Ják Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2019. (X. 28.) önkormányzati rendelete
Ják község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2019. 10. 28- 2021. 11. 28Ják Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2019. (X. 28.) önkormányzati rendelete
Ják község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Ják Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, továbbá a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
A Képviselő-testület feladat és hatásköre
2. § (1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) rögzített helyi önkormányzati feladatokat, saját hatáskörében határozza meg a feladatok ellátási módját.
(2) Az önkormányzat által ellátandó alaptevékenységeket, kormányzati funkciókat az 1. sz. melléklet tartalmazza.
(3) Az önkormányzat – saját felelősségére és kockázatára – vállalkozási tevékenységet folytathat és részt vehet vállalkozásban azzal, hogy vállalkozási tevékenysége alapfeladatai ellátását nem veszélyeztetheti.
(4) Az önkormányzat a helyi gazdaságpolitika meghatározása útján, annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (pl. helyi adópolitikával, önkormányzati vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás útján, stb.) biztosítja az önkormányzati feladatellátás pénzügyi feltételeit, valamint vállalkozás-élénkítő, piacbarát környezetet teremt.
(5) Az önkormányzat önként vállalja a helyi civil szervezetek célhoz kötött támogatását a civil szervezet által betöltött társadalmi szerepvállalással arányos mértékben.
(6) A Képviselő-testület az alábbi hatásköreit a polgármesterre ruházza át:
a) az önkormányzat jelképei használatának engedélyezése,
b) dönt a közterület használat iránt benyújtott kérelmekben,
c) dönt a település védelméről szóló rendeletben polgármesterre átruházott ügyekben,
d) a közműépítéshez, illetve az azokra való rákötésekhez szükséges tulajdonosi nyilatkozatok megtétele,
e) tulajdonosi hozzájárulást ad ki vagy tulajdonosi nyilatkozatot tesz az önkormányzati vagyon megterhelésével nem járó ügyekben,
f) közbeszerzésekkel kapcsolatosan, mint az ajánlatkérő nevében eljáró személy, gyakorolja az ajánlatkérő jogait és kötelezettségeit,
g) települési támogatás és rendkívüli települési támogatás megállapítása,
h) azonnali segélyezést igénylő ügyekben tízezer forint értékhatárig,
i) elhunyt személy közköltségen történő eltemettetése,
j) étkeztetés megállapítása és megszűntetése.
(7) A polgármester nem ruházhatja tovább a (6) bekezdés szerinti hatáskörök gyakorlását. Az átruházott hatáskörök gyakorlása körében hozott döntésekről évente legalább egy alkalommal a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.
A Képviselő-testület működése, nyilvánossága és összehívása
A Képviselő-testület ülése
3. § (1) A Képviselő-testület a munkáját rendes és rendkívüli ülés keretében végzi.
(2) A Képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.
A testületi ülés összehívása
4. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester és alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök képviselő hívja össze.
(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselő-testületi tagoknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.
(3) A rendkívüli testületi ülés összehívására különösen indokolt esetben van lehetőség.
(4) Különösen indokolt eset az olyan előre nem látott, láthatott és nem tervezett, valamint nem tervezhető ügy, melynek kérdésében a döntés a legközelebbi rendes ülésig nem várhat. Ilyenek különösen az Önkormányzatot pénzügyi, vagyoni területeken érintő ügyek, pályázatok benyújtása és esetenként ilyenek lehetnek a halasztást nem tűrő személyi kérdések, valamint a lakosság széles körét érintő bármilyen okból kifolyólag rövid határidővel eldöntendő ügyek.
(5) A testület előzetes jóváhagyása nélkül a polgármester az éves költségvetési rendeletnek megfelelően 6.000.000,- Ft értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, melyről köteles a testületet a soron következő ülésen tájékoztatni.
(6) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is összehívható. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, azaz el lehet tekinteni az írásbeliségtől, ha biztosítva van a nyilvánosság.
A meghívó
5. § (1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a napirend előadóját,
b) a bizottságok nem képviselő tagjait, amennyiben a napirenden szereplő bármely előterjesztés a bizottság feladatait érinti,
b) akinek meghívását a polgármester és a testület indokoltnak tartja,
c) önszerveződő közösségeket tevékenységi körük szerint: Jáki Sportegyesület, Ják Község Fejlődésért Alapítvány, Jákiak Jákért Egyesület képviselőjét.
(2) Az ülést úgy kell írásban összehívni, hogy a meghívót – annak mellékleteivel együtt - legalább az ülést megelőző harmadik napon kézhez kapják a meghívottak. A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről, és napirendjéről – a meghívó kiküldésével egy időben - a lakosságot is tájékoztatni kell. A tájékoztatás a helyi hirdetőtáblákon történő kifüggesztéssel és elektronikus úton a helyben szokásos módon történik.
A Képviselő-testületi ülés előterjesztései
6. § (1) A testületi ülésre az előterjesztés írásban és szóban kerülhet benyújtásra. Az írásbeli előterjesztéseket a meghívóval együtt az ülés előtt 3 nappal meg kell küldeni a Képviselő-testület tagjai részére.
(2) Halaszthatatlan esetben az írásbeli előterjesztéseket az ülés megkezdése előtt kell kiosztani.
(3) Írásban kerül benyújtásra a rendelet-tervezet.
A tájékoztatók és beszámolók
7. § (1) Tájékoztatásra és beszámolóra bármilyen, az Önkormányzatot érintő, illetve az Önkormányzatot érdeklő kérdésekben kerülhet sor a Képviselő-testület ülésén, amennyiben azt jogszabály kötelezően előírja, illetve ha azt a Képviselő-testület kéri.
1. A tájékoztatás, beszámoló szóban vagy írásban történik.
Az előterjesztők
8. § Testületi ülésen előterjesztés tételére bármely önkormányzati kérdésben a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a települési képviselő, a bizottság képviseletében a bizottság elnöke jogosult.
Képviselő-testület ülése
9. § A Képviselő-testületi ülését a polgármester, távollétében a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk, vagy érintettségük esetén a képviselő-testület ülését a korelnök képviselő vezeti.
Zárt ülés módja
10. § (1) A zárt ülésen megtárgyalandó napirendi pontokat egy blokkban kell megtárgyalni.
A Képviselő-testületi ülés rendje
A jelenlét megállapítása
11. § (1) A Képviselő-testület tagjai - a képviselő-testületi ülés megkezdése előtt – jelenléti ívet írnak alá.
(2) Az ülés elnöke a képviselő-testületi ülés megnyitásakor a jelenléti ív alapján megállapítja és kihirdeti a jelenlévő képviselők számát.
(3) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületi ülést 5 napon belül ismételten össze kell hívni. Az összehívás írásban, új meghívó kiküldésével történik.
A napirendi pontok elfogadása
12. § A határozatképes Képviselő-testület - a polgármester indítványára - megállapítja a testületi ülés napirendi pontjait és azok sorrendjét.
A testületi ülés lefolytatása
13. § (1) Az elfogadott napirendi pontoknak megfelelően az ülés elnöke a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
b) az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó rövid választ ad.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.
(3) Egy-egy hozzászólás időtartama maximum 15 perc lehet.
(4) Az ülés elnöke a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további vagy ismételt hozzászólaló nem jelentkezik vagy a Képviselő-testület - egyszerű szótöbbséggel - a vita folytatását az ülés elnökének javaslatára mellőzi.
Az ülés rendjének fenntartása
14. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ;
b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a Képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
c) a tanácskozás rendjének megzavarása esetén rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(2) Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
A képviselő kizárása
15. § (1) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye, hogy a tudomásra jutást követően a soron következő ülésen ismertetni kell.
(2) A Képviselő-testület azt a döntését, melyben a személyesen érintett képviselő szavazott visszavonja és újratárgyalja.
A szavazás módja
16. § (1) Az ülés elnöke az előterjesztés és a vitában elhangzottak alapján a megfogalmazott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.
(2) A szavazás kézfelemeléssel történik.
(3) A javaslat elfogadásához a jelenlevő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(4) A szavazásra feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen válaszolni.
(5) A szavazatok összeszámlálása után az ülés elnöke megállapítja az igen és a nem szavazatokat, végül a szavazástól tartózkodók számát.
(6) A határozathozatal után a napirend további tárgyalására nincs lehetőség.
(7) Elutasított határozati javaslat esetén az ügyet ismételten csak újabb tartalmú előterjesztés alapján lehet napirendre tűzni - leghamarabb a Képviselő-testület következő ülésén.
(8) Név szerinti szavazást a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, Mötv.-ben meghatározott ügyek kivételével bármely ügyben elrendelhet.
Titkos szavazás
17. §
A képviselő-testületi határozat
18. §
Az önkormányzati rendeletek, jegyzőkönyv
A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai
19. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) polgármester
b) alpolgármester
c) képviselő
d) jegyző
e) bizottság
(2) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő.
(3) A rendelet-tervezet elkészítése során, a rendeletalkotás előtt megfelelő idő szükséges a jogszerű előkészítésre. A képviselő-testületi ülésen felmerülő rendelet-módosításra vonatkozó javaslat esetén legkorábban csak a soron következő Képviselő-testületi ülésen van lehetőség a rendelet módosítására.
(4) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.
(5) Az önkormányzati képviselők a képviselő-testület ülésén határozat meghozatalát szóban, rendelet alkotását írásban kezdeményezhetik. Rendelet alkotás kezdeményezése esetén, a rendelet-tervezetet a képviselő-testület következő ülésén tárgyalja meg, a jegyző törvényességi szempontból történő áttekintése után.
A jegyzőkönyv
20. §
A Képviselő-testület bizottságai
21. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:
a) Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, tagjainak száma: 3 fő
b) Szociális-, Foglalkoztatási- és Idősügyi Bizottság, tagjainak száma: 3 fő
c) Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság, tagjainak száma: 3 fő
A belső használatra szánt ügyiratokban és előterjesztéseken a bizottságok következő rövidített elnevezései is használhatók: Pénzügyi Bizottság, Szociális Bizottság, Kulturális Bizottság.
(2) A Bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze.
(3) A bizottságok ülésén tanácskozási joggal részt vehet:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) önszerveződő közösségek tevékenységi körük szerint: Jáki Sportegyesület, Jákiak Jákért Egyesület, Ják Község Fejlődésért Alapítvány képviselője
d) akinek a részvételét a bizottság szükségesnek ítéli.
e) a bizottság határozatképességére és határozat hozatalára a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, működésére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 57. §-61. §-aiban valamint e rendeletben foglalt szabályok az irányadóak.
(4) Feladat és hatáskörében a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság:
a) Véleményezi és ellenőrzi az önkormányzat és szervei éves költségvetését, azok éves beszámolóit, valamint a Hivatal gazdálkodását.
b) Nyilvántartja és ellenőrzi a képviselői vagyonnyilatkozatokat, azokat a jogszabályban foglaltaknak megfelelő technikai előírások szerint kell kezelni. Ezen belül a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános, még hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát titkosan kezeli. A Bizottság a vagyonnyilatkozat átvételéről köteles nyilvántartást vezetni, mely tartalmazza a vagyonnyilatkozatot átadó képviselő nevét, az átadás időpontját és a képviselő hozzátartozóinak nevét. A Bizottság elnöke köteles a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó iratokat elkülönítetten kezelni a Hivatalban e célra kijelölt helyen, továbbá gondoskodni az adatvédelmi szabályok betartásáról.
c) Kivizsgálja az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést.
d) A bizottság feladatkörébe tartozik a képviselői összeférhetetlenség, méltatlanság kivizsgálásáról szóló előterjesztés.
(5) Feladatkörében a Szociális-, Foglalkoztatási- és Idősügyi Bizottság:
a) Közreműködik az egészségügyi, valamint a szociális alap és szakellátás feladat– és intézményrendszerének szervezésében.
b) Együttműködik az egészségügyben és a szociális ellátásban érdekelt vállalkozásokkal, hatóságokkal, civil és karitatív szervezetekkel.
c) Közreműködik a képviselő-testület szociális, egészségügyi, foglalkoztatási és a helyi idős emberekkel kapcsolatos előterjesztések, határozati javaslatok elkészítésében.
d) Elemzi és véleményezi az önkormányzat gazdálkodásának hatékonyságát szociális, egészségügyi, foglalkoztatási és a helyi idős emberekkel kapcsolatos ügyekben.
(6) Feladatkörében a Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság:
a) Közreműködik a település nevelési-oktatási intézményei helyi feltételeinek szervezésében, megteremtésében, az ifjúsági- és sportügyek képviseletében és támogatásában, a település hosszú távú oktatáspolitikai koncepciójának, a gondozás és nevelés szervezetének kialakításában.
b) Közreműködik a közművelődés helyi feltételeinek tervezésében, hosszú távú koncepciójának kialakításában, a közművelődés és kulturális igények feltárásában, közösségi rendezvények előkészítésében.
c) Közreműködik a képviselő-testület gondozási-nevelési, oktatási, közművelődési, illetve a helyi tartalomszolgáltatásra (pl. honlap, televízió), sportra, vonatkozó előterjesztések, határozati javaslatok elkészítésében.
d) Elemzi és véleményezi az önkormányzat gazdálkodásának hatékonyságát gondozási-nevelési, oktatási, ifjúsági, közművelődési, és sport ügyekben.
(7) A Képviselő-testület az általa meghatározott egyes önkormányzati feladatoknak az erről rendelkező döntésében megállapított ideig történő intézésére ideiglenes (ad hoc) bizottságot alakíthat.
Az összeférhetetlenség
22. §
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
A polgármester, alpolgármester
23. § (1) A polgármester a megbízatását főállásúként látja el.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(3) A polgármester a jogszabályban és e rendeletben már tárgyalt hatáskörén túl jogosult az önkormányzat képviseletében a sajtónak, hírközlő szervezeteknek nyilatkozni.
A jegyző
24. §
A közös önkormányzati hivatal
25. §
A társulások
A társulásokra vonatkozó átfogó szabályok
26. § (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében az alábbi társulásokban vesz részt:
Közmeghallgatás
27. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal, a költségvetés megtárgyalását megelőzően közmeghallgatást tart.
(2) A képviselő-testület egyéb önkormányzati ügyekben is tarthat közmeghallgatást.
Lakossági fórum
28. § (1) A polgármester a lakosság, a különböző társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében – a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok alapján – más fórumot is összehívhat.
(2) Az elhangzottak lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni.
Helyi népszavazás
29. § (1) A helyi népszavazást legalább 350 választópolgár kezdeményezheti.
Az önkormányzat vagyona
30. § (1) Az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket
Záró rendelkezések
31. § (1) E rendelet 2019. október 28. napján 14.00 órakor lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Ják község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2014. (VI. 11.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet