Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete

3/2019. (III.14.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat 2019. évi költségvetéséről, módosításának és

végrehajtásának rendjéről

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva - figyelemmel Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvényben (továbbiakban: költségvetési törvény) foglaltakra - a következőket rendeli el:

I. fejezet

A rendelet hatálya

1. §

E rendelet hatálya kiterjed Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületére (továbbiakban: Képviselő-testület) és szerveire, valamint az Önkormányzat által alapított és irányított költségvetési szervekre, a Szentesi Közös Önkormányzati Hivatalra (továbbiakban: intézmények), a címrend szerinti önkormányzati költségvetésében tervezett feladatokra, továbbá mindazon magánszemélyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, alapítványokra, közalapítványokra, gazdasági társaságokra, amelyek az Önkormányzat költségvetésében szereplő előirányzatokból részesülnek.

II. fejezet

A költségvetés bevételei és kiadásai

2. §

1. A Képviselő-testület az Önkormányzat 2019. évi költségvetési bevételeinek és kiadásainak főösszegét, valamint azok egyenlegét, az e rendelet mellékleteiben részletezett bevételi források és kiadási jogcímek figyelembevételével:

2. A 2. számú melléklet szerinti kiemelt kiadási előirányzatokat a Képviselő-testület az alábbiak szerint állapítja meg:

3. A 4. számú melléklet szerinti kiemelt kiadási előirányzatokat a Képviselő-testület az alábbiak szerint állapítja meg:

4. A Képviselő-testület a 2. § (1) bekezdése szerinti költségvetési egyenleg megszüntetését az előző évi maradványt érintő felhasználások korlátozásával biztosítja. Az Önkormányzat folyamatos működőképessége érdekében szükségesnek tartja a feladatok finanszírozásához kapcsolódó források kontroll melletti likviditási terv alapján történő biztosítását.

3. §

1. A 2. § (1) bekezdésében megállapított bevételi főösszegen belül a források összetételét az 1. (kötelező, önként vállalt és állami feladatok bontásban), 1/a., 1/b., 1/c. számú mellékletek tartalmazzák.

2. A 2. § (1) bekezdésében megállapított és a 3. § (1) bekezdésében hivatkozott mellékletekben szereplő főösszegeken belül a költségvetési szervek előirányzat-csoportok kiemelt előirányzatok szerinti bevételeit, valamint a kiadások teljesítéséhez igénybe vehető általános önkormányzati támogatás, illetve a szociális és egyéb kedvezményhez igénybe vehető önkormányzati támogatás előirányzatát - kötelező, önként vállalt és állami feladatok bontásban - az 1/d. sz. melléklet szerint hagyja jóvá a Képviselő-testület intézményenként.

3. A 2. § (1) bekezdésében megállapított kiadási főösszegeken belül a költségvetési szervek tervezett kiadásait intézményenként, előirányzat-csoportonként, illetve kiemelt előirányzatonként - kötelező, önként vállalt és állami feladatok bontásban - a 2. számú melléklet szerint állapítja meg a Képviselő-testület.

4. A 2. § (1) bekezdésében megállapított kiadási főösszegen belül az egyéb, szociális célú támogatások kiadásainak tételes előirányzatait a 2/a. számú, a működési célra juttatott egyéb támogatásokat a 2/b. számú melléklet szerint hagyja jóvá a Képviselő-testület.

5. Az Önkormányzat tulajdonában lévő, bérbeadás útján hasznosított ingatlanok ingatlankezelési tervét a 3/a. számú mellékletben részletezettek szerint hagyja jóvá a Képviselő-testület.

6. A 2. § (1) bekezdésében megállapított kiadási főösszegen belül az Önkormányzat költségvetésében tervezett fejlesztési feladatait a 4. számú melléklet szerint fogadja el a Képviselő-testület.

7. A Képviselő-testület az Önkormányzat adósságot keletkeztető kötelezettségeinek és saját bevételeinek alakulását a 6. számú melléklet szerint hagyja jóvá azzal, hogy év közben kötelezettségek a hitelképesség folyamatos figyelemmel kísérése és bemutatása mellett vállalhatók.

8. Az önkormányzat hitelállományát az 5., a garancia-, kezességvállalását feladat és lejárat szerinti bontásban az 5/a. számú melléklet szerint hagyja jóvá a Képviselő-testület.

9. Az éves létszám előirányzatot költségvetési szervenként a 8. számú mellékletben foglalt részletezés szerint 544,91 főben határozza meg a Képviselő-testület. Az oktatási intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak intézményi létszámkeretét a 8/a. melléklet szerint állapítja meg a Képviselő-testület.

10. Az önkormányzati költségvetési szervek engedélyezett álláshelyeinek számát a 8/b, a közfoglalkoztatottak 2019. évi létszámát a 8. számú melléklet szerint hagyja jóvá a Képviselő-testület.

11. Az Európai Uniós eszközök támogatásával megvalósuló projekteket, azok támogatási összegét és kiadásait a 7. számú melléklet szerint fogadja el a Képviselő-testület.

12. A Képviselő-testület az Önkormányzat címrendjét a 9. számú melléklet alapján állapítja meg. A költségevetési intézmények - az 1/d., illetve a 2. számú mellékletben részletezett előirányzatainak tagolását - bevételeinek forrásonkénti, kiadásainak - a Nemzetgazdasági Minisztérium előírása szerinti - tételes részletezését az intézmények elemi költségvetése tartalmazza.

4. §

Az egészségügyi alapellátást (védőnői szolgálat, iskola egészségügy, anyatej gyűjtés) Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (továbbiakban: NEAK) közvetlenül finanszírozza. Az e célra tervezett kötött felhasználású előirányzat 88.575 eFt, mely a feladatokhoz kapcsolódóan a Szentesi Intézmények Gazdasági Szervezete költségvetésében megtervezésre került.

A költségvetés tartalékai

5. §

1. A 2. § (1) bekezdése szerinti kiadási főösszegen belül a költségvetés egyes működési feladataihoz a felhasználásra vonatkozó célokhoz és feltételekhez kötötten 151.264 eFt-ot állapít meg a Képviselő-testület (ebből az önkormányzati szintű céltartalék 146.264 eFt, melyből a képviselői keret /750 eFt/fő/ 9.570 eFt, általános tartalék 5.000 eFt). A tartalékokat e rendelet 3. számú melléklete részletezi.

2. A működési céltartalékkal való rendelkezés (átcsoportosítás), a cél szerinti felhasználás engedélyezése - a források rendelkezésre állásának függvényében - a Képviselő-testület jogköre.

3. A működési céltartalékban (3. számú melléklet) elkülönített bizottsági keretek felosztására a Képviselő-testület Művelődési, Ifjúsági és Sportbizottsága, a Szociális és Egészségügyi Bizottsága, a Városrendezési, Fejlesztési és Idegenforgalmi Bizottsága tesz javaslatot.

4. A jogszabályi előírásoknak megfelelően az előző évi keresetbe tartozó juttatások 2 %-ának megfelelő, meghatározott munkateljesítmény eléréséért, illetve átmeneti többletfeladatok teljesítéséért fizetendő kereset-kiegészítésre - a céltartalékban - elkülönített összeg nyújt fedezetet a költségvetési intézményekben a teljesítmények ösztönzéséhez, melynek felhasználást a Képviselő-testület feltételekhez köti azzal, hogy a keret ténylegesen a teljesítmények ösztönzését kell, hogy szolgálja. A keret felhasználására vonatkozó szabályok, célok és az értékelés rendjének kialakítása, betartása kötelező és az intézményvezetők felelőssége. A szabályok maximális betartása nélkül a keret felhasználására nem kerülhet sor.

III. FEJEZET

A költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatok, a költségvetési gazdálkodás általános szabályai

6. §

1. Az Önkormányzat irányítása alá tartozó intézményekben ellátandó feladatokhoz a személyi feltételeket az Önkormányzat a költségvetésben biztosította, melynek fedezete minden intézmény költségvetési előirányzatába az engedélyezett létszámnak megfelelő, 2019. január 1-től hatályos bértábla szerint - a minimálbér, garantált bérminimum mértékének változását figyelembe véve - került beépítésre.

2. A Szentes Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) költségvetésében jutalom, prémium címén teljesítményösztönzés, személyi ösztönzés céljából előirányzatot a költségvetés nem tartalmaz.

3. A Képviselő-testület a 2019. évi köztisztviselői illetményalapot 50.000,- Ft-ban határozza meg. Az Önkormányzat köztisztviselői részére - tárgyévre - egységesen 10% illetménykiegészítést állapít meg.

7. §

1. A Képviselő-testület a sportegyesületek pénzbeli támogatásának keretösszegét 28.983 eFt-ban állapítja meg, melynek felosztását a Művelődési, Ifjúsági és Sportbizottságára bízza.

2. A sportszervezetek támogatása címén megállapított keret terhére a kiutalás a Művelődési, Ifjúsági és Sportbizottság határozata alapján, a támogatási szerződések megkötését követően, az elszámoltatás rendjének betartása mellett történhet. Korábbi támogatással való elszámolás és támogatási szerződés hiányában újabb kiutalásra nem kerülhet sor. A támogatásokról, az elszámolásokról a Hivatal sportért felelős köztisztviselője köteles pontos, naprakész és átlátható nyilvántartást vezetni.

A támogatási szerződésekben rögzíteni kell a 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ávr.). 74. §-ában foglalt kötelezettségek megtartását biztosító feltételeket, különösen ha azokról más jogszabály nem rendelkezik.

3. A sport- és közművelődési létesítmények kedvezményes használatát az Önkormányzat egységesen az előző évi mértékben támogatja, melynek fedezeteként a költségvetésben összességében 14.485 eFt áll rendelkezésre, a keret felosztását - szakmai előkészítést követően - a Művelődési, Ifjúsági és Sportbizottságára bízza a Képviselő-testület.

4. A (3) bekezdés szerinti támogatás kiutalása a tényleges használat alapján havonként, utólagos elszámolással dokumentáltan, háromoldalú megállapodás szerint történhet.

5. A nem önkormányzati tulajdonú és irányítású, nem önkormányzati feladatot ellátó szervezeteknek nyújtott pénzbeli önkormányzati támogatás további feltétele annak igazolása, hogy a támogatottnak nincs adó (beleértve a helyi adót és gépjárműadót is), vám és egyéb köztartozása. Támogatás csak a szabályoknak megfelelő támogatási okirattal és elszámolási kötelezettség teljesítése mellett nyújtható.

6. Az Önkormányzat költségvetése terhére bármely címen - jogszabályban rögzített tartalmú támogatási okirat alapján - kiutalt támogatással a támogatott 2019. december 31-ig -dokumentáltan - köteles elszámolni. Az elszámoltatással kapcsolatos felelősség a Hivatal szakmai feladatokat ellátó irodavezetőjét terheli.

8. §

1. Az Önkormányzat költségvetési gazdálkodása a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettségét és a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultságát foglalja magába. A bevétel előirányzat-módosítás nélkül is túlteljesíthető, a kiadási előirányzat nem jár felhasználási kötelezettséggel. A bevételi többlet a tervezett bevételt meghaladóan realizált bevétel akkor, ha a betervezett bevételi jogcímeken a bevételi többlet időpontjában bevételkiesés nem várható.

2. A költségvetésben nem tervezett bevételek realizálása esetén az előirányzat módosítás a Képviselő-testület hatásköre.

9. §

1. A Képviselő-testület az Önkormányzat, valamint a felügyelete alá tartozó intézmények költségvetését - e rendeletének módosításával - év közben megváltoztathatja.

2.  Az önkormányzati költségvetési szervek e rendeletben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek, de az 1/d., illetve a 2. számú mellékletekben megállapított kiemelt előirányzatok módosítása a Képviselő-testület hatásköre.

3. A költségvetési szerv felel a saját költségvetésében meghatározott kiadási előirányzatok szabályszerű felhasználásáért, a bevételi előirányzatok teljesítéséért. Köteles feladatai ellátásáról, munkafolyamatai megszervezéséről úgy gondoskodni, hogy biztosítsa a költségvetésében megállapított előirányzatok gazdaságos, hatékony és takarékos felhasználását.

4. Az intézmények a jelen rendeletben, illetve a rendelet 1/d. számú mellékletben foglalt részletezettséggel megállapított önkormányzati támogatást csak az alaptevékenység ellátásához használhatják fel.

5. Az önkormányzati költségvetési szervek előirányzat-módosítási hatáskörükben - az irányító szerv egyidejű tájékoztatása mellett - a költségvetésük bevételi és kiadási előirányzatának főösszegét és a megfelelő részelőirányzatokat a tervezett előirányzatokon felüli többletbevételéből felemelhetik az alábbiak szerint:

                    a./ a működési bevétel tervezett mértékét - nem tervezési hibából - meghaladó bevétel többletbevételnek minősül. A többletbevétel megszerzéséhez szükséges közvetlen költségeken túl az intézményi fenntartási költségek arányos fedezetére használható összeggel emelhető a kiadási előirányzat, a képződött maradvány nem használható fel intézményi hatáskörben.

                     b./ az átvett pénzeszközök, valamint a támogatások esetében a megkötött megállapodás szerint emelhető a bevételi és kiadási előirányzat egyaránt.

6. Az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési szervek a többletbevételük terhére is csak a forrásképződés mértékének, illetve ütemének figyelembevételével és az intézmény biztonságos működését szem előtt tartva vállalhatnak kötelezettséget.

7. Az Önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek a többletbevételük terhére vállalt felhalmozási jellegű kiadási előirányzataikat csak a Képviselő-testület jóváhagyását követően emelhetik fel.

8. Az intézmények vezetői munkáltatói és bérgazdálkodói jogkörük gyakorlása során nem vállalhatnak olyan tartós kötelezettségeket, amelyek többlet költségvetési támogatást igényelnének 2019. évre, illetve az azt követő évekre.

9. A Képviselő-testület a szakmai jogszabályokban foglaltak figyelembevételével elrendeli az Önkormányzat irányítása alá tartozó intézményekben foglalkoztatottak munkakör szerinti folyamatos és érdemi vizsgálatát, a megüresedő álláshelyek betöltésének kontrollját, illetve koordinálását a humán erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás érdekében az Önkormányzat munkaerő-gazdálkodásáról szóló 37/2009. (XII.31.) rendelete alapján.

10. Az önkormányzati bevételt képező és az intézményi működéshez nyújtott önkormányzati támogatás részbeni forrását biztosító - az intézményi adatközlések, statisztikai adatok, beszámolókra alapozottan megállapított ellátottak száma alapján igényelt - feladatalapú állami támogatás jogcímeit és összegét az 1/a. számú melléklet tartalmazza.

11. Amennyiben az előző bekezdésben foglaltak a tervezettől - pontatlan adatszolgáltatás miatt - lényegesen eltérnek, akkor felelősségre vonás kezdeményezésére kell, hogy sor kerüljön, ami az adott intézmény önkormányzati támogatás csökkentését is maga után vonhatja.

12. A költségvetési intézmények által igénybe vett, az ellátottak részére biztosított élelmezési feladatokra nyújtott önkormányzati támogatás előirányzata - beleértve a kedvezményesen vagy térítés nélkül étkezőket is - a szolgáltatást nyújtó Szentes Város Szolgáltató Kft. Központi Konyhája intézményekkel egyeztetett adatai alapján a tervezett élelmezési napok szerint került kialakításra, melynek összegét az intézményi kiadások előirányzata tartalmazza. A 2019. évi költségvetési zárási feladatok keretében a tényleges élelmezési napok alapján a támogatás elszámolásra kerül.

10. §

1. Az önkormányzati alapítású gazdasági társaságok működéséhez szükséges támogatást a Képviselő-testület az alábbiak szerint állapítja meg:

2. Az (1) bekezdésben megállapított támogatási összegek a XIV. cím Önkormányzati feladatok előirányzatai között kerültek megtervezésre, melyek kiutalására havi ütemezésben kerülhet sor, míg a Képviselő-testület által év közben biztosított egyszeri feladatok pótelőirányzatának kiutalásáról a döntést követő 20 napon belül kell gondoskodni. A havi ütemezés szerinti kiutalástól a Hivatal Számviteli és Tervezési Irodájával történt előzetes egyeztetést követően, a működés folyamatosságát veszélyeztető esetekben lehet eltérni.

3. A Szentesi Sport-és Üdülőközpont Nkft., a Szentesi Élet Kft. működéséhez nyújtott támogatás az üzemeléssel, illetve az adósságszolgálattal kapcsolatos kiadásokhoz nyújt kiegészítő forrást.

4. A Szentes Városellátó Nkft. működési támogatása a köztisztasági, valamint a belvízrendezési feladatok ellátáshoz biztosít fedezetet.

5. Az SZVSZ Kft. részére nyújtott támogatás a Városfejlesztési Csoport működéséhez, valamint a Központi Konyha dolgozóinak bérrendezéséhez biztosít forrást.

11. §

1. Az önkormányzati költségvetési szervek e rendelettel jóváhagyott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek.

2. Valamennyi költségvetési szerv köteles a gazdálkodás vitelét, valamint számviteli rendjét meghatározó szabályzatait a mindenkor érvényes központi szabályozás figyelembevételével elkészíteni, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani.

3. Az intézmények vezetői a 9. § (4) és (5) bekezdések szerinti kötelezettségvállalásaikat – beleértve a bér és egyéb személyi juttatásokra, valamint az azokat terhelő közterhekre vonatkozó kötelezettségvállalásokat is – az e rendelet 11.§ (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével tehetik meg. 

4. A feladat elmaradásából származó - személyi és dologi - megtakarítások felhasználására csak a Képviselő-testület döntésének megfelelően kerülhet sor.

5. A Képviselő-testület által jóváhagyott kiemelt előirányzatokat valamennyi intézmény köteles betartani, illetve betartatni. Az előirányzat túllépés megakadályozása, megfelelő intézkedés megtétele az intézményvezetők feladata és felelőssége.

6. A költségvetési szervek – a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által finanszírozott feladatok kivételével – pénzellátásáról, kiadásaik teljesítéséhez szükséges pénzeszközök rendelkezésre bocsátásáról a Hivatal Számviteli és Tervezési Irodája az önkormányzati kincstár működtetésén keresztül gondoskodik.

7. A Hivatal Számviteli és Tervezési Irodája köteles folyamatosan figyelemmel kísérni a pénzellátás szabályainak betartását, az önkormányzati támogatás kiutalására irányuló kérelmek jogosságát.

8. Az intézmények költségvetésében jóváhagyott bevételi előirányzatok teljesítése, a bevételek beszedése az intézményvezetők felelőssége, ezért a hátralék beszedésére irányuló intézkedések elmulasztása miatt kieső bevételek pótlására önkormányzati támogatás kiutalására nem kerülhet sor.

12. §

1. Az Önkormányzat számára év közben biztosított pótelőirányzatok felhasználásáról, a költségvetési intézmények saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosításainak jóváhagyásáról, valamint az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, az emiatt szükségessé váló költségvetési rendelet módosításáról a Képviselő-testület szükség szerint, de legalább negyedévente dönt.

2. Amennyiben év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet, vagy elkülönített állami pénzalap az Önkormányzat számára meghatározott célra pótelőirányzatot biztosít, a polgármesternek a költségvetési rendelet módosítására irányuló javaslattal kell a Képviselő-testületet tájékoztatni.

Amennyiben az Országgyűlés előirányzatot zárol az Önkormányzat költségvetéséből, annak kihirdetését követően haladéktalanul a Képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

3.   A Képviselő-testület negyedévenként, de legkésőbb a jogszabályokban meghatározott határidőben - december 31-i hatállyal - dönt a költségvetési rendelet módosításáról.

4. A jóváhagyott költségvetésen, képviselő-testületi döntésen alapuló előirányzat módosításokról szóló értesítések kiadására a Hivatal Számviteli és Tervezési Iroda (irodavezető aláírásával) jogosult.

13. §

1. A költségvetés végrehajtásának ellenőrzéséről az Önkormányzat köteles gondoskodni a költségvetési szervek és a Hivatal, mint intézmény tekintetében az éves ellenőrzési munkatervben foglaltak szerint. Az ellenőrzés tapasztalatairól a polgármester a zárszámadási rendelettervezet előterjesztésekor köteles a Képviselő-testületet tájékoztatni.

2. Az intézmények kötelesek - a működésük folyamatára is tekintettel - kialakítani, működtetni a belső kontroll rendszert - az Áht. 69-70. §-a figyelembevételével - és a tapasztalatokról a beszámolási kötelezettség teljesítésével egyidejűleg kötelesek számot adni.

14. §

1. A költségvetés teljesítéséről, a bevételek és kiadások alakulásáról, az önkormányzat likviditási helyzetéről a Képviselő-testület Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottságát folyamatosan tájékoztatni kell.  

2. Az intézmények által a maradvány felhasználására tett javaslatot az irányító szerv az Ávr. 155. §-ában foglaltak alapján felülvizsgálja, a felülvizsgált és jóváhagyott maradványt az intézmények az előző évi kötelezettségeikre használhatják fel.

3. A 2018. évi maradvány összegével az intézményi költségvetések előirányzatait a Képviselő-testület módosítja.

4. A beruházási feladatok részbeni forrását képező átvett pénzeszközök, felhalmozási célú támogatások, központosított előirányzatok teljesítésének elmaradása esetén a beruházások folytatásáról, az új körülményre való tekintettel, külön képviselő-testületi döntést kell hozni.

5. A működési feladatokhoz kapcsolódó bevételi előirányzatok teljesítésében a tervezetthez viszonyított kiesés esetén a költségvetésben tervezett feladatok megvalósíthatóságáról, a költségvetési egyensúly megtartása érdekében teendő szükséges intézkedésekről a Képviselő-testület dönt.

6. A költségvetés kiadási előirányzatai között nem szereplő feladatokra, a tervezett feladatok előirányzatát meghaladó kiadási szükségletekre kötelezettség nem vállalható, illetve a feladatok megvalósítását célzó, pénzügyi kötelezettséget keletkeztető intézkedés nem tehető.

15. §

1. Az Önkormányzat tulajdonosi minőségében hozott döntései a költségvetésben tervezett feladatok megvalósítását, a pénzügyi források felhasználhatóságát átmenetileg sem korlátozhatják.

2. Az Önkormányzat irányítása alá tartozó intézmények az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Áhsz.), valamint az intézményi számviteli politikában rögzítettek szerint a 2017. december 31-én fennálló, egy évet meghaladó, a behajtás érdekében tett, többszöri intézkedéssel igazolt, az 50.000,- Ft egyedi értéket meg nem haladó követeléseiket a felhívástól számított 6 hónap elteltével törölhetik. A követelés törlésének megtörténte előtt, a törlés feltételeinek dokumentumait csatolva kötelesek a Hivatal Számviteli és Tervezési Iroda vezetőjének hozzájárulását kikérni. Az 50.000,-Ft feletti, de 500.000,-Ft-ot meg nem haladó követelés eltörléséhez a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság előzetes hozzájárulása szükséges.

3. A Szentes Városi Szolgáltató Kft-nél 2018. december 31-én fennálló, öt évet meghaladó, a behajtás érdekében tett többszöri intézkedéssel igazolt 100.000,-Ft egyedi értéket meg nem haladó lakbérkövetelést a felhívástól számított 6 hónap elteltével a Kft törölheti. A követelés törlésének megtörténte előtt, a törlés dokumentumait csatolva köteles a – a Hivatal Számviteli és Tervezési Iroda vezetőjének javaslata alapján – a polgármester hozzájárulását kérni. A 100.000,-Ft feletti, de 500.000,-Ft-ot meg nem haladó lakbérkövetelés eltörléséhez a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság előzetes hozzájárulása szükséges.

16. §

1. Az intézmények vezetői a jóváhagyott költségvetési kereteken túl pénzügyi, fedezet nélküli, az irányító szervtől származó, többletforrást igazoló írásos dokumentum hiányában kötelezettséget nem vállalhatnak, a feladatok végrehajtását nem kezdhetik meg.

2. A költségvetési intézményeknek az elismert vevői állományukról és egyéb követelésükről, valamint az elismert szállítói állományukról és egyéb kötelezettségeikről tételes, korosított adatszolgáltatást kell teljesíteniük tárgyhót követő hónap 15-ig a Hivatal Számviteli és Tervezési Irodája felé.

3. A költségvetési rendelet hatálya alá tartozó intézmények, gazdasági társaságok a feladatellátásukhoz kapcsolódó beszerzéseiket kötelesek a jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelő tartalommal elkészített szabályzataikban rögzítettek szerint, az Önkormányzat érdekeinek szem előtt tartásával végezni.

4. Az 500.000,- Ft egyedi értékhatárt meghaladó beszerzések esetén legalább három azonos tárgyú, összehasonlítható, összegében egyértelmű árajánlatot kell kérni. Az árajánlatok a kiírás dátumánál három hónapnál régebbiek nem lehetnek. Az árajánlatokat meg kell küldeni a döntés meghozatala előtt a gazdasági társaság felügyelő bizottságának. A kötelezettségvállalásról is előzetesen a gazdasági társaság felügyelő bizottságát tájékoztatni kell.

A gazdasági társaságok esetében az 500.000,- Ft egyedi értékhatárt meghaladó nem bérjellegű kifizetésekhez kapcsolódó szerződések tervezetét előzetesen a gazdasági társaság felügyelő bizottsága részére meg kell küldeni.

5. A költségvetési intézmények létszámgazdálkodásukat Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szentesi önkormányzati intézmények munkaerő-gazdálkodási rendszeréről szóló 37/2009.(XII.31.) rendelet előírásainak szigorú betartása mellett kötelesek bonyolítani, ezen belül az átmenetileg üres álláshelyek alakulásáról negyedévente elszámolni.

6. Az Önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság ügyvezetője köteles a személyi jellegű ráfordításokat érintő kötelezettségvállalásairól (alkalmazás, megbízás stb.) előzetesen a gazdasági társaság felügyelő bizottságát tájékoztatni.

7. A gazdálkodás biztonságáért a Képviselő-testület, míg a szabályszerűségért a polgármester a felelős. A Hivatal, illetve a XIV. cím Önkormányzati feladatok tekintetében a kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, utalványozásra vonatkozó hatáskörök gyakorlásának rendjét, a feladatellátás előírásait külön szabályzat tartalmazza.

8. A Képviselő-testület felhatalmazza az intézmények vezetőit az intézményi költségvetésben megtervezett bevételek beszedésére, kiadások teljesítésére.

9. Az Önkormányzat irányítása alá tartozó intézmények működési vagy felhalmozási célú pályázat beadásához, azt megelőzően, az önkormányzati támogatást igénylő tervezett pályázat részleteinek a fenntartási kötelezettség és a további évek működési költségeinek ismertetésével kötelesek a Képviselő-testület döntését, jóváhagyását kérni.

IV. FEJEZET

Az Önkormányzat vagyonával és a felhalmozásokkal

kapcsolatos rendelkezések

17. §

1. Az Önkormányzat vagyonával való gazdálkodás szabályait a 15/2013. (VII.17.) önkormányzati rendelet tartalmazza.

2. Az Önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásban a tulajdonosi szemlélet, az önkormányzati érdekek fokozott érvényesítésével el kell érni, hogy a vagyontárgyak hozadéka a fejlesztések forrásaként maximálisan ki legyen használva.

3. Az önkormányzati vagyontárgyak hasznosításából származó, e rendeletben forrásként nem tervezett bevételeket csak a Képviselő-testület döntésének megfelelően, elsődlegesen felhalmozási célok megvalósítására lehet felhasználni. 

4. A vagyontárgyak hasznosításáért az Önkormányzat fizetési eszközként csak készpénzt fogadhat el, más fizetési mód alkalmazása – csereingatlan, értékpapír, természetbeni teljesítés – a vonatkozó számviteli szabályok betartása mellett, a Képviselő-testület Városrendezési, -Fejlesztési és Idegenforgalmi, a Pénzügyi és Tulajdonosi, valamint a Jogi és Ügyrendi Bizottsága véleményének, jóváhagyásának előzetes kikérésével lehetséges.

Az éves gazdálkodásról szóló zárszámadás keretében be kell mutatni az önkormányzati tulajdonban álló vagyon összetételét az ingatlankataszter adataival egyezően törzs-, illetve üzleti vagyon bontásban, valamint az Önkormányzat befektetett eszközeit.

5. A felhalmozási célú feladatok megvalósítása, finanszírozhatósága érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a pályázatok benyújtását megelőzően a költségek reális számba vételére, az előkészítésre.

6. A költségek ismeretében a Képviselő-testület dönt a pályázatok benyújtásáról, mely döntés előkészítéshez szükséges a pályázattal történő beruházás összes költségének, az Önkormányzatot terhelő önerő konkrét összegének és megjelölésének, valamint a beruházás befejezését követően a működtetéssel kapcsolatosan felmerülő költségek bemutatása, a megtérülés prognosztizálása.

7. Eredményes pályázat esetén a felelős személyek kijelölésével el kell érni, hogy a munkák megkezdésétől a befejezésig, a pályázati pénzek elszámolásának megtörténtéig a szakmai felügyelet koordináltan működjön.

8. Kiemelt figyelmet kell fordítani az önkormányzati alapítású gazdasági társaságok által működtetett vagyonnal való gazdálkodásra, a feladatellátásra vonatkozó szerződésekben foglaltak teljesítésének értékelésére.

9. A Szentes Városi Szolgáltató Kft. vagyonában bekövetkezett változásokról, az Önkormányzat tulajdonát képező és kezelésében lévő ingatlanokra fordított felújításokról és a beruházásokról az éves beszámoló keretében köteles adatot szolgáltatni a Hivatal Számviteli és Tervezési Irodájának.

10. A Szentes Városi Szolgáltató Kft. és az Önkormányzat közötti elszámolásra a külön megállapodásban foglaltakat kell alkalmazni.

11.  Az Önkormányzat által alapított és támogatott gazdasági társaságok az éves beszámolók keretében kötelesek elszámolni a támogatás összegének felhasználásáról, az önkormányzati tulajdonú ingatlanokra fordított értéknövelő beruházásokról.

12. A vagyongazdálkodásban kiemelt hangsúlyt kell fektetni a Képviselő-testület, a Hivatal, az önkormányzati tulajdonú, illetve résztulajdonú gazdálkodó szervezetek hatékony együttműködésére, a feladatok koordinált, ellenőrzött ellátására.

13. Az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos kártérítési igények, peres eljárások miatt felmerülő kiadásokat a fejlesztési források terhére kell elszámolni, a peres eljárásokból származó bevételeket pedig a fejlesztési kiadások teljesítésére kell felhasználni.

14. A vagyonmérleg alapja a leltár. Az önkormányzat irányítása alá tartozó intézmények – beleértve a Hivatalt is – kötelesek eszközeik és forrásaik leltározását az Áhsz 22. §-ában foglaltak szerint elvégezni és a mérlegtételeket alátámasztani. A leltározással kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozó előírásokat külön szabályzat tartalmazza, melyben meghatározásra kerülnek az egyes vagyontárgyak leltározásával kapcsolatos eljárások a tulajdon védelmének szem előtt tartása mellett. Az Önkormányzat, mint irányító szerv hozzájárul ahhoz, hogy a tárgyi eszközöket az intézmények kétévente tényleges leltárfelvétellel leltározzák. A közbenső években a leltározás összehasonlító módszerrel kell, hogy történjen.

V. fejezet

Költségvetési egyensúlyt javító intézkedések, feladatok

18. §

1. A költségvetési egyensúly megtartása valamennyi területen megköveteli a tervezett bevételek teljesítését, a bevételi többletek beszedésére irányuló intézkedések folyamatos megtételét.

2. A működőképesség megtartását ésszerű takarékossággal, a tartalékok feltárásával, külső források bevonásával, továbbá a költségkímélő megoldások keresésével, a saját bevételek növelésével valamennyi területen kiemelt feladatként kell kezelni. Pótelőirányzati kérelem csak rendkívüli esetben terjeszthető elő a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság előzetes véleményezésével.

3. Pénzügyi tartalmú, vagy a költségvetés évében, illetve az azt követő években pénzügyi kihatással járó előterjesztések csak a Képviselő-testület Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottsága, valamint az illetékes szakmai bizottság véleményével terjeszthetők a Képviselő-testület elé.

4. A bizottságok költségvetést érintő, a kötelezettségeket növelő döntést nem hozhatnak. Javaslattal élhetnek a Képviselő-testület felé, mely javaslatot előzetesen a Képviselő-testület Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottságának kell véleményezni.

5. Az Önkormányzat által fenntartott költségvetési intézményhálózatban - beleértve a Hivatalban kezelt feladatokat is - az ellátott feladatok ésszerű szervezésével a működési költségeket csökkenteni kell.

19. §

1. A Képviselő-testület a költségvetés likviditását biztosító 250.000 eFt forint alapú hitelkeret szükség szerinti igénybevételét engedélyezi, melynek felhasználásáról elkülönített nyilvántartást kell vezetni.

2. A megkezdett beruházások megvalósításához a forrásokat az önkormányzati vagyon hatékony hasznosításával, pályázatok benyújtásával kell biztosítani az engedélyezési, közbeszerzési szabályok betartása mellett.

3. A Képviselő-testület kötelezettséget vállal arra, hogy az igénybevett külső források törlesztő részleteit és kamatait a szerződés időtartama alatt – minden más kiadást megelőzően –teljesíti. Az Önkormányzat által vállalt készfizető kezességből adódó éves fizetési kötelezettségre is ugyanezek a szabályok vonatkoznak

4. A saját bevételek időlegesen szabad összegének hasznosításával kapcsolatos ügyletekre vonatkozóan a 186/2008. (VIII.15.) Kt. határozattal jóváhagyott „Szentes város Önkormányzata likvid pénzeszköz- és kockázatkezelési szabályzatában” foglaltak az irányadók.

VI. FEJEZET

Nemzetiségi Önkormányzatok

20. §

1. A Szentesi Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére, költségvetésében tervezett feladatok ellátásához a Képviselő-testület összességében 400 eFt működési támogatást állapít meg.

2. A működési célú támogatás havi egyenlő részletekben – a nettó finanszírozás szabályainak megfelelően – utalható.

VII. fejezet

Záró rendelkezések

21. §

A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Szentes Város 2019. évi költségvetési gazdálkodásának átmeneti szabályairól szóló 20/2018.(XII.31.) rendelet hatályát veszti.

22. §

1. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Rendelkezéseit a 2019. évi költségvetés végrehajtása során kell alkalmazni.

2. E rendeletben foglaltak végrehajtásáról a 2019. évi zárszámadásról szóló rendeletben kell számot adni.

DR. Sztantics Csaba sk.                                                          sZIRBIK IMRE  SK.

                       JEGYZŐ                                                                                                  POLGÁRMESTER