Ásotthalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2019 (V.14.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2026. 02. 11

Ásotthalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2019 (V.14.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

2026.02.11.

Ásotthalom Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5., 6. és 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Csongrád Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Csongrád Megyei Építész Kamara, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Szegedi Hatósági Iroda, továbbá a településfejlesztési, településrendezési és településképpel kapcsolatos feladataival összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 15/2017 (VII.19.) önkormányzati rendelete szerint az egyeztetésbe bevont partnerek véleményének kikérésével, a 314/2012(Xl.8.) Korm. rendelet 22. és 23. §-a alapján a következőket rendeli el:

I. RÉSZ

Általános rendelkezések

1. Fejezet

A rendelet területi hatálya és alkalmazása és célja

1. § (1) E rendelet hatálya Ásotthalom Nagyközség közigazgatási területére terjed ki.

(2) A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012 (Xl. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet), valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni

2. § A rendelet célja Ásotthalom építészeti, településképi, környezeti értékeinek védelme, a település történeti múltját, építészeti kultúráját és polgárainak identitását meghatározó települési környezet elemeinek egészben vagy részben történő megőrzése, minőségi fejlesztése a jövő nemzedékek számára, a településépítészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények érvényesítése, az épített környezet esztétikus alakítása.

2. Fejezet

– Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

1. Földszínek: a természetben előforduló, nem szintetikus anyagok (pl. talaj, homok, mész, egyes kőzetek, a növényzet) jellemző színei, illetve az azok felhasználásával előállított kevéssé telített színárnyalatok.

2. Területi jellegű védelem: a műemléki környezet, a helyi területi védettségek, országos, vagy helyi természeti védelem (nemzeti park, természeti területek, ex lege védett területek, NATURA 2000 területek, stb.) által érintett területek.

3. Helyi egyedi védett építmény: a Képviselő-testület által megállapított egyedi védelem, mely egy adott építmény, épület, épületrész tekintetében a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás.

4. Eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.

5. Látványterv: a tervezett építmény látványrajzának a jelenlegi környezetbe illesztett látványterve, mely alkalmas a megváltozott településkép szemléltetésére.

6. Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiségegyüttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;

7. Cégér: valamely mesterség vagy tevékenység jelvényeként használt, rendszerint üzlet, műhely, illetve vendéglátó létesítmény bejáratához, a homlokzati síkra merőlegesen kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra; cégérnek minősül az a – nem az épület falsíkjára, valamint a kerítésre, kerítés-kapura kihelyezett – tábla is, mely csak a cégtáblán szereplő információkat tartalmazza. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető-berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos.

8. Címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla.

9. Üzletfelirat: Jellemzően közterületen álló, kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, melynek hossza legfeljebb 1,2 – 2,0 m közötti, magassága 60 cm, vastagsága 10 cm lehet.

10. Totemoszlop: Legfeljebb 6.0 m magas, olyan tájékoztató eszköz, amely egy vállalkozás nevének megjelölésére, tevékenységének népszerűsítésére szolgál. A totemoszlop alaprajzi arányait teljes magasságában megtartja vagy attól legfeljebb + 10%-ban térhet el.

11. Pozitív lábazat: a felette elhelyezkedő falszakasz síkjához képest kiugró lábazat.

12. Tagozat: a homlokzat alapsíkjából kiugró nem tartószerkezeti szerepű építészeti elem (párkány, falpillér, kváderezés, szemöldökpárkány, stb.).

II. RÉSZ

Településképi követelmények

1. Fejezet

Általános építészeti követelmények

4. § (1) A településképi illeszkedés érdekében új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén a kialakult településszerkezetet, az Ásotthalomra jellemző építészeti karaktert sértő építészeti megoldás nem megengedett.

(2) Az illeszkedés tekintetében vizsgálni kell az alábbi építészeti elemeket:

a) a tetőidom formáját, a tető hajlásszögét,

b) a tetőfelépítmények jellegét, arányát,

c) a homlokzatok építészeti kialakítását,

d) a tömegképzés jellegét,

e) a nyílások arányrendszerét, a teljes homlokzatfelülethez való viszonyát, horizontális, vagy vertikális jellegét,

f) az utcai kerítések és ezek nyílásainak megoldását.

(3) Új épület, épületbővítés építésekor annak homlokzat, párkány- és gerincmagasságát a közterület felől szomszédos helyi védettségű épülethez igazítani kell, a legnagyobb függőleges irányú eltérés ± 1,0 m lehet.

(4) A lakóépületek nyílászáróinak cseréje esetén az eredetivel megegyező osztású nyílászáró helyezhető el kivéve, ha az épület valamennyi nyílászárója együttesen, egységesen cserére kerül.

(5) Gépészeti berendezéseket, szellőzőt, klímaberendezést, megújuló energia berendezéseit országos, vagy helyi védett értékek esetében utcafronti homlokzatra nem lehet elhelyezni.

(6) Az (5) bekezdés szerinti berendezéseket erkéllyel rendelkező lakások esetén csak erkélyre lehet kihelyezni úgy, hogy a szomszédos lakásokat ne zavarja. Erkéllyel nem rendelkező lakások esetében a klímaberendezések a homlokzaton függőlegesen egymás alatt, ugyanazon ablakok parapet falán helyezhetők el a teljes épülethomlokzaton.

(7) Külterületi épületeken, építményeken hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullámlemez és bitumenes zsindely, valamint 5 cm-nél vékonyabb hasított kő burkolat alkalmazása nem megengedett, kivéve a gazdasági, üzemi alaprendeltetésű létesítményeket.

(8) Előkertes beépítés esetén a közterület határán tömör kerítés nem megengedett.

5. § (1) Zöldfelületek, ingatlanon belüli zöldterületek kialakítása során a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelületet kell kialakítani.

(2) Zöldfelületek kialakításánál a fás szárú növényzet esetében a táji és termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell alkalmazni.

a) Meglévő közterületi fasorok pótlásánál az egységes látvány megtartása, illetve kialakítása érdekében az adott területen leggyakoribb fa faj telepítendő.

b) Utcafásításra javasolt fafajok: nagylevelű hárs (Tilia platiphyllos), ostorfa (Celtis occidentális), japánakác (Sophora japonica).

c) Parkoló-fásításra javasolt fafajok: magas kőris (Fraxinus excelsior), csörgőfa (Koelreuteria paniculata) és a korai juhar (Acer platanoides).

d) Az előkertek díszkertként alakítandók ki.

2. Fejezet

2.1. Településképi szempontból meghatározó területek területi és egyedi építészeti követelményei

6. § (1) Ásotthalom településképi szempontból meghatározó területei az 1. mellékletben lehatárolt falusias beépítésű területek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területeken kívüli területek egyéb területek.

2.2. Településképi szempontból meghatározó területek építészeti követelményei

7. § (1) Az épületeket magastetővel kell ellátni.

(2) A területen

a) oldalhatáron álló beépítési mód szerint elhelyezett új épület, vagy meglévő épület bővítése esetén, ha a tervezett utcai homlokzatszélesség nagyobb 7,5 méternél,

b) zártsorú, ikres beépítési mód szerint elhelyezett új épület, vagy meglévő épület bővítése esetén az épület fő tetőgerincét az utcával párhuzamosan kell kialakítani.

(3) Ingatlanonként egy darab, legfeljebb 4,5 m széles személygépkocsi-behajtásra alkalmas kapu helyezhető el. A 12 m-nél szélesebb ingatlanokon legfeljebb két ilyen kapu nyitható.

(4) Szabadonálló, magastetős épület esetén

a) földszintes épület tetőhajlásszöge 35-47 fok között alakítható ki,

b) többszintes épület tetőhajlásszöge 30-47 fok között alakítható ki,

(5) A homlokzatok kialakítása során, a rendezett településkép érdekében, a nyílászárók méret és osztásrendszerét összehangoltan kell kialakítani.

(6) Utólagos hőszigetelés kivitelezése során a hagyományos homlokzatdíszítéseket meg kell őrizni.

(7) A településkép védelme érdekében a közterületen elhelyezendő közmű-berendezések (energiaellátási és hírközlési sajátos építmények) kizárólag a terület karakteréhez alkalmazkodó, egyedi kialakítással létesíthetők.

(8) Az épületeket ellátó közművezetékek (gáz, elektromos, telefon, tv kábel) az épületeken látszó módon nem vezethetők.

(9) A közvilágítási lámpaoszlopok a terület karakteréhez alkalmazkodó formai kialakításúak lehetnek.

8. § A tetőtér beépítésének az előírásai:

a) A tető síkjában fekvő tetőablak, fénycsatorna síkban megjelenő fénygyűjtő eleme bármelyik épület esetében engedélyezhető.

b) Az épület egy tetősíkján csak egyfajta tetőablak, illetve - felépítmény jelenhet meg. Az új beépítésnél a meglévő tetőablak, illetve - felépítményformához kell igazodni.

c) A tetőablak elhelyezésénél igazodni kell a homlokzati nyílástengelyekhez.

9. § Az épületeken az alábbi anyagok alkalmazhatók:

a) Lakóépületeken a tetőhéjazat terrakotta vagy szürke színű cserépfedés (égetett vagy betoncserép), szürke palafedés, hagyományos nádfedés, vagy korcolt fémlemez fedés lehet, kivéve, ha az épület, építmény tetőzete annak eredeti állapotában más héjazattal volt kialakítva. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle anyag jelenhet meg.

b) Lakóépületeken hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullámlemez és bitumenes zsindely, valamint az 5 cm-nél vékonyabb hasított kő burkolat alkalmazása nem megengedett.

c) Az új építményeket a jellegzetes településképhez igazodva kell megépíteni, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani.

d) Az egyes épületeket egységes megjelenéssel kell kialakítani, földszínek alkalmazásával.

3. Fejezet

Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

3.1. Általános szabályok

10. §¹

3.2. Reklám- és hirdetőberendezések elhelyezésének további szabályai

11. §²

4. Fejezet

Egyéb településképi követelmények

12. § (1) Közmű-létesítmények (pl. nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó) elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre.

(2) Területi jellegű védelemmel érintett területen vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlop létesítése nem megengedett.

(3) A közép-, a kisfeszültségű erőátviteli és közvilágítási hálózatokat, illetve a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeit földalatti elhelyezéssel kell kivitelezni területi jellegű védelemmel érintett területeken.

(4) Gépészeti és közmű-csatlakozási berendezések az épületek utcai homlokzatára, előkert nélküli beépítés esetén nem helyezhetők el. A berendezés csak az előkertbe, az udvarra vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető.

13. § (1) Magastetős épület esetén táblás napelemeket/napkollektorokat a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy

a) azok a tető szélein, gerincén ne lógjanak túl,

b) vápákat legfeljebb 50 cm-re közelítsék meg,

c) széleik igazodjanak egymáshoz, a tető-felépítményekhez és a tetősík ablakok osztásrendszeréhez,

d) napelemek, napkollektorok egy tetősíkon csak egy, téglalap befoglaló idomú tömbben helyezhetők el,

e) legfeljebb az adott tetősík 50%-át fedhetik le.

(2) Lapostető esetén a tető széleihez igazodóan, attól legalább 50 cm-t tartva, a tető teljes területe lefedhető

(3) Közterülettel határos 5 méteres teleksávon kívül elhelyezett melléképület teljes tetőfelülete táblás napelemmel/napkollektorral lefedhető.

(4) Napelemcserép a tető teljes felületén alkalmazható.

5. Fejezet

Teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

14. § (1) Teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak

a) területi jellegű védelem alatt álló területeken,

b) közparkban nem helyezhetők el.

(2) A területi jellegű védelem alatt álló területeken, a településképi szempontból meghatározó területeken, a parkok területén a sajátos építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatos anyaghasználatra vonatkozó követelmények:

föld feletti kialakítás esetén kő-, tégla- vagy vakolt homlokzat, korcolt fémlemez fedés megengedett.

III. RÉSZ

Helyi védettség előírásai

1. Fejezet

A helyi védelem fajtái

15. § (1) A helyi védelem

a) az építmény (épület és részei, a műtárgy), vagy ezek együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.),

b) az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,

c) szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor védelmére,

d) az egyedi tájérték védelmére terjed ki.

(2) A helyi védelem e rendelet 2. számú mellékletében megjelölt értékek védelmére terjed ki.

2. Fejezet

Helyi védettség keletkezése és megszűnése

16. § (1) A helyi védettség alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti Ásotthalom Nagyközség Önkormányzata Polgármesterénél.

(2) A védelemre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védendő érték megnevezését, területi javaslat esetén egyértelmű körülhatárolását,

b) azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, vagy telekrész, emelet, ajtó),

c) a védelem indoklását,

d) fotódokumentációt a védendő értékről és környezetéről,

e) értékvizsgálatot,

f) megszüntetésre vonatkozó kérelem esetén az a), b), d), e) munkarészeket, valamint részletes indoklást.

(3) A Polgármesteri Hivatal a védelemre, vagy annak megszüntetésére vonatkozó kezdeményezést előkészíti, amelyet a Pénzügyi és Területfejlesztési Bizottság az érintett civil szervezetek bevonásával véleményez, majd előterjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztés része a védelemre vonatkozó kezdeményezés tárgyában készített főépítészi szakmai vélemény.

(4) A védelem megszűnik, ha

a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,

b) a helyi védett érték műemléki védettséget kap, vagy

c) ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.

(5) A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell: a) az érintett ingatlan tulajdonosát(ait) postai úton,

b) az illetékes építésügyi hatóságot,

c) az illetékes Földhivatalt,

d) a kulturális örökségvédelmi hatóságot,

e) a védettség kezdeményezőjét.

(6) Az épített örökség védettségének megszüntetésekor, a védettség megszüntetésének kezdeményezője gondoskodik:

a) az építmény, épület és telek felmérési (helyszínrajz, alaprajzok, metszetek, homlokzatok és részletek) és fotódokumentációjának elkészíttetéséről és a megyei levéltárban történő elhelyezéséről,

b) az értékes építészeti, szerkezeti elemek és tárgyak megmentéséről, elhelyezéséről.

(7) A helyi védettségre vonatkozó kérelmekről, módosításról vagy megszüntetésre irányuló javaslatokról a Képviselő-testület évente egy alkalommal dönt, kivéve rendkívüli esetben, ha a védendő érték műszaki állapota vagy egyéb, az érték megmaradását befolyásoló tényező ezt indokolja.

3. Fejezet

Védett értékek nyilvántartása

17. § (1) A helyi védett településszerkezetről, helyi védett utcaképről és helyi védett építményekről a Polgármesteri Hivatal cím szerint rendezett, naprakész elektronikus nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza

a) a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,

b) a védelem típusát,

c) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, és

d) a védelem rövid indokolását.

18. § (1) A helyileg védett értékké nyilvánítás, illetőleg a megszüntetés tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

4. Fejezet

Az építészeti örökség helyi védelmének feladatai

19. § (1) A helyi védett értékek fennmaradásának, megőrzésének módja elsődlegesen a rendeltetésnek megfelelő használat.

(2) A helyi védett építmények rendeltetésszerű használatáról, valamint szükségessé váló felújításáról annak tulajdonosa köteles folyamatosan gondoskodni. Ennek költségei a tulajdonost terhelik.

(3) A helyi védett épületek mai igényeknek megfelelő használatát, felújítását, korszerűsítését a településképi szempontok érvényesítése mellett támogatni kell.

5. Fejezet

Az építészeti örökség helyi védelmének részletes szabályai

20. § (1) A helyi védett építmény felújítása, átalakítása, bővítése, korszerűsítése során meg kell őrizni, illetve vissza kell állítani az épület eredeti:

a) tömegformáját, tömegarányait,

b) tetőformáját, tetőfelépítményeit,

c) homlokzati tagozatait,

d) homlokzati díszítőelemeit,

e) nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit,

f) nyílászáróinak, falfelületének, lábazatának, tetőfedésének anyaghasználatát.

(2) A helyi védett építmények homlokzati színezésénél a fellelhető eredeti színt kell alkalmazni.

(3) A helyi egyedi védett építményeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.

(4) A helyi egyedi védett építmények belső korszerűsítése, belső átalakítása, tetőterének beépítése a védett értékek megőrzését szolgáló elvek és szabályok betartása mellett, megengedett.

(5) A védett épületeket utólagosan, a homlokzatok külső oldalán hőszigetelni csak a díszítő ornamentika elemeinek megtartásával, illetve az eredeti, de jelenleg hiányzó elemek visszaállításával lehet.

21. § (1) A helyi egyedi védett építmények közterületről látható homlokzatán épületgépészeti berendezések, azok tartozékai nem helyezhetőek el.

(2) Adott homlokzatot – különösen az utcai homlokzatot – vagy egy síkban lévő homlokzatszakaszt egy időben, és egységes színezéssel, anyaghasználattal és kivitelben lehet csak felújítani, a tulajdonviszonyoktól függetlenül.

(3) Az épület egységes megjelenése érdekében átalakítás, korszerűsítés vagy bővítés esetén az eredeti állapot nyíláskiosztása és anyaghasználata megőrzendő.

(4) Az eredeti állapotában téglaburkolatú, illetve vakolatdíszítésű utcai homlokzatok megőrzendők, illetve helyreállítandók.

(5) Védett épület homlokzatának hőszigetelése esetén a homlokzatképzés csak az eredetivel egyező textúrájú és színezésű lehet.

(6) Utólagos redőny, roló csak úgy helyezhető el, ha az eredeti ablaknyílás méretét nem csökkenti és az utcai homlokzaton a roló tokja nem látható módon van elhelyezve.

22. § (1) Helyi egyedi védett vagy e rendelet mellékletében védelemre javasolt építmény bontására csak a helyi egyedi védett építmény olyan mértékű károsodása esetén kerülhet sor, amely műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A helyi egyedi védett építmény bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

(2) A helyi egyedi védett építmény hiteles rekonstrukciója esetén a rekonstruált homlokzat, épületrész építése során a Helyi Építési Szabályzat építési paramétereitől el lehet térni.

(3) A helyi egyedi védett építménnyel szomszédos új épület építése esetén, amennyiben nem tartozik településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárás hatálya alá, az illeszkedés igazolására főépítészi szakmai konzultáció emlékeztetőjét kell bemutatni.

IV. RÉSZ

Településképi támogatási rendszer, a településképi támogatás

23. § (1) A támogatás célja a magántulajdonban lévő helyi védettségű egyedi érték részét képező épület közterületről észlelhető vizuális megjelenését befolyásoló, a helyi védettségét megalapozó értékei tulajdonos általi felújításának, jó karbantartásának támogatása, valamint a helyi építészeti örökség védelmével kapcsolatos egyéb teendők – kutatás, tervek archiválása, a védelem népszerűsítése – elvégzése.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására az önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig pályázati úton támogatást adhat.

V. RÉSZ

Településképi érvényesítési eszközök

1. Fejezet

Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

24. § (1) Az önkormányzati főépítész a területi védelem alatt álló, valamint településképi szempontból meghatározó területek esetében lakóépületek egyszerű bejelentési eljárását vagy építési engedélyezési eljárását megelőzően személyes szakmai konzultációt tart vagy írásban településkép-védelmi tájékoztatást ad.

(2) A szakmai konzultáció iránti kérelmet – ha erre építésügyi engedélyezési eljárást vagy egyszerű bejelentést megelőzően kerül sor – az építtető vagy a tervező elektronikus formában nyújtja be az érintett önkormányzat részére. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát és a tervezett tevékenységhez kapcsolódó építészeti műszaki dokumentációt.

(3) A szakmai konzultáció személyesen és online vagy telefonon is történhet az előre egyeztetett időpontban.

(4) A szakmai konzultációhoz építészeti-műszaki dokumentációt kell benyújtani, melynek a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet kell tartalmaznia. Amennyiben a konzultációra online vagy telefonon kerül sor, akkor a terveket az építtető vagy a tervező a konzultációt megelőzően elektronikus formában nyújtja be az Önkormányzat részére.

2. Fejezet

Településképi véleményezési eljárás

25. § (1) A településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 44. §-ban rögzített építési tevékenységek esetében a polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le az alábbi területeken, illetve funkciók esetében:

a) minden az 2. mellékletben felsorolt helyi védelem alatt álló építmény esetén, vagy területi védelem alá tartozó terület esetén.

(2) A településképi vélemény alapját az önkormányzati főépítész szakmai állásfoglalása képezi.

2.1. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre

26. §³

2.2. A településképi véleményezés szempontjai

27. § (1) A véleményezési eljárás során a Kormányrendeletben foglaltak szerint vizsgálni kell:

a) a településképi követelményeknek való megfelelést,

b) településkép-védelmi szempontból a közterületről látható épület, épületrész kialakításának módját

c) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések kialakítását.

2.3. A településképi véleményezési eljárás lefolytatása

28. § (1) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt és a kérelmet az ÉTDR-en keresztül nyújtja be.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét és címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát. A kérelemhez csak az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni.

(3) Az építészeti-műszaki dokumentációnak a véleményezéshez az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

a) az egyedi építészeti követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet,

b) a rendeltetés meghatározását, valamint

c) az építészeti követelményeknek való megfelelésről szóló rövid leírást.

3. Fejezet

Településképi bejelentési eljárás

29. § (1) Az önkormányzat településképi bejelentési eljárást folytat le:

a) az építmények rendeltetésének megváltoztatása - így az önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosítása vagy az építmény rendeltetési egységei számának megváltozása - esetén, az országos és a helyi építési követelmények és

b) a 3. mellékletben felsorolt építési tevékenységek esetében.

(2) A bejelentési eljárást a 4. melléklet szerinti 1 példány papíralapú vagy e-Papíron történő bejelentéssel lehet kezdeményezni az Ásotthalmi Polgármesteri Hivatalban.

(3) A kérelemhez mellékelt műszaki tervrajz csak az adott ügy elbírálásához szükséges és értelmezhető léptékű lehet.

(4) Rendeltetési mód változásra irányuló kérelem esetén a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki, illetve egyéb tervet, továbbá rendeltetésváltozás esetén a rendezési terv rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni.

(5) Amennyiben a kérelmező személye nem egyezik meg a tulajdonoséval, vagy nem kizárólagosan a kérelmező tulajdonos csak a tárgyi ingatlanon, úgy a tulajdonosok hozzájárulását is szükséges csatolni a kérelemhez.

(6) A településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az Önkormányzat a magatartás elkövetőjével szemben - abban az esetben, ha a településképi védelmi előírás megsértésére ezen rendelet hatálybalépését követően került sor - eljárási bírságot szabhat ki és településképi kötelezési eljárást indíthat. A településkép-védelmi bírság kiszabása esetén az Önkormányzat a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alapján dönt a bírság összegéről.

(7) Az Önkormányzat településképi bejelentési eljárásban hozott és a 35. §-ban meghatározott eljárási bírságot kiszabó döntésével szembeni fellebbezést a döntés kézbesítésétől számított 15 napon belül az Ásotthalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületéhez címzett, de Ásotthalom Nagyközség Polgármesteréhez benyújtandó fellebbezéssel lehet élni.

3.1. A településképi bejelentéshez kötött eljárások

30. §⁴

31. §⁵

3.2. A településképi bejelentési eljárás lefolytatása

32. §⁶

33. § (1) A településképi bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi.

(2) Amennyiben a településképi rendeletben foglaltaktól eltérő végrehajtást tapasztal, akkor a 4. fejezet szerinti kötelezési eljárás lefolytatja.

(3)⁷

4. Fejezet

Településképi kötelezés, településképi bírság

4.1. Településképi kötelezettség megszegése

34. § (1) Településképi kötelezettség megszegésének minősül:

a) a településképi bejelentési eljárásban hozott döntésben foglaltak ellenére,

b) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérően,

c) a településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló határozatban foglaltaktól eltérően,

d) településképi véleményezésben nem javasolt tevékenységek esetén,

e)⁸

f) a településképi követelmények megszegésével végzett tevékenység.

(2) Településképi kötelezettség megszegése esetén - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a polgármester az ingatlan tulajdonosával, önkormányzati tulajdon esetén a bérlővel szemben településképi kötelezési eljárást folytat le.

(3) Amennyiben a földrészlet és a felépítmény tulajdonosa nem azonos, a településképi kötelezési eljárást a felépítmény tulajdonosával szemben kell lefolytatni, kivéve, ha a felépítmény tulajdonosának személye nem állapítható meg.

(4)⁹

4.2. Településképi bírság megállapítása

35. § (1) A településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetén e magatartás elkövetőjével szemben településképi bírság szabható ki.

(2) Az e rendeletben meghatározott településképi bírság megállapításával és végrehajtásával kapcsolatos hatósági ügyekben a hatáskört Ásotthalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a polgármesterre ruházza át.

(3) A településképi bírság megállapítása szempontjából a településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása tekintetében e magatartás elkövetője:

a) a bejelentési dokumentációban és a településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló határozatban foglaltaktól eltérően, valamint a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén a településképi bejelentésen Bejelentőként megnevezett személy,

b) a településképi bejelentés nélkül végzett tevékenység esetén az építtető,

c) a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a kötelezett.

(4) A polgármester az építtető személyét az ingatlan tulajdonosának, önkormányzati tulajdon esetén a vagyonkezelőjének (a továbbiakban együtt: az ingatlan tulajdonosa) nyilatkozata alapján állapítja meg. Amennyiben az ingatlan tulajdonosa az építtetőt a polgármester felhívása ellenére nem nevezi meg, a településképi bejelentés nélkül végzett tevékenység esetén a településképi bírságot az ingatlan tulajdonosával szemben kell kiszabni.

(5) A településképi bírság összege:

a) e rendeletben foglaltak megsértése esetén legfeljebb 1.000.000 forint,

b) tevékenység bejelentési eljárás során kiadott igazolás érvényességi idejét meghaladó időn túl történő folytatása esetén 20.000 forint,

c) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén legfeljebb 1.000.000 forint,

d) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legfeljebb 500.000 forint,

e) bejelentési eljárás során kiadott igazolásban előírt kikötések végre nem hajtása esetén alkalmanként legfeljebb 500.000 forint,

f) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legfeljebb 1.000.000 forint,

g) egyéb esetben (különösen a lakóépítmény egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó építési tevékenység esetén a szakmai konzultáción rögzítettektől eltérően végzett építési tevékenység esetén és a településképi követelmények megszegésével végzett építési tevékenység esetén) legfeljebb 1.000.000 forint.

(6) A településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló határozatban előírt kikötések, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a településképi bírság ismételten kiszabható.

(7) A településképi bírságot az építmény, építményrész felújításának, átalakításának, elbontásának elrendelése esetén is ki kell szabni.

4.3. Településképi kötelezési eljárás

36. § (1) A településképi kötelezési eljárás hivatalból is indulhat.

(2) A polgármester a településképi kötelezési eljárást a mindenkori közigazgatási eljárásról szóló törvény szabályai szerint folytatja le.

(3) A településképi kötelezésről a polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz településképi kötelezettségről szóló határozat formájában.

(4) A településképi kötelezés keretében a településképet rontó cégérek megszüntetése, átalakítása, az építmény, építményrész felújítása, átalakítása, helyreállítása vagy elbontása, növényzettelepítés vagy az elpusztult növényzet pótlása rendelhető el.

VI. RÉSZ

Záró rendelkezések, hatályon kívül helyező és átmeneti rendelkezések

37. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően megkezdett kivitelezési tevékenységek vonatkozásában kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) Ásotthalom Község Helyi Épít 18ési Szabályzatáról szóló 16/2006. (VII. 10.) számú önkormányzati rendelet

aa) 18. § (2)

ab) 20. § (3) bekezdés c) pontja,

ac) 24. § (5)

ad) 31. § (1) bekezdésben a „kizárólag a „Mt” jelű mezőgazdasági, a „Ge” jelű ipari és a „Km” jelű különleges mezőgazdasági üzemi területen engedélyezhető,” szövegrész

ae) 31. § (1) bekezdés b), c) pontjai

af) 31. § (2)-(3) bekezdése,

ag) 12. alcíme,

ah) 33. §-a,

ah) 13. alcíme,

ai) 34. §-a,

aj) 14. alcíme,

ak) 35. §-a,

al) 4. melléklete,

b) a Várostanya épületének helyi védelem alá helyezéséről szóló 10/2016 (III.9.) önkormányzati rendelete,

c) a Jézus Szíve római katolikus templom és helyi védelem alá helyezéséről szóló 16/2014.(VI.12.) önkormányzati rendelete.

1. melléklet