) bekezdés rendeltetései közül nem létesíthető épület

aa) nagykereskedelmi vagy raktáráruház jellegű,

ab) raktározási, (épületben, szabadtérben, telephelyként),

ac) nem üzemi technológiájú kutatás, fejlesztés,

ad) védőtávolságot nem igénylő üzemi technológiájú kutatás, fejlesztés,

ae) védőtávolságot nem igénylő üzemi,

af) kisipari, kézműipari, továbbá jelentős napi forgalommal nem járó termék előállítása, valamint

ag) szállás jellegű

            rendeltetés céljára;

b) A Gksz-1/SZ-Ksz2 jelű építési övezet területén

ba) nem létesíthető 300 férőhelynél nagyobb befogadóképességű sportlétesítmény,

bb) kereskedelmi rendeltetés legfeljebb összesen 1500 négyzetméter általános szintterülettel létesíthető,

bc) az épület beépítésbe beszámító területét legalább 50%-kal meghaladó méretű terepszint alatti épületrész zárófödémét legalább 1,0 méter vastag talajtakarású intenzív zöldtetővel tetőkertként kell kialakítani és fenntarthatóságát biztosítani kell,

bd) felszíni parkolóként a parkolási kötelezettség legfeljebb 75%-a alakítható ki,

be) a kereskedelmi rendeltetésű épület esetén a felszíni parkolók száma nem haladhatja meg a parkolási kötelezettség szerinti férőhelyek számát,

bf) az előkert mérete a Bécsi út felé 20 méter, Váradi utca folytatása felé 15 méter,

bg) az övezet területén elhelyezhető épületek Bécsi út felőli homlokzatainak magassága legalább 8,0 méter, de nem haladhatja meg a 11,0 métert;

c) a Gksz-1/SZ-Ksz3 jelű építési övezet területén

ca) a Szentendrei út felőli előkertben 50 férőhelynél nagyobb befogadó képességű felszíni parkoló nem létesíthető;

cb) a Szentendrei úttal nem határos telken az épületmagasság 10,5 méter;

d) a Gksz-1/SZ-Ksz5 jelű építési övezet területén üzemanyag töltő állomás – a szállásrendeltetés kivételével – más rendeltetésű épületen belül vagy parkolóházban létesíthető, és önálló építészeti egységet alkotva a későbbiekben megvalósuló, vegyes rendeltetésű épület első ütemeként is kialakítható;

e) a Gksz-1/SZ-Ksz6 jelű építési övezet területén

ea) nagykereskedelmi vagy raktáráruház nem,

eb) üzemanyag töltő állomás csak más rendeltetésű épületen belül

            létesíthető

f) a Gksz-1/SZ-Ksz5 és a Gksz-1/SZ-Ksz6 jelű építési övezet területén figyelembe kell venni a XXI. Fejezet kiegészítő előírásait is.”

(5) Az ÓBÉSZ 209.§ (3) bekezdése következőre módosul:

„(3) A Gksz-2/SZ-5 építési övezetben a 30 méternél szélesebb telek esetében a megengedett legnagyobb épületmagasság 16,0 méter.”

[(1) A K-Rek/SZ-Sp1, K-Rek/SZ-Sp2, K-Rek/SZ-Sp3, K-Rek/SZ-Sp4, és a K-Rek/SZ-Sp5 jelű építési övezetekben]

„d) K-Rek/SZ-Sp5 övezet területén

da) a ba) alpont szerinti előkert méret helyett a Márton utca felőli előkert 3,0 méter, és

db) időszakos (szezonális) sátor létesítése esetén az előkertet figyelmen kívül kell hagyni.”

2. Az ÓBÉSZ 219.§ előtti alcím a következőre változik

„83/A. A K-Ker jelű Különleges – kereskedelmi építési övezetek előírásai”

3. Az ÓBÉSZ 221.§ (1) bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:

[(1) A K-Ker/SZ-1 jelű építési övezet területén]

„i) a telken belül, továbbá a telket közvetlenül körülvevő közterületeken összesen 200 db kerékpártároló férőhely biztosításáról kell gondoskodni a 4.c mellékletben foglaltak helyett.”

„(8) A K-Közl/2 jelű építési övezet területén fedett járműtároló létesítése során 1000 négyzetméter beépített alapterületet meghaladó méretű új épület létesítése esetén

a) legalább felét megújuló energiaforrás berendezések elhelyezésére kell hasznosítani, vagy

b) a hőszigethatás ellensúlyozása érdekében legalább kétszintes növényállományú intenzív zöldtetőként kell kialakítani.”

[(16) A Kb-Rek/Sp-1 jelű beépítésre nem szánt övezet területén]

„a) kizárólag az (5) bekezdés szerinti célokat szolgáló, épületnek nem számító sportcélú építmény, és”

[(17) A KÖu-2/Á jelű állomásépület övezet, és a KÖu-4/AP autóbusz pályaudvar övezet területe elsősorban a közösségi közlekedés állomásépületeinek elhelyezésére, átszállási kapcsolatok biztosítására szolgál, melyen elhelyezhetők az (5) bekezdés építményei, továbbá]

„a) a tömegközlekedés megállóhelyeinek várakozóépítményei, és hozzájuk kapcsolódóan

aa) a közlekedést szolgáló információs és szolgálati irodák, ügyfélközpont, kezelő helyiségek,

ab) jegy- és bérletpénztár,

ac) szolgálati pihenők,

ad) várótermek és várakozó terek, pihenők,

ae) raktár,

af) kerékpártárolók,

ag) nyilvános illemhely,

ah) köztárgy,

ai) közműlétesítmény műtárgya létesíthető, továbbá

aj) az épületen belül, vagy önálló épületben vendéglátási, szolgáltatási rendeltetések

helyezhetők el, melyek során parkolási kötelezettség nem keletkezik.”

[(3) A Zkp és Zvp övezetű zöldterületek]

„c) területén,

ca) lakótelepen a kiszolgáló út területe mellet fásított parkolóállás kiépíthető,

cb) a ca) alponton kívüli területeken csak a zöldterület mérete alapján és az abban létesülő egyéb rendeltetésekre számított parkolási kötelezettség szerinti felszíni parkoló vagy parkolólétesítmény alakítható ki, más rendeltetés számára nem létesülhet parkoló,”

2. Az ÓBÉSZ 231.§-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A Zkp-Kp4 övezetben játszókertet, sportkertet és pihenőkertet szabad létesíteni, továbbá

a) közhasználat elől elzárt területet kialakítani nem lehet, a területek az éjszakai időszakra zárható módon kerítéssel lekeríthetők, illetve a zöldfelület védelmét szolgáló gyepvédő rácsok és korlátok elhelyezhetők,

b) elhelyezhető

ba) a testedzést szolgáló építmény, épület,

bb) a vendéglátás építményei, illetőleg a kioszkok közül - cukrászda, fagylaltozó, újságos kioszk –,

bc) terepszint alatti gyalogos aluljáró,

bd) nyilvános illemhely,

be) legalább 2,5 méteres talajtakarású tetőkerti kialakítással mélygarázs,

c) a terepszint alatti építmény – megközelítést szolgáló, a beépítettségbe beszámítandó építmények (lépcső, felvonó, rámpa) kivételével – nem nyúlhat a környező csatlakozó járda vagy zöldfelületek fölé 1 méternél nagyobb mértékben.”

[(2) Az Ev jelű védelmi erdőterületek az alábbi beépítésre nem szánt övezetekbe soroltak:]

„f) az Ev-6V övezetbe tartoznak                 – az Északi Városkapu térségének környezeti védelmére szolgáló védelmi

             rendeltetésű erdőterületek,”

(2) Az ÓBÉSZ 235.§ (10) bekezdés c) pontja a következőre módosul:

[(10) Az Ek-1 jelű övezetben]

„c) a jelen rendelet hatálybalépése előtt már jogszerűen meglévő épület

ca) átalakítható, és beépítési mértékbe beszámító alapterületének legfeljebb 15%-ával bővíthető, rendeltetése csak a (7) bekezdésben felsorolt rendeltetések körében változtatható, az épület magassága nem növelhető,

cb) elbontása esetén legfeljebb azonos mérettel építhető újra.”

(3) Az ÓBÉSZ 235.§ (14) bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:

[(14) Az Ek-5 jelű övezetben]

„f) a területen épületet elhelyezni, építményt létesíteni, az eredeti terepfelszínhez képest 1 méternél nagyobb magassági eltérésű tereprendezést végezni csak az érintett telek vizsgált és dokumentált (geotechnikai jelentés) adatai ismeretében szabad a vonatkozó jogszabályi feltételek betartásával.”

„(8) Az Mk-1 jelű övezet területén

a) a telek 1500 négyzetmétert meghaladó területrészét a beépítési mérték számításánál figyelmen kívül kell hagyni,

b) a tartós, életvitelszerű ottlakás céljára épület nem létesíthető, meglévő épület rendeltetése ilyen célra nem változtatható meg,

c) 1000 négyzetméternél kisebb méretű telken - a legfeljebb 10 négyzetméteres szerszámkamra kivételével - épület nem helyezhető el;

d) az 1000 négyzetméteres, vagy ennél nagyobb telkeken legfeljebb telkenként a 23. számú táblázatban rögzített beépítési mértéknek megfelelő, a nem tartós ott-tartózkodást biztosító épület létesíthető, a 4. § szerinti felszínmozgással nem érintett telken

da) présház,

db) szerszám- és kisgéptárolás,

dc) az ott-tartózkodás feltételeit nem biztosító pihenőépület,

dd) pince

rendeltetéssel ,

e) az 1000 négyzetméteres, vagy ennél nagyobb telkeken a felszínmozgás veszélyes területtel érintett, geotechnikai kategóriába be nem sorolt területen kizárólag

ea) présház,

eb) szerszám- és kisgéptárolás célú épület

létesíthető.”

„98. ÓFALU

(a belterületi határ ‐ Óbor utca – Mező utca –Ezüsthegy utca – Táncsics Mihály utca – a 64218 hrsz.-ú ingatlan keleti telekhatára – a 64218, a 64217 és a 64216 hrsz.-ú ingatlanok északi telekhatára – a 64215 hrsz.-ú ingatlan keleti telekhatára – Meggy utca – Pusztadombi utca –a 65579 hrsz.-ú ingatlan keleti telekhatára – a 65579, a 65578 és a 65577 hrsz.-ú ingatlanok északi telekhatára – a 65577 hrsz.-ú ingatlan nyugati telekhatára – a 65576 hrsz.-ú ingatlan északi telekhatára – Meggy utca által határolt terület)”

2. Az ÓBÉSZ 245.§ (1) bekezdés a) pontja a következőre módosul:

[(1) A telkek megközelítésére, az utakra vonatkozó kiegészítő rendelkezések:]

„a) új magánút,

aa) legalább 10 méteres szélességgel bárhol kialakítható, 

ab) a Szabályozási Terven jelölt helyen csak az ott lévő telkek feltárására és az ott meghatározott mérettel alakítható ki,” 

„(3) Az épület legmagasabb pontját a következő szabályok betartásával kell meghatározni a Bécsi úttal határos telkek esetében: [18. ábra]]

„a) a Bécsi út felől, vagy a Kecske köz felől – az úttal a TKR alapján kötelező módon párhuzamos – gerincvonal magassága nem haladhatja meg a Szabályozási Terven szereplő Bécsi út, és a Kecske köz felől meghatározott párkánymagasság 6,0 méterrel növelt értékét;

b) az épület legmagasabb pontjának lehatárolását szolgáló magassági idom kontúrjának határoló síkjait a c)-e) pont szerint kell megállapítani

ba) a Bécsi úttal közvetlenül szomszédos, valamint

bb) a Bécsi út és a Kecske köz közötti, továbbá

bc) a 2. tömbben a Bécsi út és a belső feltáró út közötti

épületek esetében;

c) a területre vonatkozó magassági idom megállapítása során (8. melléklet 18. ábra),

ca) a ferde sík hajlásszöge 45º,

cb) a vízszintes sík magassága a párkánymagasság értéke + 6,0 méter;

d) átmenő telek esetében, ha a Kecske köz, vagy a belső feltáró utca felől a magassági idom vízszintes síkja magasabban helyezkedik el, mint a Bécsi út felőli vízszintes sík, akkor a magassági idomot a következők szerint kell megállapítani

da) meg kell határozni a két eltérő magasságú párkányvonalat, az arra fektetett két 45º-os ferde síkot és a hozzájuk tartozó vízszintes magassági síkokat, és

db) a két eltérő magasságú vízszintes síkot a Bécsi út felől az utca szemközti homlokzati falsíkjának 1,5 méteres magassági vonalától a Bécsi út felőli párkányvonalra fektetett 45º-os ferde sík és a hozzátartozó vízszintes sík metszésvonalára (elméleti gerincvonal) fektetett ferde síkkal kell összekötni;

e) az a)-c) pontok szerint meghatározott síkok (a két 45º-os, a két vízszintes, és az azokat összekötő harmadik ferde sík) fölé épületrész – a kémények és szellőzők kivételével – nem nyúlhat;

f) átmenő telek esetében, ha a Kecske köz, vagy a belső feltáró utca felől a magassági idom vízszintes síkja alacsonyabban helyezkedik el, mint a Bécsi út felőli vízszintes sík, akkor a magassági idomot a Bécsi út felől szerkesztett vízszintes sík határozza meg;

g) a hátsó telekhatár felé néző homlokzat esetében nem kell a c)-f) pont szerinti magassági idom közterület felőli szerkesztési szabályait alkalmazni.”

(4) Az ÓBÉSZ 247.§ (8) bekezdése a következőre módosul:

„(8) A 2-es tömb szabályozása

a) vegyes használatú közterület a Kecske köz folytatásaként alakítandó ki, továbbá

aa) gépjárműves kapcsolatát a 14736/1 hrsz.-ú (Bécsi út 72.) telken kell biztosítani a Bécsi úttal, mely kapcsolat magánútként vagy közhasználatú területként is kialakítható;

ab) amennyiben a Bécsi út 72-84. számú telkek összevonásra kerülnek, akkor az aa) pontban meghatározott helyen legalább a gyalogos kapcsolat biztosítása szükségesés, az aa) pont szerinti gépjárművel való megközelítés kialakítása magánúton nem kötelező;

b) amennyiben a Bécsi út 72-84. számú telkek nem kerülnek összevonásra, akkor a Bécsi útra merőleges aa) pont szerinti magánút, vagy közhasználatú terület:

ba) szélessége legalább 12 méter,

bb) a terepszint alatt mélygarázs céljára igénybe vehető, akár a déli, akár az északi, vagy akár mindkettő telek garázsszintjének helybiztosítása, vagy megközelítése céljából,

bc) a jelölt szakaszon az első emeleti vagy tetőtéri szint a két szomszédos telek között a közterület felett átköthet a jelölt terület legfeljebb 2/3 területén, melyen belül helyiségcsoport is létesíthető bármelyik épülethez csatlakozóan,

bd) az átkötés nem kötelező, a terület az épületközre vonatkozó szabályok szerint is kialakítható,

be) az építési vonal ezen a szakaszon irányadó, épületrész homlokzatának elhelyezése nem megkötött;

c) amennyiben a Bécsi út 72-84. számú telkek nem kerülnek összevonásra, akkor a Kecske köz folytatásaként a közterülethez kapcsolódó új belső feltáró magánút

ca) szélessége legalább 12 méter,

cb) vegyes használatú kiszolgáló útként alakítható ki, kiemelt járdaszegély létesítése nem szükséges;

cc) az út északi végén a tehergépjárművek számára – hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása ­– céljából megfelelő fordulót kell létesíteni a magánúton, vagy telek közhasználatra átadott részén, mely a jelenlegi 14731/1, vagy a 14732/1 hrsz.-ú telek igénybevételével is kialakítható;

d) a közterületen és a magánúton is legalább egy oldali fasort kell ültetni;

e)  magánút alá a telkek mélygarázs szintje kinyúlhat, amennyiben:

ea) a csapadékvíz elvezetés és a tér- vagy közvilágítás megoldását nem akadályozza, és

eb) a fasortelepítést nem akadályozza, és

ec) geotechnikai adatok ismerete azt alátámasztja;

f) amennyiben a Bécsi út 72-84. számú telkek nem kerülnek összevonásra, akkor

fa) új épülettel való beépítésük csak a c) pont szerinti magánút kialakítása után lehetséges,

fb) a telkek gépkocsival történő megközelítése a Bécsi út felől nem, kizárólag a c) pont szerinti magánútról, vagy a Bécsi útra merőleges közhasználatú terület felől történhet;

fc) a Bécsi út menti telkek mélygarázsai összeköthetők, amennyiben a tűzvédelem tekintetében a vonatkozó jogszabályi feltételek betarthatók.

g) amennyiben a Bécsi út 72-84. számú telkek összevonásra kerülnek, akkor

ga) az a) pont szerinti közterületi út északi végén a tehergépjárművek számára – hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása ­céljából – megfelelő fordulót kell kialakítani a telek Szabályozási Terven jelölt közhasználatú részének igénybevételével vagy magánút kialakításával;

gb) a gépjárművel való megközelítés céljára legfeljebb két közvetlen ki- és behajtó létesíthető,

gc) az épület terepre illesztése során a 6.§ szerinti terepszint különbség elérheti a 2,0 métert és a terepmegfogást biztosító támfal építési helyen kívül is létesíthető;

gd) a Bécsi út felé a telekhatáron csatlakozó épületrész a tetőszinten tűzfal kialakítás nélkül – az oldalsó telekhatártól legalább 2,0 méteres elhúzással és homlokzatosítva is kialakítható, mely esetben a Szabályozási Terven jelölt 6,5 méteres homlokzatmagasság helyett 7,5 méter alkalmazható a Bécsi út 66. telek épületéhez való csatlakozásnál;

ge) a hátsó telekhatár felé tetőemelet létesíthető, 2,0 méternél nagyobb visszahúzású terasz legalább 30 %-a zöldtetőként alakítandó ki, mely esetben az épületmagasság 10,50 méter lehet, a Szabályozási Terven jelölt homlokzatmagassági értékek betartása mellett;

gf) a Bécsi út felé kétszintes tetőtér kialakítható, de a második tetőszint helyiségeinek bevilágításánál a telekbelső felőli megoldást kell előnyben részesíteni;

h) a Bécsi út 72. szám alatt kialakításra kerülő közhasználatú terület:

ha) a terepszint alatt mélygarázs céljára igénybe vehető, valamint a garázsszint megközelítését biztosíthatja,

hb) a földszinten nem, de a földszint feletti szinteken beépíthető, vagy

hc) épületközként is kialakítható a rá vonatkozó szabályok szerint.”

(5) Az ÓBÉSZ 249.§ (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[(2) A Vi-1/SZ-2 övezetre vonatkozó előírások]

„c) 16215 hrsz.-ú telken „megtartásra javasolt épület, épületrész”

ca) felújítható,

ab) legfeljebb egy szinttel és tetőtérrel bővíthető,

cc) alapterülete legfeljebb 20%-kal növelhető az építési helyen kívül,

cd) elbontása esetén az építési helyet kell figyelembe venni.”

[(3) A hipermarket (hrsz.:19365/6– Auchan áruház) területének – és az azon belüli közhasználatú telekrészre vonatkozó előírások:]

„a) a 19365/6 hrsz.-ú ingatlan közterületi kapcsolatai:

aa) a Szabályozási Terven jelölt, közhasználat céljára átadott tömbfeltáró úton és csomóponton keresztül a Szentendrei út és az Angel Saint Briz utca felé,

ab) a Záhony utca felé, a Záhony utca átépítése során kialakított csomóponton,

ac) az (1) bekezdés szerinti magánúton, és

ad) az Ángel Sanz Briz út – Reichl Kálmán utca csomópontból nyíló útcsatlakozáson keresztül

biztosítandók;”

(7) Az ÓBÉSZ 251.§ (3) bekezdés o) pontja a következőre módosul:

[(1) A hipermarket (hrsz.:19365/6– Auchan áruház) területének – és az azon belüli közhasználatú telekrészre vonatkozó előírások:]

„o) nem alakítható ki felszíni parkoló-felület a Szentendrei úti telekhatártól számított minimum 45 méteres teleksávban,”

(8) Az ÓBÉSZ 251.§ (3) bekezdés p) pontja a következőre módosul:

[(1) A hipermarket (hrsz.:19365/6– Auchan áruház) területének – és az azon belüli közhasználatú telekrészre vonatkozó előírások:]

„p) a területen a Szabályozási Terven „megőrzendő értékes fa/facsoportként” jelölt meglévő faállomány megőrzéséről gondoskodni kell, a közlekedési utakat, a parkolókat, illetve a beépítést úgy kell kialakítani, hogy a fák, facsoportok megtarthatóak legyenek;,

(9) Az ÓBÉSZ 251.§ (3) bekezdés u) pontja a következőre módosul:

[(1) A hipermarket (hrsz.:19365/6– Auchan áruház) területének – és az azon belüli közhasználatú telekrészre vonatkozó előírások:]

„u) a területen egy üzemanyagtöltő állomás telepíthető a Szabályozási Terven meghatározott helyen, melynek során a rendeltetést magába foglaló épület és a meglévő lakó-, egészségügyi, szociális, valamint oktatási rendeltetésű épület egymástól való távolságának legalább 50 méternek kell lennie;”

(10) Az ÓBÉSZ 251.§ (3) bekezdés a következő v) ponttal egészül ki:

[(1) A hipermarket (hrsz.:19365/6– Auchan áruház) területének – és az azon belüli közhasználatú telekrészre vonatkozó előírások:]

„v) a parkolók fedetten, megújuló szoláris energiaforrás berendezésként is kialakíthatók, melynek során azokat a parkolófásítás árnyékoló hatásának figyelembevételével kell elhelyezni.”

(11) Az ÓBÉSZ 251.§-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A területen a 198.§ (1) bekezdésben foglaltakon kívül kereskedelmi szállás-szolgáltató rendeltetés létesíthető.”

„(2) A Bogdáni út – HÉV pálya – Sorompó utca – Folyamőr utca által határolt területen (a továbbiakban: fejlesztési területen) létesíthető magánút

a) a közlekedési hálózathoz közvetlenül, vagy más magánúton keresztül csatlakozva alakítandó ki,

b) szélessége

ba) egy vagy több telek gépjárművel való megközelítését szolgáló magánút esetén legalább 10,0 méter,

bb) a fejlesztési terület belső gyalogosrendszerét biztosító gyalogos forgalom esetén legalább 4,0 méter, a HÉV melletti magánút csak gyalogosforgalmú kialakítása esetén 7,0 m,

bc) a Budai Promenád esetében a (3) bekezdés szerinti,

c) kialakítása során legalább kétoldali fasor helybiztosítása kötelező, kivéve, ahol a magánút fedetten kerül kialakításra, vagy ha egyben tűzoltási felvonulási területként is szolgál,

d) területe alá az épület alapteste vagy résfal legfeljebb 1,0 méterig benyúlhat, továbbá a telkeket összekötő építmény, építményrész létesíthető.”

(13)Az ÓBÉSZ 253.§ (3) bekezdés i) pontja a következőre módosul:

[(3) A Szabályozási Terven jelölt Budai Promenád]

„i) térszintje alatt telek megközelítését szolgáló magánút és építményei átvezethetők, továbbá a vele szomszédos telekhez tartozó mélygarázs építménye benyúlhat.”

(14) Az ÓBÉSZ 253.§-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Építési teleknek számít az a telek is, melynek megközelítése közterületről, vagy önálló helyrajzi számon nyilvántartott magánútról a Promenád magánútjának keresztezésével – jellemzően lehajtó-rámpán keresztül – történik.”

(15) Az ÓBÉSZ 253.§ (5) bekezdés a) pontja a következő ae) ponttal egészül ki:

[a) az előkert mérete]

„ae) a HÉV menti magánút esetén 2,0 méter, ha annak szélessége legalább 7,0 méter;”

(16) Az ÓBÉSZ 253.§ (7) bekezdése a következőre módosul:

„(7) A Folyamőr utca és Sorompó utca sarkán a meglévő épület megtartása esetén

a) az építési helyen kívüli épületrész felújítható, átalakítható, rendeltetése módosítható,  de az építési helyen kívüli bővítése nem megengedett,

b) az épület előtti Promenád átvezetése esetén annak szélessége a telekhatár és az épület közötti kialakult távolságnak megfelelően is kialakítható,

c) az építési beruházás időtartama alatt - nem kereskedelmi célú szálláshelyként - munkásszállóként működtethető.”

(17) Az ÓBÉSZ 253.§ (13) bekezdés b) pontja a következőre módosul:

[(13) Lakóhelyiségek szintmagassága a közterület vagy magánút felőli járdatőhöz viszonyítva]

„b) 2,0 - 5,0 méteres előkerti méret esetén

ba) legalább 1, 5 méter,

bb) kizárólag gyalogos forgalmú, rendszeres átközlekedést, parkolót nem biztosító magánút szakasz felé – a Promenád kivételével – 0,9 méter,”

(18) Az ÓBÉSZ 253.§ (16) bekezdés a) pontja a következőre módosul:

[(16) Parkolási kötelezettség biztosításának rendelkezései]

„a) nem kell a parkolási kötelezettség szerinti parkolókat a telken belül elhelyezni a védett épület esetében, továbbá ha a régészeti feltárás eredményeként, vagy egyéb előre nem látható műszaki akadály miatt a garázs elhelyezése az előírt férőhellyel a telken műszakilag nem oldható meg teljes körűen, ebben az esetben a parkolási kötelezettség

aa) más 250 méteren belüli telken, vagy telkeken, vagy

ab) más telken parkoló létesítményben, (parkolóház, mélygarázs) vagy

ac) intenzíven fásított felszíni parkolóban

is biztosítható;”

„110./A       ÉSZAKI VÁROSKAPU

(Királyok útja – Hadrianus utca – Szentendrei út – Ország út – közigazgatási határ által határolt terület)

253/A.§   (1)  A épületek kialakítására vonatkozó rendelkezések

a) az épület földszinti padlóvonalát legalább 105,40 mBf magasság felett kell kialakítani,

b) a 11-es út mentén az épület párkánymagassága legalább 20 méter legyen,

c) a függőleges tagolás nélküli összefüggő épülethossz nem haladhatja meg az 100 métert.

(2) Egyéb kiegészítő előírások:

(2) a Szabályozási Terven „1” számmal jelölt „építés helye közterületen” lehatároláson belül – a közúti űrszelvény biztosításával – építmény kizárólag a csatlakozó építési övezetben megvalósuló beépítés részeként, ahhoz közvetlenül kapcsolódóan létesíthető;

1. )a Szabályozási Terven „2” számmal jelölt „építés helye közterületen” lehatároláson belül – a közúti űrszelvény biztosításával – zöldfelület, valamint gyalogos és kerékpáros kapcsolat létesíthető, épület nem helyezhető el;
   
2. )az előírtnál kisebb telekméret akkor alakítható ki a 11-es úttól nyugatra eső területen, ha biztosított, hogy a telek megközelítése nem a 11-es út felől történik,
   
3. )a területen kerítés nem létesíthető, a sövénykerítés és a rakodóudvarok lehatárolására szolgáló és az épülettel egyidejűleg, azzal azonos építészeti minőségben kialakított tömör kerítés kivételével.
   

(3) A parkolási kötelezettséget

1. )zártsorú beépítési mód esetén a 100%-ban térszín alatt kell biztosítani,
   
2. )szabadon álló beépítési mód esetén 80%-ban épületben, vagy terepszint alatti építményben kell biztosítani,
   
3. )az előírt P+R létesítési kötelezettség nem önálló telken történő megvalósítása esetén a más épületben többletként elhelyezett P+R személygépjármű tárolók területét (legfeljebb 30m²/1db P+R parkoló mértékig) az épület parkolási szintterületébe nem kell beszámítani.
   

(4) Szintterületi mutató kedvezmény alkalmazásának kiegészítő feltételei:

1. )a Szabályozási Terven jelölt „közhasználatra javasolt telekrész” jelölés esetén annak átadása a szöveges előírások betartásával történhet,
   
2. )a Szabályozási Terven „közhasználatra javasolt telekrész” jelölés hiányában a telek területének minden átadott 10 %-a után +0.1 m²/m² szintterületi mutató kedvezmény vehető igénybe, legfeljebb az építési övezetben megállapított mértékig.
   

(5) A zöldfelületek kialakítása:

1. ) a Szabályozási Terven „telepítendő fasor” jelöléssel ellátott területen kétszer iskolázott, környezettűrő fákat kell telepíteni az adott telken megépült épület használatba vételéig;
   
2. ) kötelező a fásítás a közterület, vagy magánút felé eső telekhatár legalább felén, a többi telekhatár mentén végig;
   
3. ) az 1000 négyzetmétert meghaladó méretű lapostető kialakítása esetén a tetőfelület legalább 50%-án zöldfelületet, vagy vízfelületet kell létesíteni;
   
4. ) a Királyok útja menti közpark parkolási igénye számára a Királyok útja mentén legfeljebb 10 méteres sávban fásított parkolót kell biztosítani;
   
5. ) a kizárólag gyalogos és kerékpáros használatú aláépítetlen felületek víz-és légáteresztő burkolattal alakítandók ki;
   
6. ) a Királyok útja menti közpark funkcionális egységei határán ligetes fásítás létesítendő;
   
7. ) a Barát-patak mentén – biztosítva az árvédelmi töltés fenntartási területét és a gázvezeték védőterületét – ligetes sáv telepítendő;
   
8. ) az Attila forrás Szabályozási Terven jelölt védőterületén belül épület nem létesíthető.
   

(6) Infrastruktúra feltételek – a terület beépítéséhez:

1. )közművesítés
   

aa) terület csak a Hatvani Lajos - Hadrianus úti csomóponttól kiinduló Hadrianus utca - Királyok útja - Sarkadi út nyomvonalon kiépítendő tehermentesítő csatornák üzembe helyezését követően építhető be;

ab) új beépítés csak elválasztott rendszerű csatornázással valósítható meg;

ac) a csapadékvíz-elvezetés során biztosítani kell a vizek helyben tartását és az elvezetés késleltetését;

b) közlekedés

ba) a közterületeknek minden építési ütemben összefüggő hálózatot kell alkotniuk;

bb) a 11. sz. főúton és az Ország úton ingatlan kiszolgálás biztosítására közvetlen útcsatlakozás, kapubehajtó nem létesíthet;

bc) a Hadrianus utcában ingatlan kiszolgálás biztosítására közvetlen útcsatlakozás, kapubehajtó csak lakóépülettel beépítésre kerülő telek számára létesíthet;

bd) a HÉV-vonal szélső vágányának tengelyétől mért 10 méteren belül huzamos emberi tartózkodásra alkalmas épület nem létesíthető;

be) a vegyes használatú és vegyes forgalmú utca forgalmi rendje kialakítható oly módon is, hogy azt csak a tömegközlekedési járművek vegyék igénybe;

bf) P+R parkoló létesítésekor - annak részeként - legalább a parkoló-kapacitás 20%-ának megfelelő B+R kerékpárparkolót is ki kell alakítani;

bg) a Szabályozási Terven jelölt gyalogos főirányoknak megfelelően a tervezett HÉV megálló/autóbusz végállomás és a Királyok útja között, valamint a Barát patak menti közpark és a Hadrianus utca közötti korlátlan közhasználatú gyalogos átjárás biztosítandó.

(7) Közlekedési infrastruktúra fejlesztés a beépítés ütemezése függvényében:

1. ) Intézmény építési övezetekben ((Vi-1/Z-V1, Vi-1/Z-V2, Vi-1/SZ-V1 és Vi-1/SZ-V2 építési övezetben) új beépítés kivitelezésének megkezdésekor a 11. számú főút 1-1 jelű csomópontjának és a csatlakozó főútvonal-szakaszok szükséges bővítésének biztosítania kell a terület kiszolgálását;
   
2. ) Intézmény építési övezetben ((Vi-1/Z-V1, Vi-1/Z-V2, Vi-1/SZ-V1 és Vi-1/SZ-V2 építési övezetben) – a P+R parkoló-férőhelyek kivételével – összesen 3.500 személygépkocsi várakozóhely parkoló kapacitásig új épület használatbavételéig a közlekedési hálózat fejlesztésben az alábbiaknak kell megvalósulnia:

ba) a 11. számú főút fővárosi szakaszán a Pünkösdfürdő utcai csomópont átépítése és a Juhász Gyula utcai új szintbeni csomópont megépítése, forgalomba helyezése,

bb) az intézmény területen ((Vi-1/Z-V1, Vi-1/Z-V2, Vi-1/SZ-V1 és Vi-1/SZ-V2 építési övezetben) 700 P+R parkoló és 140 B+R építése és használatbavétele mélygarázsban vagy parkolóházban,

bc) a Szentendrei HÉV vonalon új megálló építése és használatbavétele az Intézményi övezetek mellett, ehhez kapcsolódóan új autóbusz végállomás kialakítása az Újmegyeri téri autóbusz végállomás részleges, vagy teljes kiváltásával,

bd) a Szentendrei út különszintű gyalogos keresztezését biztosító műtárgy építése és szükség szerint forgalomba helyezése a HÉV megálló által meghatározott gyalogos tengely vonalában,

be) az adott ingatlanok kiszolgálásához szükséges gyűjtő-, kiszolgáló-, és gyalogos utak kiépítése vagy felújítása, és azt követően forgalomba helyezése;

c) Intézmény építési övezetben (Vi-1/Z-V1, Vi-1/Z-V2, Vi-1/SZ-V1 és Vi-1/SZ-V2 építési övezetben) - P+R parkolóférőhelyek kivételével – összesen 4.000 személygépkocsi várakozóhely parkoló kapacitásig új épület használatbavételéig a közlekedési hálózat fejlesztésében az alábbiaknak kell megvalósulnia:

ca) az Ország út és a 11. számú főúttól keletre eső területek között közvetlen közúti kapcsolat (4-4 jelű út) építése és használatbavétele, mely esetben a közvetlen közúti kapcsolat a HÉV vonalat és a főútvonalat is külön szintben keresztezi (csomóponti kapcsolat nélkül),

cb) az adott ingatlanok kiszolgálásához szükséges gyűjtő-, kiszolgáló-, és gyalogos utak kiépítése vagy felújítása, és azt követő forgalomba helyezése;

d) Intézmény építési övezetben ((Vi-1/Z-V1, Vi-1/Z-V2, Vi-1/SZ-V1 és Vi-1/SZ-V2 építési övezetben) – P+R parkolóférőhelyek kivételével – összesen 6.500 személygépkocsi várakozóhely parkoló kapacitásig új épület használatbavételéig a közlekedési hálózat fejlesztésében az alábbinak kell megvalósulnia:

da) az M0 gyűrű 10. sz. főút – 11. sz. főút közötti szakaszának forgalomba helyezése,

db) az adott ingatlanok kiszolgálásához szükséges gyűjtő-, kiszolgáló-, és gyalogos utak kiépítése vagy felújítása, és azt követő forgalomba helyezése;

e) Intézmény építési övezetben (Vi-1/Z-V1, Vi-1/Z-V2, Vi-1/SZ-V1 és Vi-1/SZ-V2 építési övezetben) – P+R parkolóférőhelyek kivételével – 6.500 személygépkocsi várakozóhely parkoló kapacitást meghaladó beépítés esetén új épület használatbavételéig a közlekedési hálózat fejlesztésében az alábbinak kell megvalósulnia:

ea) az Ország út és a 11. számú főúttól keletre eső területek közötti közvetlen közúti kapcsolat csatlakoztatása az M0 gyűrű meglévő csomópontjához,

eb) az adott ingatlanok kiszolgálásához szükséges gyűjtő-, kiszolgáló-, és gyalogos utak kiépítése vagy felújítása, és azt követő forgalomba helyezése.

(8) Közmű infrastruktúra fejlesztés a beépítés ütemezése függvényében:

a) Intézmény építési övezetekben (Vi-1/Z-V1, Vi-1/Z-V2, Vi-1/SZ-V1 és Vi-1/SZ-V2 építési övezetben építési övezetben) új épület használatbavételéig az alábbi külső közműveket kell biztosítani:

aa) a Táncsics Mihály utcai DN 200-as végág és a Hadrianus utcai DN 200-as vezeték között azonos méretű kapcsolat megteremtése közterületi nyomvonalvezetéssel, valamint az ezen ellátó gerincről közterületen vezetett elosztóhálózat kiépítése,

ab) Ø30 szennyvízgyűjtő csatornák kiépítése a terület feltáró útjainak nyomvonalában a Hadrianus utcai egyesített rendszerű csatornára történő csatlakozással,

ac) a csapadékvíz visszatartásának és elhelyezésének megoldása,

ad) az Attila forrás vizének elvezetése, hasznosítása mellett a csapadékvíz-gyűjtőhálózat végátemelőjének megépítése,

ae) 10 kV-os kapcsoló állomás, valamint 10 kV-os kábelek kiépítése a Békásmegyer állomás és a tervezési terület között,

af) fűtési energiaellátás létesítményeinek megvalósítása,

ag) vezetékes távközlési és adatátviteli alépítmények, kábelek létesítése;

b) Intézmény építési övezetekben (Vi-1/Z-V1, Vi-1/Z-V2, Vi-1/SZ-V1 és Vi-1/SZ-V2 építési övezetben) a 11.sz. főút keleti oldalán új épület használatbavételi engedélyének megkéréséig Ø50-Ø60-Ø80 cm átmérőjű csapadékvíz csatorna megépítése a feltáró új utak nyomvonala mentén a Barát-patak irányába, a végátemelőbe történő csatlakozással,

c) Intézmény építési övezetekben (Vi-1/Z-V1, Vi-1/Z-V2, Vi-1/SZ-V1 és Vi-1/SZ-V2 építési övezetben) a 11.sz. főút nyugati oldalán új épület használatbavételi engedélyének megkéréséig Ø40-Ø50-Ø60-Ø80 cm átmérőjű csapadékvíz csatorna megépítése a 11.sz. főút keresztezésével a végátemelőbe történő csatlakozással.

(9) Az (5)-(8) bekezdésben rögzített zöldfelület-kialakítás és az infrastruktúra feltételek ütemezésének további részletei az Étv. településrendezési feladatok megvalósulását biztosító településrendezési szerződésben határozhatók meg.

(10) Az M0 autópálya alatti Ev-6V véderdőterületen az M0 magassági és nyomvonalbeli kialakítása figyelembevételével lehet a véderdő jellegű zöldfelületet kialakítani.”

(1) Az ÓBÉSZ 2. számú melléklete jelen rendelet 2. számú melléklete szerint módosul.

(2) Az ÓBÉSZ 3. számú melléklete jelen rendelet 3. számú melléklete szerint módosul.

(3) Az ÓBÉSZ 5. számú melléklete jelen rendelet 4. számú melléklete szerint módosul.

(4) Az ÓBÉSZ 6. számú melléklete jelen rendelet 5. számú melléklete szerint módosul.

(5) Az ÓBÉSZ 8. számú melléklete jelen rendelet 6. számú melléklete szerint módosul.

(6) Az ÓBÉSZ 9. számú melléklete jelen rendelet 7. számú melléklete szerint módosul.

(7) Az ÓBÉSZ 10. számú melléklete jelen rendelet 8. számú melléklete szerint módosul.

(2) A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.    

1. 2.§ 95. pontjában a „renkategdeltetés” szövegrész helyébe a „rendeltetés”
2. 18.§ (2) bekezdés e) pont eb) alpontjában a „mint az legkisebb” szövegrész helyébe a „mint a kialakítható legkisebb
3. 28.§ (4) bekezdésben a „4,5 méteres” szövegrész helyébe a „3,0 méteres”
4. 69.§ (5) bekezdésben a „3,0 méterrel” szövegrész helyébe a „3,50 méterrel”
5. 115.§ (1) bekezdés i) pont ib) alpontjában a „keskenyebb” szövegrész helyébe a „kisebb”
6. 134.§ (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „kétszeresnél vagy” szövegrész helyébe a „kétszeres vagy”
7. 135.§ (1) bekezdésben a „Lke-1/SZ-N3, Lke-1/SZ-N4 jelű” szövegrész helyébe a „Lke-1/SZ-N3 jelű”
8. 135.§ (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „másfélszeres” szövegrész helyébe a „másfélszeresnél”
9. 136.§ (1) bekezdés felvezető szövegében az „Lke-1/SZ-N5” szövegrész helyébe a „Lke-1/SZ-N4”
10. 136.§ (1) bekezdés a) pontban az „Lke-1/SZ-N5” szövegrész helyébe a „Lke-1/SZ-N4”
11. 141.§ (1) bekezdés b) pontban az „az oldalkert mérete 5,0 méter” szövegrész helyébe a „az oldalkert mérete 4,5 méter”
12. 150.§ (1) bekezdés felvezető szövegében „és az Lke-2/SZ-HL6 jelű” szövegrész helyébe a „az Lke-2/SZ-HL6 és az Lke-2/SZ-HL7 jelű”
13. 150. § (1) bekezdés c) pontjában az „az Lke-2/SZ-HL6 jelű” szövegrész helyébe „az Lke-2/SZ-HL6 és Lke-2/SZ-HL7 jelű ”
14. 150. § (2) bekezdés felvezető szövegében a „az Lke-2/SZ-HL3 jelű” szövegrész helyébe az „az Lke-2/SZ-HL3 és Lke-2/SZ-HL7 jelű”
15. 157. § (1) bekezdésben a) pontban az „egy legfeljebb 3 lakásos főépület” szövegrész helyébe a „egy főépület”
16. 159. § (1) bekezdésben a) pontban az „egy legfeljebb 2 lakásos főépület” szövegrész helyébe a „egy főépület”
17. 161. § (1) bekezdés a) pontjában az „egy 2 lakásos főépület” szövegrész helyébe az „egy főépület”
18. 163. § (1) bekezdés) a) pontjában az „egy 2 lakásos főépület” szövegrész helyébe az „egy főépület”
19. 164. § (1) bekezdés a) pontjában az „egy 2 lakásos főépület” szövegrész helyébe az „egy főépület”
20. 183. § (1) bekezdés d) pontjában a „az ac), vagy” szövegrész helyébe a „az ad), vagy”
21. 187. § (8) bekezdés d) pontjában a „kizárólag a védett” szövegrész helyébe a „kizárólag a még meglévő épület és a védett”
22. 198. § (5) bekezdésben a „meglévő tetőtér beépítésével” szövegrész helyébe a „meglévő padlástér beépítésével”
23. 204. § (2) bekezdés felvezető szövegében a „A Gksz-1/SZ-2, Gksz-1/SZ-3,” szövegrész helyébe a „A Gksz-1/SZ-1, Gksz-1/SZ-2, Gksz-1/SZ-3,”
24. 209. § (1) bekezdésben a „Gksz-2/SZ-3 jelű” szövegrész helyébe a „Gksz-2/SZ-3, Gksz-2/SZ-7 jelű”
25. 217. § (1) bekezdésben az „és a K-Rek/SZ-Sp4 jelű” szövegrész helyébe „a K-Rek/SZ-Sp4 és a K-Rek/SZ-Sp5 jelű” jelű
26. 217. § (2) bekezdés b) pontjában az „és a K-Rek/SZ-Sp3 építési” szövegrész helyébe „a K-Rek/SZ-Sp3 és a K-Rek/SZ-Sp5 építési”
27. 223. § (1) bekezdésben  az „A K-Közl/1, K-Közl/3, ” szövegrész helyébe az „A K-Közl/1, K-Közl/2, K-Közl/3, ”
28. 223. § (7) bekezdés felvezető szövegében az „A K-Közl/3 és a K-Közl/4 jelű” szövegrész helyébe az „A K-Közl/2, a K-Közl/3 és a K-Közl/4 jelű”
29. 228. § (1) bekezdésben a „jelentőségű közutak övezet” szövegrész helyébe a „jelentőségű közlekedési terület övezet”
30. 228. § (17) bekezdés f) pontjában az                „épület, építmény a Szabályozási” szövegrész helyébe a „épület a Szabályozási”
31. 235. § (17) bekezdésben a „Ev-4 és aEv-5 jelű” szövegrész helyébe a „Ev-4, Ev-5 és az Ev-6V jelű”
32. 237. § (9) bekezdés b) pontban az „az 1000 négyzetméteres” szövegrész helyébe az „a 720 négyzetméteres”
33. 251. § (3) bekezdés g) pont gb) alpontjában a „14 méter” szövegrész helyébe az „10 méter”
34. 2. sz. melléklete 8. (1) táblázatának 23. sor, Lke-2/SZ-Lp1 jelű övezet F oszlopában a „15” szövegrész helyébe a „15/k 20”, K oszlopában a „7.5/” szövegrész helyébe a „7.5/k5”

szöveg lép.

a) 55.§ (5) bekezdés c) pontja,

b) 67.§ (4) bekezdés,

c) 119.§ (3) bekezdés d) pontja,

d) 124.§ (2) bekezdés a) pontja,

e) 143.§ (1) bekezdés c)-e) pontja,

f) 158.§ (2) bekezdés b) pontja,

g) 162.§ d) pontja,

h) 165.§ d) pontja,

i) 166.§ a) pontja,

j) 235.§ (10) bekezdés b) pontja,

k) 237.§ (9) bekezdés i) pontja,

l) 251. § (2) bekezdés b) pontja,

m) 251. § (2) bekezdés n) pontjában a „valamint a (3) bekezdés m) pont szerinti zöld térfalrendszert kell kialakítani” szövegrész,

n) 251.§ (3) bekezdés i), k) és m) pontja.

a) az Óbuda- Békásmegyer I. szakasz Duna-parti területére vonatkozó Duna-parti építési szabályzatról szóló 34/2018. (X. 30.) Főv. Kgy rendelettel elfogadott DÉSZ területre és

b) az Óbuda- Békásmegyer I. szakasz Duna-parti területére vonatkozó kerületi építési szabályzatról szóló
6/2019. (II. 8.) önkormányzati rendelettel elfogadott DKÉSZ területre

vonatkozóan, továbbá

c) a Királyok útja – Hadrianus utca – Szentendrei út – Ország út – közigazgatási határ által határolt területre vonatkozó 9/54 számú melléklet,

d) a Pusztadombi utca – 65605/1 hrsz. alatti ingatlan – 65617 hrsz. alatti ingatlan – Ország út által határolt területre vonatkozó szabályozás 9/71 számú melléklet

szerinti területekre és azok határoló közterületeire vonatkozóan.