Dunaszentmiklós Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2019.(IX.25.) önkormányzati rendelete
Dunaszentmiklós község Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 04. 28Dunaszentmiklós Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2019.(IX.25.) önkormányzati rendelete
Dunaszentmiklós község Helyi Építési Szabályzatáról
Dunaszentmiklós község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 38. §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, Duna-Ipoly Nemzeti Park, Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Országos Vízügyi Igazgatóság, Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Miniszterelnökség, Pest Megyei Kormányhivatal, Honvédelmi Minisztérium, Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, Komárom-Esztergom Megye Főépítésze, Dunaalmás Község Önkormányzata, Neszmély Község Önkormányzata, Szomód Község Önkormányzata, Tata Város Önkormányzata, Tardos Község Önkormányzata, valamint a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 5/2018. (IV.23.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el.
első rész
ÁLTALÁNOS rendelkezések
1. A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § (1) A Helyi Építési Szabályzat (a továbbiakban: Rendelet) hatálya Dunaszentmiklós közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területeken az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet(a továbbiakban: OTÉK) előírásait, és a vonatkozó hatályos jogszabályokat az e rendeletben és a településképi rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.
(3) A rendeletet az 1., 2. és 3. melléklettel együtt kell alkalmazni:
1. melléklet: Szabályozási Terv belterületi nagyítása és jelmagyarázata,
2. melléklet: Szabályozási Terv és jelmagyarázata (1. melléklet és 2. melléklet együtt a továbbiakban: SZT)
3. melléklet: A sajátos jogintézményekkel érintett területek térképei,
(4) A rendelet függelékei:
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Kerti építmény: a kerti tevékenységre, pihenésre, játékra, szórakozásra, kikapcsolódásra és tárolásra szolgáló műtárgy.
2. Kézműipari rendeltetés: Olyan legfeljebb 5 személyes termelő tevékenység végzése, amely során a termék előállítása kézi munkával vagy kizárólag olyan gépi berendezés alkalmazásával történik, amelynek a környezeti hatása nem haladja meg a személyes háztartási tevékenységek környezetre gyakorolt hatását.
3. Kialakult állapot: Olyan övezeti, építési övezeti elrendezés és paraméter, amely kialakulása korábban, a jelenleg megadható paraméterektől eltérő módon és mértékben történt meg. Ezek további alakítása során az illeszkedés elvét kell érvényesíteni a meglévő karakterjegyek alapján, de az új beépítés, bővítés során az övezetre előírt paraméterek legnagyobb mértéke nem haladható meg.
4. Komfortpont: a településhasználók kényelmét biztosító, jól felismerhető logóval ellátott, több funkciójú építmény, melyben például a higiénés szükségletek kielégítése (WC, mosdó, pelenkázó) mellett kerékpártároló és töltő, csomagmegőrző, információs és reklámfelületek, hírlapárusítás, kereskedelmi automaták, térkép, wifi, hot spot, világítás, segélykérés, stb. is telepíthető.
5. Közhasználatra szánt terület: Közterületnek nem minősülő, tulajdoni állapottól függetlenül közhasználatú terület, ahol a közcélú használat – az időbeli korlátozás figyelembevételével –megengedett. Ilyen például a közjóléti erdő, vagy az intézmény telkén belüli kert stb.
6. Melléképület: a telek és a telken álló főépítmény(ek) rendeltetési egységeinek rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő szerepű építmények, melyek nem tartoznak a melléképítmények körébe:
a) járműtároló (önálló garázs, támfalgarázs),
b) nyári konyha, mosókonyha, szárító,
c) tárolóépület (tüzelőanyag, szerszámkamra, szín/fészer, csűr vagy más tároló),
d) kazánház,
e) kézműipari építmény: olyan kisipari rendeltetésű építmény, amelyben a főhelyiségek alapterülete nem haladja meg a 100 m2-t, a foglalkoztatottak száma legfeljebb 5 fő és az üzem működése során nem lépi át a lakóterületre megállapított egészségügyi és környezetvédelmi követelményeket.
7. Szintterületi mutató: A telken elhelyezhető épület(ek) összes bruttó beépíthető szintterületének és az építési telek területének viszonyszáma.
8. Támfalpince: Támfalban létesített pince (a lejtős terep hegyfelőli oldalában létesített - a bevágást megtámasztó - támfalban kialakított létesítmény). A létesítmény csak akkor minősül támfallétesítménynek, ha teljes egészében az eredeti terepfelszín alatt helyezkedik el, függetlenül attól, hogy végleges állapotában földdel fedett-e vagy sem.
9. Telek be nem építhető része: A telek Szabályozási Tervlapon meghatározott része, melyen kötelezően biztosítani kell a szomszédos területhasználatok, a rálátás, a kilátás védelme vagy más településrendezési követelmény teljesítése érdekében építményektől mentesen az előírások szerint kialakítandó zöldfelület egy részét is.
10. Telken belül megtartandó erdő területe: Szabályozási Terven meghatározott terület, amely az összefüggő növényállomány védelme érdekében beépítetlenül megtartandó.
11. Gazdasági célú haszonállatok tartására szolgáló állattartó építmény: a gazdasági célú haszonállatok tartására, valamint az állattartással összefüggő szolgáltató tevékenység építményei (pl. kutyapanzió, kutyatenyésztés építményei, lóistálló, stb.).
12. Háziállat tartására szolgáló építmény: kedvtelésből, önellátási céllal tartott kisállatok védelmére és tartására épített és a károsodás nélkül elmozdítható építmény (pl. ketrec, kalitka, kutyaól, galambdúc).
13. Telektömb (telekcsoport újraosztás esetén): összefüggő területet alkotó azon ingatlanok csoportja, amelyek a telekalakítással érintett ingatlanokhoz közvetlenül csatlakoznak, illetve a csatlakozó telkekkel közvetlen szomszédságban állnak.
A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSULÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK
2. Beültetési kötelezettség
3. § (1) Beültetési kötelezettség terheli a 3. mellékletben található ingatlanokat, melyeken a telekhatár mentén, a mellékletben jelzett területeken 6 méteres zöldfelületi sávban fa és cserjesor telepítendő.
3. Településrendezési szerződés
4. § (1) Az önkormányzat a fejlesztések támogatása érdekében településrendezési szerződést köt az útépítési és közművesítési hozzájárulással érintett tömbök fejlesztési céljainak megvalósítójával. A településrendezési szerződésben tisztázzák az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 30/A. §-ában, különösen a (3) bekezdés b), ba) és bb) pontja szerinti költségek és ráfordítások átvállalását.
(2) A Ksp különleges rekreációs és sport területen a 300 m2-nél nagyobb épület elhelyezése esetén településrendezési szerződés keretében kell meghatározni a beruházás feltételeit és az épület elhelyezésének, kiszolgálásának feltételeit.
(3) Amennyiben a megvalósítani kívánt fejlesztésekkel kapcsolatban kötelező önkormányzati feladat keletkezik, akkor az önkormányzat és a fejlesztő/ingatlantulajdonos - cél megvalósítója - településrendezési szerződésben tisztázhatja az építéssel, különösképpen a közérdek és a jogos magánérdek összehangolásával és egyensúlyba hozásával, összefüggő feltételeit.
4. Telekcsoport újraosztás
5. § (1) A telekcsoport újraosztás kötelezettséggel érintett területeket a 3. melléklet tartalmazza.
(2) Az érintett építési övezetben a megközelítés, a közművesíthetőség és a megfelelő telekszerkezet kialakítása érdekében a telekcsoportot újra osztani a 8. § valamint az övezeti előírások követelményei szerint kell.
5. Útépítési és közművesítési hozzájárulás
6. § (1) Az Étv. 28. § (1) bekezdése alapján az útépítési és közművesítési hozzájárulással érintett, a 3. mellékletben lehatárolt területeken a kiszolgáló utak és az övezeti előírások szerinti közművek megépítése a rendeltetést megvalósító tulajdonos, beruházó kötelezettsége.
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
6. Közterületen elhelyezhető építmények előírásai
7. § (1) Közterületen építmény, berendezés, köztárgy csak abban az esetben állhat, ha
a) az építmények közterületről való megközelítését nem akadályozzák,
b) a gyalogossáv minimum 1,5 méter szélességét nem csökkenti,
c) a járművezetők kilátását és a közutak forgalmát nem veszélyezteti,
d) a felszíni vizek lefolyását, elvezetését nem akadályozza, és
e) a közműlétesítmények építését, karbantartását nem akadályozza meg.
(2) Közterületen az alkalmi rendezvények kiszolgálására legfeljebb 30 napig álló építmények létesíthetők.
(3) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel kell ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani.
7. Telekalakításra vonatkozó előírások
8. § (1) Az építési övezetekben, illetve övezetekben közmű létesítmény telke (például szennyvízátemelő, transzformátorház, vízgépház), illetve az SZT-n meghatározott közterület szabályozás végrehajtása érdekében, telekcsoport újraosztása során és magánutak számára telek az övezet előírásaitól eltérő nagyságban, méretekkel is kialakítható.
(2) A település építési övezeteiben nyúlványos (nyeles telek) újonnan nem alakítható ki.
(3) Telekhatár rendezés ott alkalmazható ahol a módosítás mértéke legfeljebb az érintett telkek összterületének 10%-ára terjed ki,
(4) Amennyiben az építési övezeti előírások másképpen nem szabályozzák, az új építési telkek minimális telekszélessége
a) oldalhatáron álló beépítés esetén: 14 m,
b) szabadon álló beépítés esetén: 18 m.
8. Építés általános szabályai
9. § (1) Építeni csak azon telken vagy építési telken lehet, melynek gépjárművel történő megközelítése olyan előírásos szélességű útról, vagy magánútról biztosítható, mely kapcsolódik a település úthálózatához.
(2) Az övezeti előírásokban szereplő legkisebb kialakítható teleknél kisebb méretű meglévő építési telek is beépíthető, ha a telepítési távolságra vonatkozó előírások betarthatók és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.
(3) Amennyiben SZT nem határozza meg, az előkert legkisebb mélysége a kialakult állapotnak megfelelő, vagy min. 5,0 méter.
(4) Az előkertben gazdasági területek kivételével fedett gépkocsi beálló nem létesíthető.
(5) Az övezetek, építési övezetek területén bódé, konténer, lakókocsi, sátor legfeljebb a telken zajló kivitelezés idejére létesíthető.
(6) Gazdasági célú haszonállatok tartására szolgáló állattartó építmény nem helyezhető el településközpont terület, kertvárosias lakóterület, különleges területek építési övezeteinek telkein kivéve a Különleges mezőgazdasági üzemi területet és a Különleges lovasturisztikai területet.
(7) Háziállat tartására szolgáló építmény minden építési övezetben elhelyezhető.
(8) Négynél több férőhellyel rendelkező parkolót fásítottan kell kialakítani: 1 db lombos fát kell telepíteni 4 db várakozóhelyenként
(9) Maximum 1,80 m magas kerítés építhető.
10. § (1) Telek be nem építhető részén létesített többszintes növényállomány beszámítandó a telek legkisebb zöldfelületi mértékébe.
(2) A telek be nem építhető részén telepítendő többszintes növényállomány a telek megközelítése érdekében legfeljebb egy helyen megszakítható.
(3) Telek be nem építhető részén
a) új épület nem létesíthető,
b) felépítmény nélküli pince építhető, melynél a lejtő felőli támfal legfeljebb 3,0 m-es magassággal létesíthető a bejárathoz minimálisan szükséges szélességben. Támfal max. 1,5 m-es lépcsőzéssel alakítható ki.
(4) Az SZT-n jelölt megőrzendő kilátópontokkal kapcsolatos előírásokat a településképi rendelet vonatkozó bekezdése tartalmazza.
9. A gépjármű-elhelyezésre, és parkoló kialakítására vonatkozó előírások
11. § (1) Közcélú parkoló területe más rendeltetési egység(ek) járműveinek elhelyezésére is figyelembe vehető.
10. Zöldfelületek kialakítása
12. § (1) A telekre előírt zöldfelületnek többszintűnek kell lennie.
(2) Lakóterületen a gyep vagy talajtakaró növényzetet konyhakerti növények termesztése is pótolhatja.
(3) Közterületi fasor telepítésére nem alkalmazhatók gyorsan öregedő, törékeny, erős allergén reakciókat okozó fák.
(4) Új közutak, utcák kialakításánál 12 m szabályozási szélességtől legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.
(5) Közlekedési terület övezetben levő zöldfelületen a biológiailag aktív felület csak gyalogjárda, kerékpárút és köztárgyak kialakítása céljából burkolható le.
(6) Az SZT-n jelölt „telek nem beépíthető zöldfelületi részén” épület, építmény, valamint burkolat – a terepszint alatti létesítmény és a hegyoldalon felvezető lépcső kivételével – nem helyezhető el. A „telek nem beépíthető zöldfelületi részét” összefüggő zöldfelületként kell kialakítani.
(7) SZT-n jelölt „telken belül megtartandó erdő”-t az erdőrészletekre vonatkozó hatályos jogszabályok alkalmazásával kell fenntartani.
TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME
11. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
13. § (1) Külterületen levő, a tájkaraktert meghatározó fasorok, mezsgyék, védőerdősávok megőrzendők.
(2) Külterületi fásítás, erdősítés esetén honos fafajok telepítése, és honos erdőállományok kialakítása biztosítandó. Inváziós fa‐ és cserjefajok nem telepíthetők.
(3) Az országos jelentőségű természetvédelmi területeken, Natura 2000 területeken, az ökológiai és természetvédelmi, továbbá a tájképvédelmi érdekekkel összhangban gondoskodni kell a természetszerű erdőállományok megőrzéséről, a tájidegen erdőállományoknak honos erdőtársulásokra való fokozatos cseréjéről.
12. Környezetvédelmi előírások
14. § (1) A levegő védelme szempontjából védelmi övezetet igénylő építmények (légszennyező források) csak úgy alakíthatók ki, hogy a szomszédos telkek, övezetek, építési övezetek beépítési lehetőségét, területfelhasználását ne korlátozzák.
(2) Zajvédelmi szempontból érzékeny területek:
a) különleges területek közül temető,
b) védett természeti területek,
c) Natura 2000 terület,
d) közjóléti rendeltetésű erdő területe,
e) egészségügyi, szociális intézmény, óvoda területe,
f) zöldterület
(3) A település teljes területén állattartás céljára szolgáló épületek építése a Rendelet építési övezetekre, övezetekre vonatkozó előírásai szerint lehetséges.
(4) Technológiai eredetű szennyvíz, illetve az üzemek területén összegyűjtött csapadékvíz közcsatornába csak akkor vezethető, ha előtisztítása a vonatkozó jogszabályokban és hatósági előírásokban meghatározott mértékben az üzem területén megtörtént.
(5) A település igazgatási területén tisztítatlan szennyvíz nem szikkasztható el.
(6) A közcsatornával ellátatlan külterületen a keletkező szennyvizet szivárgásmentes zárt tárolóban kell összegyűjteni vagy egyedi szennyvíztisztító kisberendezéssel kell megtisztítani.
(7) Külterületen egyedi szennyvíztisztító kisberendezés csak akkor létesíthető, ha az övezeti előírások azt nem tiltják, és védőtávolsága a telken belül biztosítható.
(8) Talajmozgatással járó tevékenység során, továbbá a beépítendő területeken a termőréteg védelmét, elkülönített tárolását és újrahasznosítását biztosítani kell. A talajmozgatással járó tevékenység során biztosítani kell a kitermelt talaj ártalommentes elhelyezését, kiporzás elleni védelmét.
(9) Az építési övezetekben az építési telkeken kitermelt, vagy odahordott föld csak átmeneti jelleggel tárolható. Az engedélyhez nem kötött célú felhasználás esetén a föld deponálást 6 hónapon belül meg kell szüntetni, és gondoskodni kell az újrahasznosításáról vagy elhelyezéséről.
(10) Veszélyes hulladékok állandó tárolására szolgáló telephely, hígtrágyás állattartó telep a település közigazgatási területén nem létesíthető.
(11) Mezőgazdasági területen országos közút tengelyvonalától számított 25 méteren belül gazdasági épület, 50 méteren belül új lakóépület nem létesíthető.
(12) Nagylétszámú állattartótelep lakóterülettől, lakóépülettől 500 méter védőtávolságon belül nem létesíthető.
13. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások
15. § (1)1 Az 1. és 2. melléklet tervlapján jelölt csúszásveszéllyel érintett területeken építési tevékenység a sajátos jogintézmények alapján meghatározott módon és feltételek teljesülése esetén végezhető. Épületet elhelyezni a területen csak a terület geológiai adottságai ismeretében lehet.
(2) A burkolatépítés csak a csatlakozó felszíni vízelvezetési megoldásokkal együtt tervezhető.
(3) A külterületi utak vízvédelme, vízmosássá való átalakulásának megelőzése érdekében a legmeredekebb szakaszokon a vízelvezetést és a felszín stabilizálását el kell végezni.
(4) A település területén meglévő felszíni vízelvezető árkokat megszüntetni csak az adott vízgyűjtő terület vízelvezetési rendszerének felülvizsgálata után és a kérdéses árok, árokszakasz kiváltásával lehetséges.
(5) A település területén áthaladó nagynyomású földgázszállító vezeték biztonsági övezetén belül építési tevekénység nem végezhető. Új út kialakítása esetén a biztonsági övezet és az út területe nem eshet egybe, a két nyomvonal csak keresztezheti egymást, mely keresztezés szögének 30 foknál nagyobbnak kell lennie.
Közműellátás és elektronikus hírközlés előírásai
16. § (1) A meglevő és a tervezett vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés és egyéb gyengeáramú szolgáltatás hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen vagy közterületen kell helyet biztosítani.
(2) Út, magánút építése, rekonstrukciója esetén
a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
b) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
c) a csapadékvizek elvezetéséről,
d) belterületen a közvilágítás, külterületi beépítésre szánt területen és magánúttal feltárt területen a térvilágítás megépítéséről gondoskodni kell.
(3) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni
a) településkép védelmével összefüggő jogszabályokra,
b) környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),
c) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre.
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.
(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében
a) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy biztosított legyen az az előírások szerinti fasorok telepítése.
b) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,
(6) Közművesítés mértéke:
a) A lakóterületek, vegyes területek, sportterület, borturisztikai üzemi terület és a belterületi kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési övezeteiben építési feltétel a teljes közműellátás kiépítése,
b) A különleges temető, a külterületen lévő kereskedelmi szolgáltató és a különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezetben legalább a részleges közműellátás kiépítése szükséges,
c) különleges beépítésre szánt adótorony és különleges beépítésre szánt vízmű terület övezetében emberi tartózkodást szolgáló építmény villamosenergia ellátása közhálózatról, egyéb közműigények kielégítése helyi egyedi ellátással is megoldható.
17. § (1) Teljes közműellátást igénylő építési övezetekben új vízhálózat fogyasztói csatlakozás nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózatra való csatlakozás üzembe helyezését megelőzően.
(2) Új szennyvízelvezető hálózatot elválasztott rendszerrel kell építeni.
(3) Ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t, de a kisberendezés telepítésének nincs meg a jogszabályi feltétele, akkor építeni kizárólag közcsatorna csatlakozás kiépítésével lehet.
(4) A közüzemű szennyvízátemelő műtárgy védőtávolság igénye:
a) hatóság által egyedileg megállapított és rögzített;
b) előzetes megállapítás nélkül:
ba) bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy esetén 20 m,
bb) bűzzár vagy zajvédelem nélküli műtárgy esetén 150 m.
18. § (1) Az új építmények létesítésével összefüggően csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét ellenőrizni kell. Az építmény csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóba, amely befogadói nyilatkozattal igazolt.
(2) Csúszásveszélyes és alápincézett területen a csapadékvizek szikkasztása tilos.
(3) A falusias lakóterületen bármely építéssel, vagy burkolt felület növekedésével járó építési tevékenységgel egyidőben, a telken belül kell a többlet csapadékvizek visszatartását megoldani.
(4) A víz visszatartását szolgáló, vízzáróan tározóból/medencéből a vizet csak csökkentett kifolyással lehet a közhálózatba kivezetni, a befogadó üzemeltetőjének nyilatkozatának megfelelően. A tározó méretezésekor minden burkolt és az építési övezeti előírások szerint potenciálisan burkolható m2 felületre 40 liter víztároló kapacitás biztosítása szükséges.
(5) A közterületi kivezetés csak a járda burkolata alatt valósítható meg.
(6) A nyílt árkos vízelvezető hálózat felett átvezetett gépjármű behajtók esetén az árok vízszállító képességének megtartása érdekében az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy a behajtó 4,0 m-nél szélesebb nem lehet.
Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
14. Kertvárosias lakóterület (Lke)
19. § (1) A kertvárosias lakóterületen legfeljebb kétlakásos lakóépület helyezhető el.
(2) A kertvárosias lakóterület építési övezetében a telekalakításra és a beépítési követelményekre vonatkozó előírások:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
AZ ÉPÜLETEK |
|||||
Övezeti jele |
Beépítési mód |
Legkisebb kialakítható területe |
Legnagyobb |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
Legnagyobb épületmagassága |
Lke-1 |
O |
1500 |
20 |
50 |
0,3 |
6 |
15. Falusias lakóterület (Lf)
20. § (1) A falusias lakóterületen legfeljebb kétlakásos lakóépület helyezhető el.
(2) A falusias lakóterület építési övezeteiben a telekalakításra és a beépítési követelményekre vonatkozó előírások:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
AZ ÉPÜLETEK |
|||||
Övezeti jele |
Beépítési mód |
Legkisebb kialakítható területe |
Legnagyobb |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
Legnagyobb épületmagassága |
Lf-1 |
SZ |
1500 |
15 |
50 |
0,3 |
6 |
Lf-2 |
O |
K/1000 |
30 |
50 |
0,3 |
5 |
Lf-3 |
K/O |
K/1000 |
20 |
50 |
0,3 |
6 |
Lf-4 |
K/O |
K/720 |
30 |
50 |
0,3 |
5 |
Lf-5 |
SZ |
1500 |
20 |
50 |
0,2 |
6 |
Lf-6 |
O |
2000 |
30 |
50 |
0,3 |
5 |
Lf-7 2 |
SZ |
K/1000 |
30 |
50 |
0,3 |
5 |
16. Településközpont vegyes terület (Vt)
21. § (1) A településközpont terület építési övezeteiben a telekalakításra és a beépítési követelményekre vonatkozó előírások:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
AZ ÉPÜLETEK |
|||||
Övezeti jel |
Beépítési mód |
Legkisebb kialakítható területe |
Legnagyobb |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
Legnagyobb épületmagassága |
Vt-1 |
SZ |
1000 |
40 |
40 |
0,4 |
5,5 |
Vt-2 |
SZ |
3000 |
40 |
40 |
0,8 |
10 |
Vt-3 |
SZ |
1500 |
K /50 |
30 |
1,5 |
6,6 |
Vt-4 |
Z |
1000 |
K /75 |
10 |
2 |
6 |
17. Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)
22. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetében a telekalakításra és a beépítési követelményekre vonatkozó előírások:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
AZ ÉPÜLETEK |
|||||
Övezeti jel |
Beépítési mód |
Legkisebb kialakítható területe |
Legnagyobb |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
Legnagyobb épületmagassága |
Gksz-1 |
SZ |
2000 |
40 |
40 |
0,5 |
6,6 |
18. Különleges terület (K)
23. § (1) Különleges beépítésre szánt területek:
a) Temető (Kt),
b) Mezőgazdasági üzemi terület (Kmü),
c) Borászati üzemi terület (Kbor),
d) Rekreáció és sport terület (Ksp),
e) Adóállomás területe (Ka),
f) Vízmű (Kv).
(3) A különleges terület építési övezeteiben a telekalakításra és a beépítési követelményekre vonatkozó előírások:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
AZ ÉPÜLETEK |
|||||
Övezeti jele |
Beépítési mód |
Legkisebb kialakítható területe |
Legnagyobb |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
Legnagyobb épületmagassága |
Kt |
SZ |
4000 |
10 |
40 |
- |
4,5 |
Kmü |
SZ |
2000 |
40 |
40 |
- |
7,5 |
Kbor |
SZ |
2000 |
40 |
40 |
- |
7,5 |
Ksp |
SZ |
10000 |
15 |
30 |
0,2 |
9 |
Ka |
SZ |
200 |
40 |
40 |
- |
6 |
Kv |
SZ |
1000 |
30 |
40 |
- |
7,5 |
Beépítésre nem szánt övezetek előírásai
19. Zöldterület (Z)
24. § (1) Zöldterület a Szabályozási Terven Z jellel szabályozott, meghatározott mértékben növényzettel fedett közterület.
(2) Z-0 jellel szabályozott zöldterület területén épület nem létesíthető. Az övezetben elhelyezhetők a szabadidő eltöltését szolgáló, épületnek nem minősülő, pihenési, sportolási, játszótéri létesítmények, sétautak, kerékpárút és köztárgyak, területének legalább 70%-át növényzettel fedetten kell kialakítani.
(3) Z-1 jellel szabályozott zöldterület területén a (2) bekezdés szerinti építmény, és a park funkciójához illeszkedő, a szabadidő eltöltését, a sportolást szolgáló épület, továbbá a vízgazdálkodás építményei helyezhetők el.
(4) A Z-1 jelű övezet területének legfeljebb 3%-a építhető be, területének legalább 70%-át növényzettel fedetten kell kialakítani. Az épületek szabadonállóan, legfeljebb 4,5 m épületmagassággal létesíthetők.
(5) A Z jelű övezetek területén vízfelületek is kialakíthatók.
20. Erdőterület (E)
25. § (1) Erdőterület a Szabályozási Terven “E” jellel szabályozott üzemtervezett erdők és a településrendezési eszközök szerint tervezett erdők területe.
(2) Az erdőterület az elhelyezhető építmények szempontjából
a) védelmi (Ev),
b) gazdasági (Eg)
c) közjóléti (Ek)
d) védelmi, másodlagosan honvédelmi (Ev-h) övezetekre tagolódik.
(3) Védelmi rendeltetésű (Ev) erdőövezetben épület nem létesíthető. Az OTÉK 32. §-a szerinti építmények akkor helyezhetők el, ha azok az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.
(4) A védelmi, másodlagosan honvédelmi erdőövezetben, a honvédelemmel összefüggő építmények alakíthatók ki.
(5) Gazdasági rendeltetésű erdőövezetben (Eg) az erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás építményei a következő feltételekkel létesíthetők:
a) a beépíthető telek területe legalább 3000 m2,
b) a beépítethetőség mértéke legfeljebb 0,5%,
c) a beépítési mód: szabadonálló,
d) az épületmagasság legfeljebb: 7,5 m
(6) Közjóléti erdő (Ek) jelű övezetében az erdő közjóléti rendeltetésének megfelelő erdőgazdálkodási célú, vadgazdálkodási célú, erdei turisztikai célú építmények, továbbá közösségi horgászház és szociális épület létesíthető.
(7) Az Ek erdőövezetben az épületek létesítésének feltételei a következők:
a) a beépíthető telek területe legalább 3000 m2,
b) a beépítethetőség mértéke legfeljebb 5%,
c) a beépítési mód: szabadonálló,
d) az épületmagasság legfeljebb 7,5 m.
21. Mezőgazdasági terület (M)
26. § (1) A mezőgazdasági terület a termőhelyi adottságokhoz illeszkedő hagyományos mezőgazdasági használat megtartása, a termőföldvédelem, a természeti értékek védelme, a tájképvédelem érdekében a következő sajátos területfelhasználási egységekre tagolódik:
e) általános mezőgazdasági terület (Má)
f) kertes mezőgazdasági terület (Mk)
g) korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko)
(3) Mezőgazdasági területen erdő létesíthető, de az erdőterületre vonatkozó övezeti szabályozás csak akkor alkalmazható, ha a településrendezési eszközökben a létesítendő erdő erdőterület területfelhasználási egységbe és erdőövezetbe kerül átsorolásra.
(4) A terepszint alatti építmény alapterülete - ha az övezeti előírások másképp nem rendelkeznek - nem haladhatja meg a telek területének 2%-át, de nem lehet több 300 m2-nél.
(5) A rendelet hatálybalépése előtt már meglévő gazdasági és lakóépületek felújíthatók akkor is, ha nem felelnek meg az övezetre vonatkozó beépítési feltételeknek.
(6) Ha az övezeti előírások lakás, lakóépület létesítését lehetővé teszik, azok csak az árutermelő mezőgazdasági üzemi tevékenység épületeinek megépítésével egy időben, vagy azt követően létesíthetők.
22. Általános mezőgazdasági terület (Má)
27. § (1) Általános mezőgazdasági terület Má övezetében a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás és árusítás, az agrárturizmus építményei, továbbá lakóépület, lakás létesíthető.
(2) Az Má övezetben az építmények létesítésének feltételei:
a) a beépíthető telek területe gazdasági épület esetén legalább 1,0 ha, lakóépület esetén legalább 5,0 ha,
b) a beépítettség mértéke legfeljebb 5%, de ezen belül a lakás, lakóépület alapterülete nem lehet több a beépíthetőség felénél,
c) az épületmagasság legfeljebb 7,5 m;
d) a beépítési mód: szabadonálló.
(3) Az Má övezetben a több tagban lévő termőföldek összes területe legalább 5,0 ha, akkor az egyik legalább 1,0 ha területű telken birtokközpont létesíthető.
(4) Birtokközpont területén az (1) bekezdés szerinti építmények a következő feltételekkel létesíthetők:
a) a beépíthető telek területe legalább 1, 0 ha,
b) a beépítési mód: szabadonálló,
c) a beépítettség mértéke a birtokközpont területének 40%-a, de a birtokközponthoz tartozó telkek (birtoktest) összterületének legfeljebb 5%-a lehet, de ezen belül a lakás, lakóépület alapterülete nem lehet több a beépíthetőség felénél,
d) épületmagasság legfeljebb 7, 5 m.
(5) Birtokközpont telkén a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület, vendéglátó épület is elhelyezhető.
(6) A birtokközpont beépíthetőségének meghatározásába beszámított telkeken épület nem létesíthető.
(7) Az Má övezetben a mezőgazdasági üzemi technológiai építmények a megengedett épületmagasságnál nagyobbak is lehetnek.
23. Kertes mezőgazdasági terület (Mk)
28. § (1) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben egy ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület és földdel takart pince létesíthető. A pince különállóan vagy a gazdasági épülettel egybeépítve létesíthető.
(2) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben nem létesíthető lakás, lakóépület és állattartó épület.
(3) Kertes mezőgazdasági terület Mk-1 övezetében a beépítés feltételei a következők:
a) beépíthető telek területe legalább 1500 m2;
b) beépítési mód: szabadonálló;
c) beépíthetőség legfeljebb 5%, de a gazdasági épület alapterülete nem lehet több 60 m2-nél;
d) az épületmagasság legfeljebb 4,5 m.
e) az előkert a kialakult állapot szerinti vagy 5 m lehet.
(4)3 Kertes mezőgazdasági terület Mk-2 övezetében csak a szőlőgazdálkodáshoz, borászathoz, borturizmushoz kapcsolódó egy gazdasági épület (présház vagy borház) és földdel borított pince létesíthető. Az Mk-2 övezet telkei beépítésének feltételei:
a) beépíthető telek területe legalább 1000 m2
b) beépítési mód: kialakult;
c) beépíthetőség mértéke legfeljebb 10 %;
d) az épületmagasság legfeljebb 6,0 m;
e) az előkert a kialakult állapot szerinti vagy 5 m lehet.
24. Korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko)
29. § (1) Korlátozott használatú mezőgazdasági terület az Mko jellel szabályozott tájképi és természetvédelmi, ökológiai szempontból érzékeny mezőgazdasági terület.
(2) A korlátozott használatú mezőgazdasági terület Mko-0 övezetében épület nem létesíthető.
(3) Az Mko-1 jelű övezetben a gyepterületek fenntartását szolgáló legeltetéses állattartás, a lovas sportolás, lovas turizmus építményei, a bemutatást, ismeretterjesztést szolgáló gazdasági épületek, továbbá a tulajdonos, használó, a személyzet számára szolgáló lakás létesíthető.
(4) Az Mko-1 jelű övezetben önálló lakóépület nem létesíthető, a lakórendeltetés a gazdasági épülettel egybeépítve helyezhető el.
(5) Az Mko-1 övezetben az építmények kialakításának feltételei a (6) bekezdés szerinti birtokközponton kívül:
a) a beépíthető telek: legalább 5 ha
b) a beépítési mód: szabadonálló;
c) a beépítettség mértéke: max. 5%, de ezen belül a lakás, lakóépület alapterülete nem lehet több a beépíthetőség felénél és az övezetben elhelyezhető önálló épülettömeg nem lehet több 600 m2-nél
d) épületmagasság: max. 7,5 m;
(6) Az Mko-1 övezetben birtokközpont létesíthető, ha a termőföldek több tagban lévő összes területe legalább 5,0 ha termőföld.
a) Az Mko-1 övezetben létesített birtokközpont területén a (3) bekezdés építményei, továbbá a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó, szállás jellegű és vendéglátó épület is elhelyezhető.
b) a birtokközpont telke: min 1,0 ha
c) a beépítés mértéke: a birtokközpont telkének max. 40%-a, de legfeljebb a birtokközpont beépítésébe beszámított telkek összterületének 5% a, de ezen belül a lakás, lakóépület alapterülete nem lehet több a beépíthetőség felénél,
d) a beépítési mód: szabadonálló;
e) épületmagasság: max. 7,5 m lehet;
f) A birtokközpont beépíthetőségébe beszámított telkeken épület nem létesíthető.
25. Különleges terület (Kb)
30. § (1) A Kb-r jelű, beépítésre nem szánt, különleges terület – rekreációs központ övezetben a rekreációt, a szabadtéri sportolást, a játékot, a szórakozást nyújtó létesítmények, továbbá kereskedelmi szállásépület, kemping és vendéglátó épület a következő előírások szerint létesíthető:
g) beépítési mód: szabadonálló
h) kialakítható telekterület: min. 5.000 m2
i) beépítettség: max. 10 %
j) zöldfelület: min. 45 %
k) épületmagasság: max. 7,5 m
(3) A Kb-ft jelű beépítésre nem szánt, különleges terület - borturisztikai fogadótér övezete a környező pincékhez, borászatokhoz kapcsolódó parkszerű, berendezett közösségi tér kialakítására szolgál. Az övezetben komfortpont, kiszolgáló épület, esőbeálló helyezhető el a következő előírások szerint:
a) beépítési mód: szabadonálló
b) kialakítható telekterület: min. 5.000 m2
c) beépítettség: max. 5 %
d) zöldfelület: min. 60 %
e) épületmagasság: max. 4,5 m
(4) A Kb-lt jelű beépítésre nem szánt, különleges lovasturisztikai terület övezetben a lovas oktatás, lovas sportolás, a lótartás építményei, a bemutatás az ismeretterjesztés építményei, továbbá a lovasturizmushoz kapcsolódó vendéglátó épület, szállásépület, fogadóépület létesíthető. Kialakítható a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló lakás is. Az építési övezet területén az építmények elhelyezésének feltételei a következők:
a) beépítési mód: szabadonálló,
b) kialakítható telekterület: min. 6.000 m2,
c) beépítettség: max. 10%,
d) épületmagasság: max. 7, 5 m,
e) zöldfelület: min. 60%
(5) A Kb-hv jelű, beépítésre nem szánt, különleges terület honvédelmi terület övezetben csak honvédelmi célt szolgáló létesítmények helyezhetőek el, az alábbi paraméterekkel:
a) beépítettség: max. 10 %
b) zöldfelület: min. 40 %
(6) A Kb-hv jelű övezet védőterületén az alábbi új építmények nem helyezhetők el:
a) tűzveszélyes és robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolására szolgáló közepes vagy magas kockázatba-egységbe sorolt építmény;
b) biomassza erőmű;
c) 20 kV-os és magasabb feszültségű szabadvezeték és ahhoz közvetlenül csatlakozó transzformátor állomás;
d) kazánház.
harmadik rész
Záró rendelkezések
31. § (1) Hatályát veszti Dunaszentmiklós Község Helyi Építési szabályzatáról szóló 5/2008. (IX. 17.) sz. önkormányzati rendelet.
(2) Jelen rendelet a kihirdetéstől számított 30. napon lép hatályba.
Beültetési kötelezettséggel érintett területek térképei
Telekcsoport újraosztással érintett terület
Útépítési és közművesítési hozzájárulással érintett terület
Településrendezési szerződéssel érintett terület
ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK
Helyi egyedi védelem alatt álló épített örökségi értékek |
||||
|---|---|---|---|---|
Sorsz. |
Megnevezés |
HRSZ |
Épület címe |
Védettség |
Hv1. |
Szent Miklós püspök plébániatemplom |
396 |
Tatai u. 5-7. |
Helyi egyedi védelem |
Hv2. |
Szent Miklós püspök Plébánia |
337 |
Rákóczi Ferenc utca. 1. |
Helyi egyedi védelem |
Hv3. |
Tájház |
318/3 |
Petőfi Sándor utca. 51. |
Helyi egyedi védelem |
Közterület, utca neve |
HRSZ |
Védettség |
|
|---|---|---|---|
1. |
Ady Endre utca |
163-170, 172-175/6, 175/10-14, 189/1, 190/1, 191, 192/1, 195, 200/1, 202/1, 205/1, 207, 210-212 |
Helyi területi védelem |
2. |
Szabadság utca |
1-27 |
Helyi területi védelem |
3. |
Névtelen utca (Lyukpincék) |
470/1-15 |
Helyi területi védelem |
ORSZÁGOS RÉGÉSZETI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉRTÉKEK
Azonosító |
Név |
Védelem |
HRSZ |
|---|---|---|---|
56180 |
Markó |
szakmai |
089/2, 089/1, 085/6, 389/7, 389/5, 389/6, 515/2, 515/1, 389/4 |
MINTAKERESZTSZELVÉNY
A 15. § (1) bekezdése a Dunaszentmiklós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (IV. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 20. §-ban foglalt táblázat „Lf-7” sorát a Dunaszentmiklós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (IV. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 28. § (4) bekezdése a Dunaszentmiklós Község Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2021. (V. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Dunaszentmiklós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (II. 8.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Dunaszentmiklós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (II. 8.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Dunaszentmiklós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (IV. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.