Vilmány Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország

helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban:

Mötv.) 143. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32.

cikk (1) bekezdés d) pontjában megjelölt feladatkörében eljárva az Önkormányzat

és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el.

1. BEVEZETŐ RÉSZ

1. §

(1) Az önkormányzat Vilmány Község jelképeiről és jelképek

használatáról külön rendeletben rendelkezik.

(2) Az önkormányzat Képviselő-testülete díszpolgári címeket, s egyéb

elismeréseket, díjakat adományoz. A díszpolgári cím adományozására vonatkozó

szabályokat, a díszpolgárok névsorát, valamint az egyéb elismerésekre, díjakra

vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

 (3) A Képviselő-testület és szervei által használt bélyegzők lenyomatát a Bélyegző-

nyilvántartás tartalmazza.

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

2.§

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

ViLMÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

(2) Az önkormányzat székhelye: 3891 Vilmány, Fő út  149.

Pontos címe: 3891 Vilmány, Fő út 149.

Internet: okovilmany@gmail.com

Telefonszáma: 46/387-322

Faxszáma: 46/387-348

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet:

Vilmány Község Önkormányzata Képviselő-testülete

(4) Működési területe: Vilmány község közigazgatási területe

(5) A képviselő-testület szervei:

1.  polgármester

2.  képviselő-testület bizottsága(i)

3.  Vilmányi Közös Önkormányzati Hivatal

III. FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK

3.§

(1) A Képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és

hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben.

E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és

üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban.

Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a Képviselő-testület csak a

közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi

szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

(2) Az önkormányzat feladat- és hatáskörei – főszabályként – a Képviselő-testületet

illetik meg, melyeket a jelen rendeletben vagy más önkormányzati rendeletben

megállapított jogszabályok szerint a polgármesterre, az állandó bizottságokra

átruházhat.

(3) Vilmány Község  Önkormányzata

alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:

011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános

igazgatási tevékenysége

013320 Köztemető-fenntartás és –működtetés

013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram

041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

064010 Közvilálágítás

066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

082044 Könyvtári szolgáltatások

091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai

091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben

104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

107051 Szociális étkeztetés

107053 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

(4) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha

1. ellátása nem sérti más települések érdekeit,

2. nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,

3. megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök

ellátását,

4. ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.

(5) A helyi közügy önkéntes vállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni,

amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai

feltételeit.

Az eljárás során a Képviselő-testület illetékes bizottságai véleményt nyilvánítanak,

jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes

bizottság is létrehozható, s külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.

Az eljárást a testület döntésétől függően lefolytathatja a polgármester

(alpolgármester) vagy az erre felkért külön bizottság.

(6) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben a fedezet

biztosításával egyidejűleg kell állást foglalni.

4.§

Az önkormányzat jogi személy. A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe

tartozik:

1. A Képviselő-testület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával a

személyi alapbér meghatározása,

2. helyi közügy önálló megoldásának vállalása, illetőleg arról történő

lemondás,

3. belföldi és külföldi önkormányzati szervekkel együttműködési megállapodás

kötése és felmondása,

4. d) az önkormányzati ingatlan és egyéb, az éves költségvetés 1 %-át

meghaladó értékű vagyonügylet.

5.§

(1) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a  2. mellékletben

foglaltak szerinti felsorolással átruházza a polgármesterre.

(2) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását az 1. mellékletben

rögzített tartalommal átruházza az ott megjelölt bizottságára.

(3) A Képviselő-testület a hatáskör gyakorlás átruházásáról, illetőleg

visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.

(4) Az átruházott hatáskör gyakorlója – az e kereten belül tett – intézkedéseiről,

azok eredményeiről a soron következő – rendes – ülésen beszámol.

1. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

6.§

(1) A Képviselő-testület tagjainak száma: 6 fő képviselő és a polgármester,

összesen: 7 fő.

(2) A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő

jelen van.

(3) Az egyszerűsített többséghez a jelenlévő képviselők több mint felének, a

minősített többséghez négy    fő egybehangzó szavazata szükséges.

A képviselő jogai és kötelességei, kérdezési jog és interpelláció

7. §

(1) A képviselőt az Mötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek

illetik meg, illetőleg terhelik.

(2) Részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk

megszervezésében és ellenőrzésében. Képviselői munkájához szükséges

tájékoztatást, ügyviteli közreműködést a hivataltól igényelheti.

8.§

(1) Bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet.

(2) A képviselő kötelezettsége a Képviselő-testület munkájában való tevékeny

részvétel. A közéleti szerepvállalással járó felelősségre a polgármester rendszeresen

felhívja a figyelmet.

(3) A képviselő olyan magatartást köteles tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti

tevékenységre, a választók bizalmára. A képviselői munkája során tudomására

jutott minősítéssel védhető közérdekű titkot köteles megtartani. Titoktartási

kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.

(4) Felkérés alapján köteles a testületi ülések előkészítésében, valamint a

különböző vizsgálatokban részt venni. Köteles személyes érintettségét bejelenteni.

(5) Kötelessége a település polgáraival, illetve a különböző önszerveződő

lakossági közösségekkel kapcsolatot tartani.

9. §

(1) Az önkormányzati hatáskörbe tartozó rövid, tömör felvetés (kérdés) esetén a

megkérdezett Képviselő-testület ülésén köteles választ adni.

Ha a kérdező nem fogadta el a választ, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület

vita nélkül határoz.

(2) Interpelláció: az SZMSZ-ben meghatározott személyek magyarázatadási

kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó érdemi önkormányzati ügyekben.

A képviselők a Képviselő-testületi ülésen – lehetőleg – a napirendek lezárása után:

1. a polgármestertől,

2. alpolgármestertől,

3. önkormányzati bizottságok elnökeitől,

4. a jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhetnek

(interpellálhat), amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban

– érdemi választ kell adni.

(3) Ha az interpelláció benyújtására a Képviselő-testület ülését megelőzően

legalább 15 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Ennek

időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.

(4) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell

vonni. A Képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel

megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, valamely önkormányzati bizottság

elnökét.

(5) A Képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először

az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról.

A Képviselő-testület üléseinek száma, nyilvános és zárt ülések köre.

10.§

(1) A Képviselő-testület előző évben meghatározott munkaterv szerint  rendes ülést tart változó

helyszíneken a napirendi pontokhoz kapcsolódó intézményeiben és az

önkormányzat székhelyén. A Képviselő-testület ülésének helyszínét a Munkaterv

és a Meghívó tartalmazza. Szükség esetén rendkívüli Képviselő-testületi ülés

hívható össze az SZMSZ-ben foglaltak szerint.

(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. szerint.

 Zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt

pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(4) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, a szervezeti

egységek vezetői, továbbá meghívás esetén az érintett és a szakértő vesz részt.

A Képviselő-testület ülések tervezése, előkészítése

11.§

(1) A Képviselő-testület üléseire meg kell hívni:

1. a képviselőket,

2. a jegyzőt,

3. az SZMSZ-ben nevesített civil szervezetek vezetőit,

4. akit a polgármester megjelöl.

(2) A Képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely

magában foglalja a tanácskozás jogát is. A meghívottak közül tanácskozási jog

illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

1. a jegyzőt,

2. a polgármester által meghívott személy(ek)t.

(3) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott

napirendi pontjához kapcsolódóan:

akit a polgármester az adott napirendhez meghívott.

(4) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. A Képviselő-testület ülése

nyilvános, azon bármely választópolgár részt vehet, és engedély alapján

felszólalhat.

(5) A polgármester a testületi ülés vezetése során

1. megállapítja, hogy a Képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze,

2. megállapítja az ülés határozatképességét,

3. előterjeszti az ülés napirendjét.

(6) A Képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

Az előterjesztés

12.§

(1) Előterjesztésnek minősül a képviselő, a polgármester vagy a Képviselő-testület

bizottsága vagy társulás által előzetesen javasolt ügy, melyben a Képviselő-testület

döntése szükséges.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra, melyet

az ügy tárgya szerint illetékes állandó bizottság előzetesen megtárgyal és a

Képviselő-testületnek javaslatot tesz a döntésre.

(3) Kizárólag írásban benyújtható a rendelet-tervezet, intézményalapítás,

átszervezés, megszüntetés, helyi népszavazás kiírása. A határozati javaslatot

írásban kell benyújtani akkor is, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt

előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(4) Az előterjesztés főbb elemei:

1. A bevezető részben meg kell határozni az előterjesztést készítő nevét,

beosztását, a napirendi pont előadójának nevét, beosztását, az előterjesztés

mellékleteként benyújtott iratokat, a véleményező bizottság(ok) nevét, a

döntés formáját, az előterjesztés címét.

2. A helyzetfeltáró részben ismertetni kell az előzményeket (testületi

megállapodásokat, a hozott határozatok eredményeit), a tárgykört rendező

jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, értékeléseket,

mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek

lehetővé teszik az értékelést, s a döntést indokolják.

3. A határozati rész az egyértelműen megfogalmazott javaslatot tartalmazza a

végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők (részhatáridők)

megjelölésével.

(5) A polgármester – különleges szakértelmet igénylő ügyekben – szakértőt is

felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására. Az előterjesztést –

törvényességi szempontból – ilyenkor is a jegyző véleményezi.

Az előterjesztés megállapításának alapjául szolgáló adatokat, kimutatásokat –

szükség szerint – táblázatba kell foglalni, mely az előterjesztés mellékletét képezi.

(6) Az írásbeli előterjesztésen – amennyiben annak tartalma ezt indokolttá teszi –

fel kell tüntetni, hogy az csak a döntés után hozható a sajtó, a rádió vagy televízió

útján nyilvánosságra.

A Képviselő-testület üléseinek összehívása, vezetése, tanácskozási rendje

13.§

(1) A Képviselő-testület munkaterv szerinti és rendkívüli ülését a polgármester

hívja össze. Akadályoztatása esetén a társadalmi megbízatású alpolgármester, a

polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök

hívja össze és vezeti le.

(2) Nemzetiségi csoportot érintő ügyekben az érintett közösség képviselő-testülete

is kezdeményezheti a Képviselő-testület összehívását.

(3) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselők

legalább egynegyedének vagy Képviselő-testület állandó bizottságának a

napirendet is tartalmazó indítványára.

(4) A testületi ülést egy tárgyalási napon  22.00 óráig be kell fejezni, 22.00

óra után akkor folytatható az ülés, ha azt a Képviselő-testület egyszerű többséggel

megszavazza.

(5) Két képviselő-testületi ülés között kötelezettség vállalással nem járó

halaszthatatlan ügyekben – az át nem ruházható hatáskörök kivételével – a

polgármester jár el utólagos beszámolási kötelezettség mellett.

14.§

(1) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási

joggal meghívottaknak elektronikus levélben, a polgármester által megjelölt

személyeknek postai úton, olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés

előtt legalább 5 nappal megkapják. Rendkívüli testületi ülést indokolt esetben

telefonon is össze lehet hívni olyan időpontra, melyben biztosítható a Képviselő-

testület határozatképessége.

(2) A meghívót a polgármester írja alá. A meghívónak tartalmaznia kell:

1. az ülés helyét, időpontját,

2. a javasolt napirendet,

3. a napirendi pontok előadóit.

(3) A képviselő-testületi ülés időpontjáról a község  lakosságát a meghívónak az

Önkormányzat  hirdetőtábláján történő kifüggesztésével kell értesíteni.

(4) A képviselő-testületi ülésekről jelenléti ívet kell vezetni. A folytatólagos ülésről

a jelenléti ívet ülésnaponként kell vezetni.

A sürgősségi indítvány

15.§

(1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés

meghívójában nem szerepel. A Képviselő-testület – a polgármester javaslatára –

minősített többséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.

(2) E sürgősségi indítványok benyújtásának a feltételei:

Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával –

legkésőbb az ülés megkezdéséig írásban vagy szóban nyújtandó be a

polgármesternél.

Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást,

akkor a sürgősségi kérdést – az utolsó napirend lezárása után – vitára kell

bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az

indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.

A tanácskozás rendje

16.§

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-

külön nyit vitát, melynek során:

1. az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

2. az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők

kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor, a felszólalás

időtartama legfeljebb 5 perc. A polgármester soron kívüli felszólalást is

engedélyezhet. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a

3 percet nem haladhatja meg, az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a

szót a felszólalótól.

(3) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez javaslatot tehet a

Képviselő-testületnek. Az előterjesztő a javaslatot, vagy a képviselő a módosító

javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt

bármikor vissza is vonhatja.  A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a

testület

bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita

lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(5) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a

javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(6) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati

javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először – az elhangzás sorrendjében –

a módosító és kiegészítő indítványokról dönt, majd az eredeti határozati javaslatról

dönt a Képviselő-testület.

Az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok, az ülés

rendjének fenntartása

17.§

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek

során:

1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a

tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,

2. rendre utasíthatja azt a személyt, aki a Képviselő-testület tagjához méltatlan

magatartást tanúsít,

3. tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a vita folyamatos rendjét

ellehetetlenítő esemény következtében – ha ismételt figyelmeztetései sem

jártak eredménnyel – határozott időre félbeszakíthatja az ülést, mely csak

újabb polgármesteri összehívásra folytatható.

(2) A nyilvános ülésen megjelent személyek a számukra kijelölt helyet foglalják el.

A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a

rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is

kötelezheti.

(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen

felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

A döntéshozatali eljárás, szavazás módja

18.§

(1) A javaslat elfogadásához a jelen lévő települési képviselők több mint a felének

„IGEN” szavazata szükséges (egyszerű szótöbbség).

(2) A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A

Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a

hozzátartozóját az ügy személyesen érinti, a kizárásról az érintett települési

képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a

Képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség

szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(3) A döntéshez szükséges szavazati arány hiányában a polgármester szünetet

rendel el, majd újra elrendeli a szavazást.

(4) A Képviselő-testületi tagok közül legalább négy fő egybehangzó „IGEN”

szavazata (minősített többség) szükséges az Mötv. 46. § (2) bekezdésében és 50. §-

ában foglaltakon túlmenően:

1. a Képviselő-testület hatáskörének átruházásához,

2. a sürgősségi indítvány elfogadásához,

3. törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás

vonatkozásában a személyi alapbér meghatározása,

4. új önként vállalt feladat vállalása, valamint arról történő lemondás,

5. az önkormányzati ingatlan és egyéb, az éves költségvetés 1 %-át meghaladó

értékű vagyonügylet,

6. a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való

döntés,

7. napirendi pont ugyanazon ülésen történő ismételt napirendre tűzése.

Rendeletalkotás, határozathozatal

19.§

(1) A Képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással,

kézfelemeléssel hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben,

amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester

nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal

kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(2) Titkos szavazás eljárása: borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt

helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv

készül, amely tartalmazza:

1. a szavazás helyét, napját,

2. Ügyrendi Bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

3. a szavazás során felmerült körülményeket,

4. a szavazás arányát.

A Képviselő-testülettel a bizottság elnöke ismerteti a szavazás eredményét.

(3) Titkos szavazásnál a döntéshez szükséges szavazati arány hiányában a

polgármester szünetet rendelhet el véleményegyeztetés céljából, majd ezt követően

a szavazást meg lehet ismételni.

20.§

(1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha

1. azt a törvény írja elő,

2. azt a polgármester vagy az ügyben illetékes  bizottsági elnök kéri.

Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a képviselők nevét ABC

sorrendben, akik nevük felolvasásakor az „igen”, „nem” vagy „tartózkodom”

kijelentéssel szavaznak.

A név szerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön

hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

21.§

(1) A testület – a szavazati arányok rögzítésével – alakszerű határozat nélkül dönt:

1. a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,

2. informális jelentés tudomásulvételéről,

3. interpellációra adott válasz elfogadásáról.

(2) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás

eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, a

polgármester a szavazást köteles megismételtetni.

22.§

(1) A Képviselő-testület rendeletet alkot törvényekben és jogszabályokban

meghatározott feladatok végzésére, vagy a jog által nem szabályozott helyi

feladatok és társadalmi viszonyok rendezésére.

(2) A rendeletalkotás kezdeményezése

1. a polgármester, az alpolgármester, a települési képviselők,

2. a jegyző,

3. a Képviselő-testület bizottsága,

4. a települési nemzetiségi önkormányzat,

5. a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői.

(3) A rendelet szakmai előkészítésének feladatai a jegyző kötelessége, akinek ezzel

összefüggő teendői:

1. közreműködők között a munka elosztása,

2. a tervezetek bizottsági véleményeztetéséről és az észrevételek

feldolgozásáról való gondoskodás,

3. az elvi célkitűzések érvényesítésének, vitás kérdések eldöntésének

biztosítása,

4. adminisztrációs munka megszervezése,

5. a tervezet testület előtti megvitatásában való részvétel.

(4) A kezdeményezést a polgármesternél vagy a jegyzőnél  lehet írásban benyújtani.

A tervezetet a Vilmányi Közös Önkormányzati Hivatal  település tárgy

szerint érintett munkatársa  készíti el, azonban az előkészítéssel

a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, külső

szakértő is megbízható.

23.§

(1) A rendeletalkotás előkészítése során a társadalmi egyeztetés érdekében az önkormányzat honlapján biztosítani kell – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a rendelet-tervezet és indokolása letölthetőségét és véleményezhetőségét.

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a rendeletet-tervezetet az alábbi tárgykörökben, esetekben:

1. ha a rendeletmódosítás kizárólag technikai, formai jellegű, egyszerű szöveg-, vagy megnevezés módosítást tartalmaz,

2. ha rendeletmódosításra kizárólag felsőbb szintű jogszabállyal való összhang biztosítása érdekében van szükség,

3. ha a rendeletmódosítás nem eredményez lényeges változást a rendelet személyi hatálya alá tartozókra vonatkozó jogok és kötelezettségek tekintetében,

 4. ha a rendelet sürgős megalkotásához kiemelkedő közérdek fűződik vagy a település  fontos pénzügyi, gazdasági, természetvédelmi, környezetvédelmi érdekeinek védelme miatt szükséges.

 (3) Az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek a rendelettervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak az önkormányzat honlapján – a véleményezésre kialakított oldalon – megadott elektronikus levélcímen és határidőig.

A véleményezésre minimum 5 napot kell biztosítani, melynek lejártát követően a felhívást a honlapról el kell távolítani.

 (4) A véleményezőnek fel kell tüntetnie a nevét. A vélemény és a név elektronikus megküldésével az érintett személyes adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

A beérkező vélemények nem tartalmazhatnak jó erkölcsbe ütköző, vagy becsület csorbítására alkalmas kifejezést és nem sérthetik senkinek a jó hírnevét, az ilyen tartalmú valamint a rendelettervezet tárgyához nem illeszkedő vagy név nélküli véleményt figyelmen kívül kell hagyni.

A rendelet-tervezet Képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása

24. §

(1) A rendelet-tervezetet az Ügyrendi Bizottság jogi szempontból megvizsgálja, valamint a tárgya szerint illetékes bizottság megtárgyalja.

A jegyző (a polgármester, a bizottságok elnökei) az előkészítést és véleményezést követően a rendelettervezetet indokolással együtt a Képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

Az elfogadott rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. A rendeletet megalkotó képviselő-testületi ülés időpontját a rendeleten fel kell tüntetni. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(4) Az önkormányzati rendeleteket – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Vilmány Község Önkormányzatának …/év (….hó…nap) önkormányzati rendelete

(5)   A jegyző gondoskodik a hatályos rendeletek jegyzékének naprakészségéről.

Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele

25.§

(1) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A rendelet kihirdetése a szabályszerűen megalkotott és aláírt rendelet teljes szövegének az  Önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztésével történik, legalább 5 napon át.

(2) Az elfogadott rendeletről a lakosságot az önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel, és helyi sajtó útján tájékoztatni kell. A rendeletek megtekinthetők az önkormányzat titkárságán, valamint a módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan az önkormányzat honlapján.

(3) Az önkormányzati rendelet végrehajtására kötelezettek – a polgármester, jegyző indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás fontosabb tapasztalatairól.

(4) A Képviselő-testület ciklusonként egy alkalommal felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát. A rendeletek hatályba lépésének ellenőrzését a Képviselő-testület az Ügyrendi Bizottság hatáskörébe utalja.

Önkormányzati határozatok

26. §

(1) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, számozás és formaszerű határozat nélkül dönt:

1. a napirend meghatározásáról, sürgősségi indítvány felvételéről,

2. ügyrendi és eljárási jellegű kérdésekről,

3. a képviselői interpellációra adott válasz elfogadásáról,

4. a név szerinti, és a kézfelemeléssel történő szavazás elrendeléséről,

5. személyes érintettséggel kapcsolatos döntéshozatalról.

(2)   A Képviselő-testület számozott, formaszerű, normatív vagy egyedi határozatot hoz az (1) bekezdésbe nem tartozó döntéseiről. A határozat tartalmazza a testület döntését szószerinti megfogalmazásban, valamint végrehajtásért felelős személy(ek) megnevezését és a végrehajtás határidejét.

(3) A Képviselő-testület határozatait – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

…/év (…..hó…nap) önkormányzati  határozata

Göncruszka Község Önkormányzat Képviselő-testülete által hozott határozatokról a Vilmányi Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet.

(4) A Képviselő-testület normatív határozatainak közzététele az önkormányzat hivatalos honlapján történik.

(5) A Képviselő-testület ülésén elfogadott határozatok megtekinthetők a Vilmányi Közös Önkormányzati Hivatal titkárságán, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján.

27. §

(1)   A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a jegyző Képviselő-testület rendes üléseire írásos beszámolót készít.

(2)   A határozat végrehajtásáról a határidő lejártát, valamint a feladat elvégzését követő képviselő-testületi ülésen kell beszámolni. Ha a határozatot azonnal végre kell hajtani, a végrehajtásról vagy annak helyzetéről a következő testületi ülésen kell számot adni.

(3) A beszámolónak tartalmaznia kell:

1. a lejárt határidejű határozat szövegét,

2. a határozat végrehajtásáért felelős személy nevét, beosztását,

3. a határozat végrehajtása során tett intézkedések lényegét, azok eredményét,

4. a végrehajtás akadályait, annak okait.

A Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve

28. §

 (1) A Képviselő-testület (nyílt és zárt) üléséről készült jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon felül tartalmazza:

1. a távolmaradt képviselők nevét,

2. az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,

 3. az ülés megnyitásának időpontját,

 4. a tárgyalás lényegét, ezen belül is elsősorban a határozati javaslat vagy a rendelettervezet módosítására irányuló javaslatokat (külön polgármesteri vagy képviselői kérésre a megjelölt hozzászólást szó szerint),

 5. a határozathozatal módját,

 6. külön indítványra a kisebbségi véleményt,

7. az ülésen történt fontosabb eseményeket, az arra vonatkozó polgármesteri intézkedéseket,

8. az interpellációkat, kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,

9. az ülés berekesztésének időpontját,

10. aláírásokat, dátumot, bélyegzőlenyomatot.

(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, a jelenléti ívet, a napirendi pontok anyagát, az írásban benyújtott hozzászólást (a képviselő kérésére), az elfogadott határozatok mellékleteit, a megalkotott rendeleteket.

Az ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell a szavazólapos titkos szavazás lebonyolításáról, a szavazatok megszámlálásáról és az eredmény megállapításáról készített külön jegyzőkönyvet is.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékleteivel együtt a hivatal kezeli, évente bekötteti, és elhelyezi irattárban. A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvei és az azokhoz tartozó mellékletek – a zárt ülésre vonatkozó jegyzőkönyvek és mellékletek kivételével – megtekinthetők a hivatal titkárságán.

(4)  A zárt ülés jegyzőkönyvébe a Képviselő-testület tagjain és a jegyzőn kívül – a jegyző engedélyével – csak az tekinthet be, akit a tárgyalt ügy személyesen érint, valamint aki a jegyzőkönyvből közérdekű adatot vagy közérdekből nyilvános adatot kíván megismerni.   

A helyi népszavazás, népi kezdeményezés

29. §

A Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.

Lakossági fórumok

30.§

(1) A polgármester közérdekű tárgykörben vagy a fontosabb döntések sokoldalú előkészítése érdekében a lakosság és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hív össze.

 (2) A fórum helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Községháza hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

(3) A fórumot a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt.

Közmeghallgatás

31.§

(1) A Képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, előre meghirdetett napirenddel. A napirendet a közmeghallgatás előtt 8 nappal a községháza hirdetőtábláján  közzé kell tenni.

A közmeghallgatás a meghirdetett témához kapcsolódó közérdekű javaslatok fóruma, ezért a polgármester köteles erre a megjelentek figyelmét felhívni, ha a témától eltérnek.

(2) Közmeghallgatást kell tartani, ha a lakosok 10 százaléka kéri.

(3) A Képviselő-testület a lakosság egészét érintő testületi döntések meghozatala előtt legalább 8 nappal köteles olyan ülést (közmeghallgatást) tartani, amelyen kétórás időtartamon belül (egy hozzászólónak 5 perces hozzászólást engedélyezve) a lakosság a Képviselő-testület előtt közvetlenül kifejtheti álláspontját a meghirdetett témáról.

A felvetések számától és tartalmától függően az adott ülésen dönt a Képviselőtestület a közmeghallgatás menetrendjéről. Kevés számú javaslat esetén vita is folytatható.

(4) Amennyiben az ülésen nem lehetséges a kérdező részére választ adni, a Vilmányi Közös Önkormányzati Hivatal koordinálásával 15 napon belül írásban kell válaszolnia a kérdés tárgya szerint illetékes személynek vagy szervezetnek.

(5)   A közmeghallgatás képviselő-testületi ülésként kerül megtartásra, melyről jegyzőkönyv készül.

1. A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER,

A JEGYZŐ

A polgármester

32.§

(1) Vilmány Község polgármestere megbízatását főállásban látja el.

Feladat- és hatáskörét – törvényben és kormányrendeletben, az SZMSZ-ben meghatározottakon kívül – a Képviselő-testület állapítja meg, melyek a Képviselőtestület működésével összefüggésben különösen az alábbiak:

1. fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit, és a velük való tárgyalás során előzetes megállapodásokat köt,

2. véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,

3. nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek,

4. a dolgozókkal kapcsolatos egyes munkáltatói jogok tekintetében egyetértési jogot gyakorol,

5. ellátja a honvédelmi törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat,

 6. segíti a képviselők és a bizottságok munkáját,

 7. összehívja és vezeti a testület üléseit,

 8. képviseli az önkormányzatot,

 9. szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

10. biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát,

11. együttműködik a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel.

A felsorolt feladatok végrehajtásához szükséges költségek fedezetét az éves költségvetésben kell biztosítani.

(2) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

1. indítványozhatja a bizottság összehívását,

2. felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit (a felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésen határoz),

3. bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti.

(3) A Vilmányi Közös Önkormányzati Hivatal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:

1. a Képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt,

2. a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

3. dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,

 4. a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint az ügyfélfogadási rendjének a meghatározására,

 5. szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,

6. gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

33.§

(1)  A polgármester, távolléte esetén az általa megjelölt személy

 a Községházán hétfő 8.00-12.00, szerda 8.00-16.00, péntek 8.00-12.00 óra időtartamban  

fogadóórát tart.

(2)   A polgármester jutalmazására az Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot. 

(3)   A polgármester a tíz napot meghaladó szabadságigényét előzetesen bejelenti a Képviselő-testületnek.

Alpolgármester

34.§

(1) A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.  

(2) Az alpolgármester a polgármester távolléte esetén helyettesíti a polgármestert. A helyettesítés esetére a polgármesterre vonatkozó szabályok az irányadók, a munkáltatói jogok gyakorlása kivételével.

Polgármester, alpolgármester helyettesítése

35.§

(1) Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve tartósan akadályozva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a Képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a korelnök gyakorolja.   

(2) Az ülés vezetésére a Mötv. és az SZMSZ szabályait kell alkalmazni.  

(3) Tartós akadályoztatásnak minősül:

1. öt napot meghaladó betegség, külszolgálat,

2. büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,

3. öt napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.

A jegyző

36.§

A jegyző törvényben és más jogszabályban meghatározott feladatok ellátásán és hatáskörök gyakorlásán túl:

1. az önkormányzat működésével kapcsolatban:

a) előkészíti a Képviselő-testület, a bizottságok és a nemzetiségi önkormányzatok üléseit, és a tárgyalandó előterjesztéseket,

b) ellátja a Képviselő-testület, a bizottságok és a nemzetiségi önkormányzat szervezési, ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) igény szerint tájékoztatja a polgármestert, az alpolgármestert, a képviselőket, a bizottságokat, a nemzetiségi önkormányzatokat az önkormányzatokat érintő jogszabályokról, a Vilmányi Közös Önkormányzati Hivatal munkájáról és az ügyintézésről,

d) gondoskodik az igazgatási társulásban lévő önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatainak ellátásról,

e) gondoskodik a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről, azokat az érintett polgármesterrel együtt aláírja,

f) gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek és függelékeinek naprakész állapotban tartásáról.

2. egyéb területen:

a) ellátja a közigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,

b) folyamatosan ellenőrzi a hivatal tevékenységét, különös tekintettel az ügyfélfogadásra.

VIII. BIZOTTSÁGOK

A képviselő-testület bizottságai

37.§

(1) A Képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ. Az állandó bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak. Az állandó bizottságok tagjai bizottsági munkájukkal kapcsolatban megbízatásuk idejére tiszteletdíjban részesülnek, melyet önkormányzati rendeletben állapít meg a képviselő-testület.

(2) A Képviselő-testület állandó bizottságainak elnevezését és az egyes bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza. A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.

38.§

(1) A bizottságok a belső működésük részletes szabályait az önkormányzati törvény és az SZMSZ keretei között maguk állapíthatják meg. A bizottság működésével kapcsolatos szervezési és adminisztratív feladatokat a jegyző által kinevezett bizottsági titkár látja el.

(2)   A bizottságok munkaterv alapján, és szükség szerint üléseznek. A bizottságok munkatervüket maguk állapítják meg, melynek összeállításánál figyelembe kell venni a Képviselő-testület munkatervét.

(3)   A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök hívja össze és vezeti. A bizottság ülését össze kell hívni:

1. a) a Képviselő-testület döntése alapján,

2. b) a polgármester indítványára,

3. c) továbbá ha a képviselő-testületi tagok legalább ¼-e, vagy legalább két bizottsági tag írásban indítványozza, a benyújtástól számított 8 napon belüli időpontra.

(4)   A bizottság együttes ülést kezdeményezhet más bizottsággal, melynek tartásáról és vezetéséről az érdekelt bizottságok elnökei döntenek.

A bizottságok határozatképességét és a döntéshez szükséges szavazati arányt külön-külön, bizottságonként kell vizsgálni. A bizottság ülését az ügy(ek) tárgya szerint leginkább illetékes bizottság elnöke vezeti.

(5) A bizottsági tag személyes érintettségére és kizárására az önkormányzati törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

39.§

(1) A Képviselő-testület állandó vagy ideiglenes jelleggel – szakmai tanácsadó szerveként – albizottságokat alakíthat. Az albizottság működésének szabályait a bizottság állapítja meg.  

(2) A Képviselő-testület indokolt esetben – meghatározott feladat ellátására – ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

40. §

(1) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melynek eredeti, aláírt példányát a Vilmányi Közös Önkormányzati Hivatalban kell őrizni.

Az átruházott hatáskörben hozott döntést tartalmazó bizottsági jegyzőkönyvet meg kell küldeni a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek.

(2) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyv – határozatokat tartalmazó – kivonatát a jegyző elektronikus úton megküldi a végrehajtásért felelős szervnek, illetve személynek.

(3) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvre nézve a 28. §-ban foglaltakat kell alkalmazni. A papír alapú jegyzőkönyv a költségvetési rendelet és az átruházott hatáskörbe tartozó előterjesztések tárgyalásának tömör leírásán felül elsősorban a módosító javaslatokat, a meghozott határozatokat és az azokra vonatkozó szavazási eredményeket tartalmazza. A bizottsági jegyzőkönyvet az ülést levezető írja alá.

41. §

(1) A települési nemzetiségi önkormányzatok testületi üléseinek megtartásához a Képviselő-testület a tárgyi feltételeket biztosítja. A jegyzőkönyvvezetési, titkári feladatokat, az anyagok sokszorosítását és az egyéb adminisztrációs teendőket a Vilmányi Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

(2) A Képviselő-testület a nemzetiségi önkormányzat működéséhez a költségvetési rendeletében támogatást biztosíthat.

VII. AZ ÖNKORMÁNYZATOK TÁRSULÁSAI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSE

A társulásra és együttműködésre vonatkozó átfogó szabályok

42.§

(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megvalósítása érdekében társulásokban vehet részt. A Képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületével alakíthat társulásokat.

(2) A Képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a lakosság olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

(3) A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:

1.  tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,

2. a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése,

3. a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása.

VIII. AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE, VAGYONA

43.§

(1) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására külön rendeletet alkot.

(2) A behajthatatlan követelésekről szóló szabályokat külön rendelet tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.

(4) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról évente köteles tájékoztatni az lakosságot.

A költségvetés

44.§

(1) A Képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési javaslat tartalmazza a bevételi forrásokat, a működési, fenntartási előirányzatokat (önálló költségvetési szervenként), a felújítási előirányzatokat célonként, a fejlesztési kiadásokat feladatonként, valamint külön tételben, az általános és céltartalékot.

(3) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

45.§

(1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a Képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(2) A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel. Az önkormányzat fizetésképtelenné válását a hitelezők kérelmére bíróság állapítja meg. A fizetésképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével a feladatok finanszírozását.

(3) A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot, a végrehajtásáról szóló beszámolóról rendelettel dönt. A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről a jogszabályok figyelembevételével saját hatáskörében döntsön, melyről a testületet folyamatosan tájékoztatni kell.

(4) Az önkormányzat gazdálkodási  feladatait a Vilmányi Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

E körben különösen:

1.  A jogszabályok által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár illetékes szerve részére,

 2. beszedi az önkormányzat saját bevételét,

3.  „lehívja” az illetékes hatóságtól a támogatásokat,

4.  gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról,

5.  biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét,

6.  biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,

7.  elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz, 8. h) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményi működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.

(5) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények önállóan működő költségvetési szervek, a dologi kiadásokat biztosított pénzeszközeiket azonban csak a Vilmányi Közös Önkormányzati Hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel.

Az intézmények a kötelező térítési díjon és a Képviselő-testület által kötelezően előírt bevételi összegen felüli bevétellel szabadon rendelkezik, azt – alapfeladatainak sérelme nélkül – felhasználhatja dologi kiadásokra, bért azonban nem képezhet belőlük.

(6) A Vilmányi Közös Önkormányzati Hivatal és az önkormányzat által működtetett intézmények vezetői a kisebb összegű készpénz kifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányból – a házipénztárban meghatározott szabályok szerint – teljesítik.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

46.§

(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzat intézményeink pénzügyi ellenőrzését a Képviselő-testület külön megállapodás alapján végezteti.  

1. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

47.§

Az SZMSZ mellékletei, függelékei:

1. melléklet: A Képviselő-testület állandó bizottságainak elnevezése, feladatainak jegyzéke

2. melléklet: A Képviselő-testület polgármesterre átruházott hatáskörei. 

47.§

 (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Vilmány Község Önkormányzata  Szervezeti és Működési Szabályzatról 11/2014. (XII. 22.) számú önkormányzati rendelete.

                      Batyi József                                                                                       Bene Róbert

                   alpolgármester                                                                                        jegyző 

1. melléklet a 4/2019. (VII. 16.) önkormányzati rendelethez

 A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁLLADÓ BIZOTTSÁGAINAK ELNEVEZÉSE, FELADATAINAK JEGYZÉKE  

1.) Ügyrendi Bizottság (3 fő)

1. ÜGYRENDI BIZOTTSÁG FELADATAI

1. Véleményezi a Képviselő-testület elé kerülő rendelet-tervezeteket, szerződés-tervezeteket és szerződéseket.

 2. Megvizsgálja a polgármester munkaviszonyával kapcsolatosan felmerült összeférhetetlenséget és javaslatot tesz a Képviselő-testületnek az összeférhetetlenség kimondására.

3. Kivizsgálja a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényben foglalt összeférhetetlenséget.

4. A polgármester és a képviselő-testületi tagok vagyonnyilatkozatát kezeli és ellenőrzi.

5. Javaslatot tesz a polgármester, az alpolgármester illetményére, illetményemelésére, jutalmazására.

6. Részt vesz a polgármester, alpolgármester, jegyző ellen indított fegyelmi ügyek előkészítésében.

7. Kidolgozza a Szervezeti és Működési Szabályzatot, vizsgálja érvényesülésének hatását, szükség esetén javaslatot tesz a módosításra, vagy új szabályzat alkotására.

8. Figyelemmel kíséri az önkormányzat és szervei szabályszerű működését.

9. Ellátja a titkos szavazások lebonyolításával kapcsolatos teendőket.

10. Végzi mindazokat a teendőket, amelyekkel a Képviselő-testület esetenként megbízza.

2. melléklet a 4/2019. (VIII. 16.) önkormányzati rendelethez

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET POLGÁRMESTERRE ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖREI

A Képviselő-testület a saját feladat- és hatáskörei közül az alábbi feladatokat és hatásköröket ruházza át a polgármesterre:

A polgármester átruházott hatáskörben

1. gondoskodik Göncruszka belterületén – a külön jogszabályban meghatározott – növényvédelmi feladatok ellátásáról és ellenőrzéséről,   

2. dönt a talajterhelési díj megfizetése alóli mentesség, kedvezményről,

3. kiadmányozza az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben foglalt hatósági határozatokat. 

Záradék: Megalkotta Vilmány Község Képviselő-testülete 2019. augusztus 22.-én megtartott  ülésén.

Kihirdetve: Vilmány község hirdetőtábláján 2019. 08. 23.-án.

                                                                                                                        Bene Róbert

                                                                                                                           jegy ző