Tiszakeszi Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Tiszakeszi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a szervezeti és működési szabályzatról szóló 4/2018. (V.2.) önkormányzati rendelet 3. sz. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. § A rendelet hatálya

(1)   A rendelet hatálya a képviselő-testületre, annak bizottságaira, a polgármesteri hivatalra és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervekre (intézményekre) terjed ki.

2. § A költségvetés bevételei és kiadásai

(1)  A képviselő-testület az önkormányzat 2019. évi költségvetését:

állapítja meg.

(2)   Az (1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételek forrásonkénti, a költségvetési kiadások jogcímenkénti megoszlását önkormányzati szinten, továbbá a finanszírozási bevételeket és kiadásokat a rendelet 1.1. melléklete alapján határozza meg a képviselő-testület. A bevételek és kiadások előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok és azon belül kötelező feladatok szerinti bontásban az 1.2. melléklet szerint állapítja meg.

 (3)  A működési és felhalmozási bevételek és kiadások előirányzatai mérlegszerű bemutatását önkormányzati szinten a 2.1. és a 2.2. melléklet részletezi.

(4)   A működési hiány belső finanszírozásának érdekében a képviselő-testület az előző év költségvetési maradványának igénybevételét rendeli el.

(5)   A felhalmozási hiány finanszírozása érdekében az adott évi saját bevételek 20 %-át, de legfeljebb 10 millió forintot meghaladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet megkötésére a Kormány hozzájárulása szükséges. Az adott évi saját bevételek 20 %-át, de legfeljebb a 10 millió forintot meg nem haladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet esetében a hiány külső finanszírozása fejlesztési hitelből vagy az előző év költségvetési maradványának igénybevételével történik.

3. § A költségvetés részletezése

A Képviselő-testület az önkormányzat 2019. évi költségvetését részletesen a következők szerint állapítja meg:

(1)   Az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit a 3. melléklet részletezi.

 (2)  Az Önkormányzat saját bevételeinek részletezését az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség megállapításához a 4. melléklet tartalmazza.    

(3) Az Önkormányzat 2019. évre tervezett létszámadatait az 5. sz. melléklet tartalmazza.

(4)   Az Önkormányzat költségvetésében szereplő beruházások kiadásainak beruházásonkénti részletezését a 6. melléklet szerint határozza meg.

(5)   Az önkormányzat költségvetésében szereplő felújítások kiadásait felújításonként a 7. melléklet szerint részletezi.

(6) Az önkormányzat 2019. évi előirányzat-felhasználási tervét a 8. sz. melléklet tartalmazza.

(7)   A 2. § (1) bekezdésében megállapított bevételek és kiadások önkormányzati, polgármesteri hivatali, továbbá költségvetési szervenkénti megoszlását, és az éves (tervezett) létszám előirányzatot és a közfoglalkoztatottak létszámát költségvetési szervenként, feladatonként a 9.1.…..9.n., mellékletek szerint határozza meg.

(8)   Az Önkormányzat a kiadások között 36.675.000 Ft tartalékot állapít meg.

4. § A költségvetés végrehajtásának szabályai

(1)   Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.

(2)   Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. A finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket a Képviselő-testület gyakorolja.

(3)   A költségvetési hiány csökkentése érdekében évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kiadások csökkentésének és a bevételek növelésének lehetőségeit.

(4)   Az önkormányzat és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek esetében normatív jutalmak és céljuttatás, projektprémium költségvetési kiadási előirányzatai terhére a költségvetési évben együttesen a törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat eredeti előirányzatának 20%-áig, vállalható kötelezettség.

(5)   Amennyiben a költségvetési szerv harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötven millió forintot, az irányító szerv a költségvetési szervhez önkormányzati biztost jelöl ki.

(7)   A költségvetési szerv vezetője köteles a tartozásállományról adatot szolgáltatni. A költségvetési szerv az általa lejárt esedékességű elismert tartozásállomány tekintetében – nemleges adat esetén is – havonta a tárgyhó 25-i állapotnak megfelelően a tárgyhónapot követő hó 5-ig az önkormányzat jegyzője részére köteles adatszolgáltatást teljesíteni.

(8)   Kiegészítő támogatás igényléséről a működőképességet veszélyeztető helyzet esetében a polgármester gondoskodik, külön képviselő-testületi döntés alapján.

(9) Az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és a költségvetési szervek bevételeinek beszedésekor, kiadásainak teljesítésekor lehetőség szerint készpénzkímélő fizetési módokat kell alkalmazni. A kiadások készpénzben történő teljesítésére 500.000,- Ft erejéig egyszeri kifizetés a házipénztárból teljesíthető, kivételt képeznek azok a rendkívüli esetek, ahol utalásra nincs lehetőség. A kiadások készpénzben történő teljesítésének konkrét esetei a következők:

a) a készlet és kisértékű tárgyi eszköz beszerzések (szakmai anyagok, irodaszerek, üzemanyag, munkaruha, tisztítószerek) a kiküldetési, reprezentációs kiadások, továbbá egyes kisösszegű karbantartási, javítási, szolgáltatási kiadások (szállítási költség, hirdetés készpénzben történő teljesítése) étkezés visszafizetése;

b) a társadalom- és szociálpolitikai juttatások, az ellátottak pénzbeli juttatásainak készpénzben kifizetendő összege;

c) egyéb személyi juttatások kifizetése (bérletek, költségtérítés) illetményelőleg, megbízási díjak;

d) utólagos elszámolásra kiadott előleg kifizetése;

e) eseti jelleggel, a polgármester engedélyével egyéb (pl.: támogatási szerződés alapján a támogatás összegének) kifizetések.  

(10) Az Önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeit értékpapír vásárlására fordíthatja, illetve betétlekötési szerződést köthet, az Önkormányzati bevétel növelése érdekében.

5. § Az előirányzatok módosítása

(1) Az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel a Képviselő-testület dönt.

(2)  A képviselő-testület az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát 50.000 Ft összeghatárig a polgármesterre átruházza. Egyéb esetekben a képviselő-testület a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát fenntartja magának.

(3) Az (2) bekezdésben foglalt átcsoportosításról a polgármester negyedévente köteles beszámolni, a költségvetés módosítására egyidejűleg javaslatot tenni. Az átruházott hatáskörű előirányzat-módosítási jogkör 2019. december 31-ig gyakorolható.

(4) A költségvetési szerv a költségvetése kiemelt előirányzatain belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.

(5) A képviselő-testület a költségvetési rendelet 5. § (2) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként - az első negyedév kivételével - negyedévenként, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés a hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

(6)   A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat csak a személyi juttatások terhére növelhető.

(7)   Amennyiben az önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, arról a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.

(8)   A képviselő-testület által jóváhagyott kiemelt előirányzatokat valamennyi költségvetési szerv köteles betartani. Az előirányzat túllépés fegyelmi felelősséget von maga után.

(9) Az önkormányzat saját forrásai terhére - a képviselő-testület hivatalánál (polgármesteri hivatal) foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben foglaltaktól eltérően - az illetményalapot 46.380 Ft-ban állapítja meg.

6. § A gazdálkodás szabályai

(1)   A költségvetési szervek rendeletben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek.

(2)   A költségvetési szervek az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben rendelkezik.

(3)   Valamennyi költségvetési szerv vezetője köteles belső szabályzatban rögzíteni a működéshez, gazdálkodáshoz kapcsolódóan a gazdálkodás vitelét meghatározó szabályokat, a mindenkor érvényes központi szabályozás figyelembe vételével, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani. A szabályozásbeli hiányosságért, a felelősség a mindenkori intézményvezetőt terheli.

(4)   A polgármesteri hivatal, valamint a költségvetési szervek az évközi előirányzat-módosításokról a jegyző által elrendelt formában kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni.

7. § A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése

(1)   Az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzése a belső kontrollrendszer keretében valósul meg, melynek létrehozásáért, működtetésért és továbbfejlesztéséért az önkormányzat esetében a jegyző, az intézmények esetében az intézményvezető felelős.

(2)   Az Önkormányzat a belső ellenőrzés kialakításáról vállalkozási szerződés útján gondoskodik. A megfelelő működtetésről és a függetlenség biztosításáról a jegyző köteles gondoskodni.

8. § Záró és vegyes rendelkezések

(1) Az államháztartáson kívüli forrás átvételére (adomány elfogadására) mind az Önkormányzatnál, mind a költségvetési szerveknél csak abban az esetben kerülhet sor, ha

a) az átvétel nem jár semmiféle kötelezettséggel

b) az átvétel miatt nem keletkezik az átvevőnél többletkiadás (többletköltség)

c) az átvett forrást az átvevő az átadótól függetlenül, önállóan használhatja fel

d) az átvett forrás felhasználása az átvevő feladatainak ellátását szolgálja.

(2) Az államháztartáson kívüli forrás átvételéről 500.000,- Ft-ig a Polgármester, illetve az átvétellel érintett költségvetési szervek vezetője, ezen összeg felett minden esetben a Képviselő-testület dönt.

(3) A (2) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő államháztartáson kívüli forrás átvételéről a Polgármester, illetve az átvétellel érintett költségvetési szervek vezetője feljegyzést készít, míg az 500.000,- Ft-ot meghaladó adományról a Képviselő-testület határozattal dönt.

(4) A Képviselő-testületi határozatnak, valamint a feljegyzésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) átadó neve, címe

b) átadott-átvett forrás tárgyiasult formája, mennyisége, értéke,

c) az államháztartáson kívüli forrás átadásának-átvételének célja,

d) az átvevő nyilatkozata, hogy az átvétel megfelel az (1) bekezdés a) – (d) pontjában leírt feltételeknek.         

e) az átvevő aláírását.

(5) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.