Kalaznó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2019. (XI. 4.) önkormányzati rendelete

Kalaznó Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló

Hatályos: 2019. 11. 04- 2022. 01. 21

Kalaznó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2019. (XI. 4.) önkormányzati rendelete

Kalaznó Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló

2019.11.04.

Kalaznó Község Önkormányzati Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 143. S (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a szervezetét és működésének a szabályait az alábbiak szerint állapítja meg:

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az önkormányzat és jelképei

1. § (l) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kalaznó Község Önkormányzata

Székhelye: 7194 Kalaznó, Fő u. 176.
Működési területe: Kalaznó Község Közigazgatási Területe
A képviselő-testület hivatalának elnevezése: Hőgyészi Közös Önkormányzati

2. § Hivatal Kalaznó Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

3. § A polgármester gondoskodik arról, hogy a község lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. A képviselő-testület a polgármester indítványára ünnepi ülést tart.

4. § Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

A címer leírását és heraldikai értelmezését, a színezési technikát, a címerpajzs szerkesztési alapelveit, a község zászlajának pontos leírását, színmeghatározását, formaszerkesztését, valamint a címer és zászló használatának rendjét a külön önkormányzati rendelet szabályozza.

5. § (l) Az önkormányzat Magyarország címerével középen ellátott kör alakú pecsétjének körívén „Kalaznó Község Önkormányzata Képviselő-testülete” felirat olvasható.

(2) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat: „Kalaznó Község Polgármestere” felirat olvasható.

(3) Az önkormányzat képviselő-testülete díszpolgári címeket, s egyéb elismeréseket, díjakat (kitüntetéseket) adományozhat. A díszpolgári cím adományozására vonatkozó szabályokat, a díszpolgárok névsorát, valamint az egyéb elismerésekre, díjakra vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

11. FEJEZET

A helyi önkormányzás általános szabályai

Az önkormányzati jogok

6. § (1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.

(2) A helyi önkormányzat — a törvény keretei között — önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

(3) Az önkormányzat - saját felelősségére - vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően:

a.) külön egyedi döntéseket követően közvetlenül vesz részt vállalkozásokban,
b.) a helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (helyi adópolitikával, telek- és ingatlanértékesítéssel stb.) vállalkozásélénkító, piacgazdaság barát környezetet teremt.
(4) A képviselő-testület véleményt nyilváníthat és kezdeményezhet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban.
(5) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat:
a) képviselő-testülete, valamint annak felhatalmazására
- bizottsága,
- a polgármester
- a jegyző
az önkormányzat társulása, illetőleg
b)a helyi népszavazás útján hozhat.

7. § A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában ezek fejlesztése érdekében együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A képviselő-testület a térséget érintő feladatok megoldásában együttműködik Tamási Város és a városkörnyék önkormányzataival. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás — a jegyző közreműködésével — a polgármester feladata.

III. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete

8. § Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítandó közfeladatok körében ellátja a Mötv. 13. (l) bekezdésében meghatározott feladatokat.

(l) Az önkormányzat köteles ellátni a Mötv-ben és más törvényekben meghatározott helyi közfeladatokat (kötelező feladatok).

9. § (2) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha

a) ellátása nem sérti más települések érdekeit,

b) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,

c) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,

d) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.

(3) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, a jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, s külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.

(4) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.

(5) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben — a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.

10. § (l) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(2) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik:

a) a rendeletalkotás;

b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

c) helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;

d) a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más

e) önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

g) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

h) közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;

i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

j) a bíróságok ülnökeinek megválasztása;

k) állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;

l) a települési képviselő, polgármestert méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;

m) az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;

n) a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;

o) területszervezési kezdeményezés; amit a törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

(3) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a települési kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(4) A képviselő-testület rendeletében a törvény által hatáskörébe utalt kinevezést, megbízást és intézmény alapítását a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerint társulásaira ruházhatja.

(5) A települési képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének — a képviselő-testület által átruházott — önkormányzati ügyben hozott döntését.

(6) A képviselő-testülettől kapott hatáskörök gyakorlásáról a címzett a képviselő-testület soron következő rendes ülésén köteles számot adni.

(7) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, gazdasági társaságot, más szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket.

(8) Az intézményvezetők megbízása során az intézmény tevékenységi körére vonatkozó törvényi rendelkezések, továbbá a köztisztviselők és közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és annak végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletekben meghatározott eljárási szabályok betartásával jár el.

11. § (l) Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.

IV.FEJEZET

A képviselő-testület működése

12. § (l) A képviselő-testület megválasztott tagjainak létszáma: 5 fő

Ebből 4 fő képviselő,
1 polgármester.
(2) A képviselő-testület alakuló, rendes, és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
A képviselő-testület más önkormányzatok képviselőtestületeivel együttes ülést és ünnepi ülést is tarthat.
(3) A képviselőtestület szükség szerint — a polgármester által meghatározott időpontokban általában havonta — de évente legalább hat rendes ülést tart.
(4) A képviselőtestület rendkívüli ülését össze kell hívni:
a) települési képviselők 1/4-ének indítványára;
b) a képviselőtestület bizottsága;
c) az illetékes kormányhivatal;
d) a jegyző indítványára, illetőleg kezdeményezésére, továbbá
e) a helyi népszavazásra irányuló kezdeményezés, illetőleg
t) a népi kezdeményezés polgármesternek történő benyújtása esetén, valamint
g) a képviselő-testület külön határozata alapján.
6) bekezdés: „ Az SZMSZ 12. § (6) bekezdése rögzíti, hogy a 12. § (5) bekezdés a-g pontjaiban foglalt indítványt illetőleg kezdeményezést a polgármesternél kell előterjeszteni, megjelölve benne a rendkívüli ülés indokát.”
(7) A 12. (6) bekezdésében foglaltakon túl a polgármester akkor is összehívhatja a képviselőtestület rendkívüli ülését, ha azt szükségesnek tartja, illetőleg sürgősen dönteni kell a testület hatáskörébe tartozó ügyben.
Közmeghallgatás

13. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatással érintett ülés összehívására és az ülés lefolytatására az általános szabályokat a (3)-(6) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A közmeghallgatással egybekötött képviselő-testületi ülés olyan határozatképes testületi ülés, melynek során az állampolgárok és a településen működő társadalmi és egyéb (helyben érdekelt) szervezetek, szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez, vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(4) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról, az esetleg ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a község hirdetőtábláin — legfőképp a központi buszmegálló zárható, üveges hirdetőtáblája - valamint szórólapokkal történő értesítés útján a rendezvény előtt legalább négy nappal a lakosságot tájékoztatni kell.

(5) A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és javaslatokat a külön törvényben előírt módon kell intézni. Az érdekelteket tájékoztatni kell az elintézés módjáról.

A képviselő-testület összehívásának rendje

14. § (l) A képviselő-testület ülését a polgármester — akadályoztatása esetén a megválasztott alpolgármester, illetőleg mindkettőjük tisztségének egyidejű betöltetlensége vagy tartós távollétük esetén a korelnök hívja össze és vezeti.

(2) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

A meghívónak tartalmaznia kell: az ülés helyét, az ülés időpontját, a tervezett napirendeket, a napirendek előadóit, a képviselő-testület ülésének összehívóját (polgármester, alpolgármester, korelnök).
a meghívóhoz csatolni kell az előterjesztéseket, s az önkormányzat pecsétlenyomatát.
(3) A polgármester rendkívüli esetben, az ülés sürgős összehívását alátámasztó nyomós ok fennállása esetén bármely más értesítési móddal is — pl. szóban (telefonon vagy az érintett személy más módon történő értesítésével) — összehívhatja a képviselő-testületet, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.
(4) Az ülés meghívóját az írásos előterjesztésekkel együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők a rendes ülés napját megelőzően legalább 5 nappal kézhez kapják, ülésszak esetén az ülésszak adott napjait kell irányadónak tekinteni a meghívó kiküldésének szempontjából. Ezt követően a polgármesterrel történt egyeztetéssel új napirend az ülésen is felvehető. A polgármester a napirend elfogadása előtt köteles bejelenteni, hogy milyen képviselői indítványokat nyújtottak be új napirendi javaslatként.
(5) A tanácskozási joggal meghívottak részére csak azoknak a napirendi pontoknak az anyagát, előterjesztéseit, dokumentációját kell megküldeni, amelyekhez a meghívásuk kapcsolódik.
(6) A képviselő-testület üléseinek helyéről, időpontjáról és pontos napirendjéről — bekezdésben foglalt azon eset kivételével, amikor nem készül írásos meghívó — a község lakosságát a meghívónak a Községháza hirdetőtáblájára, valamint a központi buszmegálló zárható, üveges hirdetőtáblájára történő kifüggesztésével kell tájékoztatni. A kifüggesztett meghívón azt is fel kell tüntetni, hogy a napirendek anyagát — az adatvédelmi szabályok betartásával — a hivatalban meg lehet tekinteni. A meghívót a hirdetőtáblára az ülés előtt legalább öt nappal kell kifüggeszteni.
A képviselő-testület ülésére meghívandók köre 15. §
Tanácskozási joggal vesz részt az ülésen:
a jegyző, valamint meghívása esetén az önkormányzat hivatalának a napirend tárgya szerint
illetékes ügyintézője, a járási hivatal vezetője, a napirendi pontok előadói, [1] hatályon kívül a tevékenységi körével kapcsolatos téma tárgyalásakor a helyi önszervezódó közösségek vezetői, mindazok, akiknek a jelenlétét a polgármester és a képviselő-testület a napirend körültekintő és alapos megtárgyalásához elengedhetetlenül szükségesnek tartja.

Az ülések nyilvánossága

16. § (l) A képviselő-testület ülése nyilvános. A képviselőtestület nyilvános ülésén az érdeklódó állampolgárok, a község lakói megielenhetnek, részt vehetnek. A hallgatóság az ülésteremben a képviselőktől és a meghívottaktól elkülönített — részére kijelölt, fenntartott — helyen tartózkodhat, a tanácskozást azonban nem zavarhatja.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart:

a) választás, kinevezés, felmentés,

b) vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása,

c) fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása,

d) állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha ezen tárgykörökben az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá

e) önkormányzati hatósági ügy,

f) összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy,

g) vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.

(3) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés, és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(4) A zárt ülés elrendeléséről a (2) bekezdésben foglalt esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra. A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséról a (3) bekezdésben foglalt esetekben.

(5) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a körjegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, hogy mely esetben kötelező az érintett meghívása. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(6) A zárt ülésen hozott határozatokat nyilvános ülésen ki kell hirdetni, azonban ez esetben sem hozható nyilvánosságra olyan adat, amely személyiségi jogot sért. A közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés esetén is biztosítani kell.

A képviselő-testület programja, munkaterve

17. § (l) A polgármester — a megválasztását követő 6 hónapon belül — az önkormányzat megbízatásának időtartamára programot terjeszt a képviselő-testület elé. A munkaprogram meghatározza — a ciklus időtartamára — mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza a község fejlesztési elképzeléseit, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat.

18. § (l) A képviselő-testület a programmal összhangban, annak végrehajtására éves munkatervet fogad el, melynek tervezetét a körjegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé jóváhagyásra.

(2) A munkaterv elfogadásáról a képviselő-testület az év utolsó ülésén dönt, kivéve új képviselőtestület alakulását, amikor a munkaprogrammal egyidejűleg történik a munkaterv elfogadása.

A képviselő-testület elnöke és az ülésvezetés szabályai

19. § (1) A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki vezeti a testület ülését.

(2) A polgármester akadályoztatása esetén — a tisztség betöltetlensége idején vagy ha a polgármester döntéshozatalból való kizárására kerül sor — az alpolgármester látja el az ülésvezetéssel kapcsolatos feladatokat.

(3) A polgármester és az alpolgármester tisztségének egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós távollétük esetén a korelnök — a legidősebb települési képviselő — feladata az ülésvezetői jogosítványok gyakorlása.

20. § (l) A polgármester ülésvezetői jogköre során:

a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze, a jelenléti ívnek a tényleges jelenléttel való összevetése révén számba veszi a megjelent települési képviselőket, egyben megállapítja - a bejelentett és a távolmaradásukat előre nem jelző távollévők létszámát,

b) amennyiben a képviselő-testület tagjai az előírt létszámban az ülésen jelen vannak, megállapítja és kinyilvánítja a testület határozatképességét, amelyet az ülés egész időtartama alatt köteles ellenőrizni, határozatképtelenség esetén az ülés megnyitása helyett, illetőleg amennyiben a testület az ülés megnyitását követően válik — bármilyen oknál fogva - határozatképtelenné, az ülés berekesztése után az ülést 15 napon belüli időpontra ismételten összehívja;

c) megnyitja a testület ülését, majd köszönti a képviselőket, a meghívott és megjelent személyeket, az ülésre eljött választópolgárokat,

d) előterjeszti a napirendi javaslatot, indokolja, ha eltérés állt elő a meghívóban rögzítettekhez képest, illetve ismerteti a figyelembe nem vett napirendi indítványokat;

e) ismerteti a benyújtott sürgősségi indítványokat, illetve lehetőséget ad az ilyen javaslatnak az ülésen a napirend megállapításáig történő előterjesztésére;

f) a képviselőtestület ülésén a polgármester a fő napirendeket követően „polgármesteri tájékoztató” címú összefoglaló napirend keretében:

tájékoztatást ad — a végrehajtásért felelősök jelentései alapján — a lejárt határidejú, illetőleg a testület éppen időszerú döntései (határozatok és rendeletek) végrehajtásának állásáról, a hozott döntések eredményességéről, illetve javaslatot tehet az egyes határidők meghosszabbítására, módosítására, tájékoztatást ad az előző ülés óta a község életében történt jelentősebb eseményekről, illetőleg az általa és a testület szervei által végzett munkáról, a megtett fontosabb különösen az előző ülésen elhangzott bejelentések, interpellációk nyomán történt — intézkedésekről, tárgyalásokról, előterjeszti a képviselőtestület által átruházott hatáskörök gyakorlásáról, a hozott döntésekről, az e körben tett intézkedésekről szóló jelentést (beszámolót) is, továbbá ismerteti a települési képviselők által már előzetesen benyújtott interpellációk tárgyát,
g) engedélyt adhat napirend előtti felszólalásra;
h) megadja a szót az előterjesztőnek a szóbeli kiegészítésre, illetőleg a szóbeli előterjesztésre, engedélyezi az előadóhoz kérdések feltevését, intézését, felkéri az előadót a hozzá intézett kérdések megválaszolására;
i) napirendi témánként megnyitja és vezeti a vitát, ennek során különösen az alábbi feladatokat látja el:
megadja a szót a hozzászólóknak, illetőleg nem engedélyezi a hozzászólást, elutasíthatja a felszólalásra jelentkezőt, a megjelent állampolgároknak is felszólalási jogot biztosíthat, a hozzászólási szándékot elutasíthatja, felszólíthat a tárgyra térésre, megvonhatja a szót (kérdés esetén is), felfüggesztheti, félbeszakíthatja az ülést, szükség szerint tárgyalási szünetet rendelhet el, javaslatot tehet napirendek összevont tárgyalására, javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását (elhalasztását), a hozzászólások vagy azok időtartamának korlátozását, a vita korlátozása helyett annak lezárását is javasolhatja, biztosítja az előterjesztőnek a viszontválaszt (zárszó) jogát, összefoglalja a vita lényegét, szót ad a jegyzőnek törvényességi észrevétel megtételére, figyelemmel kíséri a képviselőtestület döntéshozatalával kapcsolatosan kizárási ok fennállását, ez ügyben javaslatot tehet, elrendeli a szavazást, megállapítja a szavazás számszerű eredményét és kihirdeti a döntést (határozatot, a rendelet megalkotásának tényét,
j) biztosítja az ülés rendjét,
k) berekeszti (bezárja) az ülést.
(2) Az ülésvezető elnököt a képviselőtestület ülésén bármikor megilleti a felszólalási jog. Az ülésvezető az ülésen minden felvilágosítást köteles megadni, véleményét hozzászólásban fejtheti ki.
A képviselő-testület ülése Határozatképesség

21. § (l) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek — a testület létszámába a polgármestert is beleszámítva — több mint a fele jelen van.

(2) A határozatképességet a képviselő-testületnek a törvény által meghatározott

választáskori (eredeti, kezdő, induló) összlétszámából kiindulva kell számítani, tekintet nélkül a valamilyen oknál fogva — üresen álló (betöltetlen) képviselő-testületi helyekre.
(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott számú képviselő ténylegesen nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. Határozatképtelenség esetén az ülést 15 napon belüli időpontra újra össze kell hívni az eredeti-, illetőleg a határozatképtelenné vált ülésen visszamaradt napirendek megtárgyalására. A megismételt ülés napirendjei közé újak is felvehetők, illetőleg egyes témák — aktualitásukat vesztve — törölhetők. Az ismételt ülésre írásos meghívót kell — mellékletek nélkül — az érintettek részére kiküldeni.
Távollét

22. § (l) A települési képviselő köteles részt venni a képviselő-testület, valamint annak a bizottságnak az ülésén, amelynek tagja. Ha ebben, illetőleg egyéb megbízatása teljesítésében akadályozva van, írásban vagy szóban köteles előre bejelenteni a polgármesternek vagy az illetékes bizottság elnökének.

(2) Indokoltnak kell tekinteni annak a képviselőnek a távollétét az ülésről, aki

a.) távollétét előzetesen bejelentette, vagy
b.) betegség miatt volt távol.
(3) A polgármester jogosult arra, hogy annak a képviselőnek a nevét, aki indokolatlanul tartósan — legalább három egymást követő alkalommal — távol marad a testületek üléseiről, rosszallással említse meg, amelyet az ülés jegyzőkönyve rögzít.

Az ülés napirendje

23. § (l) A képviselő-testületi ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot. A napirendi javaslatba a polgármester köteles felvenni azokat a tárgyakat, amelyekre az SZMSZ 13. SS (5) bekezdése szerinti indítványok vonatkoztak. A napirendi indítvány ezen kívül azokat a témákat tartalmazza, amelyek napirendre tűzését a polgármester — bármely képviselőtől, az alpolgármestertől, kisebbségi önkormányzat testületétől, az országgyűlési képviselőtől, a helyi szolgáltató és egyéb szervek vezetőitől, helyi állampolgároktól beérkezett javaslat alapján, illetőleg saját tárgyjavaslataként — szükségesnek tartja.

(2) A polgármester által előterjesztett (általában írásos meghívóban rögzített) napirendi indítvány módosítását a tervezetben nem szereplő tárgyakkal történő bővítését vagy szűkítését — a polgármester, a képviselőtestület bizottsága, a körjegyző és bármelyik települési képviselő javasolhatja.

(3) A polgármester a napirendi javaslat előterjesztésekor köteles ismertetni a figyelembe nem vett javaslatokat. Rendkívüli ülés esetén a polgármester, illetőleg az SZMSZ 13. (5) bekezdésében meghatározott indítványozó vagy képviselője a rendkívüli képviselőtestületi ülés összehívását és az indítvány napirendre tűzésére vonatkozó javaslatát, valamint a képviselőtestületi ülésen a napirendi javaslat módosítására tett indítványt a javaslattevő szóban röviden megindokolhatja.

(4) A napirendi javaslatról és annak esetleges módosításáról a képviselőtestület általában vita nélkül határoz.

Az előterjesztések rendje

24. § (l) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testületi ülés napirendjére felvett rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A képviselő-testület napirendjéhez előterjesztők lehetnek:

a) a polgármester és alpolgármester,

b) a képviselő,

c) a képviselő-testület bizottsága,

d) a jegyző,

e) a polgármesteri hivatal szakügyintézője,

f) azon egyéb rendészeti vagy közigazgatási szerv vezetője, aki jogszabály alapján beszámolót vagy tájékoztatást ad,

g) az akit a polgármester előterjesztőként felkér.

(3) A beszámoló a képviselő-testület feladat és hatáskörébe tartozó valamely megtett intézkedésről, elvégzett vizsgálatról, vagy valamely szerv tevékenységéről szóló jelentés.

Különösen:
a) önkormányzati hatáskör gyakorlását érintő ügyben;
b) a képviselő-testületi határozat(ok) végrehajtásáról;
c) az interpellációk kivizsgálásának eredményéről;
d) a képviselő-testület és szervei működését érintő ügyről;
e) az önkormányzati feladatot ellátó szervezet tevékenységéről,
f) amit jogszabályok a képviselő-testület előtti beszámolás körébe utalnak.
(4) A tájékoztató olyan szóban, illetve írásban közölt információ, adat, tény, megállapítás képviselő-testület elé terjesztése, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát elősegítik, illetve alátámasztják, továbbá amelyek valamely, a település életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.
(5) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot általában akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Az Ötv. 10. §-ában meghatározott ügyekkel kapcsolatos előterjesztéseket kizárólag írásban lehet benyújtani.
(6) A képviselő-testület napirendjének előterjesztésére kizárólag írásban kerülhet sor:
a) a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyekben;
b) a költségvetés módosítását érintő javaslat esetén;
c) az önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos ügyekben;
d) a Polgári Törvénykönyvből eredő jogügyletekkel kapcsolatos ügyekben;
(7) Az előterjesztések felépítése, formai és tartalmi követelményei, a határozati javaslat: a) a helyzetfeltárás:
az előterjesztés címének és tárgyának pontos meghatározása, az előkészítésben résztvevők megnevezése, véleménye, az előzmények ismertetése, annak megjelölése, hogy a képviselő-testület vagy szervei, illetve jogelődje foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, ha igen, milyen határozatot hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása, a tárgykört rendező jogszabályok, a vonatkozó jogszabályi háttér megjelölése, a helyzetelemzés, értékelés, amely az adott téma tömören, célratörően megfogalmazott alapos, tárgyilagos és tényszerű bemutatása, az eltérő (kisebbségi) vélemények megjelölése és annak indokai, mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltüntetése, melyek indokolják a meghozandó döntést vagy az adott döntési változatot, döntési alternatívák esetén azok várható hatásainak, következményeinek meghatározása,
b) az előterjesztés megállapításain alapuló feladat meghatározást tartalmazó határozati javaslat, melynek kapcsolódnia kell szervesen az előterjesztés megállapításaihoz, törvényesnek, célszerűnek, szakszerűnek és végrehajthatónak kell lennie, konkrétan meg kell határozni a végrehajtás objektív és szubjektív feltételeit, ha a döntésnek és/vagy a végrehajtásnak több módja is lehetséges, tartalmaznia kell az alternatívákat, rendezni kell az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsát (részben vagy egészben történő hatályon kívül helyezése, esetleges módosítása, kiegészítése vonatkozásában), meg kell jelölni a végrehajtásért felelőst (felelősöket), több felelős esetén fel kell Il
tüntetni a feladatok végrehajtásának koordinálásáért felelős személyt, meg kell jelölni a
végrehajtási határidőt, a határidőt általában évre, hóra, napra kell meghatározni, szükség esetén részhatáridőt lehet alkalmazni, eltérő végrehajtási határidők esetén pontonként, egyébként a határozati javaslat végén kell a végrehajtási határidőt (a felelősökkel együtt) feltüntetni.
Sürgősségi indítvány

25. § (l) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan javaslat, amely az ülés meghívójában nem szerepel, vagy az ülés tárgysorozatába előzetesen már felvett — de nem elsőként feltüntetett — tárgykör soron kívüli, első napirendként történő tárgyalására irányul.

(2) A képviselő-testület — a polgármester javaslatára — egyszerű szótöbbséggel dönt — több javaslat esetén a kezdeményezés sorrendjében - a sürgősségi indítványról.

(3) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei: sürgősségi indítvány — a sürgősség tényének rövid indokolásával — legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél vagy a napirend tervezet ismertetése után szóban is előterjeszthető.

(4) Ha a képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, annak tárgyát első napirendként tárgyalja meg, vagy azt felveszi az adott ülés tárgysorozatába megvitatás céljából.

(5) A sürgősségi indítvány testületi elfogadása esetén a javaslatnak sürgősségi tárgykörként való tárgyalására és a napirenddel kapcsolatos vitára az ülés tárgysorozatának meghatározásakor eldöntött sorrendi helyen kerül sor.

(6) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, akkor a napirend tervezetében szereplő tárgyat nem elsőként, hanem a tárgysorozat meghatározásakor elfogadott utóbbi helyen tárgyalja meg, illetőleg a sürgősségi indítványt az adott ülés napirendjére nem veszi fel. Ez esetben úgy is dönthet a képviselő-testület, hogy az indítvány tárgyát valamely későbbi ülésén tárgyalja meg.

A tanácskozás rendje

26. § (1) A képviselő-testület ülésén a meghívottak tanácskozási joggal vesznek részt.

(2) Azok a meghívottak, akiket nem valamennyi napirend tárgyalásához hívtak meg, kizárólag annak a napirendnek a vitájában vehetnek részt tanácskozási joggal, melyhez meghívásuk kapcsolódik.

(3) Az előadó a napirendhez a vita előtt amennyiben az előterjesztés teljes szövege vagy a napirendnek — csak határozati javaslatot vagy rendelet tervezetet tartalmazó — a döntés tervezetet érintő kivonata került írásban kiküldésre szóban kiegészítést tehet abban az esetben, ha az — a napirend írásos anyagához képest — új információkat tartalmaz. Szóbeli előterjesztés esetén az előadó a napirend anyagát szóban terjesztheti elő. A szóbeli kiegészítés és előterjesztés időtartamát a képviselő-testület — a polgármester vagy bármely képviselő indítványára — minimum 3 percre korlátozhatja.

(4) Az előadóhoz a képviselőtestület tagjai, az ülésen tanácskozási és részvételi joggal jelenlévők — az utóbbiak abban az esetben, ha felszólalásukat a polgármester vagy a képviselőtestület engedélyezi — kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó még a vitát megelőzően köteles rövid választ adni.

A vita megnyitása és vezetése

27. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön nyit vitát, melynek során javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását is. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) Az ülésen elsősorban a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak van felszólalási joguk, azonban az ülésvezető napirendenként egy esetben — a képviselők és meghívottak felszólalásait követően — az ülésen megjelent állampolgároknak legfeljebb 5 percben eseti felszólalási jogot adhat.

(3) Napirend előtti felszólalásra az elnöktől a tárgyalandó napirendhez nem kapcsolódó rendkívüli ügyben, a soron kívüli felszólalás tárgyának megjelölésével bármelyik képviselő legfeljebb 5 perc időtartamra ülésenként egy alkalommal kérhet engedélyt.

(4) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. Az ismételt hozzászólást követően a további hozzászólás lehetőségét az ülésvezető megtagadhatja.

(5) A polgármester (alpolgármester), a jegyző és az előterjesztő több alkalommal is hozzászólhat az egyes napirendekhez.

(6) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az ülésvezető felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra. Az ülésvezető a felszólítás eredménytelensége, illetve a felszólalásra engedélyezett idő eltelte után megvonhatja a szót.

(7) Az ülésvezető szükség esetén ülésenként legfeljebb két alkalommal tárgyalási szünetet rendelhet el, melynek időtartama legfeljebb fél óra lehet. Tárgyalási szünet tartását bármely képviselő vagy a jegyző is indítványozhatja.

28. § (1) A rendeleti és a határozati javaslathoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak az ülést megelőzően írásban, vagy az ülésen szóban indokolással ellátott módosítást (kiegészítést) terjeszthetnek elő. A szóbeli módosító javaslatok előterjesztésére csak az adott napirendi téma vitája során van lehetőség.

(2) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez — az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő — ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.

(3) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(4) A testület bármely tagja, a napirend előadója és a körjegyző a szavazás megkezdéséig javasolhatja a napirend tárgyalásának — az ülés félbeszakítására, az idő előre haladtára vagy a napirend előkészítettlenségére tekintettel történő — elnapolását. A javaslatról a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz, és egyúttal dönt a napirend tárgyalásának újabb időpontjáról.

(5) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a testület — az ülésvezető, illetőleg bármelyik képviselő javaslatára — a vita folytatását szükségtelennek taftja.

(6) A vita lezárása után az ülésvezető biztosítja az előterjesztőnek a viszontválasz jogát. A napirend előadója a zárszó kertében röviden reagálhat, válaszolhat a hozzászólásokra, a vitában elhangzottakra.

(7) Az ülésvezető a vita lezárása után összefoglalja a vita lényegét, érdemben kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő valamennyi felvetésre. Gondoskodik a tanácskozás során elhangzott egyéb javaslatok, észrevételek érdemi megválaszolásáról.

(8) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a körjegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

A szavazás elrendelése, a szavazati arányok, a szavazás módja, formái és eredményének megállapítása

29. § (l) A polgármester a vita lezárását, a zárszó, valamint az összefoglaló elhangzását követően elrendeli a szavazást. A szavazás eredményeképpen, az adott napirendi pont lezárásaként a képviselő-testület határozatot hoz vagy rendeletet alkot.

(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület az elhangzás sorrendjében majd az elfogadott módosításokkal kiegészített eredeti határozati j avaslatról.

(3) Bármely egyszerű többséget igénylő javaslat elfogadásához — ha az ülés egyébként határozatképes — az ülésen jelenlévő képviselők több mint a felének egybehangzó igen szavazata szükséges.

(4) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselőtestület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(5) Amennyiben a képviselő elmulasztja a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettséget és ezt a testület megállapítja, úgy a polgármester — rosszallásának egyidejű kifejezése mellett az ülés nyilvánossága előtt nyomatékosan felhívja, hogy a jövőben ezirányú kötelezettségének tegyen eleget. Amennyiben a bejelentés elmulasztása a határozathozatal után kerül megállapításra, úgy a képviselő-testület dönt a személyes érintettséggel született határozat érvényben tartásáról.

(6) Az adott ügyben kizárt személy a téma tárgyalásában nem vehet részt és azzal kapcsolatban szavazati joga nincs.

(7) Minősített többség szükséges

a) önkormányzati rendeletalkotáshoz,

b) az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,

c) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz,

d) külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,

e) intézmény alapításához, a képviselő kizárásához, g) zárt ülés elrendeléséhez,

h) a képviselőtestület - megbízatásának lejárta előtti - feloszlásának kimondásához,

i) a polgármester elleni kereset benyújtásához,

j) [2] hatályon kívül

k) a települést a területével határos másik megye területéhez való átcsatolás kezdeményezéséhez,

l) továbbá az SZMSZ-ben meghatározott ügyek eldöntéséhez, így: a képviselő-testület programjának megállapításához, településszerkezeti terv, szabályozási terv és helyi építési szabályzat jóváhagyásához, [3] hatályon kívül, helyi népszavazás kiírásához, kitüntetési, díszpolgári cím adományozásához.

(8) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.

(9) Szavazategyenlőség áll fenn amikor a jelenlévő önkormányzati képviselők fele igennel, másik fele nemmel szavazott vagy abban az esetben, ha nyílt szavazásnál az „igen” szavazatok száma megegyezik a „nem” és a „tartózkodó” szavazatok összegével. Ebben az esetben általános szabályként az előterjesztést elutasítottnak kell tekintetni.

(10) Kötelező döntést igénylő kérdésekben, ha az előterjesztés nem kapta meg a szükséges többséget, a polgármester szünetet rendel el, a szünet elteltével folytatódik a vita. A polgármester ezt követően újból elrendeli a szavazást. Ismételt eredménytelenség esetén a napirendet a következő képviselőtestület napirendjére kell tűzni.

30. § (l) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A szavazás nyílt vagy titkos.

(3) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt kézfelemeléssel történő — szavazással hozza.

(4) A nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(5) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

a) azt a törvény írja elő,

b) azt legalább három jelen lévő képviselő indítványozza,

c) azt a polgármester kéri.

(6) A szavazás megkezdése előtt a név szerinti szavazásra bármely képviselő és a körjegyző is javaslatot tehet. Ebben az esetben a javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(7) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(8) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ábécé sorrendben felolvassa a testületi tagok nevét, akik pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel, „nem”-mel vagy „tartózkodom”mal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatnak megfelelő szavazatot külön névjegyzéken a megfelelő testületi tag neve mellett feltünteti, majd a kitöltött névsort átadja az ülésvezetőnek, aki a szavazatok összeszámolása után megállapítja a szavazás eredményét és azt kihirdeti.

(9) A név szerinti szavazás eredményét rögzítő külön hitelesített névsort az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(10) A képviselőtestület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező. A titkos szavazással hozott döntést is alakszerű határozatba kell foglalni. (l l) A titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet:

a) az ülésvezető;

b) bármely képviselő és

c) a jegyző.

A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(12) Titkos szavazás elrendelése esetén a szavazást az erre a feladatra megválasztott bizottság [4] bonyolítja le.

(13) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik.

(14) A szavazatszámlálást végző bizottság6 feladata a szavazólapok elkészítése, a titkosság feltételeinek biztosítása, a leadott szavazatok összeszámlálása és az eredmény kihirdetése.

(15) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza: - a szavazás helyét,

idejét,
- a szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak nevét;
- a szavazás eredményét, a szavazás során felmerült körülményeket.
(16) Az ülésvezető a szavazás után — a titkos szavazás kivételével — megállapítja annak eredményét és kihirdeti a határozatot, illetőleg ismerteti a rendelet elfogadásának, megalkotásának tényét.

Képviselői kérdés, interpelláció

31. § (l) Képviselői kérdés: Az SZMSZ 32. (4) bekezdésében meghatározott címzettekhez, valamint az önkormányzati intézmények vezetőihez a testületi ülésen intézett, önkormányzati

6
hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű általában az önkormányzati belső működés viszonylataira vonatkozó — felvetés vagy tudakozódás.
(2) Interpelláció: Az SZMSZ 32. (4) bekezdésében meghatározott személyek magyarázatadási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben. Az interpelláció olyan képviselői kérdés, amely az érdemi önkormányzati ügyekre, a helyi közügyek lényeges elemeire vonatkozik és általában problémát tár fel, s arra kér választ, az miként szüntethető meg, illetőleg valamilyen mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet vagy valamely panasz orvoslását kéri.
(3) A kérdésre a képviselőtestület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Válaszának elfogadásáról a képviselőtestület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ.
(4) A képviselő a képviselő-testület ülésén - a napirendek lezárása után a
a) polgármestertől,
b) alpolgármestertől,
c) az önkormányzati bizottságok elnökeitől,
d) a jegyzőtől, önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre
az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban — érdemi választ kell adni.
(5) Az interpellációt írásban előre legkésőbb az ülés napirendjének elfogadásáig a polgármesterhez kell benyújtani. Szóbeli interpelláció előterjesztése esetén az interpellációs szándékot az ülésen a polgármesternek legkésőbb a napirend megállapításáig jelezni kell és azt az egyéb napirendek megtárgyalását követően lehet megtenni. Az interpelláló megkérheti a körjegyzőt, hogy szakszerűen fogalmazza meg szóbeli interpellációja tárgyát és azt olvassa is fel. Az interpelláló ehhez a beterjesztéshez rövid szóbeli indokolást fűzhet.
(6) A napirend megállapításáig nem jelzett interpellációt, illetőleg a távollévő képviselő írásos interpellációját a képviselőtestület nem veszi fel az ülés napirendi közé és azt az adott ülésen nem is tárgyalja meg.
(7) Az interpellációt lehetőleg az ülésen kell megválaszolni. Ha az interpellált írásban ad — az ülésen kellő informáltsága hiánya miatt választ, válaszát minden képviselőhöz el kell juttatni.
(8) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról — szóban azonnal megadott válasz esetén az adott ülésen, írásos válasz esetében a következő testületi ülésen — először a kérdést feltevő képviselő nyilatkozik, majd a képviselő-testület az előterjesztőtől függetlenül, de az ó szavazatát is figyelembe véve — vita nélkül határoz.
(9) A képviselő-testület az el nem fogadott válasz esetén az interpelláció alapján részletes vizsgálatot rendelhet el, melynek lefolytatásával megbízhatja a polgármestert, vagy bizottságát, az ügy kivizsgálására ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A vizsgálatba külső szakértő is bevonható és abban az interpelláló képviselő maga is részt vehet.
(IO) A vizsgálat befejezése utáni legközelebbi ülésén a képviselőtestület ismételten napirendre tűzi az interpelláció tárgyát.

A tanácskozás rendjének fenntartása

32. § (1) A tanácskozás méltóságának és komolyságának, a testület tekintélyének megőrzése érdekében az ülés rendjének fenntartásáról a polgármester (ülésvezető) gondoskodik. Ennek során:

a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, sértő (bántó) kifejezéseket (megjegyzéseket) használ, illetőleg tesz. Ismételt figyelmeztetést követően az érintettől megvonhatja a szót.

b) Rendre utasíthatja azt a személyt, aki — az a.) pontban körülírt magatartásával a képviselőtestület tagjaihoz, illetve a képviselőtestület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít.

c) Ismétlődő vagy súlyos rendzavarás esetén a polgármester indítványozhatja, hogy a képviselőt a képviselő-testület jegyzőkönyvben rója meg.

A polgármester javaslatáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) Ha a tanácskozás rendjét a nyilvános ülésen megjelent állampolgár zavarja meg, a polgármester rendre utasíthatja a rendbontót, ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti és szükség esetén a kiutasítás végrehajtásához, a rendzavaró eltávolításához rendőri közreműködést is igénybe vehet.

(3) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendbontás (tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény) következik be, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülésvezető az ülést — ha az ismételt figyelmeztetései sem jártak eredménnyel — meghatározott időre felfüggesztheti, illetőleg félbeszakíthatja azt és egyidejűleg javasolhatja az ülés elnapolását.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

A jegyzőkönyv

33. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséról a jegyző gondoskodik.

(2) 7 A testületi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet szkennelt formában, elektronikus úton kell megküldeni a törvényességi felügyeletet végző szervnek, a papír alapú példányt pedig az irattárban kell megőrizni

(3) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, a jelenléti ívet, az elfogadott rendeleteket, az írásban megküldött interpellációkat, a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételeit, a név szerinti szavazásról készített névsort, és a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólását ugyancsak mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(4) A jegyzőkönyv tartalmazza:

az ülés sorszámát, helyét, időpontját és az ülés formájának — alakuló, rendes és rendkívüli ülés, együttes ülés, ünnepi ülés illetőleg közmeghallgatással egybekötött ülés — megjelölését, az ülés nyilvános, avagy zárt ülési módját, az ülésen megielent képviselőket és meghívottakat név szerint (a képviselőket ábécé sorrendben, míg a meghívottakat napirendi pontonként), a távolmaradásukat előre bejelentett, illetőleg e nélkül távol maradt képviselők nevét, az ülésvezető nevét (funkcióját), az ülés megnyitásának tényét, a képviselőtestület határozatképességének kinyilvánítását, az ülés tárgysorozatának (napirendi pontjainak) elfogadását, a napirend előtti felszólalásokat és azok lényegét, napirendi pontonként: a napirend címét (tárgyát); az előadó nevét; a szóbeli kiegészítés lényegét; az előadóhoz intézett kérdéseket; a válaszadás összefoglalását; a vitában felszólaltak nevét és hozzászólásuk lényegét (kivéve ha a képviselő hozzászólásának, megjegyzésének szó szerinti rögzítését kéri), szóbeli előterjesztés esetén annak lényegét és az ily módon előterjesztett határozati javaslatokat szó szerint, az előterjesztett módosító indítványokat, a vita összefoglalóját, s az előadó zárszavát, a határozathozatal módját, a szavazás eredményét (számszerűsítve); szükség esetén utalva a minősítettség követelményére, a meghozott határozatok szó szerinti szövegét (a végrehajtás felelősét és határidejét), az elhangzott képviselői kérdéseket, az interpelláló képviselő nevét, az interpelláció tárgyát; a válaszadó nevét; az interpelláló képviselő nyilatkozatát és a képviselő-testület döntését a válasz elfogadásáról, az ülésen történt fontosabb eseményeket (bejelentéseket), az ülésvezető rendfenntartással összefüggő intézkedéseit, az ülés bezárásának idejét.
(5) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.
(6) A választópolgárok a zárt ülés kivételével — betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről készített külön jegyzőkönyvet és annak mellékleteit a jegyző a képviselő-testület titkos irataként kezeli.
V. Fejezet

A képviselő-testület döntései

34. § A képviselő-testület:

a) határozatot hoz,

b) rendeletet alkot.

A képviselő-testület határozata

35. § (1) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

a) hatályon kívül,

b) a napirend meghatározásáról,

c) az ügyrendi kérdésekről,

d) a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,

e) informális jelentés tudomásulvételéről,

f) interpellációra adott válasz elfogadásáról.

képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését. Szó szerinti
megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.
(3) A képviselő-testület határozatait külön-külön — a naptári év elejétől kezdődően folyamatos arab sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: sorszám/év (.... hó .... nap) Határozat.
(4) A képviselő-testület hatósági határozataira — az Mötv-ben foglalt eltérésekkel — a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) A testületi határozatokról az önkormányzat hivatala betűrendes és határidős nyilvántartás vezet. A jegyző gondoskodik arról, hogy az ülés jegyzőkönyvének elkészítésével egyidejűleg a határozatokról külön jegyzőkönyvi kivonatok készüljenek, és azok megküldésre kerüljenek a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek, illetőleg azoknak is, akiknek a munkájához szükséges a határozat ismerete.

Az önkormányzat rendelete

36. § (1) 9 A képviselőtestület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján — annak végrehajtására — önkormányzati rendeletet alkot.

A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai 37. §
Önkormányzati rendelet alkotását, illetve módosítását kezdeményezhetik:
a) a települési képviselők,
b) a képviselőtestület bizottságai,
c) a polgármester, az alpolgármester és a körjegyző,
d) a község lakossági, érdekképviseleti és más civil szervezetei, illetőleg azok vezetői,
e) a kisebbségi önkormányzat testülete,
f) mindazok a központi szervek, amelyeknek az Ötv. értelmében a helyi önkormányzattal kapcsolatos feladatai és hatáskörei vannak,
g) választópolgárok (erre irányuló népi kezdeményezéssel).
A rendelet-tervezet elkészítése, véleményezése és testület elé terjesztése

38. § 9

(l) Az SZMSZ 37. S-ában felsoroltak a rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést általában a polgármesterhez nyújthatják be. A polgármester — a körjegyző bevonásával — a kezdeményezést, majd a tervezetet a képviselőtestület elé terjeszti. A jegyző és a téma szerint illetékes bizottság a képviselőtestület ülésén jogosult a saját kezdeményezése, illetőleg rendelet-tervezete önálló előterjesztésére.
(2) A képviselő-testület az előterjesztett kezdeményezéssel kapcsolatosan állást foglal abban, — ha törvény az önkormányzati rendelet megalkotását nem teszi kötelezővé — hogy szükség van-e a témában rendeletre, aktuális-e a rendeleti szabályozás, ki készítse el a rendelettervezet szövegét, illetőleg meghatározhatja a szabályozandó társadalmi viszony fontosabb kérdésköreit, a megalkotandó rendelet személyi, szervi és tárgyi hatályának elvi kereteit. A képviselőtestület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletének előkészítésénél elrendelheti a tervezet kétfordulós tárgyalását is, amikor először a rendelet szabályozási koncepciójáról, a tervezett szabályozás jellegéről (részletekbe menő vagy keretszabályozás), alapkérdéseiről dönt, elveket, szempontokat állapít meg. A második fordulóban a testület a rendelet javasolt szövegéről, az egyes alternatívák kiválasztásáról dönt.
(3) A rendelet-tervezetet általában a jegyző készíti el. A képviselő-testület a tervezet elkészítésére külső szakértőt is felkérhet. Szakértő bevonására a körjegyző javaslatot tehet. A tervezet összeállításával a testület állandó, ideiglenes vagy külső bizottságot is megbízhat.
(4) Az önkormányzati rendeletek előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni. Ennek elsődleges forrásai:

a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye, illetőleg a

lakossági közvélemény-kutatás.
(5) A törvényben nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok szabályozása tekintetében rendelet alkotás előkészítésekor meg kell vizsgálni különösen:
a) a szabályozási javaslat nem ellentétes-e bármely magasabb szintú jogszabály rendelkezéseivel;
b) a szabályozási javaslat nem érint-e olyan kérdéskört, amelyre az Európai Uniónak kizárólagos jogalkotási hatásköre van;
c) a szabályozási javaslat nem akadályozza-e az Európai Unió közösségi jogának érvényesülését,
d) a szabályozási javaslat megfelel-e az Alkotmánybíróság határozataiban megfogalmazott, az Európai Közösségek Bírósága ítélkezési gyakorlata során kialakult jogelveknek.
(6) A polgármester egyes rendelettervezeteket — az érdemi vita előtt — közmeghallgatásra bocsáthat, ilyen lehet:
a) településrendezési tervek,
b) településfejlesztést érintő kérdések.
(7) A lakosság szélesebb körét érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit legalább tizenöt napig közszemlére kell bocsátani a polgármester által meghatározott módon és erről a lakosságot a helyben szokásos módon — hirdetőkön való kifüggesztéssel — tájékoztatni kell. Az állampolgárok a közzététel időtartama alatt észrevételeket, megjegyzéseket tehetnek a tervezettel kapcsolatosan, melyet írásban kell a polgármesternek benyújtani. Ezeket a javaslatokat a tervezet elkészítéséért felelős a szükséghez képest a rendelet tervezetbe beépíti.
(8) Amennyiben nem a körjegyző a rendelettervezet előkészítésének felelőse, akkor a tervezet képviselő-testület elé terjesztése előtt azt a jegyző ismét megvizsgálja törvényességi szempontból.
(9) Az előterjesztésre jogosult az előkészítést és véleményezést követően a rendelettervezetet indokolással együtt terjeszti a képviselőtestület elé megvitatás és elfogadás végett. Az előterjesztő köteles a testületet egyidejűleg tájékoztatni az előkészítés során felvetődött, de mellőzött, a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva az elutasítás indokaira. A rendeleti javaslat indokolását szóban is elő lehet terjeszteni.
(10) A képviselőtestület a szavazás során először a módosító javaslatokról, majd a rendeleti javaslat egészéről dönt.
(11) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.

Az önkormányzati rendelet jelölése, kihirdetése és hatálybalépése

39. § (1) A képviselő-testület rendeleteit külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos arab sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve a rendeletalkotás tárgyát.

(2) Az (l) bekezdésben foglaltak alapján az önkormányzati rendeletek jelölési módja az alábbi:

Kalaznó Község Önkormányzata Képviselő-testületének ./év. (kihirdetés dátuma: hó, nap) önkormányzati rendelete a/az . .-ról.
(3) Az önkormányzati rendelet hiteles, végleges szövegét — annak elfogadását követően — a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.
(4) Az önkormányzati rendeletet szabályszerűen ki kell hirdetni, amely a községháza hirdetőtábláján a rendelet teljes terjedelmű szövegének kifüggesztésével valósul meg. A kihirdetés időpontjának a kifüggesztés napja számít.
(5) Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A rendelet hatálybalépésének napját — mely általában a kihirdetés napja a rendeletben kell meghatározni.

Az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása

40. § (l) A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek hirdetőn történő kifüggesztés, vagy szórólapos formában történő megküldés útján az őket érintő rendeletekről. A rendeletek egy példányának a községi könyvtárban történő elhelyezésével a rendeleteket a lakosság részére hozzáférhetővé kell tenni.

(2) A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.

(3) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek (az abban közreműködő szervek) — a polgármester indítványára — időközönként tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.

(4) A jegyző köteles gondoskodni a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. A körjegyző — jogszabályi változás esetén — köteles kezdeményezni az önkormányzati rendelet módosítását.

(5) A jegyző gondoskodik a módosított képviselőtestületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

VI. Fejezet

A települési képviselő

41. § (l) A települési képviselő a község egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit.

(2) A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.

(3) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen az Mötv.

32. S-a szerint esküt tesz.

(4) A képviselőt a Mötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelességek illetik meg, illetőleg terhelik.

42. § A képviselő főbb jogai:

a) Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében. A polgármester egyes települési képviselőket — szakmai ismereteik, felkészültségük szerint bevon a döntések előkészítésébe, a különböző szervekkel folytatott tárgyalásokba. A képviselő-testületnek egyes ügyekben javaslatot tehet arra, hogy a képviselettel a testület valamely képviselőt bízzon meg. A képviselőnek joga van tehát aktívan részt venni a testület ülésén, annak munkájában.

b) A képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a körjegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre a megkérdezett az ülésen - vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban - érdemi választ köteles adni.

c) Kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

d) Tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni.

e) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének — a képviselő-testület által átruházott — önkormányzati ügyben hozott döntését.

f) Megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet.

g) A képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.

h) Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni.

i) Saját beleegyezését követően a képviselő-testület a képviselőt megválaszthatja bármely önkormányzati tisztségre, funkcióra (megválasztható tanácsnoknak, bizottsági elnöknek és tagnak, alpolgármesternek).

j) A képviselő-testület által külön rendeletben megállapított tiszteletdíjra, természetbeni juttatásra jogosult.

k) A képviselőtestület a polgármester, illetőleg bármely települési képviselő javaslatára a képviselők közül a testület által meghatározott önkormányzati ügyek, feladatkörök ellátásának felügyeletére, továbbá a feladatok végrehajtásának folyamatos ellenőrzésére tanácsnokot választhat. A tanácsnoki megbízatás négy évnél rövidebb időtartamra is szólhat, de egy meghatározott feladat egy konkrét beruházás — megvalósításának koordinálására is adható.

43. § A képviselő főbb kötelezettségei:

a) Köteles tevékenyen részt venni a képviselőtestület munkájában. Az üléseken való megjelenésen felül felkérés alapján köteles aktívan közreműködni a testületi ülések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban, a testületi döntések végrehajtásában. Köteles a testületi ülésen az írásos anyagok elolvasását, szükség esetén a választópolgárokkal való konzultálást követően — felkészülten megjelenni, ezáltal a döntés meghozatalában kellően informáltan részt venni. A képviselő közéleti szerepvállalással járó felelősségére a polgármester felhívhatja a figyelmét.

b) Köteles rendszeres kapcsolatot tartani a választókkal, a lakosság különböző társadalmi és önszerveződó közösségeivel, tájékoztatni őket a képviselőtestület működése során hozott közérdekű döntésekről, lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni;

c) Köteles a magánéletében is olyan magatartást tanúsítani, amely összeegyeztethető képviselői megbízatásával, közéleti tevékenységével, ezáltal méltóvá teszi a választók bizalmára.

d) Köteles a tudomására jutott állami, szolgálati, illetőleg magán- és üzleti titkot megőrizni, valamint annak akár a maga, akár a más javára vagy kárára történő felhasználásától tartózkodni. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.

e) Köteles a személyes érintettségét, a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot még a vita előtt bejelenteni.

f) A képviselők kötelesek a törvényben meghatározottak szerint az abban megjelölt határidőig a vagyonnyilatkozatok kezelésére és vizsgálatára kijelölt bizottság részére a vagyonnyilatkozatot zárt borítékban leadni. A képviselőre vonatkozó adatokat tartalmazó vagyonnyilatkozat - az ellenőrzést biztosító adatok kivételével — nyilvános, a családtagok nyilatkozata viszont nem.

VII. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

44. § (l) A képviselő-testület — meghatározott önkormányzati feladatok ellátására — állandó vagy ideiglenes bizottságokat választhat. Törvényben meghatározott esetekben az abban elrendelt bizottság megalakítása kötelező.

(2) A bizottság képviselő-testületi döntés előkészítő, a képviselőtestület által átruházott hatósági, valamint önkormányzati nem hatósági jogkör gyakorlásával összefüggő, továbbá a hozott döntések végrehajtásának szervezésével, valamint ellenőrzésével kapcsolatos tevékenységet lát el. A képviselő-testület a bizottság döntését felülvizsgálhatja, a polgármester pedig felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását.

(3) A bizottság a belső működési szabályait — a Mötv. és az SZMSZ keretei között — maga állapítja meg.

(4) A képviselő-testület saját munkájának elősegítésére, döntéseinek megalapozására, kizárólag külső tagokból álló szakmai — tanácsadó, véleményező — szervet, munkacsoportot is működtethet.

(5) A képviselő-testület a bizottság létrehozásakor: dönt a bizottság elnevezéséről, rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról, meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek, határozza meg a bizottságok feladat- és hatáskörét.

(6) A képviselőtestület döntési jogot adhat bizottságainak és a bizottság döntését felülvizsgálhatja, önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságának. Bizottságok

45. § (l) A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.

Az ideiglenes bizottságot
a) meghatározott időre vagy
b) meghatározott feladat elvégzésére hozhatja létre.
A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.
(2) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselőtestület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.
(3) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) Az önkormányzat által létrehozott bizottság elnevezése: Önkormányzati Bizottság, tagjainak száma: 3 fő
(5) 11 Az Önkormányzati Bizottság feladatai:
a) a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és ellenőrzése,
b) összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatok.

A bizottság működése

46, §

(l) A bizottság határozatképességére és határozat-hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak joga és kötelezettsége azonos.
(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök köteles összehívni a bizottságot a képviselő-testület döntése alapján és a polgármester indítványára.
(3) A bizottság ülése nyilvános. A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Ötv. kötelezővé teszi, vagy megengedi. Döntéseiről a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
(4) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az elnök, valamint az a bizottsági tag, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság elnöke esetén a polgármester, bizottsági tag esetén maga a bizottság dönt. A kizárást követően a bizottság elnöke, illetőleg tagja nem vehet részt a döntéshozatalban.
(5) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.
(6) A bizottságok ügyviteli teendőinek ellátásáról a körjegyző a képviselőtestület hivatala útján gondoskodik.
(7) A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a jegyző az ülést követő 15 napon belül köteles megküldeni a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülés lényegi mozzanatait, a bizottság döntését, állásfoglalását, javaslatát, valamint — külön indítványra — a kisebbségi véleményeket.
(8) A bizottságok az általuk végzett munkáról a képviselőtestület előtt annak eseti döntése szerint kötelesek beszámolni. A beszámoló szempontjait a polgármester és a jegyző együttesen határozza meg.
VIII. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző A polgármester

47. § (1) A polgármester főállású önkormányzati tisztségviselő.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

48. § (l) A polgármester — a települési önkormányzat vezetőjeként — felelős az önkormányzat egészének működéséért.

Átfogó feladatai az alábbiak:
szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat; gondoskodik az önkormányzat vagyonának megőrzéséről és gyarapításáról, gazdálkodásának menedzseléséről; biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését; gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről; támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit; kapcsolatot taft a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel, és a kisebbségi önkormányzat testületével; biztosítja a képviselő-testület működési feltételeinek a megteremtését, munkájának megszervezését; segíti a települési képviselők, a tanácsnokok, a bizottsági elnökök munkáját; gondoskodik a képviselő-testület döntéseinek előkészítéséről, a döntések végrehajtásának megszervezéséről és ellenőrzéséről; segíti és ellenőrzi az önkormányzati intézmények működését.
(2) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:
a) Összehívja (előkészíti) és vezeti a képviselő-testület üléseit.
b) A polgármester — a véleménye szerint önkormányzati érdeket sértő — képviselőtestületi döntés egy alkalommal való ismételt megtárgyalását kezdeményezheti. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, melyről a képviselőtestület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.
c) Gyakorolja a képviselő-testület által átruházott egyes hatásköröket.
d) Aláírja (a jegyzővel együtt) az önkormányzati rendeletet, valamint a testületi ülés jegyzőkönyvét.
e) Képviseli az önkormányzatot.
f) Beszámol a képviselő-testületnek a két testületi ülés között végzett munkájáról, átruházott hatáskörében hozott határozatairól, valamint évente 2 alkalommal beszámol a Többcélú társulási tanácsban végzett tevékenységéről.
(3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:
a) Indítványozhatja a bizottság összehívását, indítványára a bizottságot össze kell hívni.
b) Felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselőtestület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.
c) Bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök összeférhetetlenségi ok jelzése alapján a kizárás kérdéséről, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti.
d) Segítséget nyújt a bizottsági döntések előkészítéséhez, meghatározza az ehhez szükséges hivatali közreműködés formáit és módozatait.
(4) A képviselő-testület hivatalával összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:
a) A képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt.
b) A jegyző javaslatainak a figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában.
c) Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja.
d) A jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására.
e) Szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
f) Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a körjegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

Az alpolgármester

49. § (l) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy vagy több alpolgármestert választhat. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg. Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új képviselőtestület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(2) A képviselő-testület egy alpolgármestert választ, aki feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

(3) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(4) Az alpolgármester csak a polgármester előre nem látható huzamosabb távolléte, tartós akadályoztatása esetén, helyettesítési jogkörében gyakorolhatja a polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat (pl. bizottsági döntés felfüggesztése, testületi ülés összehívása stb.).

(5) Az alpolgármester helyettesítési jogkörön kívüli, egyéb feladatai - jellegüket, tartalmukat tekintve - előkészítő, összehangoló jellegűek lehetnek. Részt vehet a polgármester által meghatározott körben és mértékben:

a) a képviselőtestület (és annak bizottságai) ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában, a határozatok végrehajtásában;

b) a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban;

c) a képviselők munkájának segítésében;

d) a kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében.

(6) [5] hatályon kívül

A jegyző

50. § (1) Az SZMSZ IX. fejezete szerinti közös önkormányzati hivatalt létrehozó önkormányzatok polgármesterei — pályázat alapján — a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról elfogadott megállapodásban (a továbbiakban: Megállapodás) rögzített szavazati aránnyal — jegyzőt neveznek ki, határozatlan időre, aki felett a munkáltatói jogokat a székhely település önkormányzatának polgármestere gyakorolj a.

(2) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. Gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben:

a) A polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testületek, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket.

b) Ellátja a testületek, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat.

c) Tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottságok ülésein.

d) Törvényességi észrevételeket tehet a szavazás előtt az előterjesztés vitájában, melyet köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.

e) Rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a hivatal munkájáról és az ügyintézésről.

f) Gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül megküldi a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek.

g) hatályon kívül

h) Végzi az önkormányzati rendelet szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat, továbbá gondoskodik az önkormányzati rendeletek tartalmának megismertetéséről és segíti azok végrehajtását.

(4) A jegyző egyéb főbb feladatai:

a) Dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.

b) Ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és a hatósági hatásköröket.

c) A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

d) Dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket neki a polgármester ad át.

e) Szervezi a hivatal jogi felvilágosító munkáját.

f) Gondoskodik a hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről.

g) Ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat.

h) Kialakítja az iratkezelés szervezeti rendjét a 335/2005. (XII. 29.) Kormányrendeletben foglaltak figyelembevételével.

(5) A jegyző sajátos feladat- és hatáskörében:

a) Ellátja a (települési és kisebbségi) képviselő-testületek bizottságok és települési képviselők működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat, illetve ezek ellátásáról gondoskodik.

b) Előkészíti az tartozó önkormányzat polgármesterének hatáskörébe utalt államigazgatási döntéseket, gondoskodik azok végrehajtásáról.

c) A polgármester egyetértésével kinevezi, felmenti és jutalmazza a hivatal dolgozóit, és gyakorolja a munkáltatói jogokat.

d) Köteles a képviselő-testületi üléseken — személyesen vagy megbízottja útján — részt venni és ott a szükséges felvilágosításokat megadni.

e) Köteles a hivatal ügyrendjében meghatározott gyakorisággal, de hetente legalább egy napon személyesen vagy megbízottja útján minden községben ügyfélfogadást tartani.

f) Közszolgálati szabályzatban szabályozza az éves költségvetési rendeletben meghatározott keretek között a köztisztviselők vonatkozásában az egyéb szociális, kulturális, egészségügyi juttatások elszámolásának rendjét.

IX. Fejezet

A közös önkormányzati hivatal

51. § (1) A képviselő-testület az önkormányzatok működésével, valamint a polgármesterek és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására — Hőgyész Nagyközség Önkormányzatával együtt „Hőgyészi Közös Önkormányzati Hivatal” elnevezéssel — hőgyészi székhellyel és kalaznói

kirendeltséggel — közös önkormányzati hivatalt (a továbbiakban: közös hivatal) hoz létre. (2) A közös hivatal létrehozásának és működésének feltételeit a két önkormányzat képviselőtestülete által elfogadott Megállapodás rögzíti.
(3) A közös hivatal a jegyző által elkészített és a két önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott szervezeti és működési szabályzat (ügyrend) szerint működik.
(4) A külön határozattal elfogadott ügyrend az SZMSZ függeléke.
X. Fejezet

A társulások

52. § (l) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A képviselő-testület elsősorban más települések képviselő-testületeivel, a megyei közgyűléssel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.

(2) A képviselő-testület társulási megállapodások megkötése során a Mötv. IV. fejezetének rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el.

(3) A társulások működését, feladat- és hatáskörét — az Mötv., valamint külön jogszabályban meghatározott rendelkezések figyelembevételével a társult önkormányzatokkal kötött megállapodások szabályozzák.

XI. Fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

53..§

A képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeit, az eljárás rendjét.
A helyi közakarat formálásának további fórumai, eszközei 54. §
A képviselő-testület a község lakosságának minél jobb és hatékonyabb szolgálata, különösen az információszerzés és informálás, a helyi közvélemény megismerése, valamint az önkormányzati döntések előkészítése, megismertetése, elfogadtatása érdekében a közvetlen kapcsolattartás más eszközeit is alkalmazza. Szükség esetén:
a lakosság bizonyos csoportját, rétegét, a község meghatározott részét érintő kérdés(ek)
megvitatására az érintettek részére tanácskozást szervez, közmunkát szervez és az ebben való részvételre felhív, a helyi társadalmi, gazdasági szervekkel, önszerveződő közösségekkel együttes ülést tart,
kérdőív kibocsátásával vagy más módon közvélemény-kutatást végezhet.
XII. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai 55. §

Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg. Ebben a rendeletben kell megállapítani:
a) A forgalomképtelen vagyontárgyak körét.
b) A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.
c) Az önkormányzat vagyonával, költségvetésével, gazdálkodásának főbb szabályaival és annak ellenőrzésével kapcsolatos rendelkezéseket.
Az önkormányzat költségvetése

56. § (l) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről (bevételeiről és várható kiadásairól) évente rendeletet alkot. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendeletet a képviselő-testület két fordulóban fogadja el. Első fordulóban a költségvetési koncepció kialakítására kerül sor, második fordulóban kerül elfogadásra az éves költségvetésről szóló rendelet.

(3) A képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról a vonatkozó jogszabályok alapján — rendeletet alkot.

Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai 57. §
(l) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a hivatal látja el. A gazdálkodásra vonatkozó feladatok részletezését az ügyrend tartalmazza.
(2) Az önkormányzat gazdálkodását a jegyző által készített, a polgármester által jóváhagyott pénzügyi-gazdálkodási szabályzatok alapján végzi.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

58. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi.

(2) Az önkormányzat belső ellenőrzési feladatait — megállapodás alapján — külső ellenőrző szervezettel látja el.

XIII. Fejezet

Záró rendelkezések 59. §

(l) Az SZMSZ a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) Az SZMSZ függelékeinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.
(3) Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Kalaznó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2007. (IV. 14.) rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról, valamint az azt módosító rendeletek.
(4) Az SZMSZ mellékletei:
1. melléklet: Átruházott képviselő-testületi hatáskörök jegyzéke
(5) Az SZMSZ függeléke a Közös Önkormányzati Hivatal ügyrendje (SZMSZ-e).
Frei-Kovács Mónika sk. Tokainé dr, Mézes Mária sk.
polgármester jegyző
[2]
[3]
[4] .