Sajókeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének

4/2019.(V.30.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról

Sajókeresztúr Község Önkormányzata képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Fejezet

Általános rendelkezések

1.§

(1)Az önkormányzat elnevezése: SajókeresztúrKözség Önkormányzata (a továbbiakban:

önkormányzat).

(2)Székhelye: 3791 Sajókeresztúr, Rákóczi utca 40. szám

(3) Működési területe: Sajókeresztúr község közigazgatási területe

(4) A képviselő-testület bizottságának elnevezése: Jogi és Ügyrendi Bizottság

      Székhelye: 3791 Sajókeresztúr, Rákóczi utca 40. szám

(5) A képviselőtestület hivatalának megnevezése: Sajókeresztúri Közös Önkormányzati   Hivatal

     Székhelye: 3791 Sajókeresztúr, Rákóczi utca 40. szám

(6) A hivatal kirendeltségének megnevezése:

a)Sajókeresztúri  Közös Önkormányzati Hivatal Sajóecsegi  Kirendeltsége

Címe: 3793 Sajóecseg, Széchenyi út 27. szám,

b)Sajókeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal Sajósenyei Kirendeltsége

Címe:3712 Sajósenye, Petőfi út 14. szám

(7) A képviselők, a bizottsági tagok névjegyzékét a Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) 1.,2. függeléke tartalmazza.

2.§

 (1 )Az önkormányzat jelképei : a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, köríven "Sajókeresztúr Község Önkormányzata" feliratot.

(3) A Képviselő-testület körbélyegzője tartalmazza a Magyarország címerét, köríven a

"Sajókeresztúr Község Képviselő-testülete" feliratot.

(4) Az önkormányzat jelképeinek használatára vonatkozó eljárás rendjét külön rendelet tartalmazza.

2. Fejezet

Az önkormányzat feladat-és hatásköre

3.§.

(1) Az önkormányzat ellátja a jogszabályokban ráruházott és önként vállalt feladat és

hatásköröket.

(2) Az önkormányzat feladat, hatáskörét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló

2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 10-16/A. §-ok tartalmazzák.

(3) A képviselő-testület az egyes hatásköreit az Mötv. 41.§(4) bekezdése szerint átruházhatja.

(4) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatók át az Mötv.42.§-ában meghatározott hatáskörök.

(5) Az önkormányzati feladatok kormányzati funkciók szerinti felsorolását az SZMSZ 3. függeléke tartalmazza.

(6)A Képviselő-testület által átruházott hatásköröket Szervezeti és Működési Szabályzat ( a továbbiakban: SZMSZ) 1. melléklete tartalmazza.

 (7) Bármely képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a polgármesternek - átruházott hatáskörben - önkormányzati ügyben hozott döntését.

III. Fejezet

A Képviselő-testület működése

 A képviselő-testület

4.§

(1) A képviselő-testület tagjai a települési képviselők.

(2) A megválasztott polgármester a képviselő-testület tagja.

(3) A képviselő-testület tagjainak szám: 7 fő

(4) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

 Alakuló ülés

5.§

 (1) Az alakuló ülés napirendje:

a) a Helyi Választási Bizottság elnökének a választással kapcsolatos tájékoztatása

b) a polgármester és a képviselők eskütétele, esküokmány aláírása

c) az alpolgármester megválasztása, eskütétele, esküokmány aláírása

d) a polgármester, alpolgármester illetményének, tiszteletdíjának, költségtérítésének

megállapítása

e) Jogi  és Ügyrendi Bizottság tagjainak megválasztása

f) polgármesteri program ismertetése

g) tájékoztatás összeférhetetlenségről, méltatlansági eljárásról, vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségről, a SZMSZ felülvizsgálatáról

(2) Az alakuló ülésen a polgármester illetményére (tiszteletdíjára) költségátalányára a

jegyző tesz javaslatot.

(3) Az alpolgármester választását lebonyolító bizottság elnöke és tagjai:

a) elnöke: a Szavazatszámláló Bizottság elnöke

b) tagjai: a Szavazatszámláló Bizottság 2 tagja

(4) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazás borítékba helyezett

szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(5) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazásról külön jegyzőkönyv

készül, mely tartalmazza:

a) a választás időpontjának kezdetét és végét

b) a szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak nevét

c) a szavazás során felmerült körülményeket

d) szavazás során tett megállapításait és hozott határozatot

e) a szavazás eredményét

f) szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak aláírását

(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell

csatolni.

 A képviselő-testület üléseinek száma, nyilvános és zárt ülések köre

6.§

(1) A képviselő-testület ülésének helye a székhelye, a képviselő-testület esetenként dönt arról, hogy ülését a székhelyétől eltérő helyen tartja meg.

(2) A lakosságot a képviselő-testület üléséről a polgármester az ülés időpontját megelőzően legalább 5 nappal tájékoztatja.

(3) A tájékoztatás módja:

a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hivatalában lévő hirdetőtáblára, továbbá a közterületeken elhelyezett hirdetőtáblákra,

b) a meghívó megjelenítése az önkormányzat honlapján.

(4)  A képviselő-testület ülése a 13.§ (1) bekezdésében leírt eseteket kivéve-nyilvános.

(5) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.

(6) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye

nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

(7) A képviselő-testület évente legalább 6 képviselő-testületi ülést tart.

(8) A képviselő-testület rendkívüli - munkatervben nem szereplő - ülését össze kell

hívni a polgármester, a bizottság vagy a képviselők egynegyedének, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.

(9) Az indítványban meg kell jelölni az ülés helyszínét, napirendjét, javasolt időpontját és

összehívásának indokait.

(10) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki a rendkívüli ülést annak

kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül köteles összehívni.

(11) Halaszthatatlan esetben a rendkívüli ülés rövid úton is összehívható az értesítést követő napra, a napirend megjelölésével.

(12) A képviselő-testület:

a) zárt ülést tart az Mötv. 46.§(2) bekezdés a) és b) pontja alapján

b) zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46.§(2)bekezés c) pontja alapján

(13) Zárt ülés elrendelésére javaslatot tehet:

a) polgármester,

b) bármelyik képviselő,

c) az önkormányzat bizottsága

d) jegyző, aljegyző

e) az érintett személy

(14) Zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(15)A zárt ülésen az Mötv.46.§(3)bekezdésében felsoroltak vesznek részt.

 Az ülések tervezése, előkészítése

7.§

 (1) A képviselő-testület üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkatervi javaslatot

a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé legkésőbb a tárgyév január havi ülésére.

(2) A munkatervre javaslatot tehetnek:

a) polgármester

b) képviselő

c) bizottsági tag

d) intézmény vezető

e) jegyző

(3) A munkaterv tartalmazza:

a) az ülés várható időpontját, helyét

b) a napirendek címét

c) az előterjesztés készítőjének megnevezését

d) a napirend előterjesztőjének megnevezését

e) szükség esetén az előterjesztés véleményezőjének megnevezését

f) a közmeghallgatás időpontját.

(4) A munkaterv a testületi és bizottsági munka tervezésének eszköze, attól indokolt esetben el lehet térni.

Az előterjesztések

8.§

 Előterjesztésnek minősül:

a) a határozat-tervezet,

b) a rendelet-tervezet,

c) a beszámoló,

d) a tájékoztató.

9.§

(1)Az előterjesztés benyújtására jogosultak:

a) polgármester,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) bármelyik képviselő,

d) a jegyző, a

e) a polgármester, illetve a képviselő-testület által felkért szervezetek, egyesületek vezetői.

(2)A Jogi  és Ügyendi Bizottság által benyújtandó előterjesztések köre:

a) összeférhetetlenségi ügyek

b) méltatlansági ügye

10.§

(1) Kizárólag írásban nyújthatóak be a 16.§-ban felsorolt előterjesztések.

(2)Szóbeli előterjesztés esetén is a döntés tervezetét írásban kell benyújtani.

11.§

 (1) A képviselő-testületi meghívóval - lehetőség szerint - kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is.

(2) A polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását.

 Az ülések összehívásának rendje

12.§

(1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a legidősebb képviselő, mint korelnök hívja össze és vezeti.

(2) Tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével 20 naptári nap időtartamot meghaladó távollét.

13.§

 (1) A képviselő-testület ülését, az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(2) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább öt nappal kell az érdekelteknek megküldeni.

14.§

 Az ülésre meg kell hívni:

a) a képviselőket,

b) a jegyzőt,

c) a napirendi pontnál érintett ügyintézőt,

d) a napirendi pontok előterjesztőit,

e) azt, akinek jelenlétét a napirend tárgyalása során a polgármester indokoltnak tartja.

15.§

 (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(2) Tanácskozási joggal vesz részt:

a) jegyző, aljegyző

b.) külsős alpolgármester

c) akinek, vagy akiknek részvételét a polgármester, illetőleg a napirendi pont előadója

szükségesnek tartja.

 Határozatképesség

16.§

 (1) A képviselő-testület határozatképességét az Mötv. 47.§ bekezdése szabályozza.

(2) Ha a képviselő-testület ülése nem határozatképes, az elnök az ülést meghatározott időre felfüggeszti. Ha az ülés a szünet után sem határozatképes, az elnök az ülést berekeszti.

17.§

(1) A határozatképtelen ülést 8 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni.

(2) Ismételt határozatképtelen ülés esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.

18.§

Az ülés vezető jogköre:

a) megállapítja az ülés határozatképességét,

b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,

c) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,

d) javaslatot tehet a tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására,

e) szünetet rendelhet el,

f) megnyitja a vitát,

g) lezárja a vitát,

h) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, megállapítja a döntés eredményét,

i) lezárja a napirendi pontok tárgyalását,

j) rendre utasítja a képviselő-testület ülését megzavaró képviselőt, a rendzavaró

    hallgatóságot,

k) bezárja az ülést.

19.§

 (1) A képviselő-testület ülése napirendjének tárgyalási sorrendje:

a) jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, két ülés közötti fontosabb intézkedésekről, 

b) rendeleti szintű döntést igénylő napirendi pontok,

c) határozati szintű döntést igénylő napirendi pontok,

d) határozathozatalt nem igénylő napirendi pontok,

e) sürgőséggel tárgyalandó javaslatok,

f) kérdés és interpelláció,

g) tájékoztató és egyéb bejelentés.

(2) Az ülés vezető a napirendi pontok felett külön-külön nyit vitát.

(3) A vita során elsőként az előterjesztőnek ad szót, mely során az előterjesztést bármikor módosíthatja, kiegészítheti.

(4) Az előterjesztőn kívül a tisztségviselők, a jegyző a napirendhez kapcsolódóan bármikor szót kérhet, a szót az elnök soron kívül, vagy jelentkezésiek sorrendjében köteles megadni.

20.§

 (1) A napirendi pont tárgyalási sorrendje:

a) az előterjesztő kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez,

b) az előterjesztéssel kapcsolatban állásfoglaló bizottság ismertetheti véleményét,

c) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések,

d) vita az előterjesztéssel kapcsolatban,

e) módosító javaslatok megtétele,

f) döntés a módosító javaslatokról,

g) döntés az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatról.

21.§

(1) A hozzászólások a napirendi pontok sorrendjében történnek

(2) Egy napirendi pont esetében maximum 10 perc időtartamban lehet hozzászólni.

(3) A polgármester a hozzászólótól megvonja a szót:

a) a (2) bekezdésben foglalt időkorlát túllépése esetén,

b) ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik.

(4) A hallgatóság számára a hozzászólási lehetőséget az ülés vezetője biztosítja.

(5) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő 2 percre szót

kérhet, és javaslatot tehet.

(6) A képviselő-testület az (5) bekezdésben foglalt javaslat felett vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

 A tanácskozás rendjének fenntartása

22.§

(1) Az ülés rendjének fenntartásáért az ülés vezetője felel.

(2) Az ülés vezetője a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a

fogalmazása

b) rendre utasítja azt aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

c) figyelmezteti azt az ülésen jelen lévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) Ha a rendre utasítás eredménytelen az ülés vezetője kezdeményezheti, hogy a

képviselő-testület a képviselőt rója meg, erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű

többséggel határoz.

(4) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné

teszi a tanácskozás folytatását, az ülés vezetője az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

 A döntéshozatali eljárás

23.§

A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

24.§

 A képviselő-testület alakszerű határozat nélkül, a szavazati arányok rögzítésével dönt:

a) feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,

b) informális jelentés tudomásul vételéről,

c) interpellációra adott válasz elfogadásáról.

25.§

(1) A polgármester a módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja

szavazásra. A képviselő-testület a módosító indítványokról időrendi sorrendben dönt.

A módosító indítványok elfogadásához egyszerű szótöbbség szükséges.

(2) A módosító indítványt annak előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.

(3) Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, ügyrendi javaslatra, szünet elrendelése után az ülés vezetője újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.

(4) Ha a képviselő-testület a (3) bekezdésben szabályozott eljárásában újból nem hoz

döntést, akkor az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésére ismételten napirendre kell tűzni.

26.§

 (1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A szavazás általában nyíltan történik.

(3)Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-

nel vagy „nem"-mel és tartózkodással történhessen.

(4) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők szavaznak végezetül a tartózkodás mellett szavazó képviselők szavaznak.

(5) A szavazatokat az ülés vezetője számolja össze és a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg. 

27.§

 (1) Név szerinti szavazást bármelyik képviselő indítványozhat a szavazás megkezdése előtt. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) A napirend elfogadása tárgyában, illetve ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás

nem indítványozható.

(3) Név szerinti szavazás esetén az ülés vezetője abc sorrendben felolvassa a képviselők

nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően "igen" vagy "nem" nyilatkozattal szavaznak.

(4) A szavazás eredményét az ülés vezetője hirdeti ki, a névszerinti szavazásról készült

listát aláírja, melyet a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

28.§

 (1) Titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet:

a) az ülés vezetője,

b) bármely képviselő.

(2) A képviselő-testület a titkos szavazás elrendeléséről egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével, külön

helyiségben történik.

(4) Titkos szavazásnál a képviselő-testület tagjai közül választott elnökből és két tagból álló szavazatszámláló bizottság jár el.

 (5) A Szavazatszámláló Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az

érvényes és érvénytelen szavazatok arányát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít, mely

jegyzőkönyvet az ülésről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(6) A titkos szavazásról készített jegyzőkönyv tartalmazza:

a) szavazás helyét, napját,

b) a bizottság tagjainak nevét, aláírását,

c) a leadott szavazatokat, az érvényes és érvénytelen szavazatok számát,

d) a javaslatra igennel és nemmel leadott szavazatok számát.

29.§

(1) A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárást az Mötv. 49.§(1) bekezdése

szabályozza.

(2) Ha a képviselő a jogszabályban előírt személyes érintettségének bejelentésére vonatkozó

kötelezettségét elmulasztotta, akkor erre irányuló indítvány esetén a képviselő-testület az

ülésén határozatban figyelmezteti bejelentési kötelezettségének elmulasztásáról.

A képviselő-testület határozatai

30.§

 (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön a naptári év elejétől 1-es sorszámmal kell ellátni. Zárójelben meg kell jelölni a határozat meghozatalának hónapját és napját.

(2) A határozat megjelölése tartalmazza:

a) a képviselő-testület megnevezését,

b) a „határozata" kifejezést,

c) a határozat meghozatalának évét, hónapját és napját,

d) a határozat címét.

(3) Példa a határozat megjelölésére:

Sajókeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének .../20..(....hó...nap) határozata a háziorvosi beszámoló elfogadásáról.

(4) A határozat a (2)bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:

a) a képviselő-testület döntését,

b) a végrehajtására szolgáló határidőt,

c) a végrehajtásért felelős megnevezését.

(5) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 10 napon belül meg kell küldeni a

végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(6) A testületi határozatokról nyilvántartást kell vezetni.

(7) Az önkormányzati határozatokról készült nyilvántartás tartalmazza:

a) a határozat számát,

b) a határozat meghozatalának időpontját,

c) a határozat tárgyát,

d) a határozat végrehajtásának határidejét,

e) a végrehajtásért felelős szerveket vagy személyeket.

Az önkormányzati rendeletalkotás

31.§

(1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati

rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) települési képviselők,

b) önkormányzati bizottság elnöke,

c) polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző,

d) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői.

(3) A rendelet tervezetet a jegyző, aljegyző, illetve az önkormányzati hivatal tárgyi szerint

érintett köztisztviselői készítik el.

(4) A képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg.

32.§

(1) A rendelet tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretében a természetes személyek, valamint a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek a rendelet tervezettel kapcsolatban véleményt nyilváníthatnak.

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

a) a fizetési kötelezettségekről,

b) a költségvetésről, a költségvetés módosításáról, végrehajtásáról,

c) az önkormányzat vagyonáról,

d) az önkormányzat szervezeti és működési szabályairól,

e) a köztisztviselők juttatásairól szóló rendeletek tervezeteit.

(3) A rendelet-tervezetet a jegyző a társadalmi részvétel biztosítása érdekében az

önkormányzat honlapján megjeleníti, továbbá az önkormányzat épületében (3791 Sajókeresztúr, Rákóczi ut 40. . sz.) kifüggeszti.

(4) A rendelet tervezetet úgy kell közzétenni, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a

tervezet érdemi megítéléséhez, a vélemények kifejtéséhez.

33.§

 (1) A jegyző, illetve más előterjesztő az előkészítést és véleményezést követően a rendelet tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.

(2) A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a rendelet megalkotásának indokait, szükségességét,

b) a tervezetbe beépített, illetve elvetett véleményeket, javaslatokat,

c) a rendelet-tervezet teljes szövegét.

34.§

(1)A rendelet végleges, hiteles szövegét a jegyző szerkeszti meg.

(2)A rendeletet az önkormányzat hivatalában található hirdetőtáblájára történő

kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik. A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy a kihirdetett rendeletek a hivatalban ügyfélfogadási idő alatt bárki által megtekinthetők legyenek.

(3)A rendelek folyamatos karbantartásáról, módosítás, illetve hatályon kívül helyezés kezdeményezéséről, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.

35.§

(1)A rendeletekről sorszám szerinti nyilvántartást kell vezetni

(2) Az önkormányzati rendeletekről készült nyilvántartás tartalmazza:

a) a rendelet tárgyát,

b) a rendelet számát,

c) megalkotásának időpontját,

d) hatálybalépésének időpontját,

e) az esetleges módosító vagy hatályon kívül helyező rendelet számát és a változás időpontját.

 Kérdések, interpellációk

36.§

 (1) A képviselők a polgármesternek, alpolgármesternek a bizottság elnökének, a jegyzőnek önkormányzati ügyekben felvilágosítás kérése céljából a napirendek megtárgyalását követően kérdést tehetnek fel.

(2) A kérdés a képviselő-testület ülése előtt legalább 5 nappal írásban, vagy az ülésen szóban tehető fel, melyre a megkérdezett az ülésen szóban válaszol.

(3) Ha a szóban feltett kérdés megválaszolásához hosszabb idő szükséges, akkor a megkérdezett 15 napon belül írásban adja meg válaszát.

37.§

 (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a napirendek megtárgyalását követően magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz, amelyre az ülésen szóban vagy legkésőbb 8 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(2) Az interpellációra adott írásos választ a képviselőknek meg kell küldeni.

(3) Az interpelláció az ülés előtt 5 nappal írásban is benyújtható, melyre az ülésen érdemben válaszolni kell.

(4) Az interpellációra adott választ követően az interpellálónak -legfeljebb 10 percben - viszontválaszra van joga.

(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik.

(6) Ha a választ az interpelláló nem fogadta el, a képviselő-testület vita nélkül határoz a válasz elfogadásáról.

                                              A képviselő-testület jegyzőkönyve

38.§

 A képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyv két eredeti példányban készül.

39.§

(1) A képviselő-testtelet üléseiről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott döntéseket tartalmazó - szerkesztett - írásos jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) Az írásos jegyzőkönyv tartalmazza

a) ülés számát, helyét és időpontját,

b) a megjelent és távollévő képviselők és meghívottak nevét,

c) a napirend előtti felszólalásokat,

d) napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók és felszólalók nevét, a kérdések,

szóbeli előterjesztések, illetőleg hozzászólások lényegét,

e) a döntési javaslatokat,

f) a döntéshozatal módját, eredményét és a hozott döntés szövegét,

g) az ülés vezetőjének intézkedéseit, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket.

40.§

 A jegyzőkönyv mellékletét képezi:

a) meghívó,

b) az írásos előterjesztések, a képviselői önálló indítványok és írásban benyújtott hozzászólások, az interpellációk, továbbá az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,

c) a jelenléti ív, a titkos szavazásról készültjegyzőkönyv és mellékletei,

d) a név szerinti szavazásról készült hitelesített névsor.

41.§

 (1) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

(2) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéből készült jegyzőkönyvi kivonatot -

intézkedés céljából - haladéktalanul át kell adni a végrehajtásért felelős szerveknek, személyeknek.

42.§

 (1) A választópolgárok a nyilvános képviselő-testületi ülések előterjesztéseibe és az arról készültjegyzőkönyvbe betekinthetnek.

(2) A zárt ülésről készült jegyzőkönyveket a titkos ügykezelés szabályai szerint elkülönítve kell tárolni, őrizni.

(3) A képviselő-testület üléséről hangfelvételt kell készíteni, mely nem selejtezhető dokumentumnak minősül. Tárolására, sokszorosítására, kiadására a közérdekű adatkezelési szabályok érvényesek.

IV. Fejezet

 Lakossági fórumok

43.§

 (1) A képviselő-testület egyedi döntése alapján lehet:

a) fórumokat szervezni, amelyeken a lakosság tájékoztatást kap az önkormányzat munkájáról,döntéseiről, feladatairól, terveiről, céljairól és mindezekben véleményt nyilváníthat,

b) közvélemény-kutatást szervezni a lakossági vélemények megismerésére.

(2) Az előkészítés során lehetővé kell tenni, hogy a választópolgárok a polgármesterhez eljuttathassák kérdéseiket, válaszaikat és javaslataikat, amelyre intézkedést várnak.

(3) A fórumokra történő meghívás hirdetmények útján történik.

V. Fejezet

 Közmeghallgatás

44.§

(1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, melynek időpontját és helyét 8 nappal megelőzően a lakosság tudomására kell hozni.

(2) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szemezetek képviselői közérdekű ügybe szólalhatnak fel.

(3) Az állampolgárok és a (2) bekezdésben említett szervezetek képviselői a képviselőtestülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek.

(4) Az ülésen elhangozott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervezetet, vagy személyt, amely vagy aki az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.

(5) A felszólaló részére a vizsgálat eredményéről és a tett intézkedésekről 15 napon belül, írásban a polgármester, az alpolgármester, vagy a jegyző ad választ.

VI.Fejezet

 A települési képviselő

45.§

 (1) A képviselőt az Mötv.-ben és e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

(2) A megválasztott képviselők az önkormányzat egészéért vállalt telelősséggel képviselik választóik érdekeit.

(3) A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

46.§

 A képviselő köteles:

a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, az ülésekről való távolmaradását akadályoztatása esetén bejelenteni,

b) a bizottsági tagságával összefüggő feladatait ellátni, annak ülésein részt venni,

c) választóival megfelelő kapcsolatot tartani,

d) a vele-szemben felmerült kizárási okot a napirend tárgyalása előtt bejelenteni,

e) eskütételét követő 3 hónapon belül  részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésben.

A képviselő jogai:

47.§

a) köteles részt venni a képviselő-testület döntései előkészítésében, meghozatalában, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,

b) az írásban benyújtott hozzászólását kérésére a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,

c) tanácskozási joggal részt vehet a bizottság ülésén,

d) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, melyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a javaslattevőt meg kell hívni,

e) önálló indítványt terjeszthet elő,

f) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,

g) a képviselő-testület hivatalától a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést igényelhet.

VII. Fejezet

 A képviselő-testület bizottságai

48.§

 A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó bizottságot hoz létre.

49.§

 A Jogi és Ügyrendi Bizottság 3 fő képviselő tagból áll.

50.§

(1)A Jogi  és Ügyrendi Bizottság feladat és hatásköre:

a,) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi és fegyelmi ügyek kivizsgálása és döntésre előkészítése,

b) a polgármester és a helyi képviselők vagyonnyilatkozatának kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátása,

c) méltatlansági eljárás kivizsgálása, döntésre előkészítése,

d) a polgármester jutalmazására vonatkozó javaslattétel.

(2) A bizottság belső működési szabályait a jogszabályok keretei között és e rendeletben foglaltaknak megfelelően saját maga határozza meg.

51.§

 A képviselő-testület egyes feladatainak ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat.

52.§

(1) A bizottság a tevékenységéről évente egy alkalommal beszámol a képviselőtestületnek.

(2) A beszámolási kötelezettség időpontját a képviselő-testület munkatervében határozza meg.

VIII. Fejezet

 A polgármester

53.§

(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester ügyfélfogadása: szerda. 8 órától 12 óráig,13.00 órától 17.00 óráig

(3) A polgármester az Mötv. 67.§-a által meghatározott kereteken belül látja el feladatait és gyakorolja önkormányzati és hatósági hatásköreit.

(4) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

(5) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő az Mötv-ben meghatározott feladatain túl:

a) segíti a képviselők és a bizottság munkáját,

b) szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat,

c) kapcsolatot tart a kistérségi Társulás településeinek polgármestereivel, az Önkormányzati társulások érintett képviselőivel,

d) ápolja a község történelmi és kulturális hagyományai,

e) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit.

(6) A polgármester jogosult arra, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (vészhelyzetben) a költségvetés körében átmeneti intézkedéseket hozzon.

(7) A (6) bekezdés alapján tett intézkedéseiről és döntéséről a polgármester a képviselőtestület következő ülésén köteles beszámolni.

IX.Fejezet

Az alpolgármester

54.§

 (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással két alpolgármestert választ, akik társadalmi megbízatásban látják el a tisztségét. Az egyik alpolgármester a képviselő-testület tagjai közül kerül megválasztásra, míg egy polgármester a képviselő-testület nem tagjai közül kerül megválasztásra.

 (2) A képviselő-testület nem képviselő-testület tagja közül választott alpolgármester a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesz részt.

X.Fejezet

Jegyző, Aljegyző

55.§

(1) A jegyző az Mötv. 81.§(3) bekezdésében foglaltak szerint vezeti a hivatalt, megszervezi annak munkáját

(2) A jegyző az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról az Mötv. 81.§-ában meghatározottakon túl az alábbiak szerint gondoskodik:

a) előkészíti a képviselő-testületi ülés, bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) az üléseken szóban, azt követően írásban jelzi, ha a képviselő-testület, annak szervének, illetve a polgármesternek a döntése, működése jogszabálysértő,

c) ellátja a testület, a bizottság szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

d) véleményt nyilvánít a képviselő-testület, polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben,

e) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,

f) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével,korszerűsítésével összefüggő feladatokat.

(3) A jegyzőre, aljegyzőre vonatkozó rendelkezéseket a Hivatal SZMSZ-e tartalmazza.

(4) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra- a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Hivatal dolgozói közül a jogszabályi előírásoknak megfelelő végzettségű köztisztviselőt bíz meg.

XI. Fejezet

A Képviselő-testület Hivatala

56.§

 (1) Sajókeresztúr Község Önkormányzata képviselő-testület közös önkormányzati hivatalt hoz létre Sajóecseg Község Önkormányzatával és Sajósenye Község Önkormányzatával kötött megállapodás alapján Sajókeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal névvel.

XII.Fejezet

Az önkormányzat társulásai

57.§

(1)Az önkormányzat részvételével működő társulások és feladatai

a.) Sajó-Bódva Völgye és környéke Önkormányzati Társulás

XIII. Fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása

58.§

(1) A képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetéséről rendeletet alkot.

(2) A képviselő-testület a költségvetését egy fordulóban tárgyalja.

(3) A költségvetési rendelet és a zárszámadásról szóló rendelet tervezetét szakmailag a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a Képviselő - testület elé.

(4)Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát,valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza az Mötv. 116.§-a alapján.

XIV. Fejezet

Záró rendelkezések

59.§

 (1) Ez a rendelet kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Sajókeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 12/2014.(XI.19.) önkormányzati rendelete.

K o l l á r  Miklós                                                               Zupkóné Zörgöly Zsuzsa

polgármester                                                                                      jegyző

1. melléklet a 4/ 2019 (V.30) önkormányzati rendelethez

Átruházott hatáskörök

1.Polgármeserre átruházott hatáskörök

a) települési támogatás iránti kérelmek elbírálása

b) közterület használati kérelmek elbírálása

c) útügyi és vízügyi hatósági eljárásban nyilatkozat megtétele, ahol az eljárás az

önkormányzat tulajdonát érinti. A nyilatkozat elidegenítésre nem vonatkozhat.

1. függelék a 4/2019. (V.30.) önkormányzati rendelethez

Sajókeresztúr Önkormányzata Képviselő-testületének

tagjai (2014-2019)

Kollár Miklós polgármester

Major István Károly alpolgármester

Barva János képviselő

Fazekas Ferenc képviselő

Kővári István Béla képviselő

Majorné Farkas Ilona képviselő

Szabó László Eörs képviselő

Tóthné Székely Krisztina Anna képviselő

2. függelék a 4/2019. (V.30.) önkormányzati rendelethez

Sajókeresztúr Önkormányzata Képviselő-testületének Jogi és Ügyrendi Bizottsága tagjai(2014-2019)

Jogi és Ügyrendi Bizottság

Elnöke: Majorné Farkas Ilona

Tagok:  Barva János

             Kővári István Béla

3. függelék a 4/2019. (V.30.) önkormányzati rendelethez

kormányzati funkció megnevezése                                                           száma         

Záradék

Sajókeresztúr község Önkormányzat 4/2019.(V.30.) rendelete kihirdetésre került Sajókeresztúr Önkormányzat hirdetőtábláján.

Sajókeresztúr, 2019. május 31.

Zupkóné Zörgöly Zsuzsa

jegyző