Hejőszalonta Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Alapvető rendelkezések

1. §

 (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése Hejőszalonta Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat), székhelye: 3595 Hejőszalonta Rákóczi Ferenc utca 6.

(2) A községet címer és zászló jelképezi.

(3) Az önkormányzat működését, hivatali szervezete a Nemesbikki Közös Önkormányzati Hivatal Hejőszalontai Kirendeltsége látja el.

Székhelye:3592 Nemesbikk Petőfi út 13.

Kirendeltség címe:3595 Hejőszalonta Rákóczi Ferenc utca 6.

2. Az önkormányzat alaptevékenysége és önként vállalt feladatai

2. §

(1) Az önkormányzat alaptevékenysége államháztartási szakágazati és kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet függeléke tartalmazza.

(2) Az önkormányzat önként vállalt feladatait a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

II. Fejezet

A képviselő-testület működése

3. A képviselő-testület tagjai és ülései

3. §

 A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő, amelyből 1 fő főállású polgármester, 4 fő önkormányzati képviselő. A képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet függeléke tartalmazza.

4. §

 A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülést tart.

5. §

A képviselő-testület munkaterve szerint, de évente legalább 6 alkalommal kötelező ülést tart (rendes ülés).

6. §

A polgármester a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 44. §-ában foglalt esetekben összehívja, ezentúl a munkatervtől eltérő időpontban összehívhatja a képviselő-testület ülését (rendkívüli ülés).

4. A képviselő-testület ülése összehívásának rendje

7. §

 (1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

 (2) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb meg kell küldeni.

 (3) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:

a) az önkormányzati képviselőket,

b) a jegyzőt,

c) akinek a jelenlétét a polgármester, vagy a képviselő- testület tagjai a napirendre tekintettel indokoltnak tartják.

(4) A meghívókat írásban kell megküldeni. Az anyagokat – kivéve a rendkívüli ülés esetét – legalább a testületi ülésre szóló meghívóval egy időben elérhetővé kell tenni. Az adott évi költségvetés elfogadására vonatkozó javaslatot annak tárgyalását megelőzően legalább 5 nappal korábban papír alapon is meg kell küldeni a (3) bekezdés a)-b) pontokban foglaltak számára.

5. Az ülések nyilvánossága

8. §

(1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a nyilvánosságot a meghívó polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével a 7.§ (2) bekezdésében foglalt határidők figyelembe vételével kell értesíteni.

(2) A hallgatóság a nyilvános ülésen a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az ülés vezetője a rendzavarókat, többségi döntéssel az ülésről kiutasíthatja.

(3) A képviselő-testület  vita nélkül - dönt arról, hogy a megjelenteknek felszólalási jogot ad.

(4) A felszólalás időtartamát a levezető elnök határozza meg. A felszólalás időtartama maximum 5 perc.

9. §

A képviselő-testület zárt ülésén hozott döntéseiről nyilvános ülésen az ülés vezetője szóban tájékoztatást adhat.

6. A munkaterv

10. §

(1) A képviselő-testület rendes ülését munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:

a) az önkormányzati képviselőktől,

b) a képviselő-testület állandó bizottságától,

c) a polgármestertől.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) a testületi ülések tervezett időpontjait,

b) a napirendeket, azok előadóját,

c) a napirend tárgyalásához külön meghívottak megnevezését,

d) a közmeghallgatás időpontját.

(4) A munkaterv elfogadásáról a munkatervben meghatározott feladatok végrehajtásában érintetteket a munkaterv elfogadását követően a hivatalnak tájékoztatni kell.

7. Az ülések napirendje

11. §

​

 (1) A képviselő-testület üléseinek napirendjére a polgármester tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg. A napirendről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz. A polgármester a napirendi pontok megtárgyalása előtt a községet érintő közérdekű ügyekről tájékoztatást ad.

(2) A kérdések ismertetésére és a válaszadásokra valamennyi napirend megtárgyalását követően, az ülés bezárása előtt kerül sor.

12. §

 (1) A polgármester köteles a napirendek közé felvenni

a) a munkatervben elfogadott előterjesztéseket,

b) az állandó bizottság által megtárgyalt és javasolt előterjesztéseket,

c) a jegyző által tartalmukat tekintve előzetesen elbírált, képviselő-testületi hatáskörbe tartozó lakossági és egyéb beadványokat.

(2) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje a következő:

a) rendeleti javaslatok,

b) egyéb döntést igénylő javaslatok,

c) beszámolók,

d) tájékoztatók,

e) kérdések.

(3) Indokolt esetben a napirendek a (2) bekezdésben foglalt sorrendtől eltérően is megállapíthatóak.

(4) Az ülés meghívójának kiküldése után a polgármester, és a képviselő- testület tagjai  halaszthatatlan döntést igénylő esetekben a napirendet kiegészíthetik.

8. Testületi előterjesztések

13. §

 (1) A testületi ülésre előterjesztést tehet:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) képviselő- testület tagjai,

d) a jegyző,

e) az önkormányzat bizottsága,

(2) Előterjesztésnek minősül:

a) a rendeleti javaslat,

b) a határozati javaslat,

c) a beszámoló,

d) a tájékoztató.

(3) A munkatervbe felvett napirendek előterjesztésének elkészítési határideje legkésőbb a 7. § (2) bekezdésében megjelölt időpont, egyéb esetekben a képviselő-testület által meghatározott határidő.

(4) A 12. § (1) bekezdésében foglaltakat a polgármester akkor alkalmazza, ha az előterjesztés határidőre, határozati javaslattal, rendelettervezettel és a kötelezően előírt mellékletekkel együtt került elkészítésre.

14. §

​

(1) Az előterjesztések írásban, és szóban terjeszthetők elő a jegyző törvényességi vizsgálatát követően.

(2) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgy és a tényállás pontos meghatározását,

b) az esetleges korábbi testületi döntéseket,

c) a lehetséges döntési alternatívákat,

d) a meghozandó döntés indokait és jogszabályi alapját.

e) határozati javaslatot vagy rendelettervezetet,

f) a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését, a végrehajtási határidő megjelölését,

g) mellékleteket.

 (3) A 13. § (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt előkészítő által benyújtott előterjesztéseket a hivatal készíti elő. Az előterjesztés előkészítője felelős az anyag elkészítéséért, annak szakmai megalapozottságáért, jogszabályi követelményeknek való megfeleléséért, a korábbi döntésekkel való összhang megteremtéséért. Az előkészítő részt vesz az általa készített előterjesztés bizottsági és képviselő-testületi tárgyalásán, ahol válaszol a felmerülő szakmai kérdésekre.

(4) Amennyiben az előterjesztés határidőben nem készül el, vagy az a törvényességi követelményeknek mindenben nem felel meg, úgy az nem tárgyalható a testület soron következő ülésén – azzal, hogy ez az önkormányzat számára hátrányt nem okozhat –, csak a következő ülésen, vagy akkor, ha annak tartalma tekintetében már törvényességi aggályok nem merülnek fel.

(5) Az előterjesztésekhez (határozati javaslat, rendelettervezet) kapcsolódó módosító javaslatokat a javaslattevő írásban az ülést megelőző nap 12:00 óráig nyújthatja be a polgármesterhez indokolással ellátva, kivéve a rendkívüli ülések esetében. ebben az esetben a módosító javaslatok szóban is ismertethetők, a napirendhez kapcsolódva.

9. Önálló indítványok

15. §

​

 (1) A 13. § (1) bekezdésében felsorolt előterjesztőkön túl az önkormányzati képviselő kezdeményezheti önálló indítványként előterjesztés napirendre történő felvételét.

(2) Az önkormányzati képviselő az önálló indítványát a polgármesternél írásban terjesztheti elő, legalább 2 nappal a képviselő-testületi ülés előtt. Az önálló indítványnak meg kell felelnie az előterjesztésekre vonatkozó tartalmi és formai követelményeknek. Az önkormányzati képviselő önálló indítványa törvényességi felülvizsgálatot követően vehető fel a napirendre.

(3) A képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítvány:

a) rendeleti vagy

b) határozati javaslat

             c) tájékoztatás

10. Kérdés

16. §

​

(1) A kérdést írásban az ülést megelőzően legalább 2 nappal a jegyzőnél kell benyújtani.

(2) Az írásban határidőre benyújtott kérdésekre a képviselő-testület ülésén érdemi választ kell adni. Amennyiben az önkormányzati képviselő határidőn túl nyújtja be kérdését, vagy a kérdés összetettsége azt indokolja, úgy legkésőbb a testületi ülést követő 15 napon belül a kérdést feltevő részére írásban érdemi választ kell adni.

(3) A kérdés, illetve a válasz időtartama:

a) a kérdés ismertetésére         5 perc,

b) válaszadásra                                   5 perc.

11. Az ülés vezetése

17. §

​

 (1) A képviselő-testület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy a tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) A levezető elnök feladatai:

a) megnyitja az ülést, megállapítja a határozatképességet és folyamatosan figyelemmel kíséri azt,

b) előterjeszti a javasolt napirendet,

c) napirendenként megnyitja a napirend tárgyalását, felkéri az előterjesztőt az előterjesztésben foglaltak rövid ismertetésére, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

d) az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavazásra bocsátja,

e) megállapítja a szavazás eredményét, napirendenként kihirdeti a képviselő-testület határozatát,

f) biztosítja a képviselők kérdésfeltevési jogának gyakorlását,

g) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

h) berekeszti az ülést.

(3) Az önkormányzati képviselő az ülés bármely szakában az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésekre vonatkozóan ügyrendi javaslatot tehet.

(4) Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

12. A tanácskozás rendjének fenntartása

18. §

​

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a levezető elnök gondoskodik. Ennek során:

a) figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a tanácskozáshoz nem méltó, másokat sértő kifejezést használ, magatartást tanúsít,

b) rendre utasítja, és szükség esetén megvonja a hozzászólás jogát attól a felszólalótól, akinek magatartása az a) pont szerinti figyelmeztetés ellenére ismételten kifogás alá esik.

(2) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely az ülés folytatását lehetetlenné teszi, a levezető elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

13. Az előterjesztések vitája

19. §

​

 (1) A képviselő-testület minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, amelynek során

a) az előterjesztést annak előkészítője röviden ismerteti,

b) a polgármester vagy az érintett állandó bizottság elnöke vagy alelnöke ismerteti a bizottság véleményét,

c) az előterjesztésekkel kapcsolatban az önkormányzati képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket tehetnek fel, melyekre válaszolni kell,

d) a válaszadások után az önkormányzati képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak véleményüket, javaslataikat ismertethetik,

e) amennyiben a tárgyalt napirendhez a levezető elnök képviselőként kíván hozzászólni, úgy azt a képviselőkre vonatkozó szabályok szerint teheti meg.

(2) A vitában résztvevők ugyanazon napirend tárgyalása során két alkalommal nyilváníthatnak véleményt.

(3) A hozzászólások időtartama:

a) a napirend előterjesztője esetén

aa) vita előtti indokolás, kiegészítés 5 perc,

ab) kérdésekre, észrevételekre adott válasz esetén 5 perc,

b) a bizottsági vélemény ismertetése esetén 5 perc,

c) a felszólaló, hozzászóló képviselő esetén, a vita során

ca) első alkalommal 5 perc,

cb) második alkalommal 5 perc,

d) személyes érintettség miatti felszólalás esetén 5 perc.

(4) Időtúllépés esetén a levezető elnök a hozzászólót előbb figyelmezteti, majd megvonja tőle a szót.

(5) A hozzászólásokra adott válaszokat követően a levezető elnök lezárja a vitát, összefoglalja a vita lényegét 5 percben, és a javaslatokat szavazásra bocsátja.

(6) A levezető elnök vagy bármelyik képviselő, illetve a jegyző javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását, erről a képviselő-testület vita nélkül dönt, és lehetőség szerint meghatározza a napirend tárgyalásának ismételt időpontját. Amennyiben az elnapolással az előterjesztő nem ért egyet, úgy lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a megtárgyalással kapcsolatos indokait ismertesse, maximum 5 percben.

(7) Valamely napirendi pont tárgyalása során a levezető elnök az előterjesztő, valamint a feladatkörében érintett bizottsági elnök kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el, maximum 10 percre.

14. A szavazás rendje

20. §

​

(1) A képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) A levezető elnök az előterjesztett, írásban is meglévő konkrét határozati javaslatokat szavazásra bocsátja.

21. §

(1) A határozathozatalhoz egyszerű többség szükséges. Minősített többség szükséges az Mötv.-ben, valamint a (2) bekezdésben és egyéb jogszabályban meghatározott esetekben.

(2) Minősített többség szükséges az (1) bekezdésben foglaltakon kívül:

a) fegyelmi ügyekben,

b) a képviselő-testület hatáskörének átruházásához,

c) kitüntetések adományozásához,

d) helyi népszavazás kiírásához,

e) településrendezési terv jóváhagyásához,

f) hitelfelvételhez, kötvény-kibocsátáshoz, önkormányzati vagyon elidegenítéséhez,

g) az önkormányzat gazdasági programjának, fejlesztési tervének elfogadásához,

h) a költségvetés előirányzatai közül az általános tartalék és a céltartalékok előirányzatának módosulását eredményező döntésekhez.

(3) Határozati javaslat és rendelettervezet esetében a módosító és kiegészítő javaslatokról szavazni kell.

22. §

(1) A szavazás nyílt vagy titkos. A nyílt szavazás névszerinti is lehet.

(2) A nyílt szavazás kézfelnyújtással történik, a képviselők „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak, illetve tartózkodnak a szavazástól.

(3) A titkos szavazás írásban történik, lebonyolítására a képviselő-testület 3 tagú szavazatszámláló bizottságot hoz létre.

(4) Névszerinti szavazásnál a jegyző egyenként felolvassa a képviselők nevét, akik nevük felolvasásakor „igen”-nel, „nem”-mel szavaznak, illetve tartózkodnak a szavazástól.

15. Jegyzőkönyv

23. §

​

(1) A képviselő-testület üléséről, valamint a bizottsági ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell:

a) az ülésről távolmaradó önkormányzati képviselők, a bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyvek esetén a távolmaradó bizottsági tagok nevét,

b) a tárgyalt napirendi pontok előadóinak nevét,

c) az ülésen történt fontosabb eseményeket.

(3) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) meghívó,

b) jelenléti ív,

c) írásos előterjesztések, indítványok, kérdések,

             d) névszerinti szavazásról készült névsor.

24. §

​

(1) A nyilvános ülések jegyzőkönyveit a községi honlapon közzé kell tenni az aláírásokat követő 15 napon belül.

(2) A képviselő-testület és a bizottság ülésén készült jegyzőkönyvről az adatvédelemre vonatkozó szabályok figyelembevételével - másolatot készülhet, a polgármester, a képviselő- testület, és az érintettek részére.

16. A rendeletek és határozatok végrehajtása

25. §

(1) A képviselő-testület rendeleteiről és határozatairól, valamint a bizottság határozatairól nyilvántartást kell vezetni.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

a) a rendelet, határozat számát, 

b) a rendelet, határozat tárgyát,

c) a rendelet, határozat meghozatalának idejét,

26. §

 (1) A rendeletek és határozatok végrehajtásáról a végrehajtásért felelős ad számot. Ha a végrehajtásért önkormányzati intézmény a felelős, a jelentés elkészítéséért a vezető a felelős.

(2) A rendeletben, határozatban megjelölt határidők lejárta után a végrehajtásról a kötelezett a polgármesternek, és a képviselő- testületnek jelentést ad.

17. Közmeghallgatás

27. §

(1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról, helyszínéről, az esetleges javasolt témákról a lakosságot legalább egy héttel előtte tájékoztatni kell.

III. Fejezet

Önkormányzati rendelet, önkormányzat gazdálkodása

18. Önkormányzati rendelet alkotás

28. §

​

 Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti a polgármester, önkormányzati képviselő, képviselő-testület állandó bizottsága, a jegyző.

29. §

​

Biztosítani kell, hogy a természetes személyek, a nem állami és nem önkormányzati szervek, valamint szervezetek közreműködjenek az életviszonyaikat érintő rendeletek előkészítésében és megalkotásában.

19. Társadalmi egyeztetés

30. §

​

Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a helyi önkormányzati rendelet tervezetét.

31. §

(1) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

a) a költségvetésről és annak módosításáról szóló rendelettervezetet,

b) a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelettervezetet,

c) az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelettervezetet,

d) a helyi adókról és annak módosításáról szóló rendelettervezetet,

e) a szervezeti és működési szabályzatról és annak módosításáról szóló rendelettervezetet,

f) a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival, valamint annak módosításával kapcsolatos rendelettervezetet,

g) a hatályon kívül helyező rendelettervezetet.

(2) Nem bocsátható társadalmi egyeztetésre a rendelettervezet, ha az egyeztetés az önkormányzat különösen fontos pénzügyi, gazdasági, természetvédelmi, környezetvédelmi, közegészségügyi érdekeinek védelmét sértené vagy veszélyeztetné.

(3) A rendeletek előkészítéséért, társadalmi egyeztetésre bocsátásáért, annak lefolytatásáért és a beérkezett vélemények feldolgozásáért a jegyző felelős.

32. §

 (1) A társadalmi egyeztetést a hirdetőtáblán való közzététel útján kell lefolytatni.

(2) A hirdetőtáblán társadalmi egyeztetés céljából közzétett rendelettervezettel kapcsolatos véleményét, javaslatát bárki eljuttathatja írásban, vagy postai úton a hivatal részére.

(3) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, a rendelettervezet tárgyához nem illeszkedik, vagy név és lakcím nélküli.

(4) A rendelettervezetet úgy kell közzétenni, hogy a rendelettervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan megfelelő idő álljon rendelkezésre a rendelettervezet érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez, valamint a rendelettervezet előkészítőjének arra, hogy a beérkezett véleményeket, javaslatokat érdemben mérlegelhesse, maximum 5 munkanapon belül.

33. §

 (1) A rendelet előkészítéséért felelős összegzi a beérkezett véleményeket, javaslatokat. A rendelet tervezetének társadalmi egyeztetése során nem áll fenn egyedi válaszadási kötelezettség.

(2) A rendelettervezettel kapcsolatban beérkezett véleményekről, javaslatokról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

20. Önkormányzati rendeletek hatálybalépése, közzététele

34. §

​

 A helyi rendeletek leghamarabbi hatályba léptetése a kihirdetést követő napon történik. Ha ez az időpont munkaszüneti napra esik, akkor az azt követő első munkanapon lép hatályba a rendelet.

35. §

(1) Kihirdetése, helyben szokásos módon az önkormányzat hirdetőtábláján történik.

(2) A rendeleteket Szakáld község honlapján az aláírásokat követő 15 napon belül közzé kell tenni.

21. Önkormányzat gazdálkodása

36. §

​

 Az önkormányzat gazdálkodásával, költségvetésével és vagyonával kapcsolatos rendelkezéseit a képviselő-testület önkormányzati rendeletben szabályozza.

IV. Fejezet

Az önkormányzati képviselő

22. Jogai és kötelezettségei

37. §

 (1) Az önkormányzati képviselőt megilletik a jogszabályokban foglalt jogok és terhelik a kötelezettségek.

(2) Az önkormányzati képviselő, amennyiben megbízás alapján az önkormányzat képviseletében jár el, úgy csak a képviselő-testület döntésének megfelelő, vagy a polgármesterrel egyeztetett álláspontot képviselhet az önkormányzat nevében.

38. §

(1) A képviselőt a polgármester, az alpolgármester, a jegyző munkaidő alatt soron kívül kötelesek fogadni és az általa előadott képviselői munkája ellátásához szükséges önkormányzati ügyben érdemi választ adni.

 (2) A képviselő írásban vagy szóban az ülést megelőzően köteles bejelenteni az ülés összehívójának, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, illetve a polgármesternek jelezni, ha egyéb megbízatásának teljesítésében akadályozva van.

(3) A képviselő a képviselő-testület ülésén, illetőleg a bizottság tagja a bizottság ülésén köteles részt venni.

(4) A polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálatát a  Ügyrendi Bizottság végzi, és egyúttal gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről.

(5) Amennyiben az önkormányzati képviselő az Mötv. szerinti személyes érintettséget nem jelenti be, a képviselő-testület a tudomásra jutást követően dönt az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezmény alkalmazásával.

39. §

(1) A képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját legfeljebb 50%-kal, legfeljebb 3 havi időtartamra csökkentheti.

(2) A saját jogcímen kapott tiszteletdíj csökkentésénél a képviselő, illetve a bizottság elnöke részére megállapított tiszteletdíjat külön-külön kell figyelembe venni.

(3) A hiányzás igazolására a képviselő, a bizottság elnöke és a bizottságtagja a hiányzást követő 8 napon belül igazolási kérelmet nyújthat be. Az igazolás elfogadásáról a képviselő és a bizottság elnöke tekintetében a polgármester, a bizottság tagja tekintetében a bizottság elnöke dönt.

 (4) A tiszteletdíj csökkentésére a képviselő-testület tagjait és a bizottság elnökeit érintően a polgármester, a bizottság tagjai vonatkozásában a bizottság elnöke tesz javaslatot a képviselő-testület dönt.

V. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

23. A bizottság működése

40. §

(1) A bizottság intézkedést nem tehet, közvetlen utasítást a hivatal részére nem adhat.

(2) Az állandó bizottság feladatait az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A bizottság köteles megtárgyalni a munkatervbe felvett azon napirendeket, amelyek előterjesztője a bizottság, valamint amit a képviselő-testület a számára a munkatervben meghatározott.

41. §

 (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:

 Ügyrendi Bizottság: 3 fő.

Az ügyrendi Bizottság Külsős tagjának, vagyonnyilatkozat tételi kötelezettsége van.

(2) Az állandó bizottság tagjainak névsorát a rendelet függeléke tartalmazza.

42. §

A bizottság elnökből, és tagokból áll.

43. §

(1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) A bizottság elnökének feladata:

a) a bizottság munkájának szervezése és összehangolása,

b) a bizottság képviselete,

c) a jegyzőkönyv elkészítésének ellenőrzése.

(3)A bizottsági ülések időpontjáról, a tárgyalandó napirendekről a bizottság tagjait, a polgármestert, az alpolgármestert, az önkormányzati képviselőket, a jegyzőt legalább 3 munkanappal korábban értesíteni kell.

(4) Amennyiben a bizottsági ülés határozatképtelenség miatt elmarad, úgy egy héten belül a bizottságot újra össze kell hívni.

(5) Amennyiben a bizottság képviselő-testület által átruházott hatáskörben jár el, a döntéshez minősített többség szükséges.

(6)A bizottság ülésein a polgármester és az alpolgármester tanácskozási joggal vesznek részt.

44. §

(1) A bizottság a képviselő-testületnek évente egy alkalommal beszámol tevékenységéről.

(2) A hivatal a bizottság munkáját a személyi és tárgyi feltételek biztosításával segíti.

(3) Az állandó bizottság munkáját a hivatal munkatársai segítik, akik előkészítik a bizottsági napirendeket és elkészítik a bizottság üléseinek jegyzőkönyveit, valamint közreműködnek a bizottsági határozatok végrehajtásában.

(4) A bizottság elnöke kérésének megfelelően a polgármester, illetve a jegyző biztosítja:

a)a tájékoztatást a hivatal munkájáról, időszerű feladatairól,

b) a bizottság munkájához szükséges információt, kért felvilágosítást.

VI. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester,

a jegyző,  hivatal, a társulás

24. A polgármester

45. §

​

 A megválasztott polgármester polgármesteri tisztségét főállásban látja el.

      (1) Az Mötv. rendelkezésein túl felelős:

a) az önkormányzat demokratikus működésének, széles körű nyilvánosságának biztosításáért,

b) a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezéséért,

c) a lakosság önszerveződő közösségeivel való együttműködésért,

d) az önkormányzati intézményekkel való kapcsolattartásért,

e) a nem önkormányzati intézményekkel, szervekkel, szervezetekkel és a gazdasági társaságokkal való kapcsolattartásért

f) a jogszabály által előírt egyetértési jogának gyakorlásáért.

(2)A polgármester a képviselő-testület működésével kapcsolatban gondoskodik a testületi ülések színvonalas, jól összehangolt előkészítéséről, felelős a javaslatok megalapozottságáért, a testületi döntések végrehajtásának megszervezéséért, irányításáért, a testületnek a végrehajtásról történő tájékoztatásáért.

25. Az alpolgármester

46. §

​

A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, és munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

26. A jegyző

47. §

​

 A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

48. §

 (1) A polgármester irányításával a jegyző vezeti a hivatalt, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

(2) A jegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére – az Mötv. 82. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamra - a jegyzői feladatok ellátásáról – a munkáltatói jogok kivételével – az igazgatási munkatárs gondoskodik.

27. Társulás

49. §

 (1) Az önkormányzat képviselő-testülete feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2)  A társulások feladatait, jogállását az 5. melléklet tartalmazza.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

28. Hatályba léptető rendelkezések

50. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Záradék:

A rendeletet a mai napon kihirdetem.

Kelt: Hejőszalonta, 2019. augusztus 28.