1. § A rendelet célja Hegyszentmárton község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása.

2. § E rendelet területi hatálya Hegyszentmárton Község közigazgatási területére terjed ki.

3. § E rendelet előírásait Hegyszentmárton Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

4. § E rendelet alkalmazásában:

5. § (1) A helyi védelem célja Hegyszentmárton Község településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző építészeti örökségeinek és táji értékeinek védelme, a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő értékek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

6. § (1) Az építészeti értékek helyi védelme egyedi és területi lehet.

(2) Az egyedi védelem kiterjedhet:

(3) A helyi egyedi védelem alatt álló értékeket e rendelet 1. melléklete tünteti fel.

7. § (1) A helyi védelem alá helyezés folyamata kérelemre, vagy hivatalból indul.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor. A kezdeményezésre a településrendezési eszközök keretében elkészült örökségvédelmi hatástanulmány is javaslatot tehet.

(3) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(4) A helyi védelem alá helyezés értékvizsgálat alapján történik. Az értékvizsgálatot és szakmai indoklást az önkormányzat készíti vagy készítteti el.

(5) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(6) A védelem megszűnik, ha

(7) A helyi védelem alá helyezésről, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

(8) Helyi védelem alá helyezésről, vagy megszüntetéséről kizárólag a Képviselő-testület hozhat – e rendelet módosítása, vagy felülvizsgálata keretében – döntést.

8. § (1) A helyi védetté nyilvánítás tényét az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni. A bejegyzés elmaradása a védettség tényét nem érinti.

(2) Az ingatlan nyilvántartásba való bejegyzés végett a jegyző keresi meg az illetékes földhivatalt.

9. § (1) A védett érték csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Helyi védettségű épület” „Helyi védettségű építmény”.

(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos feladata.

(3) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a helyi védelem alatt álló építményen, vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

10. § (1) A védett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.

11. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) A védett környezetben tervezett változásokat és beavatkozásokat a védett értékek figyelembe vételével lehet elvégezni.

12. § (1) A képviselő-testület a védett értékek megóvása, állagának megőrzése érdekében kulturális örökségvédelmi alapot hoz létre, melyben az alábbi feladatok költségeire figyelemmel különít el költségvetési pénzeszközt:

(2) Az örökségvédelmi alapból pályázat útján adható vissza nem térítendő támogatás a tulajdonos kérelmére.

(3) Az önkormányzati támogatás a védett érték megóvása, állagának megőrzése érdekében végzett munkák költségvetéssel – illetve a más elvégzett munkákról kiállított számlával – igazolt költségének a képviselő-testület által meghatározott mértékéig – legfeljebb 100%-ig – terjedhet.

(4) A pályázat kiírásáról és a pályázatok döntésre való előkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(5) A pályázatokat minden évben a költségvetés elfogadását követő 30 napon belül kell kiírni, s a benyújtásukra meghatározott határidőt követő 30 napon belül elbírálni.

(6) A pályázatok elbírálásáról a képviselő-testület dönt. A döntésnek tartalmaznia kell a támogatásban részesített megnevezését, a támogatás mértékét, a védett érték és az azon végzett munkák megjelölését és a munkák igazolt költségét.

(7) A konkrét támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elszámolt munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött szerződésben kell rögzíteni.

(8) A szerződésben foglaltak végrehajtásának ellenőrzése a jegyző feladata.

13. § (1) Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki Hegyszentmárton Község teljes közigazgatási területét:

(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Településkép védelme szempontjából kiemelt területek:

(4) A településkép védelme szempontjából kiemelt területeket a 3. melléklet tartalmazza.

14. § A község történetileg kialakult hagyományos utcaképe, telekstruktúrája védelmében a meglévő épületek lehetőség szerint megtartandók. Szükségszerű bontás esetén az új épületeket a meglévő épületek helyére, - a szabályozási tervben is meghatározott építési vonalakra kell helyezni.

15. § (1) A 13. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott területen meg kell tartani a településképet meghatározó, jellemző beépítési módokat, az utcafronton és oldalhatáron álló telepítést.

(2) Tetőtér csak egyszintesen építhető be.

(3) A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.

16. § (1) A 13. § (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott területeken a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni, az épületet a terepadottságokhoz igazodóan kell telepíteni.

(2) A pincének egész terjedelmében a csatlakozó terep alatt kell lennie.

17. § A 13. § (1) bekezdés d)–e) pontjában meghatározott területeken épületet, építményt úgy kell elhelyezni, hogy telepítésével, műszaki megoldásaival alkalmazkodjon a természetes terepadottságokhoz.

18. § Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében új épület építése csak a tájba illesztés fokozott figyelembe vételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett.

19. § (1) Falusias karakterű lakóterületen az új épületek tömegaránya, fő méretei a környezetében már meglévő épületekhez illeszkedve alakítható ki.

(2) Épület legnagyobb szélessége (keresztirányú mérete):

(3) Homlokzatképzés: vakolat, kő- és téglafelületek, faburkolat. Szerelt fémburkolat (pld. acél trapézlemez) nem engedhető meg.

(4) Tetőidom: Szimmetrikus nyeregtető, - a tető fő gerinc-vonalát az épület hosszoldalával párhuzamosan kell kialakítani. A laképület tetőhajlásszöge 35-45 fokos lehet.

(5) Tetőhéjalás:

(6) A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.

(7) A homlokzatfelújítás csak a közterületről látható épülethomlokzat egészére kiterjedően történhet.

(8) Homlokzat színezése során a településen hagyományos színezést kell alkalmazni.

(9) A lakótelken épülő gazdasági-kiszolgáló épületek a lakóépülettel azonos, vagy azzal harmonizáló megjelenésű homlokzatképzéssel létesíthetők.

(10) Utcai kerítés: épületekkel együtt tervezendő, épített jellegű, áttört vagy tömör kerítés (anyaga: kő, tégla, fa, fém, kovácsoltvas).

(11) Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak, kerítéseinek színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.

(12) Előkert nélküli beépítésen elhelyezésre kerülő utcafronti épületek közterület felé néző homlokzatán a közterületre kivezető ereszcsatorna nem helyezhető el, kivéve a homlokzati falba beépítve, illetve takartan vagy a terepszint alatt az utcai vízelvezető hálózatba elvezetve helyezhető el.

20. § (1) Kerekhegy-üdülőfalu területen az épület egyszerű tömegformálással, 40-45 fokos, szimmetrikus nyeregtetővel létesíthető. A tetőgerinc vonala csak a hosszoldallal párhuzamos lehet.

(2) Az épületeket hosszoldala – tetőgerinc vonala – A rétegvonallakkal párhuzamos legyen.

(3) Az épület szélességi mérete a 6,0 m-t nem haladhatja meg.

(4) Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, cserép, nád) kell használni. Javasolt a nyerstégla- vagy kőhomlokzat illetve az egységesen festett vagy meszelt felületképzés.

(5) A kerítés, fa, kő, élősövény alkalmazásával létesíthető.

(6) Tereprendezésként csak alacsony, maximum 1,2 m-es támfal és rézsű alkalmazható. Vízszintes bevágások önállóan nem létesíthetők, legfeljebb az épülethez kapcsolódóan, az épület alapterületének függvényében, annak legfeljebb 20%- a lehet.

21. § (1) Kertes területeken az épület egyszerű tömegformálással, 40-45 fokos, szimmetrikus nyeregtetővel létesíthető. A tetőgerinc vonala csak a hosszoldallal párhuzamos lehet.

(2) Az épületeket hosszoldala – tetőgerinc vonala – a rétegvonallakkal párhuzamos legyen.

(3) Az épület szélességi mérete a 6,0 m-t nem haladhatja meg.

(4) Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat - a falazat kialakítására: kő, tégla, vályog, a tetőzet kialakítására fa, cserép, nád, természetes pala -kell használni. Javasolt a nyerstégla- vagy kőhomlokzat illetve az egységesen meszelt felületképzés.

(5) A kerítés csak kivételes esetben létesíthető, fa, kő, élősövény alkalmazásával.

(6) Tereprendezésként csak alacsony, maximum 1,2 m-es támfal és rézsű alkalmazható. Vízszintes bevágások önállóan nem, csak az épülethez kapcsolódóan alkalmazhatók. A bevágás alapterülete az épület alapterületének legfeljebb 30%- a lehet.

22. § (1) Gazdasági területeken az épületeket, építményeket az adott terület építési hagyományainak megfelelően tájba illően alakítandó ki.

(2) A tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A 6 m vagy annál nagyobb fesztávolságú csarnokszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel is építhetők.

(3) Tetőfedés színeként természetes színek (zöld és árnyalatai, barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók.

23. § (1) Külterületen tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni.

(2) Mezőgazdasági területeken:

(3) Temető területen:

(4) Rekreációs, turisztikai területen:

(5) Az erdőterületeken az elhelyezhető épületet magastetős kialakítással, tájba illeszkedő módon lehet kialakítani.

24. § (1) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében tájszerkezetbe illeszkedő módon, a tájra jellemző anyaghasználattal valósulhat meg az építés.

(2) Tájképvédelemmel érintett mezőgazdasági területek esetében:

25. § (1) Azon közterületek, ahol a szabályozási szélesség lehetővé teszi, fásított zöldfelülettel alakítandók ki. Az egységes utcaképi megjelenés érdekében az egyes utca, vagy útszakaszok mentén azonos fafajú fasorok létesíthetők.

(2) Fásítás, fasor kialakítása során tájban honos fa- és cserjefajok alkalmazhatók.

(3) A közterületek berendezései (utcabútorok, hirdető-berendezések, világítótestek, pavilonok, autóbuszvárók, stb.) az utcakép jellegzetességének megtartásával helyezhetők el.

(4) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakítással létesíthetők.

26. § (1) ) A településképi szempontból meghatározó területeken tájban honos és a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők.

(2) A településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett telken a zöldfelületek kialakításának módja:

(3) A településképi szempontból meghatározó területeken, a tájidegen, invazív növényfajok nem alkalmazhatók. A kerülendő inváziós növényfajok listája függelékként e rendelethez csatolandó.

27. § (1) A védett épületeket hagyományosan építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve a homlokzati tagozatokat.

(2) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, ellenkezőleg, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát.

(3) Védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével és anyaghasználatával összhangban legyen.

(4) Reklámcélú építmény, reklámhordozó, reklámnak minősülő falfestés, felirat, plakát helyi egyedi védelem alatt álló épületen, illetve az előtte levő közterületen nem helyezhető el.

(5) A helyi védelem alatt álló épületen cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el

(6) A védett építmény csak abban az esetben bontható el, ha életveszélyessé vált és helyreállítására nincs műszaki megoldás. Védett építmény bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

28. § (1) Utcai homlokzaton, tetőfelületen elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabola antenna stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, valamint klímaberendezés kültéri egysége nem helyezhető el.

(2) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

29. § (1) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek: a 13. § (1) bekezdés a)–c) pontjában, valamint a (3) bekezdésében meghatározott területek.

(2) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezése – a környezetbe illesztés feltételeivel – elsősorban a település külterülete alkalmas.

(3) Amennyiben 300 m-es körzetben már meglevő antenna áll, új antenna elhelyezése elsősorban a meglévő antennatartó-szerkezet igénybevételével történhet.

30. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeken a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett helyezhetők el.

(2) Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.

(3) Jelentősebb energiaigény növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.

(4) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének.

(5) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

31. § A fényszennyezés elkerülése érdekében szükséges az alábbi szempontok figyelembe vétele a közvilágítás és külső világító testek elhelyezése, korszerűsítése esetében:

32. § (1) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.

(2) Épület közvetlenül közterület felé néző homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.

(3) Újonnan épülő épület homlokzatán égéstermék kivezetése nem lehetséges. Meglévő épületeknél a meglévő égéstermék kivezetést a hatóság műszaki indokok alapján engedélyezheti. Az épületen kívül vezetett gázkémény építése kizárólag a hátsó homlokzaton lehetséges.

(4) A csapadékvíz-, ill. szennyvíz-elvezetés, tárolás módjának és kezelésének építményei, műtárgyai a közterületet sem műszakilag, sem településképvédelmi szempontból nem zavaró módon alakítandók ki.

33. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen reklámok, reklámhordozók, cég-, címtáblák és cégérek csak a jelen rendeletben előírt célra és módon, településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. és 2. mellékletei által meghatározott területfelhasználású területen és módon.

(2) A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer helyezhető el.

(3) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.

34. § Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató reklámhordozó, reklám, molinó, transzparens, hirdetmény a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhetők.

35. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

(2) Új épület létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterülettől látható felületen cég-, címtáblát, cégért úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg.

(3) Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

(4) Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m²-t.

36. § (1) A0-ás (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű óriásreklám a település közigazgatási területén nem helyezhető el.

(2) A település területén az épületek tetőzetén reklámhordozók, fényreklámok nem helyezhetők el.

(3) Épülethomlokzaton reklám, reklámhordozó felület, gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.

(4)¹ Az üzlethelyiségek előtti közterületen az üzlet kirakatától számított 1,5 méteren belül A1 méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobil reklámtábla állítható fel , úgy, hogy az a gyalogos forgalmat ne akadályozza.

(5) Plakát, falragasz az épületek közterület felé néző homlokzatain nem helyezhető el.

(6) Reklámcélú védőháló, illetve ponyva – az építés, felújítás ideje alatt, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra - épületállványon elhelyezhető, amennyiben azt más jogszabály nem tiltja. A felületen továbbá az építkezésre vonatkozó tájékoztatás, épületterv, látványterv tüntethető fel.

(7) Építési reklámháló kihelyezése az építési tevékenység időtartamára településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően lehetséges

37. § (1) Az épületeken elhelyezhető reklámhordozó szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

(2) Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:

(3) Belterületen 1,0 m²-es nagyságot meghaladó reklám, reklámhordozó szerkezet nem helyezhető el, és nem engedélyezhető 1,0 m² felületet meghaladó reklámjellegű homlokzatfestés sem.

38. § (1) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

(2) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada az (1) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.

(3) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.

39. § (1) A település főépítésze - alkalmazása hiányában a polgármester - szakmai konzultáció keretében tájékoztatást ad a településképi követelményekről.

(2) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni:

(3) A szakmai konzultáció iránti kérelmet a polgármesternek címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:

(4) A polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról postai úton, vagy e-mailben értesíti.

(5) A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell lefolytatni.

(6) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben a felvetett javaslatokat, valamint az önkormányzati főépítész vagy a polgármester lényeges nyilatkozatait kell rögzíteni.

40. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:

41. § (1) Településképi véleményezési eljárás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltak szerint kerül lefolytatásra.

(2) A polgármester véleménye a 40. §-ban meghatározott esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.

42. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet az e rendelet 4. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az ÉTDR tárhelyére fel kell tölteni.

(2) A kérelemhez az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni a Korm. rendeletben meghatározott tartalommal.

(3) A településképi vélemény kialakításánál a Korm. rendeletben meghatározott szempontokat és e rendelet előírásait kell figyelembe venni.

(4) A polgármester véleményében a tervezett építési tevékenységet

(5) A polgármester a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét a kérelmezőnek.

43. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül:

(2) A község teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

44. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció tartalma

(3) Az építmény, épületrész megjelenésével, kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez.

(4) Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:

(5) A polgármester a tervezett építési tevékenységet a jogszabályban előírt határidőn belül hatósági határozatban, a Korm. rendeletben megfogalmazott követelmények teljesülésétől függően a Korm. rendeletben foglaltak szerint tudomásul veszi vagy megtiltja.

45. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul.

(2) A kérelmet Hegyszentmárton Község Polgármesteréhez a Korm. rendelet 26/B. § (2) és (3) bekezdésekben meghatározott tartalommal, a 43. § szerinti építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani, az e rendelet 5. mellékletét képező kérelem benyújtásával.

(3) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.

(4) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntését és a döntés ellenőrzését - amennyiben a településen önkormányzati főépítész van alkalmazásában - az önkormányzati főépítész készíti elő.

(5) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Hegyszentmárton Község Önkormányzatának Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.

46. § (1) Településképi követelmény megszegésének minősül:

(2) A településképi követelmények megszegése esetén a polgármester felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(3) A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester – önkormányzati hatósági döntéssel – az ingatlantulajdonost az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti, egyidejűleg 1.000.000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírságot szabhat ki.

(4) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

(5) A településkép-védelmi bírság összege:

(6) A bírság ismételten is kiszabható, a településképi követelmények teljesítéséig.

(7) A határidőre be nem fizetett településkép-védelmi bírság behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírásai az irányadók.

47. § (1) Ez a rendelet 2019. április hó 19.napján lép hatályba.

(2) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

48. § (1) Hatályát veszti Hegyszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének a település helyi építési szabályzatáról szóló 1/2005. (II.01.) rendeletének alábbi rendelkezései:

- 8. § (2) bekezdés c) pont 2. francia bekezdése;

- 9. § (2) bekezdése;

- 10. § (4) bekezdés 4. pont Épület legnagyobb szélessége (keresztirányú mérete), Homlokzatképzés, Tetőidom, Tetőhéjalás, Utcai kerítés előírásai;

- 13/A. § (5) bekezdés 4. pont tetőzetre, tetőhéjalásra, kerítésre vonatkozó előírások;

- 13/B. § (5) bekezdés 4. pont tetőidomra, tetőhéjalásra, kerítésre vonatkozó előírások;

- 15. § (7) bekezdés utolsó mondata;

- 16. § (8) bekezdése;

- 16/A. § (1) bekezdés d) pont 3. és 4. francia bekezdése, (3) bekezdés e) pont 3. és 4. francia bekezdése;

- 16/B. § (1) bekezdés f) pont 3-6. francia bekezdése, 7. francia bekezdés 2. mondata, 8-9. francia bekezdése, (2) bekezdés e) pont 3-6. francia bekezdése, 7. francia bekezdés 2. mondata, 8-9. francia bekezdése;

- 18. § (5)-(6) bekezdése; 19. § (5) bekezdése.

(2) Hatályát veszti Hegyszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének az épített örökség védelmének helyi szabályozásáról szóló 16/2008. (IX.30.) önkormányzati rendelete.

(3) Hatályát veszti Hegyszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámelhelyezésekről szóló 9/2017. (X.31.) önkormányzati rendelete.

(4) Hatályát veszti Hegyszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről szóló 10/2017. (X.31.) önkormányzati rendelete.