Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2019. (III.28.) önkormányzati rendelete
Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2019. (III.28.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2021. 12. 20Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2019. (III.28.) önkormányzati rendelete
Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2019. (III.28.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Baja Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint az egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdésének j) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdésének b)-c) pontjában és a (4) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 25/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 2. melléklet 3. pont 3.2. alpont 3.2.1. alpontjában meghatározott véleményezési jogkörében eljáró Baja Város Önkormányzat Képviselő-testülete Pénzügyi, Város- és Gazdaságfejlesztési Bizottsága, valamint Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 25/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 2. melléklet 4. pont 4.2. alpont 4.2.1. alpontjában meghatározott véleményezési jogkörében eljáró Baja Város Önkormányzat Képviselő-testülete Ügyrendi és Jogi Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya Baja Város Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló nemzeti vagyonra, annak tulajdonosi joggyakorlójára és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) szerinti használójára terjed ki.
(2) E rendelet szabályait kell alkalmazni minden olyan, az önkormányzat vagyonát érintő kérdésben, amelyben más önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik.
2. Értelmező rendelkezések
2. § (1) E rendelet alkalmazása során
a) behajthatatlan követelés: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (4) bekezdés 10. pontjában meghatározott követelés,
b) hasznosítás: az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott tevékenység,
c)12 kiíró: az önkormányzati vagyonelem feletti tulajdonosi jogokat gyakorló Baja Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) vagy Baja Város Önkormányzat Képviselő-testülete Pénzügyi, Városfejlesztési és Városüzemeltetési Bizottsága (a továbbiakban: bizottság) vagy Baja Város Polgármestere (a továbbiakban: polgármester) vagy a tulajdonosi megbízással rendelkező vagyonhasznosító,
d) közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott személy, valamint az élettárs,
e) közfeladat: az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 3/A. § (1) bekezdésében meghatározott állami vagy önkormányzati feladat,
f) közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontjában meghatározott földterület,
g) önkormányzati vagyon: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 106. § (2) bekezdésében, valamint az Nvtv. 5. § (1)-(5) bekezdésben meghatározott vagyon,
h) pályázó: a pályázati felhívás alapján pályázatot benyújtó természetes személy vagy törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet,
i) portfolió vagyon: értékpapírból és más befektetési eszközökből álló együttesen kezelt befektetés-állomány,
j) üzleti értékelés: az adott gazdasági társaság tőkeszerkezetére, gazdasági-pénzügyi helyzetére, vagyoni viszonyaira, üzleti-piaci pozícióira vonatkozó komplex közgazdasági elemzés,
k) vagyonelem: az Nvtv. 1. § (2) bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon egyes egységei,
l) várományi vagyon: az önkormányzatot megillető vagyon, amely vagyoni értékkel rendelkező követelésekre, igényekre, és azokra a jogügyletekre is kiterjed, amelyek alapján valamely vagyonelem az önkormányzat tulajdonába kerül.
(2) Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakat a Ptk., az Mötv., az Nvtv., valamint az Szt. által meghatározottak szerint kell értelmezni
(3) Az e rendeletben meghatározott összeg vagy értékhatár alatt – eltérő rendelkezés hiányában – nettó értéket kell érteni.
Az önkormányzat vagyona
3. Az önkormányzati vagyon elemei
3. § (1) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemként jelöli ki a bajai 1 hrsz. alatt foglalt Városháza ingatlant, amely természetben a Baja, Szentháromság tér 1. szám alatt található.
(2) E rendelet az Nvtv. 5. § (5)-(9) bekezdésben foglaltakon túl
a) a helyi építési szabályzatról szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) szerinti gazdasági rendeltetésű erdő kivételével az erdőt,
b) az árvízvédelmi védművet és létesítményt,
c) a közterületet,
d) az önkormányzati tulajdonban álló köztemetőt és az annak a HÉSZ szerinti bővítésére szolgáló területét
korlátozottan forgalomképes vagyonelemnek minősíti.
(3) Az önkormányzati vagyonelemek forgalomképesség szerinti besorolását – funkcióváltás esetén – a képviselő-testület minősített szavazattöbbséggel meghozott döntésével megváltoztathatja.
(4) Önkormányzati feladatellátást nem szolgáló, funkció nélküli vagyonelem vagy meghatározott részének forgalomképtelensége, korlátozott forgalomképessége megszűnhet a képviselő-testület által jóváhagyott telekalakítási vázrajz alapján lefolytatott, a településrendezési eszközöknek megfelelő telekalakítás útján.
4. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása
4. § (1) A vagyonnyilvántartás feladatait a Bajai Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: hivatal) látja el, az önkormányzati vagyont hasznosítók és kezelők, továbbá az önkormányzati költségvetési szervek és gazdasági társaságok közreműködésével.
(2) Az önkormányzat
a) ingatlan vagyonelemét a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó és nettó értéken, továbbá az ingatlanvagyon–kataszter nyilvántartásban meghatározott bruttó és becsült értéken,
b) az ingó vagyonelemét bruttó és nettó értéken,
c) a portfólió és várományi vagyonát – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – a számviteli politikában meghatározott értéken
tartja nyilván (az a)-c) pont a továbbiakban együtt: nyilvántartási érték).
5. Az önkormányzati vagyonelem forgalmi értékének és hasznosítási ellenértékének meghatározása
5. § Vagyonelem elidegenítése, megszerzése, megterhelése előtt a forgalmi értékét, míg a vagyonelem bérbe-, használatba-, haszonbérbe- vagy visszterhes vagyonkezelésbe adása esetén a fizetendő díj mértékét meg kell állapítani.
6. § (1)3 Az ingatlan vagyonelem forgalmi értékének megállapításához, amennyiben annak várható forgalmi értéke vagy nyilvántartási értéke az 5 millió forintot eléri vagy azt meghaladja, kettő, egymástól független, nyilvántartásba vett ingatlanvagyon-értékelő és ‑közvetítő által készített értékbecslést kell beszerezni.
(2)4 Az 5 millió forintot el nem érő várható forgalmi értékű vagy nyilvántartási értékű ingatlan forgalmi értékének megállapítása esetén
a) a hivatalnak, az állami adóhatóságtól bekért vagy három évnél nem régebben teljesedésbe ment – összehasonlításra alkalmas – jogügyleteken alapuló értékadatok alapján – a vagyonelem nyilvántartási értékének a figyelembe vétele mellett – végzett, adó- és értékbizonyítvány formájában kiállított értékelése, vagy
b) a hivatal vagy a vagyonhasznosító ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítő képesítéssel rendelkező munkatársa által írásban adott értékelése
is elegendő.
(3) Ingó vagyonelem forgalmi értékét a nyilvántartási érték vagy a vagyonelemmel azonos vagy paramétereiben hozzá legközelebb álló dolog piaci értéke alapján a polgármester vagy a vagyonhasznosító állapítja meg.
(4) Vagyonelem forgalmi értékét, tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén
a) ha tőzsdén jegyzett vagy forgalmazott kategóriában szerepel, úgy az aktuális tőzsdei árfolyamon,
b) a tőzsdén kívül, a másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír esetén az értékpapír-kereskedők által közzétett vételi árfolyamon,
c) egyéb társasági részesedés esetén hat hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján
kell meghatározni.
7. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: földforgalmi tv.) hatálya alá tartozó földterület (a továbbiakban: termőföld) haszonbérleti díja
a) az 1 ha térmérték alatti termőföld esetén legkevesebb 2 ezer forint/aranykorona érték/év, azzal, hogy az éves haszonbér összege nem lehet kevesebb, mint 15 ezer forint,
b) az 1 ha térmértékű vagy annál nagyobb termőföld esetén nyilvántartásba vett ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítő által készített értékbecslés alapján kerülhet megállapításra.
(2) Eltérő rendelkezés hiányában – a (3) és (6)-(7) bekezdésben foglaltak kivételével – a földforgalmi tv. hatálya alá nem tartozó
a) 1 ha térmérték alatti ingatlanok használatért fizetendő díj mértéke legkevesebb 50 forint/m2/év, azzal, hogy az éves díj összege nem lehet kevesebb, mint 15 ezer forint,
b) 1 ha térmértékű vagy annál nagyobb ingatlanok használatáért fizetendő díj mértékét nyilvántartásba vett ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítő által készített értékbecslés alapján kell megállapítani.
(3) A bajai 5329/6, 5330/1, 5331/1 és az 5331/4 hrsz.-ú ingatlanok használatért fizetendő díj mértéke nem lehet kevesebb, mint 110 forint/m2/év.
(4) Az (1) bekezdés a) pontja, a (2) bekezdés a) pontja, valamint a (3) bekezdés szerinti díj mértékéről – egyedi mérlegelés alapján – a polgármester vagy a vagyonhasznosító dönt.
(5) Amennyiben önkormányzati rendelet eltérően nem szabályozza, ingó vagyonelem használatért fizetendő díj mértékét – egyedi mérlegelés alapján – a polgármester vagy a vagyonhasznosító állapítja meg.
(6) A Bajai Ipari Park, valamint az önkormányzat éves költségvetésről szóló önkormányzati rendelet szerinti gazdasági övezet területén elhelyezkedő ingatlanok használatáért fizetendő díj mértékét nyilvántartásba vett ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítő által készített értékbecslés alapján kell megállapítani.
(7) Amennyiben vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása ellenérték fejében történik, úgy ezek díja a vonatkozó szakértői értékbecslés alapján meghatározott összeg.
(8) Az (1)-(7) bekezdésben foglalt díj évente a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, előző évi átlagos fogyasztói árindex (infláció) mértékének megfelelő összeggel növelhető.
8. § (1) A 6. és 7. § szerinti értékbecslés legfeljebb az elkészítésétől számított egy évig használható fel. Amennyiben a vagyonelem vonatkozásában rendelkezésre áll három évnél nem régebben készült forgalmi értékbecslés, akkor a döntéshez annak aktualizált változata is elfogadható.
(2)5 A vagyonelem értékesítése vagy hasznosítása esetén a minimális ellenérték
1. a 6. § (1) bekezdés szerinti esetben a rendelkezésre álló kettő becsült forgalmi érték közül a magasabb összegűnél,
2. a 6. § (2)-(4) bekezdésben, valamint a 7. § (1)-(7) bekezdésben foglaltak alapján meghatározott értéknél
– az (1) bekezdésben, a 14. § (1)-(3) bekezdésben és a 27. § (3) bekezdésben meghatározott kivételektől eltekintve – alacsonyabb nem lehet.
Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezés általános és különös szabályai
6. A tulajdonosi jogok gyakorlásának általános szabályai
9. § (1) Az önkormányzat vagyona tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlására törvényben vagy e rendeletben vagy szerződésben foglaltak szerint
a) a képviselő-testület,
b) a bizottság,
c) a polgármester,
d) az önkormányzati költségvetési szerv,
e) a vagyonkezelő,
f) a vagyonhasznosító
jogosult.
(2) A polgármester a hatáskörébe tartozó döntések meghozatalát megelőzően – ha az ügy jelentősége vagy különös bonyolultsága a polgármester megítélése szerint ezt indokolja – a bizottság előzetes állásfoglalását kérheti. A bizottság állásfoglalása a polgármestert a döntés során nem köti.
(3) A tulajdonosi jog gyakorlóját – az e rendeletben foglalt kivételekkel – a vagyonelem forgalomképessége és értéke alapján kell megállapítani.
(4) Amennyiben a tulajdonosi joggyakorlással érintett önkormányzati vagyon egyes elemei forgalomképesség szempontjából különböznek, úgy a tulajdonosi jogok gyakorlójának megállapítására a legkevésbé forgalomképes vagyonelem alapján kerül sor.
(5) Amennyiben a tulajdonosi joggyakorlás a vagyonelem egy részére vonatkozik, úgy a tulajdonosi jogok gyakorlóját a vagyonelem döntéssel érintett részének értéke alapján kell meghatározni.
7. A törzsvagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
10. § (1) Értékhatártól függetlenül a képviselő-testület minősített szavazattöbbséggel dönt
a) a forgalomképtelen vagyon hasznosításáról,
b) a korlátozottan forgalomképes vagyonelem ellenérték fejében történő megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és gazdasági társaságba való beviteléről.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon tulajdonjog változással nem járó hasznosításáról
a) 1 millió forintot meg nem haladó éves hasznosítási ellenértékig a polgármester,
b) 1 millió forint éves hasznosítási ellenértéket meghaladóan, 5 millió forintig a bizottság,
c) 5 millió forintot meghaladó éves hasznosítási ellenérték esetén a képviselő-testület
dönt.
8. Az üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
11. § Az üzleti vagyon felett a tulajdonosi jogokat, a vagyonelem forgalmi értékére tekintettel
a) 15 millió forint forgalmi értékig a polgármester,
b) 15 millió forint forgalmi értéket meghaladóan, 30 millió forintig a bizottság,
c) 30 millió forint forgalmi értéket meghaladóan a képviselő-testület
gyakorolja.
9. Az önkormányzat vagyonát érintő egyéb tulajdonosi jogok gyakorlása
12. § (1) Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos, különösen
a) a törzsvagyoni kört nem érintő telekalakításhoz,
b) építési ügyekben,
c) építési engedélyezési eljárás kezdeményezéséhez,
d) a vagyonelem megterheléséhez,
e) ingatlan-nyilvántartási ranghelycseréhez,
f) közművek, nyomvonal jellegű építmények elhelyezéséhez, bővítéséhez, áthelyezéséhez
szükséges tulajdonosi jognyilatkozatokat átruházott hatáskörben a polgármester jogosult megtenni, azzal, hogy a hatáskör gyakorlása szempontjából, az a), és a d)-e) pontban foglalt esetben a 11. §-ban foglalt értékhatárt kell irányadónak tekintetni, egyebekben a polgármesteri hatáskörgyakorlás értékhatárhoz nem kötött.
(2) Vagyonelem selejtezéséről, annak nyilvántartási értékére tekintettel
a) 15 millió forint eredeti bekerülési értékig a polgármester,
b) 15 millió forint eredeti bekerülési értéket meghaladóan, 30 millió forintig a bizottság,
c) 30 millió forint eredeti bekerülési értéket meghaladóan a képviselő-testület
dönt.
(3) Gazdasági társaság alapítására, üzletrész vagy részvény vételére, értékesítésére, üzletrész átruházása esetén az elővásárlási jog gyakorlására, önkormányzati vagyonelem gazdasági társaságba vitelére – a bizottság véleményének a kikérésével – a képviselő-testület jogosult.
10. Az önkormányzatot idegen tulajdonon megillető jogok gyakorlása
13. § (1) A (2) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve, a tulajdonjog megszerzéséről, továbbá az elővásárlási, vételi és visszavásárlási jogról történő lemondásról vagy ezek érvényesítéséről – az érintett vagyonelem forgalmi értékére tekintettel – a tulajdonosi jogok 11. §-ban meghatározott gyakorlója dönt.
(2) Törzsvagyoni körbe sorolandó vagyonelem esetében az (1) bekezdésben foglaltakról a képviselő-testület minősített szavazattöbbséggel dönt.
(3) Az önkormányzat javára bejegyzett jog vagy feljegyzett tény, különösen jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, továbbá telekalakítási és építési tilalom, egyéb építésügyi korlátozás törléséről – amennyiben a teher vagy korlátozás alapjául szolgáló körülmény már nem áll fenn – a polgármester dönt.
11. Az önkormányzati vagyonelem ingyenes átengedése, a felajánlott vagyonelem elfogadása
14. § (1) A (3) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve a képviselő-testület a vagyonelem tulajdonjogát ingyenesen – kizárólag törvényben meghatározott esetekben, valamint az Nvtv. 13. § (3)–(11) bekezdésben és 14. §-ban foglalt szabályok betartásával – minősített szavazattöbbséget igénylő döntésével ruházhatja át.
(2) A vagyonelem ingyenesen – az Nvtv. 11. § (13) bekezdésében meghatározott esetben és feltétellel – történő hasznosításáról – annak nyilvántartási értékére tekintettel – a tulajdonosi jogok 11. §-ban meghatározott gyakorlója dönt.
(3) A leselejtezett tárgyi eszközt, amennyiben a közfeladat ellátásához nem szükséges, annak eredeti bekerülési értékére tekintettel
a) 15 millió forint eredeti bekerülési értékig a polgármester,
b) 15 millió forint eredeti bekerülési értéket meghaladóan, 30 millió forintig a bizottság,
c) 30 millió forint eredeti bekerülési érték felett a képviselő-testület
ingyenesen az általa meghatározott szervezetnek vagy személynek átruházhatja.
(4) A (6) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve, az önkormányzat vagy önkormányzati költségvetési szerv javára szóló, tulajdonszerzéssel járó ingyenes vagy kedvezményes felajánlás esetén, a felajánlás elfogadásáról, amennyiben a felajánlott vagyon forgalmi értéke
a) a 15 millió forintot nem haladja meg, a polgármester,
b) a 15 millió forintot meghaladja, 30 millió forintig, a bizottság,
c) a 30 millió forintot meghaladja, a képviselő-testület, a bizottság véleményének a kikérésével
jogosult dönteni.
(5) Csak különösen indokolt esetben fogadható el olyan ingyenes vagy kedvezményes felajánlás, amelynek ismert terhei elérhetik, vagy meghaladják a felajánlott vagyon forgalmi értékét.
(6) Ha az ingyenes vagy kedvezményes felajánlás tulajdonszerzéssel nem jár, úgy – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – a felajánlás elfogadásáról szóló döntés értékhatártól függetlenül a polgármester hatáskörébe tartozik.
12. A követelésről lemondás
15. § (1) Az önkormányzatot vagy önkormányzati költségvetési szervet megillető behajthatatlan követelésről történő lemondásra az önkormányzat éves költségvetésről szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint van lehetőség.
(2) A behajthatatlannak nem minősülő követelések részleges lemondására kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha valamennyi körülmény figyelembevételével megállapítható, hogy a követelés érvényesítése nyilvánvalóan nem vezetne eredményre, de a követelésről részleges lemondás várhatóan a fennmaradó követelés behajtásának eredményességéhez vezethet.
(3) A (2) bekezdés szerint történő, behajthatatlannak nem minősülő követelésről történő lemondásra – a lemondással érintett követelésrész összegének alapulvételével –
a) 1 millió forint értékhatárig a polgármester,
b) 1 millió forintot meghaladó, legfeljebb 5 millió forint értékhatárig a bizottság,
c) 5 millió forint értékhatár felett a képviselő-testület
jogosult.
13. Az értékesítésre kijelölés, a termőföldek hasznosítása
16. § Az ingatlan vagyonelem elidegenítése estén az értékesítésre kijelölés a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetésről szóló önkormányzati rendeletben, az értékesítésre szánt vagyonelemek e célra történő kijelölésével határozza meg tárgyévi ingatlanértékesítési tervét.
17. § (1) A termőföldek elsősorban haszonbérbeadás útján kerülnek hasznosításra.
(2) Haszonbérbe adható olyan termőföld is, amely a szerződés megkötésekor a meghatározott tevékenységre használhatatlan, de a haszonbérlő vállalja, hogy a termőföldet saját költségén rendeltetésszerű használatra alkalmassá teszi és ezzel összefüggésben később – az (5) bekezdést kivéve – semmilyen igényt nem támaszt az önkormányzattal szemben.
(3) Termőföld legalább egy éves időtartamra adható haszonbérbe. A haszonbérbe adás időtartamának meghatározásánál a településrendezési eszközök előírásait, az érintett terület és annak környezete vonatkozásában a konkrét fejlesztési elképzeléseket is figyelembe kell venni.
(4) Egy helyrajzi számon felvett termőföld több haszonbérlőnek is használatba adható. A termőföld használati megosztásának költsége a haszonbérlőket terheli.
(5) A haszonbérlő legfeljebb egy évre mentesíthető a haszonbér fizetése alól a (2) bekezdés esetén, továbbá, ha legalább három éve nem művelt termőföldet vesz haszonbérbe.
(6) A haszonbérlő a bérelt termőföldön kizárólag az önkormányzat előzetes hozzájárulásával végezhet bárminemű építési tevékenységet.
14. A pályázati eljárás általános szabályai
18. § (1) Önkormányzati vagyonelem elidegenítése, hasznosítása – a 14. § (1)-(3) bekezdésben, továbbá a 19. §-ban foglaltak kivételével – egy- vagy kétfordulós pályázati eljárás keretében történik.
(2) A vagyonhasznosító kivételével a kiíró a pályáztatással kapcsolatos feladatait a hivatal közreműködésével látja el.
19. § (1) Az Nvtv. 11. § (16) bekezdésében hivatkozott bruttó értékhatárt meg nem haladó értékű
a) ingatlan vagyonelem egy éven belül összesen kilencven napot meg nem haladó alkalmi célú vagy idényjellegű hasznosítása esetén,
b) vagyonelem értékesítése vagy hasznosítása esetén, ha az önkormányzat gazdasági, várospolitikai érdeke vagy a vagyonelem ésszerű, hatékony hasznosítása indokolttá teszik,
c) ingó vagy ingatlan vagyonelem közfeladat ellátása céljából történő értékesítése vagy hasznosítása esetén,
d) ingó vagy ingatlan vagyonelem azonos feltételekkel meghirdetett, de – hat hónapon belül – másodszor is eredménytelen versenyeztetést követő értékesítése vagy hasznosítása esetén,
e) osztatlan közös tulajdonú felépítmény alatti önkormányzati ingatlan vagyonelem elidegenítése, hasznosítása esetén,
f) osztatlan közös tulajdonnak a Ptk. szerinti megszüntetése esetén,
g) osztatlan közös tulajdon esetén, amennyiben az értékesítés valamely tulajdonostárs részére történik,
h) ingatlan vagyonelem értékesítéséhez, amennyiben az önkormányzat saját tulajdonában lévő földterületet vagy építményt kíván értékesíteni a földterületen álló építmény vagy az építmény alatt található földterület tulajdonosa részére,
i) ingatlan vagyonelem értékesítéséhez, amely csak meghatározott személy részére ajánlható fel, különös tekintettel a telekalakítás, a jogszabályon alapuló ráépítés, túlépítés, beépítés, továbbá az elővásárlási jogosultság fennállásának eseteire,
j) ingó vagy ingatlan vagyonelem esetén, amennyiben az értékesítés vagy hasznosítás ellenérték nélkül történik,
k) ingó vagy ingatlan vagyonelem esetén, ha jogszabály kötelezően előírja annak meghatározott szervek vagy személyek részére történő átruházását, illetőleg átengedését,
l) ingatlan vagyonelem, mint bérlemény – ide nem értve a szociális bérlakást – esetén, amennyiben a bérlő legkésőbb a bérleti jogviszony lejártát megelőző hatvanadik napig nyilatkozik, hogy a bérleményt, a megállapított bérleti díj mellett tovább kívánja bérelni és a jogosultsági feltételeknek továbbra is maradéktalanul megfelel.
m) üres vagy megüresedő üzlethelyiség esetén, ha az a szomszédos önkormányzati üzlethelyiség bérlője részére kerül oly módon bérbeadásra, hogy a kialakításra kerülő üzlethelyiségben a bérlő által megvalósítani vállalt tevékenység összefügg a szomszédos üzlethelyiségben végzett tevékenységével,
n) ingó vagy ingatlan vagyonelemet érintő csereszerződés esetén,
o) ingatlan vagyonelem esetén, ha az a szomszédos ingatlan tulajdonosa részére oly módon kerül értékesítésre, hogy a telekalakítással kialakításra kerülő ingatlanban megvalósítani vállalt tevékenység összefügg a szomszédos ingatlanban végzett tevékenységgel,
p) ha az értékesíteni kívánt ingó vagy ingatlan vagyonelem más módon nem, vagy csak aránytalan ráfordítások árán hasznosítható,
a pályázati eljárás nem kötelező.
(2) Amennyiben az üzlethelyiség az (1) bekezdés m) pont szerint kerül bérbeadásra, a bérleti szerződés időtartamának meg kell egyeznie a bérlő szomszédos üzlethelyiségre vonatkozó bérleti szerződésében meghatározott időtartammal.
20. § (1) A pályázati kiírást legalább tizenöt napra a kiíró hirdetőtábláján ki kell függeszteni és a honlapján közzé kell tenni. A vagyonhasznosító pályázati kiírását az önkormányzat hirdetőtábláján és honlapján is közzé kell tenni. A pályázati kiírás nyomtatott sajtótermékben is megjelentethető.
(2) A nyomtatott sajtótermékben történő megjelentetés esetén elegendő a pályázati kiírás (10) bekezdés a)-h) pont szerinti tartalmát közzétenni, azzal, hogy utalni kell a pályázat teljes szövegének az elérhetőségére.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt feladatok ellátásáról a hivatal vagy a vagyonhasznosító gondoskodik.
(4) A pályázat benyújtására legalább tizenöt napos határidőt kell biztosítani. A kiírás időpontjának az a nap számít, amikor a pályázati kiírást az önkormányzat vagy a vagyonhasznosító az önkormányzat hirdetőtábláján közzétette.
(5) A kiíró a pályázatot az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig indokolás nélkül visszavonhatja. E döntést a pályázati kiírás meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.
(6) A pályázó a 22. § (3) bekezdésében meghatározott következmény terhe mellett, a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig, bármikor visszavonhatja benyújtott pályázatát.
(7) A kiíró a pályázati feltételeket a pályázat során megváltoztathatja. E döntést a pályázati kiírás meghirdetésével azonos módon kell közzétenni, míg a pályázatot már benyújtókat a megváltozott pályázati feltételekről haladéktalanul értesíteni kell.
(8) A pályázati feltételek megváltoztatását követően legalább tíz nappal meg kell hosszabbítani a pályázatok benyújtására rendelkezésre álló határidőt.
(9) A kiíró nem változtathat a pályázati feltételeken, amennyiben a pályázatok benyújtására még nyitva álló határidőből öt napnál kevesebb van hátra.
(10) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell
a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét, továbbá, ha a pályázat kiírására megbízás alapján kerül sor, az erre való utalást,
b) a pályázat célját,
c) a pályázat formája,
d) a pályázat tárgyát,
e) a 8. § (2) bekezdés figyelembevételével a minimális ajánlati ellenértéket,
f) a pályázati eljárásra vonatkozó információszerzés helyét és idejét,
g) a pályázatok benyújtásának helyét, határidejét és módját,
h) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy érvényes pályázatok esetén is a pályázati eljárást eredménytelenné nyilváníthatja, továbbá a pályázati feltételeket – az e rendeletben foglaltak szerint – megváltoztathatja,
i) az értékesítésre vagy hasznosításra vonatkozó feltételeket, a fizetés módjára, valamint a pályázati biztosítékra vonatkozó előírásokat,
j) a pályázat mellékleteként benyújtandó nyilatkozatok és igazolások pontos meghatározását,
k) az ajánlati kötöttség időtartamát,
l) a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását, a hiánypótlás szabályait,
m) a pályázatok értékelésének és elbírálásának szabályait,
n) kétfordulós pályázati eljárás esetén a versenytárgyalás szabályait, a licitlépcső mértékét,
o) egyéb, a kiíró által szükségesnek tartott feltételt, kikötést.
21. § A pályázatnak tartalmaznia kell
a) a pályázó nyilatkozatát a pályázati felhívásban foglalt feltételek elfogadására vonatkozóan,
b) az ajánlati ellenértéket,
c) a pályázati biztosíték nyújtásának előírása esetén, annak befizetését igazoló dokumentumot,
d) a pályázónak a szerződéskötéshez szükséges személyazonosító adatait,
e) nem természetes személy pályázó esetén – harminc napnál nem régebbi – legalább e-hiteles cégkivonatot, képviselőjének aláírási címpéldányát vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírási-mintáját, az átlátható szervezetekre vonatkozó megfelelésről szóló nyilatkozatot,
f) minden egyéb, a pályázati kiírásban előírt nyilatkozatot, igazolást, dokumentumot.
22. § (1) A pályázati eljáráson való részvétel biztosíték adásához is köthető, amelyet a pályázati kiírásban megjelölt időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.
(2) A biztosíték összegét a pályázat kiírója állapítja meg.
(3) A biztosítékot – kamat felszámítása nélkül – vissza kell fizetni
a) a pályázat – kiíró általi – visszavonásától,
b) a pályázati ajánlat érvénytelenségének megállapításától,
c) a pályázati eljárás eredménytelenné nyilvánításától,
d) a nem nyertes pályázatok elbírálásától,
számított tizenöt napon belül.
(4) Nem jár vissza a biztosíték, ha
a) az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át,
b) a pályázó a pályázatát a benyújtási határidő lejárta előtt vagy az ajánlati kötöttség időtartama alatt visszavonta,
c) a szerződés megkötése a pályázat nyertesének felróható okból hiúsult meg.
23. § (1) A pályázatok beérkezésekor – az átvevő aláírása mellett – az átvétel pontos időpontját (év, hónap, nap, óra és perc megjelöléssel) a pályázati anyagot tartalmazó borítékon fel kell tüntetni.
(2) A pályázat akkor minősül határidőre benyújtottnak, ha a kiírásban megjelölt címre a benyújtási határidő lejártáig beérkezik.
(3) A beérkezett pályázatokat – a pályázati kiírásban megjelölt helyen és időpontban – a pályázati eljárás lebonyolításában részt vevők és – megjelenésük esetén – az érintett pályázók vagy meghatalmazottjaik jelenlétében kell felbontani.
(4) A pályázatok bontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell a pályázók nevét, lakóhelyét (székhelyét), az ajánlatok lényeges tartalmát.
(5) A pályázatok felbontásáról és ismertetéséről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(6) A pályázatok bontása után felvilágosítás kérhető a pályázóktól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, valamint összehasonlítása elvégezhető legyen. A felvilágosítás megadása nem eredményezheti a pályázatban megfogalmazott vállalások, feltételek módosítását, csak azok értelmezését szolgálhatja.
(7) A pályázó ajánlati kötöttsége a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejártával kezdődik.
(8) A pályázó az ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig, de legalább harminc napig kötve van, kivéve, ha a nyertes pályázóval ezen időponton belül a szerződéskötésre sor kerül vagy a kiíró a pályázókkal írásban közli, hogy az eljárást eredménytelennek minősíti.
24. § (1) Amennyiben a pályázati kiírás másként nem rendelkezik, a pályázatokat a benyújtási határidő lejártát követő tizenöt napon belül értékelni kell.
(2) A kiíró az értékelésre megállapított határidőt egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja, amelyről köteles valamennyi érintett pályázót egyidejűleg, írásban tájékoztatni.
25. § (1) A kiíró – egy alkalommal – legfeljebb nyolc napos határidőt biztosíthat a pályázat hiányosságainak a pótlására. A pályázat érvényessége a hiánypótlásra rendelkezésre álló idő leteltét követően állapítható meg. A 24. § (1) bekezdés szerinti határidőbe a hiánypótlás időtartama nem számít bele.
(2) Érvényes a pályázat, ha mind tartalmi, mind formai követelményeit tekintve megfelel a pályázati kiírásban foglaltaknak.
(3) A benyújtott pályázatokat a kiíró értékeli és az érvényes pályázatokat rangsorolja a pályázati kiírásban meghatározott szempontok alapján. Az értékelés során meg kell állapítani azt is, hogy mely pályázatok minősülnek érvénytelennek, az érvénytelenségi ok pontos megjelölésével.
(4) A pályázatok (3) bekezdés szerinti értékeléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
26. § (1) Érvénytelen a pályázat, ha
a) olyan pályázó nyújtotta be, aki nem jogosult a pályázaton részt venni,
b) az a pályázati kiírásban meghatározott vagy a szabályszerűen meghosszabbított ajánlattételi határidő eltelte után került benyújtásra,
c) az nem felel meg a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek,
d) a pályázó a pályázati biztosítékot nem vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére,
e) a pályázó a hiánypótlásnak – a hiánypótlás teljesítésére irányadó határidő letelte ellenére – nem vagy nem teljes körűen tesz eleget,
f) a közölt tények, adatok, információk részben vagy egészben nem felelnek meg a valóságnak.
(2) Az érvénytelen pályázatot benyújtó nem vehet részt az eljárás további szakaszában.
27. § (1) Eredménytelen a pályázati eljárás, ha
a) a kitűzött időpontig egyetlen érvényes pályázat sem érkezett,
b) a kiíró a pályázati eljárást eredménytelenné nyilvánította,
c) a 29. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat megsértették.
(2) Eredménytelen pályázati eljárás esetén a kiíró új pályázati eljárás kiírásáról dönthet.
(3) Amennyiben az azonos feltételekkel kiírt második pályázati eljárás is eredménytelenül zárul,
a) 15 millió forint forgalmi értéket meg nem haladóan a polgármester,
b) 15 millió forint forgalmi értéket meghaladóan, 30 millió forint értékig a bizottság minősített többséggel,
c) 30 millió forint forgalmi értéket meghaladóan a képviselő-testület minősített többséggel
dönthet úgy is, hogy módosítja a pályázati kiírásban szereplő feltételeket, azonban az értékesítendő vagy hasznosítandó vagyonelem pályázati ellenértékét nem határozhatja meg a 8. § (2) bekezdés szerinti minimális ellenérték 80%-ánál alacsonyabb összegben.
(4) A (3) bekezdés szerinti vételárcsökkentés esetén a pályázó a vállalkozások, a gazdasági fejlődés és a munkahelyteremtés helyi támogatásáról szóló önkormányzati rendeletben foglalt kedvezményekre nem jogosult.
15. A pályázati eljárás különös szabályai
28. § (1) Versenytárgyalást kell tartani
a) kétfordulós pályázati kiírás esetén, kivéve, ha csak egy érvényes pályázat került benyújtásra az első fordulóban,
b) az első fordulóban legkedvezőbb azonos feltételeket vállaló pályázók vonatkozásában.
(2) A pályázat kiírója a kétfordulós pályázati eljárás esetén a versenytárgyalást, az első fordulóban benyújtott pályázatok értékelését követő tizenöt napon belül tartja meg hivatalos helyiségében.
(3) A versenytárgyaláson a 25. § (3) bekezdés szerinti értékelés során a kiíró által – a pályázati kiírásban rögzített szempontok, elvek alapján – kiválasztott érvényes pályázatot benyújtott pályázók, valamint az (1) bekezdés b) pontjában szereplő pályázók vehetnek részt személyesen vagy képviselőik útján.
(4) A pályázat kiírója a pályázatok értékelésétől számított öt napon belül, írásban értesíti a (3) bekezdés szerinti pályázókat a versenytárgyalás időpontjáról.
(5) A versenytárgyalás megkezdése előtt a jelenlevőknek – jelenléti ív aláírása mellett – igazolniuk kell, hogy a versenytárgyaláson milyen minőségben vesznek részt.
(6) A versenytárgyaláson az első fordulóban tett ajánlatok érvényben maradnak, azok vissza nem vonhatók. A versenytárgyaláson a minimális ajánlati ellenértéknek meg kell egyeznie az első fordulóban érvényesen tett legmagasabb ajánlati ellenértékkel.
(7) A versenytárgyalás során az az ajánlat tekinthető érvényesnek, amely az előző ajánlatot legalább a licitlépcső összegével meghaladja.
(8) A versenytárgyaláson a pályázót a megtett ajánlata vonatkozásában ajánlati kötöttség terheli, a megtett ajánlatát nem vonhatja vissza.
(9) A versenytárgyalás akkor ér véget, amikor már egyetlen résztvevő sem tesz az utolsóként elhangzottnál magasabb összeget tartalmazó ajánlatot.
(10) A versenytárgyalásról öt munkanapon belül jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a versenytárgyalás levezetője és a legmagasabb ajánlatot adó ír alá. A versenytárgyalásról – az érintett pályázók vagy meghatalmazottjaik beleegyezése esetén – hangfelvétel készíthető.
29. § (1) A beérkezett pályázatok értékelésében és a versenytárgyalás levezetésében nem vehet részt
a) a pályázatot benyújtó természetes személy és annak képviselője, alkalmazottja (foglalkoztatottja), alkalmazója (foglalkoztatója),
b) pályázatot benyújtó jogi személy képviselője, tagja, vezető tisztségviselője, alkalmazottja (foglalkoztatottja),
c) az a)-b) pontban megjelöltek közeli hozzátartozója,
d) aki egyéb okból elfogult.
(2) Az értékelésben vagy a versenytárgyalás levezetésében részt vevő a vele szemben fennálló kizárási okot köteles haladéktalanul bejelenteni a kiírónak.
(3) A pályázó az értékelésben vagy a versenytárgyalás levezetésében részt vevő személlyel szembeni összeférhetetlenségi kifogást legkésőbb a 30. § (1) bekezdés szerinti döntés meghozataláig nyújthatja be a hivatal vagy a vagyonhasznosító felé.
(4) A kizárási ok fennállásáról öt munkanapon belül – a kiíró függvényében – a polgármester vagy a vagyonhasznosító vezetője dönt.
30. § (1) A pályázati eljárás eredményéről, a nyertes pályázó személyéről, ennek alapján a szerződés megkötéséről
a) értékesítés esetén – a vagyonhasznosító vagy a hivatal döntés-előkészítő javaslata alapján – a tulajdonosi jogok 11. §-ában meghatározott gyakorlója,
b) hasznosítás esetén az a) pont szerinti tulajdonosi joggyakorló vagy a vagyonhasznosító
dönt.
(2) A pályázati eljárás nyertese az, aki
a) az egyfordulós pályázati eljárás során összességében a legkedvezőbb érvényes pályázati ajánlatot,
b) a versenytárgyaláson a legmagasabb összegű érvényes ajánlatot
tette.
(3) Amennyiben a soron következő licitlépcsőn nem érkezik ajánlat, az előző licitlépcső érvényes ajánlattevői közül az a nyertes pályázó, aki az első fordulóban összességében a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette.
(4) A versenytárgyaláson érvényes ajánlat hiányában az a nyertes pályázó, aki az első fordulóban összességében a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette.
(5) A (3)-(4) bekezdésben foglalt esetben, amennyiben az első fordulóban több azonos összegű legmagasabb ajánlat érkezett, úgy a pályázat nyertese az, aki legkorábban nyújtotta be érvényes pályázatát.
(6) A pályázati eljárás végleges eredményét a döntéshozatalt követően haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül kell írásban közölni valamennyi pályázóval.
16. A szerződéskötés, részletfizetés
31. § (1) A szerződés a pályázati eljárás nyertesével kerül megkötésre, kivéve, ha a szerződés a vagyonelem elővásárlásra, előbérletre vagy előhaszonbérletre jogosultjával jön létre.
(2) Amennyiben a pályázat nyertesével a szerződés megkötése – a szerződéskötésre rendelkezésre álló határidőben – meghiúsul vagy a szerződés aláírása után a nyertes pályázó a szerződést nem vagy nem szerződésszerűen teljesíti és ezért az önkormányzat vagy a vagyonhasznosító a szerződéstől eláll vagy felmondja azt, úgy jogosult a második legkedvezőbb pályázati ajánlatot tevő pályázóval szerződést kötni vagy új pályázatot kiírni.
(3) A nyertes pályázó helyébe lépő pályázóval csak akkor köthető szerződés, ha a pályázati kiírás erre lehetőséget adott és a pályázót a pályázat eredményének kihirdetésekor a döntést hozó a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősítette.
(4) Az ingó és ingatlan vagyonelem értékesítésekor a fizetési határidő – a szerződés hatálybalépésétől számított – harminc napnál hosszabb – legfeljebb százhúsz nap – csak akkor lehet, ha az ellenérték megfizetése részben, vagy egészben pénzintézeti kölcsön igénybevételével történik. A fizetési határidőt az értékhatárra tekintettel, a 11. § szerinti hatáskörrel rendelkező, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.
(5) Az értékhatárra tekintettel hatáskörrel rendelkező szerv legfeljebb egy éves időtartamra akkor adhat részletfizetési kedvezményt, ha legkésőbb a szerződéskötéskor az ellenérték legalább 10%-a foglalóként átadásra kerül.
(6) A 15 millió forint forgalmi értéket meghaladó, de 30 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó vagyonelem értékesítése esetén a bizottság, míg a 30 millió forint forgalmi értéket meghaladóan a képviselő-testület legfeljebb kettő éves részletfizetést engedélyezhet akként, hogy a szerződés megkötésekor az ellenérték 10%-a foglalóként megfizetésre kerül, és a fennmaradó összeg megfizetése legalább időarányosan történik.
(7) Részletfizetési kedvezmény csak akkor adható, ha a pályázó pályázati ajánlatában szerepelteti a (5) vagy (6) bekezdés szerinti részletfizetési igényét. A pályázat elbírálásánál előnyt jelent az egyösszegű teljesítés a részletfizetéssel szemben.
(8) Az e §-ban foglalt rendelkezéseket a versenyeztetés nélküli értékesítés során is megfelelően
17. Az önkormányzati költségvetési szervek hasznosításában lévő vagyonnal kapcsolatos szabályok
32. § (1) A képviselő-testület határozza meg az önkormányzati költségvetési szervek működtetésre átadott önkormányzati vagyonelemek körét.
(2) Az önkormányzati költségvetési szervtől a vagyonelem hasznosításának jogát a képviselő-testület megvonhatja, ha
a) az – a költségvetési szerv feladata ellátásának veszélyeztetése nélkül – az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja, vagy
b) az a költségvetési szerv alapító okiratban meghatározott feladata ellátásához szükségtelen.
(3) Az önkormányzati költségvetési szerv használatában lévő vagyonelem egy évet meg nem haladó időtartamú hasznosításáról a költségvetési szerv vezetője saját hatáskörben rendelkezhet, míg a határozatlan idejű, valamint egy évet meghaladó határozott idejű hasznosításhoz a polgármester előzetes hozzájárulása szükséges.
(4) A hasznosításból származó bevétel a költségvetési szerv feladatainak ellátására, azok színvonalának javítására fordítható.
18. A vagyonkezelés szabályai
33. § (1) Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyonát az Mötv. 109. §-ában és az Nvtv. 11. § (1)-(9) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, ingyenesen vagy ellenérték fejében vagyonkezelésbe adhatja.
(2) A vagyonkezelői jog létesítéséről a képviselő-testület dönt.
(3) A vagyonkezelő az Nvtv. 11. § (8) bekezdésében és az Mötv. 109. § (6)-(7) bekezdésében foglaltakon túl köteles
a) a rábízott vagyonnal rendeltetésszerűen, a vonatkozó jogszabályi előírások szerint, az általában elvárható gondossággal gazdálkodni,
b) a rábízott vagyon állagának megóvásáról, a fenntartással, üzemeltetéssel, karbantartással kapcsolatos feladatok ellátásáról gondoskodni,
c) a rábízott vagyon biztosítására,
d) a rábízott vagyonnal kapcsolatos, a (8) bekezdés szerinti nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatok teljesítésére,
e) a rábízott vagyon közterheinek viselésére,
f) mindazon kár és többletköltség viselésére, amely a vagyonkezelői jog jogszabálysértő vagy nem megfelelő gyakorlásából ered,
g) vagyonkezelői jogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetésére.
(4) Az önkormányzat a vagyonkezelői jog jogosultjának vagyonkezelését bármikor ellenőrizheti. Az önkormányzat ellenőrzési jogát a képviselő-testület vagy a polgármester – a hivatal közreműködésével – gyakorolja.
(5) Az önkormányzat a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult
a) a vagyonkezelő kezelésében álló ingatlan területére és helyiségeibe belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – a külön jogszabályokban meghatározott adat – és titokvédelmi előírások betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, tanúsítványt készíttetni,
c) a vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.
(6) Az önkormányzat a tulajdonosi ellenőrzés során köteles
a) tevékenységének megkezdéséről a vagyonkezelőt az ellenőrzés megkezdése előtt legalább nyolc nappal tájékoztatni,
b) jogait úgy gyakorolni, hogy a vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,
c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és azt a vagyonkezelőnek megküldeni.
(7) Az ellenőrzött vagyonkezelő köteles
a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,
b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba való betekintést biztosítani,
c) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről – a tulajdonos által tűzött megfelelő határidőn belül – az önkormányzatot tájékoztatni.
(8) A vagyonkezelő köteles a működéséről és a vagyonkezelésbe vett vagyon hasznosításáról minden év február végéig beszámolót készíteni és azt az Mötv. 109. § (6)-(7) bekezdésében szabályozott nyilvántartásokkal együtt a képviselő-testületnek bemutatni. Ezen felül a képviselő-testület a vagyonkezelőt beszámoló készítésére és a nyilvántartások bemutatására, valamint ezekhez kapcsolódó adatszolgáltatásra bármikor kötelezheti.
(9) Amennyiben a vagyonkezelő a beszámolót határidőig nem mutatja be, vagy azt a képviselő-testület nem fogadja el, vagy az ellenőrzést nem teszi lehetővé, a vagyonkezelési szerződés rendkívüli felmondással megszüntethető.
Záró rendelkezések
19. Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések
34. § (1) Ez a rendelet 2019. május 1. napján lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(3)6
Módosította a 22/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 6.§ (11) bekezdés; hatályos: 2019. november 30-tól
Módosította a 22/2020 (VII. 2.) önkormányzati rendelet 3.§ (5) bekezdés; hatályos 2020. július 3-tól
Újraszabályozta a 43/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2021. december 20-tól.
Módosította a 43/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2021. december 20-tól.
Újraszabályozta a 43/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2021. december 20-tól.
Hatályon kívül helyezte a 22/2019 (XI. 29.) önkormányzati rendelet 7.§ (10) bekezdés; hatálytalan 2019. november 30-tól