Jánosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2019. (V.08.) önkormányzati rendelete
Jánosháza Város településképének védelméről
Hatályos: 2024. 03. 30Jánosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2019. (V.08.) önkormányzati rendelete
Jánosháza Város településképének védelméről
Jánosháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - a jogszabályban meghatározott véleményezési eljárás lefolytatását követően - a következőket rendeli el:
1. A rendelet célja és a településkép-védelem eszközei
1. § (1) A helyi védelem célja a város településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása, a védett értékek megóvása, helyreállítása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a – tulajdonformától függetlenül – a település kiemelt építészeti értékei, a településen túlmutató közös kulturális kincs részei, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának célja az egységes karakterű területekre vonatkozó egyes településképi követelmények területi hatályának megállapítása a településkép megőrzése, vagy javítása céljából.
2. Értelmező rendelkezések
2. § A rendelet alkalmazásában
a) Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg.
b)1
c)2 Információs kiegészítő elem: minden olyan berendezés (kétoldali hirdetőtábla, totemoszlop, útbaigazító tábla, amely információs cél- vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgál.
3. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszüntetésének szabályai
3. § (1) A helyi védelem kiterjed az 1. mellékletben felsorolt helyrajzi számokon lévő építmények és építmény-együttesek egészére, vagy csak azok jelzett részleteire.
(2)3 A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését bárki írásban kezdeményezheti Jánosháza Város Önkormányzatánál .
(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező megnevezését;
b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, ill. telekrész);
d) a védendő érték rövid dokumentálását;
e) a kezdeményezés indokolását.
(4) A helyi védelem alá helyezésről, vagy annak megszüntetéséről 30 napon belül értesíteni kell:
a) kezdeményezőt
b) az ingatlan vagy természeti érték tulajdonosát, használóját, kezelőjét,
c) az elsőfokú építésügyi hatóságot,
d) az illetékes földhivatalt bejegyzés céljából
e) területi védelem esetén az érintett közművek üzemeltetőit.
f) az építmények esetében az örökségvédelmi hatóságot, természeti érték esetén a természetvédelemért felelős szervet.
(5) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b) a védett terület, vagy érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg, vagy
d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.
4. Az Önkormányzat helyi védelemmel összefüggő feladatai
4. § (1) Az Önkormányzat a helyi védelem alá tartozó épületekről, műtárgyakról, köztéri műalkotásokról, nyilvántartást vezet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza
a) védettségi kategóriát,
b) fotót,
c) területi helyi védelem esetén a helyrajzi számokat és helyszínrajzot,
d) egyedi helyi védelem esetén a védett érték pontos helyét (cím, helyrajzi szám),
e) az egyedi helyi védelem alá tartozó érték rendeltetését és használatának módját.
(3) Az Önkormányzat a helyi védelem alatt álló egyedi elemeket „Helyi védett épület” feliratú – az Önkormányzat által készíttetett és kihelyezett – táblával jelölheti meg, amelyeknek cseréjéről, pótlásáról gondoskodik.
5. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
5. § (1) A helyi védelem alatt álló értéknek a védelem céljának megfelelő folyamatos karbantartásáról, rendeltetésének megfelelő használatáról, vagy fenntartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni.
(2) A tulajdonos jókarbantartási kötelezettsége kiterjed a helyi védelem alatt álló elem minden alkotórészére.
(3) Helyi védelem alatt álló építményt egészében elbontani tilos, kivéve akkor, ha az közvetlen életveszély elhárítása érdekében elkerülhetetlen. Bontás, csak a védettség törlése után, részleges bontás értékvizsgálati dokumentáció alapján végezhető.
(4) A helyi védelmet jelölő önkormányzati tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles.
6. Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
6. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:
a) történeti településrész – kisvárosias lakóterület
b) történeti településrész – falusias lakóterület
c) településközpont vegyes terület
d) átalakuló településrész
e) ipari épületek
f) beépítésre szánt terület
g) temető
h) zöldfelület
(2) A meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
7. Építmények, épületek anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti követelmények
7. § (1) Új épületek külső megjelenésében és látványában domináns anyagok fajtáját, minőségét, színvilágát a korszerű igények és a környezet arculatához való illeszkedés együttes figyelembevételével kell meghatározni.
(2) Meglevő épületek átalakítása, bővítése, felújítása során az épület jellegéhez, építészeti megjelenéséhez illeszkedő, annak látványát előnyösen befolyásoló szempontok alapján kell az alkalmazott anyagok fajtáját, minőségét, színvilágát meghatározni.
8. A történeti településrészek területi és egyedi építészeti követelmények
8. § (1) A történeti településrészek területén a különleges és gazdasági területek kivételével csak magas tetős épület létesíthető 35-45° közötti tető hajlásszöggel. Toronyszerű tetőkialakítás egyházi célú használat kivételével nem engedélyezett.
(2) Az épületek meghatározó tetőhéjazata pikkelyszerű és hagyományos anyagú lehet, főépületen és utcákról, közterületről, táblás jellegű fedés nem alkalmazható. A tetőfedés cserép-rendszerű megjelenéshez hasonló cserép, lemez, környezetéhez illeszkedő sík természetes pala, vagy nád.
(3) Utcai, közterületi telekhatáron tömör és áttört kerítés is létesíthető. A telek elülső, oldalsó és hátsó határán tömör kerítés is létesíthető.
(4) Lakóépületen hullámpala, bitumenes zsindely, fém lemezfedés, a hagyományos cserépfedés színárnyalataitól (piros) eltérő színű (zöld, kék, sárga) tetőfedő anyag nem alkalmazható.
9. § Telkek összevonása esetén is követni kell az adott tömbben, vagy környezetében a területre jellemző telepítési módot.
10. § (1) Homlokzatot vakoltan, vagy natúr anyaggal burkoltan kell kiképezni.
(2) Kizárólag a kialakult beépítési struktúrába illeszkedő új beépítés valósítható meg, a környezetéből kiugróan nagy tömegű- és magasságú új épület nem létesíthető.
(3) A lakótelkek be nem épített részét kertként kell fenntartani.
(4) A település lakóterületén közterület felől homlokzati oldalon parabola, klimaberendezés, hírközlés átjátszó berendezése nem helyezhető el.
(5) Az előkertben teraszok, vendéglátó teraszok, üzletek standjai, szabadtéri eladóterületei, kerti tetők oldalsó zárásaként, állandó vagy időszakosan ponyva, nád, fémlemez burkolás nem alkalmazható.
(6) Környezetéből kiugró, 25 m-nél magasabb építmény vagy műtárgy elhelyezését környezetbe illeszkedést igazoló látványtervvel kell alátámasztani az építtetőnek. A látványtervet a településképi bejelentéshez csatolni kell az építtetőnek.
9. Ipari épületek településrészre vonatkozó területi építészeti követelmények
11. § Környezetéből kiugró, 25 m-nél magasabb építmény vagy műtárgy elhelyezését környezetbe illeszkedést igazoló látványtervvel kell alátámasztani az építtetőnek. A látványtervet a településképi bejelentéshez csatolni kell az építtetőnek.
10. A helyi védelemmel érintett épületekre és értékre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
12. § (1) Helyi védett épület nyílászáróinak cseréje esetén
a) az épületen meglevő, eredeti nyílászárók külső osztásrendjét meg kell tartani,
b) az új nyílászárók kövessék az eredeti nyílászárók osztását, ritmusát, jellemző profil kialakítását, a homlokzati megjelenés felőli, külső szárnyak esetében csak az építés korában alkalmazott osztásrendű, anyagú és szerkezetű elemek építhetők be, műanyagból készült, illetve műanyag külső felületű nyílászáró nem alkalmazható,
c) homlokzati nyílászárók, biztonsági rácsok, zsalugáterek, árnyékolók felújítása esetén – a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével – csak az épületen meglévő nyílászárókkal azonos színek alkalmazhatóak.
(2) Helyi védelemmel érintett épületek felújítása, átalakítása, bővítése esetén:
a) Az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és az új épülettömegek arányai és formái illeszkedjenek egymáshoz.
b) Az épületnek a közterületről látható összes homlokzatait eredeti formájukban kell megőrizni, illetve szakszerű munkával helyreállítani.
c) Az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.
d) épületgépészeti berendezések az utca, közterület felől látható módon nem, az egyéb homlokzatokon takartan, egységes megjelenéssel helyezhető el.
(3) Helyi védelemmel érintett épület tetőzetének felújítása, újraépítése, tetőhéjazat cseréje esetén:
a) az építéskori anyaghasználattal megegyező - attól legfeljebb árnyalataiban eltérő színű és megjelenésű – 2 cm hullám méretet nem meghaladó égetett agyagcserép, vagy vékony, hornyolt betoncserép, síkjellegű fedés (hornyolt vagy kettős fedés) alkalmazható, kivéve a csillogó mázas bevonatú (engóbozott) elemeket,
b) az eredetitől eltérő tetőfelépítmény alkalmazását kerülni kell, tetőtérbeépítés esetén tetőfelépítménnyel vagy tetősíkban elhelyezett nyílászáróval, egyedi tetősíkban levő bevilágítóval a vonatkozó tetősík felületének legfeljebb 20 %- át szabad megbontani.
c) az új és meglevő kémények külső felületét, burkolatát hagyományos anyaghasználattal kell kialakítani, fém, műanyag külső anyagú, vagy külső fémvázas elemeket vakolható burkolattal kell ellátni, kivéve a gázüzemű berendezések 15 cm-nél nem nagyobb átmérőjű égéstermék elvezetőjét.
(4) Utcaképi védelem esetén védendő:
a) Az 1. melléklet A) pont a) pont alatti területen a kialakult építési vonal, a zártsorú és oldalhatáron álló vegyes beépítés ritmusa és városias arculata. Foghíjak esetében a szomszédos épületek építménymagasságától való eltérés 50 cm-nél nem lehet magasabb.
b) Az 1. melléklet A) pont b) pont alatti területen védendő az kialakult oldalhatáros beépítés, az előkert nélküli építési vonal. A meglévő utcai homlokzatok esetében az építészeti díszítés elemei megőrzendők.
c) Az 1. melléklet A) pont c) pont alatti területen alatti területen védendő a zártsorú beépítési mód, az előkert nélküli beépítési jelleg. Ez biztosítja Berzsenyi utca 13. alatt többször átalakított egykori Fehér Ló fogadó jellegében való megőrzését.
d) Az 1. melléklet A) pont d) pont alatti területen alatti területen védendő a zártsorú beépítési mód, az előkert nélküli beépítési jelleg, a kialakult épületek utcai homlokzata és a hagyományos nyílászárók.
e) A Az 1. melléklet A) pont e) pont alatti területen alatti területen védendő a zártsorú jelleg, az építmények magassága, kialakult homlokzatok aránya és díszítésük. Az oromfalak a településen egyedi arculatát hordoznak, megőrzendők. A Széchenyi utca 19. hsz egykori nyílászárói helyreállítandók.
(5) Helyi védelmet élvező utcaképre és építményekre esetén az alábbi védelmi előírások vonatkoznak:
a) Védett utcaképben lévő hagyományos épületek formavilágának és hagyományának megőrzéséről gondoskodni kell
b) A történeti értékű épületeket tömegükben és tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a tradicionális homlokzati nyílásrendet és a nyílászárók részosztását, megőrizve a homlokzati tagozatokat, pótolva az elpusztultakat
c) Közműcsatlakozások, vezetékek, vonalas létesítmények, reklám-hordozók elhelyezése elsődlegesen kerülendők, de ha ez nem lehetséges az épület architektúrájának sérülése nélkül, csak esztétikus kivitelben történhet
d) a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat létesítendő, a meglévő megtartandó,
e) utólagos hőszigetelés esetén a homlokzattagozatokat, díszeket, párkányokat a szigetelt homlokzaton helyreállítva meg kell jeleníteni
f) toronyszerű tetőkialakítás –vallási célú építmények kivételével- nem megvalósítható,
g) védett területen látványt zavaró építmény utcai homlokzaton nem elhelyezhető (parabola, klíma, parapet-konvektor, stb…)
h) nyílások kialakításánál több kisebb, osztott nyílás létesítendő,
i) a tetőformának az érintett utcaszakasz kialakult jellegéhez igazodóan kell meghatározni.
j) A helyi védelem alatt álló építmények homlokzati falainak színe fehér, vagy halvány árnyalatú lehet;
k) Az épületek kialakításánál az égetett cserépfedést, a falazott szerkezeteket és a vakolt homlokzatkiképzést kell alkalmazni.
(6) Az utcaképi védelem alá eső területeken a hagyományos utcaképet meg kell őrizni, a foghíjak beépítés esetén az illeszkedés szabályai és a tradicionális építészeti formák, tetőkialakítás és homlokzati arányok, tagolások megtartása szerint kell eljárni.
11. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek kijelölése
13. § (1) A nem használt, felhagyott légvezetékeket és tartóelemeiket a szolgáltatónak, vagy a vezeték tulajdonosának az oszlopokról, oszlopsorokról el kell távolítani, valamint az épületekhez való becsatlakozást el kell bontani.
(2) Új közműkiépítéseknél lehetőség szerint a kisfeszültségű erőátviteli- és közvilágítási hálózatokat lehetőség szerint föld alatt kell kiépíteni.
(3) A településképet meghatározó területek – a természeti területek, a tájképvédelmi terület, és védett természeti értékek környezete kivételével - alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.
(4) Kisméretű mobilhálózati bázisállomás (mikrocella) meglévő közműoszlopokon elhelyezhető, épületen utca felől takart módon helyezhető el.
12. A reklámokra és reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
14. § (1) Jánosháza közigazgatási területén közterületen vagy köztulajdonban álló ingatlanon csak a tulajdonos hozzájárulásával, településképi bejelentés alapján helyezhető el reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés.
(2)4
(3) Nem helyezhető el reklámhordozó közterületről látható magánterületen, ha
a)5
b)6
c) településképi, tájképi környezetvédelmi szempontból elhelyezkedése kedvezőtlen vagy káros lenne.
(4)7
(5) Jánosháza város közigazgatási területéhez tartozó településképi szempontból meghatározó területein:
a)8
b)9
c)10
d)11
e) Építési reklámhálót csak építési állványzatra lehet feltenni, kizárólag az építkezés ideje alatt, az építési naplóban igazoltan.
f)12
g)13
h)14
i)15 Az előkertekben, a közterület és közforgalom számára megnyitott magánterület felől látható helyen benzinkutak, autószalonok, 500 m2-nél nagyobb kereskedelmi-szolgáltató intézmények, nagyméretű irodaházak esetében az építménytől függetlenül elhelyezett, 6,00 m-nél nem magasabb, igényesen kivitelezett totemoszlop helyezhető el.
(6) Az állandó díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylő hirdető berendezést az egyéb előírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező épületek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látványát kedvezőtlenül ne befolyásolja.
(7)16
13. Információs kiegészítő elemek elhelyezésére vonatkozó egyedi építészeti követelmények
15. § Az információs kiegészítő elemek még részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.
16. § (1) A város területén levő épületeken, építményeken információs kiegészítő elemek elhelyezésére az alábbi rendelkezések vonatkoznak:
a) lakóépületben vagy önálló épületben kialakított, kereskedelmi, szolgáltató, irodai, kulturális, vendéglátó funkció esetében, a tevékenységet magába foglaló épületrészhez kötődő, földszinti és fogadószinti homlokzaton, a nyílászárók feletti sávban, csak cég- és névtábla, cégfelirat, 0,4 m2 felületet nem meghaladó cégér, egyedi címfestett tábla helyezhető el,
b) több – belső közlekedőből megközelíthető - rendeltetési egységet magába foglaló üzletközpont esetében, - az a) pontban meghatározottakon túl - az osztás és nyílás nélküli, jellemzően tömör homlokzat szerves részeként kialakított, az épület léptékéhez igazodó méretű és alakú, cserélhető tartalmú információs elem helyezhető el,
c) üzemi, ipari épületeken, raktárakon csak a saját tevékenységet jelző cég- és névtábla, cégfelirat, cégér, egyedi címfestett tábla helyezhető el.
(2) Az 1. mellékletben szereplő és műemléki (M) és helyi védelem alatt álló utcaképen, épületeken, építményeken – a homlokzatok meglévő, vagy tervezett, vízszintes és függőleges tagolásához, nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához, szabad felületek arányaihoz és méretéhez illeszkedő - cégtábla, címtábla, cégér az alábbiak szerint helyezhető el, illetve alakítható ki:
a) vakolt, vagy burkolt felületre a portál, kirakat felső széle és a földszintet az emelettől elválasztó osztópárkány, vagy képzeletbeli vonala között levő sávban, illetve földszintes épület esetében az épített párkány, vagy ereszvonalig terjedő sávban – az a) pontban megjelölt lehetőségeken túl,
aa) homlokzatra festett kivitelben,
ab) fából, festett fémből, rozsdamentes acélból készült – keretezett, vagy keretezés nélküli - táblára festve vagy ragasztva,
ac) a homlokzat síkjától eltartott, kifeszített, impregnált fény- és vízálló szövetre festett kivitelben,
ad) homlokzat síkjától eltartott, negatív betű kivágású fémtáblából,
ae) pasztell árnyalatú színes, vagy savmaratott biztonsági üvegtáblán festett, vagy ragasztott kivitelben - igény szerint hátulról derített megvilágítással.
b) kirakatra, portálra, homlokzati felületre elhelyezett hirdető-berendezésen túl, épületenként legfeljebb 1db. - falra merőlegesen elhelyezett, legfeljebb 70 cm kiállású, legfeljebb 0,4 m2 befoglaló méretű cégér, a tevékenység, vagy logó ábrázolásával, igény szerint élben, vagy kívülről megvilágítva.
(3)17 Jánosháza város közigazgatási területéhez tartozó településképi szempontból meghatározó területein:
a) saját tevékenységet hirdető ideiglenes információ elhelyezése építési hálón az építési napló vezetésére fennálló kötelezettség és építési napló vezetésére nem kötelezett építési tevékenység esetén az építkezés időtartama alatt lehetséges,
b) az önkormányzat által szervezett vagy támogatott rendezvényről tájékoztató ideiglenes információ elhelyezése információs berendezésen, közművelődési célú hirdetőoszlopon, molinón lehetséges,
c) az épületek, építmények erre a célra szolgáló portáljainak, kirakatainak üvegfelületei mögött - az üvegmező felületének 30%-át meg nem haladó méretű, nem kirívó színezésű, legfeljebb súrolt fénnyel megvilágított, az üvegfelülettől legalább 5 cm-rel eltartottan befüggesztett információ és információhordozó helyezhető el.
14. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
17. § (1) Magastetős épület esetén a táblás napelemeket, napkollektorokat napelemes cserép kivételével a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy
a) azok a tető széleinek, gerincének szélső 60 cm-es sávján ne nyúljanak túl,
b) széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakhoz,
c) sorolva, lépcsőztetés nélkül téglalap alakú felületet képezzenek.
(2) Színben és formában a tetőfelület anyagával harmonizáló napelemes cserép alkalmazása teljes tetőfelületen megengedett valamennyi építmény esetében.
(3) Épület közterületről látható homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.
(4) Épületek tetőszerkezetén elhelyezett antennatartó szerkezet legmagasabb pontja az építmény legmagasabb pontjánál legfeljebb 6 m-rel lehet magasabb.
(5) Kisméretű mobilhálózati bázisállomás (mikrocella) meglévő közműoszlopokon elhelyezhető, épületen utca felől takart módon helyezhető el.
15. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
18. §18 A településkép-védelmi követelmények teljesülése érdekében az önkormányzati főépítész illetve amennyiben önkormányzati főépítész foglalkoztatására nem kerül sor, a polgármester az ügyfél írásbeli kérelmére a településkép-védelmi követelményekről tájékoztatást ad. A tájékoztatás szakmai konzultáció keretében történik.
16. A szakmai konzultáció eljárás rendje
19. § (1) Az írásos kérelemnek tartalmaznia kell a rendelet 3. mellékletében foglalt kérelemnyomtatványban foglaltakat, így:
a) a kérelmező alábbi személyes adatait:
aa) nevét
ab) lakóhelye címét, szervezet esetén székhelyét
ac) levelezési címét, ha az a lakóhely, szervezet esetén székhely címétől eltér
b) a kérelemmel érintett ingatlan, ingatlanok pontos címét, helyrajzi számát vagy ingatlanhoz nem köthető szakkérdés esetén annak rövid kifejtését.
(2) Előzetes időpont egyeztetés céljából telefonos vagy elektronikus elérhetőség is megadható, de a tájékoztatás és a szakmai konzultáció csak személyesen folytatható le.
(3) A kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül biztosítja a szakmai konzultáció időpontját.
(4) A konzultációról készült emlékeztetőt az önkormányzat nyilvántartásba veszi.
17. A településképi bejelentési eljárás
20. § (1)19 Településképi bejelentési eljárást folytat le átruházott hatáskörben a polgármester építési tevékenység megkezdése előtt a rendelet a 23. §-ában meghatározott esetekben.
(2)20 Átruházott hatáskörben a polgármester településképi bejelentéssel kapcsolatos véleményét a főépítész szakmai véleményére is alapozza.
(3) Az eljárást e célra rendszeresített, a 4. mellékletben szereplő nyomtatványon lehet kezdeményezni.
21. § (1) Településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenység esetén a telepítéssel, építészeti kialakítással kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:
a) a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik–e a kialakult településszerkezetbe,
b) teljesíti-e az egyes eltérő karakterű településképpel rendelkezői városrészek esetében a településképi szempontokkal kapcsolatos tömegalakítási, homlokzatformálási, anyaghasználati követelményeket,
c) illeszkedik-e a környezetébe, figyelembe veszi-e a környező beépítés sajátosságait,
d) a rendeltetésváltozás során a kialakítás megfelel-e az eredeti épület funkcionális, szerkezeti rendszerének és a gazdaságos megvalósítás követelményeinek.
(2) A bejelentési eljárás lefolytatása alapján a kérelem tárgyának fennmaradási érvényessége a határozat kiállításának dátumától számítva:
a) állandó építmény esetén végleges,
b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén 180 nap,
c)21 információs kiegészítő elem és hirdető-berendezés a bérleti szerződés lejártáig, vagy a rendeltetési egység működésének befejezéséig, befejezésének időpontjáig.
22. § A bejelentés tárgyától függően a településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenységgel összefüggő épület, építmény, berendezés, bútor építészeti- műszaki tervének munkarészei:
a) a bejelentés tárgyának helyét, vonatkozó adatait, méreteit, tágabb összefüggő területet és szomszédos épületeket feltüntető helyszínrajz,
b) épület, építmény - kitelepülésnél berendezés, bútor - esetében
ba) alaprajzok,
bb) megértéshez szükséges számú metszet,
bc) minden eltérő megjelenésű homlokzat, vagy nézet,
c) műszaki leírás, leírás a beépítési adatok, méretek, szerkezeti, építészeti megoldások feltüntetésével
d) a bejelentés tárgyától függően
da) színezett modellkép,
db) környezetbe illesztett fotorealisztikus településkép
dc) helyszínre illesztett látványterv
e) amennyiben nem az ingatlan tulajdonosa nyújtja be a kérelmet vagy egy társasházi lakásra vonatkozik a kérelem, úgy az ingatlan tulajdonosának vagy társasház közös képviselőjének hozzájáruló nyilatkozata.
23. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni, ha az építési tevékenységgel érintett ingatlan a településképi szempontból meghatározó területek karaktertérképén, vagy a szabályozási terven jelölt
a) helyi védettségű telken és közvetlen szomszédságában,
b) országos jelentőségű védett természeti, és NATURA 2000 előírással érintett területen,
c) az építési tevékenységgel érintett épület vagy építmény közterületen helyezkedik el.
d) közterületre tervezett, a településkép megjelenését befolyásoló, 30 napnál huzamosabb időre szánt idényjellegű, valamint tartós jellegű építményekre irányuló építési tevékenység esetén.
(3) Településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenységek az (1) bekezdésben felsorolt területeken:
a) helyi védelem alatt áll;
b) tájképvédelmi övezet beépítésre nem szánt területén található;
c) az építési tevékenységgel érintett épület vagy építmény közterületen helyezkedik el.
d) közterületre tervezett, a településkép megjelenését befolyásoló, 30 napnál huzamosabb időre szánt idényjellegű, valamint tartós jellegű építményekre irányuló építési tevékenység esetén.
(4)22 Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének vagy rendeltetési egységek számának megváltoztatása továbbá reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén és a magas építmények, tornyok, hírközlési oszlopok létesítése esetén is.
(5) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni ipari épületek településrésze esetén a környezetéből kiugró, 25 m-nél magasabb építmény vagy műtárgy elhelyezését esetén.
18. A településképi kötelezési eljárás
24. § (1)23 Átruházott hatáskörben eljárva a polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le a településképi rendelkezések megsértése esetén.
(2)24 Átruházott hatáskörben a polgármester a kötelezési eljárás lefolytatása előtt tájékoztatást és felhívást küld a tulajdonosnak.
(3)25 Hivatalból történő eljárás (ellenőrzési tevékenység) szabályai: átruházott hatáskörben a polgármester az észleléstől számított 15 napon belül megindítja az eljárást, az ingatlan tulajdonosát értesíti az eljárás megindításáról.
(4)26 Az (1) bekezdésében foglaltak megszegése esetén – (2) bekezdés szerinti felhívás eredménytelenségét követően – átruházott hatáskörben a polgármester önkormányzati településképvédelmi bírságot szab ki, amelynek összege
a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 100 000 forint,
b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 100 000 forinttól 200 000 forintig terjedhet,
c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően természetes személy esetében 100 000 forinttól 200 000 forintig, jogi személy esetében 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedhet,
d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása természetes személy esetén 100 000 forinttól 200.000 forintig jogi személy esetén legfeljebb 100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedhet.
(5) Az önkormányzati településképvédelmi bírság kiszabásánál a hatóság mérlegeli különösen:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket és a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
25. § (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a reklámok, reklámhordozók, cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról, valamint a településképi bejelentési eljárásról szóló 18/2017. (XII.15.) önkormányzati rendelet.
|
dr. balás Endre |
1. melléklet a 3/2019. (V. 8.) önkormányzati rendelethez a 3/2019. (V. 8.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 3/2019. (V. 8.) önkormányzati rendelethez a 3/2019. (V. 8.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 3/2019. (V. 8.) önkormányzati rendelethez a 3/2019. (V. 8.) önkormányzati rendelethez
A 2. § b) pontját a Jánosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 11. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. § c) pontja a Jánosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (2) bekezdése a Jánosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (2) bekezdését a Jánosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 11. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (3) bekezdés a) pontját a Jánosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 11. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (3) bekezdés b) pontját a Jánosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 11. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (4) bekezdését a Jánosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 11. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (5) bekezdés a) pontját a Jánosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 11. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (5) bekezdés b) pontját a Jánosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 11. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (5) bekezdés c) pontját a Jánosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 11. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (5) bekezdés d) pontját a Jánosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 11. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (5) bekezdés f) pontját a Jánosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 11. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (5) bekezdés g) pontját a Jánosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 11. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (5) bekezdés h) pontját a Jánosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 11. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (5) bekezdés i) pontja a Jánosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (7) bekezdését a Jánosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 11. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 16. § (3) bekezdését a Jánosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 18. § a Jánosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (1) bekezdése a Jánosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (2) bekezdése a Jánosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (2) bekezdés c) pontja a Jánosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § (4) bekezdése a Jánosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (1) bekezdése a Jánosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (2) bekezdése a Jánosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (3) bekezdése a Jánosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (4) bekezdése a Jánosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 4. melléklet a Jánosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.