Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (IV. 30.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2021. 11. 26Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (IV. 30.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Szerencs Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. § E rendelet célja Szerencs Város épített környezetének, sajátos településképének védelme és alakítása:
a) a helyi építészeti örökség egyedi védelem meghatározásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek megállapításával,
c) a településképi követelmények meghatározásával,
d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
2. § A helyi védelem célja:
a) A város településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterek jövő nemzedékek számára történő megóvása.
b) A védett helyi építészeti örökség fenntartása, használata és bemutatása.
c) A védett helyi építészeti örökség veszélyeztetésének, megrongálásának, vagy megsemmisítésének megakadályozása.
3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja:
a) Azon terület-egységek lehatárolása, ahol a településre jellemző, karakteres, hagyományt őrző beépítési módjának, épületek, építmények történetiségét tartalmazó fejlődésének megőrzése a cél.
b) A kialakult beépítettség, szintszám, anyaghasználat, színhasználat megjelenésének szabályozása a korszerű építési technológiák mellett.
4. § (1) E rendelet területi hatálya Szerencs Város közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely a Város közigazgatási területén
a) jogszabályban meghatározott építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,
b) reklámfeliratot, illetve hirdető-berendezést helyez el vagy tart fenn, valamint ilyen céllal felületet alakít ki,
c) meglévő építmény rendeltetését – részben vagy egészben – megváltoztatja.
d) A településképi szempontból meghatározó – és területi értékvédelemmel védett területen vagy az egyedi értékvédelemmel védett építményen a rendeletben meghatározott változtatást végez.
5. § A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata, meghatározása, általános szabályai
6. § (1) A helyi védelem feladata: A védelmet igénylő építészeti örökség
a) számbavétele, meghatározása, dokumentálása;
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása;
c) megőrzése, megőriztetése;
d) a nyilvánossággal történő megismertetése.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése:
a) El kell kerülni minden olyan eseményt, beavatkozást, amely a védett érték pusztulását, megsemmisülését, vagy karakterének megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését okozná.
b) A tulajdonos köteles a védett értéket megóvni, karbantartani.
7. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
(2) Az önkormányzat helyi területi védelem alatt tartja számon az 1. számú mellékletben meghatározott területeket.
(3) A helyi területi védelem a lehatárolt területen belül a településszerkezet, a telekstruktúra, az utcavonal vezetés, az utcakép, vagy utcakép részlet, a településkép karakter védelmére terjed ki.
(4) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely
a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint
d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.
(5) Az önkormányzat a (3) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével helyi egyedi védelem alatt tartja számon a 2. számú mellékletben meghatározott ingatlanokat, értékeket.
8. § (1) A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai:
a) Kezdeményezés: A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a Polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján, a 3. ill. 4. mellékletben szereplő adatlap kitöltésével kerülhet sor.
b) Szakmai előkészítés: A javaslatnak tartalmaznia kell a védendő érték megnevezését, helyét (utca, szám, helyrajzi szám), tulajdonosát, rövid leírását, tervrajzait, fotóit és a kezdeményezés indokolását. A védelem alá helyezeshez a hivatal a Pénzügyi bizottság egyetértő javaslata alapján elkészítteti az értékvizsgálatot.
c) Érdekeltek: Ingatlantulajdonos, haszonélvező, kezelő, használó, kezdeményező.
d) Nyilvánosság biztosítása, tájékoztatás: A kezdeményezés beérkezését követő 5 munkanapon belül hirdetmény közzététele 30 napra, írásbeli észrevételezés céljából.
e) Hatósági eljárásokkal kapcsolatos összefüggések: Jogerős hatósági döntésekben foglaltak, valamint folyamatban lévő hatósági eljárások figyelembevétele szükséges.
f) Védelem megszűnésének feltételei: Amennyiben a védett érték károsodása oly mértékű, hogy műszaki eszközökkel nem állítható helyre, az állapotot dokumentálni kell rajzzal, fotókkal, leírással.
g) Helyi védelem és országos védelem összefüggései: Országos műemléki védetté nyilvánítás után a helyi védelem megszűnik.
h) Nyilvántartás: A helyi védett értékről készült dokumentációt adataival együtt hivatali nyilvántartásba kell venni, melyet a település honlapján szükséges közzétenni.
(2) A helyi védelem alá helyezés/védelem megszűnésének a testületi döntéssel összefüggő eljárás-rendje:
a) Előterjesztés: a Polgármester terjeszti elő a 8. § (1) bekezdés d) pontja szerinti közzététel leteltét követő hónap munkaterv szerinti képviselő-testületi ülésére indokolással a képviselő-testület részére, ismertetve a közzétételre érkezett észrevételeket. Értékvédelmi dokumentáció is kell készüljön, mely szintén az előterjesztés melléklete.
b) Döntés: A javasolt érték helyi védelméről, illetve annak megszüntetéséről a képviselő- testület rendelettel dönt az előterjesztést tárgyaló képviselő-testületi ülésen.
c) A helyi védelem elrendeléséről vagy megszüntetéséről értesíteni kell a tulajdonost, általa: a haszonélvezőt, a használót, továbbá a kezdeményezőt, műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját, az illetékes állami főépítészt, földhivatalt és építésügyi hatóságot, valamint a közműszolgáltatókat a rendelet hatálybalépését követő 5 munkanapon belül.
d) Védelem jelölése: A védetté nyilvánított épületet, építményt, alkotást kis táblával meg kell jelölni, melyről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.
e) Értékvizsgálat /értékvédelmi dokumentáció/: A helyi védelem elrendelése előtt a javasolt értékről szakmai előkészítő anyagot, vizsgálati dokumentációt kell készíteni szakember (megfelelő jogosultsággal rendelkező építész, művészettörténész, régész) bevonásával.
3. A helyi védelemhez kapcsolódó önkormányzati kötelezettségek
9. § (1) A helyi területi védelem alatt álló építészeti örökséget nem veszélyeztetheti településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott védett területen végzett építési tevékenység, a használat nem veszélyeztetheti az adott területi sajátosság, mint építészeti örökség fennmaradását.
(2) A helyi területi védelem alatt álló területen a telkek és utcák struktúrája meg nem változtatható.
(3) A helyi egyedi értékvédelem alatt álló építmény részleges bontása veszélyhelyzet megelőzése vagy hatósági kötelezés esetén valósítható meg. teljes bontása az egyedi értékvédelem megszűnése, illetve veszélyhelyzet megelőzése vagy hatósági kötelezés esetén valósítható meg.
4. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
10. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget nem veszélyeztetheti településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott védett értéken végzett építési tevékenység, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.
(2) Tulajdonosi kötelezettség:
a) A tulajdonos köteles jókarbantartást végezni, állapotát megóvni. A kötelezettség kiterjed a védett érték minden alkotóelemére és részletére.
b) A védett érték fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.
c) A védelem és az építési tevékenység összefüggései: A korszerűsítéssel, átalakítással, bővítéssel, a védett érték jellemzőit, karakterét megváltoztatni csak az építmény egyedi értékvédelmének megszűnése után lehet.
(3) A védett értéket érintő felújítási, helyreállítási, színezési, bővítési vagy részleges bontási munkálatokat megkezdeni és végezni, annak rendeltetését megváltoztatni csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatása után, a polgármester egyetértésével lehet.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
11. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottságok alapján az önkormányzat a településképi szempontból meghatározó területeket állapít meg.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek, melyek lehatárolását a 6. számú melléklet tartalmazza az alábbiak:
a) településközpont kisvárosias terület
b) településközpont kertvárosias terület
c) településközpont falusias terület
d) intézményterület, ipari terület
e) pincés terület
f) kertvárosi területek
d) falusias terület
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
6. Építmények anyaghasználatára vonatkozó, és egyéb általános építészeti követelmények
12. § (1) Az egyéb hagyományos telkes területek (helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek) építményei anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:
a) Anyag, homlokzat, szín: Az építményeken tilos a hagyományos anyaghasználattól eltérő homlokzatburkolás, és az élénk, erős homlokzati színezés.
b) Tetőhéjazat: Felújítás során, azbesztet tartalmazó-, bitumenes- vagy műanyag hullámlemez, bitumenes zsindely, műanyag trapézlemez alkalmazása tilos.
c) Lábazaton és nyíláskereteknél tilos a tört kerámia és szabálytalan (pókhálószerű) kőlap burkolat alkalmazása.
d) A magastető hajlászöge 35-40 fok, a meredekebb – alpesi jellegű -, vagy az alacsonyabb – mediterrán jellegű – és a túlzottan tagolt tetőforma elüt a település arculatától, ezért kerülendő. Egyedi beépítési feltételekkel rendelkező telkek, átalakítandó, bővítendő épületek esetén egyedi tetőforma és hajlásszög abban az esetben alkalmazható, amennyiben az harmonikusan beilleszthető a településképbe.
(2) Agresszíven terjedő, inváziós fajok telepítése tilos.
7. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó építészeti követelmények
13. § (1) Kötelező területi építészeti követelmények a kijelölt területen:
a) beépítés telepítési módja: helyi építési szabályzat szerint.
b) jellemző szintszám, vagy az épület legmagasabb pontja: helyi építési szabályzat szerint.
c) kerti építmények, műtárgyak: Utcától 6 m-en túl helyezhető el, tömege igazodjon a főépület kialakításához.
d) kerítés-kialakítás: Az utcára jellemző anyagú és arányú, fa oszlopos, vagy épített lábazatos, oszlopos kialakítással, vakolt vagy látszó tégla- illetve kőfelülettel, látszó felület estén csak a rakott tégla- és kőfalazat megengedett. A kerítésmezők fém vagy fa-anyagú áttört kivitelben készülhetnek. Magasságban igazodni kell a környezetben lévő kerítésmagasságokhoz, amely max. 2 m lehet. Ha a meghatározott területre jellemző, akkor a támfalszerű (nem áttört, tömör fal, változó magasságban a terephez igazodóan) kerítés-kialakítást kell folytatni. Ebben az esetben a meglévő szomszédokhoz való igazodás miatt magasabb is lehet 2,0 m-nél.
(2) Tiltó egyedi építészeti követelmények a kijelölt területen:
a) anyag-, színhasználatra: Építményeken, kerítéseken vakolt és festett felületképzésnél tilos a történelmileg kialakult világos (a környezetre jellemző szürke, okker, barna, fehér) pasztellszínektől eltérő élénk, harsány színek alkalmazása. Részleges – legalább az utca felől látható teljes homlokzati nézetet nem fedő – festés tilos.
b) tömegformálásra: Új épületnél vizsgálni kell az épített környezethez való illeszkedést, nem megengedett a környezetébe nem illeszkedő tömegalakítású épület létesítése.
c) homlokzatképzésre: A meglévő épületeken – részben, vagy egészében – tilos átalakítani vagy megszüntetni a történelmileg kialakult utcai homlokzati architektúrát és homlokzattagolást, részletképzést, tagozatokat, díszeket. Az épületek utcai homlokzatán műszaki berendezések (tv-antenna, parabola, közművezeték, klíma berendezés) elhelyezése, égéstermék kivezetése tilos.
d) zöldfelületekre: Utcai telekhatár előtt és a telken 3 m-en belül tilos tájidegen fás szárú növények, szemetelő, allergiakeltő fafajok telepítése.
(3) Megengedő egyedi építészeti követelmények a kijelölt területen:
a) Közterület felöli oldalon felújítás, átalakítás során a meglévő építmény tömegkontúrját csak településképi bejelentési határozat megengedő rendelkezése esetén, de elsődlegesen az épülettömeg telek belseje felé bővítése javasolt.
b) Utólagos tetőtér-beépítés esetén megengedett a tetősíkban fekvő ablakok elhelyezése.
c) Az épület a telek belseje felé bővíthető a meglévő épülethez igazodóan, meghagyva a védett érték érvényesülését.
d) Az épület belső korszerűsítése, átalakítása megengedett az eredeti szerkezet és a belső értékek meghagyása mellett.
e) A meglévő épület gazdasági és melléképülettel hátrafelé bővíthető.
f) Igény esetén, zártsorú beépítési módnál, településközponti helyzetben a városias látvány felé törekedve megengedhető az épületek egybeépítése, szintszámának emelése a HÉSZ övezeti előírásainak keretein belül.
8. Helyi védelemmel érintett területekre vonatkozó építészeti követelmények
14. § (1) A helyi védelemmel érintett területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:Tiltó követelmény:
a) A történelmileg kialakult telek-struktúra, telekosztás, az értéket képviselő telekforma, az értéknek tételezett beépítési mód nem változtatható.
b) Védett, és fokozottan védett területen az utca felöl az épület látványát letakaró, megjelenését befolyásoló reklám elhelyezése tilos mind a telken belül, mind a közterületen és az ingatlanon is.
c) Védett, és fokozottan védett területen az épületek előtt a közterületen, valamint a telken belül, az épület mélységében tájidegen örökzöld növény telepítése tilos.
d) Utcai homlokzaton (fal- és tetőfelületen) gépészeti, elektromos, hírközlési, riasztó, műszaki berendezés, vagy közterületen álló látványt zavaró oszlop elhelyezése tilos.
9. A helyi egyedi védelemmel érintett elemekre vonatkozó építészeti követelmények
15. § (1) A helyi egyedi védelemmel érintett elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) Kötelező követelmény:
aa) A történelmileg kialakult értéket képviselő homlokzatképzés, épületrészlet, az építés korának megfelelő színezés megtartása kötelező.
ab) Kötelező a meglévő magastető forma és a héjazat anyaghasználatának megtartása.
ac) Az eredeti utcai kerítés – ha a védelem a kerítésre is kiterjed - megtartása, kötelezően megtartandó, új kerítés építése esetén az épülethez igazodó stílusú és anyaghasználatú kerítés építése kötelező.
b) Tiltó követelmény:
ba) A védett épületeken – részében, vagy egészében – tilos átalakítani vagy megszüntetni a történelmileg kialakult utcai homlokzati architektúrát és homlokzattagolást, részletképzést, tagozatokat, díszeket.
bb) Utca felől az épület látványát letakaró, megjelenését befolyásoló reklám elhelyezése tilos mind a telken belül, mind a közterületen és az épületen is.
bc) Az épület előtt a közterületen, valamint a telken belül, az épület mélységében tájidegen örökzöld növény telepítése tilos.
bd) A magastetőn nem építhető aránytalan, nem megfelelő anyaghasználatú kiugró tömegű tetőfelépítmény, tetőablak.
be) Utcáról látható felületeken (homloksíkon, tetőfelületen) gépészeti, elektromos, hírközlési, riasztó műszaki berendezés, vagy közterületen álló látványt zavaró közműoszlop, vagy –berendezés elhelyezése tilos.
c) Megengedő követelmény:
ca) Utólagos tetőtér-beépítés esetén megengedett a tetősíkban fekvő ablakok elhelyezése.
cb) Az épület a telek belseje felé bővíthető a meglévő épülethez igazodóan, meghagyva a védett érték érvényesülését.
cc) A védett épület belső korszerűsítése, átalakítása megengedett a belső értékek meghagyása mellett.
cd) A meglévő épület gazdasági és melléképülettel hátrafelé bővíthető.
ce) Igény esetén, zártsorú beépítési módnál, településközponti helyzetben a városias látvány felé törekedve megengedhető az épületek egybeépítése, szintszámának emelése a HÉSZ övezeti előírásainak keretein belül.
(2) A védett műtárgyakra vonatkozó követelmények:
a) A védelem alatt álló emlékmű, szobor, feszület, kőkereszt karbantartása, javítása során törekedni kell az eredeti anyaghasználatra, a hiányzó részek korhű pótlására.
b) A védett értéken való munkálatokba szükség szerint vagy hatósági előírás esetén restaurátor szakember bevonása szükséges.
10. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
16. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas területek a településszerkezeti terv szerint ipari-gazdasági övezetbe sorolt területek, valamint a védelemmel nem érintett külterületi ingatlanok.
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmasak a településszerkezeti terv szerinti lakóterületek, a településközpont vegyes, és központi vegyes területek, a kereskedelmi szolgáltató területek, az üdülőterületek, valamint a különleges területek.
(3) A nem a teljes település ellátást biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlés sajátos építményei, műtárgyai elhelyezhetők a (2) bekezdés szerinti területeken az alábbiak betartásával:
17. § (1) Cégérek, cégtáblák és cégfeliratok
a) csak homlokzati felületen vagy arra merőlegesen helyezhetőek el, az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival összhangban, építész vagy grafikai terv alapján.
b) kiterjedésük egyenként nem haladhatja meg az 1,0 m²-t, és összességében nem lehet nagyobb, mint a homlokzat 5%-a,
c) épületek homlokzatain épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak.
(2) Az épületek homlokzatfelületein csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el. Kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet.
(3) A köztárgyakon, vendéglátó egységekhez tartozó bútorokon és az árnyékolókon – a (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével – cégfeliratot, plakátot, LED futófényt nem lehet elhelyezni.
(4) A napellenző és esővédő szerkezet textil típusú anyagú és natúr színű lehet. A szerkezet lelógó, függőleges részén legfeljebb 30 cm magasságú cégfelirat helyezhető el;
(5) Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégér kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan (de nem műanyag kábeltakaróval) kell vezetni.
(6) Közterületen, vagy nem épületen kizárólag tájékoztatási célú tábla helyezhető el, közlekedést nem zavaró módon, melynek magassága legfeljebb 2,2 méter lehet, és egyoldali felülete nem haladhatja meg az 1 m²-t.
(7) Információs, vagy más célú berendezés csak tömegközlekedési utasváró építményen helyezhető el, amely 2 db egyenként legfeljebb 1,5 x 2,0 méter méretű utastájékoztató plakát elhelyezésére szolgál.
(8) Vállalkozásonként az épület utcai homlokzatán 1 db cégér, cégtábla, cégfelirat és címtábla helyezhető el.
(9) Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok és címtáblák homlokzatonként
a) az elhelyezési magasság,
b) a betűnagyság és
c) a színvilág tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzati kialakítását, előzetesen építész vagy grafikai terven bemutatva.
(10) Az épülethomlokzat részét képező kirakatportálok, nyílászárók üvegezésére kívülről, vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció, reklám mérete nem haladhatja meg az adott portálfelület méretének 50%-át.
12. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
18. § (1) A település fokozott védelem alatt álló területein (világörökségi helyszín) lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám a vonatkozó törvény (Tktv. 11/B. § (1) bekezdése, 1. melléklete, 1. pontja szerint) rendelkezései szerint nem helyezhető el.
(2) Egyéb (nem védett, nem meghatározó) terület közterületein reklám kizárólag utcabútoron helyezhető el max. 5 m2 felületen.
(3) Jelzésekre (utca-mutatóra, irány-jelző táblára) reklámot tenni tilos.
(4) Egyéb területen lévő magáningatlanokon max. egy reklámhordozó és reklám helyezhető el:
a) max. 1 m2 felülettel,
b) anyaghasználata, elhelyezésének módja: Az ingatlan közterületi kerítésének részeként, utcai felületére tehető a reklám. A reklámhordozót a kerítés anyagához igazodóan kell kialakítani és színezni.
(5) Reklámhordozók, reklámok elhelyezésére, a törvénytől (Tktv.) való eltérési szabályok: Jelentős esemény, tájékoztatás és veszélyhelyzet esetén lehetséges
13. Utcabútorokra vonatkozó településképi követelmények
19. § A település fokozott védelem alatt álló területein (világörökségi helyszín) lévő közterületen utcabútort (köztárgyak, vendéglátó egységekhez tartozó bútorok, árnyékolók, stb.) elhelyezni csak építészi vagy grafikai terv alapján a polgármester jóváhagyásával lehet.
14. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
20. § (1) Az épület utcai homlokzatán és tetőfelületén klímaberendezés kültéri egységét elhelyezni tilos.
(2) Műholdas parabola-antenna szintén nem helyezhető el az utcai fronton.
(3) Épület utcai homloksíkján síkból kiálló közmű-berendezés nem helyezhető el.
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
21. § (1) A településképi követelményekről az önkormányzat kérelemre szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást nyújt írásban, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül.
(2) Kötelező a szakmai konzultáció a település teljes területén minden, az utcaképet befolyásoló építési, átalakítási, felújítási, színezési munkákkal kapcsolatban.
(3) A szakmai konzultációt és tájékoztatást a polgármester végzi.
(4) A kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges mélységgel kidolgozott vázlatterv szintű tervdokumentációt, pontos anyag- és színhasználat megjelölésével.
(5) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben rögzíteni kell a javaslatokat, és a polgármester nyilatkozatát.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
16. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, és rendeltetésváltozások köre
22. § (1)1 A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az Étv. 57/F § hatálya alá nem tartozó építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött, és az Étv. 33/A § szerinti egyszerű bejelentéshez sem kötött építési tevékenységek, valamint az Étv. 57/F § hatálya alá nem tartozó rendeltetésváltozások vagy rendeltetési egységek számának megváltoztatása (továbbiakban együtt rendeltetésváltozás), továbbá a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében.
(2) A polgármester, bármely a város szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében, legfeljebb évente összesen tizenkét naptári hét időszakra eltérést engedhet a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/B. § (1) és (2) bekezdésében, valamint az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tilalmak és követelmények alól.
(3) Az eltérés engedélyezésére irányuló kérelmet írásban kell benyújtani a polgármesterhez, melyhez mellékelni kell legalább az eltérést bemutató helyszínrajzot és a színes, környezetbe illesztett látványtervet.
(4) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása kötelező:
a) a helyi védett egyedi értéket érintően, és annak szomszédsága esetén;
b) a településképi szempontból meghatározó területen történő tevékenység esetén;
c) műemléki környezetben folyó munkálatok esetén;
d) egyéb területeken a településképet befolyásoló tevékenység esetén.
17. A bejelentési eljárás részletes szabályai
23. § (1) A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő nevét, címét, a tervezett építési tevékenység, reklámhordozó elhelyezés vagy rendeltetésváltozás helyét, a telek helyrajzi számát.
(2) A kérelemhez csatolni kell a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló tervet, dokumentumokat.
(3) A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tevékenység illeszkedik-e a településképbe, megfelel-e a településképi követelményeknek.
(4) A polgármester a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül meghozza a tudomásulvételről, vagy az megtiltásról szóló döntését, és írásban közli azt a bejelentőnek.
(5)2 A polgármester átruházott hatáskörben hozott önkormányzati hatósági döntésével szemben a Képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.
(6) A polgármester a tevékenység tudomásul vételéről határozattal dönt, melynek érvényességi ideje – ha a határozat másképpen nem rendelkezik –
a) állandó építmény esetén végleges,
b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén 180 nap,
c) reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és egyéb műszaki berendezés (épületre szerelt műszaki eszköz) esetén 1 év,
d) cégér esetén ameddig célját nem veszti, de legfeljebb 5 év,
e) útbaigazító tábla esetén ameddig célját nem veszti de legfeljebb 2 év,
mely a b)-e) pontok esetében – a bejelentő érvényességi idő lejártát megelőző kezdeményezésére – meghosszabbítható, ha a határozat kiadására vonatkozó jogszabályi feltételek változatlanok.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG
18. A településképi kötelezési eljárás
24. § (1)3 A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le a településkép védelme érdekében:
a) a kötelező szakmai konzultáció elmulasztása esetén;
b) a településképi bejelentési eljárás elmulasztása esetén, vagy a bejelentés során meghozott döntés megszegésekor;
(2)4 A kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul. Az eljárás keretében az ingatlan tulajdonosa megfelelő határidő biztosításával felszólításra kerül a jogsértő állapot megszüntetésére. A kiszabott határidő eredménytelen eltelte esetén településképi kötelezés kiadására kerül sor.
19. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
25. § (1)5 Amennyiben a kötelezett a kötelezésnek a megadott határidőig nem tesz eleget, és a jogsértő állapot továbbra is fennmarad, úgy településkép-védelmi bírság kerül kiszabásra, melynek legkisebb összege 100.000 Ft. A településkép-védelmi bírság közigazgatási bírságnak minősül, és többször is kiszabható.
(2) A polgármester településképi kötelezés formájában az ingatlan tulajdonosát az épület, építmény vagy annak egy részének felújítására, átalakítására vagy a nem bontási engedélyköteles építmény elbontására kötelezheti.
(3) Az önkormányzat képviselő-testülete a (2) bekezdés szerinti településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben 1.000.000,- Ft-ig terjedő bírság kiszabását rendelheti el.
20. A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja
26. § A településkép-védelmi bírság a kiszabását követő 30. napon belül Szerencs Város Önkormányzatának az OTP Bank Nyrt-nél vezetett 11734145-15349882-03610000 számlára fizethető be. A kiszabott és be nem fizetett bírság adók módjára behajtható.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
27. § Az önkormányzati képviselő-testülete az évenként elfogadásra kerülő költségvetési rendeletében kialakíthatja a településképi követelmények érvényesítését segítő támogató és ösztönző rendszerét.
28. § (1) Az Önkormányzat a jelen rendelet 1 mellékletében szereplő területeken lévő építmények, és a 2. számú mellékletében szereplő építmények, azok közvetlen környezete felújítása, helyreállítása érdekében a védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos karbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat. A támogatás előirányzatát az Önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.
a) A támogatást pályázat útján lehet igénybe venni.
b) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a Képviselő-testület írja ki. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás tartalmazza.
c) A beérkezett pályázatokat a polgármester bírálja el.
d) A pályázat alapján vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatás nyerhető el.
e) A támogatást elnyert pályázókkal a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester megállapodást köt.
f) A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.
g) Egyedi helyi védelemmel érintett ingatlan tulajdonosa kérelme alapján a helyi építményadó alóli mentességben részesülhet a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 13/A. §-ában foglaltak szerint.
(2) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkákat. Ez esetben a támogatást vissza kell fizetni. E rendelkezés a szabálytalan beavatkozástól számított 5 évig érvényesíthető.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
29. § Ez a rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.
30. § E rendelet előírásait a hatálybalépést követően induló eljárásokban kell alkalmazni.
31. § Hatályát veszti Szerencs város és Ond településrész Szabályozási Tervének elfogadásáról és a Helyi Építési Szabályzat – HÉSZ – területre vonatkozó előírásainak megállapításáról szóló Szerencs Város Képviselő-testületének 1/2006. (I. 31.) számú rendeletének 25. §-a
A 22. § (1) bekezdése a Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2021. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § (5) bekezdése a Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2021. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (1) bekezdése a Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2021. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (2) bekezdése a Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2021. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (1) bekezdése a Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2021. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.