Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2019.(X.24.) önkormányzati rendelete

Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2019. 10. 24- 2021. 08. 31

Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2019.(X.24.) önkormányzati rendelete

Egységes szerkezetben

Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat hivatalos elnevezése és székhelye, a képviselő-testület és szervei és bélyegzői

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése:

Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

Székhelye: 4361 Nyírbogát, Hunyadi út 7.

(2) Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése:

Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

Székhelye: 4361 Nyírbogát, Hunyadi út 7.

(3) A Képviselő- testület szervei:

a) Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester); Székhelye: 4361 Nyírbogát, Hunyadi út 7.

b) Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság); Székhelye: 4361 Nyírbogát, Hunyadi út 7.

c) Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi Bizottsága (a továbbiakban: Pénzügyi Bizottság), Székhelye: 4361 Nyírbogát, Hunyadi út 7.

d) Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Egészségügyi, Szociális és Köznevelési Bizottsága (a továbbiakban: Egészségügyi Bizottság), Székhelye: 4361 Nyírbogát, Hunyadi út 7.

e)Nyírbogáti Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal), Székhelye: 4361 Nyírbogát, Hunyadi út 7.

e) Nyírbogáti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője (a továbbiakban: Jegyző), Székhelye: 4361 Nyírbogát, Hunyadi út 7.

g)1 Kelet-Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás; Székhelye: 4361 Nyírbogát, Hunyadi út 7.

f) Nyírbogát – Kisléta Szennyvízközmű Önkormányzati Társulás; Székhelye: 4361 Nyírbogát, Hunyadi út 7.

g) Nyírségi Ivóvíz-minőségjavító Önkormányzati Társulás

(4) Az Önkormányzat körbélyegzője közepén tartalmazza a Magyarország címerét, körben az Önkormányzat elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát.

(5) A Képviselő- testület körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a Képviselő-testület elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát.

(6) A Polgármester körbélyegzője közepén tartalmazza a Magyarország címerét, körben a Polgármester elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát.

(7) A Képviselő-testület bizottságai körbélyegzője közepén tartalmazza a Magyarország címerét, körben a bizottság elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát.

(8) Az Önkormányzati Hivatal körbélyegzője közepén tartalmazza a Magyarország címerét, körben az Önkormányzati Hivatal elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát.

(9) A Jegyző körbélyegzője tartalmazza középen a Magyarország címerét, körben az Önkormányzati Hivatal elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát.

2. Az Önkormányzat jelképei, ünnepei, rendezvényei

2. § (1) Az Önkormányzat jelképei:

  • a) címer
  • b) zászló
  • c) és az önkormányzat pecsétje

(2) Az Önkormányzat pecsétjét kell használni a Képviselő-testület jegyzőkönyveinek hitelesítésére, határozatainak és rendeleteinek kiadmányozásakor, a képviselő testület által készített jegyzőkönyvek hitelesítésére, az önkormányzat nevében kötött szerződéseken és az önkormányzati pályázatok dokumentumain.

A Képviselő-testület bizottságai pecsétjét kell használni a Képviselő-testület bizottságai jegyzőkönyveinek hitelesítésére.

A polgármester pecsétjét kell használni a (2) bekezdésben írt dokumentumokon kívüli önkormányzati iratokon.

3. § Az Önkormányzat rendezvénye:

(1) Az önkormányzat által önként vállalt helyi közügyek:

  • a) ápolást, gondozást nyújtó intézmény (idősek otthona) és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (időkorúak gondozóháza) szakosított ellátás fenntartása,
  • b) önkormányzati honlap fenntartása,
  • c) alapítványok, nonprofit szervezetek (egyházak, egyesületek, stb.) támogatása;
  • d) „ Bogáti Forgatag” elnevezésű falunapi rendezvény megtartása,
  • e) helyi újság működtetése.

(2) A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.

(3) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell dönteni a Képviselő-testületnek.

Az évente egyszer megrendezendő „Bogáti Forgatag” elnevezésű falunapi rendezvény.

Az Önkormányzat az egyes önkormányzati feladatok ellátására közhasznú vagy kiemelten közhasznú szervezetet hozhat létre, illetve ilyen szervezettel erre a célra szerződést köthet.

3. Az Önkormányzat által működtetett médiaszolgáltatások és az Önkormányzat által kiadott sajtótermékek

4. § (1) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.nyirbogat.hu

(2) Az Önkormányzat negyedévente megjelenő lapjának címe: Nyírbogát Tükör

4. Az Önkormányzat által alapított elismerések

5. § Az Önkormányzat által alapított díjak és elismerések alapításával, adományozásával kapcsolatos szabályokat az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

5. A Képviselő-testület átruházott hatáskörei

6. § (1) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át a

  • a) szociális ellátások megállapítása és az azzal kapcsolatos feladat és hatáskörök ellátása a szociális ellátásokról szóló külön önkormányzati rendelet szerint
  • b) közterület-használati hozzájárulás adása az Önkormányzat, mint tulajdonos nevében
  • c) előirányzat átcsoportosítás joga a költségvetési rendeletben meghatározott összeghatárig,
  • d) megszervezi és koordinálja az önkormányzati hosszabb idejű, valamint a Startmunka közfoglalkoztatást,
  • e) a közfoglalkoztatásban részt vevő dolgozók felett munkáltatói jogkört gyakorol,
  • f) az Önkormányzatnál foglalkoztatott közalkalmazottak és munkavállalók felett munkáltatói jogokat gyakorol,
  • g) A közbeszerzési eljárások során az önkormányzat mint ajánlatkérő nevében eljár és meghozza a külön szabályzatban polgármesteri hatáskörbe utalt döntéseket.

(2) A Képviselő-testület az Egészségügyi, Szociális és Köznevelési Bizottságra ruházza át a szociális tűzifa támogatásról szóló külön önkormányzati rendelet szerinti ellátás megállapítását és az azzal kapcsolatos feladat- és hatáskörét.

(3) A Képviselő-testület a Kelet-Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulásra ruházza át a Társulási megállapodásban meghatározott feladat- és hatáskörök ellátását külön képviselő-testületi döntés szerint.

(4) A Képviselő-testület a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék- Gazdálkodási Társulásra ruházza át a kötelezően ellátandó települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatási feladatok közül a Társulás célját képező projekt megvalósításával kapcsolatos, a Társulási Megállapodás szerinti önkormányzati feladat- és hatásköröket.

(5) A Képviselő-testület a KEOP-1.2.0/B egy fordulós „Szennyvízelvezetés és tisztítás” c. konstrukció keretében a Nyírbogát-Kisléta Szennyvízközmű Önkormányzati Társulásra ruházza a Társulás célját képező projekt megvalósításával kapcsolatos, a Társulási Megállapodás szerinti önkormányzati feladat- és hatásköröket.

(6) A Képviselő-testület a Jegyzőre ruházza a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben meghatározott közútkezelői hatáskörét.

7. § (1) Az Önkormányzat hatáskörének átruházására, illetve visszavonására a polgármester tesz javaslatot.

(2) Az átruházott hatáskört vissza kell vonni, ha a feladat ellátása a jogszabály hatályon kívül helyezése miatt, a költségvetésből adódóan, finanszírozás, vagy fedezet hiányában okafogyottá válik.

II. FEJEZET A Képviselő-testület működése

A Képviselő-testület összehívása, vezetése

8. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart. A munkatervben nem szereplő ülés rendkívüli ülés.

(2) Az alakuló ülést a polgármester nyitja meg és vezeti

  • 1. Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

a. A helyi választási bizottság elnökének tájékoztatója a választás eredményről,

b. az önkormányzati képviselők eskütétele,

c. a polgármester eskütétele,

d. a polgármester illetményének, költségtérítésének megállapítása.

2. A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen a következő napirendeket tárgyalja:

a. a bizottság(ok) megválasztása,

b. az alpolgármester választását lebonyolító szavazatszámláló bizottság létrehozása,

c. az alpolgármester megválasztása,

d. az alpolgármester eskütétele,

e. a bizottságok nem képviselő tagjainak eskütétele,

f. a szervezeti és működési szabályzat megalkotása, illetve felülvizsgálata,

g. az alpolgármester tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapítása.

(3) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazásáról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

a. a választás időpontját,

b. a jelenlévő képviselők nevét,

c. a tárgyalt napirendi pont megnevezését,

d. a szavazás számszerű eredményét,

e. a bizottság elnökének és tagjainak aláírását.

(4) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(5) A Képviselő-testületet írásbeli meghívóval kell összehívni.

(6) A Képviselő-testület meghívóját és annak mellékleteit úgy kell megküldeni, hogy azt a meghívottak az ülésnap előtt 3 nappal megkapják.

(7) A Képviselő-testület meghívójának tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét és időpontját,

b) a napirendi javaslatot és azok előterjesztését,

c) a napirend zárt ülés keretében történő tárgyalását vagy arra szóló javaslatot.

d) A meghívó mellékletei a napirendi tárgyalásához készített anyagok.

(8) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének időpontját a polgármester tűzi ki. A rendkívüli ülés összehívásakor a meghívót a polgármester az ülés előtt legalább 4 órával korábban az összehívás okának megjelölésével küldi meg. Az írásbeli meghívó mellőzhető, ha az ülésre okot adó körülmény a Képviselő-testületet ülésének azonnali megtartását indokolja, mely esetben a meghívás telefonon is történhet.

9. § (1) A Képviselő-testület évente kilenc ülést tart.

(2) A képviselő-testület ülésének helye a székhelye.

(3) a Képviselő-testület dönthet arról, hogy ülését a (2) bekezdésben megjelölt helyszíntől eltérő helyszínen tartja.

10. § (1) A képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv.

A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti azt jóváhagyás céljából a képviselő-testület elé legkésőbb a tárgyévet megelőző év utolsó testületi ülésén.

(2) A munkaterv javaslat elkészítéséhez javaslatot lehet kérni a képviselő-testület bizottságának tagjaitól, az intézményvezetőktől.

(3) A munkaterv főbb tartalmi elemei: a testületi ülések tervezett időpontja, a napirendje és azok előadói.

Az ülésre meg kell hívni:

- minden képviselőt,

- jegyzőt,

- intézményvezetőket,

- a napirendek előadóit,

- a helyben működő civil szervezetek, egyházak képviselőit, amennyiben valamely napirend tevékenységüket érinti,

- akinek meghívását a polgármester indokoltnak tartja.

11. § (1) Rendkívüli ülés összehívására irányuló kezdeményezést a polgármesterhez, az ülés tervezett időpontja előtt legkevesebb 15 nappal írásban lehet benyújtani. Az indítványhoz csatolni kell az ülés időpontjára és napirendjére vonatkozó javaslatot.

(2) A polgármester az ülést legkésőbb az indítvány beérkezésétől számított 10 napon belül az indítványban javasolt időpontra, de legkésőbb 8 napon belüli időpontra hívja össze.

(3) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze az (1) bekezdésben foglalt eseten kívül:

  • a) az önkormányzat által beadandó pályázat benyújtása tárgyában,
  • b) a települést ért elemi kártétel esetén,
  • c) a települést érintő, a lakosság érdekében szükségszerű esetekben.

12. § A Képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása esetén dönthet arról, hogy az ülést félbeszakítja és a következő munkanapon a meg nem tárgyalt napirendek tárgyalását tovább folytatja.

6. A tanácskozás rendje

13. § (1) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

  • a) megállapítja a képviselő-testület határozatképességét, vagy a határozatképesség hiányát,
  • b) a határozatképesség fennállását az ülés ideje alatt folyamatosan köteles ellenőrizni.

(2) Ha a képviselő-testület nem határozatképes, a polgármester legfeljebb két alkalommal maximum 15 perccel az ülés kezdetét eltolhatja, s ha a képviselő-testület ezt követően is határozatképtelen, akkor ezt dokumentálja, majd bezárja az ülést. Ezt követően az újabb ülést 8 napon belül – az általános szabályok szerint – kell összehívni. A Képviselő-testület a soron következő ülésen tárgyalja az elmaradt napirendeket. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.

(3) A polgármester tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról, beszámol két rendes testületi ülés között végzett tevékenységéről,

(4) A polgármester ismertetést ad az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről,

(5) A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére,

(6) A polgármester napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

(7) A polgármester napirendi pontonként szavazásra bocsátja a javaslatot és kihirdeti a döntést,

(8) A polgármester biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát,

(9) A polgármester szünetet rendelhet el, berekeszti az ülést.

14. § (1) A tájékozató napirendek felett nem kell vitát nyitni.

(2) Elsőként a képviselők és tanácskozási joggal résztvevők kapnak szót. A hozzászólás a jelentkezés sorrendjében történik.

(3) A képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb 2-szer szólhat hozzá.

(4) A képviselő hozzászólása alkalmanként 5 percig tarthat.

(5) Az ülésen megjelent meghívottaknak és más személyeknek a napirend tárgyához tartozó kérdésekben a polgármester hozzászólási jogot biztosíthat. A hozzászólás ebben az esetben sem lehet 5 percnél hosszabb.

(6) Az időtartamot a jegyző köteles figyelemmel kísérni.

(7) Az időhatárt túllépő képviselőtől vagy hozzászólótól, valamint ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik, a polgármester megvonja a szót.

(8) A rendeletben előírt korlátok alól a polgármester a tárgyalt téma fontosságára figyelemmel felmentést adhat.

(9) Bármikor szót kérhet:

  • a) az előterjesztő
  • b) bármely képviselő ügyrendi kérdésben
  • c) a jegyző, ha törvényességi észrevételt kíván tenni.

15. § (1) A Képviselő-testület ülése napirendjének tárgyalási sorrendje:

a. a polgármesteri beszámoló a két ülés közötti tárgyalásokról, eseményekről, és a két ülés között végzett munkáról,

b. a beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,

c. a rendelet kiadását igénylő napirendi pontok,

d. a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok,

e. határozat hozatalt nem igénylő napirendi pontok.

(2) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő, a képviselő-testület munkájába – ülésének lefolyásával – kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt.

(3) A rendelet-alkotásról, rendelet-módosításról szóló előterjesztéshez érdemi képviselői módosító indítvány csak szövegszerűen, írásban legkésőbb a módosítást napirendjére tűző ülést megelőző napon terjeszthető be, amelyet a jegyző törvényességi véleményével lát el.

(4) Az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeret 30 perc.

(5) A képviselő-testület a Mötv. 50. §-ában meghatározottakon kívül a minősített többséggel eldöntendő ügyeket nem határoz meg.

16. § (1) A polgármester a napirendek tárgyalásakor a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

  • a) Az előterjesztő, illetve a napirendhez a vita előtt szóban új információkat tartalmazó kiegészítést tehet.
  • b) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyekre az előterjesztő köteles rövid választ adni.
  • c) Ezt követően a felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A polgármester felszólalást engedélyezhet az ülésen jelen lévő hallgatóság részére.
  • d) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig bármikor megváltoztathatja, és azt a szavazás megkezdéséig vissza is vonhatja.
  • e) A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra.

17. § Rendes képviselő-testületi ülésen napirend előtt bármely képviselő 2 perc időtartamban felszólalhat. Napirend előtt felszólalni a nagyközség életét, a képviselőket érintő általános jelentőségű kérdésekben lehet, kivéve az olyan ügyekben, amelyek az általános szabályok alapján napirendre tűzhetők, valamint kérdésként, interpellációként, vagy indítványként terjeszthetők elő.

18. § (1) A napirendi pont tárgyalásakor elsőként annak előterjesztője legfeljebb 5 perc időtartamban a döntéshozatalt befolyásoló, szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez.

(2) Az előterjesztő esetleges szóbeli kiegészítését követően az előterjesztőhöz kérdéseket lehet intézni, amelyekre válaszolnia kell. Az előterjesztő a válaszok megadásánál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező személyek segítségét is.

19. § (1) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályozatásuk esetén a Képviselő-testületet az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) Tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével összesen, egybefüggően 30 munkanapot, időtartamot meghaladó távollét.

7. Név szerinti szavazás módja

20. § (1) A jogszabályban meghatározott eseteken kívül névszerinti szavazást kell elrendelni, ha

  • a) a polgármester kéri,
  • b) azt a képviselő-testület tagjainak több mint fele indítványozza.

(2) A névszerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét és a jelenlévő képviselők a nevük felolvasásakor ˝igen˝-nel, ˝nem˝-mel vagy ˝tartózkodom˝-mal szavaznak. A polgármester szavazatát utolsóként adja le. A szavazás eredményét a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

8. Titkos szavazás lebonyolítása

21. § (1) A titkos szavazás szavazólapon, elkülönített helyen, urna igénybevételével történik.

(2) A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket a Képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat - és hatáskörrel rendelkező bizottsága látja el. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a Képviselő-testület a feladat ellátására a polgármester javaslatára – nyílt szavazással – 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.

(3) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

  • a) a szavazás tárgyát,
  • b) a szavazás helyét és idejét,
  • c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,
  • d) a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket,
  • e) a szavazás eredményét.

(4) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá.

(5) A szavazás eredményről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a Képviselő-testületet.

9. A tanácskozás rendjének fenntartása

22. § (1) Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében:

  • a) figyelmeztetheti a hozzászólót, hogy csak a napirenddel kapcsolatban tegye meg észrevételét, javaslatát és attól ne térjen el,
  • b) felszólíthatja a hozzászólót, hogy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon,
  • c) rendre utasíthatja azt, aki a testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
  • d) megvonhatja a szót attól, aki a fentiekben írt rendzavaró magatartást megismétli,
  • e) a nem képviselő résztvevőt – ismételt rendzavarás esetén – a teremből kiutasíthatja.

10. Személyes érintettség

23. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága hatáskörébe tartozik.

(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a Képviselő-testület sorom következő ülésén előterjesztik. A Képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

11. Összeférhetetlenségi és méltatlansági eljárás

24. § (1) A polgármester az összeférhetetlenség és méltánytalanság megállapítására irányuló kezdeményezést a Képviselő-testület összeférhetetlenségi, méltánytalansági és ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságának adja át kivizsgálását.

(2) A Képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága a vizsgálat eredményét – törvény eltérő rendelkezése hiányában – döntés céljából a Képviselő-testület elé terjeszti.

12. Nyilvánosság biztosítása

25. § (1) A képviselő-testület munkaterv szerinti ülésének időpontjáról, helyéről, napirendjéről a község lakosságát a meghívónak a Nyírbogáti Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell értesíteni.

(2) A Képviselő-testület által elfogadott rendelet kihirdetése a Nyírbogáti Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel valósul meg.

(3) A rendelet irattári példányát kihirdetési záradékkal kell ellátni.

(4) A rendeletet a törvényben meghatározottakon túl meg kell küldeni azon szerveknek, szervezeteknek és intézményeknek is, amelyek számára az feladatot, vagy hatáskört állapít meg.

(5) A normatív határozat közzététele a Nyírbogáti Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel valósul meg.

III. FEJEZET A Képviselő-testület döntése

13. Döntéshozatali eljárás

26. § (1) A Képviselő-testület döntéseit szavazással hozza. A határozati javaslatról a Képviselő-testület tagjai ˝igen˝, ˝nem˝, ˝tartózkodom˝ nyilatkozattal szavaznak. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselő-testületi tagok több mint felének ˝igen˝szavazata szükséges.

(2) A szavazás nyílt vagy titkos.

(3) A Képviselő-testület a jogszabályban meghatározottakon kívül – bármely képviselő javaslatára név szerinti nyílt szavazást rendelhet el. A javaslatról a Képviselő-testület dönt.

(4) Szavazás közben a döntést indokolni nem kell.

(5) A képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni.

(6) A határozat megjelölése tartalmazza:

- a Képviselő-testület teljes megjelölését,

- a ˝határozata˝kifejezést,

- a határozat meghozatalának évét, hónapját és napját,

- a határozat címét.

(7) Példa a határozat megjelölésére:

Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata

Képviselő-testületének

8/2019.(II.04.)

határozata

A napirend elfogadásáról

(8) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős szerv nevét, a végrehajtás határidejét.

(9) A végrehajtásért felelősek lehetnek:

a) a polgármester, az alpolgármester,

b) a bizottság elnöke, intézményvezetője,

c) a jegyző.

(10) A Képviselő-testület határozatait meg kell küldeni a tisztségviselőknek, valamint a végrehajtás és az érintettek számára. A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(11) A határozat végrehajtásáról a felelős a határidő lejárta után, beszámol a Képviselő-testületnek.

14. Rendeletalkotás szabályai

27. § (1) A Képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendelet előkészítésénél – alapelveket, szempontokat állapíthat meg.

(2) A rendelet-tervezetet és annak indoklását (a továbbiakban együtt: tervezet) a Nyírbogáti Közös Önkormányzati Hivatal készíti elő. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerint érintett intézményvezető valamint külső szakértő is. A Nyírbogáti Közös Önkormányzati Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet külső szakértő készíti el. A megbízásról – ha a tervezetet nem a Nyírbogáti Közös Önkormányzati Hivatal készíti el – a polgármester dönthet.

(3) A tárgyban amennyiben szükséges érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel történő egyeztetés, véleményeztetés, a Nyírbogáti Közös Önkormányzati Hivatal folytatja le. Ezen szervek és szervezetek körét – a törvényben meghatározott véleményezési jog biztosítása mellett – a polgármester határozza meg.

(4) A véleményezésre jogosultak széles körét intéző rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében a Nyírbogáti Körös Önkormányzati Hivatal lakossági fórumot szervezhet.

(5) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

  • a) az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet,
  • b) a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályait meghatározó, a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos rendelet-tervezetet, valamint
  • c) a rendelet-tervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

28. § (1) A rendelet-tervezetet a polgármester, az alpolgármester, az Ügyrendi bizottság, vagy a jegyző terjeszti a Képviselő-testület elé.

(2) A rendelet-tervezetet indoklással együtt kell a Képviselő-testület elé terjeszteni.

(3) A rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

15. A határozathozatal szabályai

29. § (1) A képviselő-testület ülésén, települési képviselők minősített többséggel kezdeményezhetik rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.

(2) Amennyiben határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hoz döntést a képviselő-testület, az át nem ruházott hatáskörök kivételével a polgármester az alábbi ügykörökben döntést hozhat:

  • a) egyedi szociális ügyekben,
  • b) közszolgáltatáshoz kapcsolódó ügyekben
  • c) személyi ügyekben
  • d) az elemek által okozott károk ügyében
  • e) foglalkozatási pályázatok benyújtása
  • f) az önkormányzat által a költségvetésben szereplő pályázatokhoz kapcsolódó beruházások, beszerzések megvalósítása 5.000.000 Ft egyedi érték alatt
  • g) önerőpályázat benyújtása
  • h) az önkormányzat gazdasági programjában szereplő pályázat benyújtása

16. Jegyzőkönyv készítésére vonatkozó előírások

30. § (1) A Képviselő-testület előírásáról írásbeli tényszerű jegyzőkönyv készül 2 példányban.

(2) Az írásos jegyzőkönyv a jogszabályokban meghatározottakon túl tartalmazza:

  • a) előterjesztésenként a képviselő kérése alapján külön feltüntetve a képviselő véleményét,
  • b) az elhangzott interpellációt, az arra adott szóbeli válasz lényegét, az interpelláló véleményét, és a Képviselő-testület döntését.

(3) A jegyzőkönyv mellékletei:

  • a) az ülésre szóló meghívó,
  • b) az előterjesztések és azok mellékletei,
  • c) a névszerinti szavazás eredménye,
  • d) titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv,
  • e) a képviselői kérdésre adott írásbeli válasz.

(4) A napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásáról 2 példányban külön jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyvre vonatkozó előírások megtartásával.

(5) A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni.

(6) A jegyzőkönyv elkészítéséről, és egy eredeti példányának megőrzéséről a jegyző gondoskodik.

(7) A lakosság számára a Nyírbogáti Közös Önkormányzati Hivatalban ügyfélfogadási időben biztosítani kell a hozzátartozó dokumentumokkal együtt a jegyzőkönyv egy példányának – a zárt ülés kivételével – a megtekintését, az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett.

17. A közmeghallgatás és a lakossági fórum

31. § (1) A Képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, melynek helyéről és időpontjáról az érdekelteket 8 nappal előtte hirdetményi úton értesíteni kell.

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti és gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.

(3) A közmeghallgatáson meg nem válaszolt kérdést és javaslatot az annak tárgyában feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságnak, tisztségviselőnek ki kell adni kivizsgálás céljából. Az érintett 15 napon belül köteles írásban válaszolni a kérdezőnek.

IV. FEJEZET Önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai

Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata képviselő-testülete egy társadalmi megbízatású polgármesterből, és hat képviselőből, összesen hét főből áll.

18. A polgármester

32. § (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el. A polgármester polgármesteri esküjének megfelelően képviseli a Képviselő-testületet. Államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(2) A polgármester szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat, biztosítja az önkormányzat demokratikus működését. Tevékenységével hozzájárul Nyírbogát Nagyközség fejlődéséhez, az önkormányzat szervei munkájának hatékonyságához. Biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését. Gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, a helyi fórumok szervezéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a megyei önkormányzat, az egyházak, a helyi pártok és civil szervezetek vezetőivel.

(3) A polgármester szervezi az önkormányzat és az állami szervek kapcsolatait és együttműködését, az önkormányzat és a majdani külföldi partnervárosok, szervezetek együttműködését.

(4) A polgármester a testületi döntés meghozatala előtt szót ad a jegyzőnek a jogszabálysértő döntés, működés jelzésére vonatkozó kötelezettsége teljesítésére.

33. § (1) A Képviselő-testület a saját tagjai közül egy – társadalmi megbízatású – alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatköreit a polgármester határozza meg.

19. A bizottság

34. § (1) A képviselő-testület három bizottságot hoz létre.

(2) A bizottságok megnevezése:

- Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága

- Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi Bizottsága

- Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Egészségügyi, Szociális és Köznevelési Bizottsága

(3) A bizottság tagjainak száma:

Ügyrendi Bizottság: 3 fő

Pénzügyi Bizottság: 5 fő

Egészségügyi Bizottság: 5 fő

(4) A képviselő-testület bizottságai ellátnak minden olyan feladatot és hatáskört, melyet önkormányzati rendelet számukra meghatároz.

(5) A bizottságok működésére vonatkozó szabályok, a képviselő-testület szabályaival azonosak az alábbi eltérésekkel:

a.) A bizottságok üléseit az elnökök – az ülést megelőzően legalább három nappal – írásban hívják össze.

b.) A bizottságok meghatározhatják azokat a napokat, amikor a rendes üléseiket tartják.

c.) A meghívót a hivatalos hirdetőtáblára is el kell helyezni.

d.) A bizottságok egyszerű többséggel határozatot hoznak.

e.) A bizottságok működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a jegyző biztosítja.

35. § (1) A bizottság elnöke:

  • a) összehívja és vezeti a bizottság üléseit,
  • b) kiadmányozza a bizottság döntéseit,
  • c) ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását,
  • d) képviseli a bizottságot,
  • e) a bizottsági ülések között munkakapcsolatot tart fenn az Önkormányzati Hivatal tárgya szerinti szervezeti egységeinek vezetőivel és az intézményvezetőkkel,
  • f) csak települési képviselő lehet.

36. § (1) A bizottság tagja:

  • a) részt vesz a bizottság ülésein,
  • b) részt vehet a bizottsági döntések előkészítésében, javasolhatja témakörök napirendre tűzését,
  • c) a bizottság elé kerülő témakörökkel kapcsolatban külső szakértő segítségét kérheti,
  • d) az elnök megbízása alapján képviselheti a bizottságot.

37. § (1) A bizottsági elnök tisztség vagy bizottsági tagság megszűnése esetén, a polgármester tesz javaslatot az új megválasztására.

(2) A képviselő-testület számára az alábbi előterjesztéseket, kizárólag a bizottság nyújthat be:

a.) összeférhetetlenség és méltánytalanság témában benyújtott,

b.) a polgármester egyéb munkáltatói jogainak ügyében keletkező témakörök,

c.) Képviselő-testület tagjainak vagyonnyilatkozattal összefüggő ügyei

(3) A képviselő-testület az Ügyrendi Bizottságot jelöli ki a képviselők összeférhetetlensége, illetve méltatlanság ügyében benyújtott kezdeményezések kivizsgálására, illetve a képviselő 30 napon belül nem megszüntethető összeférhetetlensége esetén a lemondó nyilatkozat átvételére.

(4) Az Ügyrendi Bizottság feladata a vagyon nyilatkozatok vizsgálata, kezelése, őrzése és ellenőrzése.

(5) Az Egészségügyi Bizottság véleményezi a rendeleteket.

20. A Nyírbogáti Közös Önkormányzati Hivatal

38. § (1) A Nyírbogáti Közös Önkormányzati Hivatal felépítését, működési feltételeit érintő Képviselő-testületi döntések előtt a helyi érdekvédelmi szerv, illetve Kisléta Község Önkormányzat Képviselő-testületének és Nyírderzs Község Önkormányzat Képviselő-testületének a véleményét ki kell kérnie.

(2) A Nyírbogáti Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti és működési szabályzatáról külön önkormányzati döntést kell hozni, mely naprakészségéről folyamatosan kell gondoskodnia a jegyzőnek.

21. A jegyző

39. § (1) A jegyző – a polgármester irányításával – vezeti a Nyírbogáti Közös Önkormányzati Hivatalt, biztosítja a képviselők munkájának tárgyi és személyi feltételeit.

(2) Előkészíti a képviselő- testületi előterjesztéseket, valamint a Nyírbogáti Közös Önkormányzati Hivatal tárgy szerint érintett szervezeti egységén keresztül a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket. Ellátja a Képviselő-testület és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat.

(3) Az önkormányzat által irányított költségvetési szerek vezetőivel egyezteti és írásban rögzíti a költségvetési rendelet-tervezetet.

40. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Nyírbogáti Közös Önkormányzat Hivatal jogász végzettségű köztisztviselője látja el.

41. § (1) A jegyző a jogszabálysértő döntéseket, és működés jogszabálysértő módját haladéktalanul köteles jelezni szóban a polgármester számára.

(2) Amennyiben a jogszabálysértő döntés és működés jelzésére vonatkozó bejelentés elintézetlen marad a jegyző köteles a tudomása szerzésétől számított legkésőbb 20 munkanapon belül a képviselő-testület felé írásban benyújtani, a jelzését a konkrét tényekkel, jogszabályokkal alátámasztottan.

22. Társulások

42. § (1) Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata az alábbi társulásokban vesz részt:

a.) Nyírbogát-Kisléta Szennyvízközmű Önkormányzati Társulás (4361 Nyírbogát, Hunyadi út 7.)

Társulás célja: Nyírbogát-Kisléta szennyvízcsatorna hálózatának kiépítésére és közös tisztító telep megvalósítása.

b.) Kelet-Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás (4361, Nyírbogát, Hunyadi u. 7.)

Társulás célja: A települési önkormányzatok a társulást szociális és gyermekvédelmi ellátások megszervezésére, a Társulás és a tagtelepüléseinek összehangolt fejlesztésére, térségi közszolgáltatások biztosítására, fejlesztésére, szervezésére és intézmények fenntartására, az intézményrendszer feladatellátásának összehangolására, a feladatellátás feltétel- és forrásrendszerének koordinálására hozták létre.

c.) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Települési Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás

Székhelye: Nyíregyháza, Hősök tere 5.

A társulás célja: A társult önkormányzatok közigazgatási területén, összehangolt fejlesztések, közös programok fejlesztése abból a célból, hogy a megyében korszerű, EU-konform, regionális hulladékgazdálkodási rendszert alakítsanak ki, mely magába foglalja a hulladék gyűjtését, válogatását, újrahasznosítását illetve a válogatási maradványok korszerű EU-szabályozásnak megfelelő lerakóban való elhelyezését.

d.) Nyírségi Ivóvíz-minőségjavító Önkormányzati Társulás

Székhelye: 4543 Laskod, Kossuth u. 59.

(2) Az Önkormányzat a társulásokban történő részvételéről annak feltételeiről határozattal dönt.

(3) A polgármester a társulási megállapodás tervezetet köteles a képviselő-testület elé terjeszteni, melyben a társulás jogállása, feladatai a társulás tárgykörének megfelelően egyértelműen rögzítésre kerülnek.

(4) A társulások nyilvántartását a Nyírbogáti Közös Önkormányzati Hivatal vezeti.

(5) A társulások esetleges tagdíjait az Önkormányzat költségvetése tartalmazza.

23. A képviselőkre vonatkozó szabályok

43. § (1) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(2) Ha az állandó bizottságban résztvevő önkormányzati képviselő, vagy nem képviselő tag a tárgyhavi munkaterv szerinti bizottsági ülések szavazásainak több mint felén nem vesz részt, a bizottsági tagságért járó meghatározott tiszteletdíja 100 %-kal csökken, kivéve, ha hivatalos ügyben van távol, melyet az adott bizottság elnöke vagy a polgármester igazol.

Ha az önkormányzati képviselő a tárgyhavi munkaterv szerinti képviselő-testületi ülések szavazásai több mint felén nem vesz részt, a megállapított tiszteletdíja 100 %-kal csökken, kivéve, ha hivatalos ügyben van távol, és ennek tényét a polgármester igazolja.

(3) Az Ügyrendi Bizottság előzetes állásfoglalás formájában megtett javaslatára a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíja a Képviselő testület döntése alapján maximum 12 havi időtartamra csökkenthető oly módon, hogy az egy hónapra eső csökkentés nem haladhatja meg a havi tiszteletdíj 100 %-át. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.

(4) A (2)-(3) bekezdésekben meghatározott tiszteletdíj csökkentéséről a polgármester intézkedik az ülések megtartását követően, de legkésőbb tárgyhó 18. napjáig. Amennyiben a tárgyhavi ülések megtartása későbbi időpontra esik, az adott üléséről hiányzók tiszteletdíjának csökkentése a következő hónapban kerül érvényesítésre.

(5) A (2)-(3) bekezdések alkalmazási körébe eső tiszteletdíj csökkentéssel összefüggésben felmerülő vita esetén a Képviselő-testület dönt.

(6) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén szóban kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát. A Képviselő-testület a kezdeményezés elfogadása esetén kijelöli az előterjesztés elkészítésért felelőst és a döntés-tervezet benyújtásának határidejét.

24. Az önkormányzat vagyona

44. § Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a vagyontárgyakkal való gazdálkodás előírásait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

25. Az önkormányzat költségvetése

45. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetéséről külön önkormányzati rendeletet (a továbbiakban: költségvetési rendelet) alkot külön törvény rendelkezésének megfelelően tartalommal és szerkezetben.

(2) A költségvetési rendelet elfogadását meg kell,hogy előzze időben az önkormányzati költségvetési szervek vezetőivel, az önkormányzat részvételével működő társulásokkal és a települési kisebbségi önkormányzatokkal való egyeztetés.

(3) Az esetleges forráskiesés, többletfeladat fedezetére tartalékot kell képezni. Az éves költségvetés módosításának szabályait a költségvetési rendelet tartalmazza. A képviselő-testület a zárszámadási rendeletét a jogszabályban előírt határidőben egy fordulóban tárgyalja meg.

V. FEJEZET

26. a nemzetiségi önkormányzattal való együttműködés szabályai

46. § (1) Az Önkormányzat a településen működő roma települési nemzetségi Önkormányzat részéről érkező kezdeményezéseket az Egészségügyi Bizottságnak adja át véleményezésre. A Bizottság a véleményezéssel kapcsolatban 8 napon belül alakítja ki álláspontját és terjeszti a Képviselő-testület elé. A Képviselő-testület a Bizottság véleményének megérkezését követő ülésén dönt.

(2) A nemzetiségi önkormányzat véleményét a polgármester kéri a döntés meghozatala előtt.

(3) A nemzetiségi önkormányzat jogszabályban meghatározott egyetértési jogát a polgármester kéri ki a jogszabályban meghatározott határidő figyelembevételével.

(4) Az önkormányzat a Nyírbogát Nagyközség Roma Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez biztosítja:

  • a) a testületi működéshez igazodó helyiséghasználatot, az irodát, az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanon, a Nyírbogát, 227. hrsz alatt,
  • b) a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és az ezzel járó költségek viselését,
  • c) a polgármesteri hivatal tanácskozótermét a helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete üléseinek megtartása céljára.

(5) A működés biztosításának egyéb feltételeiről külön együttműködési megállapodást köt az önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzattal, melyet évente felülvizsgál.

VI. FEJEZET Záró rendelkezések

47. § (1) Ez a rendelet 2019. október 24. napján 14:15 órakor lép hatályba.

(2) hatályát veszti Nyírbogát nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Szabályzatáról szóló 13/2014. (XI.03.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet

Nyírbogát Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének …./…. (…..) önkormányzati rendeletéhez

A képviselő-testület bizottságainak feladatköre:

Ügyrendi Bizottság

Feladatai:

1. Lefolytatja a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választásokat.

2. Közreműködik a Szervezeti és Működési szabályzat kidolgozásában, hatályosulását figyelemmel kíséri, a módosításokra, kiegészítésekre vonatkozó javaslatokat értékeli.

3. Közreműködik az önkormányzati képviselő-testület rendeleteinek előkészítésében.

4. Nyilvántartja és ellenőrzi az önkormányzati képviselők és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát.

5. Kivizsgálja az összeférhetetlenség, méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezéseket.

6. Javaslatot tesz a polgármester jutalmazására, a képviselői tiszteletdíjak emelésére.
Pénzügyi Bizottság
Feladatai:

1. A Pénzügyi Bizottság az önkormányzatnál és intézményeinél:
- véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit,
- figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás, /vagyonnövekedés-csökkenés/ alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,
- vizsgája a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát,
- ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.

2. Közreműködik az önkormányzat vagyonával történő gazdálkodás szabályinak kidolgozásában.

3. Javaslatot tesz a helyi adóval kapcsolatos rendelet módosítására.
Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Egészségügyi, Szociális és Köznevelési Bizottsága
Feladatai:

1. Közreműködik az egészségügyi intézmények munkájának értékelésében.

2. Figyelemmel kíséri a lakosság egészségi állapotának alakulását.

3. Közreműködik az önkormányzati fenntartású köznevelési intézmény munkájának értékelésében, fejlesztésében, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények köznevelési és közművelődési feladatainak koordinálásában.

4. Meghatározott időszakonként véleményezi az önkormányzati fennhatóságú köznevelési, közművelődési intézmény helyzetét, az intézményvezető által készített beszámolók alapján.

5. Közreműködik a pedagógiai és közművelődési szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok ellátásában.

6. Közreműködik a könyvtári, közművelődési feladatok ellátásában, a közösségi kulturális hagyományok, művészeti, önszerveződések és művészeti alkotó munkát szolgáló kulturális értékek elfogadásában.

7. Véleményezi a köznevelési intézményvezetői pályázatokat.

8. Javaslatot tesz a szociális- és gyámügyi feladatokkal kapcsolatos rendelet módosítására.

9. Ellátja a szociális tűzifa támogatásáról szóló külön önkormányzati rendeletben foglalt feladatait.