Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2019. (XI. 21.) önkormányzati rendelete a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának az Önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbéréről szóló 22/2015. (V. 28.) önkormányzati rendelet módosításáról

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §
   

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának az Önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbéréről szóló 22/2015. (V. 28.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör) 3. § (1) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi szövegrész lép:

„(1) A lakásbérleti jogviszony fennállása alatt fizetendő lakbér

b) költségelv alapján megállapított (a továbbiakban: költségelvű lakbér) kizárólag a szolgálati jelleggel bérbe adott lakások esetében,”

2. §

Az Ör. 4.  §-a (2) bekezdése helyébe az alábbi szövegrész lép:

„Azon bérlők esetében, akik e rendelet hatályba lépésekor szociális I. vagy II. lakbér fizetésére kötelezettek, a szociális rászorultság felülvizsgálata évente kötelező. Azok, akik a felülvizsgálat eredménye szerint a szociális I. vagy II. lakbér megállapításához szükséges szociális, jövedelmi és vagyoni feltételeknek nem felelnek meg, a felülvizsgálatot követő második hónap első napjától a megváltozott jövedelmi viszonyaiknak megfelelő, piaci lakbér fizetése mellett bérelhetik tovább a lakást.”

3. §

Az Ör. 4. §-a kiegészül az alábbi (8) - (13) bekezdésekkel:

„(8)A (2) bekezdés szerinti felülvizsgálat esetében a szociális I. vagy II. lakbér megállapításához az alábbi szociális, jövedelmi, vagyoni feltételek együttes fennállása szükséges:

a)   a kérelmező vagy házastársa (élettársa), illetve a vele együttköltöző személy(ek) tulajdonában, haszonélvezetében nincs másik beköltözhető lakás és

b)   a kérelmező és az együttköltöző személy(ek) nem rendelkeznek olyan ingó vagy ingatlanvagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszázötvenszeresét és

c)   a kérelmező és az együtt költöző személy(ek) egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

ca)  a szociális lakbér I. esetén: a kettő és félszeresét, vagy

cb)  a szociális lakbér II. esetén: négyszeresét.

(9) A (8) bekezdés szerinti körülmények fennállásáról vagy fenn nem állásáról a kérelmezőnek nyilatkoznia kell, valamint jövedelméről igazolást kell benyújtania. A kérelmezőnek a kérelméhez csatolt nyilatkozatban hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az Önkormányzat a Rákosmenti Családsegítő Központ útján környezettanulmány keretében ellenőrizze a (8) bekezdés szerinti körülmények fennállásáról tett nyilatkozatát. Amennyiben a bent lakó bérlő tesz hamis tartalmú nyilatkozatot a (8) bekezdés szerinti körülmények fennállásáról, az az Önkormányzat részére rendkívüli felmondási okot eredményez és a következő hónap végére az Önkormányzat felmondhatja a szerződést.

(10) A (8) bekezdéssel érintett körülmények változását a bérlő a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles írásban bejelenteni az Önkormányzatnak. A bejelentés elmulasztása az Önkormányzat részére rendkívüli felmondási okot eredményez és a követhető hónap végére az Önkormányzat felmondhatja a szerződést.

(11) Egyedi méltányosságra okot adó körülmény esetén a Rákosmenti Erőforrás Bizottság állásfoglalása és a Polgármester döntése alapján a kérelmező szociális lakbérre való jogosultsága abban az esetben is megállapítható, ha a jövedelme legfeljebb 25%-kal meghaladja a (8) bekezdés c) pontjában szabályozott jövedelmi értékhatárok mértékét.

(12) Egyedi méltányosságra okot adó körülménynek minősül:

a)   a kérelmező gyermekét egyedül neveli,

b)   kérelmező és családja az egészségügyi hatóság szakvéleménye alapján egészségre ártalmas lakásban lakik,

c)   a kérelmező tartósan beteg vagy a kérelmező családjában tartósan beteg személyről gondoskodnak,

d)   a kérelmező rendkívüli élethelyzetbe került és erről hivatalos igazolással rendelkezik,

e)   a kérelmező családjában három vagy több gyermeket nevel,

f)    a kérelmező egyedülálló nyugdíjas.

(13) A (8) bekezdés alkalmazása során beköltözhetőnek kell tekinteni azt a lakást, amelyre vonatkozóan más személy használati, haszonélvezeti joga nem áll fenn.”

5. §

Az Ör. 5. § kiegészül az alábbi (8) bekezdéssel:

„(8) A Garzonházakban a ’Rákosmenti krízistömb rehabilitáció 2016’ projekt keretében megvalósuló felújítással érintett lakások bérleti díjának megállapításánál az 5. § (3) - (5) bekezdéseiben foglaltak nem alkalmazandók.”

8. §

Az Ör. 10. § helyébe az alábbi szövegrész lép:

„(1) Az óvadék mértéke a költségelvű, valamint a piaci alapon történő új bérbeadás esetén, illetve a szociális vagy költségelvű lakbérre való jogosultság felülvizsgálatát követően piaci lakbér kategóriába átsorolást követően a lakás mindenkori bérleti díja és különszolgáltatási díja háromszorosának megfelelő összeg.

(2) Ha az óvadék bármilyen nagyságú összege a bérlőnek felróható okból a bérbeadó által felhasználásra kerül – a bérbeadó felszólításának kézhezvételét követő 30 napon belül – az óvadékot ki kell egészíteni. Ha e kötelezettségét a bérlő nem teljesíti a törvényben meghatározott eljárás keretében fel kell mondani a lakásbérleti szerződést.

(3) Az óvadék a bérlőre háruló kötelezettségek bérbeadó által történő teljesítésének költségeit fedezi. Az óvadékból a bérbeadó követelése akkor elégíthető ki, ha a bérlő kötelezettségét írásbeli felhívás ellenére sem teljesíti és azt helyette a bérbeadó végzi el.

(4) Amennyiben a bérlő nem teljesíti az óvadékfizetési kötelezettségét, a törvényben meghatározott eljárás keretében fel kell mondani a lakásbérleti szerződést

(5) A szerződés megszűnésekor – a lakás visszaadását követő 15 napon belül – a fel nem használt óvadékot, kamat nélkül vissza kell fizetni.

(6) Az óvadékot az Önkormányzat e célra fenntartott bankszámlájára kell megfizetni.”

9. §

Az Ör. kiegészül az alábbi 10/A. §-sal:

„10/A. §

(1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 3. hónap végéig a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni a bérbeadónak.

(2) A lakáshasználati díj a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított

a)   4. hónaptól a 12. hónap végéig a lakbérnek megfelelő összeg kétszerese,

b)   13. hónaptól a lakbérnek megfelelő összeg háromszorosa,

(3) A (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatóak és a lakbérrel azonos használati díjat kell fizetnie a jogcímnélküli lakáshasználónak, ha elhelyezéséről az Ltv. vagy e R. alapján az Önkormányzatnak kell gondoskodnia.”

10. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és 2020. január 2. napján hatályát veszti.

(2) E rendelet 4. §-a, 6. §-a és 7. §-a 2020. január 1. napján lép hatályba.

(3) E rendelet 1. §-a, 2. §-a, 3. §-a, 5. §-a, 8. §-a és 9. §-a a hatályba lépést követő napon hatályát veszti.

Budapest, 2019. november 21.

            Dr. György - Rúzsa Ágnes                                                       Horváth Tamás s.k.

                    jegyző helyett                                                                       polgármester

              Dr. Mód Kristóf s.k.

                        aljegyző

A rendelet kihirdetve: Budapest, 2019. november 21. napján.

                                                                                                Dr. György - Rúzsa Ágnes

                                                                                                            jegyző helyett

                                                                                                     Dr. Mód Kristóf s.k.

                                                                                                                 aljegyző