Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2019. (IV. 25.) önkormányzati rendelete

Bogyiszló Község Önkormányzat SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Hatályos: 2019. 04. 25- 2019. 10. 30

Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2019. (IV.25.) Önkormányzati rendelet Bogyiszló Község Önkormányzat SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL


Bogyiszló Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, továbbá a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezéséről, a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. § - ában, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. §. (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a következőket rendeli el: 


I. Fejezet

Az Önkormányzat


1. §


  1. Az önkormányzat elnevezése: Bogyiszló Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
  2. Az Önkormányzat székhelye: 7132 Bogyiszló, Kossuth u. 28.
  3. A Képviselő-testület Hivatalának neve: Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatal
  4. Az önkormányzat jogi személy.


2. §


Az Önkormányzat önállóan, szabadon és demokratikusan, széleskörű nyilvánosság mellett intézi a község közügyeit. Gondoskodik a közszolgáltatásokról. Gyakorolja a helyi önkormányzati közhatalmat.


3. §


  1. Az Önkormányzat jelképei
    1. a község címere,
    2. a község zászlaja, és
    3. a község pecsétje 
  2. Az (1) bekezdésben meghatározott jelképek leírását és használati módját külön rendelet szabályozza.


4. §


Az Önkormányzat tisztségviselője: a polgármester és az alpolgármester.



5. §


  1. A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen a Mötv. 13. (1) bekezdésében és egyéb törvényekben       meghatározott közszolgáltatások biztosítása.
  2. Az önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat, ennek megfelelően:
    1. közvetlenül vesz részt vállalkozásokban
    2. helyi önkormányzati politikával segíti a vállalkozókat
  3. Amennyiben az önkormányzat a működési területén lévő vállalkozásokban vesz részt, ezt       megelőzően szakértői véleményt kér, valamint (költség-haszon) elemzést végeztet.
  4. Az önként vállalt helyi közszolgáltatások és feladatok tekintetében a képviselő-testület maga határozza meg – a lakosság igényei alapján és anyagi lehetőségeitől függően – mely   feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.
  5. A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából        önkormányzati intézményt, gazdasági társaságot, más szervezetet alapíthat, kinevezi a        vezetőiket.
  6. Az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szerv:
    1. Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatal
    2. Bogyiszlói Kistarisznya Óvoda

 (7) Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli az 1. számú függelékben meghatározott személyeket.

(8) Az önkormányzat kötelező feladatait az 5. számú melléklet tartalmazza.


6. §.


  1. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
  2. A Képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:
  1. rendeletalkotás,
  2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,
  3. törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás,
  4. helyi népszavazás kiírása,
  5. az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, valamint a díszpolgári címek meghatározása, használatuk szabályozása, valamint a díszpolgári cím adományozása,
  6. intézmény, vállalat, gazdasági társaság alapítása, megszüntetése, vezetőinek kinevezése, ezen szervek átszervezése,
  7. közterület elnevezése, emlékmű állítása,
  8.  gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról,
  9. a községi vagyon elidegenítése, vagy szerzése, az önkormányzati vagyonállag megváltoztatása, a községnek juttatott adományok el, - vagy el nem fogadása,
  10. az önkormányzati haszonbérletek kötése,
  11. hitelek felvétele, vagy adása, kötvény kibocsátás,
  12.  az önkormányzati tulajdonra vonatkozó bármilyen természetű tulajdon korlátozásoknak, szolgalmaknak, vagy zálogjognak az engedélyezése, valamint azok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére szolgáló engedélyek megadása,
  13. rendelkezés az önkormányzat magánjogi követelésének elengedése, mérséklése ügyében, valamint a követelések iránt a per megindítására, vagy megszüntetésére, továbbá az önkormányzat perében kötendő egyességek felett,
  14. meghatalmazás adása a peres, illetve a nem peres ügyekben a község képviseletére,
  15. rendelkezés az önkormányzatot érintő szerződésekkel és okiratokkal kapcsolatosan,
  16. közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, illetve átadása,
  17. önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, valamint érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás,
  18. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködéséről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás,
  19. hazai és külföldi önkormányzattal testvértelepülési kapcsolat felvétele,
  20. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
  21. bíróságok népi ülnökeinek megválasztása, állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti,
  22. véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben a törvény a községi önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő,
  23. közfeladat önkéntes felvállalása, amit a törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal,
  24. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés,
  25. amit a törvény Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utalt,
  26. a helyi kisebbségi önkormányzat részér A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-ában foglaltaknak megfelelően díjmentesen biztosítja a testületi működés feltételeit, valamint internet szolgáltatást.
  1.  A képviselő-testület egyes hatáskörei gyakorlását a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja.
  2. A hatáskör gyakorlásának átruházását indítványozhatja a polgármester, a települési képviselő, a képviselő-testület bizottsága a nemzetiségi önkormányzat testülete.
  3. Az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról a képviselő-testület a (2) bekezdésben meghatározott személyek, és szervek kezdeményezésére dönt.
  4. A polgármesterre átruházott hatáskörök:
    1. Falugondnoki ellátási ügyben eljárás
    2.  Települési támogatások kérelmeinek elbírálása
    3.  Köztemetésről való rendelkezés
    4. Az Egyszázezer forint összeghatárt meg nem haladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy év időtartamon belüli részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére.
    5. Személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért fizetendőtérítési díjak elengedése.
  5. [1]A Pénzügyi Bizottságra átruházott hatáskörök:


  1. civil szervezetek önkormányzati támogatásra irányuló pályázatának elbírálása, a pályázat elszámolásának jóváhagyása.


  1. Az Mötv. 57. §. (2) bekezdése alapján ellátja a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát, és gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről.


  1. Az Mötv.37. §. alapján ellátja az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségével kapcsolatos feladatokat.


  1. Tüzifa kérelmek elbírálása.



  1. [2]    Hatályát veszti.

II. Fejezet


A Képviselő-testület


1. A Képviselő-testület megalakulása


7. §


Bogyiszló Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a polgármesterrel együtt 7 főből áll. A Képviselő-testület tagjainak (a továbbiakban: képviselő) névsorát a 2. függelék tartalmazza.


8. §


  1. Az újonnan megválasztott Képviselő-testület a megválasztott polgármester a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belüli időpontra hívja össze, kivéve, ha a korábban megválasztott polgármester az eredménytelen polgármester-választás miatt hivatalban marad, akkor a hivatalban maradt polgármester hívja össze a Képviselő-testületet. Ha e kötelezettségének a polgármester nem tesz eleget, helyette a korelnök jár el. 
  2. Az alakuló ülés meghívóját és a javasolt napirendi pontokat a polgármester állítja össze. A meghívó, ha az lehetséges, az ülés előtt 5 nappal kiküldendő. Alakuló ülésre nem szükséges írásbeli előterjesztést készíteni.
  3. Az alakuló ülést a polgármester vezeti.
  4. A Képviselő-testület alakuló ülését a polgármester nyitja meg. Ezt követően a HVB elnöke tájékoztatást ad a választások lefolyásáról és hivatalos eredményéről.
  5. A tájékoztatást követően a HVB elnöke a megválasztott polgármesternek átadja a megbízólevelét, majd a polgármester a Képviselő-testület előtt esküt vagy fogadalmat (a továbbiakban: eskü) tesz, melyről okmányt ír alá.
  6. Az eskütételt követően a polgármester a HVB elnökkel együtt átadja a képviselőknek a megbízólevelüket. A megbízólevelek átvételét követően a képviselők a polgármester előtt esküt tesznek, melyről okmányt írnak alá.
  7. A Képviselő-testület az alakuló vagy azt követő ülésen felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottság vagy bizottságok tagjait, az alpolgármestert, dönt illetményükről tiszteletdíjukról és költségtérítésükről.
  8. Az alpolgármester személyére a polgármester tesz javaslatot, melyhez módosító indítvány nem fűzhető. Az alpolgármesterhez kérdés intézhető, de személyére vonatkozóan vita nem kezdeményezhető. 
  9. Az alakuló ülésen más napirendi pont tárgyalására ezt követően kerülhet sor.
  10. Az alakuló ülésre a rendes ülésre vonatkozó szabályok az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.


2. A Képviselő-testület üléseinek rendje


9. §


  1. A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést és ünnepi Képviselő-testületi ülést tart.
  2. A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart.
  3. Az alakuló ülésre a 8. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.


10. §


  1. A Képviselő-testület rendes ülést - július hónap kivételével, - a hónap utolsó csütörtöki napján tart 16 órai kezdettel, de kivételesen a polgármester más napra és más időpontra is összehívhatja az ülést.
  2. A polgármester rendkívüli ülést hív össze, ha azt
    1. szükségesnek tartja, vagy 
    2. jogszabály kötelezővé teszi.
    3. a települési képviselők egynegyedének indítványára
    4. a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.
    5. Bizottság indítványára
  3. A (2) bekezdés b) és c) pontjában foglalt ülés esetén, az ülés tartását indítványozó az indítványt a polgármesterhez írásban eljuttatja. Ebben az esetben a polgármester a rendkívüli ülést az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belülre összehívja. Az indítvány tartalmazza a kezdeményezés indokát, az ülés javasolt időpontját és a napirendjére vonatkozó javaslatot.
  4. A Képviselő-testület rendkívüli ülésének tervezett időpontja úgy határozandó meg a kérelemben, hogy az lehetőség szerint csütörtöki napra essen 16 órai kezdettel. A javasolt időpont a polgármestert nem köti. 
  5. A rendkívüli ülés napirendjére vonatkozó javaslat interpellációt és kérdést nem tartalmazhat. A rendkívüli ülés napirendjére vonatkozó javaslatban szereplő napirendi ponton kívül a polgármester más napirendi pontra is javaslatot tehet. 
  6. A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának – kivéve, ha törvény nem zárja ki - nem feltétele a jelen rendeletben előírt, előzetes bizottsági vélemény beszerzése.


3. A Képviselő-testület munkaterve

11. §


  1. A Képviselő-testület az előre látható feladatok jobb előkészítése érdekében munkatervet fogad el.
  2. A munkaterv tartalmazza
    1. a Képviselő-testületi ülések tervezett időpontját, amely azonban nem köti a polgármestert az összehívásnál,
    2. az egyes ülésen megtárgyalásra tervezett jelentősebb súlyú rendelet-tervezet, hosszabb távú stratégia, koncepció vagy programterv elfogadására vonatkozó javaslat és beszámoló felsorolását,
    3. a napirendi pont előterjesztőjét - aki felelős az előterjesztés elkészítéséért -,
    4. az előterjesztés elkészítésében résztvevő, valamint az előterjesztést véleményező személy vagy szervezet megnevezését és
    5. az előterjesztések leadásának határidejét.
  3. A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kérhet
    1. a Képviselő-testület állandó bizottságtól

b) a jegyzőtől, 

c) az Önkormányzat intézménye vezetőjétől,

d) települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületétől az elnökön keresztül.

  1. A munkaterv iránymutatás, így annak végrehajtása nem kötelező, módosítása nem szükséges, ha a munkatervhez képest időpont vagy napirend tekintetében bármilyen változás történik, így különösen
    1. ha eltérő időpontban kerül valamely napirendi pont megtárgyalásra, 
    2. ha a tervezett napirendi pont megtárgyalása elmarad, vagy 
    3. ha új napirend kerül felvételre.


4. A Képviselő-testületi előterjesztések


12. §


  1. Előterjesztésnek minősül
    1. a rendelet megalkotására vonatkozó javaslat,
    2. az önkormányzat szervezeti és működési rendjének kialakítása, megváltoztatása
    3. helyi népszavazás és népi kezdeményezés kiírása,
    4. az önkormányzat vagyonával kapcsolatos ügyek,
    5. az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos ügyek,
    6. területrendezési program és rendezési tervek,
    7. az önkormányzati intézmények alapítása, átszervezése és megszüntetése,
    8. a döntéshozatalra vonatkozó, az a)-g), és az i)-j) pont alá nem tartozó javaslat,

i) a beszámoló és

j) a tájékoztató.

  1. Az (1) bekezdés a)-h) pontjai szerinti előterjesztés a polgármester, alpolgármester, Képviselő-testület illetékes bizottsága, képviselő, továbbá a jegyző előterjesztésében kerülhet a Képviselő-testület elé.
  2. Az (1) bekezdés i) és j) pontja szerinti előterjesztés a (2) bekezdésben feljogosítottakon kívül a beszámolóra vagy tájékoztatóra jogszabályban vagy Képviselő-testületi döntésben kötelezett személynek vagy szerv vezetőjének az előterjesztésében is a Képviselő-testület elé kerülhet.


13. §


  1. Az előterjesztés elsődlegesen írásban kerül a Képviselő-testület elé. Kivételesen a Képviselő-testület elé a polgármester vagy a polgármester által felkért 12. § (3) bekezdése szerinti szerv vagy személy szóbeli előterjesztést is terjeszthet a rendelet-tervezet kivételével.
  2. Az előterjesztés főbb formai és tartalmi elemei a következők:

a) az előterjesztés címe és zárt ülésen való tárgyalásra vagy annak lehetőségére történő utalás, 

b) az ülésre történő meghívásra javasolt személyt, szerv képviselőjét,

c) a megszólítás,

  1. az elemző rész, 
  2. a döntési javaslat, 
  3. az előterjesztés készítésének helyének és idejének megjelölése, valamint az előterjesztő megnevezése és aláírása, de a polgármester engedélyével kivételesen a „saját kezűleg”

(s.k.) megjelölés is alkalmazható,

g) az előterjesztést törvényességi szempontból megvizsgáló személy megnevezése és aláírása, esetleges véleménye, 

  1. A (2) bekezdés a)-b) és g) pontjában foglaltakat az előterjesztés előlapja tartalmazza. Az előterjesztés - tartalmi és formai követelményeknek megfelelő - mintáját a 3. függelék tartalmazza. Indokolt esetben a formai követelményektől a polgármester engedélyével el lehet térni.


  1. Ha az előterjesztést bizottság véleményezi, a Képviselő-testületi ülésen a bizottság elnöke ismerteti a bizottság véleményét. 
  2. Az előterjesztést az alakuló ülés kivételével a Képviselő-testület ülése előtt, ha az lehetséges, legalább 8 nappal - a munkatervben nem szereplő, havi gyakoriságnál rövidebb időn belülre összehívott Képviselő-testületi ülés esetén, ha az lehetséges, legalább 5 nappal - korábban leadja az előterjesztő a Hivatal testületi ülés szervezéséért felelős személynek. 
  3. Bármely képviselő kezdeményezheti a polgármesternél benyújtva az általa elkészített írásos előterjesztés napirendre vételét.

5. Beszámoló és tájékoztató


14. §


  1. Beszámoló
    1. a Képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról,
    2. az interpelláció kivizsgálásáról vagy
    3. az önkormányzati feladatot ellátó szervezet, tevékenységéről

készíthető.

  1. A beszámolóra, az előterjesztésekre vonatkozó előírások az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.
  2. A polgármester havonta beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.
  3. A beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület határozatot hoz, melynél a felelős és a határidő nincsen megjelölve. 

15. §


  1. Tájékoztató
    1. a polgármester és a bizottság a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott határozatáról,
    2. valamely önkormányzati program vagy feladat megvalósításáról, folyamatának állapotáról,
    3. valamely a község életével kapcsolatos jelenségnek vagy nem önkormányzati szerv tevékenységének a megismeréséről vagy
    4.   törvényben meghatározott esetben készíthető.
  2. A tájékoztatóra, az előterjesztésekre vonatkozó előírások az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.
  3. A tájékoztatót előterjesztőhöz kérdés intézhető, de azon vita nem nyitható. A tájékoztató elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül hoz határozatot, melynél a felelős és a határidő nincsen megjelölve.


6. Az ülés összehívása


16. §


  1. A Képviselő-testület ülésének meghívóját a polgármester állítja össze és írja alá, akadályoztatása esetén az alpolgármester.
  2. A Képviselő-testületet a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze.
  3. A Képviselő-testületi és bizottsági ülés előterjesztéseit az ülésre meghívottak számára a polgármester elektronikus úton küldi meg. A zárt ülés előterjesztését úgy kell megküldeni, hogy ahhoz illetéktelenek ne férjenek hozzá, amennyiben ez elektronikus úton nem biztosítható, a zárt ülés előterjesztéseit postázni kell.
  4. A meghívó tartalmazza
    1. az ülés helyét és időpontját, amelyre elsődlegesen a munkaterv irányadó, de az a polgármestert nem köti,
    2. a javasolt napirend sorrendjét,
    3. a napirendi pont előterjesztőjének megnevezését,
    4. azt a tényt, hogy az anyag később kerül megküldésre, feltéve, hogy a meghívóval együtt, a megküldésre nincsen lehetőség, és
    5. a napirendi pont zárt ülés keretében való megtárgyalására vagy annak lehetőségére való utalást.
  5. A munkatervben nem szereplő, havi gyakoriságnál rövidebb időn belül összehívott Képviselő-testületi ülés esetében a meghívó kiküldési határideje, ha az lehetséges, legalább 5 nap, amelyhez lehetőség szerint csatolandó hozzá valamennyi tárgyalandó előterjesztés is.
  6. Rendkívül sürgős esetben a meghívó a (5) bekezdésben foglaltnál rövidebb időn belül is kiküldhető. Kivételesen a meghívó kiküldése elektronikus levél vagy más rövid úton is történhet.
  7. Egyes napirendi ponthoz külön meghívottnak a meghívóhoz csak az őt érintő előterjesztés csatolandó elektronikusan vagy papír alapon, ha azt igényli.


17. §


  1. A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal kap meghívást 
    1. a jegyző,  
    2. a Hivatal köztisztviselője a feladatkörét érintő előterjesztések esetében,
    3. a települési nemzetiségi önkormányzatok elnöke,
    4. a civil szervezet képviselője - a (3) bekezdés szerint - a tevékenységét érintő napirendi pont tárgyalásához,
    5. a helyi gazdálkodó szervezet(ek), intézmények vezetői eseti meghívás alapján vesznek részt a testületi üléseken, valamint
    6. a polgármester és a napirend előterjesztője által javasolt személy és szerv képviselője.
  2. A meghívott akadályoztatása esetén az őt helyettesítő megbízottat is megilleti a tanácskozási jog. A helyettesítés tényéről a helyettesítő megbízott az ülés megkezdése előtt a polgármestert tájékoztatja, és bemutatja a helyettesítésre irányuló, teljes bizonyító erejű írásbeli felhatalmazást.
  3. A tanácskozási jog gyakorlásának megengedhetősége tekintetében a polgármester dönt.


7. Az ülések nyilvánossága és a zárt ülés


18.§

  1. A Képviselő-testület ülése nyilvános.
  2. A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a lakosság helyi hírközlő szerv útján, plakátok elhelyezésével, valamint az Önkormányzat honlapján való közzététellel tájékozódhat.
  3. A Képviselő-testület ülésének helye elsődlegesen a Községháza ülésterme
  4. A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívott helyét a polgármester jelöli ki.  
  5. A nyilvános ülésen megjelent érdeklődő a tanácskozóteremben külön megjelölt helyen foglalhat helyet.


19. §


A képviselő-testület

  1. zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén,
  2. zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői meg bízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.
  3. zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
  4. A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen.
  5. Ha a zárt ülés elrendelése a Képviselő-testület döntésétől függ, akkor e kérdésben a Képviselő-testület a napirend elfogadása során, a végszavazás előtt minősített többséggel dönt.
  6. A zárt ülésen való tárgyalást az előterjesztő kezdeményezi, de arra az illetékes bizottság, a polgármester vagy bármely képviselő is javaslatot tehet.
  7. A zárt ülésen tárgyalt napirendi ponthoz tartozó előterjesztés és a tárgyalás során elhangzottak, az elfogadott döntés és a zárt ülés kapcsán keletkezett adatok - a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok kivételével - titkosak.


8. Az ülés vezetése és az ülés rendjének biztosítása


20. §


  1. A Képviselő-testület ülését a polgármester, a tisztség betöltetlensége vagy akadályoztatása esetén a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester vezeti. 
  2. A polgármesteri és a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze, és vezeti. 


21. §


  1. A polgármester az ülés kezdetén megállapítja, majd folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet.
  2. A polgármester az ülés elején ismerteti az előzetes bejelentés alapján hiányzó, továbbá a késést jelző képviselők névsorát.
  3. Határozatképtelenség esetén a polgármester az ülés folytatását elnapolja, vagy az ülést bezárja.


22. §


  1. A polgármester az ülés vezetése során jogosult
    1. határozatképtelenség miatt az ülés elnapolására vagy bezárására, vagy
    2. tárgyalási szünet elrendelésére.
  2. A polgármester az ülés vezetése során jogosult
    1. az ülés félbeszakítására és az elnapolását vagy bezárását kezdeményezni,
    2. a napirendi pontok összevont tárgyalásának kezdeményezésére és
    3. a vita lezárásának kezdeményezésére, 

melyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

  1. Ha a polgármester határozatképtelenség miatt vagy a Képviselő-testület (2) bekezdés szerinti döntése alapján az ülést bezárja, az emiatt elmaradt napirendek a következő ülés első napirendi pontjait képezik. Sürgős esetben az elmaradt napirendek megtárgyalására a polgármester rendkívüli ülést hívhat össze.
  2. Ha a polgármester határozatképtelenség miatt vagy a Képviselő-testület (2) bekezdés szerinti döntése alapján az ülést elnapolja, kihirdeti, hogy a Képviselő-testület az ülését mikor és hol folytatja, melynek időpontja nem lehet későbbi, mint az elnapolástól számított 8. nap. Elnapolt ülésen a napirend nem kerül ismételt elfogadásra, a megkezdett ülés napirendje folytatólagos.
  3. Kivételesen - minősített többséggel - az elnapolt ülés napirendjére új napirendi pont is felvehető.


23. §


A polgármester gondoskodik az ülés során a rend fenntartásáról. Ennek biztosítása érdekében jogosult

  1. figyelmeztetni az előadót, ha az írásos előterjesztést ismétli, vagy a tárgytól eltér, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szót megvonni,
  2. figyelmeztetni a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától, nem a bejelentkezésnek megfelelő hozzászólást tesz, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szót megvonni,
  3. figyelmeztetni a hozzászólót, ha a hozzászólásával más személyét sértő megfogalmazást használ, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szót megvonni,
  4.  rendre utasítani azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
  1. ismételt rendzavarás esetén a rendbontót - kivéve az önkormányzati képviselőt - a terem elhagyására utasítani vagy a teremből kivezettetni, továbbá
  2. valamennyi olyan intézkedést megtenni, amit a rend fenntartása érdekében szükségesnek tart.


9. Az ülések napirendje


24. §


  1. Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot. Az ülés napirendje lehetőség szerint rendelet-tervezet, döntést igénylő ügy, beszámoló és tájékoztató sorrend szerint épül fel. 
  2. Ha 12. § (2) bekezdésében feljogosítottakon kívüli, beszámolóra vagy tájékoztatóra köteles, külső szerv vezetőjének az ülésen való jelenléte valószínűsíthető, a beszámolója vagy tájékoztatója megelőzheti a többi napirendi pontot.
  3. Az interpellációra és a kérdésre a napirend végén kerül sor.
  4. A zárt napirendi pont megtárgyalására elsődlegesen a nyílt napirend megtárgyalása után kerülhet sor.
  5. A polgármester a napirendi ponti javaslatát annak elfogadása előtt az ülésen szabadon módosíthatja.
  6. A polgármester által az ülésen javasolt nyílt napirendi pont elsődlegesen közvetlenül a zárt napirendi pont előtt kerül megtárgyalásra. Az ülésen felvett zárt napirendi pont lehetőség szerint a zárt napirendi pontok között folytatólagosan kerül megtárgyalásra.
  7. A polgármester javaslatára a napirend elfogadását követően az ülésen új napirendi pont felvehető, a felvett napirendi pont levehető, a felvett napirendi pont későbbi ülésre halasztható vagy a felvett napirendi pont sorrendje módosítható, mely esetén a Képviselő-testület az új napirend felvételéről, a felvett napirendi pont levételéről, a felvett napirendi pont későbbi ülésre halasztásáról vagy a napirend sorrendjének módosításáról minősített többséggel szavaz. Későbbi ülésre való halasztásról már megkezdett napirend tárgyalásakor is dönthet a Képviselő-testület, mely során - ha mód van rá - az ülés időpontját meghatározza.
  8.  A polgármester az e §-ban foglaltaktól indokolt esetben eltérhet.


10. Sürgősség


25. §


  1. A 12. § (2) bekezdésében felsorolt személy vagy szerv, indokolással ellátva javasolhatja a Képviselő-testületnek valamely előterjesztés sürgősségi tárgyalását.
  2. A sürgősségi javaslatot az előterjesztéssel együtt a Képviselő-testület ülésének napján 9 óráig nyújtja be a polgármesterhez.
  3. A sürgősség kérdésében a Képviselő-testület a napirend elfogadása során, minősített többséggel dönt.
  4. A sürgősség elfogadása esetén az előterjesztést a Képviselő-testület első napirendi pontként tárgyalja.
  5. Ha a Képviselő-testület nem fogadja el a sürgősséget, úgy a napirendek meghatározásakor dönti el, hogy az ügyet hányadik napirendi pontként tárgyalja.
  6. A Képviselő-testület először a sürgősség, majd a zárt ülés kérdésében, azt követően a napirendi javaslathoz fűzött képviselői módosító indítványról, majd a napirendről az elfogadott módosítással együtt vita nélkül határoz.


11. Képviselői indítvány


26. §


 Valamely kérdés napirendre tűzését képviselő is kezdeményezheti rövid indokolással a polgármesternél írásban vagy a Képviselő-testület ülésén szóban (a továbbiakban: képviselői indítvány). A képviselői indítvány napirendre tűzéséről a Képviselő-testület a napirendre vonatkozó módosító indítványok között vita nélkül határoz. A javaslat elfogadása esetén a polgármester gondoskodik az előterjesztés elkészíttetéséről, és a Képviselő-testület következő rendes ülésre való előterjesztéséről. 


12. A tanácskozás rendje


27. §


  1. Az írásos előterjesztés előterjesztője szóban kiegészítheti az előterjesztést olyan kérdésben, mely abban nem szerepel, de a döntéshozatalt befolyásolhatja. 
  2. A szóbeli előterjesztés előterjesztője ismertetheti az előterjesztést és a döntési javaslatot. 


28. §  


  1. A vitában az előterjesztőhöz kérdés intézhető, valamint az előterjesztéshez hozzászólás és módosító indítvány tehető.  
  2. A vitát a polgármester akkor zárja le, amikor már nincs további kérdező és hozzászóló. 
  3. Tájékoztató esetén a képviselő csak kérdést tehet fel. Valamennyi kérdésre adott választ követően a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
  4. Ha a Képviselő-testület a tájékoztatót nem fogadja el, az a következő ülésen részletesebb indokolással ismét előterjesztendő.


13. Ügyrendi kérdés


29. §


  1. Ügyrendi kérdés a Képviselő-testület ülésének vezetésével vagy rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésre vonatkozó olyan javaslat, amelyről a polgármester, vagy a Képviselő-testület döntést tud hozni.
  2. Az ügyrendi kérdésben való hozzászólás az ügyrendi javaslat megfogalmazásával kezdődik, majd azt követően történhet annak indokolása.
  3. Ugyanazon ügyrendi kérdésben napirendi pontonként csak egyszer lehet javaslatot tenni.
  4. Személyes megtámadtatás esetén a képviselő ügyrendi bejelentkezéssel soron kívüli, hozzászólást kérhet, melynek megadását a polgármester köteles biztosítani.


30. §


  1. Módosító indítvány tehető a határozati javaslat érdemi részére, felelősére, határidejére, valamint a rendelet-tervezetre.
  2. Az előterjesztő – kivéve, ha az előterjesztő testületi szerv - az elhangzott módosító indítványt befogadhatja. A befogadott módosító indítvány az eredeti határozati javaslatnak, javaslatrésznek vagy rendelet-tervezet szövegrészének a helyébe lép, de a jegyzőnek jelzési kötelezettsége van, ha jogszabálysértést észlel.
  3. A lezárt napirendet a polgármester javaslatára a testület minősített többséggel, egy alkalommal újra megnyithatja. 
  4. A megnyitásról szóló döntés után a Képviselő-testület minősített döntéshozatallal rendelkezik a korábban meghozott döntés hatályon kívül helyezéséről, ha az szükséges. 


14. A szavazás módja


31. §


  1. A nyílt szavazás a (3) bekezdésben foglalt kivétellel kézfeltartással történik.
  2. A Képviselő-testület bármely képviselő ügyrendi javaslatára név szerinti szavazást is elrendelhet.
  3. Név szerinti szavazás esetén a polgármester ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik nevük elhangzásakor igen, nem, vagy, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. 


32. §


  1. Ha jogszabály előírja a titkos szavazást, a szavazás szavazólapon szavazófülke és urna igénybevételével történik. A szavazólap a kérdést tartalmazza, és az igen, a nem és a tartózkodás lehetőségét, kivéve az alpolgármester-választásnál, amelyen szavazni csak igen szavazattal lehet, de a képviselő jogosult érvénytelen szavazatot leadni. Szavazni tollal, körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely az ülésről készített jegyzőkönyvhöz csatolandó. 
  2. A titkos szavazásnál a Képviselő-testület 3 tagú eseti szavazatszámláló bizottságot választ. 


33. §


  1. A polgármester a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a szavazást követően a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg, majd kihirdeti a döntést.
  2. Titkos szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazatok összeszámlálását követően a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg, majd kihirdeti a döntést.


15. Kérdés, interpelláció


34. §


  1. A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyben - kivéve az egyedi hatósági és a személyiségi jogot (különösen a személyes adatot tartalmazó) érintő ügyet - intézkedési lehetőség iránti tudakozódás.
  2. Az interpelláció az önkormányzati hatáskörbe tartozó, a Képviselő-testület által korábban hozott, a lakosság szélesebb körét érintő konkrét döntés végrehajtásához kapcsolódó felvilágosítás-kérés.
  3. Az elnevezéstől függetlenül a polgármester a tartalom alapján állapítja meg a beadványról, hogy az kérdés vagy interpelláció.
  4. A sem kérdésnek, sem interpellációnak nem minősíthető beadványt, valamint az olyan személyhez címzett kérdést vagy interpellációt, aki nem kérdezhető vagy interpellálható, a polgármester 3 napon belül a képviselőnek az ok írásbeli megjelölésével együtt visszaküldi.
  5. Rendkívüli ülésen nem lehet kérdést vagy interpellációt feltenni.


35. §


  1. Kérdést polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy jegyzőhöz lehet intézni.
  2. A képviselő a Képviselő-testület rendes ülését megelőző 4. naptári nap 15 óráig beérkezőleg a polgármesternél írásban terjesztheti elő a kérdést, megjelölve azt a személyt, akihez a kérdést intézi.
  3. A polgármester a kérdését válaszadás céljából a kérdezetthez továbbítja.
  4. Az írásban feltett kérdést a képviselő a Képviselő-testület ülésén ismertetheti.
  5. A kérdésre a Képviselő-testület, következő rendes ülésén írásban vagy szóban válaszol a kérdezett. Ha a kérdés megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor a válasz a kérdés beérkezésétől számított 15 napon belül írásban küldendő meg a kérdező részére, mely a rákövetkező rendes Képviselő-testületen tájékoztatás céljából kiosztásra kerül.
  6. A válasz elfogadásáról indokolás nélkül igen vagy nem válasszal - az (5) bekezdés kivételével - csak a kérdező nyilatkozik, azzal kapcsolatban a Képviselő-testület nem foglal állást. Ha a kérdés tárgyalásakor a kérdező nincsen jelen, a válasz elfogadottnak tekintendő.


36. §


  1. Interpellációt polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsági elnökhöz, továbbá jegyzőhöz lehet intézni.
  2. A képviselő a Képviselő-testület rendes ülését megelőző 8. naptári nap 15 óráig beérkezőleg a polgármesternél írásban terjesztheti elő interpellációját, megjelölve a személyt, akihez az interpellációt intézi.
  3. A polgármester az interpellációt válaszadás céljából az interpellálthoz továbbítja.
  4. Az interpellációt a képviselő a Képviselő-testület ülésén ismertetheti.
  5. Az interpellációra a Képviselő-testület következő rendes ülésén írásban vagy szóban válaszol az interpellált. Ha az interpelláció megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor a válasz az interpelláció beérkezésétől számított 15 napon belül írásban küldendő meg az interpelláló részére, mely a rákövetkező rendes Képviselő-testületen kiosztásra kerül, és az interpelláló - ha a választ nem fogadja el - kérheti ezen rendes ülést megelőző 8. napig, hogy a Képviselő-testület szavazzon az elfogadásáról.
  6. A válasz elfogadásáról az interpelláló indokolás nélkül igen vagy nem válasszal - az (5) bekezdés kivételével - nyilatkozik. Ha az interpelláció tárgyalásakor az interpelláló nincsen jelen, a válasz elfogadottnak tekintendő.
  7. Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, arról a Képviselő-testület vita nélkül határoz, egyébként a Képviselő-testület nem foglal állást.
  8. Ha a Képviselő-testület a választ nem fogadja el, egyszerű szótöbbséggel dönt a további szükségesnek tartott intézkedésről, melynek hiányában az interpelláció lezártnak tekintendő.


16. Döntések


37. §


  1. A Képviselő-testület rendeletei és határozatai évente elölről kezdődő sorszámmal vannak dátumozva.
  2. Az önkormányzati rendelet megjelölése - az alábbi sorrendben -
    1. „Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének” fordulatát, mint a rendelet megalkotójának megjelölését,
    2. a rendelet sorszámát arab számmal,
    3. a „/” jelet,
    4. a rendelet kihirdetésének évét,
    5. zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal,
    6. az „önkormányzati rendelete” kifejezést és
    7. a rendelet címét „-ról, -ről” raggal

foglalja magában.

  1. A Képviselő-testület határozatainak megjelölése - az alábbi sorrendben -
    1. a határozat sorszámát arab számmal,
    2. a „/” jelet,
    3. a határozat meghozatalának évét, 
    4. zárójelben a határozat meghozatalának hónapját római számmal és napját arab számmal 
    5. „önkormányzati határozata” megjelölést

foglalja magában.

  1. A Képviselő-testület számozott határozat nélkül dönt ügyrendi és egyéb, az ülés vezetésével kapcsolatos kérdésben, beleértve a napirend elfogadását is.


38. §


  1. A rendeletek tárgymutatós, a Képviselő-testületi határozatok tárgymutatós és határidős nyilvántartásának elektronikus vezetéséről a jegyző gondoskodik.
  2. A hatályos rendeletek felsorolását a 4. függelék tartalmazza.
  3. A Képviselő-testület határozatait a jegyző továbbítja a végrehajtásért felelősökhöz, folyamatosan figyelemmel kíséri végrehajtásukat.


39.§


  1. A Mötv. 49.§-a szerinti személyes érintettségét a képviselő köteles bejelenteni.
  2. Amennyiben a képviselő elmulasztja a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét és ezt a képviselő-testület megállapítja, úgy a polgármester – rosszallásának egyidejű kifejezése mellett – az ülés nyilvánossága előtt nyomatékosan felhívja, hogy a jövőben ez irányú kötelezettségének tegyen eleget.
  3. A kizárt képviselő – amennyiben a kizárás ellenére – leadja szavazatát, azt semmisnek kell tekinteni.


17. Az önkormányzati rendelet


40. §


  1. Az önkormányzati rendelet megalkotására vagy módosítására irányuló kezdeményezés írásban - a rendelet-alkotás indokainak és főbb elveinek megjelölésével - a polgármesternél nyújtandó be, ha az nem a rendelet megalkotásának szervezeti és működési szabályzat szerinti előterjesztőjétől származik. 
  2. A kezdeményezésre kidolgozott rendelettervezetet a jegyző véleményének kikérése után a téma szerint érintett bizottság vagy a polgármester a Képviselő-testület elé terjeszti, mely dönt annak elfogadásáról.


41. §

A rendelet elfogadását követően a hiteles szöveg szerkesztése a jegyző feladata.


42. §


  1. Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel gondoskodik. A rendelet Bogyiszló község Önkormányzatának honlapján is megjelenik.
  2. A hatályos rendeletek felsorolását a 4. számú függelék tartalmazza.


18. Határozathozatal


43. §


  1. A Képviselő-testület általában egyszerű szótöbbséggel hoz határozatot. 
  2. A Képviselő-testület minősített többséggel dönt
    1. törvényben, különösen a Mötv.-ben meghatározottakról és  
    2. az a) ponton kívül
      1. az önkormányzati kitüntetésekről, 
      2. a hatáskör átruházásról és átruházott hatáskörnek a Képviselő-testület döntési jogkörbe vonásáról, 
      3. a nettó 100 ezer Ft vagyonérték vagy névérték feletti önkormányzati vagyon elidegenítéséről, 
      4. a gazdasági társaságba történő belépésről, kilépéséről, tőkeemelésről, 
      5. a népszavazás és a népi kezdeményezés elrendeléséről, ha az nem kötelező, 
      6. a sürgősségi indítványról, 
      7. a titkos szavazás tartásáról, 
      8. a zárt ülés elrendeléséről,
      9. a napirend elfogadását követően a napirendre új napirendi pont felvételéről - beleértve az elnapolt ülés napirendjét is -, napirendi pontnak a napirendről való levételről vagy későbbi ülésre halasztásáról, a napirend sorrendjének megváltoztatásáról,
      10. a már lezárt napirend ismételt megnyitásáról és szükség esetén a lezárt napirendi döntés hatályon kívül helyezéséről, és
      11. a bizottság eseti feladattal történő megbízásáról és visszavonásáról. 


19. Jegyzőkönyv


44. §

  1. A jegyzőkönyv az Mötv.-ben meghatározott tartalommal készül.
  2. Az ülésről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi az e rendelet vagy más jogszabály alapján csatolandó dokumentum.


45. §


A Képviselő-testület nyílt ülésének dokumentumai a lakosság tájékoztatása céljából megjelennek az Önkormányzat honlapján, valamint a település nyilvános könyvtárában. A választópolgár - a zárt ülés kivételével - betekinthet a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvébe. A betekintésre a Hivatal biztosít lehetőséget.


20. A Képviselő-testület és a lakosság kapcsolata


46. §


  1. A Képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart. 
  2. A közmeghallgatás helye és időpontja az Önkormányzat honlapján és szórólapok kijuttatásával kerül közzétételre.


47. §


  1. A közmeghallgatáson napirendi pont is tárgyalható, amely esetében a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.
  2. A közmeghallgatáson megjelent személy - nevének és lakóhelyének bemondását követően - 3 perces időtartamban egy közérdekű, a lakosság nagyobb csoportját érintő kérdéssel kapcsolatban egy alkalommal fejtheti ki véleményét.
  3. A közmeghallgatás során elhangzott kérdés és vélemény lehetőség szerint az ülésen szóban megválaszolandó. A kivizsgálást igénylő kérdés vagy észrevétel esetén a hozzászóló a kivizsgálás eredményéről 15 napon belül írásban kap tájékoztatást.
  4. A (2) bekezdésben meghatározott időtartam alól a polgármester felmentést adhat.


21. Lakossági fórum


48. §


  1. A lakosság véleményének megismerésére, a döntés-előkészítésbe való bevonása céljából az

Önkormányzat lakossági fórumot tart

  1. a közterület elnevezéssel kapcsolatos előterjesztés előkészítése során, vagy
  2. ha a Képviselő-testület azt határozatban elrendeli.
  1. A polgármester, valamint a képviselő a lakosság fontos döntésről való tájékoztatására vagy a választókkal való találkozás és véleményük megismerése céljából is szervezhet lakossági fórumot.
  2. A lakosság véleményének megismerésére a helyi civil vagy érdekvédelmi szervezetek képviselőinek részvételével szervezett tanácskozás is felhasználható.


49. §


  1. A lakossági fórum szervezéséről a polgármester, a jegyző segítségével gondoskodik.
  2. A lakossági fórum helyéről, időpontjáról és témájáról a lakosság és a szervezetek az Önkormányzat honlapján és szórólapok kijuttatásával kap tájékoztatást.


22. Fogadóóra


50. §


  1. A képviselő a választókkal való kapcsolattartás céljából szükség szerint, esetenként meghatározott időpontban egyénileg vagy más képviselővel közösen fogadóórát tart.
  2. A fogadóóra helyéről és időpontjáról a képviselő a lakosságot értesíti.


III. Fejezet

A képviselő


51. §


  1. A képviselő a képviselői munka ellátása során a Községháza kijelölt helyiségeit használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti, a Hivatal illetékes szervezeti egységének munkatársától ügyviteli közreműködést igényelhet.
  2. A képviselő
    1. olyan magatartást tanúsít, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre,
    2. tevékenyen részt vesz a Képviselő-testület, valamint azon bizottság munkájában, amelynek tagja,
    3. a tudomására jutott - nem közérdekű vagy nem közérdekből nyilvános adat kivételével - minden információt megőriz azzal, hogy e titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll,
    4. bejelenti a polgármesternek, ha a Képviselő-testület ülésén akadályoztatása miatt nem tud részt venni,
    5. bejelenti a bizottság elnökének vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyettesének, ha annak a bizottságnak az ülésén, melynek tagja, akadályoztatása miatt nem tud részt venni,
    6. bejelenti a polgármesternek, ha valamely megbízatása teljesítésében akadályoztatva van, 
    7. bejelenti a személyes érintettségét a döntéshozatalnál, valamint
    8. vagyon-nyilatkozatot tesz.
  3. A (2) bekezdés g) pontjában foglalt kötelezettség megszegése esetén az ülés vezetője - ha tudomással bír róla - felhívja a képviselőt arra, hogy jelentse be személyes érintettségét.
  4. Ha a képviselő úgy nyilatkozik, hogy ő személyesen nem érintett az ügyben, de a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a képviselő személyes érintettsége fennáll, a képviselő kizárásáról a polgármester javaslatára a Képviselő-testület dönt. Ha a Képviselőtestület kizárja a képviselőt, a képviselő az adott ügyben nem szavazhat, de a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek számít.
  5. A képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára az Mötv.36.§., 38.§. szerinti összeférhetetlenségi, és méltatlansági szabályok vonatkoznak.


IV. Fejezet


A bizottság


52. § [3]


  1. A Képviselő-testület egy állandó bizottságot hoz létre, melyek elnevezése: Pénzügyi Bizottság,
  2. A bizottság 3 (három) képviselőből áll.
  3. A bizottság tagjainak névsorát az 5. függelék tartalmazza.
  4. A bizottság ügyrendjét a 7. függelék tartalmazza.


53. §


  1. A bizottság elnökének megválasztására az alakuló ülésen, elnökhelyettesének és tajainak megválasztására legkésőbb az azt követő rendes ülésen kerül sor. Az elnöki, vagy a tagi viszony megszűnése esetén a választásra legkésőbb a jogviszony megszűnését követő rendes ülésen kerül sor.
  2. A bizottság elnökének és tagjának személyére a polgármester tesz javaslatot, melyhez módosító indítvány nem tehető. 
  3. A jelöléshez beszerzendő a jelölt írásbeli elfogadó nyilatkozata és a vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó vállalása.


54. §


  1. Az állandó bizottság feladat- és hatáskörét a 2. melléklet tartalmazza.
  2. Az állandó bizottságot - a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben - a 2. mellékletben meghatározott ügyben döntési jogkör illeti meg (átruházott hatáskörben hozott döntés).
  3. A Képviselő-testület a bizottsági hatáskörbe átruházott ügyet esetileg magához vonhat vagy felülvizsgálhat. A Képviselő-testület a hatáskörbe vonás és a felülvizsgálat kérdésében minősített többségű szavazattal határoz.
  4. A 2. mellékletben megjelölt előterjesztés csak az illetékes bizottság véleményének kikérése után terjeszthető a Képviselő-testület elé. 
  5. A Képviselő-testület a 2. mellékletben meghatározott tárgykörű előterjesztéseken túl egyéb előterjesztés esetében is előírhatja a bizottság véleményének kikérését. Az előterjesztő is kérheti a bizottság véleményét az előterjesztés megküldésével, de a bizottság ezt nem köteles napirendre venni, és döntést hozni.
  6. A bizottság véleményének hiánya - kivéve, ha azt magasabb szintű jogszabály írja elő - nem akadálya valamely előterjesztés Képviselő-testület elé terjesztésének, ha 
    1. a bizottságnak lehetősége lett volna a véleményének kialakítására - akár rendkívüli ülés keretében is -, de azt elmulasztotta, 
    2. a bizottság azért nem működik, mert a létszáma nem éri el a határozatképességet, vagy
    3. az előterjesztés benyújtását fontos önkormányzati érdek indokolja.
  7. A Képviselő-testület esetenként minősített többségű szavazattal megbízhatja a bizottságot a hatáskörébe nem tartozó feladat elvégzésével is.


55. §


(1) A bizottság elnöke

  1. összehívja és vezeti a bizottság ülését,
  2. aláírja a bizottsági ülés meghívóját és a bizottság egy tagjával együtt az ülésről készült jegyzőkönyvet,
  3. figyelemmel kíséri a bizottság határozatának végrehajtását, 
  4. évente a tárgyévet követő május 31. napjáig beszámol a bizottság munkájáról a

Képviselő-testületnek, és

  1. képviseli a bizottságot.

.

(3) A bizottság tagja

  1. szavazati joggal részt vesz a bizottság ülésén,
  2. a bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben felvilágosítást kérhet a jegyzőtől, a Hivatal köztisztviselőjétől, és
  3. a bizottság megbízása alapján képviseli a bizottságot.


56. §


Az egyes bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat, bizottsági koordinátorként, a Hivatal jegyzője által kijelölt köztisztviselője teljesíti.


57. §


A bizottság a Képviselő-testület munkatervéhez igazodva működik.


58. §


  1. A bizottság a Képviselő-testület üléséhez igazodóan évente legalább (6) hat alkalommal - továbbá szükség szerint - tart ülést.
  2. A bizottság ülését az elnök összehívja, ha azt a Képviselő-testület, a polgármester vagy a bizottsági tagok több mint 1/4-e kezdeményezi.
  3. Az elnök a bizottsági ülésre meghívja a bizottság tagjain túl a polgármestert, az alpolgármestert, a képviselőt, a jegyzőt, az aljegyzőt, a tárgyalt előterjesztést előkészítő köztisztviselőt, az előterjesztés előkészítésében közreműködő intézményt, szervet vagy személyt, az érintett önszerveződő közösség vezetőjét. A meghívandó egyéb érdekeltek körét a bizottság elnöke esetileg határozza meg.
  4. Az elnök a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője útján gondoskodik a meghívó kiküldéséről. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselője meghívót az elnök nevében az írásos előterjesztésekkel - ha lehetőség van rá - az ülés tervezett időpontja előtt legalább 5 nappal korábban küldi meg a bizottsági tagoknak.
  5. Az előterjesztésekre a 13. §- ban foglaltak az irányadók. 
  6. A bizottsági ülésre a Képviselő-testületre vonatkozó szabályok értelemszerűen alkalmazandók az V. Fejezetben foglalt eltérésekkel azzal, hogy polgármesteren a bizottság elnöke értendő.


59. §


  1. A bizottság az általa tárgyalt előterjesztésről határozatot hoz.
  2. A bizottság határozatainak megjelölése - az alábbi sorrendben -
    1. évente előröl kezdődő számozással a határozat számát,
    2. a „/” jelet,
    3. a határozat meghozatalának évét, 
    4. zárójelben a határozat meghozatalának hónapját római számmal és napját arab számmal
    5. az 52. § (1) bekezdésben meghatározott, a bizottság nevére utaló rövidítést és
    6.  a „határozata” kifejezést

foglalja magában.

  1. A határozat tartalmazza
    1. a bizottság döntését,
    2. a határozat végrehajtásáért felelős személy megjelölését és
    3. a végrehajtási határidőt.
  2. A határozat végrehajtásáért felelős személy lehet a bizottság tagja is.


60. §


(1) A bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéséről a bizottság tájékoztatja a Képviselő-testületet. A tájékoztató elfogadásáról - a tájékoztató napirendi pont keretében - a Képviselő-testület határoz. 


61. §


A bizottság ülését az elnök vezeti.


62. §


Az elnökén keresztül valamennyi bizottság jogosult

  1. a szakmai feladatai ellátásához   a Hivatal illetékes szervezeti egységének

köztisztviselőjét segítségként igénybe venni,

  1. a sajtót közvetlenül tájékoztatni munkájáról és
  2. a Képviselő-testület éves munkatervére javaslatot tenni.


63. §


  1. A Képviselő-testület a feladatai eredményes ellátása érdekében szükség szerint ideiglenes bizottságot is létrehozhat, melynek összetételét és feladatait annak megalakításakor állapítja meg.
  2. Az ideiglenes bizottság tagjai - a polgármester kivételével - képviselő lehet.
  3. A bizottság működésének általános szabályai az ideiglenes bizottság működésére is megfelelően alkalmazandók.


V. Fejezet


A polgármester, az alpolgármester, a jegyző jogállása


23. A polgármester


64. §


  1. A polgármester megbízatását foglalkoztatási jogviszonyban látja el.
  2. A Képviselő-testület a polgármester illetményének emeléséről, egyéb juttatásainak megváltoztatásáról a Pénzügyi Bizottság javaslatára határoz.


65. §


  1. A Képviselő-testület a 4. mellékletben felsorolt hatásköreit a polgármesterre ruházza át.
  2. A polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről írásban tájékoztatást ad. 
  3. A polgármester döntést hozhat, ha a Képviselő-testület - határozatképtelenség vagy elfogadott határozat hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, és halaszthatatlan ügyről van szó, kivéve a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó döntést.
  4. A polgármester átruházott hatáskörben vagy törvény által hatáskörébe utalt ügyben hozott határozatait sorszámmal látja el, melynek megjelölése - az alábbi sorrendben -
    1. a határozat sorszámát arab számmal,
    2. a „/” jelet,
    3. a határozat meghozatalának napját, hónapját, évét arab számmal, „/” jellel elválasztva és
    4. a „PM. h.” kifejezést

foglalja magában.

  1. A polgármester határozatának nyilvántartását a jegyző a Hivatal kijelölt köztisztviselője útján végzi.
  2. Ha a Képviselő-testület ülésén merül fel olyan kérdés, amely valamely bizottság hatáskörébe tartozik, a polgármester jogosult a javaslatot megtenni.
  3. A polgármester minden munkanap ügyfélfogadást tart, amennyiben a hivatalban tartózkodik.

24. Az alpolgármester


66. §


(1) A Képviselő-testület a Képviselő-testület tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Az alpolgármester a polgármester irányításával végzi munkáját.

(2) Az alpolgármester a választópolgárokkal történt egyeztetés szerint tart ügyfélfogadást. 


25. A jegyző 


67. §


  1. A polgármester pályázat alapján jegyzőt nevez ki.
  2. A jegyző 
    1. gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos jegyzői feladatok ellátásáról,
    2. előkészítteti a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
    3. tanácskozási joggal vesz részt a Képviselő-testület és a Képviselő-testület bizottságának ülésén,
    4. jelzi a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület szervének, a polgármesternek, ha a döntésénél, működésénél jogszabálysértést észlel,
    5. gondoskodik a Képviselő-testület üléseiről szóló jegyzőkönyv elkészítéséről,
    6. a polgármesterrel közösen aláírja az önkormányzati rendeletet és a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet,
    7. az ülést követő 15 napon belül a Nemzeti Jogszabálytár keretein belül kialakításra került egy zárt informatikai rendszeren megküldi a Kormányhivatal vezetőjének a

Képviselő-testület, a bizottság, a testületi ülésről készült jegyzőkönyvet,

  1. megküldi a Kormányhivatal vezetőjének a polgármester saját és átruházott önkormányzati hatáskörben hozott határozatát, a bizottság határozatát,
  2. a Hivatal köztisztviselőinek közreműködésével ellátja a bizottságok, működésének ügyviteli feladatait,
  3. rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak az Önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról és azok változásairól, 
  4. rendes Képviselő-testületen beszámol a Hivatal munkájáról a tárgyévet követő május

31. napjáig és

  • gondoskodik jelen rendelet függelékének naprakészen tartásáról.


68. §


  1. A jegyzőt - távolléte vagy akadályoztatása esetén a jegyző által adott megbízás alapján a Hivatal köztisztviselője helyettesíti.
  2. A jegyző minden munkanap ügyfélfogadást tart, amennyiben a hivatalban tartózkodik.


VI. Fejezet


A Hivatal


69. §


  1. Bogyiszló Község Önkormányzata, működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel hivatalt hoz létre.


  1. A Közös Önkormányzati Hivatal helyi költségvetési szerv, a költségvetés határozza meg a Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési fenntartási költségeket. A Közös Önkormányzati Hivatal jogi személy.


  1. A Hivatal a Képviselő-testület által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik.
  2. A Közös Önkormányzati Hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek és önkormányzati bizottságnak.


  1. A Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát az SZMSZ 6. számú függeléke tartalmazza.


70. §


Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése


A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik az Alisca Comp Kft. 7163 Mőcsény megkötött megállapodás szerint.


VII. Fejezet


Társulások, helyi népszavazás és a helyi népi kezdeményezés


71. §


  1. A képviselő- testület társulás útján ellátott feladatainak felsorolását az SZMSZ 9. számú függeléke tartalmazza.


  1. A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.


VIII Fejezet

Az önkormányzat vagyona és gazdálkodása


72. §


  1. A Képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legfontosabb szabályokat külön rendeletben állapítja meg.
  2. Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 6.

számú melléklet tartalmazza.

  1. A költségvetést az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet alapján kell összeállítani.


  1. A költségvetés tervezetét a Képviselő-testület Pénzügyi Bizottsága véleményezi.


  1. Az önkormányzat vagyonának növelése érdekében részt vehet különböző gazdasági vállalkozásokban.


  1. A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles az állampolgárokat tájékoztatni. (költségvetést tárgyaló közmeghallgatáson)


IX. Fejezet


A nemzetiségi önkormányzat


73. §


Bogyiszló Községben a 8. számú függelékben meghatározott nemzetiségi önkormányzat működik.


74. §


(1) A nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési rendjét - törvény keretei között - saját hatáskörben állapítja meg.

(3) A nemzetiségi önkormányzat munkáját a Közös Önkormányzati Hivatal a 3.számú mellékletben meghatározott módon segíti.


75. §


A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal meghívandó a Képviselő-testület ülésére.


X. Fejezet


Önkormányzati Társulások


76. §


A Képviselő-testület társulásait a 9. számú függelék tartalmazza.


XI. Fejezet


Záró rendelkezések


                                                                       77. §


E rendelet 2019. április 25. napján lép hatályba.


78. §


Hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 7/1999. (IV.17) önkormányzati rendelet.






Tóth István                                                                                        dr. Dobai Sándor

polgármester                                                                                                  jegyző


E rendeletet módosította Bogyiszló Község Képviselő-testülete a10/2019. (X. 30.) önkormányzati rendeletével.

Kihirdetése és hatálybalépése 2019. (X.30.) napján 17 óra 25 perckor megtörtént.



                                                                                                          dr. Dobai Sándor

                                                                                                                      jegyző


                                                                                   



























                         


1. számú melléklet     Iktatószám: 



Bogyiszló Község ÖnkormányzatánakFácánkert Község Önkormányzatának





BOGYISZLÓI


KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL


alapító okirata

  1. számú módosítással egységes szerkezetben




      


2013. január 1.





A Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatal alapító okirata


Bogyiszló Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Fácánkert Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 8. §-ának (1) bekezdése b) pontjában, továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) – 2013. január 1. napján hatályba lépő - 85. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján a Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatal Alapító Okiratát (a továbbiakban: Alapító Okirat) az alábbiak szerint állapítja meg:


  1. A költségvetési szerv neve, székhelye, telephelyei:


  1. A költségvetési szerv neve: Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatal
  2. Székhelye:                       7132 Bogyiszló, Kossuth L. utca 28.

1.3.Telephelye:          Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatal Fácánkerti Kirendeltsége - 7136 Fácánkert, Árpád utca 12.


  1. [4]Közfeladata:


Az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása. A közös önkormányzati hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában. (Mötv. 84. §-ának (1) bekezdése)


  1. A költségvetési szerv alaptevékenysége:


[5]A közös hivatal ellátja a Mötv. –ben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban a számára meghatározott feladatokat Bogyiszló és Fácánkert települések vonatkozásában. A közös hivatal feladatait részletesen a társult települések önkormányzatai által jóváhagyott, a közös hivatal működtetésére és fenntartására létrejött megállapodás tartalmazza.

A közös hivatal kirendeltsége működik Fácánkertben egyes igazgatási, pénzügyi, adózási tevékenységek végzésére.


Államháztartási szakágazati besorolás:

841105                helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége

[6]Szakfeladatok:

811000                építményüzemeltetés

841114                országgyűlési képviselő választásokhoz kapcsolódó tevékenységek

841115                önkormányzati képviselő választásokhoz kapcsolódó tevékenységek

841116                országos és helyi nemzetiségi önkormányzati választásokhoz kapcsolódó tevékenységek

841117                európai parlamenti képviselő választáshoz kapcsolódó tevékenységek

841118                országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek

841126                önkormányzatok és társulások általános végrehajtó igazgatási tevékenysége

841127                helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége

841133                adó, illeték kiszabása, beszedése, adóellenőrzés

841173                statisztikai tevékenység

841901                önkormányzatok és társulások elszámolásai

890441                rövid időtartamú közfoglalkoztatás

890442                foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása


  1. A költségvetési szerv illetékességi területe:


Bogyiszló község és Fácánkert község közigazgatási területe.


  1. A költségvetési szerv irányító szervének neve, székhelye:


Bogyiszló Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

székhelye: 7132 Bogyiszló, Kossuth Lajos utca 28. [7]


[8]Alapítói jogokat gyakorló irányító szervek neve, székhelye:


  1. Bogyiszló Község Önkormányzatának Képviselő-testülete;

székhelye: 7132 Bogyiszló, Kossuth Lajos utca 28.

  1. Fácánkert Község Önkormányzatának képviselő-testülete

székhelye: 7136 Fácánkert, Árpád utca 12.


  1. A költségvetési szerv jogelődjének neve, székhelye:[9]


  1. Polgármesteri Hivatal Bogyiszló

székhelye: 7132 Bogyiszló, Kossuth Lajos utca 28.

  1. Sióagárd-Fácánkert Községek Körjegyzősége

székhelye: 7171 Sióagárd, Kossuth utca 9.


  1. A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása:


Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv


  1. A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje:


A költségvetési szerv vezetője a Mötv. 81. §-ának (1) bekezdése alapján a jegyző.

A jegyzőt a közös önkormányzati hivatal fenntartásában részt vevő önkormányzatok polgármesterei a Mötv. 82. §-ának (1) bekezdésében és a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 247. §-ában foglalt eljárás alkalmazásával, a közös önkormányzati hivatal létrehozására kötött megállapodásban foglaltak figyelembevételével határozatlan időtartamra nevezik ki.


  1. A költségvetési szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése:


A foglalkoztatottak a közös önkormányzati hivatallal a Ktv. szerinti közszolgálati jogviszonyban állnak, kivéve az ugyanezen tevékenység ellátását segítő technikai alkalmazottakat, akik a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti munkajogviszonyban állnak.


  1. Átmeneti rendelkezések:
    1. A Mötv. Átmeneti rendelkezések alcím alatt szereplő 146/C.§ (2) bekezdése alapján a Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatalt alkotó önkormányzatok polgármesterei a Mötv. 83.§ b) pontjának megfelelő alkalmazásával megállapodhatnak, hogy a megszűnő körjegyzőség körjegyzőjét, polgármesteri hivatal jegyzőjét a létrejövő közös önkormányzati hivatal jegyzőjeként, aljegyzőjeként - annak egyetértésével - foglalkoztatják.
    2. A Mötv. Átmeneti rendelkezések alcím alatt szereplő 146/C.§ (3) bekezdése alapján a közös önkormányzati hivatal jegyzője – a Mötv.-ben meghatározottak figyelembe vételével – dönthet arról, hogy a megszűnő polgármesteri hivatalban, körjegyzőségben közszolgálati jogviszonyban állókat a közös önkormányzati hivatalban tovább foglalkoztatja. 


  1. Záró rendelkezések:


Az Alapító Okirat 2013. január 1-jén lép hatályba, a Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatal 2013. január 1. napjával jön létre és azzal a nappal kezdi meg működését.



Bogyiszló, 2012.december 4.                                         




Tóth István                                                                    Orbán Zsolt        

polgármester                                                                   polgármester         

Bogyiszló Község Önkormányzata                            Fácánkert Község Önkormányzat



záradék


Az Alapító Okiratot 

Bogyiszló Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 83/2012. (XII.04.) határozatával,

Fácánkert Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 124/2012. (XII.04.) határozatával

adta ki.

Az Alapító Okirat 1. számú módosítását

Bogyiszló Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 87/2012. (XII. 21.) határozatával,

Fácánkert Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 129/2012. (XII.21.) határozatával

fogadta el.

Bogyiszló, 2012.                                                Fácánkert, 2012.



Gergely József                                                          dr. Varga Katalin    

jegyző körjegyző                                                                       

Bogyiszló Község Önkormányzata                           Fácánkert Község Önkormányzata

























2.sz. melléklet a 4/2019.(IV.25) önkormányzati rendelethez

Pénzügyi bizottság

 feladat- és hatásköre


1. A Bizottság feladatai az SZMSZ 54.§-a alapján: 

  • véleményezi az éves költségvetési javaslatot, költségvetési koncepciót,
  • véleményt alkot a féléves beszámolóról,
  • az éves zárszámadásról szóló rendelet-tervezet véleményezése
  • az önkormányzat költségvetésének negyedéves helyzetéről szóló tájékoztató véleményezése,
  • az éves zárszámadásról szóló rendelet-tervezet véleményezése
  • észrevételt tehet az előirányzat-felhasználási ütemterv és likviditási terv adataival kapcsolatban, javaslatot tehet az abban foglaltak módosítására, 
  • ellenőrzi az előirányzat-felhasználási ütemterv szerinti gazdálkodást, 
  • javaslatot tehet a likviditási helyzet javítására,
  • ellenőrzi az adóztatási tevékenységet, különös tekintettel az adókintlévőségek behajtására,
  • részt vesz az önkormányzati beruházásokkal kapcsolatos döntés előkészítésben, 
  • ellenőrzi a beruházások végrehajtását, 
  • ellenőrzi a végrehajtott leltározások valódiságát, szabályszerűségét, 
  • az önkormányzat pénzügyi-gazdálkodási területet érintő rendeletei tárgyában javaslatokat tehet.
  • szükség szerint részt vesz az önkormányzat belső ellenőrzésében, illetve az önkormányzat intézményeinek ellenőrzésében,
  • megvizsgálja a képviselők és a polgármester megbízatásának törvényességét, 
  • közreműködik az önkormányzat Szervezeti és működési szabályzatának felül-vizsgálatában, javaslatot készít a módosításra, illetve új szabályzat alkotására, 
  • vizsgálja a hatályban lévő SZMSZ érvényesülését, 
  • figyelemmel kíséri az önkormányzat szerveit mködésük szabályszerűsége tekintetében

(javaslatot tesz az alapító okiratok módosítására, kiegészítésére, új alapító okirat kiadására),

  • javaslatot tesz a polgármester juttatásainak megállapítására,
  • előzetesen véleményezi a testület elé kerülő rendelet-tervezeteket,
  • állást foglal a képviselő-testület által meghatározott előterjesztésekkel kapcsolatban,
  • önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti,
  • lebonyolítja az alpolgármesterek titkos szavazás útján történő megválasztásával kapcsolatos feladatokat, illetve az egyéb titkos szavazással összefüggő feladatokat, 
  • továbbá ellátja mindazokat a feladatokat, amellyel a képviselő-testület megbízza.
  • nyilvántartja a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatait, - lefolytatja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást. 
  • részt vesz a település épített és természetes környezetével kapcsolatos előterjesztések véleményezésében,
  • részt vesz a település rendezési tervével kapcsolatos előkészítő munkában,
  • véleményezi a település rendezési tervét,
  • állást foglal a település környezet- és természetvédelmi szabályainak kialakításával kapcsolatban,


Ellátja az oktatási intézményekkel kapcsolatos

  • döntés előkészítési és átruházott hatáskörben egyes döntési,
  • véleményezési,
  • értékelési,
  • ellenőrzési,
  • igény felmérési feladatokat;
  • segíti az oktatási intézmények szervezeteinek működését;
  • figyelemmel kíséri az Önkormányzat oktatási és közművelődési intézményeinek személyi és tárgyi feltételeit, felszereltségét, a fejlesztési lehetőségek feltárása és javítása érdekében.
  • állást foglal az önkormányzat közművelődési feladatainak meghatározásában,
  • kapcsolatot tart az önkormányzat testvérvárosaival,



A település szociális feladataival kapcsolatban


  • részt vesz a szociális ellátást érintő éves és hosszú távú fejlesztési, felújítási, pénzügyi, költségvetési javaslatok kidolgozásában,
  • előkészíti a helyi szociális rendeletet,
  • véleményezi a szociális ágazatot érintő képviselő-testületi előterjesztéséket,
  • figyelemmel kíséri a település szociális ellátásának tevékenységét, előkészíti és a képviselő-testület elé terjeszti e feladatok ellátását segítő, képviselő-testületi hatáskörbe tartozó döntéseket;
  • részt vesz a szociális segélyezés elveinek kidolgozásában, ellenőrzi annak végrehajtását;
  • felügyeli az önkormányzat által fenntartott, szociális és családvédelmet ellátó intézményeket, koordinálja tevékenységüket;
  • közreműködik az intézményi térítési díjak megállapításában.
  • szükség szerint részt vesz szociális ügyekre vonatkozó rendelet-tervezet előkészítésében, illetve annak módosításában.

-    Személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért fizetendő térítési díjak elengedésére javaslat.


2. A képviselő-testület által rendeletben átruházott hatáskör:

  1. civil szervezetek önkormányzati támogatásra irányuló pályázatának elbírálása.
  2. Az Mötv. 57. §. (2) bekezdése alapján ellátja a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát, és gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről.
  3. Az Mötv 37. §. alapján ellátja az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségével kapcsolatos feladatokat.

                 d)  Tüzifa kérelmek elbírálása.


A bizottság egyéb feladatai


A bizottság tanácskozási jog biztosításával kapcsolatos feladatai:

- a bizottsági ülés megtartásáról meghívóval kell értesíteni azokat, akik az SZMSZ szerint tanácskozási joggal részt vehetnek a bizottság ülésén, - az ülésen biztosítani kell az érintettek tanácskozási jogát.


 A bizottság joga, hogy:


  • indítványozza a képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívását,
  • megkapja a tevékenysége folytatásához szükséges információkat és tájékoztatást, 
  • az önkormányzati hivatal közreműködjön a bizottság feladatainak a technikai lebonyolításában.


 A bizottság feladat- és hatásköréből nem ruházhatók át a következő feladat- és hatáskörök:


  • a bizottság ügyrendjének megállapítása,
  • a bizottság éves munkatervének elfogadása, 
  • az önkormányzat képviselő-testületének feladat- és hatásköréből a bizottságra átruházott feladat- és hatáskörök






















         
















































  3. számú melléklet a 4/2019. (IV.25.) önkormányzati rendelethez


A települési nemzetiségi önkormányzatok testületi működése feltételei biztosításának, valamint a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásának módszerei



  1. Az Önkormányzat a község területén működő települési nemzetiségi önkormányzat számára  
    1. a testületi működéshez igazodó ingyenes helyiséghasználatot biztosít, 
    2. a testületi működést kiszolgáló ingyenes helyiséghasználatot biztosít, amelynek feltételeit a felek írásban rögzítik, valamint
    3. a nemzetiségi önkormányzat testületi működéséhez kapcsolódó postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási, nyilvántartási és iratkezelési feladatok ellátását adminisztratív feladatokat ellátó munkatársak foglalkoztatásával biztosítja, az ezzel kapcsolatos költségeket az Önkormányzat viseli.


  1. A nemzetiségi önkormányzat munkájának segítésével az 1. pont c) alpontja szerint megbízott dolgozó feladata
    1. a nemzetiségi önkormányzat elnökével és tagjával megfelelő munkakapcsolat kiépítése, rendszeres és folyamatos kapcsolattartás, a közvetlen információáramlás biztosítása, 
    2. a nemzetiségi önkormányzat jogszerű működésének folyamatos figyelemmel kísérése, a törvényi előírásoknak megfelelő működéshez szükséges szakmai segítségnyújtás így különösen tájékoztatásadás szükség esetén joganyag biztosításával, 
    3. a nemzetiségi önkormányzat tevékenysége során felmerülő probléma kölcsönös közvetítése, a lehetséges megoldás megvalósításának elősegítése a jogszabályi előírások szem előtt tartásával, 
    4. a nemzetiségi önkormányzat gyakorlati működéséhez szükséges eszközök biztosításának figyelemmel kísérése, koordinálása, 
    5. a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésén való részvétel, 
    6. a nemzetiségi önkormányzat testületi üléséről készült jegyzőkönyv elkészültének figyelemmel kísérése, annak törvényes határidőn belüli, kormányhivatalba történő továbbítása, 
    7. szükség esetén statisztikai adatszolgáltatás a nemzetiségi önkormányzat tevékenységével összefüggő feladatokról, 
    8. a nemzetiségi önkormányzat működésével, tevékenységével összefüggő találkozón, rendezvényen és szakmai konzultáción való részvétel, 
    9. a nemzetiségi önkormányzattal kapcsolatos jogszabályok folyamatos figyelemmel kísérése, alkalmazása, 
    10. a nemzetiségi önkormányzat működésével, tevékenységével kapcsolatos vezetői döntés közvetítése, annak végrehajtásáról történő referálás, valamint
    11. a fenti feladatok ellátásával összefüggő napi, határidős ügyek intézése.
    12. a pénzkezelés, számlavezetés, költségvetés készítésével kapcsolatos feladatok ellátása a pénzügyi csoport feladatkörébe tartozik


  1. A gazdasági-pénzügyi feladatok ellátása az erre vonatkozó megállapodásban rögzítettek szerint történik. A megállapodás tartalmazza különösen a költségvetéssel kapcsolatos együttműködés, a számlakezelés, a pénzforgalom és számviteli nyilvántartások rendjét, a felelősségvállalás mértékét.


  1. A nemzetiségi önkormányzat a normatív állami hozzájárulást a települési önkormányzat útján veszi igénybe. A nemzetiségi önkormányzat működését szolgáló állami támogatás az Önkormányzat számlájára való beérkezést követően haladéktalanul, egy összegben tovább utalásra kerül a nemzetiségi önkormányzat számlájára. A támogatás összege felett rendelkezni kizárólag a nemzetiségi önkormányzat jogosult.

4. melléklet a 4/2019. (IV.25.) önkormányzati rendelethez

A polgármester feladat- és hatásköre


  1. A polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé mindazokat az ügyeket, melyek előterjesztésére e rendelet más személyt nem jogosít fel
  2. A Képviselő-testület a következő hatásköreit ruházza át a polgármesterre döntésre: 
    1. a költségvetésben szereplő kiadási jogcímek előirányzatai a kiemelt előirányzatok kivételével. 
    2. az év közben kapott előirányzat módosítást, amennyiben az előirányzat biztosítása a költségvetési törvényhez kapcsolódik, 
    3. évközben új, a költségvetésben nem szereplő feladat jóváhagyását 100 ezer Ft értékhatár alatt a forrás egyidejű megjelölésével,
    4. nem önkormányzati szerv, személy, rendezvény támogatását esetenként legfeljebb 10 ezer Ft értékhatárig a tartalékalapterhére, 

2.5.a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározott döntési hatáskörök az abban meghatározottak szerint, 

  1. a nemzetközi kapcsolatok keretében külföldre utazók körének meghatározását, 
  2. a "Bogyiszló" név jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nevében megkülönböztető jelzőként való használatához hozzájárulást, 
  3. az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 10/2009. (IX. 09.) önkormányzati rendeletben külön meghatározott hatásköröket, 
  4. a szociális igazgatásról és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 2/2015. (II. 27.) önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört, 
  5. Az önkormányzati kitüntetések és díjak alapításáról és adományozásáról szóló 2/1999.(I.26.) önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört,
  6. a település környezetvédelemről szóló 7/2004. (VI.05.) önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört,
  7. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 28. § (2) bekezdésében és a 29. § (5) bekezdésében biztosított hatáskörét,
  8. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30/A. § szerinti településrendezési szerződés megkötését,
  9. az Önkormányzat nevében kötendő - a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe nem tartozó - együttműködési és bármilyen más megállapodás megkötését, és nyilatkozat, igazolás kiadását az Önkormányzat nevében,
  10. az Önkormányzat képviseletére vonatkozó - a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe nem tartozó - döntés meghozatalát, illetve valamennyi szükséges cselekmény elvégzését,
  1. A polgármester felügyeli többek között:
    1. a vízkárelhárítással, a belvízvédekezéssel, az árvízvédekezéssel és a keletkezett kár helyreállításával kapcsolatos műszaki feladat végrehajtását,
    2. az Önkormányzat által finanszírozott belvízelvezetéssel összefüggő tervezési és kivitelezési feladat végrehajtását,
    3. a községüzemeltetéssel kapcsolatos feladatok

5.sz. melléklet a 4/2019. (IV.25.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat kötelező feladatai


A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:

  1. településfejlesztés, településrendezés;
  2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
  3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
  4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
  5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); 6. óvodai ellátás;
  1. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
  2. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
  3. lakás- és helyiséggazdálkodás;
  4. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
  5. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
  6. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
  7. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
  8. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; (piac-vásár)
  9. sport, ifjúsági ügyek;
  10. nemzetiségi ügyek;
  11. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
  12. helyi közösségi közlekedés biztosítása; (tanyagondnok)
  13. hulladékgazdálkodás;
  14. távhőszolgáltatás;
  15. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.



6. számú melléklet a 4/2019. (IV.25.)  önkormányzati rendelethez

Törzskönyvi kivonat  (Államkincstár)


























 1. számú függelék a 4/2019. (IV.25.)

önkormányzati rendelethez 


Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek




                                                                             A. Beosztás, tisztség

  1. polgármester
  2. alpolgármester
  3. képviselő
  4. bizottság nem képviselő tagja
  5. jegyző   

 

2. számú függelék a 4/2019. (VI.25.) önkormányzati rendelethez  

Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének tagjai



Települési képviselők névsora





  1. Tóth István                    


  1. Csábrák Csaba


  1. Hajdú József


  1. Mihalovics Zsolt


  1. dr. Szabó Gábor


  1. Szűcs Gáborné


  1. Szücs Krisztián                         





    

















3. számú függelék a 4/2019. (IV.25.) önkormányzati rendelethez 


Az előterjesztés formája


A rendelet/határozat elfogadásához minősített /egyszerű többség szükséges!

(Zárt ülésre való utalás)



........ számú előterjesztés


Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének év hónap nap -án, 

 .......órakor megtartandó ülésére


Javaslat

(javaslat címe) -ra (VAGY) -re




Előterjesztő: 


Készítette:    


Törvényességi ellenőrzést végezte:   


Tárgyalja:


Pénzügyi  Bizottság:                         év hónap nap.





(keltezés)


Előterjesztő: (az előterjesztő neve és aláírása)




(megszólítás) Tisztelt Képviselő-testület! /Bizottság!


(elemző rész)


                                                                     HATÁROZATI JAVASLAT

(ha van)


(Határozati javaslat szövege)


Felelős: (a felelős megnevezése)

Határidő: (a határidő meghatározása)


(keltezés)


                                                                                                          (előterjesztő megnevezése és aláírása)



(a megalkotandó rendelet tervezete és indokolása)



(rendelet esetén a hatástanulmány)

 

4. számú függelék a 4/2019. (IV.25.) önkormányzati rendelethez A hatályos önkormányzati rendeletek felsorolása


HATÁLYOS RENDELETEK NYILVÁNTARTÁSA



-2019-

1.

3/2019. (III.07.)

az önkormányzat 2019. évi költségvetéséről

2.

1/2019. (II.15.)

a helyi közművelődési feladatok ellátásáról



-2018-

3.

10/2018. (VIII.29.)

a közösségi együttélés alapvető szabályairól és megsértésük jogkövetkezményeiről

4.

9/2018. (VI.01.)

A temető fenntartásáról és a temetkezés rendjéről

5.

8/2018. (VI.01.)

az önkormányzat 2017. évi gazdálkodásának zárszámadásáról


-2017-

6.

9/2017. (IX.19.)

a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról

   7.

6 /2017. (V.31.)

a hivatali helyiségen kívüli és a hivatali munkaidőn túli házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének engedélyezéséről, valamint az ezért járó többletszolgáltatás ellentételezéséről


-2016-

8.

10/2016. (X.27.)

Az egészségügyi alapellátási körzetek megállapításáról

9.

9/2016. (X.27.)

a települési szilárd hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról

10.

4/2016. (III.24.)

Az önkormányzati kitüntetések és díjak alapításáról és adományozásáról


-2015-

11.

7/2015. (VIII.12.)

a helyi adókról

12.

5/2015. (V.07.)

Az avar és növényi hulladék égetéséről

13.

2/2015. (II.27.)

A szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról


-2014-

14.

6/2014. (XI.03.)

A települési képviselők tiszteletdíjáról és egyéb juttatásáról

15.

5/2014. (IX.23.)

A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtéséről


-2013-

16.

25/2013. (XI.15.)


A köztisztviselők juttatásairól és támogatásairól

17.

23/2013. (IX.24.)


A közterületek elnevezéséről és a házszámozásról

18.

22/2013. (IX.24.)


A közterületek filmforgatási célú használatáról

19.

17/2013. (IV.30.)


A sportról

20.

16/2013. (IV.30.)


Az önkormányzati támogatások rendjéről

21.

11/2013. (IV.12.)


Az önkormányzat vagyonáról


-2012-

22.

7/2012. (IV.13.)

a mezei őrszolgálat létesítéséről és működéséről


-2011-

23.

6/2011. (IV.22.)

a lakások és helyiségek bérletéről


-2007-

24.

7/2007. (VI.22.)

a járművek parkoló- és tárolóhelyei kialakításáról



-2005-



25.

2/2005. (I.29.)

Az építészeti örökség helyi védelméről

26.

1/2005. (I.29.)

A község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

és Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról



-2004-



27.

12/2004. (VI.18.)

A talajterhelési díj megfizetésének szabályairól

28.

8/2004. (VI.05.)

az állattartásról

29.

7/2004. (VI.05.)

a környezetvédelemről


-1999-

30.

7/1999. (IV.17.)

Szervezeti és Működési Szabályzatáról




































 5. számú függelék a 4/2019. (IV.25.) önkormányzati rendelethez

A bizottság tagjainak névsora


1. Pénzügyi és Jogi Bizottság



A. Név

B. Tisztség

1.

Boda Zoltán

elnök

2.

Görbe Ferencné

elnökhelyettes

3.

Szűcs Krisztián

tag

4.

Ráczné Répás Krisztina


külső tag






























6. számú függelék a 4/2019. (IV.25.)

önkormányzati rendelethez 

            

Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatal  

Szervezeti és Működési Szabályzata


A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (továbbiakban: Mötv.) 84-86.§ alapján Bogyiszló és Fácánkert községek az önkormányzat működésére, valamint a polgármester, vagy a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására 2013. január 1. napjával közös önkormányzati hivatalt alakítottak és tartanak fenn.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 13. §-ának (1) bekezdésére - a Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) az alábbiak szerint állapítom meg. 


  1. Általános rendelkezések


1.1. A Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatal neve, székhelye

Neve: Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Bogyiszlói KÖH)

Székhelye: 7132 Bogyiszló, Kossuth utca 28.

Kirendeltség: Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatal Fácánkerti Kirendeltsége

A kirendeltség címe: 7136 Fácánkert, Árpád utca 12.

1.2. A Bogyiszlói KÖH jelzőszámai

Törzsszám:                                           802486

Adószám:                                             15802482-1-17

Számlaszám:                                         70600140-11115270

KSH statisztikai számjel:                      15802482-8411-325-17

KSH területi számjel:                           1703425

TEÁOR                                                8411  Általános igazgatás      

  1. A Bogyiszlói KÖH-t az alapító önkormányzatok az 1. számú melléklet szerinti alapító okirattal hozták létre.
  1. Az alapító okirat kelte: 2012. december 4.; az alapítás időpontja: 2013. január 1.

Az alapító okiratot jóváhagyó képviselő-testületi határozatok száma:


Bogyiszló Község Önkormányzatának Képviselő-testülete


83/2012. (XII.04.)




Fácánkert Község Önkormányzatának Képviselő-testülete


124/2012. (XII.04.)





  1. Az alapító okirat 1. számú módosításának kelte: 2012. december 21.

Az alapító okirat 1. számú módosítását jóváhagyó képviselő-testületi határozatok száma:


Bogyiszló Község Önkormányzatának Képviselő-testülete


87/2012. (XII.21.)




Fácánkert Község Önkormányzatának Képviselő-testülete


129/2012. (XII.21.)






  1. A Bogyiszlói KÖH illetékességi területe: Bogyiszló és Fácánkert községek közigazgatási területe.
  2. A Bogyiszlói KÖH fenntartói: Bogyiszló Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Fácánkert Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

1.6.  A Bogyiszlói KÖH irányítására jogosult szerv: Bogyiszló Község Önkormányzatának képviselő-testülete

1.7. A Bogyiszlói KÖH bélyegzői:

a) Kör alakú bélyegző: közepén a Magyarország címere helyezkedik el, a köríven a következő felirat olvasható: Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a címer alatt sorszámozva.

b) Kör alakú bélyegző: közepén a Magyarország címere helyezkedik el, a köríven a következő felirat olvasható: Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatal, a címer alatt sorszámozva.

c) téglalap alakú bélyegző (fejbélyegző) következő felirattal:

Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatal

7132 Bogyiszló, Kossuth utca 28.

Telefon: 74/540-157

d) téglalap alakú bélyegző (fejbélyegző) következő felirattal:

Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatal

Fácánkerti Kirendeltsége

7136 Fácánkert, Árpád utca 12.

Telefon: 74/440-130

A bélyegzőkről a jegyző megbízottja bélyegző-nyilvántartást vezet, mely a bélyegzőlenyomat mellett tartalmazza az átvételi dátumot, és az átvevő beosztását és aláírását is.


  1. A közös önkormányzati hivatal működése


  1. A Bogyiszlói KÖH önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
  2. A Bogyiszlói KÖH működési költségét az állam – az adott évi központi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott mértékben és a hivatal által ellátott feladatokkal arányban – finanszírozza, melyet településenként, lakosságarányosan utal az önkormányzatoknak. Az önkormányzatok a Bogyiszlói KÖH finanszírozásáról a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) szerint gondoskodnak. 
  3. Bogyiszló Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Fácánkert Község Önkormányzatának képviselő-testülete együttes ülésen dönt Bogyiszlói KÖH költségvetéséről és zárszámadásáról.
  4. A Bogyiszlói KÖH külön megállapodások alapján ellátja a fenntartásában részt vevő önkormányzatok által fenntartott alábbi, önállóan működő költségvetési szervek, valamint az alábbi helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodási, pénzügyi feladatait:

Bogyiszló-Fácánkert Óvodafenntartó Társulás és az általa fenntartott Bogyiszlói Kistarisznya Óvoda,

Bogyiszlói Cigány Nemzetiségi Önkormányzat.

  1. A Bogyiszlói KÖH belső ellenőrzési feladatait vállalkozási szerződés alapján, külső szerv,[10]  látja el.
  2. A Bogyiszlói KÖH munkarendje:

Hétfő                        7.30 – 16.00

Kedd:                       7.30 – 16.00        

Szerda:                     7.30 – 16.00

Csütörtök:                7.30 – 16.00
      Péntek:                     7.30 – 13.00       

  1. A Bogyiszlói KÖH ügyfélfogadási ideje székhelyen és kirendeltségén:

Hétfő:                         8.00 – 16.00

Kedd:                          ügyfélfogadás nincs  

Szerda:                        8.00 – 12.00    és  13.00 – 16.00    

Csütörtök:                   8.00 – 12.00    és  13.00 – 16.00    
      Péntek:                       8.00 – 12.00    

2.9. A Bogyiszlói KÖH munkaidőn kívül, illetve a heti szabad- és pihenőnapokon is ellátja az alábbi feladatokat:

  1. házasságkötés;
  2. névadó ünnepség;
  3. választások, népszavazás lebonyolítása;
  4. testületi ülések, közmeghallgatások;
  5. halasztást nem tűrő közérdekű feladatok.

3. Szervezeti felépítés   


  1. A Bogyiszlói KÖH szervezeti felépítését a 2. számú melléklet tartalmazza.
  2. A Bogyiszlói KÖH állománytábláját a 3. számú melléklet tartalmazza.
  3. A Bogyiszlói KÖH-t a Mötv. 81. §-ának (1) bekezdése szerinti jogkörében eljárva a jegyző vezeti.
  4. A Bogyiszlói KÖH-t a jegyző képviseli.
  5. A jegyzőt akadályoztatása esetén a munkaköri leírásában ezzel megbízott igazgatási ügyintéző teljes jogkörrel helyettesíti.
  6. A munkáltatói jogok gyakorlása
    1. A jegyző felett a munkáltatói jogot Bogyiszló és Fácánkert Községek polgármesterei, az egyéb munkáltatói jogot Bogyiszló Község Polgármestere gyakorolja a Mötv. és a megállapodás szerint.
    2. A köztisztviselők (ügykezelők, munkavállalók) felett a munkáltatói jogot a jegyző gyakorolja.
    3.  A polgármester egyetértése szükséges - az általa meghatározott körben - a kinevezéshez, bérezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, vezetői megbízás visszavonásához és jutalmazáshoz, a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodás szerint.
  7. A Hivatal egységes, szervezeti egységekre nem tagozódik. A székhely és a kirendeltség vezetését egyaránt a jegyző látja el.
  8. A Hivatal gazdasági szervezettel nem rendelkezik.



4.

A Bogyiszlói KÖH által ellátott feladatok



  1. A Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatal Bogyiszló Község Önkormányzata és Fácánkert Község Önkormányzata vonatkozásában a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 84. § (1) bekezdése szerint az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat látja el. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.
  2. A Bogyiszlói KÖH tevékenysége


Államháztartási szakágazati besorolás:

841105  helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége

Szakfeladatok:

811000     építményüzemeltetés

841114     országgyűlési képviselő választásokhoz kapcsolódó tevékenységek

841115     önkormányzati képviselő választásokhoz kapcsolódó tevékenységek

841116     országos és helyi nemzetiségi önkormányzati választásokhoz kapcsolódó tevékenységek

841117     európai parlamenti képviselő választáshoz kapcsolódó tevékenységek

841118     országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek

841126     önkormányzatok és társulások általános végrehajtó igazgatási tevékenysége

841127     helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége

841133     adó, illeték kiszabása, beszedése, adóellenőrzés

841173     statisztikai tevékenység

841901     önkormányzatok és társulások elszámolásai

890441     rövid időtartamú közfoglalkoztatás

890442     foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása

A Bogyiszlói KÖH vállalkozási tevékenységet nem végez, gazdálkodó szervezetben nem vesz részt.


5.

Valamennyi köztisztviselő munkaköri feladatait érintő általános szabályok


5.1. A Képviselő-testületek elé csak a polgármesterrel(ekkel) és a jegyzővel egyeztetett, törvényességi szempontból ellenőrzött, a képviselő-testületek által, a vonatkozó önkormányzatra elfogadott Szervezet és Működési Szabályzatnak megfelelő tartalmú    előterjesztés nyújtható be.

5.2. Az előterjesztés elkészítése a jegyző által megbízott, vagy a munkatervben rögzített köztisztviselő feladata. Az előterjesztés előkészítője felel a szükséges közreműködők bevonásáért, az érdekeltekkel való egyeztetésért, valamint a bizottsági és a testületi ülésre való meghívásukért.

5.3. Az előterjesztés során a Hivatal munkatársai kötelesek együttműködni az előterjesztés készítőjével, kötelesek a szükséges felvilágosítást megadni.

5.4. Az előterjesztést a munkatervben meghatározottak szerint kell a jegyzőnek leadni, aki az előzetes alaki és törvényességi vizsgálatot követően dönt arról. Ettől eltérést a polgármester vagy a jegyző engedélyezhet.

5.5. A munkatervben nem szereplő előterjesztéseket az egyedi vezetői utasításban meghatározottak szerint kell a jegyzőnek leadni.

5.6. A jegyző az általa elvégzett törvényességi vizsgálatot követően nyújtja be kiadmányozás céljára a polgármesternek az előterjesztés tervezetét, vagy az esetleges jogszabálysértés megszüntetése érdekében intézkedik.

5.7. Az e-mailen továbbított előterjesztések címe:

napirend száma, a tárgy rövidített címe. Pl.: 1-Szociálisrendelet módosítása. A mellékletek esteében: napirend száma, kötőjellel a melléklet száma és megnevezése.


6.

 A jegyző feladatai


6.1. A Hivatal vezetője a jegyző, aki szakmailag felelős a Hivatal működéséért.

6.2. A jegyző feladatai különösen az alábbiak:

A testületek (önkormányzati, nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületek, bizottságok) működésével kapcsolatban:

  1. a jegyző vagy megbízottja köteles mindegyik képviselő-testületi, bizottsági ülésen részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni;
  2. ellátja a képviselő-testületek, bizottságok, a települési képviselők működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat, a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási döntések előkészítését és végrehajtását; Ebben a körben koordinálja az alábbi feladatokat, azokért felel:
  3. elkészíti (elkészítteti) a képviselő-testületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;
  4. ellátja a testületek, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;
  5. tanácskozási joggal részt vesz a testületek, a bizottságok ülésein;
  6. törvényességi észrevételt tehet a szavazás előtt az előterjesztés vitájában;
  7. gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt aláírja és 15 napon belül megküldi a Kormányhivatal vezetőjének;
  8. rendszeresen tájékoztatja a polgármestereket, a képviselő-testületeket, a bizottságokat, az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a hivatal munkájáról és az ügyintézésről.
  9. összehangolja az előkészítő munkát, gondoskodik a törvényességről, a jogszabályok, önkormányzati rendeletek, határozatok rendelkezéseinek betartásáról;
  10. figyelemmel kíséri az előterjesztések, döntés tervezetek előzetes bizottsági megtárgyalását;
  11. figyelemmel kíséri a testületi ülések menetét törvényességi szempontból, ha a döntéseknél jogszabálysértést észlel, köteles jelezni;
  12. gondoskodik a jegyzőkönyvek pontos vezetéséről, a döntések érdekeltek részére történő eljuttatásáról, ha a döntéseknél jogszabálysértést észlel, köteles jelezni;
  13. kezeli a polgármesterek személyi anyagát, ellátja a foglalkoztatással kapcsolatos ügyviteli feladatokat.
  14. központi jogszabályoknak megfelelően előkészíti, szervezi és lebonyolítja a választásokat, népszavazásokat.


A Hivatal működésével kapcsolatban:

a)   a jogszabály által hatáskörébe utalt hatósági jogkörökben eljár, a KÖH köztisztviselői munkaköri feladatainak meghatározásával azok ellátását szabályozza;

b)   a hivatal belső szervezeti tagozódására, munkarendjére és az ügyfélfogadás rendjére vonatkozóan javaslatot készít a polgármestereknek;

c)   a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás, az ellenjegyzés és az utalványozás rendjét;

d)   gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében;

e)   ellátja a személyzeti feladatokat a Hivatal köztisztviselőivel, munkavállalóival, az önkormányzati intézményvezetőkkel kapcsolatosan,

f)   irányítja a személyzeti munkával kapcsolatos feladatokat;

g)   irányítja a dolgozók továbbképzését;

h)   vezeti, összehangolja és ellenőrzi a Hivatal munkáját;

i)    elkészíti a Hivatal tevékenységéről szóló beszámolót, amelyet évente a Képviselő-testületek elé terjeszt;

j)    irányítja a Hivatal gazdálkodási tevékenységét;

k)   előkészíti és lebonyolítja, a feladatkörébe tartozó intézmények esetén, a magasabb vezetői megbízás pályázati eljárását.


Hatósági ügyek körében maga jár el különösen az alábbi ügyekben:

  1. eljár birtokvédelmi ügyekben;
  2. elvégzi a vadkárral kapcsolatos teendőket;
  3. fácánkerti illetékességgel lefolytatja a telepengedélyezési eljárást, nyilvántartást vezet a telephelyekről, ellenőrzi a telepengedélyesek működését. Nyilvántartásba veszi a bejelentés-köteles ipari tevékenységet végzőket, ellenőrzi működésüket;
  4. fácánkerti illetékességgel kiadja az üzletek működési engedélyét, nyilvántartást vezet a működési engedéllyel rendelkező üzletekről, ellenőrzi azok működését. Nyilvántartásba veszi a bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenységet végzőket, ellenőrzi működésüket;
  5. fácánkerti illetékességgel nyilvántartja a fizető-vendéglátó helyeket. Kérelemre szálláshely-üzemeltetési engedélyt ad ki;
  6. eljár a hatáskörébe tartozó építéshatósági ügyekben.


7.

 Az egyes munkakörökhöz tartozó munkaköri feladatok



7.1. Igazgatási ügyintéző I.

7.1.1. Fácánkert illetékességi területére vonatkozóan ellátja az alábbi általános feladatokat:


a)   biztosítja a Képviselő-testületek, a bizottságok üléseinek lebonyolítását, ügyviteli (jegyzőkönyvezési, gépírási,) és szervezési feltételeket,

b)   ellátja a saját iktatási, ügyiratkezelési feladatait,

c)   közreműködik az önkormányzati jogalkotás során a rendelet-tervezetek ellenőrzésében, az elfogadott rendeletek kihirdetésében,

d)   előkészíti az SZMSZ-ben meghatározottak szerint a Képviselő-testületek és szervei üléseit, biztosítja annak személyi, tárgyi, technikai feltételeit, ellátja a testületi működéshez kapcsolódó adminisztratív feladatokat.

e)   segíti a polgármesterek, az alpolgármesterek, és a jegyző tevékenységét, előkészíti és megszervezi a közmeghallgatást, szükség szerint szervezi a lakossági fórumokat,

f)   középületek lobogózásával kapcsolatos feladatok ellenőrzése, végrehajtása,  

g)   előkészíti a feladatkörébe tartozó szerződéstervezeteket;


7.1.2. Más köztisztviselők munkájához kapcsolódóan – Fácánkerti illetékességgel

  1. a testületi döntésekről készült kivonatok átadása az előkészítőknek döntéshozatalt követő nyolc munkanapon belül valamennyi előkészítő részére,
  2. tárgyi eszközök beszerzése esetén állománybavétel céljából a számla leadása beszerzést követő nyolc munkanapon belül,
  3. megrendelések, kötelezettségvállalások dokumentumai egy-egy példányának átadása megrendelést követő három munkanapon,
  4. önkormányzati rendeletek, határozatok , jegyzőkönyvek  közzététele a döntéshozatalt követő 8 munkanapon belül,
  5. munka- és egyéb értekezletekről, tanácskozásokról jegyzőkönyv felvétele és továbbítása az érintetteknek 2-5 munkanapon belül.


   7.1.3. Fácánkerti illetékességgel ellátja a szociális törvényből és az önkormányzat helyi szociális rendeletéből eredő, a képviselő-testület és a jegyző hatáskörébe tartozó szociális feladatokat, különösen:

  1. bogyiszlói és fácánkerti illetékességgel ellátja a lakásfenntartási támogatással kapcsolatos feladatokat;
  2. rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény;
  3. kiegészítő gyermekvédelmi támogatás;
  4. védendő fogyasztókkal kapcsolatos ügyintézés;
  5. hatósági bizonyítványok kiállítása halmozottan hátrányos helyzetről, illetve szociális ellátásokról;
  6. települési támogatás
  7. elbírálásra előkészíti az önkormányzat helyi rendeletében foglaltaknak megfelelően a felsőoktatási intézményekben tanuló szociálisan hátrányos helyzetű hallgatók támogatási kérelmeit e Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj Pályázat tekintetében;
  8. ellát minden, szociális ügykörhöz tartozó feladatot;
  9. kapcsolatot tart az önkormányzat illetékességi területén működő szociális és gyermekvédelmi intézményekkel;

7.1.4. Ellátja az önkormányzat egészségügyi irányítással kapcsolatos hatósági feladatait. (Fácánkert)

7.1.5. Működteti a szociális ellátásokkal kapcsolatos ügyfél-tájékoztatót, gondoskodik arról, hogy a település honlapján a hatályos kérelem-nyomtatványok és tájékoztatások elérhetőek legyenek. (Fácánkert)

7.1.6. Fácánkerti illetékességgel eljár az alábbi igazgatási ügyekben:

  1. ellátja a temető működésével kapcsolatos jegyzői feladatokat.
  2. Bogyiszló és Fácánkert tekintetében végzi az anyakönyvi ügyintézést: születési, házassági, halotti anyakönyvezést, házasságkötések és egyéb anyakönyvezéssel kapcsolatos rendezvényeket szervez, és bonyolít le.
  3. Bogyiszló és Fácánkert ellátja a hazai anyakönyvezési, újbóli és utólagos anyakönyvezési feladatokat, intézi a névviselési, névváltoztatási ügyeket, az állampolgársági ügyeket.
  4. Hirdetményekkel kapcsolatos ügyintézés, kezeli a közös hivatal belső hirdetőtábláját.
  5. fácánkerti illetékességgel ellátja a közbiztonsági referensi feladatokat, a jegyző és a polgármester hatáskörébe tartozó honvédelmi, polgárvédelmi feladatokat ellátja, döntésre előkészíti.



7.2. Titkársági ügyintéző

7.2.1.  Bogyiszló illetékességi területére vonatkozóan ellátja az alábbi általános feladatokat:

a)   biztosítja a Képviselő-testület, a bizottságok, valamint a Hivatal működéséhez a technikai (irodák, tanácstermek, világítás, hangosítás, irodatechnika), ügyviteli (jegyzőkönyvezési, gépírási,) és szervezési feltételeket,

b)   ellátja a Hivatal iktatási, ügyirat kezelési feladatait, kezeli a telefonközpontot;

c)   közreműködik az önkormányzati jogalkotás során a rendelet-tervezetek ellenőrzésében, az elfogadott rendeletek kihirdetésében,

d)   előkészíti az SZMSZ-ben meghatározottak szerint a Képviselő-testületek és szervei üléseit, biztosítja annak személyi, tárgyi, technikai feltételeit, ellátja a testületi működéshez kapcsolódó adminisztratív feladatokat.

e)   segíti a polgármester, az alpolgármester, és a jegyző tevékenységét,  előkészíti és megszervezi a közmeghallgatást, szükség szerint szervezi a lakossági fórumokat,

f)   ellátja a nemzetiségi önkormányzat működéséhez kapcsolódó feladatokat: biztosítja a Képviselő-testület üléseinek feltételeit, előkészíti, majd ellátja annak adminisztrációját,

g)   középületek lobogózásával kapcsolatos feladatok ellenőrzése, végrehajtása,

h)   közreműködik a kis értékű beszerzések lebonyolításában;

i)    előkészíti a feladatkörébe tartozó szerződéstervezeteket;

j)    koordinálja a hivatal informatikai rendszerének karbantartását.


Más köztisztviselők munkájához kapcsolódóan

  1. a testületi döntésekről készült kivonatok átadása az előkészítőknek a döntéshozatalt követő nyolc munkanapon belül valamennyi előkészítő részére,
  2. tárgyi eszközök beszerzése esetén állományba vétel céljából a számla leadása beszerzést követő nyolc munkanapon belül,
  3. megrendelések, kötelezettségvállalások dokumentumai egy-egy példányának átadása megrendelést követő három munkanapon,
  4. önkormányzati rendeletek, határozatok, jegyzőkönyvek közzététele a döntéshozatalt követő 8 munkanapon belül,
  5. munka- és egyéb értekezletekről, tanácskozásokról jegyzőkönyv felvétele és továbbítása az érintetteknek 2-5 munkanapon belül.


Igazgatási ügyek

  1. Állattartással összefüggő ügyeket intézi, marhalevelet kezel.
  2. Vezeti a méhnyilvántartást.
  3. Végzi az anyakönyvi ügyintézést: születési, házassági, halotti anyakönyvezést, házasságkötések és egyéb anyakönyvezéssel kapcsolatos rendezvényeket szervez, és bonyolít le.
  4. Ellátja a hazai anyakönyvezési, újbóli és utólagos anyakönyvezési feladatokat, intézi a névviselési, névváltoztatási ügyeket, az állampolgársági ügyeket.
  5. Hirdetményekkel kapcsolatos ügyintézés, kezeli a közös hivatal belső hirdetőtábláját.
  6. Engedélyezi a gyümölcstelepítést.
  7. Robbanótestekkel, talált tárgyakkal kapcsolatos igazgatás.


7.3. Igazgatási ügyintéző II.

7.3.1. Bogyiszlói illetékességgel ellátja a szociális törvényből és az önkormányzat helyi szociális rendeletéből eredő, a képviselő-testület és a jegyző hatáskörébe tartozó szociális feladatokat, különösen:

  1. rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény; halmozottan hátrányos helyzet megállapítása
  2. hatósági bizonyítványok kiállítása
  3. települési támogatások;
  4. temetési segély;
  5. köztemetés;
  6. elbírálásra előkészíti az önkormányzat helyi rendeletében foglaltaknak megfelelően a felsőoktatási intézményekben tanuló szociálisan hátrányos helyzetű hallgatók támogatási kérelmeit a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj Pályázat tekintetében;
  7. ellát minden, szociális ügykörhöz tartozó feladatot (szociális étkezés)
  8. kapcsolatot tart az önkormányzat illetékességi területén működő szociális és gyermekvédelmi intézményekkel;
  9. temetőnyilvántartás vezetése


Ellátja a környezet védelmi és hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokat



Működteti a szociális ellátásokkal kapcsolatos ügyfél-tájékoztatót, gondoskodik arról, hogy a település honlapján a hatályos kérelem-nyomtatványok és tájékoztatások elérhetőek legyenek. (Bogyiszló)


Bogyiszlói illetékességgel eljár az alábbi igazgatási ügyekben:

  1. lefolytatja a telepengedélyezési eljárást, nyilvántartást vezet a telephelyekről, ellenőrzi a telepengedélyesek működését. Nyilvántartásba veszi a bejelentés-köteles ipari tevékenységet végzőket, ellenőrzi működésüket;
  2. elvégzi a hagyatéki ügyintézéssel, leltárfelvétellel kapcsolatos teendőket;
  3. kiadja az üzletek működési engedélyét, nyilvántartást vezet a működési engedéllyel rendelkező üzletekről, ellenőrzi azok működését. Nyilvántartásba veszi a bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenységet végzőket, ellenőrzi működésüket;
  4. nyilvántartja a fizető-vendéglátó helyeket. Kérelemre szálláshely-üzemeltetési engedélyt ad ki;
  5. ellátja a temető működésével kapcsolatos jegyzői feladatokat.



7.4. Az igazgatási tevékenységhez kapcsolódó főbb jogszabályok jegyzéke:


  • Magyarország Alaptörvénye
  • 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről
  • 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról
  • 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól
  • 2011. évi CXCV. tv. az államháztartásról
  • 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról
  • 2011. évi CLXXV. tv. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról
  • 2011. évi CLXXXI. tv. a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról
  • 2011. évi CCIII. tv. az országgyűlési képviselők választásáról
  • 2011. évi CXCVI. tv. a nemzeti vagyonról
  • 2011. évi CXCIV. tv. Magyarország gazdasági stabilitásáról
  • 2011. évi CLXXIX. tv. a nemzetiségek jogairól
  • 2011. évi CXII. tv. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
  • 2011. évi CVI. tv. a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról
  • 2011. évi CXCIX. tv. a közszolgálati tisztviselőkről
  • 2012. évi CCIX. tv. egyes törvényeknek az Országgyűléssel, valamint az önkormányzatokkal összefüggő módosításáról
  • 2012. évi CCX. tv. a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő törvények, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról
  • 2012. évi CLXXXVIII. tv. a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről
  • 2011. évi CXC. tv. a nemzeti köznevelésről
  • 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  • 1991. évi XX. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről
  • 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
  • 1992. évi LXXXIX. törvény a helyi önkormányzatok címzett-és céltámogatási rendszeréről
  • 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről
  • 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
  • 1993. évi XXIII. törvény a Nemzeti Kulturális Alapról
  • 1994. évi LV. törvény a termőföldről
  • 1996. évi LXV. törvény az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről
  • 1997. évi C. törvény a választási eljárásról
  • 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
  • 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
  • 1999. LXXVI. törvény a szerzői jogról
  • 2000. évi C. törvény a számvitelről
  • 2000. évi XCVI törvény a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről
  • 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről
  • 2004. évi I. törvény a sportról
  • 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
  • 2007. évi CXXIII. törvény a kisajátításról
  • 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról
  • 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól
  • 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
  • 303/2007. (XI. 14.) Korm. rendelet a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról
  • 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a Nemzeti Jogszabálytárról
  • 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről
  • 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról
  • 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
  • 119/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól
  • 45/2012. (III. 20.) Korm. rendelet a közszolgálati tisztviselők személyi irataira, a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók személyi irataira és a munkaügyi nyilvántartásra, a közszolgálati alapnyilvántartásra és közszolgálati statisztikai adatgyűjtésre, valamint a tartalékállományra vonatkozó egyes szabályokról
  • 31/2012. (III. 7.) Korm. rendelet a közszolgálati tisztviselőkkel szembeni fegyelmi eljárásról
  • 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól
  • 28/2012. (III. 6.) Korm. rendelet a nemzetiségi célú előirányzatokból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről
  • 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben
  • 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezésére
  • 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról
  • 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről
  • 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet a jogszabályszerkesztésről
  • 2/1993. (I. 30.) MKM rendelet az egyes kulturális közalkalmazotti munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételekről
  • 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
  • 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról
  • 4/2004. (II. 20.) NKÖM rendelet a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásról
  • 16/2004. (V. 18.) OM-GyISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről
  • 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
  • Helyi önkormányzati rendeletek

Ágazati jogszabályok:

  • 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
  • 1994. évi XLV. törvény a hadigondozásról,
  • 1978. évi IV. törvény a Büntető törvénykönyvről
  • 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről és valamennyi egészségügyi ellátást érintő jogszabály,
  • 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról,
  • 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról,
  • 1991. évi XXXIV. törvény a szerencsejáték szervezéséről,
  • 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról,
  • 1993. évi LXVI. törvény a statisztikáról,
  • 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról,
  • 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól,
  • 1994. évi CII. törvény a hegyközségekről,
  • 1996. évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásról,
  • 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, vadgazdálkodásról, vadászatról és a végrehajtásról,
  • 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről,
  • 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról,
  • 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről,
  • 2004. évi XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról,
  • 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről,
  • 2007. évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról,
  • 2007. évi CXXIX. tv. a termőföld védelméről,
  • 1982. évi 17. tvr. és a 2/1982. (VIII. 14.) MTTH rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és névviselésről,
  • 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
  • 2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról
  • 11/2005. (I. 26.) Korm. rendelet egyes lakáscélú kölcsönökből eredő adósságok rendezéséről,
  • 113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet a hadigondozási tv. végrehajtásáról,
  • 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet a lakáscélú állami támogatásokról,
  • 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról,
  • 142/1999. (IX. 8.) Korm. rendelet a tűzszerészeti mentesítési feladatok ellátásáról,
  • 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról,
  • 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről,
  • 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről
  • 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról,
  • 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól,
  • 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól
  • 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről,
  • 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet az állatvédelmi bírságról,
  • 314/2007. (XI. 21.) Korm. rendelet a gyümölcsültetvény telepítését engedélyező telepítési hatóság kijelöléséről,
  • 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól,
  • 223/1998. (XII. 23.) Korm. rendelet a családok támogatásáról szóló tv. végrehajtásáról,
  • 9/1999. (XI. 24.) SZCSM. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről,
  • 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről,
  • 8/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról,
  • 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról, 
  • 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
  • 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól,
  • 15/1997. (III. 5.) FM rendelet az ebek veszélyessé minősítésével összefüggő szakhatósági eljárásról és az ebek egyedi azonosítójának díjáról,
  • 18/1995. (VII. 21.) PM-IKM rendelet II. kategóriájú játékterem üzemeltetéséről,
  • 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról
  • 35/1999. (X. 13.) BM rendelet a telepengedélyezési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatás díjáról
  • 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről
  • 21/1996. (VII. 9.) FM. rendelet a marhalevél kiváltásáról és kezeléséről.
  • 41/1997.(V. 28.) FM. rendelet az állategészségügyi szabályzat
  • 29/2000 (VI. 9.) FVM. rendelet az egyes állatfajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről.
  • 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről
  • 1/1960. (IV. 13.) IM rend. a holtnak nyilvánításról és a kapcsolatos eljárásról
  • 7/1986. (VI. 26.) IM rend. a szakfordításról és tolmácsolásról szóló 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet végrehajtásáról
  • 7/2000. (III. 29.) IM-BM rend. az elzárás illetőleg a pénzbírságot helyettesítő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól,
  • 1991. évi LXIV. törvény a gyermekek jogairól szóló New Yorkban 1989. XI. 20-án kelt egyezmény kihirdetéséről
  • 1960. évi 11. sz. tvr. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló tvr. (Ptké.).
  • Nemzetközi szerződésekről szóló jogszabályok
  • 55/2009. (III. 13.) Korm.rendelet a vásárokról, piacokról és bevásárlóközpontokról
  • 210/2009. (IX. 29.) Korm.rendelet a kereskedelmi tevékenység végzésének feltételeiről
  • 41/2010. (II. 26.) Korm.rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról
  • 40/2009. (IX. 15.) IRM rendelet a hatósági letétről és a lefoglalt dolgok tárolásának és értékesítésének részletes szabályairól
  • 239/2009. (X. 20.) Korm.rendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes szabályairól



7.5. Gazdálkodási ügyintéző I. – Ellátja Bogyiszló Község Önkormányzata, valamint a Bogyiszlói Cigány Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat; ennek körében ellátja az alábbi feladatokat:


Ellátja Bogyiszló Község Önkormányzata, valamint a Bogyiszlói Cigány Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat; ennek körében ellátja az alábbi feladatokat:


Költségvetés és beszámoló készítésével kapcsolatos feladatok ellátása:

  1. a költségvetési koncepciót a javaslatok alapján összesíti és elkészíti a képviselő-testületi ülésre az előterjesztést.
  2. az önállóan működő intézmények a költségvetési koncepció alapján információt nyújtanak a költségvetési rendelet összeállításához, és átadják gazdálkodási ügyintéző I-.nek;
  3. a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően összeállítja az intézményi költségvetési javaslatokat, és előkészíti az egyeztető tárgyalásra.
  4. koordinálja az intézményi költségvetések felülvizsgálatát és egyeztetését, azt adminisztrálja, az egyeztetés eredménye alapján összeállítja az önkormányzati költségvetésről szóló önkormányzati rendelet tervezetét;  
  5. összeállítja az elemi költségvetéseket, majd a számítógépes programmal önkormányzati szintűre összesíti és továbbítja a MÁK felé.
  6.    a költségvetési előirányzat módosításokat az intézmények kezdeményezése alapján számszakilag felülvizsgálja, és a gazdálkodási ügyintéző II.-vel egyezteti. Ezután egyezteti a polgármesterrel és a jegyzővel a javaslatot, majd elkészíti az előterjesztést.
  7. a jóváhagyott előirányzatokról a tájékoztatja az intézményvezetőket;
  8. elkészíti az önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és – gazdálkodási ügyintéző II.-vel egyeztetve - az önállóan működő intézmények számszaki beszámolóját, összesíti és a számítógépes programmal továbbítja a MÁK felé.
  9.     a beszámolási időszakot követő április hó végéig elkészíti a szöveges és számszaki adatokat tartalmazó beszámolót a Képviselő-testület ülésére,
  10.     a zárszámadás és a maradvány elszámolás elfogadását követően tájékoztatja az intézmények vezetőit a jóváhagyott összegekről,
  11. az önkormányzati szintű összesítést követően a minden negyedévet követő zárás után elkészíti a költségvetési és mérlegjelentéseket, amely bemutatja az adott időszak pénzforgalmi teljesítését és a vagyonváltozás adatait.



Egyéb pénzügyi feladatok;

  1.  a banki pénzügyi eseményeket könyveli;
  2. a vonatkozó szabályzat szerint végzi a beérkező számlák érvényesítését, a szükséges aláírások beszerzése után utalja a számlaösszeget a banki terminálon keresztül;
  3.  ellátja a központosított előirányzatok igénylésével kapcsolatos feladatokat, koordinálja az egyeztetést a szakmai feladatot ellátó ügyintézőkkel;
  4. a polgármesternek, jegyzőnek, nemzetiségi önkormányzat elnökének, intézményvezetőnek igény szerint, de legalább negyedévente tájékoztatást ad a pénzügyi előirányzatokról, azok teljesítéséről, a könyvelés lezárása utáni 5. munkanapig;
  5. Pályázati pénzeszközök beérkezéséről információ ad a pályázat készítőjének az összeg beérkezését követően azonnal;
  6. javaslatot tesz az energiafelhasználási költségek csökkentésére, döntések előkészítése;
  7. az önkormányzat által biztosított közszolgáltatások ár-megállapítási mechanizmusainak előkészítése, döntés-előkészítő munka keretében való alternatívák kidolgozása;
  8. az önkormányzati részvételű gazdasági társaságok gazdálkodásának és tevékenységének nyomon kísérése.



7.6. Gazdálkodási ügyintéző II. - Ellátja Fácánkert Község Önkormányzata, valamint a Bogyiszló-Fácánkert Óvodafenntartó Társulás,a  Bogyiszlói Kistarisznya Óvoda és a Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatal gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat,


  • A költségvetés végrehajtása során jóváhagyott címek előirányzatai és azok teljesülésének alakulását folyamatosan nyilvántartja.
  • Év elején gondoskodik a főkönyvi számlák megnyitásáról, elkészíti (számítógépről kiírattatja) a nyitónaplót.
  • Gondoskodik az előirányzat könyvelésről, elkészíti (számítógépről kiírattatja) a naplót.

-      Az adott kiadás és bevétel jogosultságának, összegszerűségének, a fedezet meglétének, valamint az előírt 

       alaki követelmények betartásának érvényesítése mellett elvégzi a számlakijelölést, azaz a kontírozási feladatokat is.

  • Év közben, folyamatosan az érvényesített bizonylatok alapján elvégzi a főkönyvi könyvelést.
  • A havi naplók alapján egyezteti a könyvelést az alapdokumentumokkal, a téves rögzítésből adódó hibákat korrigálja.
  • Szükség esetén gondoskodik a számviteli elszámolások helyessége, valódisága érdekében a belső bizonylatok elkészítéséről, illetve kitöltéséről.
  • Negyedévenként könyveli a feladás alapján könyvelendő állományváltozásokat
  • Félévenként kiíratja a számlaforgalmakat, és a félévi zárási összesítővel együtt lefűzve megőrzi.
  • Elkészíti a félévi beszámolóhoz szükséges 1-6. hónap könyvelési adatait tartalmazó főkönyvi kivonatot.
  • Elkészíti a háromnegyedéves beszámolóhoz szükséges 1-9. hónap könyvelési adatait tartalmazó főkönyvi kivonatot.

-Elkészíti az éves beszámolóhoz szükséges 1-12. hónap könyvelési adatait tartalmazó:

       - 1. számú főkönyvi kivonatot (a zárás előtt)

  • Gondoskodik az év végi zárlati tételek könyveléséről. A könyvelt tételek naplóját kinyomtatja.
  • Közreműködik az analitikus és főkönyvi könyvelés egyeztetésében.
  • Tartja a kapcsolatot a könyvelő programot felügyelő, bővítő szervvel.
  • Vezeti a számviteli rendben rögzített analitikus nyilvántartásokat.
  • Elkészíti az összesítéseket az analitikus és a főkönyvi könyvelés egyeztetéséhez.
  • Közreműködik az analitikus és főkönyvi könyvelés egyeztetésében.
  • Kiállítja az analitikus nyilvántartásba történő bejegyzés bizonylatait: az állományba vételi illetve állománycsökkenési bizonylatot.
  • Minden év április 1-ig felülvizsgálja a számviteli rend analitikus nyilvántartásokra vonatkozó szabályozását és szükség esetén javaslatot tesz a módosításra.
  • Előkészíti a saját hatáskörben végrehajtandó előirányzat módosításokat.
  • Előkészíti a helyi önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési szerv saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-változtatásról szóló tájékoztatót.
  • Elkészíti a nem saját hatáskörű előirányzatok módosítását célzó előterjesztéseket.
  • Gyűjti a MÁK által közölt, állami hozzájárulás módosításokról szóló értesítéseket, s a módosításokról állami hozzájárulás jogcímenkénti elkülönítést is biztosító analitikus nyilvántartást vezet.
  • Jelzi a jegyző felé a saját hatáskörű előirányzat módosítás szükségességét, s a jelzéssel egyidejűleg arra javaslatot is tesz.
  • Érvényesít, a vonatkozó szabályzatban, utasításban meghatározott körben és feltételek mellett (készpénzforgalomnál, bankszámla forgalomnál érvényesítő és utalványrendeleten, egyéb esetben a kiállított belső bizonylaton).
  • Ellenjegyez, a vonatkozó szabályzatban, utasításban meghatározott körben és feltételek mellett (készpénzforgalomnál , bankszámla forgalomnál érvényesítő és utalványrendeleten, egyéb esetben a     

       kiállított belső bizonylaton).

  • Közreműködik a zárszámadási rendelet-tervezetet elkészítésében.
  • Részt vesz az éves és a féléves pénzforgalmi jelentés, valamint az éves a könyvviteli mérleg, pénzmaradvány-kimutatás és eredménykimutatás elkészítésében, felelős azok valódiságáért.
  • A beszámolót a MÁK-nál leadja.
  • Részt vesz a kiegészítő melléklet elkészítésében, felelős annak valódiságáért.
  • Közreműködik a háromnegyedéves beszámoló összeállításában, felelős annak valódiságáért.
  • Közreműködik a beszámolók szöveges előterjesztésének kidolgozásában.
  • Részletesen – költségvetési szervenként is - elkészíti a pénzmaradvány kimutatást, javaslatot tesz a pénzmaradvány felhasználására, a felhasználás indoklásaként elkészíti a személyi juttatások maradványa levezetését.
  • Ellátja a beszámolással kapcsolatos feladatokat.
  • Az önkormányzat elfogadott költségvetéséről információt szolgáltat a központi költségvetés számára, és felelős a szolgáltatott adatok valódiságáért.
  • Elkészíti, illetve közreműködik a költségvetési rendelet-tervezet szöveges és számszaki részének, valamint a kapcsolódó előterjesztések összeállításában.
  • Részt vesz a költségvetési rendelet tervezetek költségvetési szervek vezetőivel történő egyeztetésben, valamint az írásbeli rögzítésben.
  • Ellátja a tervezéssel kapcsolatos feladatokat.
  • Gondoskodik az eszközök és források értékelési szabályzatának minden év április 1-ig történő felülvizsgálatáról, s szükség szerint javaslatot tesz a módosításra.
  • A mérleg készítése előtt a szabályzatnak megfelelően részt vesz az eszközök és források értékelésében. Az értékelésről szükség szerint feljegyzést készít.
  • Gondoskodik az eszközök és források értékelésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.
  • Gondoskodik a Leltározási és leltárkészítési szabályzat minden év április 1-ig történő felülvizsgálatáról, s szükség szerint javaslatot tesz a módosításra.
  • Gondoskodik a leltározás végrehajtásáról a leltározási ütemtervben részletezettek szerint.
  • Gondoskodik a Selejtezési szabályzat minden év április 1-ig történő felülvizsgálatáról, s szükség szerint javaslatot tesz a módosításra.
  • Évente legalább 1 alkalommal kezdeményezi a selejtezést, illetve feljegyzést készít arról, hogy nincs selejtezendő vagyontárgy.
  • A selejtezési szabályzatban foglaltak szerint részt vesz a selejtezési bizottság munkájában.
  • Ellátja a helyi önkormányzatot megillető, normatív módon elosztott központi költségvetési kapcsolatokból származó források, támogatások (normatív állami támogatások) feladatmutatókhoz, mutatószámokhoz  kapcsolódó adatszolgáltatást, és felelős annak valódiságáért. Beszerzi és az adatszolgáltatással együtt megőrzi az adatszolgáltatást megalapozó dokumentumokat.
  • Ellátja a helyi önkormányzatot megillető, normatív módon elosztott központi költségvetési kapcsolatokból származó források, támogatások – feladatmutatókhoz kapcsolódó adatszolgáltatáson kívüli – további adatszolgáltatást és felelős annak valódiságáért.
  • Indokolt esetben kezdeményezi, és ellátja a normatív állami támogatásról való lemondással kapcsolatos feladatokat.
  • Ellátja a központosított előirányzatokkal kapcsolatos feladatokat, (ennek keretében gondoskodik az előirányzatok igényléséről, megfelelő felhasználásáról) és felelős az igénylés és felhasználás jogszerűségéért.
  • Közreműködik az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése és az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatásával, valamint a lakossági folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatásával kapcsolatos igénylési feladatok ellátásában. Felelős az igénylés jogosságáért, valamint a felhasználás jogszerűségéért.
  • Köteles közreműködni az összeállításban, illetve elkészíteni a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása pályázatot. Felelős az abban foglaltak valódiságáért.
  • A költségvetési év végét követően elszámol a tényleges mutatók alapján a normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásokkal, beszerzi és az adatszolgáltatással együtt megőrzi az adatszolgáltatást megalapozó dokumentumokat.
  • A költségvetési év végét követően elszámol a tényleges mutatók alapján:

- a normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásokkal,

- a címzett és céltámogatásokkal,

- az államháztartás más alrendszerétől kapott egyéb támogatásokkal,

  • és felel az elszámolás valódiságáért.
  • A vonatkozó szabályzat alapján ellátja a pénztárellenőri feladatokat.
  • Közreműködik az éves belső ellenőrzési terv elkészítésében.
  • Közreműködik a jegyző belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladatai ellátásában, a belső ellenőri jelentés alapján elkészíti az intézkedési tervet, gondoskodik annak végrehajtásáról,
  • A FEUVE szabályzat szerint ellátja a munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatait.
  • Ellátja, illetve közreműködik a szerv intézményeinél lefolytatott felügyeleti jellegű ellenőrzésben.
  • Elkészíti a képviselő-testület tájékoztatását szolgáló az ellenőrzési tevékenységről szóló beszámolót.
  • Gondoskodik az önkormányzat vagyonának és annak változása és értéke nyilvántartásáról.
  • Közreműködik az éves beszámolóhoz elkészítendő vagyonmérleg összeállításában.
  • Elkészíti a vagyonrendelet által előírt vagyonleltárt.
  • Részt vesz az önkormányzat vagyonrendeletében szabályozott vagyongazdálkodási tevékenység végrehajtásában.
  • Elkészíti a költségvetési koncepció kidolgozását, a koncepciót a pénzügyminiszteri rendelethez igazodva, a helyben képződő bevételeke, valamint az ismert kötelezettségek figyelembe véve állítja össze.
  • A költségvetési koncepció összeállítása előtt - a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési szerveinek tekintetében a helyi kisebbségi önkormányzat elnökével - áttekinti az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, az önkormányzat bevételi forrásait, és ennek alapján kialakítja a költségvetési koncepciót.
  • Felelős azért, hogy a jogszabályok által előírt feltételeknek megfelelő minden gazdasági eseményről számla kerüljön kiállításra.
  • Ellátja a nem az állami költségvetésből származó pályázatokkal kapcsolatos feladatokat, közreműködik a pályázatok pénzügyi részének kidolgozásában.
  • Elkészíti a költségvetési alapokmányt.
  • Elkészíti a havi információs jelentést, felel annak valódiságáért.
  • Elkészíti, illetve részt vesz a jegyző és a képviselő-testület tájékoztatását szolgáló pénzügyi jellegű információk, előterjesztések, tájékoztatások összeállításában.
  • Kérésre véleményt nyilvánít a pénzügyi kihatású kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban.
  • Részt vesz a társulások, egyéb közösen ellátott feladatok, intézmények pénzügyi vonatkozású tervei, elszámolásai elkészítésében, felülvizsgálatában.
  • Elkészíti, illetve közreműködik a számlarend összeállításában.
  • Részt vesz a számviteli rend kidolgozásában és a folyamatos felülvizsgálatban.
  • Javaslatot készít a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv könyvvezetési kötelezettségére.
  • Javaslatot tesz az analitikus nyilvántartások formájára, tartalmára, azok vezetési módjára, illetve a korábban e területre vonatkozó szabályozás módosítására.
  • Részt vesz a számviteli politika összeállításában, évenkénti felülvizsgálatában, s felelős az abban foglaltak jogszabályokkal való harmonizálásáért.
  • Közreműködik a pályázatokkal kapcsolatos pénzügyi feladatokat ellátásában, a pályázatok pénzügyi részének kidolgozásában, illetve az elszámolásban.
  • Ellátja az adóhatósággal kapcsolatos információ szolgáltatási, illetve jelentés teljesítési kötelezettséget (ÁFA bevallás).
  • Vezeti a köztisztviselők, közalkalmazottak, fizikai dolgozók munka-, védőruha és egyéb, személyi használatra kiadott felszerelései nyilvántartását


- az adósságrendezési feladatokat,

- az állategészségüggyel kapcsolatos feladatait,

- a közalkalmazottakkal kapcsolatos feladatait,

- a honvédelemmel kapcsolatos feladatait,

- az egyéb ingatlannal, vagyonnal kapcsolatos feladatait,

- lakás- és helyiségbérlettel kapcsolatos feladatait,

- növény- és természetvédelemmel kapcsolatos jegyzői hatáskörbe utalt feladatokat,

- vezeti az ingatlanvagyon-katasztert,

- az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos, valamint a pénzügyi igazgatási feladatokat,

- a statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos feladatkörébe utalt feladatokat,

  • Fácánkert Község Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos minden körű feladatok ellátása
  • Közös Önkormányzati Hivatal gazdálkodásával kapcsolatos minden körű feladatok ellátása
  • Kistarisznya Óvoda gazdálkodásával kapcsolatos minden körű feladatok ellátása
  • Bogyiszló- Fácánkert Óvodafenntartó Társulás gazdálkodásával kapcsolatos minden körű feladatok ellátása


7.7. Pénzügyi ügyintéző, pénztáros

7.7.1. Bogyiszlói illetékességgel ellátja az alábbi feladatokat:

  1. nyilvántartja a hivatal tárgyi eszközeit, gondoskodik egyéb nyilvántartások (szigorú számadású nyomtatványok, kiküldetési rendelvények) vezetéséről,
  2. az önkormányzati vagyonkataszter kezelése, változások átvezetése, nyilvántartása, a analitikai nyilvántartás vezetése, aktiválások elvégzése, adatszolgáltatás;
  3. az önkormányzati bérlakásokkal, nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletével kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása;
  4.  egyezteti negyedévente az ingatlan analitikában elszámolt értékcsökkenést a főkönyvvel;
  5. havi rendszerességgel kimutatást készít bérlők tartozásairól, intézkedik a behajtás iránt;
  6. adósminősítési eljárás keretében adatok szolgáltatása a forgalomképes ingatlanvagyonról;
  7. az önkormányzati vagyongazdálkodás során felvetődő közgazdasági elemzések elkészítése;
  8. az önkormányzati vagyon hasznosítási lehetőségeinek megkeresése, kidolgozása és a projektek megvalósulásának elősegítése;
  9. értékesítésre kijelölt ingatlanok pályázati eljárásainak bonyolítása, szerződések előkészítése, döntés-előkészítés;
  10. önkormányzati ingatlanok megosztásával, telekalakításával, hasznosításával, pályáztatással kapcsolatos feladatok előkészítése, ellátása;
  11. kapcsolattartás a Járási Földhivatallal;
  12. év végi záráshoz adatszolgáltatás a vagyonban bekövetkezett változások kapcsán:
  13. Vezeti az előlegek analitikus nyilvántartását.
  14. Vezeti az értékpapírok analitikus nyilvántartását.
  15. Vezeti a letétek analitikus nyilvántartását.
  16. Vezeti a bankszámla forgalom nyilvántartását.
  17. Ellenőrzi beérkező számlák teljeskörűségét, alaki és tartalmi
  18. megfelelőségét, továbbítja az érvényesítést végzőnek, felszereli az
  19. utalványrendelettel, beszerzi a teljesítésigazolást, gondoskodik a
  20. szolgáltatás, termék átvétele tényének rögzítéséről,
  21. Részt vesz a kedvező beszerzési forrás felkutatásában.
  22. Vezeti a szociális jellegű, önkormányzat által, illetve
  23. önkormányzati közreműködéssel fizetett ellátások pénzügyi analitikus
  24. nyilvántartását, valamint részt vesz az igazgatásban dolgozó személlyel az
  25. ellátások fizetése jogosságának egyeztetésében.
  26. Ellátja a közműfejlesztési támogatások, valamint a szociális
  27. támogatások visszaigénylésével, a közcélú munka támogatásának igénylésével
  28. kapcsolatos feladatokat
  29. Gondoskodik a térítési díjak, hátralékok beszedéséről, nyilvántartja
  30. a hátralékokat.
  31. Vezeti a szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok
  32. nyilvántartását.
  33. Közreműködik az adott évi leltározási ütemterv elkészítésében.
  34. Közreműködik a leltározás végrehajtásában a leltározási ütemtervben
  35. részletezettek szerint.
  36. Gondoskodik a szennyvíz közmű-érdekeltségi hozzájárulások
  37. könyvelésére, nyilvántartására szolgáló program kezeléséről, ellátja az
  38. ezzel kapcsolatos feladatokat. 
  39. az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos, valamint a pénzügyi igazgatási feladatok,
  40. a statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos feladatkörébe utalt feladatok,
  41. vezeti az ingatlanvagyon-katasztert,
  42. az adósságrendezési feladatokat lát el,



  1.        a hivatalos és személyes elektronikus postafiókok szabályozott működéséről
  2.       az elektronikus iratkezelési szoftver hozzáférési jogosultságainak, az egyedi azonosítóknak, a helyettesítési jogoknak, a külső és belső név- és címtáraknak a naprakész beállításáért
  3.        az elektronikus iktatókönyvek megnyitásáért és lezárásáért az iratkezelési szakrendszerben felelős


7.7.2. Ellátja a házi pénztárosi feladatokat Bogyiszló Község Önkormányzata, a Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatal, a Bogyiszlói Kistarisznya Óvoda és a Bogyiszlói Cigány Nemzetiségi Önkormányzat és Fácánkert vonatkozásában.

a)   pénztári forgalom kezelése: készpénzszükséglet esetén az önkormányzatok, az intézmény előzetes jelzése alapján feltölti a házipénztárt,

      nyilvántartja és kezeli az elszámolásra felvett előlegeket; figyelemmel kíséri az elszámolási határidőt, késedelem esetén felhívja a kötelezettet, jelzi a jegyzőnek a késedelmet.

b)   a készpénzes számlák (határozatok) – szabályzat szerinti – kifizetését a pénztári órák alatt ellátja;

c)   a beérkező és leigazolt átutalással kiegyenlítendő számlákat a pénzügyi ügyintéző átveszi (ezt aláírásával igazolja) és rögzíti a pénzügyi programba (utalványozásra előkészíti), rögzíti a számlák kifizetésének határidejét, majd továbbítja aláírásra az arra illetékesnek az utalás banki terminálon keresztül történik;

d)   házipénztári ki- és befizetéseket szakfeladatokra könyveli, a könyvelést a számítógépes program segítségével rögzíti.

e)   számlát bocsát ki és azokat követelésként a pénzügyi programban rögzíti, és elkészíti az áfa bevallást.

7.7.4. Vezeti a kötelezettségek nyilvántartását.


7.8. Munkaügyi referens

Ellátja Bogyiszló Község Önkormányzatával, az intézményekkel kapcsolatos személyzeti feladatokat, ennek során különösen:

  1. elkészíti a munkáltatói dokumentumokat; (kinevezési, átsorolási, jogviszony módosítási és megszűnési iratok) a KIRA programban, és azokat felterjeszti, kezeli a személyi anyagot;
  2. a felmerülő megbízási díjakat, tiszteletdíjakat számfejti – a KIRA rendszerben – és felterjeszti;
  3. szabadság, betegállomány egyéb távollét jelentése havonta a MÁK felé;
  4. szervezi a munkavédelmi oktatásokat, és a foglalkozás egészségügyi vizsgálatokat;
  5. ellátja a cafetéria-juttatással kapcsolatos munkáltatói feladatokat; (igénylés, nyilvántartás, átadás, jelentés)
  6. köztisztviselő, tisztségviselők egyéb juttatásaival kapcsolatos feladatok, adatszolgáltatás,
  7. közfoglalkoztatással, diák és önkéntes munkával kapcsolatos adminisztratív munkáltatói feladatok ellátása.


Bogyiszlói illetékességgel ellátja az alábbi, beruházásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatos feladatokat:

  1. közlekedési beruházásokban való közreműködés, beruházások előkészítése és bonyolítása;
  2. beruházások, fejlesztések folyamatos figyelemmel kísérése, adminisztrálásának ellenőrzése, munkaterület átadás-átvétel, műszaki ellenőrrel kapcsolattartás a beruházás, felújítás kivitelezése alatt, műszaki átadás-átvétel bonyolítása, szerződésmódosítások előkészítése;
  3. az önkormányzati karbantartásokkal, felújításokkal, fejlesztésekkel, beruházásokkal kapcsolatos feladatok bonyolítása, szervezése, szükség szerint közbeszerzési eljárások műszaki előkészítése, adatszolgáltatás;
  4. folyamatosan figyeli a pályázati lehetőségeket, pályázatot ír, kezel, elszámol,
  5. feladatai ellátása során folyamatosan figyelemmel kíséri a közbeszerzési törvény hatályosulását, ennek keretében vizsgálja, hogy az adott feladat ellátására a kötendő szerződés közbeszerzési eljárás után köthető-e meg, erről feljegyzést készít;
  6. a költségvetési előirányzatok tervezéséhez és teljesítéséhez adatok szolgáltatása;
  7. negyedévente átadja a beruházásokról az üzembe-helyezési okmányt az analitikus könyvelés és a főkönyv felé;
  8. folyamatos információáramlás biztosítása a tervezett és nem tervezett fejlesztések, beruházások szükségességéről, különös tekintettel a közbeszerzési eljárások lefolytatásának szükségességére;
  9. összefogja a közös hivatalt érintő közbeszerzési eljárásokat, folyamatos információ cserével biztosítja az egyes eljárások szükségességének jelzését, valamint lebonyolításának feltételeit,
  10. az önkormányzati intézményekkel kapcsolatos karbantartások, felújítások, beruházások előkészítése, igények összegyűjtése, költségvetési fedezetre javaslattétel, valamint ezen feladatok bonyolítása, szükséges közbeszerzési eljárások lebonyolítása;
  11. beruházással, fejlesztéssel kapcsolatos kötelezettségvállalások nyomon kísérése, figyelemmel a közbeszerzési eljárások lefolytatásának szükségességére, tudomásra jutást követő 1 munkanapon
  12. év végi záráshoz adatszolgáltatás a vagyonban bekövetkezett változások kapcsán:
    1. az önkormányzati ingatlanügylethez szükséges iratok előkészítése;
    2. az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos ügyek előkészítése, intézése,
    3. pénzügyi ütemtervek készítése, költségvetés módosítási javaslatok előkészítése, pályázati lehetőségek keresése, elindítása (tervezés, költségvetés);
    4. az önkormányzati ingatlanvagyon információ rendszerének felállításában való közreműködés, adatszolgáltatás az ingatlan vagyonkataszter felé;
    5. az igények felmérése, költségvetési tervezet készítése, előzetes becslés, előkészítés, elfogadott, előirányzott beruházások, felújítások előkészítése (árajánlat, pályázatok kiírása), szerződések előkészítése a nyertes pályázókkal,


Bogyiszlói illetékességgel ellátja az alábbi, településüzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat:

a)               közvilágítással, villamos energia vételezésével és fogyasztásával kapcsolatos feladatok;

b)   vezetékes vízhálózattal, a szennyvízhálózattal, a szennyvíz tisztításával és a szennyvíziszap elhelyezésével kapcsolatos feladatok;

c)   csapadékvíz hálózat fenntartásával kapcsolatos feladatok;

d)   rágcsálómentesség fenntartásából adódó feladatok;

e)     környezetvédelemmel, levegőtisztaság védelmével, zaj- és rezgésvédelemmel, talaj- és vízvédelemmel kapcsolatos feladatok;

f)   hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatok;

g)   közútkezelői feladatok;

h)   parkolási renddel kapcsolatos feladatok;

i)    forgalomszabályozási, közlekedési igazgatási feladatok;

j)    önkormányzati tulajdonú utak, járdák, kerékpárutak, hidak és egyéb műtárgyak felújítási, karbantartási, üzemeltetési feladatai;

k)   tömegközlekedéssel és az autóbuszvárók karbantartásával, üzemeltetésével kapcsolatos feladatok

l)    közterület-használati szerződésekkel kapcsolatos feladatok;

m)  közterületek tisztántartásával kapcsolatos feladatok;

n)   közparkok és közhasznú zöldterületek fenntartásával kapcsolatos feladatok;

o)   növényvédelemmel kapcsolatos feladatok;

p)   közcélú feladatokat ellátók irányításával, munkaszervezésével kapcsolatos feladatok;

q)   oktatási intézmények üzemeltetésével, működtetésével kapcsolatos feladatok

r)    köztemetők üzemeltetésével kapcsolatos feladatok;

s)   játszóterek, játszótéri eszközök fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos feladatok;

t)    emlékművek, köztéri bútorok, közterületi táblák, utcanévtáblák fenntartásával kapcsolatos feladatok.


Ellátja a bogyiszlói közbiztonsági referensi feladatokat, a jegyző és a bogyiszlói polgármester hatáskörébe tartozó honvédelmi, polgárvédelmi feladatokat ellátja, döntésre előkészíti.


Bogyiszlói közigazgatási területre vonatkozóan ellátja a termőföld-adásvétel és haszonbérlet ajánlatokkal kapcsolatos hirdetményi feladatokat


Felel az irodaszer és takarítószer-beszerzésekért.


A vagyongazdálkodással, település-üzemeltetéssel kapcsolatos jogszabályok jegyzéke:


  • 1959. évi IV. tv. a Polgári Törvénykönyvről
  • 1988. évi I. tv. a közúti közlekedésről
  • 1990. évi LXV. tv. a helyi önkormányzatokról
  • 1991. évi XX. tv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről
  • 1992. évi LXXXIX. tv. a helyi önkormányzatok címzett-és céltámogatási rendszeréről
  • 1992. évi LXXXIII. tv. egyes elkülönített állami pénzalapokról
  • 1994. évi LV. tv. a termőföldről
  • 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól
  • 1996. évi XXI. tv. a területfejlesztésről és területrendezésről
  • 1996. évi XXI. Törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
  • 2000. évi CXII. tv. a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról
  • 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról
  • 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet a közutak igazgatásáról
  • 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről
  • 31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről
  • 220/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól
  • 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól
  • 64/2008. (III. 28.) Korm. Rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól
  • 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet a fás szárú növények védelméről
  • 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről
  • 307/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló és a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szabályairól szóló módosításáról
  • 310/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről szóló 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet módosításáról
  • 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről
  • 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról
  • 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról
  • Helyi önkormányzati rendeletek


7.9. Adóigazgatási ügyintéző I.

7.9.1. Bogyiszló vonatkozásában ellátja az összes helyi adóhatósági feladatot, ennek keretében:


a)   ellátja a helyi adókra és a gépjárműadóra vonatkozó törvényekben és más kapcsolódó jogszabályban előírtakra figyelemmel az önkormányzatok által bevezetett helyi adók, a gépjárműadó, a talajterhelési díj és a termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó előírásával, nyilvántartásával, kezelésével, beszedésével, elszámolásával, az adóellenőrzéssel, az adók és az adók módjára behajtandó köztartozások beszedésével kapcsolatos feladatokat.

Ellátja az adózással összefüggő bejelentések, kérelmek, nyilatkozatok feldolgozásával kapcsolatos hatósági munkát, és a hatósági bizonyítványok, igazolások kiadásával kapcsolatban előírt feladatokat.

b)   a bevallásokat, beadványokat tartalmi és formai szempontból ellenőrzi, hiba, hiányosság esetén – annak jelege szerint, - azt kijavítja, és az ügyfelet értesíti, vagy az ügyfelet hiánypótlásra hívja fel;

c)   az adóbevallás adatait összeegyezteti a számítógépes törzsadattári nyilvántartásban már rendelkezésre álló adatokkal, ha eltérést tapasztal, a változásokat átvezeti. Ha az adóalany a nyilvántartásban nem szerepel, számítógépes törzsadattári nyilvántartásba veszi.

d)   az adóbevallás adatai alapján számítógépes kivetési irat kitöltésére kerül sor, ez után az adó összege az adóalany személyi adatgyűjtő lapján könyvelésre kerül. A kivetési irat adatai alapján az ügyintéző érdemi döntést igénylő ügyben határozatot hoz, és azt megküldi az ügyfélnek.

e)   adókivetés esetén - amennyiben a helyi rendeletben adómérték változás történik - a nyilvántartásban szereplő adóalanyoknak - hivatalból - úgynevezett mértékváltó határozat kiadására kerül sor.

f)   az ügyfelek kérelmére az ügyintéző az ügy jellegének megfelelően határozatot hoz vagy tájékoztatást, értesítést küld.

g)   a postán feldolgozott befizetési lapokat és a pénzintézettől naponta beérkező számlakivonatokat, bizonylatokat ellenőrzi. A tételes pénzforgalom és a számlakivonat adatai közötti egyezőség megállapítása után a befizetéseket könyveli az adózók egyedi számláira. A mutatószámokból képzett azonosító alapján lekönyvelésre kerülnek a befizetések, amelyről könyvelési napló készül.

h)   A hátralékkal rendelkező adózókról hátralékos lista alapján lefolytatja a végrehajtási eljárásokat.


7.9.2. Egyéb feladatok:

  1. adóigazolások kiállítása;
  2. vagyoni bizonyítvány kiállítása;
  3. értesítés a számlaegyenlegről;
  4. igazolás kiállítása költségmentesség engedélyezéséhez;
  5. az adók módjára behajtandó köztartozások beszedése;
  6. a helyi adó és díj rendeletek előkészítése;




7.10. Adóigazgatási ügyintéző II.

Fácánkert vonatkozásában ellátja az összes helyi adóhatósági feladatot, ennek keretében:


a)   ellátja a helyi adókra és a gépjárműadóra vonatkozó törvényekben és más kapcsolódó jogszabályban előírtakra figyelemmel az önkormányzatok által bevezetett helyi adók, a gépjárműadó, a talajterhelési díj és a termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó előírásával, nyilvántartásával, kezelésével, beszedésével, elszámolásával, az adóellenőrzéssel, az adók és az adók módjára behajtandó köztartozások beszedésével kapcsolatos feladatokat.

Ellátja az adózással összefüggő bejelentések, kérelmek, nyilatkozatok feldolgozásával kapcsolatos hatósági munkát, és a hatósági bizonyítványok, igazolások kiadásával kapcsolatban előírt feladatokat.

b)   a bevallásokat, beadványokat tartalmi és formai szempontból ellenőrzi, hiba, hiányosság esetén – annak jelege szerint, - azt kijavítja, és az ügyfelet értesíti, vagy az ügyfelet hiánypótlásra hívja fel;

c)   az adóbevallás adatait összeegyezteti a számítógépes törzsadattári nyilvántartásban már rendelkezésre álló adatokkal, ha eltérést tapasztal, a változásokat átvezeti. Ha az adóalany a nyilvántartásban nem szerepel, számítógépes törzsadattári nyilvántartásba veszi.

d)   az adóbevallás adatai alapján számítógépes kivetési irat kitöltésére kerül sor, ez után az adó összege az adóalany személyi adatgyűjtő lapján könyvelésre kerül. A kivetési irat adatai alapján az ügyintéző érdemi döntést igénylő ügyben határozatot hoz, és azt megküldi az ügyfélnek.

e)   adókivetés esetén - amennyiben a helyi rendeletben adómérték változás történik - a nyilvántartásban szereplő adóalanyoknak - hivatalból - úgynevezett mértékváltó határozat kiadására kerül sor.

f)   az ügyfelek kérelmére az ügyintéző az ügy jellegének megfelelően határozatot hoz vagy tájékoztatást, értesítést küld.

g)   a postán feldolgozott befizetési lapokat és a pénzintézettől naponta beérkező számlakivonatokat, bizonylatokat ellenőrzi. A tételes pénzforgalom és a számlakivonat adatai közötti egyezőség megállapítása után a befizetéseket könyveli az adózók egyedi számláira. A mutatószámokból képzett azonosító alapján lekönyvelésre kerülnek a befizetések, amelyről könyvelési napló készül.

h)   A hátralékkal rendelkező adózókról hátralékos lista alapján lefolytatja a végrehajtási eljárásokat.


7.10.2. Egyéb feladatok:

- adóigazolások kiállítása;

- vagyoni bizonyítvány kiállítása;

- értesítés a számlaegyenlegről;

- igazolás kiállítása költségmentesség engedélyezéséhez;

- az adók módjára behajtandó köztartozások beszedése;

- a helyi adó és díj rendeletek előkészítése;

- ellátja fácánkerti illetékességgel a hirdetményekkel kapcsolatos feladatokat;

- fácánkerti illetékességgel ellátja az adó- és értékbizonyítvány kiállításával kapcsolatos feladatokat

- ellátja Fácánkert Község Önkormányzatának házipéntárosi feladatait

- ellátja a Fácánkert  iktatási, ügyirat kezelési feladatait, kezeli a telefonközpontot



A KÖH gazdálkodási, pénzügyi, adóigazgatási tevékenységéhez kapcsolódó jogszabályok jegyzéke:


  • A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
  • Az adott évi törvény Magyarország éves központi költségvetéséről
  • 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól
  • 2011. évi CXCV. tv. az államháztartásról
  • 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról
  • Az adózás rendjéről szóló többször módosított 2003. évi XCII. törvény
  • Az illetékekről szóló többször módosított 1990. évi XCIII. törvény
  • A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény
  • A számvitelről szóló többször módosított 2000. évi C. törvény
  • A gépjárműadóról szóló többször módosított 1991. vi LXXXII. törvény
  • 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
  • A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
  • 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
  • 1996. évi LXXXI. törvény a társasági és az osztalékadóról
  • 2011. évi CXCIV. tv. Magyarország gazdasági stabilitásáról
  • 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól
  • Az adott évi költségvetési rendelet az Önkormányzat költségvetéséről
  • A helyszíni bírságolás részletes szabályairól szóló 10/2000. BM rendelet
  • A települési önkormányzatok hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezeléséről és elszámolásáról szóló többször módosított 13/1991. (V. 21.) PM rendelet
  • 1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről
  • A helyi adókról szóló hatályos helyi rendelet
  • A talajterhelési díjról szóló hatályos helyi rendelet
  • 249/2000.(XII. 24) Korm. r. a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről

ONKADO önkormányzati hatáskörbe tartozó adók nyilvántartó rendszerének felhasználói dokumentációi


8.

A Bogyiszlói KÖH működésére vonatkozó egyéb szabályok


8.1. Munkaértekezlet

8.1.1. A Bogyiszlói KÖH irányítási feladatainak összehangolására a polgármesterek szükség szerint munkaértekezletet hívhatnak össze.  

8.1.2. A jegyző szükség szerint hivatali munkaértekezletet tart. Munkaértekezleten értékelni kell az előző időszak tevékenységét, és meg kell határozni a következő időszak fontosabb feladatait, tennivalóit. A munkaértekezletre a polgármestereket meg kell hívni.

8.2. Szabályzatok

8.2.1. A Bogyiszlói KÖH pénzügyi – számviteli rendjét külön szabályzat tartalmazza.

8.2.2. A Bogyiszlói KÖH házipénztári, selejtezési, leltározási, ügykezelési, munka- tűz- balesetvédelmi és más jogterületeket érintő rendelkezéseit külön szabályzatok tartalmazzák.

8.2.3. A Bogyiszlói KÖH  iktatási és irattározási rendjét külön szabályzat tartalmazza.


8.3. Kiadmányozás rendje

A jegyzőt illető kiadmányozási jogkört  a jegyző  külön szabályzat szerint határozza meg.

8.4. A helyettesítés rendje

8.4.1. A jegyzőt az Igazgatási ügyintéző I. helyettesíti.

8.4.2. Az ügyintézők a munkaköri leírásukban foglaltak szerint helyettesítik egymást.



9.


Belső ellenőrzési feladatok ellátása, belső kontrollrendszer működtetése


  1. A Hivatal gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik az Alisca Comp Kft-vel megkötött megállapodás szerint.
  2. A feladatellátás részletes szabályait a Belső ellenőrzési kézikönyv rögzíti.
  3. A belső ellenőrzés magában foglalja az önkormányzat belső ellenőrzését és az önkormányzat irányítása alá tartozó intézmények felügyeleti ellenőrzését is.
  4. A hivatal belső kontrollrendszeréért a Jegyző felelős, aki köteles a hivatal minden szintjén érvényesülő és megfelelő a) kontrollkörnyezetet,
  1. kockázatkezelési rendszert,
  2. kontrolltevékenységeket,
  3. információs és kommunikációs rendszert,
  4. monitoring rendszert kialakítani és működtetni

10.


 Záró rendelkezések 

  

A Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti és működés szabályzatát az önkormányzatok képviselő-testületeinek jóváhagyásával 2019. április 25. napján lép hatályba.

 Egyúttal a Szervezeti és Működési Szabályzatról kiadott korábbi szabályzatok hatályukat vesztik.

Bogyiszló, 2019. április 25.                 


                                                                        dr. Dobai Sándor

                          jegyző



Záradék:


Bogyiszló Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 53/2019. (IV.24.) határozatával

Fácánkert Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 43/2019. (IV.23.) határozatával

elfogadta.



                                                                dr. Dobai Sándor

jegyző

 
1.számú melléklet





Bogyiszló Község ÖnkormányzatánakFácánkert Község Önkormányzatának







BOGYISZLÓI


KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL



alapító okirata


  1. számú módosítással egységes szerkezetben




2013. január 1.




A Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatal alapító okirata


Bogyiszló Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Fácánkert Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 8. §-ának (1) bekezdése b) pontjában, továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) – 2013. január 1. napján hatályba lépő - 85. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján a Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatal Alapító Okiratát (a továbbiakban: Alapító Okirat) az alábbiak szerint állapítja meg:


  1. A költségvetési szerv neve, székhelye, telephelyei:
    1. A költségvetési szerv neve: Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatal
    2. Székhelye:                       7132 Bogyiszló, Kossuth L. utca 28.
    3. Telephelye:    Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatal Fácánkerti Kirendeltsége  - 7136 Fácánkert, Árpád utca 12.


  1. [11]Közfeladata:

Az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása. A közös önkormányzati hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában. (Mötv. 84. §-ának (1) bekezdése)


  1. A költségvetési szerv alaptevékenysége:

[12]A közös hivatal ellátja az Ötv. –ben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban a számára meghatározott feladatokat Bogyiszló és Fácánkert települések vonatkozásában. A közös hivatal feladatait részletesen a társult települések önkormányzatai által jóváhagyott, a közös hivatal működtetésére és fenntartására létrejött megállapodás tartalmazza.

A közös hivatal kirendeltsége működik Fácánkertben egyes igazgatási, pénzügyi, adózási tevékenységek végzésére.


Államháztartási szakágazati besorolás:

841105                helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége

[13]Szakfeladatok:

811000                építményüzemeltetés

841114                országgyűlési képviselő választásokhoz kapcsolódó tevékenységek

841115                önkormányzati képviselő választásokhoz kapcsolódó tevékenységek

841116                országos és helyi nemzetiségi önkormányzati választásokhoz kapcsolódó tevékenységek

841117                európai parlamenti képviselő választáshoz kapcsolódó tevékenységek

841118                országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek

841126                önkormányzatok és társulások általános végrehajtó igazgatási tevékenysége

841127                helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége

841133                adó, illeték kiszabása, beszedése, adóellenőrzés

841173                statisztikai tevékenység

841901                önkormányzatok és társulások elszámolásai

890441                rövid időtartamú közfoglalkoztatás

890442                foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása


  1. A költségvetési szerv illetékességi területe:

Bogyiszló község és Fácánkert község közigazgatási területe.


  1. A költségvetési szerv irányító szervének neve, székhelye:

Bogyiszló Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

székhelye: 7132 Bogyiszló, Kossuth Lajos utca 28. [14]


[15]Alapítói jogokat gyakorló irányító szervek neve, székhelye:

 Bogyiszló Község Önkormányzatának Képviselő-testülete;

székhelye: 7132 Bogyiszló, Kossuth Lajos utca 28.

  1. Fácánkert Község Önkormányzatának képviselő-testülete

székhelye: 7136 Fácánkert, Árpád utca 12.


  1. A költségvetési szerv jogelődjének neve, székhelye:[16]
  1. Polgármesteri Hivatal Bogyiszló

székhelye: 7132 Bogyiszló, Kossuth Lajos utca 28.

  1. Sióagárd-Fácánkert Községek Körjegyzősége

székhelye: 7171 Sióagárd, Kossuth utca 9.


  1. A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása:

Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv


  1. A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje:

A költségvetési szerv vezetője a Mötv. 81. §-ának (1) bekezdése alapján a jegyző.

A jegyzőt a közös önkormányzati hivatal fenntartásában részt vevő önkormányzatok polgármesterei a Mötv. 82. §-ának (1) bekezdésében és a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 247. §-ában foglalt eljárás alkalmazásával, a közös önkormányzati hivatal létrehozására kötött megállapodásban foglaltak figyelembe vételével határozatlan időtartamra nevezik ki.

  1. A költségvetési szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése:

A foglalkoztatottak a közös önkormányzati hivatallal a Ktv. szerinti közszolgálati jogviszonyban állnak, kivéve az ugyanezen tevékenység ellátását segítő technikai alkalmazottakat, akik a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti munkajogviszonyban állnak.


  1. Átmeneti rendelkezések:
    1. A Mötv. Átmeneti rendelkezések alcím alatt szereplő 146/C.§ (2) bekezdése alapján a Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatalt alkotó önkormányzatok polgármesterei a Mötv. 83.§ b) pontjának megfelelő alkalmazásával megállapodhatnak, hogy a megszűnő körjegyzőség körjegyzőjét, polgármesteri hivatal jegyzőjét a létrejövő közös önkormányzati hivatal jegyzőjeként, aljegyzőjeként - annak egyetértésével - foglalkoztatják.
    2. A Mötv. Átmeneti rendelkezések alcím alatt szereplő 146/C.§ (3) bekezdése alapján a közös önkormányzati hivatal jegyzője – a Mötv.-ben meghatározottak figyelembe vételével – dönthet arról, hogy a megszűnő polgármesteri hivatalban, körjegyzőségben közszolgálati jogviszonyban állókat a közös önkormányzati hivatalban tovább foglalkoztatja. 


  1. Záró rendelkezések:

Az Alapító Okirat 2013. január 1-jén lép hatályba, a Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatal 2013. január 1. napjával jön létre és azzal a nappal kezdi meg működését.


Bogyiszló, 2012.december 4.                                         


Tóth István                                                                    Orbán Zsolt        

polgármester                                                                   polgármester         

Bogyiszló Község Önkormányzata                            Fácánkert Község Önkormányzat



záradék

Az Alapító Okiratot 

Bogyiszló Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 83/2012. (XII.04.) határozatával,

Fácánkert Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 124/2012. (XII.04.) határozatával

adta ki.

Az Alapító Okirat 1. számú módosítását

Bogyiszló Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 87/2012. (XII. 21.) határozatával,

Fácánkert Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 129/2012. (XII.21.) határozatával

fogadta el.



Fácánkert, 2012. december 22.



                                                                                   dr. Varga Katalin    

                                                                                          körjegyző           

                                                                                   Fácánkert Község Önkormányzata






































  1. számú melléklet


A Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatal

 szervezeti felépítése



Bogyiszló Község Önkormányzatának      Fácánkert Község Önkormányzatának

            Képviselő-testülete                                        Képviselő-testülete

           




Polgármesterek

(irányítás)





jegyző

(vezetés)





Igazgatási ügyintéző I.

(jegyzőt helyettesítő ügyintéző)




Köztisztviselők

(igazgatási ügyintéző II., adóigazgatási ügyintéző, titkársági ügyintéző, munkaügyi referens, gazdálkodási ügyintéző I., gazdálkodási ügyintéző II., pénzügyi ügyintéző-pénztáros)














  1. számú melléklet





Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatal 

A Hivatal állománytáblája






Munkakör megnevezése


Engedélyezett létszám

Köztisztviselők

Vezető

jegyző

1 fő

Beosztott köztisztviselők

Kizárólag a székhelyhivatalban dolgozó köztisztviselők

titkársági ügyintéző

1 fő

gazdálkodási ügyintéző I.

1 fő


pénzügyi ügyintéző, pénztáros

1 fő

igazgatási ügyintéző II.

2 fő

munkaügyi referens


1 fő

A székhelyhivatalban és a kirendeltségen is dolgozó köztisztviselők

igazgatási ügyintéző I.


1 fő

gazdálkodási ügyintéző II.


1 fő

adóigazgatási ügyintéző


2 fő


Beosztott közszolgálati tisztviselők összesen:

10 fő


Közszolgálati tisztviselők mindösszesen:


11 fő










  1. számú melléklet



Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatal 


vagyonnyilatkozat-tételre köteles köztisztviselők munkaköri jegyzéke



A Hivatalban vagyonnyilatkozat-tételre köteles közszolgálati tisztviselői munkakörök az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 4. §-ának a) pontja alapján a következők:



JEGYZŐ,


A Vtv. 3. §-ának (1) bekezdése a-c) pontjai valamint a (2) bekezdésének c) pontja alapján.

évente

(3. § (1) bekezdés b) pontja alapján)

IGAZGATÁSI ügyintéző

  1. –  II.

A Vtv. 3. §-ának (1) bekezdése a) pontja alapján.

ötévente


TITKÁRSÁGI ügyintéző

A Vtv. 3. §-ának (1) bekezdése a) pontja alapján.

ötévente


 GAZDÁLKODÁSI ügyintéző I-II., Pénzügyi ügyintéző, adóigazgatási ügyintéző




A Vtv. 3. §-ának (1) bekezdése c) pontja alapján.


A Vtv. 3. §-ának (1) bekezdése b-c) pontjai alapján.

kétévente



MUNKAÜGYI ügyintéző

A Vtv. 3. §-ának (1) bekezdése b)-c) pontja alapján.

évente




A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget az esedékesség évében június 30-ig kell teljesíteni.






7. számú függelék a 4/2019. (IV.25.) önkormányzati rendelethez  



Bogyiszló Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Pénzügyi Bizottságának ügyrendje



Bogyiszló Község Önkormányzat képviselő-testületének a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2019. (IV.25.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: SZMSZ) előírásai alapján – figyelembe véve a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 22–33/B. §-ában (továbbiakban: Mötv.), valamint a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 10/A. §-ában meghatározottakat – az alábbiak szerint rendelkezik a polgármester, az alpolgármester és a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos nyilvántartási és ellenőrzési feladatok ellátására létrehozott vagyonnyilatkozat nyilvántartó és ellenőrző bizottság (továbbiakban: bizottság) ügyrendjéről.



I. fejezet

Általános rendelkezések



A bizottság hivatalos megnevezése: 


Bogyiszló Község Önkormányzat képviselő-testülete Pénzügyi (vagyonnyilatkozat nyilvántartó és ellenőrző) Bizottsága.


A bizottság székhelye, pontos címe: 7132 Bogyiszló Kossuth. u. 28.


A bizottság állandó jellegű bizottság.


A bizottság létszáma 3 fő.


A bizottság elnökének és a bizottság tagjainak nevét az 1. számú melléklet tartalmazza.  


II. fejezet

A Bizottság feladat- és hatásköre


2.1 A Bizottság feladatai az SZMSZ 54.§-a alapján: 

  • véleményezi az éves költségvetési javaslatot, költségvetési koncepciót, -        véleményt alkot a féléves beszámolóról,
  • az éves zárszámadásról szóló rendelet-tervezet véleményezése
  • az önkormányzat költségvetésének negyedéves helyzetéről szóló tájékoztató véleményezése,
  • az éves zárszámadásról szóló rendelet-tervezet véleményezése
  • észrevételt tehet az előirányzat-felhasználási ütemterv és likviditási terv adataival kapcsolatban, javaslatot tehet az abban foglaltak módosítására, - ellenőrzi az előirányzat-felhasználási ütemterv szerinti gazdálkodást, 
  • javaslatot tehet a likviditási helyzet javítására,
  • ellenőrzi az adóztatási tevékenységet, különös tekintettel az adókintlévőségek behajtására,
  • részt vesz az önkormányzati beruházásokkal kapcsolatos döntés előkészítésben, 
  • ellenőrzi a beruházások végrehajtását, 
  • ellenőrzi a végrehajtott leltározások valódiságát, szabályszerűségét, 
  • az önkormányzat pénzügyi-gazdálkodási területet érintő rendeletei tárgyában javaslatokat tehet.
  • szükség szerint részt vesz az önkormányzat belső ellenőrzésében, illetve az önkormányzat intézményeinek ellenőrzésében,
  • megvizsgálja a képviselők és a polgármester megbízatásának törvényességét, 
  • közreműködik az önkormányzat Szervezeti és működési szabályzatának felül-vizsgálatában, javaslatot készít a módosításra, illetve új szabályzat alkotására, 
  • vizsgálja a hatályban lévő SZMSZ érvényesülését, 
  • figyelemmel kíséri az önkormányzat szerveit működésük szabályszerűsége tekintetében

(javaslatot tesz az alapító okiratok módosítására, kiegészítésére, új alapító okirat kiadására),

  • javaslatot tesz a polgármester juttatásainak megállapítására,
  • előzetesen véleményezi a testület elé kerülő rendelet-tervezeteket,
  • állást foglal a képviselő-testület által meghatározott előterjesztésekkel kapcsolatban,
  • önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti,
  • lebonyolítja az alpolgármesterek titkos szavazás útján történő megválasztásával kapcsolatos feladatokat, illetve az egyéb titkos szavazással összefüggő feladatokat, 
  • továbbá ellátja mindazokat a feladatokat, amellyel a képviselő-testület megbízza.
  • nyilvántartja a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatait, - lefolytatja a vagyonnyilatkozattal és a képviselők összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárását. 
  • részt vesz a település épített és természetes környezetével kapcsolatos előterjesztések véleményezésében,
  • részt vesz a település rendezési tervével kapcsolatos előkészítő munkában,
  • véleményezi a település rendezési tervét,
  • állást foglal a település környezet- és természetvédelmi szabályainak kialakításával kapcsolatban,
  • ellátja az oktatási intézménnyel kapcsolatos
  • döntés előkészítési és átruházott hatáskörben egyes döntési,
  • véleményezési,
  • értékelési,
  • ellenőrzési,
  • igény felmérési feladatokat;
  • segíti az oktatási intézmény szervezeteinek működését;
  • figyelemmel kíséri az Önkormányzat oktatási és közművelődési intézményeinek személyi és tárgyi feltételeit, felszereltségét, a fejlesztési lehetőségek feltárása és javítása érdekében.
  • állást foglal az önkormányzat közművelődési feladatainak meghatározásában,
  • kapcsolatot tart az önkormányzat testvérvárosaival,
  • a település szociális feladataival kapcsolatban
  • részt vesz a szociális ellátást érintő éves és hosszú távú fejlesztési, felújítási, pénzügyi, költségvetési javaslatok kidolgozásában,
  • előkészíti a helyi szociális rendeletet,
  • véleményezi a szociális ágazatot érintő képviselő-testületi előterjesztéséket,
  • figyelemmel kíséri a település szociális ellátásának tevékenységét, előkészíti és a képviselő-testület elé terjeszti e feladatok ellátását segítő, képviselő-testületi hatáskörbe tartozó döntéseket;
  • részt vesz a szociális segélyezés elveinek kidolgozásában, ellenőrzi annak végrehajtását;
  • felügyeli az önkormányzat által fenntartott, szociális és családvédelmet ellátó intézményeket, koordinálja tevékenységüket;
  • közreműködik az intézményi térítési díjak megállapításában.
  • szükség szerint részt vesz szociális ügyekre vonatkozó rendelet-tervezet előkészítésében, illetve annak módosításában.


2.2 A képviselő-testület által rendeletben átruházott hatáskör:

  1. civil szervezetek önkormányzati támogatásra irányuló pályázatának elbírálása.


  1. Az Mötv. 57. §. (2) bekezdése alapján ellátja a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát, és gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről.


  1. Az Mötv. 37. §. alapján ellátja az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségével összefüggő feladatok


  1.   Tüzifa kérelmek elbírálása.



A bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait, külön részletezve a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási rendjét, a nyilvánosság biztosítását, a nem nyilvános adatok védelmét, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának részletes rendjét.


Indokolt esetben a bizottság bizottsági határozatával – az előzőekben felsoroltakon kívül – egyes feladat- és hatáskörök átruházhatók a bizottság elnökére.


2.3. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló értesítéssel kapcsolatos feladatok


2.3.1. Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek listájának összeállítása


A képviselő-testület alakuló ülését követő két napon belül a bizottság összeállítja a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek listáját. (Időközi választás esetén az azt követő két napon belül kiegészíti a listát az újonnan megválasztott személyekkel.)


2.3.2. Értesítés a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről


A bizottság a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek listájának összeállítását követő két napon belül, majd ezt követően minden év december 15-éig a listán szereplő személyeknek értesítést küld a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről.


Polgármester és alpolgármester esetében az értesítés tartalmazza:

  • a fejlécben az önkormányzat nevét, címét, a bizottság nevét és az iktató számot,
  • a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett polgármester, alpolgármester nevét, leánykori nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, valamint lakcímét,
  • tájékoztatást arról, hogy a polgármester és az alpolgármester az Mötv. 33/B. §-a alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett, amely kötelezettségének – a megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül az adott időpontra vonatkozó vagyonnyilatkozati dokumentum kitöltésével – köteles eleget tenni,
  • a figyelemfelhívást a vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztásának jogkövetkezményeire, nevezetesen arra, hogy ha az érintett személy a megjelölt határidőig nem tesz eleget a kötelezettségének, az Mötv. 33/C. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozat alapján – keresetet nyújthat be a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz az érintett tisztségének megszüntetése érdekében,
  • a tájékoztatást arról, hogy a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvény 10/A. § (1) bekezdése alapján a polgármester és az alpolgármester saját vagyonnyilatkozatához köteles csatolni a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének (gyermekeinek) vagyonnyilatkozatát is, - a felhívást arra vonatkozóan, hogy a polgármester és az alpolgármester az értesítéshez mellékelt hozzátartozói nyilatkozatot – a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének mielőbbi teljesítése érdekében – annak kézhezvételétől számított 3 napon belül köteles kitöltve visszajuttatni a bizottsághoz,
  • a keltezést és a hitelesítést (a bizottság bélyegzőlenyomatát) és a bizottság elnökének aláírását.


Önkormányzati képviselő esetében az értesítés tartalmazza:

  • az önkormányzat nevét, címét, a bizottság nevét és az iktató számot,
  • a vagyonnyilatkozat-tételére kötelezett képviselő nevét, leánykori nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, valamint lakcímét,
  • a tájékoztatást arról, hogy a képviselő a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvény 10/A. § (1) bekezdése alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett, amely kötelezettségének a megbízólevelének kézhezvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül az adott időszakra vonatkozó vagyonnyilatkozat kitöltésével köteles eleget tenni,
  • a figyelemfelhívást a vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztásának jogkövetkezményeire, nevezetesen arra, hogy ha az érintett személy a megjelölt határidőig nem tesz eleget a kötelezettségének a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvény 10/A. § (2) bekezdése alapján képviselői jogait nem gyakorolhatja, és az Mötv. 20. §-ban meghatározott juttatásokban nem részesülhet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy:
  • nem vehet részt a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásának megszervezésében és ellenőrzésében,
  • nem kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a bizottságnak, a polgármesternek – a képviselő testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését,
  • önkormányzati ügyekben nem kérhet felvilágosítást a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől és a bizottság elnökétől,
  • sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben nem kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, - nem vehet részt a bizottsági üléseken,
  • nem képviselheti a képviselő-testületet,
  • a tájékoztatást arról, hogy a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvény 10/A. § (1) bekezdése alapján a képviselő a saját vagyonnyilatkozatához köteles csatolni a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének (gyermekeinek) vagyonnyilatkozatát is,
  • felhívást arra vonatkozóan, hogy a képviselő az értesítéshez mellékelt hozzátartozói nyilatkozatot a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének mielőbbi teljesítése érdekében, annak kézhezvételétől számított három napon belül köteles kitöltve visszajuttatni a bizottsághoz,
  • a keltezést és a hitelesítést (a bizottság bélyegzőlenyomatát) és a bizottság elnökének aláírását.


A nyilatkozat átvételéről szóló igazolást két példányban kell elkészíteni, amelyből egy példány a vagyonnyilatkozatra kötelezetté (polgármesteré, alpolgármesteré és önkormányzati képviselőé), a másik példány pedig a bizottságé.

Átvételi elismervény az értesítés és a hozzátartozói nyilatkozat átvételéről

A vagyonnyilatkozatra kötelezett személy keltezéssel és aláírással ellátott igazolással köteles átvenni a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló tájékoztatót és az annak mellékletét képező hozzátartozói nyilatkozatot.


A hozzátartozói nyilatkozat

A nyilatkozatban a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett köteles megjelölni azokat a vele közös háztartásban élő személyeket (házas- vagy élettárs, gyermek, gyermekek), akik vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek. 

A nyilatkozat tartalmazza:

  • a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett leánykori nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, valamint lakcímét, jogállását (polgármester, alpolgármester, önkormányzati képviselő),
  • azoknak a személyeknek a nevét és családi jogállását, akik vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek,
  • a keltezést és a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek aláírását. A nyilatkozatot egy példányban kell elkészíteni, majd a bizottságnak átadni.


Igazolás a hozzátartozói nyilatkozat átvételéről

A hozzátartozói nyilatkozat átvételét a bizottság elnöke aláírásával és a bizottság bélyegzőlenyomatával igazolja. 

A nyilatkozat átvételéről szóló igazolást két példányban kell elkészíteni, amelyből egy példány a vagyonnyilatkozatra kötelezetté (polgármesteré, alpolgármesteré és önkormányzati képviselőé), a másik példány pedig a bizottságé.


2.3.3. A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek nyilvántartása


A bizottság a hozzátartozói nyilatkozatok beérkezését követően elkülönítetten kezelt, évenkénti bontású, folyamatosan sorszámozott nyilvántartást vezet a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettekről. A nyilvántartás alfanumerikus sorrendben tartalmazza a vagyonnyilatkozattételre kötelezett polgármester, alpolgármester és önkormányzati képviselők névsorát, és az egyes érintettekhez kapcsolódóan ugyancsak alfanumerikus sorrendben tartalmazza a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett hozzátartozók nevét.



2.3.4. A vagyonnyilatkozat nyomtatványok átadása


A hozzátartozói nyilatkozat átvételével egyidejűleg vagy öt napon belül a bizottság a nyilatkozatban megjelölt példányszámban a vagyonnyilatkozatra kötelezett rendelkezésére bocsátja a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatokat (azaz a „Vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat helyi önkormányzati képviselő (polgármester, alpolgármester), valamint a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa és gyermeke számára”), valamint a kitöltési útmutatót.


Az átadásról a bizottság elnöke keltezéssel és aláírással ellátott igazolást állít ki. A kitöltési útmutató tartalmazza:

  • a vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos általános tudnivalókat,
  • a vagyonnyilatkozat szerkezeti felépítésére vonatkozó információkat,
  • a vagyonnyilatkozat kitöltését és kezelését segítő formai- és technikai szabályokat,
  • a           vagyonnyilatkozatban            szereplő           fogalmak        helyes értelmezését megkönnyítő magyarázatokat.


Felhatalmazások a személyes adatok megismerésére

A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek külön felhatalmazásban kötelesek hozzájárulni ahhoz, hogy vagyonnyilatkozatuk személyes adatait ellenőrzés céljából a Bizottság a szükséges mértékben kezelje. A felhatalmazást az e célra kialakított nyomtatványhoz csatolni kell.



2.4. A vagyonnyilatkozatok bizottság általi átvétele és nyilvántartása


A vagyonnyilatkozatot az érintettek két példányban kötelesek kitölteni, és egy-egy példányt külön-külön A4-es nagyságú borítékban elhelyezni. 

A borítékon fel kell tüntetni a nyilatkozatot tevő személy nevét és a „Vagyonnyilatkozat” szöveget. 

A polgármesteri, alpolgármesteri és önkormányzati képviselői vagyonnyilatkozatot nyitott borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot lezárt borítékban kell a bizottság részére átadni. A boríték akkor tekinthető zártnak, ha az mechanikai sérülés nélkül nem nyitható fel. 

A bizottság az átvételkor rávezeti a borítékra a 2.1.3. pontban ismertetett nyilvántartási számot, és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat tartalmazó lezárt borítékokat lepecsételi.


A vagyonnyilatkozatok átvételkori formai ellenőrzése

A bizottság a képviselői vagyonnyilatkozatok átvételekor ellenőrzi, hogy a vagyonnyilatkozat formailag megfelel-e a jogszabályi követelményeknek. Megvizsgálja azt, hogy:

  • a vagyonnyilatkozatot a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvény mellékletében meghatározott tartalommal töltötték-e ki, 
  • a kitöltés teljes körű-e, 
  • a vagyonnyilatkozatot olvashatóan, tollal töltötték-e ki stb. 

(Az ellenőrzés során nem lehet a vagyonnyilatkozat adattartalmát ellenőrizni.)

Ha a bizottság formai hibát talál a vagyonnyilatkozatban, akkor azt visszaadja az érintettnek soron kívüli javításra.


A vagyonnyilatkozat átadás-átvételéről szóló igazolás

A bizottság tételes írásbeli igazolást ad a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettnek a vagyonnyilatkozat átvételéről.


Az igazolás tartalmazza:

  • az átvett vagyonnyilatkozatok számát az érintettek nevének feltüntetésével és az előzőekben említett nyilvántartási számot,
  • a tájékoztatást arról, hogy az érintett a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvény 10/A. § (1) bekezdése alapján soron következő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének meddig köteles eleget tenni,
  • a keltezést és a hitelesítését (a bizottság bélyegzőlenyomatát) és a bizottság elnökének aláírását.

Az igazolást két példányban kell elkészíteni, amelyből egy példány a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezetté (polgármesteré, alpolgármesteré és önkormányzati képviselőé), a másik példány pedig a bizottságé.


A bizottság elnöke minden év utolsó képviselő-testületi ülésén írásban köteles felhívni a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezetteket a következő nyilatkozat beadási határidejére.


A vagyonnyilatkozatok kezelése, megőrzése

A vagyonnyilatkozatok egy példánya a bizottságnál marad, a másodpéldányok megőrzéséről a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettnek kell gondoskodni, különös tekintettel egy esetleges ellenőrzési eljárás lehetőségére is.


A polgármester, alpolgármester, képviselők és hozzátartozóik vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratát az erre a célra kialakított helyen és módon (lehetőleg páncélszekrényben) kell tárolni.



2.5. A képviselő-testület tájékoztatása a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséről


A bizottság elnöke a vagyonnyilatkozat-tételre rendelkezésre álló határidő lejártát követő képviselő-testületi ülésen tájékoztatja a testület tagjait arról, hogy a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek a jogszabályoknak megfelelően tettek-e eleget kötelezettségüknek. 

A tájékoztatónak tartalmaznia kell azoknak a nevét, akik nem tettek eleget vagyonnyilatkozattételi kötelezettségüknek, valamint a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit.

A jogkövetkezmények között ismertetni kell azt, hogy:

  • polgármester és alpolgármester esetében az Mötv. 33/C. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozat alapján – keresetet nyújthat be a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei, bírósághoz az érintett tisztségének megszüntetése érdekében,
  • képviselő esetében a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvény 10/A. § (2) bekezdése alapján a képviselői jogait nem gyakorolhatja és az Mötv.

20. §-ában meghatározott juttatásokban nem részesülhet.


A polgármester és az alpolgármester vagyonnyilatkozat-tétele elmulasztásának szankcionálása a képviselő-testületnek a releváns körülmények értékelésén alapuló mérlegelési jogkörben hozott döntésétől függ.


A bizottság elnöke köteles a képviselő-testület és az érintett képviselő figyelmét felhívni arra, hogy az előbb említett szankciókat mindaddig alkalmazni kell, amíg a képviselő a törvényben meghatározott módon nem tesz eleget vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének.


2.6. A vagyonnyilatkozatok közzététele


A polgármesteri, az alpolgármesteri és a képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvánosak.

A vagyonnyilatkozatok nyilvános közzétételéről a bizottság elnöke gondoskodik, és a helyben szokásos módon hirdetmény útján értesíti a lakosságot a vagyonnyilatkozatok megtekinthetőségének helyéről, idejéről.


A bizottság elnöke folyamatosan figyelemmel kíséri a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos szabályok érvényesülését, és azonnal intézkedik a szabályok megsértése esetén.


A hozzátartozók vagyonnyilatkozata és az annak ellenőrzéséhez szolgáltatott azonosító adatok, valamint a képviselői vagyonnyilatkozatok ellenőrzéséhez szolgáltatott azonosító adatok nem nyilvánosak, azokba az adatvédelmi szabályok betartásával csak a bizottság tagjai tekinthetnek be, kizárólag ellenőrzés céljából.



2.7. A vagyonnyilatkozatok ellenőrzése


A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvény 10/A. § (4) bekezdése alapján a polgármester, az alpolgármester és a képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatban a bizottságnál bárki írásban ellenőrzést kezdeményezhet.


A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.


A képviselő felhívása a vagyonnyilatkozat kijavítására

Ellenőrzési eljárás kezdeményezése esetén a bizottság elnöke felhívja az érintett képviselőt, hogy öt napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, és – amennyiben azt megalapozottnak tartja – javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat. Ha a képviselő a kifogásban jelzett adatokat kijavítja, az elnök nem rendeli el az eljárás megindítását, mely tényről tájékoztatni köteles a képviselő-testületet és a kezdeményezőt.


A névtelen beadvány elutasítása

Amennyiben az írásbeli bejelentést tartalmazó beadvány névtelen, azt a bizottság elnöke érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, és az ügyet lezárja.


A bejelentés kivizsgálása

A névtelen beadvány kivételével a bizottság elnöke a bejelentést követően köteles a bizottság soron kívüli ülését összehívni, amelyen ismerteti a bejelentéssel kapcsolatos információkat. A bizottság a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével kapcsolatos üléseit ezen ügyrend zárt ülésekre vonatkozó szabályai szerint tartja.


A bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást csak abban az esetben folytatja le, ha a bejelentés a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállást tartalmazza.


Amennyiben az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke soron kívül felhívja a bejelentőt a hiány pótlására.


A bizottság elnökének kezdeményezésére a bizottság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a bejelentést, ha:

  • a bejelentő tizenöt napon belül nem tesz eleget a hiánypótlásra történő felhívásnak,
  • a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan,
  • a bejelentés ugyanazon vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás megismétlésére irányul, és nem tartalmaz a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos új tényállítást vagy adatot.


Amennyiben a bizottság az eljárás megindításáról dönt, a bizottság elnöke soron kívül felhívja az érintett személyt, hogy a saját, valamint a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul – az azonosító adatok beszerzéséhez szükséges ésszerű határidőn belül – írásban jelentse be. 


A felhívás tartalmazza:

  • a felszólítást – a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvény 10/A. § (4)–(5) bekezdésére hivatkozással – az érintett személy, valamint a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatok haladéktalan, írásban történő bejelentésére a kért adatkörök megjelölésével,
  • a keltezést és a hitelesítést (a bizottság bélyegzőlenyomatát) és a bizottság elnökének aláírását.


A felhívást két példányban kell elkészíteni, amelyből egy példány a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezetté (polgármesteré, alpolgármesteré és önkormányzati képviselőé), a másik példány pedig a bizottságé.


Az előzőekben felsorolt azonosító adatok köréről – a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos bejelentés tartalmától függően – a bizottság dönt, azonban csak a vagyonnyilatkozat megtételére szolgáló nyomtatványon szereplő adatkörrel kapcsolatosan kérhet azonosító adatokat. Az azonosító adatok köre elsősorban a következőkre terjed ki:

  • a hozzátartozókra vonatkozóan a születési hely és idő, anyja neve, állandó és ideiglenes lakásának címe stb.,
  • az ingatlanokra vonatkozóan az ingatlan pontos címe (település, kerület, út, utca, tér, hsz. stb.),
  • a gépjárművekre vonatkozóan a személygépkocsi, tehergépjármű, autóbusz, motorkerékpár rendszáma, alvázszáma stb.,
  • a védett műalkotásra, gyűjteményre vonatkozóan a műalkotás alkotójának neve, az alkotás címe, a gyűjtemény megnevezése stb.,
  • az értékpapírban elhelyezett megtakarításra vagy egyéb befektetésre (részvény, részjegy, kötvény, nagy értékű biztosítás stb.) vonatkozóan azok sorszáma, azonosító száma stb., - a takarékbetétben elhelyezett megtakarításra vonatkozóan a pénzintézet neve, a betétkönyv száma és az abban elhelyezett összeg stb.,
  • a pénzintézeti számlakövetelésre vagy más, szerződés alapján fennálló pénzkövetelésre vonatkozóan a pénzkövetelés jogcíme, a kötelezett neve, a lakcíme, a követelés összege, a szerződés, és a követelés kelte, lejárati ideje stb.,
  • a pénzintézettel szembeni tartozásra, így pl.: hitelre, kölcsönre stb. vonatkozóan a tartozás megnevezése, összege, kelte lejárati ideje stb.,
  • a magánszeméllyel szembeni tartozásra vonatkozóan a hitelező neve, a lakcíme, a tartozás összege, kelte, lejárati ideje stb.,
  • a gazdasági társaságban fennálló tisztségre vagy érdekeltségre vonatkozóan a cégbejegyzés száma, a gazdasági társaság székhelye, a nyereségből való részesedés stb.


Az azonosító adatokat tartalmazó dokumentumot az érintettek két példányban kötelesek kitölteni, és egy-egy példányt külön-külön A4-es nagyságú borítékban elhelyezni. A borítékon fel kell tüntetni az azonosító adatokat közlő személy nevét, valamint a „Vagyonnyilatkozathoz kapcsolódó azonosító adatok” szöveget. Mind a képviselői, mind a hozzátartozói vagyonnyilatkozathoz kapcsolódó azonosító adatokat tartalmazó borítékot lezártan kell a bizottság részére átadni. A boríték akkor tekinthető lezártnak, ha az mechanikai sérülés nélkül nem nyitható fel. A bizottság az átvételkor rávezeti a borítékokra a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásánál említett nyilvántartási számot, és a lezárt borítékot lepecsételi.


Az azonosító adatokat tartalmazó nyilatkozat átadásakor a bizottság tételes írásbeli igazolást ad a kötelezettnek a nyilatkozat átvételéről. 


Az igazolás tartalmazza:

  • az átvett azonosító adatokat tartalmazó borítékok számát az érintettek nevének feltüntetésével és a nyilvántartási számmal,
  • az érintett arról való tájékoztatását, hogy a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvény 10/A. § (3) bekezdése alapján az azonosító adatokba csak a vagyonnyilatkozatokat kezelő bizottság tagjai tekinthetnek bele ellenőrzés céljából, - a keltezést és a hitelesítést (a bizottság bélyegzőlenyomatát) és a bizottság elnökének aláírását.


Az azonosító adatok átvételéről szóló igazolást két példányban kell elkészíteni, amelyből egy példány a vagyonnyilatkozatra kötelezetté (polgármesteré, alpolgármesteré és önkormányzati képviselőé), a másik példány pedig a bizottságé.


Az azonosító adatokat tartalmazó nyilatkozat egy példánya a bizottságnál marad, a másodpéldányok megőrzéséről az adatközlésre kötelezettnek kell gondoskodnia.


A bizottság ellenőrzési eljárásának célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése az eredeti vagyonnyilatkozat, a vagyonnyilatkozatra vonatkozó bejelentés és a benyújtott azonosító adatok figyelembevételével. Ennek érdekében a bizottság – a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokra vonatkozóan is – meghallgatja az érintett polgármestert, alpolgármestert, önkormányzati képviselőt, akit az ellenőrzési eljárással kapcsolatos meghallgatás időpontjáról legalább 8 nappal korábban írásban értesíteni kell.


A meghallgatásról a bizottság elnöke köteles jegyzőkönyvet felvenni, amelyet az eljárás dokumentumaihoz csatolni kell.


A bizottság a meghallgatást követő 8 napon belül meghozza az ellenőrzési eljárással kapcsolatos döntését. A döntést követő 15 napon belül a Bizottság elnöke az ellenőrzés eredményéről tájékoztatót készít, amelyet a képviselő-testület soron következő ülésén köteles ismertetni.


A bizottság elnöke az eljárás lezárását követő 8 napon belül köteles gondoskodni a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó azonosító adatok törléséről, ami a dokumentumok jegyzőkönyv felvétele mellett történő fizikai megsemmisítését jelenti.

Ha a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás a bizottság tagjaira vagy az elnökre vonatkozik, őt az eljárási ügyből ki kell zárni.



2.8. A vagyonnyilatkozathoz kapcsolódó adatvédelem


A vagyonnyilatkozatok, a hozzájuk kapcsolódó dokumentumok, valamint az iratok szabályszerű nyilvántartásáért és kezeléséért a bizottság elnöke felelős.


A képviselői vagyonnyilatkozatok átvételét követően a bizottság elnöke nyilvános közzététel céljából azokról másolati példányt készíttethet. A másolati példányokhoz – ezen ügyrendben meghatározott közzététel céljából – igény szerint hozzá lehet férni.


A vagyonnyilatkozatok eredeti példányait (képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatok) és a hozzájuk kapcsolódó valamennyi iratot (ellenőrzési eljáráshoz kapcsolódó azonosító adatokat tartalmazó dokumentumok, meghallgatási jegyzőkönyvek stb.) a bizottság egyéb irataitól elkülönítetten és együttesen kell kezelni. Tárolásuk csak lemezszekrényben történhet.


A vagyonnyilatkozathoz kapcsolódó dokumentumokat egy iratgyűjtőben kell tárolni. Az iratgyűjtőben kell elhelyezni:

  • a vagyonnyilatkozat-tételhez kapcsolódó felhívások, igazolások bizottsági példányait, - az ellenőrzési eljárás megindítására irányuló írásbeli bejelentéseket és az eljárás szóbeli kezdeményezéséről felvett jegyzőkönyv bizottsági példányát,
  • az ellenőrzési eljáráshoz kapcsolódó felhívások, igazolások bizottsági példányait, - az ellenőrzési eljáráshoz kapcsolódó meghallgatásról készült jegyzőkönyv bizottsági példányát,
  • a bizottság ellenőrzési eljárással kapcsolatos döntését tartalmazó dokumentumokat és a bizottság elnökének az ellenőrzés eredményéről szóló képviselő-testületi tájékoztatóját, valamint
  • a vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos egyéb dokumentumokat.


A bizottság elnöke felelős azért, hogy a képviselői vagyonnyilatkozatokhoz kapcsolódó azonosító adatokba, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokba és a hozzájuk kapcsolódó azonosító adatokba csak a bizottság tagjai tekinthessenek bele. Ennek érdekében a betekintéseket "Betekintő lapon" kell dokumentálni, amely tartalmazza az érintett vagyonnyilatkozat nyilvántartási számát, a vagyonnyilatkozatot benyújtó személy nevét, a betekintő nevét, a betekintés dátumát és célját.


A bizottság elnöke köteles gondoskodni arról, hogy a betekintést követően minden alkalommal a vagyonnyilatkozati dokumentumok ismételten zárt borítékba kerüljenek. A boríték akkor tekinthető zártnak, ha az mechanikai sérülés nélkül nem nyitható fel.


Az új vagyonnyilatkozat megtételekor, a polgármesteri- és alpolgármesteri jogviszony, valamint a megbízás megszűnésekor az érintettnek – átvételi igazolás kíséretében – át kell adni a rá és a hozzátartozóira vonatkozó vagyonnyilatkozatokat. Ha erre nincs lehetőség (pl.: az érintett tartós akadályoztatása miatt), akkor részére az előbb említett dokumentumokat postai küldeményként, tértivevénnyel kell megküldeni.


Abban az esetben, ha a polgármester, az alpolgármester és az önkormányzati képviselő a bizottságnak írásban bejelenti, és hitelt érdemlően igazolja, hogy a hozzátartozó vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége megszűnt (pl. a házasságát felbontották, vagy a közös háztartásban élés megszűnt), részére 8 napon belül a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot – átvételi igazolás kíséretében – vissza kell adni.

Ha a vagyonnyilatkozati dokumentumokat sem személyesen, sem postai úton nem lehet kézbesíteni, akkor a kézbesítés megkísérlésétől számított 30 nap után – jegyzőkönyv felvétele mellett – az iratokat fizikailag meg kell semmisíteni.


Ezekben az esetekben a bizottság elnöke gondoskodik a dokumentumok nyilvántartásból való törléséről is.


2.9. Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségével összefüggő feladatok

Az önkormányzati képviselők (és a polgármesterek) összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat alapvetően Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) határozza meg. A szabályozás elsődlegesen azokat a közéleti tisztségeket, megbízatásokat, pozíciókat, helyzeteket minősítette az önkormányzati képviselői (polgármesteri) megbízatással összeegyeztethetetlennek, melyek a nem kívánatos befolyásoktól mentes, pártatlan önkormányzást akadályozzák. Az összeférhetetlenségi esetek közös jellemzője, hogy meghatározásuk során a jogalkotó azt mérlegelte, hogy az önkormányzati képviselői, polgármesteri megbízatással mely tevékenységek, foglalkozások nem egyeztethetők össze.

Az Mötv. az összeférhetetlenséggel kapcsolatban az alábbiak szerint rendelkezik:

„Összeférhetetlenség

36. § (1) Az önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja nem folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja, továbbá nem lehet

a) országgyűlési képviselő, valamint aki olyan tisztséget tölt be, olyan feladatot lát el, amelyre kinevezését, megbízatását az Országgyűléstől, köztársasági elnöktől, Kormánytól, Kormány tagjától vagy az Országgyűlés, Kormány alárendeltségébe tartozó szervtől (vezetőjétől) kapta, kivéve

aa) ha ezen megbízatás keretében tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet lát el, illetve nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll;

ab) egészségügyi intézmény főigazgatója, gazdasági vezetője, orvos, egészségügyi dolgozó, köznevelési intézmény vezetője, foglalkoztatottja, szociális intézmény vezetője, foglalkoztatottja, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény vezetője, foglalkoztatottja;

b) központi államigazgatási szerv vezetője, köztisztviselője;

c) állami tisztviselő, kormánytisztviselő olyan államigazgatási szervnél, amelynek illetékességi területén az adott önkormányzat működik;

d) a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat hivatásos vagy szerződéses állományú tagja, rendvédelmi szerv, az Országgyűlési Őrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja;

e) jegyző (főjegyző), aljegyző, továbbá ugyanazon önkormányzat polgármesteri hivatalának vagy közös önkormányzati hivatalának köztisztviselője, alkalmazottja;

f) más települési önkormányzatnál képviselő;

g) más települési önkormányzatnál polgármester, alpolgármester;

h) a helyi önkormányzat által alapított vagy tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság, továbbá a helyi önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság legfőbb szervének - kivéve, ha a gazdasági társaság legfőbb szerve a képviselő-testület -, ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja;

i) médiatartalom-szolgáltató természetes személy, jogi személy, gazdasági társaság legfőbb szervének, ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja.

(2) A települési önkormányzati képviselő nem lehet a megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, főpolgármester, főpolgármester-helyettes.”


Az Mötv. meghatározza az összeférhetetlenség jogkövetkezményeit is: amennyiben az érintett a törvényi határidőn belül az összeférhetetlenséget nem szünteti meg – az összeférhetetlenségi eljárásra vonatkozó szabályok szerint – a képviselő-testület állapíthatja meg az összeférhetetlenség fennállását, amely az önkormányzati képviselői, polgármesteri megbízatás megszűnését eredményezi. Magát az összeférhetetlenséget tehát a Képviselő-testület határozatával deklarálja.

„Összeférhetetlenségi eljárás

37. § (1) Az önkormányzati képviselő az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni. Amennyiben jogszabályban meghatározottak szerint nem lehetséges az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony harminc napon belül történő megszüntetése, akkor az önkormányzati képviselő által tett és a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatának a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságnak történő átadását az összeférhetetlenség megszüntetésének kell tekinteni.

(2) Ha az önkormányzati képviselő az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, bármely önkormányzati képviselő vagy bizottság indítványára - az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság javaslata alapján - a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő harminc napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget. A képviselő-testület határozatát az önkormányzati képviselőnek és a kormányhivatalnak kézbesíteni kell.

(3) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél, melyet az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottságnak haladéktalanul továbbítani kell kivizsgálásra. Ismételt kezdeményezés esetén, amennyiben az új tényt vagy körülményt nem tartalmaz, az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság külön vizsgálat nélkül lezárja az ügyet, ebben az esetben a (2) bekezdés szerinti határozathozatalra sem kerül sor.

(4) Az önkormányzati képviselő az összeférhetetlenségét, a tisztsége megszűnését megállapító képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül a közigazgatási és munkaügyi bíróságtól.

(5) A bíróság a kérelemről - annak beérkezésétől számított harminc napon belül - a polgári perrendtartásról szóló törvény a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekre vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazva nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság az önkormányzati képviselőt, a keresettel megtámadott határozatot hozó képviselő-testület képviselőjét, a kereset előterjesztőjét meghallgathatja. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak, felülvizsgálatnak helye nincs.

(6) A kormányhivatal a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál kezdeményezheti az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a kimondását, ha a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése jogszabálysértő. A bíróság eljárására az (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a bíróság döntése ellen - annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül - az érintett önkormányzati képviselő, valamint a kormányhivatal fellebbezést nyújthat be. A fellebbezésről, annak beérkezésétől számított három napon belül a másodfokú bíróság nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság döntése ellen felülvizsgálatnak helye nincs.

(7) Az önkormányzati képviselő tisztsége a képviselő-testület összeférhetetlenséget megállapító határozata - ha az ellen a rendelkezésre álló határidő alatt jogorvoslat iránti kérelemmel nem éltek - meghozatalának napján, jogorvoslati kérelem előterjesztése esetén a jogerős bírósági döntés napján szűnik meg.”


Nagyon fontos tehát, hogy a képviselők magukra nézve értelmezzék és vonatkoztassák az összeférhetetlenség szabályait, hiszen ez adott esetben képviselői jogviszonyuk megszüntetését eredményezi. A Képviselő-testületnek a döntés meghozatalában nincs mérlegelési joga.

A Képviselő-testület nem képviselő tagjával szemben is fennállnak a fenti összeférhetetlenségi szabályok.

„40. § (2) A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjával szemben fennálló összeférhetetlenségre az önkormányzati képviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ha a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja harminc napon belül nem szünteti meg a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot, a képviselő-testület köteles a határidő lejártát követő ülésén az érintett bizottsági tagságát megszüntetni. E döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs.”


A polgármesterre megfelelően alkalmazni kell az önkormányzati képviselőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.

„72. § (1) A 3000 fő és az az alatti lakosságszámú település polgármesterének, valamint a 3000 fő feletti település társadalmi megbízatású polgármesterének összeférhetetlenségére a 36. §-t kell alkalmazni.

(4) A polgármesterre megfelelően alkalmazni kell az önkormányzati képviselőre vonatkozó összeférhetetlenségi, méltatlansági, vagyonnyilatkozat-tételi szabályokat azzal, hogy a polgármester nem lehet más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester, települési önkormányzati képviselő, megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, kivéve, hogy a fővárosi kerületi polgármester a fővárosi közgyűlés tagja. A fővárosi kerületi polgármester nem lehet főpolgármester, valamint főpolgármester-helyettes.”


 2.10. A bizottság egyéb feladatai


A bizottság tanácskozási jog biztosításával kapcsolatos feladatai:

- a bizottsági ülés megtartásáról meghívóval kell értesíteni azokat, akik az SZMSZ szerint tanácskozási joggal részt vehetnek a bizottság ülésén, - az ülésen biztosítani kell az érintettek tanácskozási jogát.


A bizottság joga, hogy:

  • indítványozza a képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívását,
  • megkapja a tevékenysége folytatásához szükséges információkat és tájékoztatást, 
  • az önkormányzati hivatal közreműködjön a bizottság feladatainak a technikai lebonyolításában.


A bizottság feladat- és hatásköréből nem ruházhatóak át a következő feladat- és hatáskörök:

  • a bizottság ügyrendjének megállapítása,
  • a bizottság éves munkatervének elfogadása, 
  • az önkormányzat képviselő-testületének feladat- és hatásköréből a bizottságra átruházott feladat- és hatáskörök.


III. fejezet

A bizottság működése



3.1. A bizottsági ülések száma

                          

A bizottság szükség szerint ülésezik, de évente legalább 6 ülést tart.


A bizottság a képviselő-testület munkatervének elfogadását követő 30 napon belül készíti el saját munkatervét. A munkatervben figyelembe veszi a képviselő-testület munkatervében foglaltakat. A munkatervre vonatkozó előterjesztést az elnök és a jegyző közösen készíti el, és az elnök terjeszti elő.


A munkaterv tartalmazza:

  1. az ülések időpontját,
  2. az adott ülésen tárgyalandó témákat,
  3. az előterjesztő megnevezését,
  4. az előterjesztésben közreműködőket,
  5. szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,
  6. szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.


A bizottság rendkívüli ülését össze kell hívni:

  1. a bizottság egynegyedének, a bizottság elnökének vagy a polgármesternek az indítványára, valamint
  2. abban az esetben, amikor az ülés összehívására a munkatervben meghatározott rendes üléseken kívül egyéb okból szükség van.



3.2. A bizottsági ülések összehívása


A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.


Az elnök távolléte, akadályoztatása, vagy a bizottsági elnök pozíció betöltetlensége esetében az alelnök gondoskodik a bizottság összehívásáról és az ülés levezetéséről.


A bizottság ülését – főszabályként – a bizottság székhelyére kell összehívni.


Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a bizottság ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.


A bizottság rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.


A bizottság rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

A meghívó tartalmazza

  1. az ülés helyét és időpontját, amelyre elsődlegesen a munkaterv irányadó, de az az elnököt nem köti,
  2. a javasolt napirend sorrendjét,
  3. a napirendi pont előterjesztőjének megnevezését,
  4. azt a tényt, hogy az anyag később kerül megküldésre, feltéve, hogy a meghívóval együtt, a megküldésre nincsen lehetőség, és
  5. a napirendi pont zárt ülés keretében való megtárgyalására vagy annak lehetőségére való utalást.


A munkatervben nem szereplő, havi gyakoriságnál rövidebb időn belül összehívott bizottsági ülés esetében a meghívó kiküldési határideje, ha az lehetséges, legalább 5 nap, amelyhez lehetőség szerint csatolandó hozzá valamennyi tárgyalandó előterjesztés is.


Rendkívül sürgős esetben a meghívó 5 napnál rövidebb időn belül is kiküldhető. Kivételesen a meghívó kiküldése elektronikus levél vagy más rövid úton is történhet.


Egyes napirendi ponthoz külön meghívottnak a meghívóhoz csak az őt érintő előterjesztés csatolandó elektronikusan vagy papír alapon, ha azt igényli.


A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:

  • a bizottság tagjainak,
  • a polgármesternek,
  • az alpolgármesternek
  • a képviselőknek, - a jegyzőnek,
  • azoknak a személyeknek, akik a bizottság ülésén az SZMSZ-ben meghatározottak alapján tanácskozási joggal rendelkeznek, - a nem állandó meghívottaknak:
  • az előterjesztőknek,
  • azoknak, akiket az ülés összehívója megjelöl.


A bizottság ülésén a bizottság tagjai szavazati joggal vesznek részt.


Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog a meghívottak közül:

- azt, akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg és - az előterjesztőt.


A bizottság üléséről a lakosságot tájékoztatni kell, legalább a meghívó önkormányzati hirdetőtáblára történő kifüggesztésével.


3.3. A bizottság ülésének vezetése


A bizottság ülésének vezetése során ellátandó feladatok:

  • a bizottság határozatképességének megállapítása,
  • a jegyzőkönyv-hitelesítő választása,
  • a napirend előterjesztése, elfogadtatása, 
  • az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése, - napirendenként:
  • a vita levezetése, ezen belül a hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása, 
  • a vita összefoglalása,
  • az indítványok szavazásra való feltevése,
  • a határozati javaslatok szavaztatása,
  • a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
  • a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
  • a rend fenntartása,
  • a kérdések szavazásra bocsátásása és a szavazás eredményének kihirdetése,
  • tájékoztatás az időszerű kérdésekről,
  • tájékoztatás a lejárt határidejű bizottsági határozatokról és egyéb bizottsági döntésekről,  - az ülés bezárása,
  • tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.


3.4. A határozatképesség megállapítása


A bizottság határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a bizottság tagjainak több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.


Ha az előzőekben megjelölt számú bizottsági tag nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.


3.5. A jegyzőkönyv-hitelesítők választása


Jegyzőkönyv-hitelesítők kijelölése nem kötelező. Ha a bizottság bármely tagja indokoltnak tartja, akkor a hitelesítő választására indítványt tesz.


Hitelesítőket csak bizottsági tagok közül lehet választani, maximum 2 főt.


A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyvek aláírásukkal történő hitelesítése.


3.6. A napirendi javaslat előterjesztése és elfogadtatása


A bizottság elnöke előterjeszti a napirendi pontokat. A bizottsági tagok javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, a javasolt napirendi pontok törlésére.


A napirend elfogadásáról a bizottság egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.


3.7. Az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése


A bizottsági ülés nyilvános.


A bizottság egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot ad a bizottság ülésén megjelent személynek. A döntésében meghatározza a hozzászólás maximális időtartamát.


Hozzászólási jogot nem lehet adni azokban az esetekben, amelyeknél zárt ülést rendeltek el.


A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a bizottság ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.


A bizottság zárt ülést tart a Magyarországi helyi önkormányzatokról szóló törvény 46. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben.


A bizottsági ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.


A zárt ülésen a bizottság tagjai, a polgármester, a képviselők, a nem képviselőkből választott alpolgármester, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Abban az esetben, ha törvény előírja, kötelező az érintett meghívása.


3.8. A napirendek tárgyalása – a vitától a döntéshozatalig


A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a bizottság elnöke jogosult.

A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.


A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a bizottsági tagoknak és a meghívottaknak joguk van kérdést intézni.


A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.


A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.


Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő bizottsági tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges.


Minősített többség esetén a megválasztott bizottsági tagok több mint felének (legalább 4 bizottsági tag) egybehangzó szavazata szükséges.


A bizottság döntéseit (határozat) általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.


A bizottság a jelenlévő tagok egynegyedének indítványára név szerinti szavazást rendel el.


A név szerinti szavazás alkalmával az elnök a névsor alapján minden bizottsági tagot személy szerint szólít és a bizottsági tag által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a bizottsági tag a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.


A bizottságnak joga van titkos szavazást tartani zárt ülés esetén. A titkos szavazásról a bizottság esetenként dönt.


A bizottság titkos szavazás esetén – tagjai sorából – két fős munkacsoportot választ. A titkos szavazás lebonyolításáról a megválasztott munkacsoport gondoskodik.


A titkos szavazás eredményéről a munkacsoport külön jegyzőkönyvet készít. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a bizottsági ülés jegyzőkönyvéhez.


A bizottsági döntéshozatalból szükség esetén ki lehet zárni azt, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt minősített többséggel.



3.9. A felvilágosítás-kérés szabályai


A bizottsági tagnak joga van az ülésen az elnöktől, az alelnöktől, a polgármestertől, valamint a jegyzőtől – a bizottság feladatkörébe tartozó témában – írásban felvilágosítást kérni.

Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll a bizottság által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

A felvilágosítás-kérést az elnökhöz az ülés előtt 4 nappal írásban kell benyújtani.


Amennyiben a felvilágosítás-kérést az előírt határidőn túl vagy a bizottság ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a bizottság a soron következő ülésén dönt.

Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő bizottsági tag nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a bizottság vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a bizottság elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.



3.10. Az előterjesztés


Előterjesztésnek minősül a bizottság ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló és a határozati javaslat az indoklással.


A bizottság ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.


Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a bizottság egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján, vagy az ülésen a bizottsági tagok rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

Előterjesztés nélkül napirendet nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a határozathozatallal összefüggő napirendet.


Az előterjesztések tartalmi elemei:

  • az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
  • a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi, valamint bizottsági döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
  • a téma ismertetése, 
  • a jogszabályi háttér bemutatása,
  • érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
  • döntést igénylő témánál a különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
  • anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
  • egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt, - határozati javaslat, vagy határozati javaslatok.


Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.


Az elnök szükség szerint a jegyző bevonásával a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.


Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben az elnök legfeljebb 20 gépelt oldalra korlátozza.


A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az előzőekben előírt követelményeknek.


3.11. A határozati javaslat


A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben, vagy az elnök által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.


A határozati javaslat részei:

  • a határozat szövege,
  • a végrehajtást igénylő döntéseknél:
  • a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve és - a határozat végrehajtásának időpontja.



3.12. A bizottság döntései


A bizottság döntése a határozat.


A bizottság az önkormányzat képviselő-testületének átruházott jogkörében hozott hatósági határozata ellen a képviselő-testülethez fellebbezést lehet benyújtani.


A bizottság jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

  • a napirend meghatározásáról,
  • az egyes kérdésekről,
  • a bizottsági tag felvilágosítás-kéréséről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.


A bizottság számozott határozata tartalmazza a bizottság döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.


A bizottság hatósági határozataira – az Mötv.-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.


A bizottság határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).


A határozatok jelölése a következő formában történik:

Bogyiszló Község Önkormányzat Képviselő-testülete Pénzügyi Bizottságának 

....../201.. (..... .....) bizottsági határozata a ............................................................................-ról.


A jegyző gondoskodik a bizottsági határozatok nyilvántartásáról.

A határozat-nyilvántartás formái:

  • a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,
  • a határozat-kivonatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben, - a határozatok betűrendes nyilvántartása, - a határozatok határidő nyilvántartása.


3.13. A jegyzőkönyv


A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.


A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: 

  • a megjelent bizottsági tagok és meghívottak nevét, 
  • a tárgyalt napirendi pontokat, 
  • a tanácskozás lényegét, 
  • a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket.


Zárt ülés esetén rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben (érintett vagy szakértő) vannak jelen.

 A jegyzőkönyv elkészítéséről az elnök gondoskodik.


A tárgyalt napirendi pontoknál fel kell tüntetni: - a napirend tárgyát,

  • az előterjesztőt vagy előterjesztőket, - az előadókat,
  • a hozzászólókat.


A tárgyalt napirendeknél legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni.

A tanácskozási joggal rendelkező kérésére az elnök köteles a tag által elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvbe venni.


A bizottság a döntéseit az elnök által megfogalmazott javaslatról való szavazással hozza. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, és hányan tartózkodtak.


A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a bizottság által hozott döntést, határozat esetében a jegyzőkönyv szövegébe be kell építeni a határozat szövegét.


A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

  • a meghívót,
  • a jelenléti ívet,
  • az írásos előterjesztéseket,  - a bizottsági tagok kérése alapján:
  • a bizottsági indítványokat,
  • a bizottsági tagok hozzászólásait,  - a bizottsági interpellációkat.


A bizottság ülésének jegyzőkönyvét az elnök és – ha választottak – a jegyzőkönyv hitelesítők írják alá.


Az aláírt, mellékletekkel ellátott jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni az illetékes Kormányhivatal vezetőjének.


A választópolgároknak joga van – a zárt ülés jegyzőkönyvei kivételével – betekinteni a bizottság ülésének jegyzőkönyvébe és mellékleteibe.

A jegyzőkönyv betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.


A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.


A bizottság jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről az elnök gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.


IV. fejezet

A bizottsági tag 


Minden bizottsági tagnak azonosak a jogai és kötelességei. 


A bizottsági tagok joga:

  • a bizottság ülésén az elnöktől, a jegyzőtől, a polgármestertől a bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben felvilágosítást kérni, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban – érdemi választ kell kapni,
  • kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, és kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,
  • kezdeményezni, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül más bizottságnak, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi nemzetiségi önkormányzat testületének – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését, - kezdeményezni, hogy a bizottság vizsgálja felül – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését, - megbízás alapján képviselheti a bizottságot,
  • a képviselő-testület hivatalától igényelni a bizottsági munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést,
  • a nem képviselő bizottsági tagnak is megkapni a képviselő-testület ülésére szóló meghívót, 
  • a nem képviselő bizottsági tagnak is gyakorolni a képviselő-testületi ülésen a tanácskozási jogát, 
  • a képviselő-testületi ülésen, mint előterjesztő szóbeli kiegészítést tenni a napirendi pont tárgyalása előtt, 
  • a bizottság hatáskörét érintő rendelet alkotását kezdeményezni a polgármesternél.


A bizottsági tagok kötelessége:

  • részt venni a bizottság munkájában,
  • kapcsolatot tartani a település lakóival, és tájékoztatni őket a bizottság működése során hozott közérdekű döntésekről,
  • lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a bizottsági ülésen nem tudnak megjelenni,
  • a bizottsági tagsághoz méltó magatartást tanúsítani,
  • a bizottság, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
  • a tudomásukra jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni,
  • az általa vállalt feladattal és a tudomására jutott ténnyel kapcsolatban a hozzá intézett felvilágosítás-kérésre választ adni (a testületi- vagy a bizottsági ülésen).


A bizottsági tag köteles közreműködni a bizottság feladat- és hatáskörének gyakorlásában, ennek érdekében:

  1. köteles részt venni:
    • a bizottság döntéseinek előkészítésében,
    • a bizottsági döntések végrehajtásának szervezésében, lebonyolításában,
    • a bizottsági döntések ellenőrzésében, 
  2. köteles kezdeményezni és közreműködni a bizottság véleményezési- és javaslattételi jogának gyakorlása során. 


A bizottsági tagok járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben határozza meg.


A bizottsági tag jogai és kötelezettségei megszűnnek a megbízatás megszűnésével.


A bizottsági tag megbízatása megszűnik:

  • a megválasztását követő helyi önkormányzati általános választás napján, 
  • a választójogának elvesztésével,
  • az összeférhetetlenség kimondásával,

-méltatlanság miatt,

  • lemondással,
  • ha egy éven át nem vesz részt a bizottság ülésén,
  • a bizottság feloszlatásával,
  • a bizottság feloszlása esetén, - a bizottsági tag halálával.


A bizottsági tag lemondhat:

  • a lemondás tényének bizottsági ülésen való bejelentésével (a lemondás és a megbízás megszűnésének időpontját az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell),
  • a bizottsághoz intézett írásbeli nyilatkozatával, melyet a bizottság elnökének ad át vagy juttat el. (Az írásbeli nyilatkozatot a bizottság következő ülésén ismertetni kell.)


A lemondás nem vonható vissza.


A bizottsági tag megbízatása megszűnik:

  • a bizottsági tag által meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában,
  • a lemondás bejelentésének, az írásbeli nyilatkozat átvételének napján.


A bizottsági megbízás megszűnését a bizottság határozatban állapítja meg:

  • a bizottsági tag összeférhetetlenségének kimondása esetén, valamint
  • ha a megbízatást azért kell megszűntetni, mert a bizottsági tag egy éven át nem vett részt a bizottság ülésén. 


A bizottsági tag nem lehet:

- a polgármester, az alpolgármester


Egy képviselő több bizottság tagjának is megválasztható, tisztséget azonban csak egy bizottságban láthat el.


A bizottság nem képviselő tagja csak egy bizottságba választható.

A bizottság nem képviselő tagja: 

  • az önkormányzattal, 
  • az önkormányzat intézményével, 
  • az önkormányzat hivatalával szemben jogi képviselőként nem járhat el, és perbeli képviseletet – a törvényes képviselet kivételével – nem láthat el.


A bizottság képviselő tagja:

- szakmai vagy üzleti ügyben önkormányzati képviselői minőségére nem hivatkozhat,  -   települési         képviselői       megbízatásának          felhasználásával         jogosulatlanul   bizalmas információkat nem szerezhet, és nem használhat fel.


V. fejezet

A bizottság elnöke, a polgármester és a jegyző



5.1. A bizottság elnöke


A bizottság elnökének feladata:

  • a polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén:
  • összehívni a képviselő-testület ülését, 
  • levezetni az ülést,
  • segíteni a bizottság tagjainak bizottsági munkáját,
  • meghatározni a bizottság feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
  • összehívni és vezetni a bizottság ülését,
  • dönteni a bizottság által jelen ügyrendben és a bizottsági határozattal a hatáskörébe utalt ügyekben, valamint rendszeresen és az átruházás során meghatározott határidő alapján beszámolni a feladat- és hatáskörgyakorlásáról, 
  • meghatározni a jegyzőnek a bizottság tevékenységével kapcsolatos feladatait,
  • képviselni a bizottságot,
  • folyamatos kapcsolatot fenntartani a polgármesterrel, a jegyzővel és a képviselőtestülettel, valamint más bizottságokkal és az önkormányzat által irányított szervekkel, - kapcsolatot tartani a település lakóival, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
  • kapcsolatot fenntartani, új kapcsolatot kialakítani más települések önkormányzataival és hasonló területen tevékenykedő bizottságokkal.


5.2. A polgármester


A polgármester feladata a bizottsággal kapcsolatban:

  • segíteni a bizottság tagjainak bizottsági munkáját,
  • tanácskozási joggal részt venni a bizottság ülésein,
  • felfüggeszteni a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit,
  • kizárni a bizottsági döntéshozatalból a bizottság elnökét, ha az ügyben személyesen érintett,
  • írásbeli felvilágosítást adni a bizottsági tag kérésére.


5.3. A jegyző


A jegyző feladata a bizottsággal kapcsolatban:

  • gondoskodni a bizottság működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
  • segíteni a bizottság tagjainak munkáját,
  • tanácskozási joggal részt venni a bizottság ülésén,
  • a szavazás előtt törvényességi javaslatot tenni,
  • az írásos előterjesztéseket jogszerűségi szempontból megvizsgálni,
  • tájékoztatni a bizottságot a képviselő-testület munkájáról azokban az ügyekben, amelyekben a bizottság érintett,
  • biztosítani a bizottsági határozatok érintettekkel való megismertetését, - írásbeli felvilágosítást adni bizottsági tag kérésére.


















VI. fejezet

Záró és egyéb rendelkezések



Az ügyrend 2019. április 25. napján lép hatályba. 


Az ügyrend mellékletének folyamatos vezetéséről, naprakész állapotban tartásáról a jegyző gondoskodik.




Kelt: Bogyiszló, 2019. április 25.



















1. számú melléklete



A bizottság elnöke és a bizottság tagjainak névsora





A bizottság elnöke: dr. Szabó Gábor

A Bizottság elnökhelyettese:

Szücs Krisztián (képviselő)

A bizottság tagjai:

              Szűcs Gáborné (képviselő)

                        

       



























8. számú függelék a 4/2019. (IV.25.) önkormányzati rendelethez  



Nemzetiségi önkormányzatok


1. A nemzetiségi önkormányzatok meghatározása


Bogyiszló Községben

a) roma


nemzetiségi önkormányzat működik.


2. A nemzetiségi önkormányzat elérhetősége és a testületének tagjai


1. Roma nemzetiségi önkormányzat


A roma nemzetiségi önkormányzat megnevezése: Bogyiszlói Cigány Nemzetiségi Önkormányzat



A. Név

B. Tisztség

1.

Mihalovics Zsolt 

elnök

2.

Balogh Péter

elnökhelyettes

3.

                    Györgye Miklós

képviselő

                         



9. számú függelék a 4/2019. (IV.25.) önkormányzati rendelethez 

a képviselő-testület társulás útján ellátott feladatai


Társulás neve


Ellátott feladat


Létrehozás időpontja


Elfogadó határozat száma


Tolna és Környéke Szociális

Alapszolgáltatási Gyermekjóléti Társulása

Családsegítő és gyermekjóléti feladatok, házi segítségnyújtás és jelzőrendszer működtetése, helyettes szülői feladatellátás


2004. január 1.  


82/2003.(XI.25.)


Bogyiszló – Fácánkert Óvodafenntartó Társulás

Óvodai nevelés


2013. július 1.


110/2013. (VI.13.)

Fadd és Környéke Gyepmesteri Társulás

Kóbor ebek befogása

2017. június 22.

48/2016. (III.23.)

Önkormányzati Társulás BOGYISZLÓ - TOLNA - FÁCÁNKERT Ivóvízbázis-védelemének fejlesztéséért

sérülékeny földtani környezetben lévő üzemelő tolnai ivóvízbázison a vízbázis-védelmi biztonságba helyezési beruházások megalapozása, valamint diagnosztikai vizsgálatok végrehajtása



2010. november 30.



66/2010. (XI.29.)

Cikói Hulladékgazdálkodási Társulás

Hulladékgazdálkodás

2009. március 19.

4/2009. (II.16.)

Tolna, Fadd, Fácánkert, Bogyiszló,

Dunaszentgyörgy, Gerjen települések „Szennyvíztisztító-telep fejlesztése” tárgyú pályázat megvalósítására létrehozott Önkormányzati Társulás”    


Szennyvíztisztító-telep 


2010. december 10.


56/2010. (XI.11.) 

Siómenti Turisztikai Egyesület

Turizmusfejlesztés

2011. augusztus 1.

27/2011. (IV.21.)


101


102



10. számú függelék a 4/2019. (IV.25.) önkormányzati rendelethez  



Az önkormányzat hivatalos lapjára vonatkozó adatok- rendelet bevezetőjéhez





A hivatalos lap neve: Bogyiszlói Hírlap

A hivatalos lap megjelenésének gyakorisága: havonta

A lap formátuma, terjedelme: 12 oldal

A szerkesztő: Petőfi Sándor Művelődési Ház

A lap terjesztésének módja: helyben ingatlanonként

A lap ára, vagy térítésmentessége: térítésmentes

Felelős kiadó: Bogyiszló Község Önkormányzata

103


11. számú függelék a 4/2019. (IV.25.) önkormányzati rendelethez  



A település fontosabb adatai


A településsel határos más települések:

Tolna, Fadd


Település jellege: mezőgazdasági, idegenforgalmi


A település vonzáskörzete, illetve vonzáskörzetébe tartozása: Szekszárd, Tolna városok és városkörnyéke


A belterület nagysága: 5593 ha


Az oktatás, művelődés intézményei:


Bogyiszlói Általános Iskola telephelyei:

Székhely, 7132 Bogyiszló, Kossuth. u. 45-47.



Bogyiszlói Kistarisznya Óvoda telephelyei:

Székhely intézmény 7132 Bogyiszló, Petőfi u. 16.

Fácánkert kihelyezett óvodai csoport 7136 Fácánkert, Árpád u.34.



Az egészségügyi, szociális, művelődési és sport ellátás jellemzői, intézményei:






Petőfi Sándor Művelődési Ház Közösségi színtér

7132. Bogyiszló, Kossuth u.30.

Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat                

7132 Bogyiszló, Kossuth u. 28.

Védőnői Szolgálat

Sportcsarnok                                                            

7132 Bogyiszló, Kossuth u. 14.

7132 Bogyiszló, Hunyadi u. 2/B.







                                                            



Az infrastruktúra főbb jellemzői:

  • Az úthálózat milyensége, nagysága:

Burkolt 15,012 km burkolatlan: 15,09 km (főleg külterületi utak)

  • A vízellátás: vezetékes, Egyesült Regionális Önkormányzati Víziközmű Zrt.
  • A csatornarendszer: zárt szennyvízcsatorna, befogadó: Egyesült Regionális Önkormányzati Víziközmű Zrt.
  • Az energiaellátás (villany, gáz stb.) 100%, gáz 70%
  • Internet hozzáférési lehetőség: kábel, mobil internet -

Kábeltelevíziós rendszer: Tarr Kft. (Szekszárd) 70 % 












































12. számú függelék a 4/2019. (IV.25.) önkormányzati rendelethez




Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjének 

1/2019. (IV.25.) intézkedése

a kiadmányozás rendjéről



A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 81.§ (3) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján a jegyzői hatáskörbe tartozó ügyekben a Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatalban a kiadmányozás rendjéről az alábbi szabályzatot adom ki:



1. Általános szabályok



1.1. A Szabályzat hatálya


A Szabályzat hatálya kiterjed a Bogyiszlói közös Önkormányzati Hivatalban /a továbbiakban: Hivatal/ keletkező, illetve onnan kimenő valamennyi iratra, a jegyzőre, a hivatal minden köztisztviselőjére, ügykezelőjére és munkavállalójára.


1.2. Értelmező rendelkezések


1.2.1. Kiadmánynak minősül minden jóváhagyás után letisztázott és a kiadmányozásra jogosult részéről hiteles aláírással ellátott, lepecsételt irat.

Kiadmánynak minősül a határozat, végzés (Ákr. 80. § (1) bek.), egyezség jóváhagyása (Ákr. 83. §), hatósági szerződés (Ákr. 92. §), hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás (Ákr.94. §).


1.2.2. Kiadmányozás: a már felülvizsgált végleges kiadmány-tervezet jóváhagyása, letisztázhatósága, elküldhetőségének engedélyezése a kiadmányozásra jogosult részéről.


1.2.3. Kiadmányozó: a jegyző részéről kiadmányozási joggal felhatalmazott személy, akinek kiadmányozási hatáskörébe tartozik a kiadmány aláírása.



2. A kiadmányozásra jogosultak köre


2.1. A jegyzői kiadmányozás


2.1.1. A Jegyző jogosult kiadmányozni:

  1. az önkormányzat rendeleteit, valamint a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvet, - melyre csak a polgármesterrel együttesen jogosult;
  2. minden, jegyzői hatáskörbe tartozó ügyben keletkezett iratot;
  3. a felsőbb szintű közigazgatási szervekkel folytatott levelezéseket, felterjesztéseket;
  4. tájékoztatókat, jelentéseket stb.;
  5. a Hivatal tevékenységére vonatkozó jelentéseket;
  6. a jegyző hatáskörébe tartozó közszolgálati tárgykörben keletkezett ügyiratokat;
  7. a jogszabálysértésekre vonatkozó indítványok tárgyában keletkezett levelezéseket;
  8. a törvényességi ellenőrzési munkatervet, az ellenőrzési programokat és az ellenőrzést ellátók megbízóleveleit;
  9. intézményeknek szóló körleveleket;
  10. a saját nevére érkező kérelmekre, levelekre, megkeresésekre adott válaszokat;
  11. a tömegkommunikáció részére adott tájékoztatásokat, panaszbejelentéseket;
  12. az országgyűlési képviselőknek, a testületi képviselőknek írt leveleket;
  13. munkáltatói jog gyakorlásából eredő iratokat;
  14. belső szabályzatokat.


2.1.2. A jegyző távolléte ideje alatt helyette az Igazgatási ügyintéző I. rendelkezik kiadmányozási jogkörrel.


2.2. A jegyző megbízásából kiadmányozásra jogosultak köre:


2.2.1. A jegyző megbízásából jogosult kiadmányozni:

  1. Pénzügyi területen

aa) A gazdálkodási, pénzügyek tekintetében a gazdálkodási ügyintéző I. és gazdálkodási ügyintéző II.-t külön-külön is megilleti az önálló kiadmányozás joga az ab)-ad) pontok kivételével.

ab) Az adóhatósági ügyekben Fácánkert telephelyen az adóigazgatási ügyintézőt illeti meg a kiadmányozás joga.

ac) Folyószámla kivonatokat, értesítőket, hátralékosok fizetési felszólításait, amelyek több százas nagyságrendben készülnek az ügyintézők kiadmányozhatják.

ad) A kibocsátott számlák esetén az analitikus könyvelők rendelkeznek aláírási jogkörrel 100.000.- Ft összeghatárig.

ae) Az utalványozásról és ellenjegyzésről, érvényesítésről külön intézkedés rendelkezik.

  1. Igazgatási területen

ba) Igazgatási ügyintéző I. – a bb) pont kivételével - kiadmányozási joggal rendelkezik. A kiadmányozási jog az alábbiakra terjed ki: a munkakörébe tartozó hatósági ügyekben a határozat, végzés, hatósági bizonyítvány, igazolvány, igazolás, társhatóságokkal történő levelezés esetében,

Nem terjed ki a felettes szervekhez történő felterjesztésre.

bb) Az anyakönyvvezető az anyakönyvi igazgatási feladatok ellátása során törvényi szabályozás értelmében kiadmányozási joggal rendelkezik.

bc) a Képviselő-testületi jegyzőkönyvből készített kivonatokat, valamint a kifüggesztett iratokat a titkársági és pénzügyi ügyintéző hitelesíti és látja el záradékkal.





3. A kiadmányozás gyakorlása


3.1. A kiadmányra rá kell vezetni „dr. Dobai Sándor jegyző megbízásából” szöveget és alatta fel kell tüntetni a kiadmányozásra jogosult nevét, hivatali beosztását.


3.1. A jegyző távolléte esetén az őt helyettesítő köztisztviselő a kiadmányozásra jogosult neve mellett „h” betű feltüntetésével kiadmányozhat.


  1. Minden ügyintéző köteles feltüntetni nevét az általa készített valamennyi iraton.


  1. Minden ügyintéző köteles az általa készített iratot ellenjegyezni.


  1. Az ellenjegyzés szakmai felelősségvállalásnak minősül.


4. Felelősség


  1. Jelen szabályzatban foglaltak megtartásáért valamennyi érintett személyi felelősséggel tartozik.


  1. A kiadmányozási jogkör szabályainak megsértésével kiadott irat az abban foglalt joghatások kiváltására nem alkalmas. 


  1. A kiadmányozási jogkör gyakorlásának szabályait megsértő köztisztviselő a jogszabályokban meghatározott jogkövetkezményeken túl fegyelmi felelősséggel tartozik.



5. Záró rendelkezések


  1. Jelen Szabályzat 2019. április 25. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően keletkezett iratok esetén kell alkalmazni.
  2. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti Bogyiszló Község Jegyzőjének kiadmányozás rendjéről szóló 2013. évben kiadott intézkedése.


  1. A Szabályzat tartalmát a jegyző a köztisztviselőkkel megismerteti.




Bogyiszló, 2019. április 25.





                                                                                         dr. Dobai Sándor

                                                                                                 jegyző






[1]

Módosította a Bogyiszló Község képviselő testületének 10/2019.(X.30.) önk.rendeletének 1. §-a Hatályos 2019. (X. 30.)

[2]

Módosította a Bogyiszló Község képviselő testületének 10/2019.(X.30.) önk.rendeletének  2.§-a Hatályos 2019. (X. 30.)



[3]

Módosította a Bogyiszló Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2019. (X.30.) önk. rendeletének 3.§-a, Hatályos 2019. X. 30-tól

[4]

A 2. pont megnevezését a képviselő-testületek módosították 2013. január 1. napi hatállyal.  Jóváhagyó határozatok száma: Bogyiszló Község Önkormányzat Képviselő-testületének 87/2012 (XII.21.); Fácánkert Község Önkormányzatának képviselő-testülete 129/2012 (XII.21.)

[5]

A képviselő-testületek az alaptevékenység szöveges megnevezésével a kiegészítették a 3. pont rendelkezéseit. Hatályos: 2013. január 1. napjától. Jóváhagyó határozatok száma:  Bogyiszló Község Önkormányzat Képviselő-testületének 87/2012 (XII.21.); Fácánkert Község Önkormányzatának képviselő-testülete 129/2012 (XII.21.)


[6]

A szakfeladatok felsorolását a képviselő-testületek módosították 2013. január 1. napi hatállyal.  Jóváhagyó határozatok száma:  Bogyiszló Község Önkormányzat Képviselő-testületének 87/2012 (XII.21.); Fácánkert Község Önkormányzatának képviselő-testülete 129/2012 (XII.21.)


[7]

Az irányító szerv székhely megnevezését a képviselő-testületek módosították 2013. január 1. napi hatállyal.  Jóváhagyó határozatok száma: Bogyiszló Község Önkormányzat Képviselő-testületének 87/2012 (XII.21.); Fácánkert Község Önkormányzatának képviselő-testülete 129/2012 (XII.21.)

[8]

A képviselő-testületek az 5. pontot kiegészítették az alapítói jogokat gyakorló irányító szervek megnevezésével 2013. január 1. napi hatállyal.  Jóváhagyó határozatok száma: Bogyiszló Község Önkormányzat Képviselő-testületének 87/2012 (XII.21.); Fácánkert Község Önkormányzatának képviselő-testülete 129/2012 (XII.21.)

[9]

A költségvetési szerv jogelődjeinek székhely megnevezését a képviselő-testületek módosították 2013. január 1. napi hatállyal.  Jóváhagyó határozatok száma: Bogyiszló Község Önkormányzat Képviselő-testületének 87/2012 (XII.21.); Fácánkert Község Önkormányzatának képviselő-testülete 129/2012 (XII.21.)


[10]

2013. évben az Alisca Comp Kft.(7063 Mőcsény, Béke utca 85.)

[11]

A 2. pont megnevezését a képviselő-testületek módosították 2013. január 1. napi hatállyal.  Jóváhagyó határozatok száma: Bogyiszló Község Önkormányzat Képviselő-testületének 87/2012 (XII.21.); Fácánkert Község Önkormányzatának képviselő-testülete 129/2012 (XII.21.)

[12]

A képviselő-testületek az alaptevékenység szöveges megnevezésével a kiegészítették a 3. pont rendelkezéseit. Hatályos: 2013. január 1. napjától. Jóváhagyó határozatok száma: Bogyiszló Község Önkormányzat Képviselő-testületének 87/2012 (XII.21.); Fácánkert Község Önkormányzatának képviselő-testülete 129/2012 (XII.21.)


[13]

A szakfeladatok felsorolását a képviselő-testületek módosították 2013. január 1. napi hatállyal.  Jóváhagyó határozatok száma: Bogyiszló Község Önkormányzat Képviselő-testületének 87/2012 (XII.21.); Fácánkert Község Önkormányzatának képviselő-testülete 129/2012 (XII.21.)


[14]

Az irányító szerv székhely megnevezését a képviselő-testületek módosították 2013. január 1. napi hatállyal.  Jóváhagyó határozatok száma: Bogyiszló Község Önkormányzat Képviselő-testületének 87/2012 (XII.21.); Fácánkert Község Önkormányzatának képviselő-testülete 129/2012 (XII.21.)

[15]

A képviselő-testületek az 5. pontot kiegészítették az alapítói jogokat gyakorló irányító szervek megnevezésével 2013. január 1. napi hatállyal.  Jóváhagyó határozatok száma: Bogyiszló Község Önkormányzat Képviselő-testületének 87/2012 (XII.21.); Fácánkert Község Önkormányzatának képviselő-testülete 129/2012 (XII.21.)

[16]

A költségvetési szerv jogelődjeinek székhely megnevezését a képviselő-testületek módosították 2013. január 1. napi hatállyal.  Jóváhagyó határozatok száma: Bogyiszló Község Önkormányzat Képviselő-testületének 87/2012 (XII.21.); Fácánkert Község Önkormányzatának képviselő-testülete 129/2012 (XII.21.)