Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2018. (IV.27.) önkormányzati rendelete 3. melléklet 1.1.1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi Bizottság, Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2018. (IV.27.) önkormányzati rendelete 3. melléklet 1.1. 1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Városfejlesztési Bizottság, Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2018. (IV.27.) önkormányzati rendelete 3. melléklet 1.1.1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Ifjúságnevelési, Közművelődési, Ügyrendi és Sport Bizottság, Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2018. (IV.27.) önkormányzati rendelete 3. melléklet 1.1.1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Esélyegyenlőségi, Szociális és Egészségügyi Bizottság, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 6. § (3) bekezdés a) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Érdekegyeztető Tanács véleményének kikérésével Kiskunmajsa Város Önkormányzata 2019. évi költségvetéséről a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed Kiskunmajsa Város Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat), a Polgármesteri Hivatalra, valamint az Önkormányzat irányítása alá tartozó egyéb költségvetési szervekre (a továbbiakban együtt: önkormányzat által irányított költségvetési szervek).

II. Fejezet

Költségvetés bevételei és kiadásai

1. A költségvetés főösszegei

2. §

(1)  A Képviselő-testület az Önkormányzat és az önkormányzat által irányított költségvetési szervek 2019. évi

a) bevételi és kiadási főösszegét                                                 4.079.549,0 eF-ban

b) a működési költségvetési bevételek összegét                        1.496.282,0 eFt-ban

c) a működési költségvetési kiadások összegét                         2.103.931,0 eFt-ban

d) a működési költségvetési hiány összegét                                  607.649,0 eFt-ban

e) a működési célú finanszírozási kiadások összegét                     23.308,0 eFt-ban

f) a működési költségvetés összesített hiányát                            630.957,0 eFt-ban

(működési költségvetési hiány és működési finanszírozási kiadás együtt)

g) a felhalmozási költségvetési bevételek összegét                     170.831,0 eFt-ban

h) a felhalmozási költségvetési kiadások összegét                    1.952.310,0 eFt-ban

i) a felhalmozási költségvetési hiány összegét                           1.781.479,0 eFt-ban

j) a felhalmozási célú finanszírozási kiadások összegét                         0,0 eFt-ban

k) a felhalmozási költségvetés összesített hiányát                   1.781.479,0 eFt-ban

(felhalmozási költségvetési hiány és felhalmozási célú finanszíroz.ási kiadás együtt)

l) a költségvetés összesített hiányát                                          2.412.436,0 eFt-ban

állapítja meg.

(2)   A Képviselő-testület az (1) bekezdés l) pontjában szereplő hiány finanszírozásának módját az alábbiak szerint hagyja jóvá:

             a) belső finanszírozás                                                                            2.412.436,0 eFt

    1. költségvetési maradvány igénybevétele                                    2.412.436,0 eFt

    2. betétvisszaváltás                                                                                       0,0 eFt

b) külső finanszírozás                                                                                       0,0 eFt

    1. felhalmozási célú hitel igénybevétele                                                    0,0 eFt.

2. A költségvetési főösszegek részletezése

3. §

Az Önkormányzat és az önkormányzat által irányított költségvetési szervek összevont költségvetési mérlegét az 1. melléklet tartalmazza. Az Önkormányzatok működési támogatásinak összege 642.243.026.-Ft, az előző évi költségvetési maradvány igénybevétele az Önkormányzatnál 2.318.592.674.-Ft, az önkormányzat által irányított költségvetési szerveknél 93.843.000.-Ft, az államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetése 23.307.574.-Ft.

4.§

.,

Az Önkormányzat részére megállapított bevételeket és kiadásokat működési és felhalmozási bontásban, kiemelt előirányzatonként a 2. melléklet tartalmazza. Itt kerül bemutatásra az Önkormányzat foglalkoztatási jogviszonyok és egyéb juttatások figyelembevételével megállapított személyi juttatások alapján foglalkoztatott létszáma.

5.§

(1) Az Önkormányzat bevételeit és kiadásait működési és felhalmozási bontásban, kiemelt előirányzatok szerint kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és állami feladatok bontásban a 3. melléklet tartalmazza összevontan.

(2) Az Önkormányzat ellátottak pénzbeni juttatását a 3/a. melléklet részletezi.

(3) Az Önkormányzat egyéb működési és felhalmozási célú kiadásait a 3/b. melléklet mutatja be.

(4) A 3/c. melléklet tartalmazza az önkormányzati beruházásokat beruházásonként, a felújításokat felújításonként.

(5) A 3/d. mellékletben kerül bemutatásra az Önkormányzat tartaléka. A tervezett általános tartalék összege 325.399,0 eFt, a céltartalékon belül a működési célú 38.665,0 eFt, a felhalmozási célú 263.705,0 eFt.

 (6) A 3/e. melléklet tartalmazza az Önkormányzat Európai Uniós támogatással megvalósuló programjai, projektjei bevételeit és kiadásait, és az Önkormányzat ilyen projektekhez történő hozzájárulását.

6. §

(1) A Képviselő-testület az önkormányzat által irányított költségvetési szervek bevételeit és kiadásait működési és felhalmozási bontásban, kiemelt előirányzatonként kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és állami feladatok bontásban a Kiskunmajsai Polgármesteri Hivatal részére a 4. melléklet, a Városgazdálkodási Intézmény részére az 5. melléklet, a Kiskunmajsai Napsugár Óvoda részére a 6. melléklet, a Konecsni György Kulturális Központ, Tájház és Városi Könyvtár részére a 7. melléklet, a Kiskunmajsai Gyermekjóléti, Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Intézmény részére a 8. melléklet  szerint hagyja jóvá.

(2) Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek ellátottak pénzbeni juttatását a Képviselő-testület a  4/a., 5/a., 6/a., 7/a., 8/a. mellékletek  szerint hagyja jóvá.

(3) Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek egyéb működési és felhalmozási célú kiadásait a Képviselő-testület a 4/b., 5/b., 6/b., 7/b., 8/b. mellékletek  szerint hagyja jóvá.

(4) A 4/c., 5/c., 6/c., 7/c., 8/c. mellékletek tartalmazzák az önkormányzat által irányított költségvetési szervek beruházásait beruházásonként, a felújításait felújításonként.

(5) A 4/d.,  5/d.,  6/d., 7/d., 8/d. mellékletek tartalmazzák az önkormányzat által irányított költségvetési szervek Európai Uniós támogatással megvalósuló programjai, projektjei bevételeit és kiadásait és az önkormányzat által irányított költségvetési szervek ilyen projekthez történő hozzájárulását.

III. Fejezet

Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek létszám adatai

7. §

A 9. mellékletben kerül bemutatásra az önkormányzat által irányított költségvetési szervek foglalkoztatási jogviszonyok és egyéb juttatások figyelembevételével megállapított személyi juttatások alapján (önkormányzati céltartalékon tervezettel együtt) foglalkoztatott létszáma.

IV. Fejezet

Az Önkormányzat és az önkormányzat által irányított költségvetési szervek 2019. évi költségvetésének eljárási, végrehajtási szabályai

1. Előirányzat módosítások, átcsoportosítások, átruházott hatáskörök, tartalékok felhasználása

8. §

(1) Az államháztartásról szóló törvény (a továbbiakban: Áht.) 34.§ (2) bekezdése alapján a Képviselő-testület az önkormányzati céltartalék felosztásának jogát – a Környezetvédelmi Alap, a Lakásépítési Alap, a Bérlakás értékesítési számla egyenlege, a Beruházási, Felújítási Alap, a Gyógyhelyek komplex fejlesztésére pályázati saját forrásként elkülönített keret, az Üdülőfaluban végrehajtandó egyéb fejlesztésekre elkülönített keret, az Önkormányzat tulajdonában lévő konyhák, beruházási, felújítási kiadásaira elkülönített keret kivételével – a polgármesterre az alábbiak szerint ruházza át:)

a)  az önkormányzat által irányított  költségvetési szervek saját bevétel kieséseire, többlet kiadásaira (az e) pontban szereplő kiadási jogcímekre elkülönítetteken felül) elkülönített keret (működési és felhalmozási) céljellegű felhasználásról az önkormányzat által irányított költségvetési szervek részére a polgármester dönt a költségvetési szervek által beadott külön igények Képviselő-testület általi jóváhagyását követő előirányzat maradvány erejéig,

b) a Közfoglalkoztatási önerő illetve a közfoglalkoztatás keretében el nem számolható kiadásokra – önerő kivételével  - elkülönített keret, az Ágazati ünnepnapok támogatási kerete, a Közbeszerzési eljárások, közbeszerzési szakértők díjára elkülönített keret, céljellegű felhasználásról a polgármester dönt, mind az Önkormányzat, mind pedig az önkormányzat által irányított költségvetési szervek részére.

c) a Képviselő-testület által jóváhagyott pályázatokkal kapcsolatosan a céltartalékon elkülönített önerő (árfolyamváltozásból adódó különbözetekre is), előkészítési költség, a pályázat keretében el nem számolható, de a pályázat megvalósításához szükséges költségek felhasználásáról a támogatási szerződés aláírásakor vagy a támogatói okirat kiközlésétől a polgármester rendelkezik, a pályázat elutasítása esetén a megelőlegezett forrás visszahelyezéséről a polgármester rendelkezik az általános tartalék jogcímre, ezen rendelkezés vonatkozik az Önkormányzat céltartalékán az Önkormányzat illetve az önkormányzat által irányított költségvetési szervek részére elkülönített keretösszegre,

d) Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek személyi juttatása és munkaadót terhelő egyéb járulékai 2018. évi maradványa – rendszeres személyi juttatások munkaadót terhelő járulékaival - elkülönített keretről (ezen tartalék jogcím nem tartalmazza a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által finanszírozott védőnők juttatásának forrását) a polgármester a szükséges intézményfinanszírozást az önkormányzat által irányított költségvetési szervek rendelkezésére bocsátja jutalom jogcímen a 2018. évi költségvetési maradvány jóváhagyását követően, az elkülönített keretbe helyezett rendszeres személyi juttatások járulékaival megemelt összegben az e) pontban rögzített átlagos statisztikai állományi létszám alapján 100%-os nagyságrendben.

e) Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek személyi juttatása és munkaadót terhelő egyéb járulékai 2019. évi – rendszeres és nem rendszeres - elkülönített keretről - ezen tartalék jogcím nem tartalmazza a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által finanszírozott védőnők juttatásának forrását - a polgármester a szükséges intézményfinanszírozást az önkormányzat által irányított költségvetési szervek rendelkezésére bocsátja az alábbi esetekben:

ea) a főállású, határozatlan időre kinevezett munkavállaló ismételt munkába állásához szükséges összeget a költségvetési szervek vezetőinek írásbeli jelzése alapján,

eb) az üres álláshely betöltéséhez szükséges összeget a költségvetési szervek vezetőinek írásbeli jelzése alapján, illetve a jogszabályi minimum juttatások fedezetét tartós kötelezettségvállalásra, úgy hogy az üres álláshely betöltéséhez szükséges végzettségnek megfelelő minimum besorolási bérkeret rendelkezésre álljon,

ec) a tartós vagy átmenetileg üres álláshelyekhez tartozó jogszabály szerinti időtartamú és mértékű helyettesítésekhez szükséges összeget a költségvetési szervek vezetőinek írásbeli jelzése alapján,

ed) a rendkívüli munkavégzéshez (túlóra) szükséges összeget, kötelező önkormányzati feladat ellátása érdekében felmerülő külső-belső megbízások összegét a jogszabály szerinti minimum mértékkel, a költségvetési szervek vezetőinek írásbeli jelzése alapján,

ee) a tartalék jogcím –rendszeres juttatások és járuléka - 2019. november 30-i állománya 95%-át az - 2019. november 30-ig számított- átlagos statisztikai állományi létszám alapján jutalmazás jogcímen, megállapítva ezeken belül munkáltatói jogkörében eljárva az önkormányzat által irányított költségvetési szervek vezetőinek jutalmát.

(2) A Képviselő-testület az általános tartalék felett két képviselő-testületi ülés között szükségessé váló feladatokra –Önkormányzat és önkormányzat által irányított költségvetési szervek részére- rendelkezési jogot biztosít a polgármesternek összesen 200.000.- Ft-ig.

(3) A Képviselő-testület az általános tartalék felett rendelkezési jogot biztosít a polgármesternek a központi költségvetésből járó normatív állami hozzájárulások lemondásából és pótigényléséből származó bevételi kiesések illetve bevételi többletek miatti tartalék csökkentésére illetve növelésére.

(4) A Képviselő-testület az általános tartalék felett szükség esetén rendelkezési jogot biztosít a polgármesternek –Önkormányzat és önkormányzat által irányított költségvetési szervek részére- az utófinanszírozott program esetében megítélt pályázati támogatás megelőlegezésére.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerint a polgármesterre átruházott tartalék felhasználásra az előirányzat-átcsoportosítás polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott által történő írásbeli elrendelését - polgármesteri határozat vagy előirányzat módosítást elrendelő egyéb dokumentum- és az átcsoportosítás pénzügyi ellenjegyzését követően kerülhet sor.  

(6) Minden más, nem nevesített esetben a tartalék feletti rendelkezési jogot a Képviselő-testület gyakorolja.

(7) Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól  szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés h) pontja szerinti felhatalmazás alapján a polgármester általi forrásfelhasználás értékhatárát az (1)-(4) bekezdésben felsorolt jogcímek és mértékek erejéig engedélyezi. A polgármester döntéseiről beszámolási kötelezettséggel tartozik, melyről lehetőség szerint a költségvetési rendelet soron következő módosítása alkalmával tájékoztatja a Képviselő-testületet.

9. §

(1) Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek a tervezettet meghaladó bevételi előirányzaton felüli többletbevételeiket (a rovatrend B36. c) pont szerinti Igazgatási szolgáltatási díj bevételek, B4 Működési bevételek és B5 Felhalmozási bevételek) az irányító szerv engedélyével, a felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelő összegű, az irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat módosítás után használhatják fel. Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek a többletbevétel felhasználásra irányuló kérelmüket a polgármesterhez nyújtják be. A Képviselő-testület a többletbevétel felhasználásának engedélyezéséről a költségvetési rendelet módosítása során dönt. A Képviselő-testület által felhasználásra nem engedélyezett többletbevétel összegét az önkormányzat által irányított költségvetési szervek a döntést követő 5 napon belül kötelesek befizetni az irányító szerv fizetési számlájára. Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek által befizetett többletbevétel az általános tartalék összegét növeli.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak alól kivételt képeznek azon többletbevételek, melyekhez igazolt többletköltség kapcsolódik. Ezen bevételeket a saját hatáskörű előirányzat-módosítás után felhasználhatják. A saját hatáskörű előirányzat-módosításról utólagos bejelentési kötelezettséggel tartoznak az irányító szerv felé.

(3) A (2) bekezdésben szereplő igazolt költségek és azok mértéke az alábbi:

1. biztosítói kártérítés esetében az értékhatár a kártérítés összege,
2. a rovatrend B36. c) ponthoz tartozó közhatalmi bevételek esetében a Polgármesteri Hivatalnál, B4 működési és B5 felhalmozási bevételek esetében az önkormányzat által irányított költségvetési szerveknél 1.000.000.- Ft,
3. a Főtéri Sokadalom, valamint pályázatok megvalósítására kötött szerződés keretében a rovatrend B4 és B5 rovaton elszámolt működési és felhalmozási bevételek teljes összege saját hatáskörben a rendezvény kiadásaira illetve a pályázati cél megvalósítása érdekében felhasználható.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározottak alól kivételt képez továbbá éves szinten költségvetési szervenként 300.000.-Ft-os többletbevétel, melyhez nem tartozik igazolt többletköltség. Ennek felhasználását tárgyévben a polgármester engedélyezheti az önkormányzat által irányított költségvetési szervek részére az alapító okiratukban foglalt kötelező feladatai ellátása, színvonalának javítása érdekében, melynek cél szerinti felhasználásáról beszámolási kötelezettséggel tartoznak az éves zárszámadás keretében.

(5) Az Önkormányzat a tervezettet meghaladó bevételi előirányzaton felüli többletbevételeinek (a rovatrend B4 Működési bevételek és B5 Felhalmozási bevételek) felhasználását a polgármester engedélyezi, az önkormányzat által irányított költségvetési szervek részére (2), (3) és (4) bekezdésben meghatározottakkal azonos esetekben, mértékben és feltételekkel az Önkormányzat megfelelő kiadásainak megemelésével együtt. A polgármester saját hatáskörű előirányzat módosítása nem érinti az önkormányzat által irányított költségvetési szervek irányító szervi támogatásának (intézményfinanszírozás) módosítását. A polgármester az előirányzat módosításról beszámolási kötelezettséggel tartozik, melyről lehetőség szerint a költségvetési rendelet soron következő módosítása alkalmával tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(6) Az Önkormányzat a (5) bekezdésben nem szereplő többletbevételeit csak a Képviselő-testület engedélyével használhatja fel.

10. §

(1) Az Önkormányzat és az önkormányzat által irányított költségvetési szervek 2019. évi költségvetési előirányzatai a rendeletben meghatározottakhoz képest változhatnak a Képviselő-testület évközi döntései eredményeképpen

1. a jóváhagyott költségvetési maradvány erejéig,
2. központi költségvetésből kapott, a feladatellátás alapján az adott szervezetet megillető pótelőirányzatokkal,
3. a célfeladatokra biztosított pótelőirányzatok összegével,
4. feladat csökkenéssel összefüggésben,
5. a többletbevételek azon részével, melyek felhasználása a rendelet 9. § (1) és (6) bekezdése szerint engedélyezésre kerül.

(2) Az Önkormányzat által beadott pályázatok esetében, amelyek forrása pályázati támogatás, a pótelőirányzatnak az érintett önkormányzat által irányított költségvetési szerv költségvetésében történő biztosítására csak a pályázat elbírálását követően a támogatási szerződés vagy támogatói okirat aláírásával egyidejűleg, a megítélt támogatás összegének erejéig kerülhet sor.

11. §

(1) Az Önkormányzat és az önkormányzat által irányított költségvetési szervek saját hatáskörben a bevételi és kiadási előirányzataik főösszegét, a kiemelt előirányzatokat és a kiemelt előirányzaton belüli rovatokat felemelhetik a rovatrend B1 Működési célú támogatások államháztartáson belülről, a B2 Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, a B6 Működési célú átvett pénzeszközök és B7 Felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain megtervezett bevételi előirányzatok költségvetési évben meghatározott céllal rendelkezésre bocsátott költségvetési bevételeivel még akkor is, ha azok az év közben nem teljesültek túl, tervezéskor nem voltak figyelembe vehetők, továbbá a rovatrend B 813 Maradvány igénybevétele rovaton elszámolt maradvány összegével az elemi beszámoló elkészítését követően.

(2) Az önkormányzat által irányított költségvetési szerveket a saját hatáskörben végrehajtott előirányzat átcsoportosítással, módosításokkal összefüggésben bejelentési kötelezettség terheli az irányító szerv felé a tárgyhónapot követő hó 25. napjáig a pénzügyileg ellenjegyzett előirányzat módosítások, előirányzat átcsoportosítások dokumentumainak csatolásával. A Képviselő-testület ez alapján módosítja a költségvetési rendeletet.

(3) A saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosítások működési költségtöbbletet, többlettámogatást sem a tárgyévben, sem az azt követő években nem eredményezhetnek.

12. §

A polgármester az Önkormányzat kiemelt költségvetési előirányzatai és a tervezett feladatok között átcsoportosítást hajthat végre, figyelemmel az államháztartás végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.)  36. § (2) bekezdése, és a 43. § (3) bekezdése szerinti korlátozásokra.  A pénzügyi ellenjegyzéssel ellátott írásbeli polgármesteri elrendelés alapján kerülhet sor az átcsoportosításra, melyről a polgármester lehetőség szerint a költségvetési rendelet soron következő módosításával tájékoztatja a Képviselő-testületet.

13. §

Az Önkormányzat és az önkormányzat által irányított költségvetési szervek a Képviselő-testület által jóváhagyott, a vonatkozó jogszabályok és a költségvetési rendelet felhatalmazása alapján átruházott és saját hatáskörben módosított költségvetés főösszegét és a kiemelt előirányzatokat köteles betartani.

14. §

Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek a mellékletekben jóváhagyott valamennyi kiemelt előirányzatok felett rendelkeznek, figyelemmel a 18.§, 19. §, 27. §, 28. §, 29. §, 34. §-ban rögzítettekre.

15. §

A Képviselő-testület a rendeletet a központi költségvetésből kapott, a feladatellátás alapján az adott önkormányzat által irányított költségvetési szervet megillető pótelőirányzatok, az átruházott hatáskörben végrehajtott előirányzat módosítások, átcsoportosítások, valamint az önkormányzat által irányított költségvetési szervek saját hatáskörű előirányzat módosításai, átcsoportosításai miatt legalább negyedévenként, de legkésőbb 2020. február 25-ig – december 31-i hatállyal – módosítja.

Egyébként a Képviselő-testület minden költségvetést érintő döntésekor a rendeletet módosítani kell.

2. Likviditáskezelés, intézményfinanszírozás

16. §

(1) Az Önkormányzat és az önkormányzat által irányított költségvetési szervek kötelesek a bevételek beérkezésének és a kiadások teljesítésének ütemezéséről likviditási tervet készíteni, melyet havonta kötelesek felülvizsgálni és aktualizálni.

(2) Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek az időarányosnál nagyobb finanszírozást nem kérhetnek. Amennyiben a saját bevételeik nem a megfelelő ütemben érkeznek a kiadásaikat is át kell ütemezniük.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az önkormányzat által irányított költségvetési szervek az alábbi esetekben igényelhetnek a havi ütemezésnél nagyobb finanszírozást

1. jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, vagy bírósági döntéseken alapuló kifizetések, valamint a jogszabályon vagy szerződésen alapuló visszavonhatatlan kötelezettségvállalásból eredő kiadások,
2. a naptári féléven belül az önkormányzat által irányított költségvetési szervek az időarányos finanszírozástól eltérően maximum 10%-os többletfinanszírozást vehetnek igénybe, melyet azonban a félév végéig korrigálniuk kell, az időarányosan járó támogatás 110%-át meghaladó havi támogatást csak a polgármester engedélyezhet,
3. az Európai Uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló, utófinanszírozású projektek esetében a projekt összköltségvetésének 25%-a mértékéig többletfinanszírozás igényelhető, az önkormányzat által irányított költségvetési szervek a többletfinanszírozásként igényelt összeget legkésőbb a projekt záró elszámolásához tartozó támogatási összeg megérkezéséig vehetik igénybe,
4. az önkormányzat által irányított költségvetési szervek kötelesek a lehetőségek figyelembe vételével időközi kifizetési kérelmet benyújtani az átmeneti önkormányzati finanszírozási igény minimalizálása érdekében,
5. amennyiben a projekt záró elszámolásának pénzügyi teljesítése költségvetési évet vált, akkor az önkormányzat által irányított költségvetési szervek kezdeményezhetik a polgármesternél a 2019. évi irányító szervi támogatás terhére előleg biztosítását.

(4) Naptári éven belül az előirányzat 1/12-ed részétől eltérő mértékben igénybevett finanszírozás az év végén nem eredményezhet többletfinanszírozást, tehát az önkormányzat által irányított költségvetési szervek nem léphetik túl emiatt a költségvetési rendeletben jóváhagyott költségvetési támogatásuknak (intézményfinanszírozás) előirányzatát. Amennyiben ez előfordul akkor azt a következő évi eredeti költségvetési rendeletben államháztartáson belüli pénzeszköz átadásként a költségvetési maradvány terhére meg kell tervezniük, mely az Önkormányzatnál államháztartáson belüli pénzeszköz átvételként jelentkezik.

17. §

Az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek  finanszírozását a Kiskunmajsai Polgármesteri Hivatal végzi az önkormányzat fizetési számlájáról a 16. § (2)-(3) bekezdése és a 23. § figyelembevételével.

3. Költségvetési maradvány jóváhagyás

18. §

(1) Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete az önkormányzat által irányított költségvetési szervek kötelezettségvállalással, céllal, feladattal terhelt 2019. évi költségvetési maradványa feletti részt elvonja.

(2) Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete az önkormányzat által irányított költségvetési szervek 2019. évi költségvetési maradványának jóváhagyásakor dönt az év közben még jóvá nem hagyott 2019. évi többletbevételek felhasználásának engedélyezéséről vagy elvonásáról a rendeletben a többletbevételek felhasználására vonatkozó korlátozások figyelembe vételével.

19. §

(1) Nem vállalható kötelezettség az alábbiakra, melyek a költségvetési maradvány elszámolása során az önkormányzat által irányított költségvetési szervektől elvonásra kerülnek

1. a tárgyévi költségvetési rendelet szabályai alapján fel nem használható intézményfinanszírozás összegére, különös tekintettel a 27.§, 28. § és 29. §-ban foglaltakra,
2. a tárgyévi költségvetési rendelet szabályai alapján fel nem használható, polgármester vagy Képviselő-testület által nem engedélyezett saját bevételi többletekre, figyelemmel a 34. §-ban foglaltakra is,
3. a feladathoz, célhoz kötött intézményfinanszírozás, adott feladatra, adott célra fel nem használt, használható részére,
4. a bértömeg gazdálkodás keretében meghatározott céllal rendelkezésre bocsátott rendszeres, nem rendszeres és külső személyi juttatások maradványának a minimum törvényi többletkötelezettségek szerinti teljesítésére fel nem használt összegére,
5. a munkaadót terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó személyi juttatások maradványához nem köthető részére,
6. a vásárolt élelmezés bevételi elmaradásának összegét meghaladó intézményfinanszírozás összegére,
7. a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó költségvetési maradványra.

20. §

Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek 2018. évi költségvetési maradványainak jóváhagyására – felhasználható, elvonandó – a 2018. évi zárszámadással egyidejűleg kerül sor a 2018. évi költségvetési rendeletben foglalt szabályozások alapján.

21. §

A Pénzügyi Bizottság a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2018. (IV.27.) önkormányzati rendelete 3. melléklet 2.1.1.1.9. pontjában biztosított véleményezési jogkörében az önkormányzat által irányított költségvetési szervek 2018. évi költségvetési maradványát felülvizsgálja, melynek alapja az önkormányzat által irányított költségvetési szervek vezetőinek elszámolása, a gazdasági vezető vagy az általa munkaköri leírás alapján megbízott személy ellenjegyzésével.

A költségvetési maradvány jóváhagyásáról a bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület a zárszámadáskor dönt.

4. Finanszírozási bevételek és kiadások, az ezekkel kapcsolatos hatáskörök

22. §

(1) Adósságot keletkeztető ügylettel kapcsolatos finanszírozási műveleteket (Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV törvény 3. § (1) bekezdés a)-e) pontjai) a Képviselő-testület gyakorolja, az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011.(XII.30.) Korm. rendelet rendelkezései alapján, kivéve az évközi likvid hitelt és értékpapír forgalmat, melyre a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy jogosult.

(2) A Képviselő-testület az Önkormányzat likviditásának folyamatos biztosítása céljából éven belül többször is igénybe vehető folyószámlahitel (likvidhitel/rulírozó hitel) keretösszegét maximum 300.000 eFt-ban állapítja meg.

23. §

Az Áht. 23. § (2) bekezdés h) pontja szerinti felhatalmazás alapján az Áht. 6. § (7) bekezdés a) pont ab) alpontja (szabad pénzeszközök betétként való elhelyezése és visszavonása) és ad) alpontja (az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak különbségeként irányító szervi támogatásként folyósított támogatás kiutalása és fizetési számlán történő jóváírása) szerinti finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

24. §

A 10. mellékletben kerülnek bemutatásra az önkormányzati 2019. évi fejlesztési célok várható együttes előirányzatai a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV törvény 3. § (1) bekezdése alapján, melyek megvalósításához adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé.

25.§

A 11. melléklet az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit és saját bevételeit mutatja be a futamidő végéig, kezesség érvényesíthetőségéig.

5. Személyi juttatások előirányzatával kapcsolatos rendelkezések

26. §

Az önkormányzat által irányított költségvetési szerveknél személyi ösztönzés célját szolgáló jutalom jogcímen kifizetett összeg nem haladhatja meg a K1101 Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat eredeti előirányzatának 10%-át. A tárgyévben kifizetett jutalom fedezete lehet az előző évre jóváhagyott személyi juttatás kötelezettségvállalással terhelt maradványa, az Önkormányzat céltartalékán a 8. § (1) bekezdés d)-e) pontja szerint elkülönített keret, valamint a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő támogatása a védőnői feladatellátáshoz

27. §

(1) Helyettesítések, túlórák tervezésére jogszabályhely feltüntetése mellett, csak nagyon indokolt esetben kerülhet sor.

(2) Év közben megüresedő álláshelyek betöltésére feladatcsökkenés esetén csak a Képviselő-testület adhat engedélyt.

(3) A Képviselő-testület döntésével megvalósuló feladatváltozás miatt megüresedett álláshelyeket nem töltheti be a kötelezettségvállalási jogkörrel rendelkező önkormányzat által irányított költségvetési szerv vezetője, az ehhez kapcsolódóan jelentkező megtakarításokat az irányító szerv elvonja.

28. §

A tartósan távol lévők helyettesítésére olyan dolgozó vehető fel, akinek bérét a költségvetési szerv vezetője a tárgyévi saját költségvetése terhére biztosítani tudja, illetve az Önkormányzat céltartalékán a 8. § (1) bekezdés e) pontja alapján elkülönített keret terhére – kivéve Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által finanszírozott védőnői ellátás - a fedezetet a polgármester átruházott hatáskörben biztosítja. Ez utóbbi esetben átruházott hatáskörben a fedezet biztosítására csak a tárgyév november 30-ig terjedő időpontig kerülhet sor.

29. §

(1) Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek saját hatáskörben bármely rovat terhére megemelhetik a személyi juttatások előirányzatát, ha jogszabály szerinti törvényi kötelezettség indokolja a kifizetést, mely feladat az eredeti költségvetés tervezésekor még nem volt ismert és a személyi juttatások maradványa erre nem nyújt fedezet.

(2) Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek saját hatáskörben megnövelhetik a személyi juttatások kiemelt előirányzatát a többletbevételek felhasználásra vonatkozó, a rendeletben meghatározott szabályok alapján, figyelemmel arra, hogy tartós kötelezettségvállalás, csak tartósan keletkezett és jóváhagyott többletbevétel terhére történhet.

(3) Az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek saját hatáskörben átcsoportosíthatnak a személyi juttatások kiemelt előirányzatára a felhasználás jellege szerint a rendelkezésre bocsátott keretekből (különösen rendezvénykeretből, marketing keretből, ágazati ünnepnapok támogatása keretből reprezentációs kiadásra és járulékaira, a rendezvény és marketing kerethez tartozó kiküldetéssel kapcsolatos kiadásokra, ezen rendezvényekhez kapcsolódó megbízási díjakra, túlórákra).

(4) Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat saját hatáskörben csak a személyi juttatások terhére növelhető vagy a céltartalékon a személyi juttatások és járuléka keret terhére kérhető.

(5) A 8. § (1) bekezdés e) pontjában szereplő jutalom bértömegét az abban foglalt mértékek szerint a védőnők részére az Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő támogatása biztosítja. Amennyiben a személyi juttatások tárgyévi maradványa ezen mértéket nem éri el, annak erejéig más kiemelt kiadási előirányzat terhére (Dologi kiadások, Beruházások, Felújítások) történhet az átcsoportosítás. Amennyiben ez utóbbi sem elegendő, akkor a Képviselő-testület egyéb saját forrásai terhére biztosíthatja a kiegészítést.

(6) Az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek saját hatáskörben a személyi juttatások előirányzatát az Ávr. 36. § (2) bekezdése és 43. § (3) bekezdése szerinti esetekben saját hatáskörben módosíthatják.

(7) Az (1)-(6) bekezdés szerinti módosítások, átcsoportosítások, felhasználások az azokhoz kapcsolódó munkaadót terhelő járulékokkal együtt mozgathatók.

(8) Az (1)-(7) bekezdésben rögzítettek az Önkormányzat esetében is érvényesek az Önkormányzatra is értelmezhető rendelkezések esetében.

30. §

Az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél, valamint az Önkormányzat választott tisztségviselőinek, bizottsági tagjainak valamennyi illetmény és egyéb rendszeres személyi juttatásának kifizetése, utalása a jogosultak részére a tárgyhónapot követő első munkanapon történik, mely azonban nem lehet későbbi a tárgyhónapot követő 5. napnál. Abban az esetben, ha az első munkanap ezt követő időpontra esik a tárgyhónap utolsó munkanapján kerül sor az illetmények utalására, amennyiben ehhez a Magyar Államkincstár számfejtése rendelkezésre áll.

6. Vegyes rendelkezések

31. §

Amennyiben a feladatmutatók csökkenése miatt az Önkormányzatnak év közben, vagy az év végi zárszámadáskor visszafizetési kötelezettsége keletkezik, annak okát a Képviselő-testület a belső ellenőrzés keretében felülvizsgáltathatja, s annak megállapításai alapján –nem, vagy nem valós adatok alapján tett eleget a jelentési kötelezettségének- a jegyző kezdeményezheti az adott költségvetési szerv vezetőjével szembeni felelősségre vonást.

32. §

(1) Az Önkormányzat kizárólag a Képviselő-testület előzetes jóváhagyásával nyújthat be pályázatot.  

(2) Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek kizárólag a Képviselő-testület előzetes jóváhagyásával nyújthatnak be pályázatot abban az esetben, ha a pályázott feladat ellátása – az adott évben, illetve az azt követő években – költségvetési többlettámogatást igényel. Abban az esetben, ha a benyújtandó pályázat – az adott évben, illetve az azt követő években – költségvetési többlettámogatást nem okoz, akkor az önkormányzat által irányított költségvetési szerv vezetője a pályázatról, annak benyújtásával egyidejűleg tájékoztatja a polgármestert.

33. §

Az Önkormányzatnak és az önkormányzat által irányított költségvetési szerveknek felajánlott vagyon elfogadására vonatkozóan az önkormányzat vagyonáról szóló rendeletében foglaltak az irányadók.

34. §

1. A Képviselő-testület felhatalmazza a Városgazdálkodási Intézmény vezetőjét a működtetésében lévő lakó és nem lakóingatlanok hasznosításából származó, a költségvetési szerv által beszedett tárgyévi bevételek terhére a működtetéssel kapcsolatos kötelezettségvállalásokra. Lakóingatlanok esetében lakásonként, évente maximum 500.000.-Ft erejéig, nem lakóingatlan esetében évente maximum 100.000.-Ft erejéig történő beruházás, felújítás, karbantartás előzetes engedélyhez nem kötöttek.  

2. A beruházások, felújítások, karbantartások engedélyezéséről a lakó- és nem lakó ingatlanok esetében a fenti összeget meghaladó kötelezettségvállalás esetén a Képviselő-testület dönt. A nem lakóingatlanok hasznosításából származó, fenti felhasználás figyelembe vételével megmaradó év végi költségvetési maradvány elvonásra kerül.

35 §

 Az Önkormányzat tulajdonában és nyilvántartásában szereplő -34. §-ban foglaltak figyelembe vételével- egyéb ingatlanvagyon tekintetében a működtető jogosult a hasznok szedésére és a működtetéssel kapcsolatos kötelezettségvállalásokra. Az e körbe tartozó működtetésre átadott ingatlan vagyont érintő felújításokra, beruházásokra az Önkormányzat jogosult.

36. §

A Képviselő-testület az önkormányzat által irányított költségvetési szervekhez történő önkormányzati biztos kirendelését az Áht. 71. § (1) bekezdésben foglaltaknál rövidebb időtartam, kisebb mérték, alacsonyabb összeg esetén nem teszi kötelezővé. Az önkormányzati biztos kirendelését a polgármester kezdeményezi, a törvény szerinti mérték túllépésének jelzése az önkormányzat által irányított költségvetési szerv vezetőjének feladata, aki ezen kötelezettségének haladéktalanul köteles eleget tenni.

37. §

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben foglalt Önkormányzatot terhelő közzétételi kötelezettségért a jegyző felelős.

V. Fejezet

 Záró rendelkezések

38. §

Ez a rendelet a kihirdetés napján 19 óra 00 perckor lép hatályba

39. §

E rendelet rendelkezéseit 2019. év január 1. napjától kell alkalmazni.

Kiskunmajsa, 2019. február 28.

 Ábrahám-Fúrús András                                        dr. Varga Tímea Gabriella

 polgármester                                                jegyző

A rendelet kihirdetve.

Kiskunmajsa, 2019. február 28.  18. óra 30 perc

                                                                                           dr. Varga Tímea Gabriella

                                                                                                          jegyző