Szügy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. Cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdésének c) pontjában és az 58. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 48. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes környezetvédelmi igazgatási szerv véleményének kikérésével, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (1) bekezdésének b) pontjában és a 13. § (1) bekezdésének 5. és 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

1. A rendelet célja és hatálya

1. § E rendelet célja, hogy megállapítsa az ember egészségének és környezetének megóvása érdekében a környezeti elemek védelmét szolgáló:

1. az ingatlanok és közterületek tisztántartásának,
2. a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésnek, az avar és kerti hulladék égetésének,
3. a zajvédelemnek,
4. a környezetvédelmi alap létrehozásának és működésének helyi szabályait.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Szügy község közigazgatási területén belül – külterületen és belterületen – a természetes- és jogi személyekre, a jogi személyiség nélküli társaságokra, és szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodnak, működnek vagy bármilyen tevékenységet végeznek.

2.  Az ingatlanok tisztántartásának szabályai

3. § Az ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlan használója (tulajdonosa, haszonélvezője, bérlője, albérlője, szívességi használója) köteles gondoskodni. 

Köteles:

1. az ingatlant szemét- és gyommentes állapotban tartani,
2. a gyepesített területeket rendszeresen nyírni vagy kaszálni,
3. a rovar- és rágcsáló irtásokat szükség szerint elvégezni,
4. az ingatlanon keletkező kommunális hulladékot, ideértve a szelektíven gyűjtött hulladékot is - a kötelező közszolgáltatás igénybevételével elszállíttatni,
5. a lomhulladékot a szervezett lomtalanítás alkalmával elszállíttatni,
6. a zöldhulladékot komposztálni vagy a közszolgáltatóval elszállíttatni,
7. az állattartásból származó trágyát hetente legalább egy alkalommal a lakóingatlanról elszállítani.

4. § Az ingatlan használója köteles gondoskodni az ingatlana előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület) és a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztán tartásáról, a zöld területen a fű nyírásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.

5. § Az ingatlan használója télen köteles gondoskodni az ingatlana előtti járdaszakaszon a hó eltakarításáról és csúszásmentesítéséről.

6. § A szórakozó-, vendéglátó- és árusító helyek, üzletek területének és környezetének a 3– 5. § szerinti tisztántartása az üzlet üzemeltetőjének kötelessége.

7. § A közintézmények területének és környezetének a 3 - 5. § szerinti tisztántartásáról az intézmény vezetője gondoskodik.

3. A közterületek tisztántartásának szabályai

8. § E rendelet alkalmazásában közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott részét.

9. § A közterületek rendszeres tisztántartása az önkormányzat feladata. Köteles:

1. a közterületet szemét- és gyommentes állapotban tartani,
2. a közterületekre ültetett dísznövényeket rendszeresen ápolni,
3. a gyepesített közterületeket rendszeresen nyírni vagy kaszálni,
4. a rovar-és rágcsáló irtásokat szükség szerint elvégezni,
5. a kihelyezett hulladékgyűjtőket rendszeresen üríteni,
6. a buszvárók környezetét tisztántartani,
7. a közterületeken elhelyezett köztéri bútorokat karbantartani és felújítani.

10. § Az önkormányzat biztosítja:

1. a kommunális hulladék rendszeres elszállítását,
2. évente egy alkalommal a lomtalanítást,
3. a zöldhulladék háztól való elszállítását,
4. az ingatlanok előtti árkok tisztításából származó föld elszállítását,
5. ősszel az ingatlanok előtt összegyűjtött nagy mennyiségű falevél elszállítását.

4. A közterületek használata

11. § (1)  A közterületet rendeltetésének megfelelően lehet használni. A rendeltetéstől eltérő használatot a polgármester engedélyezheti.

(2) Az engedély kiadásakor figyelemmel kell lenni, hogy a közterületen lévő fák és dísznövények ne sérüljenek.

(3) A közterület eltérő használatát csak határozott időre lehet engedélyezni.

(4) A közterület használatáért díjat kell fizetni:

a) Tüzelőanyag tárolás díja 7 napon túl:                      50 Ft/m²/nap

b) Építési anyag tárolás díja 7 napon túl:                     30 Ft/m²/nap

c) Kereskedelmi tevékenység:                                    200 Ft/m²/nap

(5) A közterületet a használat után eredeti állapotba kell helyreállítani, az esetlegesen okozott károkat ki kell javítani, vagy a javítás költségét meg kell téríteni.

12. § Tilos a közterületen az út és a telekhatár közötti területre olyan anyagot (pl. követ, virágtartót, stb.) kihelyezni, ami az út rendeltetésszerű használatát akadályozza, az utat leszűkíti.

13. § Tilos a közterületet a KRESZ szabályaitól eltérően járműveket rendszeres tárolására használni.  Járműveket csak az arra kijelölt helyen

1. a Művelődéi ház melletti parkolóban (Kossuth út 4-6.)
2. a Községháza melletti parkolóban (Rákóczi út)
3. a Béke úton a vásártéren lehet rendszeresen tárolni.

14. § Tilos a közterület beszennyezése, hulladék, szemét eldobálása, kiöntése, illegális elhelyezése.

5. A hulladék jogellenes elhelyezésével és elhagyásával kapcsolatos szabályok

15. §  Hulladéktól csak a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 31. § (1) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, a kijelölt vagy arra fenntartott helyen, a környezet veszélyeztetését kizáró módon lehet megválni. A hulladék közszolgáltatónak történő átadása, illetve a kijelölt helyen történő átadása a hulladék birtokosának a kötelezettsége.

16. § Az ingatlanon ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett vagy elhagyott hulladék elszállításának és kezelésének kötelezettsége a hulladék tulajdonosát vagy korábbi birtokosát terheli.

17. § Ha a hulladék tulajdonosa vagy korábbi birtokosa az elszállítási kötelezettségét önként nem teljesíti, vagy nem állapítható meg a személye, illetve annak személye, aki a hulladéktól szabálytalanul vált meg, akkor a kötelezettség azt az ingatlantulajdonost terheli, akinek az ingatlanán a hulladékot elhelyezték vagy elhagyták. Az ingatlantulajdonos mentesül a felelősség alól, ha azt, aki a hulladékot az ingatlan területén, illetve közterületen elhagyta vagy jogellenesen elhelyezte, a környezetvédelmi hatóság előtt beazonosításra alkalmas módon megnevezi, és vele szemben a jogellenesség tényét bizonyítja. Mentesül a felelősség alól az ingatlantulajdonos akkor is, ha ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz és azt a jegyzőnél igazolja.

18. § Ha a közterületen elhagyott, illetve ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladék korábbi birtokosa vagy tulajdonosa a hulladék elszállítására és kezelésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a hulladék elszállításáról és kezeléséről a települési önkormányzat gondoskodik. A települési önkormányzat közterület tisztán tartására vonatkozó kötelezettségének teljesítése a hulladék jogellenes elhelyezéséért, illetve elhagyásáért felelős személyt nem mentesíti a felelősség alól.

19. § A jegyző a jogellenesen elhelyezett vagy elhagyott hulladék elszállítására és kezelésére kötelezi azt a személyt, aki az e rendeletben megállapított kötelezettségének önként nem tesz eleget és a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII.21.) Korm. rendelet szerint bírságot szab ki.

6. A háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésnek, az avar és kerti hulladék égetésének szabályai

20. § Egyedi fűtéssel rendelkező ingatlanokon a tüzelőberendezés, illetve valamennyi fűtő- és tüzelőberendezés használata során csak olyan tüzelőanyagok elégetése engedélyezett, melyek a berendezés használati utasításában szerepelnek. Egyéb környezetkárosító anyagok (pl. rongy, műanyag, toll, állati maradványok, ragasztott-préselt falapok, olajos-zsíros papír csomagoló anyagok, gumi, olaj, festék, gyógyszerek stb.) tüzelőberendezésben történő égetése szigorúan tilos.

21. §  Tilos nyílt térben bárminemű az ingatlanon keletkezett kommunális vagy egyéb hulladék (pl. rongy, műanyag, toll, állati maradványok, ragasztott-préselt falapok, olajos-zsíros papír csomagoló anyagok, gumi, olaj, festék, gyógyszerek stb.) elégetése. Nem tilos a kerti grillezés és bográcsozás, azonban ezek alkalmával is tilos a kommunális vagy egyéb hulladék elégetése.

22. § Tilos az avar és a kerti hulladék égetése.

23. § Aki a 20– 22. §-ban megtiltott égetési tilalmakat megszegi, ellene a szabályszegés tárgyától és súlyától függően a területi illetve a járási környezetvédelmi hatóság a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet alapján jár el és levegőtisztaság-védelmi bírságot szab ki.

7. Zajvédelem

24. § A község belterületén tilos

1. emberi hanggal,
2. hangszerrel vagy más technikai és egyéb eszközzel,
3. az ipari, kisipari tevékenység során használt eszközökkel,
4. a ház körül végzett munkák eszközeivel (p. fűnyíró, betonkeverő, kapálógép, fűrészgép stb.) köznyugalmat és közcsendet sértő zaj okozása.

25. § A zajterhelés megállapításakor a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.2.) KvVM-EüM együttes rendeletben és a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 2012. évi II. törvény 195. §-ban a csendháborításról szóló rendelkezéseket kell alapul venni azzal, hogy a ház körül végzett munkák eszközeivel okozott zajterhelés nappali határértékeit 8-20 óra, éjjeli határértékeit 20-8 óra között kell figyelembe venni. Vasárnap és ünnepnapokon nappal is az éjjeli határértékeket kell figyelembe venni.

26. § Aki a zajvédelemmel kapcsolatos szabályokat megszegi, ellene környezetvédelmi hatóságként a települési önkormányzat jegyzője illetve a területi környezetvédelmi hatóság a környezeti zaj és rezgés elleni védelem szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendeletben meghatározott hatáskörében bírságot szab ki.

8. A Környezetvédelmi Alap

27. § Az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapot hoz létre.

28. § A Környezetvédelmi Alap létrehozásának célja, hogy hatékonyan segítse az önkormányzat környezetvédelmi feladatainak ellátását, különösen:

1. a szükséges környezetvédelmi intézkedések végrehajtását,
2. a környezeti elemek megvédését a környezetvédelmi ártalmak megelőzését, a károk mérséklését,
3.  a környezetkímélő tevékenységek, környezetbarát technológiák elterjedésének elősegítését,
4. a zöldfelület-gazdálkodást,
5. a természeti értékek megóvását,
6. a környezetvédelmi és természetvédelmi oktatást.

29. § A Környezetvédelmi Alap bevételei:

1. Szügy Község Önkormányzata által véglegesen kiszabott környezetvédelmi bírság összege,
2. az illetékes környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén véglegesen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének harminc százaléka a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben véglegesen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével,
3. a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,
4. Szügy Község Önkormányzata bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege,
5. benyújtott pályázatokon elnyert összegek,
6. az állampolgárok, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek által az Alap részére történt befizetések,
7. közterület használatért beszedett díjak.

30. § A Környezetvédelmi Alapot kizárólag a község környezetvédelmi céljaira lehet felhasználni. Bevételeit az alábbi célok megvalósítását szolgáló tevékenységek támogatására kell fordítani, különösképpen:

1. levegőtisztaság védelmi feladatok megoldására (pl.: mérések, helyszíni vizsgálatok, közlekedési légszennyezés csökkentése, adatbázis-létesítése stb.),
2. köztisztasági feladatok ellátására – kivétel a kötelező közszolgáltatás biztosítása,
3. védett természeti értékek megőrzésére, eredeti állapotuk helyreállítására,
4. zaj- és rezgésvédelemi feladatok megoldására (pl.: mérések, helyszíni vizsgálatok, közlekedési légszennyezés csökkentése, adatbázis-létesítése, mérőműszer beszerzése stb.),
5. zöldterületek és közlekedési felületek védelmére, fejlesztésére, zöldfelület-gazdálkodásra, erdők védelmére, allergén növények elleni védekezésre,
6. vizek védelmére,
7. talaj védelmére,
8. környezetvédelmi oktatásra, környezetvédelmi célú szakmai programokon való részvételre,
9. környezetvédelmi információrendszer működtetésére, fejlesztésére,
10. egyéb, a környezet védelmét elősegítő tevékenységre,
11. a település környezetvédelmi program (terv, koncepció) megalkotására,
12. a környezet-és természet védelmével kapcsolatos felvilágosító, oktató, tájékoztató és propaganda tevékenységre, ideértve a tanulmányutakat is.

31. § A Környezetvédelmi Alap összegéről a Képviselő-testület évente a költségvetés, elszámolásáról a zárszámadás elfogadásával egyidejűleg rendelkezik, figyelemmel e rendelet 29 § és 30. §-ában foglaltakra.

32. § A Környezetvédelmi Alapból a környezet közvetlen veszélyeztetésének elhárítására szolgáló beavatkozások költségeire az éves felhasználási tervben 10 %-os tartalékot kell képezni.

33. § (1) A Környezetvédelmi kérelem alapján vissza nem térítendő támogatást kaphat olyan természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki Szügy községben végez az Alap céljaival egybeeső tevékenységet. Az egy tevékenységre adható támogatás mértéke évenként maximum 100.000 ezer Ft.

(2) A kérelemben részletesen ki kell dolgozni a támogatás célját, az abból megvalósítandó feladatot a költségeket és azok finanszírozásának forrásait.

(3) A támogatásról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

(4) A megítélt támogatásról a képviselő-testület nevében a polgármester és a támogatott megállapodást köt, melyben rögzítik a támogatás célját, a felhasználás határidejét és a támogatás felhasználásáról készítendő beszámoló határidejét.

(5) A támogatás kifizetéséről a polgármester intézkedik.

(6) Ha támogatott a támogatás összegét nem használja fel, vagy nem rendeltetésszerűen használja fel, a polgármester javaslatára a támogatás visszafizetéséről a képviselő-testület dönt.

34. § Támogatási célra a Környezetvédelmi Alap 60 %-a használható fel.

9. Záró rendelkezések

35. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.