Dunaszentmiklós Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2019. (IX.25.) önkormányzati rendelete
Dunaszentmiklós Község településkép védelmének helyi szabályairól
Hatályos: 2019. 10. 08Dunaszentmiklós Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2019. (IX.25.) önkormányzati rendelete
Dunaszentmiklós Község településkép védelmének helyi szabályairól
Dunaszentmiklós Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményeiről szóló a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a honvédelemért felelős miniszter valamint a Partnerségi egyeztetés szabályairól 5/2018. (IV.23.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása
1. § (1) A rendelet célja Dunaszentmiklós község településképi arculat karakteres elemeinek megőrzése, a településszerkezeti, helyi egyedi építészeti értékeinek, köztéri alkotásainak, sajátos nevezetességeinek védelme, a jövő nemzedékek számára való megtartása, valamint az értékteremtés, és az arculathoz illeszkedő településképi megújulás elősegítése.
(2) E rendelet mellékletei:
2. Értelmező rendelkezések
2. § (1) E rendelet alkalmazásában:
a) állapotrögzítő dokumentáció: A védettség keletkezése vagy megszűnése esetén készítendő, műszaki dokumentáció 4. § (4) bekezdése szerinti tartalommal.
b) áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%- át nem haladja meg.
c) pasztellszínek: a színek világos és kis telítettségű árnyalatai;
d) településképet rontó építmény: megjelenésével, méretével, formáival, arányaival, színezésével környezetében disszonáns hatású építmény;
e) tájbaillő építmény: adott telken építmény és növényzet olyan együttese, ahol az építmény a tájképi adottságok, domborzati jellemzők szerinti arányos tömegalakítású, elhelyezésű és kialakítású, melynek környezetét elsősorban tájhonos növényzet oldja.
f) védett érték károsítása: minden olyan beavatkozás, ami a helyi védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, megrongálását, átalakítását, építészeti karakterének részleges vagy teljes megváltoztatását, általános esztétikai hatásának, szerkezeteinek, eredetiségének, értékcsökkenését eredményezi.
g) más célú reklámhordozó berendezés: másodlagosan reklámhordozásra felhasználható közterületi pad, kerékpárállvány, hulladékgyűjtő, telefonfülke, közterületi illemhely.
h) cégérek, egyéb hirdetési célú berendezések: üzletfelirat, cégtábla, címtábla, totemoszlop, reklámgrafika,
i) információs célú berendezés: önkormányzati hirdetőtábla, önkormányzati óriásplakát, önkormányzati faliújság, információs vitrin, útbaigazító hirdetmény, kandeláber reklám;
j) megőrzendő kilátópont: szabályozási tervben meghatározott hely, ahonnan az egyedi, jellegzetes településkép vonzó feltárulását meg kell őrizni.
k) borház: a szőlő feldolgozására, a bor előállítására és tárolására szolgáló tájba illesztett, a település építészeti hagyományait tisztelő és arra reflektáló épület, vagy épületegyüttes, ahol a borturisztikához kapcsolódó vendéglátó, árusító és szállás funkciójú rendeltetési egységek is elhelyezhetők.
A HELYI VÉDELEM
3. A szabályozás alapelvei
3. § (1) A védett értékek, a sajátos környezeti elemek és karakteres együttesek a település kulturális emlékei és kincsei, ezért fenntartásuk, méltó használatuk és gazdagításuk, valamint megőrzésük és megfelelő bemutatásuk közérdek.
(2) A helyi építészeti örökség és településkép védelem feladata különösen:
(3) a helyi értékek felkutatása, számbavétele, dokumentálása és a helyi közvéleménnyel való megismertetése,
a) a védetté nyilvánított értékek fennmaradásának elősegítése, károsodásának megelőzése,
b) a védetté nyilvánított értékekre a helyrehozatali kötelezettség megállapítása és megújításuk támogatása,
c) a karakterterületek identitásának és településképének fejlesztése,
d) a karakteres településrészekre vonatkozó településképi követelmények megállapítása,
e) a településkép követelményeket érvényesítő eljárások és eszközök meghatározása
(4) Helyi védelem általános szabályai
4. § (1) A helyi területi és a helyi egyedi védelem az 1. és 2. mellékletben meghatározott területekre és elemekre terjed ki
(2) Nem végezhető olyan építési tevékenység, amely a védett érték létét, állagát veszélyezteti, vagy károsítja.
(3) Helyi védett építmény teljes bontása csak indokolt esetben, a védettség megszüntetése után lehetséges. A védettség megszüntetésének feltétele az értékvizsgálat megléte, illetve az állapotrögzítő dokumentáció elkészítése, mely alapján az egyes épületrészek, tartozékok megőrzése vagy az új épületbe való beépítésének kötelezettsége előírható.
(4) Az állapotrögzítő dokumentáció tartalma:
a) Az épülettömeg (tömegarány, tetőzet), homlokzatok kialakításának (díszítés, nyílásrend) leírása
b) Épületrészek jellemző anyaghasználatának, színezésének bemutatása
c) Fotódokumentáció (karakteres elemek)
d) Helyszínrajz (beépítés, melléképületek)
e) A védettség keletkeztetésének, vagy megszűntetésének rövid indoklása.
4. Helyi védettség keletkeztetése és megszűntetése
5. § (1) A védetté nyilvánításról és a védelem megszüntetéséről az önkormányzat Képviselő-testülete rendelettel, az elutasításról határozattal dönt.
(2) Helyi védettség alá helyezést vagy annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti a Polgármesternél.
(3) A kezdeményezéshez csatolni kell az állapotrögzítő dokumentációt és az értékvizsgálat vonatkozó részét, természeti érték esetén az egyedi érték helyét, fotóját, rövid leírását, a védettség indoklását.
(4) Helyi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított érték megsemmisül,
b) a védett egyedi érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek az érétkvizsgálatban foglaltak szerint már nem felel meg,
d) a védett érték magasabb szintű védettséget kap.
(5) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről értesíteni kell
a) a kérelmezőt,
b) az érintett ingatlan tulajdonosait,
c) az illetékes építésügyi hatóságot.
(6) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályoknak megfelelően a helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
5. Helyi védett értékek fenntartása és megjelölése
6. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló értékeknek a védelem céljával összhangban lévő folyamatos jókarbantartásáról, rendeltetésének megfelelő használatáról a tulajdonos, a használó köteles gondoskodni.
(2) A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotó elemére és részletére.
(3) A helyi védelem alá helyezett érték rendeltetése annak anyagi és eszmei értékét nem veszélyeztetheti.
(4) A helyi védett értékek fenntartása érdekében az önkormányzat Képviselő-testülete e rendelet szabályai szerint támogatást adhat.
(5) Helyi védelem alatt álló terület és érték megjelölhető. A jelölésnek tartalmaznia kell a védett érték megnevezését és a védettség jellegét. A jelölések elhelyezéséről, karbantartásáról az önkormányzat gondoskodik, megőrzése a tulajdonos feladata.
6. Helyi védett értékek nyilvántartása
7. § (1) A helyi védett értékek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
(2) A nyilvántartás a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: TFR) szerinti elemeken túl tartalmazza legalább:
a) az építmény műszaki állapotát,
b) tulajdonviszonyát,
c) épület esetén annak rendeltetését,
d) az önkormányzat által adott támogatásokat, a felújítás évét,
e) a védettséget megállapító rendelet számát.
7. A helyi egyedi védelemmel érintett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
8. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek esetében azok beépítési módját, tömegét, tetőformáját, homlokzatképzésének karakterét – ideértve a kiegészítő külső és belső szerkezeteket, díszítő elemeket is – meg kell tartani. Amennyiben az eredeti állapotról adatok rendelkezésre állnak, akkor azzal harmonizálóan kell helyreállítani, valamint továbbfejleszteni.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek utcai homlokzatán a nyílászárók színének, osztásainak, tok- és profilszélességének megváltoztatása csak a nyílászáró eredeti, építéskori állapotának visszaállítása szerint történhet. Az eredeti, építéskori állapot ismeretének hiányában az épület korára és stílusára jellemző módon kell helyreállítani.
(3) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek homlokzati felületeinek részleges felújítása, átszínezése nem megengedett.
(4) Az épületek utólagos hőszigetelésénél csak olyan technológia alkalmazható, mely az épület arányait és díszítéseit nem változtatja meg.
(5) A helyi egyedi védelem alatt álló köztárgyak helyreállítása csak a köztárgy eredeti, építéskori állapota szerint történhet vagy a köztárgy korára és stílusára jellemző módon.
8. Helyi értékvédelmi terület építészeti településképi követelményei
9. § (1) Főépítményt építeni, bővíteni a történelmileg kialakult építési hely figyelembevételével lehetséges. Meglévő épület bővítése hosszanti irányában történhet , megtartva a kialakult tömegarányokat.
(2) A tárolásra szolgáló melléképületeket a főépítmény vonalában, annak folytatásában, vagy arra merőlegesen kell telepíteni.
10. § (1) Az épület tömegformálásában, megjelenésében a helyi építési hagyományoknak megfelelő hagyományos építészetre jellemző elemeket kell alkalmazni.
(2) Az épületek formálása csak magas tetővel történhet oromfalas, kontyolt- vagy csonka-konty nyeregtető megoldással, a tető hajlásszöge 35-450 között lehet.
(3) A tetőfedés anyaga kerámia cserép.
(4) A főépület tetőgerince az utcára merőleges kiviteltől eltérő módon nem alakítható ki.
(5) Az épületek utcai homlokzatára és tetősíkjára nem kerülhet szabadon vezetett közmű-, vagy épületgépészeti vezeték, berendezés.
(6) A kerítésmező csak áttört módon fából (faléc), vagy egyszerű formák alkalmazásával, fémből létesülhet.
(7) Az utcafront vonalára kizárólag tárolásra (garázs) szolgáló épületrész homlokzata nem kerülhet.
HELYI ÖRÖKSÉGVÉDELEM ESZKÖZEI
9. Támogatási és ösztönző rendszer
11. § (1) A helyi védelem alatt álló építmények, helyi területi védelemmel érintett építmények felújításához, helyreállításához, valamint a helyrehozatali kötelezettség teljesítéséhez az önkormányzat támogatást adhat. A Képviselő-testület az éves költségvetésében meghatározott keretösszeg erejéig támogatási pályázatot írhat ki.
(2) Támogatás megítélhető különösen:
a) helyi védelem alatt álló épület, vagy helyi értékvédelmi területen álló épület
aa) homlokzatának festése, színezése, javítása, újravakolása,
ab) jellegzetességeit adó részleteinek (különösen nyílászáró, kémény, homlokzati díszítőelemek, tornác) felújítása,
ac) tetőszerkezetének felújítása, tetőhéjalásának cseréje,
ad) homlokzatának, tornácának, tetőzetének az eredeti állapot szerinti helyreállítása;
ae) utcai kerítés és elemeinek helyreállítása és felújítása;
b) helyrehozatali kötelezettség teljesítésére.
(3) A pályázatról, a támogatás formájáról és mértékéről, valamint a támogatás odaítéléséről a Képviselő-testület határozattal dönt.
10. Helyrehozatali kötelezettség
12. § (1) A polgármester a településkép javítása érdekében helyrehozatali kötelezettséget írhat elő önkormányzati hatósági döntésében a településképet rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatalára.
(2) Helyrehozatali kötelezettség írható elő különösen, ha
a) a felújítás, helyreállítás hiánya miatt az építmény vagy részleteinek megjelenése (műszaki, esztétikai állapota) a települési arculatot lerontja,
b) az építési tevékenység (felújítás, bontás) befejezetlen,
(3) Polgármester előzetesen írásban felhívja a telek tulajdonosának figyelmét a (2) bekezdésben foglalt tények fennállásáról. Ha a tulajdonos 90 napon belül nem intézkedik a településképet rontó állapotok megszűntetésében, úgy a polgármester a jogszabályoknak megfelelően intézkedik a kötelezettség betartatásáról.
(4) A helyrehozatali hatósági döntésben a településképi megjelenés javítása érdekében szükséges tevékenységek elvégzését kell előírni.
(5) Az előírt kötelezettséget a döntésben foglaltak szerint legkésőbb egy éven belül meg kell kezdeni, és legkésőbb két éven belül végre kell hajtani. A helyrehozatali kötelezettség elmulasztása esetén az önkormányzat azt a tulajdonos költségére elvégeztetheti.
(6) A helyrehozatali kötelezettség ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének, illetve törlésének kezdeményezésével kapcsolatosan a jegyző jár el.
TERÜLETI ÉS EGYEDI ÉPÍTÉSZETI TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
13. § (1) A településképi szempontból meghatározó karakterterületen építmények elhelyezése, bővítése, felújítása során a helyi területi és egyedi építészeti követelmények betartásán felül általánosan kell törekedni az adott településrész karakteres elemeinek megőrzésére, a településrész jellegzetes arculatához illeszkedő, értékteremtő településkép formálására. Építési tevékenység, környezetalakítás, reklám elhelyezése nem okozhatja a településrész arculatának romlását.
(2) A rendelet a következő településképi szempontból meghatározó karakterterületeket határozza meg:
a) Helyi értékvédelmi terület (Szabadság utca, az Ady Endre utcának a Kenderkert utca vonaláig húzódó szakasza, löszfalba vájt lyukpincék)
b) Hagyományos, modernizálódó utcák
c) Modern kertvárosias karakter
d) Telepszerű, „modern” építészeti együttes (Holland falu)
e) Szőlőhegyi présházas karakterterület
f) Szőlőültetvények
g) Erdő
h) Mezőgazdasági, gazdasági szerepű karakterterület
(3) A (2) bekezdés szerinti karakterterületeket a 3. melléklet határolja le.
11. Dunaszentmiklós általános egyedi építészeti településképi követelményei
14. § (1) Épületet elhelyezni, annak tömegét kialakítani, anyaghasználatát megválasztani csak úgy lehet, hogy azok összességében a kilátópontokról feltáruló látványt károsan ne befolyásolják. Ezt a követelményt látványtervvel kell igazolni.
(2) A kerítés anyaghasználatának (elsősorban a lábazat kialakítása), formavilágának, színezésének a főrendeltetésű épülettel harmonizálnia kell.
(3) Fasorok telepítése utcaszakaszonként (két keresztező utca között) csak azonos fafajjal történhet.
(4) Az épületek főtömegének gerinciránya a lakóövezetben az utcavonalra merőlegesen alakítandó ki, az ettől eltérő kialakult környezetben a két-két szomszédos épület tetőképzéséhez hasonlatos módok alkalmazandók.
(5) Magastető esetében a tetőfedés anyaga korcolt lemezfedés, cserép lehet.
(6) Épületen kívül valamint épületek tetősíkja fölé vezetett fém kémények csak burkolt kivitelben (kő, tégla, rabic, vakolva) készülhetnek.
(7) A tetőfedés színének a településképben uralkodó színekhez kell illeszkednie.
(8) Többszintes tetőterű épület nem építhető. A tetőfelületen csak egy soros (álló vagy síkban fekvő) tetőablak létesíthető. Az utcai homlokzaton, a tetőtérben erkély, zárterkély nem építhető.
(9) Az épületek homlokzatainál az utcaképpel harmonizáló anyaghasználatot és építészeti megjelenést, valamint színezést kell alkalmazni. Az épületek pasztellszínűek legyenek.
(10) A melléképület homlokzatát színezésében, anyaghasználatában, felületkialakításában a főépülettel harmonizáló módon kell kialakítani.
(11) Az épületek homlokzatképzésénél nem alkalmazható csempe, műanyag lap, trapézlemez burkolat.
(12) Az utcára oromfalas (csonkakonty esetén is) megjelenésű homlokzat szélessége max. 9,0 m lehet.
15. § (1) Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás létesítményei belterületen, beépítésre szánt terület gazdasági területein önállóan nem, egyéb területeken csak meglévő építményre telepítve, takartan helyezhetők el.
(2) A föld alatti elhelyezésen kivüli megoldással nem lehet új közművezetéket építeni, illetve meglévő vezetékeket átépíteni, felújítani, korszerűsíteni, hálózati kapacitását bővíteni.
(3) Még beépítetlen beépítésre szánt területeken új középfeszültségű, kisfeszültségű és közvilágítási villamos energia ellátási, valamint a vezetékes hírközlő hálózatok légkábeles vezetéssel nem építhetők ki.
(4) Belterület, már beépített területén valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglévő gyenge és erősáramú villamos energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek (meglevő oszlopsoron, illetve közös tartóoszlopon), az új kisfeszültségű és közvilágítási villamos energia ellátási hálózatokat nem lehet új oszlopokra telepíteni. Belterület már beépített területén a közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén nem lehet légkábeles vezetéssel megoldani a hálózat elhelyezését.
12. Hagyományos, modernizálódó utcák egyedi építészeti településképi követelményei
15. § (1) Az épület kövesse az utcában nagyobb arányban található – jellegadó – épülettömegeket.
(2) Főépítmény tetőgerincének iránya a kialakult állapotnak megfelelő, vagy a közterületre közel merőleges legyen.
(3) Épület nyeregtetővel, vagy annak kontyolt változataival létesíthető, a tető hajlásszöge 35-450 között lehet.
(4) Tetőfelületen csak a tető síkjába helyezett tetőablak helyezhető el.
(5) A homlokzati nyílászárók színét úgy kell megválasztani, hogy az az épület homlokzati jellegét, a hagyományos településképet kedvezőtlenül nem változtathatja meg.
(6) Egyéb műszaki berendezések utcaképi szempontból csak alárendelt homlokzaton helyezhetők el.
(7) A kerítésmező csak áttört módon fából vagy egyszerű formák alkalmazásával fémből létesülhet, a lábazat tömör kivitelű lehet.
(8) A utcafront vonalára kizárólag tárolásra (garázs) szolgáló épületrész homlokzata nem kerülhet.
13. Modern kertvárosias karakter egyedi építészeti településképi követelményei
17. § (1) Az épület tömege illeszkedjen az utcában nagyobb arányban található – jellegadó – épülettömegekhez, tetőformákhoz. Épület tömegformálása (alaprajzi és tető) során a településen és környékén hagyományosan kialakult, egyszerű geometriájú formákat kell alkalmazni.
(2) Az épületek kialakítására hagyományos anyagok és korszerű-modern, időtálló anyagok is alkalmazhatóak.
(3) Az épületek formálása csak magas tetővel történhet, a tető hajlásszöge 23-450 között lehet.
(4) A tetők héjalására a hagyományos anyagok mellett betoncserép, azbesztmentes pala is használható.
(5) Az építési vonalra kizárólag tárolásra (garázs) szolgáló épületrész homlokzata nem kerülhet.
(6) Az előkertben a burkolat aránya nem lehet több a zöldfelületek arányánál.
(7) Kizárólag áttört kivitelű kerítés építhető, a lábazat tömör kivitelű lehet.
14. Telepszerű, „modern” építészeti együttes (Holland falu) egyedi építészeti településképi követelményei
18. § (1) Az épületek építészeti kialakítása (épülettömeg, épületmagasság, homlokzati színezés, tetőforma, tetőfedés) kövesse a már kialakult formákat.
(2) A területen önálló melléképület nem helyezhető el.
(3) Az épületek közötti térelhatárolásként sövénysor telepíthető.
15. Szőlőhegyi présházas karakterterület területi építészeti követelményei
19. § (1) A komfortpont, kiszolgáló épület, esőbeálló és utcabutorok elhelyezését a 077/1 hrsz.-ú telken és a kapcsolódó közlekedési területeken közterület-alakítási terv szerint kell.megvalósítani.
(2) Az elhelyezendő épületek, műtárgyak tervezése esetén figyelemmel kell lenni a szomszédos, határoló épületek (présházak) léptékére, építészeti megjelenésére, homlokzat-és tetőformálására, anyaghasználatára.
16. Szőlőhegyi présházas karakterterület egyedi építészeti településképi követelményei
20. § (1) A kialakult telekszerkezetre jellemző utakra, dűlőkre merőleges telepítést és tagolatlan tömegformálást kell alkalmazni, a hagyományos tájoláshoz és léptékhez kell igazodni.
(2) Épület egyszerű tömegformálással, nyeregtetővel, vagy annak kontyolt változataival létesíthető. Keresztszárny nem építhető.
(3) A tető hajlásszöge 35-450 között lehet.
(4) Tetőfelületen legfeljebb a tető síkjába helyezett tetőablak helyezhető el.
(5) A területen kerítés nem alakítható ki, legfeljebb élősövény alkalmazható.
(6) Egyoldali közös oszlopsoron kell a kisfeszültségű, a vezetékes elektronikus hírközlési hálózatokat, és az optikai hálózatokat elhelyezni. A közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén csak föld alatt helyezhetők el a vezetékek.
17. Szőlőültetvények egyedi építészeti településképi követelményei
21. § (1) Út menti fásítás a 4. melléklet szerintifafajokkal telepítendő.
(2) Birtokközpont vagy borház elhelyezése esetén törekedni kell a funkcionalitás mellett arra, hogy az épületek elhelyezése és megjelenése harmóniát sugározzon.
(3) Szőlőültetvényeken a hagyományos történelmi tájkarakter védelme érdekében a birtokközpont vagy borház a helyi építési hagyományoknak megfelelő módon építhető.
18. Erdőterületek egyedi építészeti településképi követelményei
22. § (1) Az erdőben a hagyományos történelmi tájkarakter védelme érdekében elsősorban a helyi építési hagyományoknak megfelelő tájbaillő formálású épületek építhetők.
(2) A tájkarakter védelme érdekében csak kis alapterület, és természetes anyaghasználat (fa, mészkő, homokkő, terméskő) engedélyezett.
(3) Erdőterületen csak akkor építhető ki föld feletti hálózat, ha az nem igényel erdőirtást. Ha föld feletti hálózat kiépítése miatt erdőirtás válna szükségessé, akkor a hálózatot fakivágás nélkül, erdei utak mentén, földalatti telepítéssel kell építeni.
(4) Távközlési magasépítmény, adótorony, önálló antenna építmény a 6. melléklet szerinti területeken nem helyezhető el.
19. Mezőgazdasági, gazdasági szerepű karakterterület egyedi építészeti településképi követelményei
23. § (1) Több épület elhelyezése esetén törekedni kell a funkcionalitás mellett arra, hogy az épületek elhelyezése és megjelenése harmóniát sugározzon.
(2) Mezőgazdasági területen a hagyományos történelmi tájkarakter védelme érdekében elsősorban a helyi építési hagyományoknak megfelelő tájbaillő formálású épületek építhetők.
(3) A területen csak hagyományos, falazott szerkezetű épületek építhetők.
(4) A területen lapostetős épület kialakítása megengedett.
(5) A telephelyek kerítése mentén fásszárú egyedekből növénysávot kell kialakítani. Az alkalmazható fajok listáját a 4. melléklet tartalmazza.
(6) Csak áttört kerítés létesíthető és természetes anyagok használhatók.
(7) Távközlési magasépítmény, adótorony, önálló antenna építmény a 6. melléklet szerinti területeken nem helyezhető el.
(8) Egyoldali közös oszlopsoron kell a kisfeszültségű, a vezetékes elektronikus hírközlési hálózatokat, és az optikai hálózatokat elhelyezni. A közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén csak föld alatt helyezhetők el a vezetékek.
Reklámok, reklámhordozókra, reklámberendezésekre, cégérekre és reklámhordozásra alkalmas egyéb műszaki berendezésre, SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰTÁRGYAK ELHELYEZÉSÉRE továbbá az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
20. Reklámok, reklámhordozók és hirdető-berendezések elhelyezésének általános szabályai
24. § (1) Reklámhordozó elhelyezése a rendelet és a reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezések végrehajtásáról szóló kormányrendelet és a a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Tvtv.) előírásaival összhangban történhet.
(2) Nem helyezhető el reklámhordozó:
a) helyi védett területen,
b) helyi egyedi védelem alatt álló építményen, és az előtti utcaszakaszon,
c) közparkban, közkertben
d) fákon,
(3) Közterületről két vagy több oldalról látható reklámhordozót minden oldalán reklámfelülettel kell kialakítani.
25. § (1) A reklámhordozó berendezések telepítésekor modern megjelenésű, időjárásálló szerkezet alkalmazható. A reklám megvilágítása céljából meleg színű, nem villogó fényforrás által alkalmazható.
(2) Reklámhordozó úgy helyezhető el, hogy az szervesen illeszkedjen a meglévő és tervezett épület(ek) homlokzati tagolásához, a nyílászárók ritmusához és együttesen összhangban legyen az épület építészeti kialakításával, színezésével.
(3) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzé tehető. Nem alkalmazható villogó, káprázást okozó fény, futófény, fényvisszaverő anyag, mely a közlekedés biztonságát zavarhatja.
(4) Más célú reklámhordozó berendezés reklámelhelyezésére alkalmas felületén a felület legfeljebb 1/3-án helyezhető el reklám.
21. A reklámnak nem minősülő információk közzétételének általános szabályai
26. § (1) Információs és más célú berendezés kialakításakor a településképi harmóniát biztosítani kell. A berendezés egyéb közterületi funkcióhoz is kapcsolódhat.
(2) Az információs és más célú berendezések felületén felületi korlátozás nélkül helyezhető el:
a) az önkormányzat működése körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi, kulturális és közlekedési információk;
e) településtérkép;
f) a lakosság egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;
g) helyi értékvédelemmel összefüggő tájékoztatások, jelölések.
(3) A létesítést kérő közintézmények kötelesek a hirdetőoszlop reklám céljára hasznosítható felületének karbantartására, az avult, megrongálódott reklámok eltávolítására.
(4) Plakát legfeljebb 1 m2 nagyságú lehet, mely az önkormányzat által e célra létesített hirdetőtáblákon helyezhető el
(5) Utasvárón a (2) bekezdés szerinti reklámnak nem minősülő közérdekű információk is elhelyezhetők.
22. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
27. § (1) Klímaberendezés, szellőző, szerelt kémény, égéstermék elvezetés az épület utcai főhomlokzatán látható helyre csak kivételesen, műszakilag indokolható esetben helyezhető el. Az ilyen berendezések/felszerelések csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthetők.
(2) Háztartást ellátó méretű napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) magastetős épületnél csak a tetősíkban telepíthető.
(3) Lapostetős épületre napkollektor, napelem parapetfallal takartan telepíthető.
(4) Parabola-antenna az utcai homlokzaton nem helyezhető el.
TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
28. § (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció célja, hogy az építési tevékenység előkészítése és megvalósítása során a településkép javításának közérdekét összehangolja a magánérdekkel.
(2) Szakmai konzultáció minden építési tevékenység és esetében kezdeményezhető.
(3) A szakmai konzultáció papír, vagy elektronikus formában nyújtható be, az alábbi adatok megadásával:
a) kérelmező neve
b) kérelmező címe, cég esetén székhelye,
c) kérelmező levelezési címe, telefonszáma és elektronikus levelezési címe,
d) a tervezett környezetalakítással összefüggő beavatkozás helye (címe és helyrajzi száma),
e) a tervezett környezetalakítással összefüggő beavatkozás rövid leírása,
f) A szakmai konzultáció kérelméhez csatolni szükséges a tervezett változtatási szándékkal arányosan tájékoztató adatokat, vázlattervet, a helyszínrajzot, látványtervet, egyéb dokumentumokat.
(4) A szakmai konzultáció során az ügyfelet tájékoztatni kell a területre vonatkozó előírásokról és kövtelményekről, valamint a tervezett beavatkozás környezetét érintő ismert önkormányzati beavatkozásokról. A főépítész bemutatja a TAK ajánlásait és azok indokait, az adott beruházás környezetének értékeit és a sajátos adottságaiból következő építési feltételeket.
(5) A szakmai konzultáció során a főépítész javaslataival segíti a településképi követelmények érvényesítését.
(6) A főépítész értesíti a kérelmezőt a konzultáció lehetséges időpontjáról a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül.
(7) A szakmai konzultációról írásos emlékeztető készül a felvetett javaslatok összefoglalásával, valamint a főépítész véleményére alapozott polgármesteri nyilatkozattal. Az emlékeztetőben foglaltakat a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során figyelembe kell venni.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
23. A véleményezési eljárás alkalmazási köre és lefolytatásának szabályai
29. § (1) Településkép véleményezési eljárást kell lefolytatni jelen rendelet és a TFR szabályai szerint az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást megelőzően a település teljes közigazgatási területén minden építmény építése, bővítése, településképet érintő átalakítására irányuló építés, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárás, valamint az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakasza esetében.
(2) Amennyiben a kérelem hiányos, úgy a polgármester a kérelmezőt hiánypótlásra szólíthatja fel. A hiánypótlást a kérelmezőnek 5 munkanapon belül teljesítenie kell, máskülönben vélemény hozható a kérelem tárgyában.
24. A településképi véleményezés részletes szempontjai
30. § (1) A településképi vélemény megalapozása érdekében a telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
b) a megvalósuló új beépítés, illetve bővítés megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek;
(2) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a közterület felől látható homlokzatok, építészeti részletek, a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelnek-e a településképi előírásoknak;
b) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő cégér- és egyéb információs célú berendezések elhelyezésére és kialakítására,
c) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,
d) helyi védettség esetén az építészeti értékekre gyakorolt hatását;
(3) Közterületen, illetve közterület mentén folytatott építési tevékenység esetében vizsgálni kell, hogy
a) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait, tehát a burkolatkialakítás, a műtárgyak, köztárgyak, reklámhordozók kialakításának módját, illeszkedik-e a már rendezett közterületekhez, azok zöldfelületeihez, valamint a településképhez;
(3) A településképi vélemény a jogszabályi követelményeken túl településkép javítását szolgáló javaslatokat, a közérdekre, szomszédos ingatlanok tulajdonosok érdekekeire, közlekedésbiztonságra vonatkozó észrevételeket, javaslatokat, valamint tájékoztatást is tartalmazhat.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
31. § (1) A település teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni mérettől függetlenül minden esetben a településkép védelméről szóló törvény, reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabály, valamint e rendelet szerinti reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése előtt.
(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni továbbá
a) a helyi értékvédelmi területen építési engedélyhez nem kötött, és egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek közül
aa) építmény átalakítása, felújítása, amennyiben érinti a homlokzatot,
ab) építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
ac) épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, átalakítása
ad) utcai telekhatártól számított 20 méteres sávban nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, bővítése,
ae) támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése,
af) kerítés, kerti építmény építése, felújítása, átalakítása, korszerűsítése,
ag) utcai homlokzaton közmű becsatlakozási műtárgy létesítése,
b) helyi védelem alatt álló főépítmény rendeltetés megváltoztatása,
c) helyi értékvédelmi területen főépítmény rendeltetésének megváltoztatása,
d) helyi értékvédelmi terület építményén, helyi védett épületen cégér elhelyezése esetén.
(3) Amennyiben a kérelem hiányos a TFR és e rendeletben meghatározottakhoz képest, úgy a polgármester a kérelmezőt hiánypótlásra szólíthatja fel.
(4) A bejelentéshez kapcsolódó építészeti-műszaki terv szükség szerint a következő munkarészeket tartalmazza:
a) bejelentéshez kötött reklámhordozók berendezések elhelyezése esetén
aa) műszaki leírást,
ab) helyszínrajzot,
ac) építményre történő elhelyezés esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot, és
ad) látványtervet vagy fotómontázst.
(5) Az építészeti-műszaki tervben csak azokat a tartalmakat kell kidolgozni, amely az adott, bejelentés köteles tevékenység egyértelmű elbírálásához szervesen kapcsolódik.
(6) A jogszerű hallgatáson túl a hatósági határozat a feltételek meghatározása mellett ajánlásokat, javaslatokat is tartalmazhat a településkép javítása érdekében.
(7) A településképi bejelentési eljárás nyomán kiadott hatósági határozat érvényességi ideje reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések esetén legfeljebb 3 év.
25. Jogorvoslat
32. § (1) A polgármester döntése ellen a határozat kézhez vételétől számított 15 napon belül a Dunaszentmiklós Önkormányzat Képviselő-testületének címzett önálló fellebbezéssel lehet élni.
(2) A fellebbezés illetékének mértékét az illetékekről szóló törvény határozza meg.
(3) Ha a képviselő-testület a fellebbezésben foglaltakkal egyetértve a polgármester döntését megsemmisíti, akkor a fellebbezési illetéket a fellebbező részére 30 napon belül vissza kell téríteni.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS
33. § (1) A polgármester a Tktv.-ben meghatározott esetkör kivételével településképi kötelezési eljárást folytat le, és szükség esetén kötelezést bocsát ki
a) településképi követelmények megsértése,
b) a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,
c) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,.
d) a településképi követelményekkel ellenkező, védett épületen, kerítésen vagy kertben elhelyezett berendezés esetén.
(2) A településképi kötelezési eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A polgármester a kötelezési eljárásában előzetesen –határidő kitűzésével –felhívja az érintetteket a kötelezés tárgyát képező tevékenyég elvégzésére.
34. § (1) A polgármester a kötelezési eljárásban hozott döntésben meghatározott kötelezettségek megszegése vagy a döntés végrehajtásának elmulasztása esetén a magatartás elkövetőjével szemben 50.000 Ft-tól 1.000.000 Ft-ig terjedő összegű településképvédelmi bírságot szabhat ki az alábbiak szerint:
a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén maximum 100 000 Ft;
b) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegésével
ba) a megtiltás ellenére végzett tevékenység esetén maximum 400 000 Ft;
bb) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő esetben az eltérés mértékétől függően maximum 600 000 Ft;
c) településképi követelmények megszegése, valamint a helyrehozatali kötelezettségben foglaltak végre nem hajtása esetén maximum 1 000 000 Ft.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bírság kiszabása legyen arányos a településkép védelméhez fűződő érdek sérelmének mértékével, a jogsértő magatartás súlyával, a jogsértéssel létrejött állapot visszafordíthatóságával, a jogsértések számával.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
35. § Jelen rendelet az elfogadástól számított 15. napon lép hatályba.
1. melléklet a 4/2019. (IX. 25.) önkormányzati rendelethez

2. melléklet a 4/2019. (IX. 25.) önkormányzati rendelethez
Helyi egyedi védelem alatt álló épített örökségi értékek |
||||
|---|---|---|---|---|
Sorsz. |
Megnevezés |
HRSZ |
Épület címe |
Védettség |
Hv1. |
Szent Miklós püspök plébániatemplom |
396 |
Tatai u. 5-7. |
Helyi egyedi védelem |
Hv2. |
Szent Miklós püspök Plébánia |
337 |
Rákóczi Ferenc utca. 1. |
Helyi egyedi védelem |
Hv3. |
Tájház |
318/3 |
Petőfi Sándor utca. 51. |
Helyi egyedi védelem |
3. melléklet a 4/2019. (IX. 25.) önkormányzati rendelethez

4. melléklet a 4/2019. (IX. 25.) önkormányzati rendelethez
5. melléklet a 4/2019. (IX. 25.) önkormányzati rendelethez
6. melléklet a 4/2019. (IX. 25.) önkormányzati rendelethez

1. függelék a 4/2019. (IX. 25.) önkormányzati rendelethez
ÉPÜLETEK KATASZTERE
Sorsz. |
Megnevezés |
HRSZ |
Épület címe |
Védettség |
|---|---|---|---|---|
1. |
lakóház |
200/1 |
Ady Endre utca 10. |
- |
2. |
lakóház |
191 |
Ady Endre utca 14. |
- |
3. |
lakóház |
7 |
Szabadság utca 9. |
- |
4. |
lakóház |
8 |
Szabadság utca 11. |
- |
UTCAKÉPEK KATASZTERE
Sorsz. |
Közterület, utca neve |
HRSZ |
Védettség |
|---|---|---|---|
1. |
Ady Endre utca |
163-170, 172-175/1, 189/1, 190/1, 191, 192/1, 195, 200/1, 202/1, 205/1, 207-208, 210-212 |
Helyi területi védelem |
2. |
Szabadság utca |
1-10, 16-27 |
Helyi területi védelem |
3. |
névtelen utca |
470/2-5, 470/7-9, 470/11-15, |
Helyi területi védelem |
KÖZTÁRGYAK KATASZTERE
Sorsz. |
Köztárgy megnevezése |
Köztárgy címe |
Védettség |
|---|---|---|---|
1. |
I. II. Világháborús emlékmű |
Tatai u. 5-7, templom területén |
Helyi egyedi védelemre javasolt |
2. |
Feszület |
Petőfi Sándor utcában a Neszmélyi u. távolsági buszmegálló mellett. |
Helyi egyedi védelemre javasolt |
3. |
Feszület |
Rákóczi Ferenc utca |
Helyi egyedi védelemre javasolt |
4. |
Szent Orbán szobor |
Újhegy, Faház utcától északra |
Helyi egyedi védelemre javasolt |
5. |
Kerekes kút |
Petőfi Sándor utca – Neszmélyi u. távolsági buszmegállóval szemben. |
Helyi egyedi védelemre javasolt |
6. |
Kerekes kút |
Petőfi Sándor utca 27. előtt |
Helyi egyedi védelemre javasolt |
7. |
Nyomós kút |
Szabadság u.5-3. előtt |
Helyi egyedi védelemre javasolt |
8. |
Régi prés |
Rákóczi Ferenc utca. |
Helyi egyedi védelemre javasolt |
TERMÉSZETI ÉRTÉKEK KATASZTERE
Sorsz. |
Természeti érték megnevezése |
Az érték területi azonosítója (hrsz., utcanév, földrajzi név) |
Védettség |
|---|---|---|---|
1. |
Hársfacsoport |
Temetői facsoport (320/1; 322 hrsz.) |
Helyi védelemre javasolt táji érték |
2. |
Fásított zöldterület |
Rákóczi Ferenc utcai pincesor előtti zöldterület (077/1 hrsz.) |
Helyi védelemre javasolt táji érték |
3. |
Ligeterdős terület |
A Polgármesteri Hivatal épülete előtt induló a Tekeresi vízfolyás mentén a Horgásztóig haladó ligeterdős terület |
Helyi védelemre javasolt táji érték |
2. függelék a 4/2019. (IX. 25.) önkormányzati rendelethez
1. Kérelem településkép-védelmi tájékoztatáshoz és szakmai konzultációhoz
ÉRKEZTETÉS |
IKTATÁS |
2. Kérelmező neve, címe/székhelye:
3. Kérelmező levelezési címe, telefonszáma, e-mail címe:
4. A tervezett környezetalakítással összefüggő beavatkozás helye és helyrajzi száma:
5. A tervezett környezetalakítással összefüggő beavatkozás rövid leírása:
………………………………………
Kérelmező aláírása
3. függelék a 4/2019. (IX. 25.) önkormányzati rendelethez
1. Kérelem településképi véleményezési eljáráshoz
ÉRKEZTETÉS |
IKTATÁS |
2. Kérelmező (építtető) neve, címe/székhelye:
3. Kérelmező (építtető) levelezési címe, telefonszáma, e-mail címe:
4. A tervezett építési tevékenység helye/érintett telek helyrajzi száma:
5. A tervezett építési tevékenység rövid leírása:
6. ÉTDR azonosító: ……………………………………………………………………………..
………………………………………
Kérelmező aláírása
4. függelék a 4/2019. (IX. 25.) önkormányzati rendelethez
1. Kérelem a településképi bejelentési eljáráshoz környezetalakítással összefüggő beavatkozás, rendeltetésmódosítás esetén
ÉRKEZTETÉS |
IKTATÁS |
2. Bejelentő neve, címe/székhelye:
3. Bejelentő levelezési címe, telefonszáma, e-mail címe:
4. A bejelentéssel érintett környezetalakítással összefüggő beavatkozás, rendeltetésmódosítás
5. A bejelentéssel érintett környezetalakítással összefüggő beavatkozás, rendeltetés módosítás rövid leírása:
6. A bejelentéssel érintett környezetalakítással összefüggő beavatkozás, rendeltetésváltás elvégzésének tervezett időtartama:
A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet a rendelet szerinti tartalommal mellékelem.
………………………………………
Kérelmező aláírása
5. függelék a 4/2019. (IX. 25.) önkormányzati rendelethez
1. Kérelem a településképi bejelentési eljáráshoz a reklámok, reklámhordozók, cégérek és egyéb hirdetési célú műszaki berendezések településképi bejelentési eljárásához esetén
ÉRKEZTETÉS |
IKTATÁS |
2. Bejelentő neve, címe/székhelye:
3. Bejelentő levelezési címe, telefonszáma, e-mail címe:
4. A bejelentéssel érintett reklámok, reklámhordozók, cégérek és egyéb hirdetési célú műszaki berendezések elhelyezésének
5. A bejelentéssel érintett reklámok, reklámhordozók, cégérek és egyéb hirdetési célú műszaki berendezések elhelyezésének rövid leírása, a homlokzati arányszám igazolása:
6. A bejelentéssel érintett reklámok, reklámhordozók, cégérek és egyéb hirdetési célú műszaki berendezések elhelyezésének tervezett időtartama:
A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet a rendelet szerinti tartalommal mellékelem.
………………………………………
Kérelmező aláírása
6. függelék a 4/2019. (IX. 25.) önkormányzati rendelethez
1. A településképi eljáráshoz kapcsolódó építészeti-műszaki terv kötelező tartalmi keretén belül:
1. Tervezett tereprendezés
2. Tervezett tömegalakítás
3. Tervezett tetőzet
4. Lejtő oldali homlokzati rajz
5. Tervezett homlokzati anyaghasználat és színezés
6. Kilátási-rálátási terv
7. Madártávlati látványterv 3 jellegzetes nézőpontból
7. függelék a 4/2019. (IX. 25.) önkormányzati rendelethez
1. Pályázati kérelem és adatlap a helyi értékvédelmi támogatáshoz
ÉRKEZTETÉS |
IKTATÁS |
2. A pályázó neve, címe/székhelye:
3. A pályázó levelezési címe, telefonszáma, e-mail címe:
4. A kérelemmel érintett ingatlan helyrajzi száma és címe:
5. A pályázó az ingatlan tulajdonosa / bérlője / használója (aláhúzandó)
6. A tervezett értékvédelmi munka rövid leírása:
7. Az igényelt támogatás jellege: visszatérítendő / nem visszatérítendő (aláhúzandó)
8. Az igényelt támogatás összege: ......................................................................................................
9. A kivitelezés várható befejezése: ....................................................................................................
a) építészeti érték esetén
b) természeti érték esetén
c) minden esetben:
10. NYILATKOZAT
………………………………………
Kérelmező aláírása