Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2019.(I.30.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jog gyakorlásáról, továbbá az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítésének szabályairól, bérbeadásának feltételeiről szóló 34/2004. (X.13.) önkormányzati rendeletének módosításáról

Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. §-ában, 36. § (2) bekezdésében, és 42. § (2) bekezdésében, és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

1. §

Az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jog gyakorlásáról, továbbá az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítésének szabályairól, bérbeadásának feltételeiről szóló 34/2004.(X.13.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: R) 12. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) Méltányosságból a követelésről akkor lehet lemondani, ha a kérelmező részére a követelés kiegyenlítése igazoltan az életfenntartását veszélyezteti, vagy ellehetetleníti, és ezt a körülményt a kérelmező igazolja, beleértve azt is, hogy a kérelmező és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozói összes jövedelme alapján az egy főre jutó nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 3,5-szeresét, egyedülálló személy esetén a 4-szeresét nem haladja meg, valamint a kérelmező, és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója nem rendelkezik beköltözhető ingatlan tulajdonjogával vagy ingatlan haszonélvezeti jogával, továbbá olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszázötvenszeresét meghaladja, és ezeket hitelt érdemlően igazolja. A méltányossági kérelem tekintetében a határozathozatalra a 6. § (2) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság (a továbbiakban: EüSzocLab) véleményezési jogot gyakorol.”

2. §

(1)

Az R. 27. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„Szociális helyzet alapján lakást csak annak a személynek lehet bérbe adni,

a) akinek, vagy házastársának (élettársának), illetve vele együtt költöző közeli hozzátartozójának a tulajdonában, haszonélvezetében nincs másik beköltözhető lakás, és nem rendelkezik önkormányzati lakásbérleti jogával,”

(2)

Az R. 27. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„b) akinek a vonatkozásában a lakásba költözők egy főre jutó nettó havi jövedelme a bérbeadáskor a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 4-szeresét, egyedülálló személy esetén, valamint az állami támogatással megvalósított szociális bérlakások esetén a 4,5-szeresét, és mindkét esetben együttes vagyonuk a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250-szeresét nem haladja meg,”

3. §

Az R. 29. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„Az állami támogatással megvalósított szociális elhelyezést biztosító lakások lakbérének mértéke egységesen bruttó 480,- Ft/m2/hó, amelyet a Képviselő-testület évente egy alkalommal felülvizsgál. Az 51/1995.(XII.18.) rendeletben meghatározott mindenkori lakbérmértékek az állami támogatással megvalósított szociális elhelyezést biztosító lakásokra nem vonatkoznak.”

4. §

Az R. 30/E. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„A szociális alapú bérbeadás, vagy az állami támogatással megvalósított szociális elhelyezést biztosító lakásbérlet időtartama legfeljebb 5 év, melynek lejártakor a bérbeadó a bérlő részére a lakást 1-5 évre újra bérbe adhatja, amennyiben továbbra is megfelel a szociális alapon történő, illetve az állami támogatással megvalósított szociális elhelyezést biztosító lakások bérbeadása feltételeinek és maradéktalanul eleget tett a korábbi szerződésben vállalt kötelezettségeinek. Az újabb bérbeadásról az EüSzocLab javaslata, valamint a GTB előzetes véleménye alapján a Képviselő-testület dönt.”

5. §

(1)

Az R. 38. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„Lakás esetén a jogcím nélküli használó kérelmére méltányosságból az EüSzocLab javaslata alapján a GTB eltekinthet a használati díj (2) bekezdés szerinti emelésétől, vagy megfizetésétől, ha a jogcímnélküli lakáshasználó, illetve a lakásban vele együtt élő közeli hozzátartozóinak egy főre jutó nettó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb mértékének a 3,5-szeresét, egyedülálló személy esetén a 4-szeresét nem haladja meg.”

(2)

Az R. 38. § (8) bekezdésének b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„b) A bérlő (használó) és a vele közös háztartásban élők egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének négyszeresét, egyedülálló személy esetén négy és félszeresét, és”

(3)

Az R. 38. § (9) bekezdésének c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„c) 1.000.000 forintig legfeljebb 36 havi,”

(4)

Az R. 38. § (9) bekezdése az alábbi d) ponttal egészül ki:

„d) 1.000.000 forint feletti tartozás esetére legfeljebb 60 havi részletfizetési kedvezményt biztosíthat. Az adós írásbeli kérelmére a tartozás megfizetésére ettől rövidebb időtartamú megállapodás is köthető.”

6. §

E rendelet 2019. február 1. napján lép hatályba és az azt követő napon törvény erejénél fogva hatályát veszti.

ZÁRADÉK

A rendeletet a Képviselő-testület a 2019. január 29-i ülésén fogadta el, hatályba lépésének napja 2019. február 01.

Kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján az SZMSZ 37. § (9) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megtörtént.

Budapest, 2019. január 30.

                                                                                                        dr. Szalai Tibor

                                                                                                               jegyző

ÁLTALÁNOS INDOKLÁS

Az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jog gyakorlásáról, továbbá az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítésének szabályairól, bérbeadásának feltételeiről szóló 34/2004.(X.13.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: R.) módosítása vált szükségessé többek között a szociális bérlakás pályázaton való részvétel feltételei, a követelésről méltányosságból történő lemondás, valamint a részletfizetési megállapodás megkötése esetében meghatározott felső jövedelemhatár tekintetében az ingatlanpiaci változások és a háztartások egy főre jutó jövedelmében bekövetkezett változások okán.

RÉSZLETES INDOKLÁS

1. §-hoz

A követelésről való lemondás tekintetében meghatározott jövedelmi-vagyoni feltételek nem követték az elmúlt években a megélhetéshez szükséges költségek, illetőleg az egy főre jutó jövedelmek terén bekövetkezett változásokat, ezért szükségessé vált a rendeletben meghatározott jövedelemhatárok módosítása.

2. §-hoz

A lakáshoz jutás esélyeinek javítása érdekében indokolt az önkormányzati lakások szociális helyzet alapján történő bérbe adására meghatározott jövedelmi feltételeket módosítani. Az elmúlt években bekövetkezett ingatlanpiaci változások eredményeként a lakóingatlanok ára jelentős mértékben megnövekedett, a magánforgalomban egyre kevesebben tudnak lakást vásárolni, vagy bérelni, ezért jelentősen megnövekedett az önkormányzati lakások bérbe adása iránti igény. A rendelet legutóbbi módosítása óta a háztartások egy főre jutó jövedelmében tapasztalható emelkedés is szükségessé teszi az önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbe adására meghatározott jövedelem felső határának módosítását, amely a 2008. óta változatlan mértékű mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegéhez igazodik.

3. §-hoz

A módosítás javaslatot tesz az állami támogatással megvalósított szociális elhelyezést biztosító lakások lakbérének emelésére, tekintettel arra, hogy ezen lakások tekintetében a lakbér mértéke a 2008. február 4-től hatályos módosítás óta változatlan.

4. §-hoz

A módosítás a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően rögzíti a döntéshozatalra és a javaslattételre jogosultak körét a szociális alapú bérbeadás és az állami támogatással megvalósított szociális elhelyezést biztosító lakásbérlet határozott időtartamának lejártát követő újabb bérbeadás esetén.

5. §-hoz

Jogcím nélküli lakáshasználat esetében a használati díj emelésétől történő eltekintés tekintetében a méltányosság gyakorlására jogosító jövedelemhatár kis mértékű emelése az arra rászoruló személyek anyagi terheit mérsékli, ugyanakkor tágabb teret biztosít a tulajdonos részére a mérlegelési jogkör gyakorlására.

A részletfizetési kedvezmény biztosítására való jogosultság jövedelmi feltételeinek módosításával, az egy főre jutó nettó jövedelem emelésével az önkormányzati lakásban élő hátralékos bérlők és használók bővebb köre élhet a részletfizetés lehetőségével, ezzel csökkenthető az Önkormányzat kinnlevőségeinek összege.

A tartozás törlesztésére rendelkezésre álló futamidő emelésével azok a hátralékos személyek is lehetőséget kaphatnak részletfizetési megállapodás megkötésére, akik korábban – együttműködési hajlandóságuk ellenére – a magas havi törlesztő részlet miatt ettől a lehetőségtől elestek, és ezzel elkerülhető díjhátralék behajtása iránti peres eljárás megindítása.

6. §-hoz

Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.