1. § (1) Füzesgyarmat Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, az illetékességi területén

2. § A rendelet hatálya kiterjed a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben (a továbbiakban: Htv.), adóalanyként meghatározott személyekre, valamint a környezetterhelési díjról a 2003. évi LXXXIX. törvényben kibocsátóként meghatározott személyre.

3. § Az adókötelezettség keletkezésére, változására és megszűnésére a Htv. rendelkezései az irányadók. Az adókötelezettség keletkezéséről, változásáról és megszűnéséről az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben előírtak szerint bevallást kell tenni.

4. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény).

(2) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.

5. § Mentes az adó alól: a lakás, valamint a nem lakás céljára szolgáló épület (építmény) feltéve, hogy az nem vállalkozási tevékenység folytatására létesült.

6. § (1) Az adókötelezettség az építményre vonatkozó használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

(2) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnésének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettsége megszűnik.

(3) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

7. § Az adó alapja az építmény m²-ben számított hasznos alapterülete.

8. § (1) Az adó évi mértéke az építmény hasznos alapterülete után m²-enként:

(2) Az adó mértéke külterületen, zártkertben a Füzesgyarmat város település rendezési tervében IG-1, IG-2, T-IG ipari területbe sorolt övezetben: 1.200,- forint.

(3) Az adó mértéke belterületen a Füzesgyarmat város településrendezési tervében Gksz2 „kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület-2”-be sorolt övezetben: 900,- forint.

(4)² Az adó mértéke belterületen a Füzesgyarmat város település rendezési tervében Üü-1 „üdülőházas üdülőterület”-be sorolt övezetben: 500,- forint.

(5)³ Az adó mértéke a Füzesgyarmat város rendezési tervében a Tengeri Zugi IG-M ipari területbe sorolt övezetbe: 900,-forint.

9. § (1) A fizetendő adóból 30 % kedvezményben részesül az a vállalkozó, akinek a Htv. 39. § (1) bekezdése, a 39/A. §-a vagy a 39/B. §-a alapján számított vállalkozási szintű adóalapja a 2.500.000 forintot nem haladja meg.

10. § Mentes a helyi iparűzési adó alól a Füzesgyarmat Város Önkormányzatának illetékességi területén működő, Htv. 52. § 23. pontja szerinti egészségügyi szolgáltató vállalkozó.

11. § (1) Az adó évi mértéke az adóalap 2%-a.

(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a napi adóátalány: 5.000,- forint.

12. § Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.

13. § Az adókötelezettség alól mentes 70. életévét betöltött magánszemély.

14. § Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma.

15. § A tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként: 450 forint.

16. § (1) Az adóbeszedésre kötelezett által vezetett nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szálláshelyet igénybevevő vendég

(2) Az adóbeszedésre kötelezett az adómentességi jogcímre jogosító tartózkodást az adóalany nyilatkozatával igazolja az önkormányzati adóhatóság felé.

(3) A nyilvántartásba a vendégek adatait a szálláshely igénybevételével egy időben, de legkésőbb azt követő 2 órán belül be kell vezetni. Minden vendéget olvashatóan kell beírni, egy rovatban csak egy név szerepelhet.

(4) A nyilvántartásba a vendégek érkezésének dátumát az érkezés napján, a távozás időpontját a távozás napján kell bevezetni.

(5) Ha a szálláshely igénybevételével egyidejűleg nem kerültek a vendég adatai bevezetésre a nyilvántartásba, a szállodai bejelentőlappal kell igazolni, hogy a vendég 2 órán belül érkezett a szálláshelyre. A szállodai bejelentőlapnak tartalmazni kell a vendég jelen § (1) bekezdésében meghatározott adatait, sorszámot és az érkezés pontos időpontját. A bejelentőlapot 1 évig meg kell őrizni.

(6) A nyilvántartást, valamint a bejelentő lapokat az adóbeszedésre kötelezett köteles a szálláshelyen tartani és azt az ellenőrzésre feljogosított személynek bemutatni.

19. § Talajterhelési díj fizetési kötelezettség a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 2. § a) pontjában meghatározott kibocsátóra terjed ki, akik a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem kötöttek rá.

20. § (1) A kibocsátó a talajterhelési díjfizetési kötelezettségéről évente, a tárgyévet követő év március 31. napjáig a Jegyzőhöz tesz bevallást.

(2) A települési szennyvíz-csatornamű üzemeltetője a Jegyző részére a kibocsátó azonosítása és ellenőrzése érdekében adatokat szolgáltat

(3) A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátókról, valamint a talajterhelési díj fizetésére vonatkozó díjkedvezményben részesülő személyekről a Jegyző nyilvántartást vezet.

(4) A Jegyző a kibocsátót terhelő talajterhelési díj mértékét Ktdt. 12. § alapján, a fizetés módját a Ktdt. 25. §-ában meghatározott rend szerint határozatban állapítja meg.

21. § (1) Az önkormányzati bevételek fokozására, az önkormányzat kintlévőségeinek hatékonyabb behajtásának elősegítésére a Képviselő-testület anyagi ösztönző rendszert működtet.

22. § (1) Az anyagi érdekeltségi alapból kizárólag a Füzesgyarmati Polgármesteri Hivatalnál adóügyi feladatokat ellátó 2 fő köztisztviselő, valamint közvetlen munkahelyi felettesük a gazdasági vezető részesülhetnek kifizetésben.

23. § (1) Az anyagi érdekeltségi alap bevételeit alábbi tételek adják:

(2) Az anyagi érdekeltségi alap mértéke évente nem haladhatja meg a kettő millió forintot, azzal, hogy az (1) bekezdés szerinti összeg ezt meghaladó része, valamint az érdekeltségi alap fel nem használt része Füzesgyarmat Város Önkormányzat saját bevételének minősül.

24. § (1) Az anyagi érdekeltségi alapból évente egy alkalommal teljesíthető kifizetés a 20. §-ban meghatározott köztisztviselők részére, azzal, hogy az alapban rendelkezésre álló források fedezik a kifizetésekhez kapcsolódó munkavállalót és munkáltatót terhelő járulékok, a személyi jövedelemadó valamint a szociális hozzájárulási adó összegét is.

(2) Az anyagi érdekeltségi alapból történő kifizetést a jegyző munkáltatói utasítás keretében rendeli el, azzal, hogy a két fő adóügyi szakigazgatási feladatot ellátó köztisztviselő részére az alap (1) bekezdésben meghatározott levonásokkal terhelt részének legfeljebb 37,5- 37,5 %-nak megfelelő, a gazdasági vezető részére pedig legfeljebb 25 %-nak megfelelő adóügyi jutalék fizethető.

25. § (1) Az anyagi érdekeltségi alapból kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén teljesíthető kifizetés:

26. § (1) Az anyagi érdekeltségi alapba évente egyszer a tárgyévi adóbevételek zárását követően teljesíthető befizetés a 21. § (1) bekezdésében meghatározott összeg figyelembe vételével.

(2) Az anyagi érdekeltségi alap elkülönített számlán kerül kezelésre.

27. § (1) Ez a rendelet 2019. július 1-én lép hatályba, de a 10. § rendelkezéseit 2019. január 1-től kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Füzesgyarmat Város Önkormányzat Képviselő-testületének a települési földadóról szóló 13/2015. (XI. 26.) rendelete, a helyi iparűzési adóról szóló 8/1991. (VI.19.) rendelete, az idegenforgalmi adóról szóló 7/1991. (VI. 19.) rendelete, az építményadóról szóló 14/2001. (XI. 29.) rendelete, a talajterhelési díjról szóló 10/2004. (V. 27.) rendelete, valamint a helyi és települési adók beszedésének fokozása érdekében bevezetett anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 4/2017. (II. 17.) rendelete.